Magyar felvilágosodás összefoglalás

Fogalmak, személyek, évszámok

szentimentalizmus: a szentimentalizmus XIX. századi stílusirányzat, jellemzője a lemondás, a

fájdalom; gyakori témája a szerelem és az élet elmúlása, az érzékenység kultusza fémjelez.

klasszicizmus: a klasszicizmus az ókori görög, de főként a római irodalmat, művészetet

mintául választó és azt követő művészeti és irányzat a XVII–XVIII. században.

röpirat: kiadványtípus és publicisztikai műfaj; rövid terjedelmű, legfeljebb 40–50 lapnyi,

füzetformában terjesztett sajtótermék; állásfoglalás valamely aktuális kérdésben azzal a
szándékkal, hogy másokat is meggyőzzön; gyakran névtelenül vagy álnévvel jelenik meg; az
újságok előzményeként született, de Magyarországon a 19. század derekáig tartott a
virágkora

naplóregény: a 18. században kialakult regénytípus, amely egy képzeletbeli napló formájában
mondja el az eseményeket és a „naplóíró” érzéseit, gondolatait (Kármán József: Fanni
hagyományai)

levélregény: A francia szentimentalizmusban kedvelt regénytípus, melyet fiktív levelek

alkotnak.

ortológus: A nyelvújítási harcban Kazinczy gyakorlatának ellenzői, akik a magyar nyelv

szókincsbővítését belső forrásokból, változatos nyelvi eszközökkel kívánták elérni.

neológus: A 18–19. század fordulóján megindult magyar nyelvújító mozgalom híve, a

neológusok legfőbb képviselője Kazinczy Ferenc.

plágium: Más szerző alkotásának sajátként való feltüntetése.

poeta natus: Természetes költő, aki születetten tehetséges.

poeta doctus: Tudós költő, aki tanulmányai révén a költőmesterség minden titkát és fogását
ismeri és alkalmazza.

népiesség: A népi kultúra, ezen belül a népköltészet alkotásainak, szemléletmódjának,

stílusjegyeinek többnyire tudatos alkalmazása, variálása a műköltészetben.

helyzetdal: Olyan dal, amelyben a versbeszélő egy másik személy helyzetébe képzeli magát.
(Csokonai: Szegény Zsuzsi… Szerelemdal a csikóbőrös; Kölcsey: Zrínyi dala)
vígeposz: Verses nagyepikai műfaj, amelyben az eposz kötelező kellékeihez kisszerű tárgyat
rendel az alkotó; az eposzra jellemző magasztos formavilág és a vígeposz kisszerű tárgya
parodisztikus, ironikus, szatirikus feszültségben áll egymással. (Csokonai: Dorottya)

szimultán verselés: Olyan poétikai eljárás, amiben a szöveg párhuzamosan időmértékes és

rímes-ütemhangsúlyos verselésű is.

ionicus a minore: Az ókori görög dalköltő, Anakreón „találmánya”: 6 morás versláb, amit két
rövid és két hosszú szótag alkot.

dal: A lírai műnem egyik műfaja, amihez rövid terjedelmű, könnyed hangvételű versek
tartoznak.

anakreóni sor: Negyedfeles, tehát hét szótagból álló, jambikus lejtésű antik, görög sorfajta,
Anakreón újítása.

piktúra: A klasszicista vers első, leíró része.

szentencia: A klasszicista vers második, bölcseleti tartalmat hordozó része.

russzóizmus: Arra a rousseau-i alaptételre épülő világnézet, amely szerint az ember

természettől fogva jó és szabad, a rossz, amelyet tapasztalunk a világban, a civilizáció, a
természettől való elszakadás következménye, ezért vissza kell térnünk a természethez.
(Csokonai: Az estve)

oximoron: Stilisztikai alakzat, ami egymást tartalmilag kizáró fogalmakat rendel egymás
mellé egy szószerkezetben.

elégiko-óda: Az elégia és az óda műfaji jegyeit ötvöző verstípus, amelyben az ódai

emelkedettség elégikus rezignációval párosul. (Csokonai: A Magánossághoz)

allegória: Egy élettelen jelenség, tárgy vagy fogalom hosszabb versrészleten vagy az egész
költeményen végigvonuló megszemélyesítése és felnagyítása.

kakofón: Rosszhangzású.

bordal: Könnyed, a borivást és az életörömöket magasztaló lírai műfaj.

létösszegző vers: Olyan verstípus, amelyben a szerző saját létezésének és fejlődésének célját
és elért fokát értékeli. (Berzsenyi)

rokokó: XVIII. századi stílusirányzat, a barokk és a klasszicizmus korát összekötő stílus.

Könnyedség, díszítettség, miniatűr képek kedvelése, boldogság és öröm hirdetése jellemzi. A
barokk monumentális, dinamikus jegyei helyett a bájosabb, könnyedebb formát kedvelte.
recenzió: Általában kis terjedelmű irodalomkritika, rövid, lényegre törő bírálat, ismertetés.

kritika: Nagyobb terjedelmű bírálat, amely a vizsgált mű részletesebb bemutatását, elemzését

adja.

életkép: Rövidebb verses vagy prózai mű; a mindennapi élet jellemző alakját, helyzetét,
rendre ismétlődő eseményét örökíti meg, egy-két vonást emelve ki; a reformkor kedvelt
műfaja.

szapphói versszak: Az ókori görög költőnőhöz köthető, három szapphói- és egy adoniszi
sorból álló, időmértékes versszakfajta.

