A buddhizmus

Az Észak-Indiából származó,Dél és Kelet-Ázsia számos vidékén elterjedt buddhizmus egy filozófiai és

gyakorlatalapú világnézet és világvallás,egyike a legelterjedtebb,korokat és kultúrákat meghatározó
vallási rendszereknek
A buddhizmus alapítója egy Gautama Sziddharta nevű herceg volt, aki i.e. 560-ban született
Kapilavasztuban. Elhatározta, hogy ő is szerzetesi útra tér, s örökre elhagyta apja fényűző palotáját.
Sok éven keresztül imádkozott és böjtölt. Végül leült egy fügefa alá, s meditálni kezdett. Mikor
felnyitotta a szemét, meglátta az igazságot. Ekkor kapta a Buddha (Megvilágosodott) nevet. Rájött,
hogy az emberek azért szenvednek, mert soha nem elégedettek azzal, amijük van, hanem mindig
többet akarnak.Belső látásában képessé vált saját korábbi létezéseinek felismerésére,a másban és
másban újra megtestesülő lét tudásár és felfedezte,hogy az igazi megváltás az újjászületések
szakadatlan sorából való kilépés.
Buddha az első beszédében fektette le tanításának alapjait. A tanítás középpontjában a négy nemes
igazság állt:
1. Minden létezés szenvedés.
2. A szenvedés oka a mohóság.
3. A szenvedésnek véget lehet vetni.
4. A szenvedés megszüntetéséhez vezető út a nyolc nemes ösvény.(pl mások segítése,hasznos munka
végzése,helyes megértés Buddha tanításain keresztül,higgadt elme kialakítása…)
A mindennapi életben minden buddhista ugyanazt az öt parancsolatot követi: ne ölj; ne lopj; ne
hazudj; ne kövess el házasságtörést és ne részegeskedj!

A buddhizmus elveti a kasztrendszert, de megtartja az újjászületés és a megváltás tanát. A vágyakról

való lemondással juthatunk el a lét kioltásának üdvözült állapotába,a nirvánába. Ez nem azonos a
halállal, inkább egy meghatározhatatlan, magasabb rendű szellemiség elérése. A buddhista vallású
nem hisz a sorsban, sem a teremtő Istenben. Arról van meggyőződve, hogy minden szándékos
cselekvése gondolatban, szavakban és tettekben visszahat önmagára,illetve következő életeire
(karma
A buddhista szerzetesek és apácák közösségét szangának nevezik. A szanga a buddhizmus három
kincsének - a három dolognak, melyek azért értékesek, mert segítséget és támogatást nyújtanak az
embereknek - egyike.
A másik két kincs maga Buddha, illetve maga a tan, a dharma.

Buddha népszerűsége elérése után is sok-sok éven át élt vándorszerzetesként, mások adományaiból
tartva fenn magát.
Nem sokkal Buddha halála (Kr. e. 480)után a követői különböző csoportokra, "iskolákra" szakadtak,
attól függően, hogyan értelmezték a tanításokat.
- A hinájána (’kis szekér’): követői, a buddhizmus ortodoxabb, a Buddha korabeli szabályokhoz jobban
ragaszkodó vonalát képviselik. Véleményük szerint a nirvánát csak a szerzetesek, a szigorú
szabályokat betartó közösségek tagjai érhetik el. Kanonikus iratgyűjteménye,amelyet a buddhizmus
szent könyvének tekintenek, a páli nyelvű Tipitaka (’hármas kosár’).
-A mahájána (’nagy szekér’): a megvilágosodást bárki elérheti, feltéve, ha végigjárja a buddhisták által
javasolt utat. A lehetőség tehát mindenki számára adott. Akik célként tűzik ki a tökéletesség
elérését,bódhiszattva fogadalmat (bódhiszattva=úton lévű Buddha):a fogadalmas saját meditatív
önépítése mellett minden lénynek segít,mindig másokért tevékenykedik.A mahájána elismeri a szent
tanok hinájána által megszabott kánonát,ezt azonban saját hagyománnyal,a szútrák (tankönyvek)
magyarázó anyagával pótolja ki.Gazdag mitológiai és istenvilágot (Amitábha-Buddha,Vairócsana-
Buddha…) társítottak Buddha hitéhez.
-A lámaizmus (’gyémánt szekér’): a buddhizmus tibeti vállfaja,amely nem nélkülöz sámánista
elemeket sem (Lámák a kolostorban élő tibeti papok)

Ma több mint 300 millió buddhista él a világon, legnagyobbrészt Ázsiában, bár a buddhizmus békés,
szeretetteljes eszméi sok követőre találtak a nyugati országokban is.