Professional Documents
Culture Documents
Magyar Felvilágosodás Összefoglalás
Magyar Felvilágosodás Összefoglalás
naplóregény: a 18. században kialakult regénytípus, amely egy képzeletbeli napló formájában
mondja el az eseményeket és a „naplóíró” érzéseit, gondolatait (Kármán József: Fanni
hagyományai)
poeta doctus: Tudós költő, aki tanulmányai révén a költőmesterség minden titkát és fogását
ismeri és alkalmazza.
helyzetdal: Olyan dal, amelyben a versbeszélő egy másik személy helyzetébe képzeli magát.
(Csokonai: Szegény Zsuzsi… Szerelemdal a csikóbőrös; Kölcsey: Zrínyi dala)
vígeposz: Verses nagyepikai műfaj, amelyben az eposz kötelező kellékeihez kisszerű tárgyat
rendel az alkotó; az eposzra jellemző magasztos formavilág és a vígeposz kisszerű tárgya
parodisztikus, ironikus, szatirikus feszültségben áll egymással. (Csokonai: Dorottya)
ionicus a minore: Az ókori görög dalköltő, Anakreón „találmánya”: 6 morás versláb, amit két
rövid és két hosszú szótag alkot.
dal: A lírai műnem egyik műfaja, amihez rövid terjedelmű, könnyed hangvételű versek
tartoznak.
anakreóni sor: Negyedfeles, tehát hét szótagból álló, jambikus lejtésű antik, görög sorfajta,
Anakreón újítása.
oximoron: Stilisztikai alakzat, ami egymást tartalmilag kizáró fogalmakat rendel egymás
mellé egy szószerkezetben.
allegória: Egy élettelen jelenség, tárgy vagy fogalom hosszabb versrészleten vagy az egész
költeményen végigvonuló megszemélyesítése és felnagyítása.
kakofón: Rosszhangzású.
létösszegző vers: Olyan verstípus, amelyben a szerző saját létezésének és fejlődésének célját
és elért fokát értékeli. (Berzsenyi)
életkép: Rövidebb verses vagy prózai mű; a mindennapi élet jellemző alakját, helyzetét,
rendre ismétlődő eseményét örökíti meg, egy-két vonást emelve ki; a reformkor kedvelt
műfaja.
szapphói versszak: Az ókori görög költőnőhöz köthető, három szapphói- és egy adoniszi
sorból álló, időmértékes versszakfajta.
óda: Emelkedett tárgyú, magasztos hangú költemény, Berzsenyi a tanító jellegő horatiusi óda
mintáját követte.
Carpe diem!: Horatius egyik életvezetési elve, jelentése: Ragadd meg a napot! / Élj a mának!
soráthajlás (enjambement): Poétikai jelenség, ahol a gondolat egysége kifut a sor egységéből,
túlterjeszkedik azon.
himnusz: Antik eredetű műfaj, amely istent, istenséget szólít meg; a középkorban élte
virágkorát, ekkor az istentisztelethez kapcsolódott, a romantika korában már a liturgikus
funkciótól elválasztva vált újra népszerűvé.
szereplíra: Lírai beszédhelyzet, amelyben a versbeszélő egy másik személy helyébe képzelve
magát az ő nézőpontjából szólal meg.
parainézis: Az intelem legközelebbi műfaji rokona: szemléltető beszéd, amely egy kiemelt
eszményt dicsér; a megszólítottnak megfogalmazott buzdítás általános érvénnyel is
rendelkezik.
Összefoglaló feladatlap
Szereplők: Bánk bán, Melinda, Gertrudis, Ottó, Biberach, II. Endre, Petur, Tiborc
Tetőpont
Megoldás