Nyelvemlékeink

1. Fogalma:
 Anyanyelvünk múltjának megismeréséhez a legbiztosabb források az írásos nyelvemlékek.
 Nyelvemléknek nevezzük a nyelv régebbi állapotát tükröző és a későbbi korokig fennmaradt
írásbeli megnyilatkozásokat.
2. Ómagyar korszak:
 A magyar nyelvtörténet ómagyar korszakának nevezett időszakában megjelent a latin betűs
írásbeliség, amelynek köszönhetően ebből a korból már vannak írásos emlékeink.
 A honfoglalástól a mohácsi csatáig (1526-ig) tartott.
 A Kárpát-medencében való letelepedés jelentős változást hozott népünk társadalmi, gazdasági
életében. → Gyarapodik a szókincs (főleg szláv, latin és német eredetű szavakkal).
 A korszak második felét a kódexek korának is nevezik.
3. Nyelvemléktípusok:
 Szórványemlékek – pl. A tihanyi apátság alapítólevele (1055) – mondattöredék!
 Glossza
 Szójegyzékek
 Szövegemlékek, kódexek: összefüggő, kézzel írt vagy nyomtatott anyanyelvi szövegek. Lehetnek
egyházi vagy világi témájúak.
4. Halotti beszéd és könyörgés:
a) Jelentősége: Az első magyar nyelvű összefüggő szövegemlék. → Nyelvemlék
Mind nyelvtörténeti, mind irodalomtörténeti szempontból felbecsülhetetlen jelentőségű.
b) Keletkezése: 1200 körül
c) Szerzője: ismeretlen
d) Lelőhelye: Pray-kódex
→ A kódex a nevét Pray György jezsuita szerzetesről kapta, aki a szöveg első ismertetője volt.
e) Eredetije: latin nyelvű temetési prédikáció és könyörgés
→Ennek szabad átdolgozása, illetve fordítása a szöveg.
→Vendégszöveg: latin nyelvű szövegek között az egyetlen magyar nyelvű.
f) Szerkezete:
 1-26. sor: beszéd (sermo)
 prédikáció
 papi beszéd a sírba bocsátott koporsó felett
 Bibliai történetet idéz: a bűnbeesés története és annak következményei
 27-32. sor: könyörgés (oratio)
 ima a halott lelki üdvéért
g) Legköltőibb sora: halálnak halálával halsz → figura etimologica
5. Nyelvi változások:
 Két olyan szó van, amelyet ma már nem használunk: héon = csupán, isa = íme, bizony
 Már megfigyelhetők a ragok: halalnec (halalnek), paradicsumben
 A hangrend szerinti illeszkedés még nem ment végbe: -nek a –nak helyett
 Még nem fejeződött be a névutók raggá válásának folyamata: paradicsum nyugulma beli
(nyugalmába)
 Az igekötők számának növekedése: turkukat migé szakasztja vala (migé = meg).
 A névelők közül még csak az oz (az) van, „a” nincs.
 Az igeidőknek gazdagabb lehetőségei voltak, mint ma: elbeszélő múlt (terümtevé), összetett múlt
(odutta volá), befejezett jövő (emdűl).
6. A magyar nyelv fejlettségéről az arányos mondatszerkesztés, magyaros kifejezésmód, érett stílus ad
képet.