1.

tétel
A köznevelés jogszabályi háttere
(Alaptörvény, PÚÉTV, NAT, köznevelési törvény, pedagógusok jogai és
kötelezettségei, gyermekvédelmi törvény)

I. ALAPTÖRVÉNY
Forrás:
 Magyarország Alaptörvénye - 2011.

X. cikk
(1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá
– a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben
meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.
(2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások
értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

XI. cikk
(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az
ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető
középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú
oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi
támogatásával biztosítja.

XVI. cikk
(1) * Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez
szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési
nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos
önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.
(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában
foglalja gyermekük taníttatását.

II. PÚÉTV (PEDAGÓGUS ÉLETPÁLYA TÖRVÉNY)

Forrás:
 Dr. Kozák András tanügyigazgatási jogi szakértő ppt (részletek)

2023. évi LII. tövénycikk

„Az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását,

egyértelmű kereteket biztosít és megteremti a béremelés alapját.„ – Novák Katalin

Köznevelés-politikai célok
 A pedagógusok illetménye az elvégzett teljesítményhez igazodjon azzal, hogy a
többletteljesítmény minőségi értékelésére rugalmasabb keretek között, objektív
kritériumok mentén a szubszidiaritás elvének érvényesülése mellett kerülhessen sor.

1
  Többszintű differenciálás: törvényi előírás (ex lege) és munkáltatói döntés alapján.
 A pedagógusok átlagbérének 2025. január 1-ig el kell érnie a magyarországi
felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 %-át, melyet legalább 2030.
december 31-ig fenn kell tartani.
 Az igazgató számára nem az illetményeltérítés, hanem a havi illetményt
meghatározó teljesítményértékelés lesz kötelező.
 Illetményeltérítést főszabály szerint csak felfelé lehet majd alkalmazni (kivéve a
szankciós jellegű, fegyelmi büntetésként kiszabott illetményvisszavetést).

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony

 2024. január 1. napján új foglalkoztatási státusz jön létre, a közszolgálat
munkajogának jogintézményeként: köznevelési foglalkoztatotti jogviszony.
 Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók lesznek a pedagógus, dajka,
könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és
ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár, ápoló, rendszergazda,
laboráns munkakörben foglalkoztatottak [Púétv. 3. § 16. pont; 25. pont a)-j) alpont].
 A Kormány rendeletében meghatározott további nevelő és oktató munkát közvetlenül
segítő munkakörben foglalkoztatottakra, valamint a gazdasági, ügyviteli, műszaki,
kisegítő munkakörben alkalmazottakra köznevelési dolgozóként az Mt. szabályai
vonatkoznak [Púétv. 3. § 15. pont; 25. pont k) alpont - kivétel: 1. § (2) bek.].

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök

 A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak körét és finanszírozott létszámát
kormányrendelet határozza meg, kikerülnek az Nkt.-ból az óvodában alkalmazott
vezetők és a nevelő munkát közvetlenül alkalmazottak finanszírozott létszámára
vonatkozó szabályok [Púétv. 28. § (1) bek., 155. § (1) bek. 23. pont, 171. § (57) bek.
18. pont].
 A nevelés-oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak finanszírozott
létszámán belül a betöltött munkakörök száma között – kivéve a gyógypedagógiai
asszisztens munkakör létszámát – az igazgató a fenntartó egyetértésével
átcsoportosítást hajthat végre, azzal, hogy a fenntartó átcsoportosítás esetén is
jogosult az átlagbéralapú támogatásra az adott intézményben a kormányrendeletben
meghatározott feltételeknek megfelelő finanszírozott összlétszám erejéig [Púétv. 28. §
(2) bek.].
 2024. január 1. napját követően az óvodában a vezetői megbízás elnevezése igazgató
megnevezésre módosul [Púétv. 160. § (5) bek

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítése

Kinevezés
Új elem, hogy a pedagógusokra egységesen (erga omnes) kinevezés vonatkozik
majd az egyházi és a magánszférában is, mely a foglalkoztatás közjogi jellegét
hangsúlyozza, ugyanis a közszolgálat munkajogában a jogviszony létesítése nem az érintett
felek szerződés keretében történő megállapodása, hanem a foglalkoztatott arról szóló
akaratkijelentése, hogy elfogadja a törvény keretei közötti foglalkoztatásának feltételeit
[Púétv. 39. § (1) bek.].

