Madarak és Fák napja

Minden évben május 10.-én ünnepeljük a madarak és fák napját. A zöld jeles nap célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a fák
fontosságára, a madarak védelmének feladatára.

Külső világ tevékeny Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, Rajzolás, festés, mintázás, Mozgás
megismerése, matematikai gyermektánc kézimunka
tapasztalatok
Beszélgessünk a Mondókázunk: Erdő, erdő, erdő, Kéznyomattal fa festés és Mozgásos játék:
gyerekekkel a fák és marosszéki kerek erdő… ujjnyomattal vagy krumpli
Ne szedj fészket, nem lesz Eljátsszuk a fa életét
madarak hasznáról. nyomdával levelek festése.
jó,
Erdőnek, mi a haszna, Eresz alól fecske fia… jelképező mozdulatokkal:
Ha madár nincs, lesz
miért fontos számunkra és Eszközök: rajzlap, színes
hernyó, - a termés földre hull-
állatok számára? Fecskét látok… ceruza, tempera vagy
Ha hernyó lesz, nincs
Városban, utcákon, Játékos mozdulatokkal vízfesték guggolás kar átöleli a
gyümölcs,
kertekben, mi a haszna? ritmusérzék fejlesztés.
Jó kismadár, te csak költs! térdet fej térdre hajtva
Erdő rajzolás, színezés
Kérdezzük meg őket, ők Madárhangok hallgatása szabad elképzelés alapján - tavasszal kicsirázik a
Két kismadár…
miért szeretik a fákat és a színes ceruzával vagy
mag- guggolás fej
madarakat. festés vízfestékkel..
Baglyocska hunyorog…
felemelése
Fa részei: gyökér, törzs, Madárka készítés
Mese: - a magoncból csemetefa
ágak, levelek papírcsíkokból.
Móra Ferenc:
Madár testét mi borítja, fejlődik- térdelés kéz
A cinegefészek
hány lába, szárnya van? Elkészítés:
támasz a lábszár mellett
Két papírcsíkot vágunk.
Vers:
Összehasonlítások: A rövidebb csíkból fej - virágait, terméseit állatok
Nemes Nagy Ágnes:
Fa-bokor ragasztás, hosszabb a teste.
Mit beszél a tengelice? látogatják- térd nyújtás,
Csőrt és szárnyakat, lábat
Lombkorona
vágunk, ragasztjuk. kéz oldalsóközép tartás
Kéreg
- madarak fészkelnek
 rajta- terpeszállás kéz
oldalsó középtartás
- idős fa kérgét harkály
kopácsolja- terpeszállás
taps fej fölött
- belül odvas egyik ágát
letöri a vihar- terpeszállás
törzsdöntés egyik oldalra
karnyújtással
- a beteg fát kivágják-
hanyatt fekvés szem
csukva
A kivágott fát pótolni kell
kis fa ültetéssel.

A 2020 év madara az erdei fülesbagoly.

A 2020 év fája a tatár juhar.

Fák haszna:
Lombkoronájuk sok állatnak nyújt táplálékot és lakóhelyet, törzsük és gyökerük szintén. A Föld légkörének oxigéntartalmát jórészt a fáknak
köszönhetjük, így azok az élőlények is nagyban kötődnek a fákhoz, melyek nem eszik, vagy nem laknak a fa lombjában. Azok az állatok, melyek
az erdőben a fák lombkoronájában élnek, nem tudnának hol lakni, ha kivágnánk a fákat. De a nagyobb testű állatok is elpusztulnának, hiszen nem
találnának élelmet, és menedéket sem.
Mi történne, ha a Földről eltűnnének a fák
Ha a fák eltűnnének bolygónkról, a Földről, a számodra ismert világ képe teljesen megváltozna. A fák, az erdők adnak otthont a madaraknak és
az erdei állatoknak. A Nyári forróságot is sokszor csak a fák árnyékában vészeljük át. Az erdőkben tett séta, kirándulás, vagy a parkokban egy
piknik, felüdülést és kikapcsolódást jelent mindenki számára.
A fák is nagyban hozzájárulnak Földünk oxigén termeléséhez, ha elpusztulnának, akkor a levegő oxigéntartalma csökkenne. Ez hogyan
befolyásolná Földünk élővilágát, mi történne az emberiséggel, nem tudni. Gondoljatok csak bele, mennyire szegényebb lenne az élővilág.
Valószínűleg csak egy sivár, kietlen pusztaság.

