Makroökonómia

ELSŐ ELŐADÁS

1. Mi a különbség a makro- és mikroökonómia között?

A makroökonómia a gazdaság egészének viselkedését tanulmányozza: az országok
kibocsátásának, foglalkoztatásának és árainak általános szintjével foglalkozik.
A mikroökonómia részpiaci árak és termékmennyiségek alakulását, az egyes piacok
működését vizsgálja.

2. Mit jelent a gazdasági szektor és hány szektort ismerünk?

Gazdasági szektor fogalma: azon gazdasági alanyok összessége, amelyek hasonló gazdasági
célokat akarnak elérni, azonos erőforrásokkal és korlátozó tényezőkkel számolnak, és
mindezek alapján azonos jellegű gazdasági döntéseket hoznak.
Egy makrogazdasági modell 5 szektort különböztet meg egymástól:
 Háztartási szektor
 Vállalati szektor
 Állami szektor
 Pénzügyi szektor
 Külföld szektora

3. Mik a kétszereplős modell jellemzői?

 a termelési tényezők beszerzése a termelés megkezdéséhez
 kiindulópont a munkapiaci adásvétel
 a vállalati szektor előállít egy meghatározott mennyiségű árut
 árupiacon értékesítve jövedelmet szerez

4. Mik a makrogazdasági politika célkitűzései?

A makrogazdasági politika célkitűzései a következők:
 A nemzeti kibocsátás (vagyis a reál GDP) magas és növekvő szintje
 Magas foglalkoztatás, alacsony munkanélküliséggel
 Stabil vagy enyhén emelkedő árszínvonal

5. A monetáris politika mit foglal magába?

A makrogazdasági politika második fő eszköze a monetáris politika, amelyet a kormányzat az
ország pénz-, hitel- és bankrendszerének irányításával juttat érvényre.
A monetáris politika hatásmechanizmusa – ahogyan a központi bank ellenőrzi a
pénzkínálatot, valamint a pénz, a kibocsátás, az infláció közötti összefüggéseket.
MÁSODIK-HARMADIK ELŐADÁS

1. Mi az az SNA rendszer?
A számlarendszer nem csak a kibocsátás és a jövedelmek keletkezését követi nyomon, hanem
a jövedelmek felhasználását is.
Szektoronként vizsgálja a fogyasztás és a beruházás nagyságát, valamint a megtakarítások
alakulását.
Ezen belül megkülönböztetik a magánszektor fogyasztási kiadásait és a közösségi fogyasztást.
A szektoronkénti elemzés azt is lehetővé teszi, hogy a külföldiek szerepét feltárjuk:
mennyiben járulnak hozzá a hazai fogyasztáshoz vagy beruházáshoz.

2. Aggregált kereslet fogalma, milyen tényezőktől függ?

Aggregált kereslet (AD): a fogyasztók, a vállalatok és a kormányzat kiadásainak összege.
Függ:
 az árszinttől,
 a monetáris és költségvetési politikától,
 valamint egyéb tényezőktől.

3. Aggregált kínálat fogalma, milyen tényezőktől függ?

Aggregált kínálat (AS): a javak és szolgáltatások teljes mennyiségét jelenti, amelyet egy
ország vállalatai hajlandók megtermelni és értékesíteni adott időszak alatt.
Az aggregált kínálat függ:
 árszínvonaltól
 a gazdaság termelési kapacitásától
 költségek színvonalától

4. Makrogazdasági egyensúly fogalma + ábra

Fogalma: az általános árszint és mennyiség olyan
kombinációja, amelynél sem a vásárlók, sem az
eladók nem kívánnak változtatni a vásárlásaikon,
eladásaikon vagy áraikon.
 Elemzés:
Az AD görbe az összkiadások mennyiségét mutatja különböző árszinteken. Az AS görbe
azt mutatja, hogy a vállalatok mennyit termelnek és értékesítenek az egyes árszinteken. A
két függvény metszéspontja (E) a nemzeti kibocsátást (reál GDP) és az árszintet mutatja
meg. Ez az egyensúly megmutatja azt az általános árszintet, ahol a vállalatok annyit
akarnak termelni és forgalmazni, amennyit a fogyasztók és más vásárlók megakarnak
venni. Az AS görbe szerint a vállalatok 3000 milliárd dollár értékű terméket akarnak
eladni 150-es árszint esetén. Ha az árszint 200-ra emelkedik, akkor nagyobb mennyiséget
értékesítenek: 33000 milliárd dollár értékben. Ahhoz, hogy az összkibocsátás emelkedjen
a vállalatok minél több terméket és szolgáltatást akarnak értékesíteni egyre magasabb
árszinten.
A vállalatok C mennyiséget terveznek forgalmazni, a vásárlók B mennyiséget vennének
meg. Létrejön az egyensúlyi helyzet, akkor sem a vásárlók, sem az eladók nem
változtatják meg a keresett mennyiséget és az árszínvonalra jutó erők nyugalomban
vannak.