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetése

Felmentés
 A felmentési idő egységesen legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja
meg [Púétv. 52. § (1) bek.]
2
  A hatvan napos felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött
meghatározott időtartamokként hosszabbodik meg a Kjt. szabályaival
megegyezően [Púétv. 52. § (2) bek.].
 Ettől a felek kinevezésbe foglalt megállapodása alapján az egyházi és magán
köznevelési intézményekben lehet eltérni, de legalább három hónapos felementési idő
is megállapítható [Púétv. 52. § (4) bek.].
 A felmentési idő munkavégzés alóli mentesítésének meghatározásánál tekintettel
kell lenni a gyermekek, a tanulók érdekeire, figyelemmel a tanítási év, nevelési év
feladataira [Púétv. 52. § (8) bek.].

A kinevezésről eltérő foglalkoztatás egyes szabályai

 A munkáltató a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót átmenetileg
egyoldalúan a kinevezésétől eltérően foglalkoztathatja:
 a végzettségének és szakképzettségének megfelelő más munkakörben (átirányítás),
 más munkavégzési helyen (kiküldetés), melynek során figyelemmel kell lennie a
munkáltatónak arra, hogy a kiküldetés során azonos munkakörülményeket biztosítson,
és a kiküldetés ne járjon aránytalan teherrel a köznevelési foglalkoztatotti
jogviszonyban állóra nézve [Púétv. 68. § (1)-(2) bek.].
 A tankerületi központ a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót a saját
szervezeti egységeként működő – a kinevezési okmányban meghatározott
munkavégzési helytől eltérően, de egy járáson belül, azzal, hogy a lakóhely és az új
feladatellátási hely közötti oda-visszautazás ideje naponta a három órát nem haladhatja
meg – más nevelési-oktatási intézmény feladatellátási helyén történő
munkavégzésre utasíthatja. Az utasítás feltétele, hogy a munkáltató írásban
ajánlatot tett a foglalkoztatottnak, aki az ilyen módon történő, megállapodáson
alapuló munkavégzésre, az ajánlatot kettő munkanapon belül nem fogadta el. Az
utasítás legfeljebb a tanítási félév végéig szólhat. Az utasítás nem minősül
kiküldetésnek [Púétv. 68. § (4) bek.].

Új jogintézmény: a vendégtanár
A vendégtanár olyan pedagógus, aki a tankerületi központtal legalább heti húsz óra
tartamban köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll (kinevezés), és ezzel egyidejűleg
a munkáltatója által fenntartott másik köznevelési intézményben óraadói megbízási szerződés
(polgári jogi kontraktus) alapján lát el pedagógiai szakfeladatot [Púétv. 3. § 31. pont].

A köznevelési intézmény igazgatójának megváltozott feladat- és hatásköre

 A köznevelési intézmény igazgatójának új felelősségi kompetenciája a
teljesítményértékelés [Púétv. 75. § (2) bek. k) pont].
 A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a tankerületi
központ vezetője határozza meg a munkavégzés helyét, valamint – ha a
munkavégzés több intézményben történik – a munkaidőnek az egyes köznevelési
intézmények közötti megosztását [Púétv. 17. § (4) bek.].
 A besorolás és a havi illetmény vagy a munkabér – ideértve az illetményeltérítést
is – megállapítását, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai,
jutalma megállapítását érintő munkáltatói jogkört a tankerületi központ az
igazgató egyetértésével gyakorolja. Egyetértés hiányában a döntést az oktatási
központ vezetője hozza meg [Púétv. 17. § (6) bek.].
 A tankerületi igazgató magához vonhatja az intézményben végzendő kötött
munkaidőbe tartozó feladatok meghatározásának jogát [Púétv. 17. § (8) bek.].