A fák és az oxigén
A Föld növényei felelősek azért, hogy mindig friss oxigén kerüljön a légkörbe. Ha az ezek nagy részét jelentő fákat kiirtanánk, akkor a maradék
növények nem tudnának elegendő oxigént termelni, ezért a levegő sokkal kevesebb oxigént tartalmazna, mint most.
A levegő főleg nitrogén és oxigén keverékéből álló színtelen, szagtalan gáznemű anyag, amely a Földet burokként körülveszi, s oxigénje miatt az
élőlények számára nélkülözhetetlen.

Madarak haszna:
Rengeteg madár pusztít, eszik kártevő rovarokat, rágcsálókat. Mások más szempontból fontosak – beporozzák a növényeket, magvakat
terjesztenek, emlősök táplálékául szolgálnak – olyan vidékeken, ahol az ökoszisztémák természetes, eredeti állapotának megőrzése a turizmus
okán, vagy a klíma védelme, a szénmegkötés szempontjából fontos.

Mese:
Móra Ferenc: A cinegefészek
Biz az régen volt, mikor én életemben először álmodtam sarkantyús csizmával, de még most is sírhatnékom van, ha rágondolok, hogy milyen
rossz volt abból a gyönyörű álomból fölébredni.
Hullott a könnyem, mint a sebes eső és szegény szülém még friss lángossal se tudta elállítani.
– Nem eszik ám ilyent még a király fia se, lelkecském, – tömte volna a számba a drága jó harapnivalót.
– Mindegy az, azért én mégis jobban szeretnék királyfiú lenni, mint szűcsfiú, – mondottam durcásan.
– Hát aztán miért, te? – nézett rám szülém szelíd szemrehányással.
– Azért, mert a királyfik sarkantyús csizmában őrzik a libát, – feleltem nagy okosan.
Édes apám éppen akkor lépett be a szobába. Nyakában volt a csíkos tarisznya, vállán a nyitó kapa, indulóban volt a szőlőbe.
Nem szóltam semmit, mert bánatomban akkorát haraptam a lángosból, hogy majd megfúltam tőle. A szülém felelt helyettem:
– Nem szeret már menni sehova, csak ahol a sarkantyús csizma terem.
– No, az pedig éppen a szőlőben terem, – mondta komolyan édesapám.
De már akkor fogtam is a kezét, húztam is kifelé az ajtón, hogy el ne vigye valaki a sarkantyús csizmámat, mire kiérünk.
Én egy nyúlugrással előbb kiértem, mint az apám. Kíváncsian néztem körül a csendes szőlőpásztákon. A venyigék még aludtak a homok alatt, de
a barackfák már fölébredtek, föl is öltöztek menyasszonyruhába. Jókedvű méhikék zümmögtek a virágokon, hernyócskát is láttam sokat, ahogy a
gallyakra kötött selyemszálakon hintáztak, hanem a sarkantyús csizmát nem láttam sehol.
Szaladtam is gyanakodva az apám elé:
Apám, melyik fa termi nekem a sarkantyús csizmát?
– Mindjárt, gyermekem, mindjárt, – mosolygott az apám, azzal lerakta a holmiját a nagy eperfa hűvösébe és megfogta a kezem, – no gyere
velem!
Kimentünk a puszta végére: ott megálltunk a csengettyű-körtefa alatt. Telisteli volt az fakadó bimbóval, mint csillaggal a tejút.
– Látod-e ott azt a cinegefészket? – mutatott föl apám a fahegybe.
– Látom.
– No, hát abban van a te sarkantyús csizmád.
Ránéztem az apámra. Tudtam, hogy amit ő mond, az olyan igaz, mint a nap az égen. Mégis elszomorodtam egy kicsit.
– De nekem, nem cinegének való csizma kellene ám.
Nem is az lesz az, fiam, – ütött a vállamra apám. – Igazi legénynek való csizma lesz. Csukaorrú, magas sarkú, csikorgós talpú.
– De sarkantyú is lesz rajta?
– Aranytól futtatott, ezüsttől szalajtott réz sarkantyú.
