10.

tétel
A magyar nyelv szófaji rendszere

A szófaji felosztás szempontjai

A szókészlet szavait szótári jelentésük, mondatbeli szerepük és alaktani sajátosságaik alapján
szófajokba soroljuk.
A. Szótári jelentés (szótári szó): tartalmas-e a szó jelentése (felszólal, sietve), vagy
csupán nyelvtani viszonyjelentése van (el, de, között), esetleg a kommunikációban tölt
be fontos szerepet (pápá, hé), illetve érzést, indulatot, akaratot fejez ki tartalom nélkül
(brrr, tyűha).
B. Alaktani sajátosság (szóalak): egyrészt a szó tőtani viselkedését, másrészt pedig a
toldalékolási lehetőségeit jelenti.
C. Mondatbeli szerep (szóelőfordulás): a mondatbeli viselkedés kétarcú. Magában
foglalja a szó mondatrészszerepét, másrészt tartalmazza a szó bővítési lehetőségeit is.

A kettős és az átmeneti szófajúság, a szófajváltás

 Kettős szófajúság: gyakran előfordul, hogy egy-egy szó szótári jelentéséhez több
szófaji jelentés tartozik (pl.: Este dolgoznom kell. Szép ez az este.) A kettős szófajú
szavak a mondatban csak egy szófaji értékben jelenhetnek meg.
 Átmeneti szófajúság: két szófaj tulajdonságát egyszerre és szétválaszthatatlanul
hordozzák, ilyenek az igenevek.
 Aktuális szófajváltás: egy szó mondatbeli szerepe következtében alkalmilag más
szófajúvá válik (pl.: kígyó természetű, lesz majd nemulass).

Szófaji osztályok a magyar nyelvben

I. Alapszófajok
II. Viszonyszók
III. Mondatszók

1
 ALAPSZÓFAJOK

Alapszófajokat
Tulajdonképpeni helyette- Átmeneti szófajú
alapszófajok sítő szófajok szavak (igenevek
(névmások)

Szótári Önálló, tartalmas Közvetetten utalnak a Önálló, tartalmas

jelentés jelentésűek valóság egy darabjára jelentésűek

Alaktani Toldalékolhatók, de Ragozhatók, képzők Toldalékolhatók, de

sajátosság vannak olyanok, azonban csak kivételesen vannak olyanok,
amelyek csak ritkán járulhatnak hozzájuk, de amelyek nem
kapnak toldalékot vannak olyanok, amelyek toldalékolhatók.
csak ritkán kapnak
toldalékot.

Mondatbeli Önálló mondatrészek, Önálló mondatrészek, de Önálló mondatrészek,

szerep bővítményeket alig bővíthetők bővítményeket vehetnek
vehetnek fel fel.

Fajtái Ige: megy, kinyílik, Főnévi névmás: én, Főnévi igenév: tanulni,
van maga, ez, ki, ami, bárki lehullani
Főnév: asztal, sárkány, Melléknévi névmás: Melléknévi igenév:
futás, szépség, Péter olyan, amekkora olvasó, olvasott,
Melléknév: piros, nagy Számnévi névmás: olvasandó
Számnév: három, ennyi, mennyi Határozói igenév:
hetedik Határozószói futva, sietve, gondolván
Határozószó: reggel, névmás:itt, amikor,
egyedül, ma akárhogy

2
 VISZONYSZÓK

Toldalékértékű viszonyszók Nem toldalékértékű viszonyszók

Szótári Jelentésük vagy viszonyjelentés, vagy kommunikációs, értékelő jelentés

jelentés

Alaktani Általában nem toldalékolhatók

sajátosság

Mondatbeli Önállóan nem mondatrészek, nem bővíthetők

szerep

Fajtái Segédige: fog, volna, vagyok, vagy,
vagyunk, vagytok, volt, lesz, marad,
múlik
Segédigenév: lenni, lévén
Névutó: mellett, alatt
Névutómelléknév: melletti, alatti
Határozóvá tevő: mint
Igekötő: meg-, be-, ki
Kötőszó: és, s, de, mert, bár
Partikula: is, egyáltalán, ám, alig, jó,
főképp, kizárólag, -e, ugyan
Névelő: a, az, egy
Tagadószó: ne nem

MONDATSZÓK

Szótári Csak kommunikációs, társalgásszervező vagy modális jelentésük van

jelentés
Alaktani Nem toldalékolhatók
sajátosság
Mondatbeli Önállóan nem mondatrészek, önálló tagolatlan mondatok lehetnek; nem
szerep bővíthetők
Fajtái Indulatszó: óh, brrr, pfuj, jaj
Interakciós mondatszó: szervusz, helló, adjisten, pá, igen, ja, csitt, hess
Módosítószó: talán, valószínűleg, esetleg. Állítólag
Hangutánzó mondatszó: bú, gá-gá, bumm, csitt-csatt

3
4