3
A besorolás és a bérezés szabályai
Új definíciók
 Havi illetmény: az illetmény kinevezésben szereplő, pótlékok nélküli összege [Púétv.
3. § 12. pont].
 Eseti helyettesítés: a betöltött munkakör ellátásának betegség, baleset vagy egyéb ok
miatti váratlan lehetetlenülése esetén elrendelt többlettanítás, melynek mértéke egy
nevelési évben, tanévben legfeljebb hatvan óra lehet [Púétv. 82. § (2) bek. a) pont, (3)
bek., Nkt. 4. § 19. és 30. pont].
 Tartós helyettesítés: a munkakör betöltetlensége esetén a pályázati vagy álláshirdetési
eljárás idejére, vagy sikertelen pályázati vagy álláshirdetési eljárás, továbbá
egybefüggő két hét eseti helyettesítést követően ugyanazon munkakört érintő
helyettesítési feladatok ellátása esetén elrendelt többlettanítás [Púétv. 82. § (2) bek. b)
pont, (3) bek.].
 Többlettanítási óradíj: tartós helyettesítésért járó, a Kormány rendeletében
meghatározottak szerinti juttatás [Púétv. 101. §, Púétv. vhr. 89. § (1) bek.].
 Esélyteremtési illetményrész: a Púétv. 98. § (5) bekezdése alapján megállapított
emelés (ex lege illetményeltérítés) összege

A besorolás és a bérezés szabályai

A havi illetmény megállapítása
 A Pedagógus II. fizetési fokozat elérésére irányuló minősítési eljáráson való részvétel
nem lesz kötelező [Púétv. 97. § (2) bek. a) pont].
 A sikeres minősítő vizsga, minősítési eljárás esetén a magasabb fizetési fokozatba
történő léptetés időpontja a tanúsítvány kiállításának dátumától függően szeptember
1. és január 1. is lehet [Púétv. 97. § (8) bek.].
 A Mesterpedagógus és Kutatótanár fizetési fokozatok megszerzése a munkakörbe
nem tartozó, jogszabályban meghatározott szakmai feladatok vállalása mellett,
határozott időre szólóan lesz csak lehetséges [Púétv. 97. § (2) bek. b) pont, Púétv.
vhr. 39. § (7) bek. a) pont].

A besorolás és a bérezés szabályai

A megállapított havi illetmény
 A munkáltató a pedagógus havi illetményét – az illetménysávok alsó és felső határa
között a költségvetési keretösszeg terhére első ízben 2024. január 1. napján – a
következő szempontok mérlegelése alapján állapítja meg:
 szakmai gyakorlati idő mértéke,
 a jogszabályi előírásokon felüli, a kinevezésben feltüntetett további, a munkakörben
hasznosítható szakképesítés, szakképzettség, idegennyelv-ismeret megléte,
 a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve a több
intézményben vagy több feladatellátási helyen végzett szakfeladat-ellátást,
 a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,
 A munkáltató a pedagógus havi illetményét – az illetménysávok alsó és felső határa
között a költségvetési keretösszeg terhére első ízben 2024. január 1. napján – a
következő szempontok mérlegelése alapján állapítja meg (folyt.):
o a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésére álló
forrás összege,
o a pedagógus által tanított tantárgyak száma,
o a pedagógus-munkakör munkaerőpiaci szempontból történő
betölthetőségének lehetősége [Púétv. 98. § (2) bek.].

4
A besorolás és a bérezés szabályai
A teljesítményértékelés eljárási normái
 A havi illetmény differenciált megállapításának alapja a teljesítményértékelési
rendszer lesz, melynek részletes szabályait a köznevelésért felelős miniszter
kompetencia és teljesítményalapú értékelési szabályozó rendszert magába foglaló
rendeletében határozza majd meg [Púétv. 155. § (2) bek.].
 A munkáltató a teljesítményértékelés szabályainak alkalmazásával a pedagógus
munkavégzése színvonalát, az általa nyújtott munkateljesítményt első alkalommal
óvodában a 2024. szeptember 1. és 2025. június 30. közötti időszakra, iskolában a
2024/2025. tanévre vonatkozóan értékeli. A teljesítményértékelés eredményeként a
munkáltató első alkalommal a 2025/2026. nevelési évtől, illetve tanévtől állapíthat
meg differenciált illetményt [Púétv. 160. § (7) bek.].