óda: Emelkedett tárgyú, magasztos hangú költemény, Berzsenyi a tanító jellegő horatiusi óda
mintáját követte.

elégia: Modern értelemben fájdalmas tárgyú, panaszos hangú költemény.

aszklepiadészi versszak: Három aszklepiadészi és egy glükóni sorból álló, antik, időmértékes
strófa.

Carpe diem!: Horatius egyik életvezetési elve, jelentése: Ragadd meg a napot! / Élj a mának!

soráthajlás (enjambement): Poétikai jelenség, ahol a gondolat egysége kifut a sor egységéből,
túlterjeszkedik azon.

idő- és értékszembesítő vers: Olyan verstípus, amelyben az egyes idősíkokhoz különböző

értékek tartoznak, legtöbbször az értékek fogyatkozását mutatja ‒ az értéktelített múlt kerül
szembe az értékvesztett jelennel. (Berzsenyi: Magyarokhoz, Kölcsey: Himnusz)

szinesztézia: A metaforával rokon szókép, amelyben különböző érzékterületekhez tartozó

fogalmak kapcsolódnak össze, általában egy jelzős szerkezetben.

himnusz: Antik eredetű műfaj, amely istent, istenséget szólít meg; a középkorban élte
virágkorát, ekkor az istentisztelethez kapcsolódott, a romantika korában már a liturgikus
funkciótól elválasztva vált újra népszerűvé.

szereplíra: Lírai beszédhelyzet, amelyben a versbeszélő egy másik személy helyébe képzelve
magát az ő nézőpontjából szólal meg.

parainézis: Az intelem legközelebbi műfaji rokona: szemléltető beszéd, amely egy kiemelt
eszményt dicsér; a megszólítottnak megfogalmazott buzdítás általános érvénnyel is
rendelkezik.
 Összefoglaló feladatlap

1.) Párosítsátok a karakterek nevét a jellemük leírásához.

Szereplők: Bánk bán, Melinda, Gertrudis, Ottó, Biberach, II. Endre, Petur, Tiborc

Leírás Karakter neve

Okos, rafinált, intrikus, haszonleső és

erkölcsök nélküli figura. Kettős játékot játszik,
oda fordul, ahová az érdekei húzzák.

Indulatos, szenvedélyes, gyanakvó. Egyszerre

a magyarok mellett áll, de látja a király
érdekeit is. Belső vívódása fontos a drámában.

Fiktív szereplő, telkes paraszt, aki lopásra

kényszerül a szegénysége miatt. Öntudatos,
mert elutasítja az adományt.

Gátlástalan és hataloméhes, csak a saját és

köre érdekeit nézi. Erélyes, dölyfös, emellett
képes bármeddig elmenni.

Rebellis figura, nehezen tűri meg az

idegeneket a hazájában, de személyes okokból
is lázad, ezért nem átgondolt.

Kéjsóvár, ostoba figura, nem érdekli az ország

helyzete, csak a saját érdekei után megy. Csak
azért menekült ide, hogy a nővére megvédje.

Tragikus sorsú, naiv karakter. Nem tud kiállni

magáért, kihasználják és utána sem képes
felkerekedni, ezért megőrül.

Bölcsesség jellemzi, még akkor is képes

megbocsátani, mikor elvesztett valakit. Szereti
a hazáját és nem akar lázadást.
2. Egészítsd ki a hiányzó elemeket!

Szerkezeti egység neve Esemény

Tetőpont

Megtudjuk, hogy a távollévő király helyett a

merániai származású királyné, Gertrudis uralkodik.
Öccse, Ottó Bánk fiatal és szép feleségének
elcsábítására készül. A magyar urak Petur
vezetésével az őket háttérbe szorító idegen uralom
ellen szervezkednek, s ügyüknek meg akarják
nyerni az éppen országjáró körúton lévő nádort,
Bánkot.

Bánk megtudja, hogy az elégedetlenkedők a

királyné ellen szervezkednek, s Petur még a
merénylettől sem riadna vissza. Közben Bánk
kérdőre vonja Melindát a hűtlenség vádjával.

Megoldás

3. Melyik szerző melyik verséből származik az idézet?

a.) Hányszor zengett ajkain

Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!

b.) Ne kérdezd, barátném! mint töltöm időmet,

S távolléted alatt kedvem miben lelem?
Tudod, elvesztettem édes enyelgőmet,
Tudod, magam vagyok, mert te nem vagy velem.

c.) Más néppel ontott bajnoki vért hazánk

Szerzője, Árpád a Duna partjain.
Oh! más magyarral verte vissza
Nagy Hunyadink Mahomet hatalmát!

d.) Öröm nekem, hogy lakhelyedbe szálltam;

Hogy itt Kisasszondon reád találtam.
E helybe andalogni jó,
E hely poétának való.
Csoportmunka feladatok:
Első csoport: Idővonalon mutasd be Csokonai életét és munkásságát!

Második csoport: Készíts keresztrejtvényt Csokonai költészetéről!

Harmadik csoport: Gondolattérképen foglald össze Csokonai költészetének

sokszínűségét (milyen témákban írt, miért jelentős, miket mondtak róla a korban
és később stb.)!

Negyedik csoport: Idővonalon mutasd be Berzsenyi életét és munkásságát!

Ötödik csoport: Készíts keresztrejtvényt Berzsenyi költészetéről!

Hatodik csoport: Gondolattérképen foglald össze Berzsenyi költészetének

sokszínűségét (milyen témákban írt, miért jelentős, miket mondtak róla a korban
és később stb.)!

Hetedik csoport: Idővonalon mutasd be Kölcsey életét és munkásságát!

Nyolcadik csoport: Készíts keresztrejtvényt Kölcsey költészetéről!