5. Árindexek
Fogyasztói árindex (CPI): A legszéleseb körben használt inflációs mérőszám a fogyasztói
árindex. Azt méri, mennyibe kerül egy gondosan összeállított, jellemző fogyasztói kosár
különböző időpontokban.
GDP-deflátor: a nominális és a reál GDP hányadosa, és a GDP valamennyi tényezőjének
áraként értelmezhető.
Termelői árindex (PPI): a nagykereskedelmi vagy a termelői eladási árak színvonalát méri.

6. Mit jelent a kínálati sokk hatás és mik a következményei?

Fogalma: a költségek vagy a termelékenység hirtelen változása, ami erőteljesen eltolja az
aggregált kínálati görbét.
Következményei:
 az árak emelkednek
 a kibocsátás csökken
 a munkanélküliség fokozódik
 kedvezőtlenül érinti a makrogazdasági politika minden fontosabb célkitűzését

7. Fogyasztási függvény fogalma + ábra + jellemzés

A makroökonómia legfontosabb összefüggése a fogyasztási függvény.
Fogalma: a fogyasztási kiadások és a rendelkezésre álló egyéni jövedelem összege közötti
összefüggést mutatja.
Az A-G a pontokat összekötő diagramm
a fogyasztási függvény. A vízszintes
tengelyen ábrázoljuk a rendelkezésre álló
jövedelmet (DI). A fogyasztási függvény
(DI) különböző értekeihez rendeli hozzá
a háztartás fogyasztásának pénzben
kifejezett értéket (C). A fogyasztás
emelkedik a DI növekedésével. A 45
fokos egyenes segítségével meg lehet
határozni a fedezeti pontot és a nettó
megtakarítást. A 45 fokos egyenes
bármelyik pontjában a fogyasztás pontosan egyenlő lesz a jövedelemmel, ilyenkor a háztartás
nem takarít meg. Ha a 45 fokos egyenes fölött van a háztartás, akkor túlköltekezik, ha alatta,
akkor a háztartás megtakarítása pozitív. A túlköltés és a megtakarítás mennyiséget mindig a
fogyasztási függvény és a 45 fokos egyenes közötti függőleges távolsággal mérjük.

8. Permanens jövedelem és elmélet

Permanens jövedelem: az a jövedelemnagyság, amelyet a háztartások megkapnának, ha az
ideiglenes vagy átmeneti hatásokat figyelmen kívül hagynánk.
A permanens jövedelem elmélete szerint: a fogyasztás elsősorban a permanens jövedelemtől
függ. E szerint a fogyasztók nem egyformán reagálnak minden jövedelmi sokkhatásra.

9. Mi a beruházás szerepe?
A beruházás kettős szerepet játszik:
 Rövid távon befolyásolja a kibocsátást az aggregált kereslet megváltoztatása által.
 Hosszú távon pedig befolyásolja a kibocsátás növekedését.

10. Mitől függenek a beruházási döntések?

A beruházási döntések a következőktől függenek:
 az új beruházás segítségével termelt kibocsátás iránti kereslettől
 a beruházás költségét befolyásoló kamatlábaktól és adóktól
 a gazdaság állapotára vonatkozó várakozásoktól.
NEGYEDIK-ÖTÖDIK ELŐADÁS

1.Beruházási keresleti függvény fogalma, jellemzői és ábrázolása

Fogalma: Megmutatja, hogyan reagálnak a beruházási kiadások a kamatláb változásaira.
 A beruházások jövedelmezősége ellentétes irányban változik a tőkeköltséget
befolyásoló kamatlábbal, ezért negatív meredekségű beruházási keresleti görbét
eredményez.
 A kamatláb csökkenésével egyre több beruházás válik nyereségessé, ami
megmagyarázza a függvény negatív meredekségét.