A munkaidő és a pihenőidő szabályai

A szabadság
Az alapszabadságból a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott intézmény
esetén az intézmény igazgatója – legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet
a) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás,
gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó
pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljára,
b) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés céljából, vagy
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben,
óvodapedagógus esetében – a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a
nevelési évben adják ki [Púétv. 90. § (3) bek. a)-

Változások az intézményi szabályozó dokumentumok terén

Tartalmi és eljárásrendi aspektus
 A házirend elfogadása, legitimációja és szabályozási tárgykörei tekintetében nincs
változás, kivéve, hogy a házirend nem nyilvános a 2023. szeptember 1. napjától
[Nkt. 25. § (4) bek.].
 A munkatervet az igazgató készíti el a nevelőtestület bevonásával, és a fenntartó
jóváhagyása érvényességi feltételként kerül meghatározásra [Nkt. 27. § (3) bek., 83. §
(2) bek. g) pont].
 A munkatervet az igazgatónak az intézmény honlapján közzé kell tenni [Nkt. 27. §
(3) bek.].
 A munkaterv esetén lényeges, hogy az személyes adatot a GDPR-megfelelőség miatt
nem tartalmazhat.
 A fenntartó az éves munkatervet az igazgató általi felterjesztést követő harminc
napon belül hagyja jóvá [Nkt. 85. § (1a) bek.].
 A szervezeti és működési szabályzatot az igazgató a nevelőtestület bevonásával
készíti el azzal, hogy érvényességi feltétel lesz a fenntartó jóváhagyása [Nkt. 25. §
(1) bek., 83. § (2) bek. g) pont].
 A fenntartó az SZMSZ-t az igazgató általi felterjesztést követő harminc napon belül
hagyja jóvá [Nkt. 85. § (1a) bek.].
 A pedagógiai programot az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el, és a
fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé [Nkt. 26. § (1) bek., 83. § (2) bek. g)
pont].
 A pedagógiai program esetén lényeges, hogy az személyes adatot a GDPR-
megfelelőség miatt nem tartalmazhat, ahogy eddig is.
5
  A fenntartó a pedagógiai programot az igazgató általi felterjesztést követő harminc
napon belül hagyja jóvá [Nkt. 85. § (1a) bek.].

III. NAT
Forrás:
 Magyar Közlöny – az új NAT, 2020.

Magyar Közlöny alapján

 alapvetés:
o differenciálás
o egyénre szabott tanulási lehetőségek
o megfelelő tanulási környezet biztosítása
o képesség-kibontakoztatás
o iskolatípusok
 kulcskompetenciák:
o A tanulás kompetenciái
o A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)
o A digitális kompetenciák
o A matematikai, gondolkodási kompetenciák
o A személyes és társas kapcsolati kompetenciák
o A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság
kompetenciái
o Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák
 egyéb:
o tantárgyak neveit tartalmazza
o óraszámok kétéves bontásban
o heti kötelező óraszámok évfolyamokra lebontva (kevesebb óraszám)
o az egyes tantárgyakra vonatkozóan: pl.: történelem
 3 tantárgy: történelem, állampolgári ismeretek, hon- és népismeret
 alapelvek, célok megfogalmazása
 alapvető ismereteket szerezzen
 határozott magyar identitással rendelkezzen
 elsajátítsa a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit
(szimbólumok, történelmi személyek, történetek, fogalmak,
alkotások);
 ismerje a demokratikus államszervezet működését, a
jogállamiság elveit, az emberi jogokat
 ismerje a piacgazdaság működésének elveit, előnyeit és
hátrányait, lehetőségeit
 fő témakörök
 tanulási eredmények: történelmi ismeretek, forráshasználat, szaknyelv,
tájékozódás térben és időben, történelmi gondolkodás

IV. PEDAGÓGUSOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

Forrás:

6
  Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete oldal (törvény szövege kicsit
egyszerűsítve)
1. JOGAI
 megbecsüljék
 emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói
tevékenységét értékeljék és elismerjék
 a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés
és tanítás módszereit megválassza
 a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével
megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket,
 a 4. § (2) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint
végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására
kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót
 irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját
 minősítse a tanulók teljesítményét
 hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez
 a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve
pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület
tagjait megillető jogokat
 szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján
gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában
 szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi,
regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában.
 az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat,
múzeumokat és más kiállító termeket ingyenesen látogassa
 hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat,
elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz.
 2005-ben a szakkönyv-vásárlási hozzájárulás összege 14 000 Ft/pedagógus

2. KÖTELESSÉGEK
 A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása
 Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy
 nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi
épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá
az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse
 nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni
képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét,
fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének
kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek,
tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,
 a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges
ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek,
illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges
intézkedéseket megtegye,
 közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló
fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,
 a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a
közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására.

7
  a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt
figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése
érdekében intézkedést tart szükségesnek,
 a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon,
 a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,
 a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.

