Az egyházszervezet kiépítése

Az egyházi intézmény kereteit alkotó püspökség megszervezése és elterjedése István király nevéhez
fűződik, 10 püspökség alapítását kapcsolják hozzá. Saját területein szervezte meg, olyan ütemeben, ahogy
kiterjesztette uralmát.
Koronázással egyidejűleg önálló Mo-i egyháztartomány (érsekség) felállítása, Salzburg érseke és Passau
püspöke is igényt formál a magyar egyház feletti joghatóságra, de a missziós területek ténylegesen a mainzi
érsek laza fennhatósága alá tartoztak.
Magyarország önálló egyháztartományi kialakítását a császár és Henrik bajor herceg is támogatta, és
Adalbert játszott még aktív szerepet benne:
- Domonkos Esztergom első érseke, pannonhalmi adománylevélen szerepel a neve
- további érsekek: Radla, Sebestyén, Anasztázia és Asztrik voltak, aki a leghosszabb ideig töltötte be
ezt a (pozíciót 1007 – 1036)
- 1009-ben átszervezték a püspökséget, amit összekapcsoltak Querfurti Brúnó térítőtevékenységével,
aki többször is megfordul e célból Magyarország déli régióiban a fekete magyaroknál
- Veszprém és Győr lett az esztergomi érseki tartomány első püspökségének székhelyei, e
három helyszínre került Koppány felnégyelt testéből három
- e három egyházmegyei terület lefedte István országának 1000 körüli területét, később
amikor bővítették Pécsi püspökséget alapították meg, ez időtájt Győrben rögzítették az
egyházmegyék határát is
- Kalocsai püspökség (pécsi mellett). Pécs és Kalocsa védőszentje Szent Péter és Pál
- 1009 előtt is történt egyházmegye bővítés:
- erdélyi Gyula legyőzésével létesült az erdélyi egyházmegye, melynek később Gyulafehérvár
lett a székhelye, a helyzetet bonyolította a korábban bizánci (görög) keresztény hagyomány (950
óta), mert István az új püspökségnél már a római (latin) egyházat követte, és annak lett része, ez
az átszervezés konfliktusokkal járt
- ugyancsak ide tehető az egri (erdélyi püspökség szomszédja) egyházmegye létrejötte, mely
az Abák területén teremtette meg az egyházi kereteket
- az új egyházmegyék jelentőségét növelte a pápai legátus jelenléte, és segítette megfelelő
ereklyékhez is jutni.
- 1030-ban a Csanádi egyházmegye megszervezése, ebben a térségben is a bizánci kereszténység
hódított eddig, első püspöke a Velencei származású Gellért lett, sokat segített a római egyházmodell
alkalmazásánál Gellért itáliai tapasztalata
- Váci és Bihari egyházmegyék, de közvetlen és közvetett adat sem áll rendelkezésre, hogy István
idejében szerveződött
István király a magyar egyházat sajátos magánegyházként értelmezte, mely meglátszott a püspökségek
létrejöttén és struktúráján. Nem csak a felső, hanem az alsó szinten is kiépült a hirerachia, a falusi
plébánosok intézménye. Döntései gyorsan hozzájárultak a kereszténység gyors elterjedésének:
- minden 10 falu építsen egy templomot (sajnos egy sem maradt fenn)
- vasárnapi templomba járás szabályozása, ellenőrzése, be nem tartása esetén szankcionálása világi
eszközökkel történő büntetés
Középső szinten az esperességek, és a káptalanok álltak, mely István idejében a felső és alsó szint között
fokozatosan kiépülő, de csak nyomokban jelenlévő intézmény.
István nevéhez fűződik az első társkáptalan, a székesfehérvári prépostság alapítása, a királyság második
legfontosabb központjában. Kivette a püspöki fennhatóság alól, frank mintára saját kápolnává tette.
Ezredforduló után a monostorok alapítása is a király kezdeményezésére történik, Pannonhalma (abban
az időben Szent Márton) monostora további javadalmakat kap, kivették a püspöki és érseki joghatóság
alól, és közvetlenül a Szentszék alá tartozott, ez az exemptus státus.
Pannonhalmának köszönhetjük az első magyar nyelvű klérikusokat, mint pl. Mór.
Eleinte a püspökök és szerzetesek külföldiek voltak, nem is nagyon ismerjük őket, az ismertek
származása mutatja, hogy a magyar egyház különböző hagyományokat ötvözött, Adalbert cseh
tanítványai, Velencei Gellért, francia Bonipert, bajor Gizella.
1019-ben felszentelte a Zalavári bencés apátságot, 1015 pécsváradi apátság, melyet 1038-ban
szentelnek fel, ez utóbbinak kiemelt jogai voltak (de kevesebb, mint Pannonhalmáé). Bakonybéli
monostor (első apátja Gellért, aki később püspök lett), Zoborhegyi apátság. Monostori alapításokat
áttekintve szembetűnő, hogy mind az ország nyugati részében található.
István idejében törvénybe iktatták az egyházak törvénykezés alóli mentességét, birtokai védelmét.
(847-es mainzi zsinat hatása)