Hiszem is, nem is, de nem szólhattam többet. Az apám elment megkerülni a szőlőt, a cinegevarga meg abban a pillanatban röppent ki a
fészekből. Néztem utána, mintha szeretném megszólítani, de aztán jobbat gondoltam.
– Nini, hiszen belenézhetek én abba a fészekbe.
Másztam föl a fahegybe, mint a mókus, de majd leszédültem, ahogy belenéztem a takaros kis fészekbe. Négy ici-pici tojásnál egyéb nem volt
benne.
– Ez egyszer áprilist járatott velem az apám, – gondoltam magamban. Elfutott a pulykaméreg, belemarkoltam a fészekbe, kiszedtem a tojásokat s
egyenkint a fához vertem őket. Egy kicsit abba is bizakodtam, hogy hátha mégis kipattan belőlük valami csodacsizma. Hallottam én már ilyent a
mesében.
Éppen az utolsó tojáskát loccsantottam szét, mikor nagy lelkendezve odafutott az apám:
– Vigyázz te, kárt ne tégy a fészekben!
Egy kicsit ijedten huppantam le a fáról:
– A fészekben nem tettem kárt, csak a tojásokat törtem szét.
– No oda is van a sarkantyús csizma, – csóválta meg apám a fejét. – Hány tojás volt?
– Négy.
– Abból lett volna négy cinege-fiók. Az mind megevett volna naponkint ötven-ötven hernyót. Tudod-e, hány hernyó az?
Nagy nehezen kiszámítottam, hogy az mindennap kétszáz hernyó.
– A fiókákat az anyjuk körülbelül harminc napig etette volna. Tudod-e, mennyi az a harmincszor kétszáz hernyó?
Én csak annyit tudtam, hogy az sok. Az apám kiszámította, hogy a harmincszor kétszáz hernyó hatezer hernyó.
– No, ezek már nem esznek meg egy hernyót se, – néztem föl egy kicsit elszomorodva a fára.
– Majd esznek ő helyettük a hernyók. Tudod-e, mit esznek?
– Gyümölcsfa-virágot.
– Még pedig minden hernyó mindennap egy virágot, – számított tovább édesapám. – Hatezer hernyó hatezer virágot. Harminc nap alatt
száznyolcvanezer virágot. Alma, körte, cseresznye lett volna abból. Almából, körtéből, cseresznyéből, barackból árultuk volna a sarkantyús
csizmára valót.
Ebben a percben hazaérkezett a cinegemadár. Sohse felejtem el jajveszékelését a kifosztott fészek körül. Szívszaggató sírása ma is a fülembe
cseng. S ma is jobban fáj a szívemnek, mint az, hogy akkor egyszer lett volna sarkantyús csizmám az életben, azt is megették a hernyók.
Mondóka:
Két kis madár ül a fán (a két hüvely ujjat mutatjuk)
Egyik Péter, másik Pál (először az egyik kéz érint a vállhoz majd a másik is)
Szállj el Péter, szállj el Pál (egyik karunkat nyújtjuk, mintha elrepülne a madár, majd a másikat)
Gyere haza Péter, gyere haza Pál (egymásután visszarepítjük a kezünket a vállunkra)

Baglyocska hunyorog, (szem becsukás, kinyitás, kacsintás)

Fatönkön kuporog, (fél guggolás)
Nagy fejét forgatja, (fejforgatás)
Hol erre, hol arra.(fejfordítás, mint két oldalra)
Izeg-mozog, toporog,(topogás lábbal)
Tipi, topi, top, top, top! (páros lábon ugrálás)

Mesék:
A kóró és a kismadár
https://www.youtube.com/watch?v=_-BcXXgcFZA

Az égig érő paszuly https://www.youtube.com/watch?v=_WvVee6RM38&t=24s

Mit beszél a tengelice https://www.youtube.com/watch?v=Ai8CwaZNGEo

Dalok:
Erdő, erdő, erdő marosszéki kerek erdő https://www.youtube.com/watch?v=qJTsweqCRAg

Eresz alól fecske fia https://www.youtube.com/watch?v=KV-KXwo3SDQ

Fecskét látok https://www.youtube.com/watch?v=GSwSIx5vSug

Madárhangok https://www.youtube.com/watch?v=62N0M1Tz0T4
Vizuális tevékenységekhez további ötletek:
https://anyajatsszunk.com/2016/05/08/madarak-es-fak-napja/