V. GYERMEKVÉDELMI TÖRVÉNY
Forrás:
 videó szövege a Youtube-ról: https://www.youtube.com/watch?v=VgmZjc5J0dA
 2021. évi LXXIX. törvény

A videó alapján:
 Az átfogó, 11 törvényt érintő módosítás célja világos: nem felnőttekről, hanem a
gyermekek fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésének védelméről szól.
 Ezt a célt több eszközzel kívánja elérni a törvényalkotó.
 Először is megtiltja, hogy gyerekek körében népszerűsítsék és megjelenítsék a
nemváltást, a pornográfiát, és a homoszexualitást. Ezzel védi a gyermekeket és a
szüleiket attól, hogy LMBTQ szervezetek szexuális felvilágosítás címén érzékenyítést
folytassanak az iskolákban.
 Másrészt kimondja, hogy a gyerekek kedvezőtlen befolyásolására alkalmas műsort a
18 éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába kell sorolni.
 A második lényeges elem, hogy több helyen szigorítja a Büntetőtörvénykönyvet, ezzel
együtt lehetővé teszi a szülőknek, hogy megismerjék a szexuális bűncselekményeket
elkövetőkről szóló bűnügyi adatokat.
 Harmadszor a Munka Törvénykönyvében eszközöl változást, úgy, hogy tiltja a
munkaviszony létesítését a bűntettesek nyilvántartásában szereplő olyan személlyel,
aki gyermekek nevelését, felügyeletét vagy gondozását végezné.

A törvény szövege:
A 2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről,
valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról az Nkt
szabályozását és a szabálysértési tv-is módosította.

7. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

11. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 9. §-
a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról,
valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozás megtartása során különösen
figyelemmel kell lenni az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. E
foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való
eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.”
(2) Az Nktv. 7. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott
alkalmazottján és az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen és az
intézménnyel kötött együttműködési megállapodással rendelkező állami szerven kívül más
személy vagy szervezet tanórai vagy egyéb, tanulók részére tartott foglalkozás keretében
szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószer

8
fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi
egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást (e § alkalmazásában a továbbiakban:
program) csak akkor tarthat, ha jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adat közérdekből nyilvános adat,
amelyet az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésére jogszabályban kijelölt szerv
honlapján közzé kell tenni. (3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás
a) a program címét,
b) a programtulajdonosba) – természetes személy esetén – személy nevét, elérhetőségét vagy
bb) – szervezet esetén – a szervezet elnevezését, székhelyét, elérhetőségét,
c) annak megjelölését, hogy a programot milyen köznevelési intézménytípusban kívánják
megvalósítani,
d) a nyilvántartásba vétel napját és a nyilvántartásba vett program köznevelési intézményben
való felhasználhatóságának időtartamát (tanév megjelölésével), valamint e) a program
témakörét tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésére jogszabályban kijelölt szerv az (1)
bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat a nyilvántartásból való törlés időpontjáig
kezeli.”
(3) Az Nktv 79. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a köznevelési feladatokat ellátó hatóság a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a
nevelési-oktatási intézmény megsértette a 9/A. § (1) bekezdésében foglaltakat, az
intézményvezetővel és a 9/A. § (1) bekezdés szerinti foglalkozást végző, az ott meghatározott
nyilvántartásban nem szereplő személlyel, vagy szervezet tagjával szemben szabálysértési
eljárást kezdeményez.”
(4) Az Nktv. 94. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)
„j) a 9/A. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetésére jogosult szervet rendeletben jelölje
ki, valamint a nyilvántartásba vétel részletes feltételeit, a nyilvántartás vezetésére és
közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
9. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
13. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
(a továbbiakban: Szabs. tv.) a következő alcímmel és 176/A. §-sal egészül ki:
„131/A. Foglalkozás gyakorlása a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
176/A. § Akit a Btk. 52. § (3) bekezdése alapján a foglalkozás gyakorlásától eltiltottak,
ha a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó foglalkozást
úgy gyakorol, hogy a foglalkoztatót tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja, szabálysértést
követ el.”
(2) A Szabs. tv. 248. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Aki)
„d) a köznevelési intézményben tartható foglalkozások tartására, vagy azok törvényessége
ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,” (szabálysértést követ el.)
Megjelent a MK 118.számában. Hatályos 2021. július 8-tól