2. Mit jelent a multiplikátor hatás?

 A profit ebben a helyzetben akkor maximális, ha az eladók éppen annyit kínálnak,
amennyit a vevők megakarnak vásárolni.
 A kínálat alkalmazkodik a kereslethez.
A profitérdek arra ösztönzi a vállalati szektort, hogy adott árszínvonal mellet a kibocsátást
a kereslethez igazítsa.
3. Mi az állami beavatkozás hatása a fogyasztási keresletre?
 Az adók és transzferek a vállalati szektor esetében azt a nettó jövedelmet változtatja
meg, amelyet a háztartások kifizethetnek.
 Ezért az állami elvonások és juttatások hatását úgy vizsgálják, hogy azok végső soron
a háztartások rendelkezésre álló nettó jövedelmét változtatják meg.
 A befizetett adók csökkentik az elkölthető jövedelmet, a kapott transzfer pedig növeli.
 A kormányzati beavatkozás után megmaradó jövedelem a rendelkezésre álló
jövedelem.

4. Konjunktúraciklus – elméletek
KÜLSŐ TÉNYEZŐKET felvonultató elméletek: a konjunktúraciklusok okait a gazdasági
rendszeren kívüli tényezőkben látják. (háború, forradalmak)
BELSŐ TÉNYEZÖKRE támaszkodó elméletek: a gazdasági rendszeren belül keresik azokat a
mechanizmusokat, amelyek öngerjesztő konjunktúraciklusok kialakulásához vezetnek.
5.Mik az AD görbe összetevői? Sorold fel és röviden jellemezd őket!
AZ AD-nek (aggregált keresletnek) négy összetevője van:
 Fogyasztás (C)
- Főleg a rendelkezésre álló jövedelem határozza meg.
- Befolyásolják még a jövedelmek hosszútávú alakulása, a háztartás vagyona, az
aggreált árszínvonal.
 Beruházás (I)
- A beruházásba bele tartoznak az épületek, berendezésekre és a raktárkészlettek
növelésére fordított magánkiadások.
- A gazdaságpolitika elsősorban a monetáris politikán keresztül képes hatni a
beruházásokra.
 Kormányzati vásárlások (G)
- Az aggregált kereslet harmadik összetevője a kormányzat kiadásai termékek és
szolgáltatások vásárlása.
- A magánfogyasztástól és beruházástól eltérően, közvetlenül a kormányzat
kiadási döntései határozzák meg.
 Nettó export (X)
- Az aggregált kereslet utolsó összetevője, ami egyenlő az export és az import
értékének különbségével.
- Az importot a hazai jövedelem és kibocsátás, a hazai és külföldi árak aránya,
valamint a dollár árfolyama határozza meg.
6.Mit jelent a multiplikátor-modell?
Ez a modell magyarázatot ad arra, hogy a beruházásokban, a külkereskedelemben, a
kormányzat adózási és kiadási politikájában beálló változások hogyan módosíthatják a
kibocsátást és foglalkoztatást egy kihasználatlan erőforrásokkal rendelkező országban.
7.A fogyasztási és a megtakarítási fv. fogalma, jellemzői és ábrázolása
 A fogyasztási függvény minden egyes pontja a kívánt vagy tervezett fogyasztást
mutatja a rendelkezésre álló jövedelem adott szintjén.
 A megtakarítási függvény minden pontja a szándékolt vagy tervezett megtakarítást az
adott jövedelmi szinten.
8. A munkapiac egyensúlya és a foglalkoztatás (ábra)
 A munkapiac egyensúlyában a vállalati szektor éppen annyi munkavállalót akar
alkalmazni, amekkora a munka kínálata.
 A munkapiac egyensúlya csak meghatározott reálbérnél alakul ki, ez az egyensúlyi
reálbér.

Elemzés:

Az ábrán a vastag vonal jelöli a

foglalkoztatási függvényt (Lf). A
foglalkoztatást a munka kínálata
határozza meg a míg a reálbér nem éri
el az egyensúlyi értéket.

Ha a reálbér nagyobb, mint az

egyensúlyi akkor a foglalkoztatás
nagyságát a munka kereslete határozza
meg.

9. A kötelező tartalékráta és a jegybanki kamatláb mit jelentenek?

 A kötelező tartalékrátával a központi bank meghatározza azt a maximális
kereskedelmi banki számlapénz mennyiséget, amelyet a kereskedelmi bankok
teremthetnek.
 A jegybanki kamatláb a hitelnyújtás lehetőségét befolyásolja, szabályozza a
forgalomba kerülő pénz mennyiségét.
10.Mit jelentenek a nyílt piaci műveletek?
Fogalma: nyílt piaci műveletnek nevezzük a központi bank értékpapír, arany vagy deviza
adás-vételét. A nyílt piaci műveletek közvetlenül megváltoztatják a forgalomba lévő pénz
mennyiségét.

 A nyílt piaci műveletek révén forgalomba kerülő pénzmennyiség további

pénzmennyiség növekedést idéz elő.