József Attila, Radnóti Miklós

Menekülés a kortól, elfordulás a társadalomtól (Nem én kiáltok, ecloga)

József Attila és Radnóti Miklós életében a tragédia egy közös pont. József Attilát
gyermekkorában elhagyja édesapja majd az édesanyja is meghal, ettől kezdve élete végéig
tragikus fordulatok kísérik őt. Radnóti Miklós már akkor elveszíti édesanyját és ikertestvérét
mikor megszületik és nem tud teljes életet élni a zsidó származása miatt. A tragikus életútjuk
és az anarchikus világ miatt mindkét költő a műveiben próbál elmenekülni a kortól és
elfordulni a társdalomtól.
József Attila Nem én kiáltok című versében mutatkozik meg legjobban ez a motivikus
menekülés. A vers 1924- ben íródott és a 2. kötetének cím adó költeménye. Műfaját illetően
szabadvers. A szabadvers egy avantgárd hatás, amivel a külföldi tanulmányai során
ismerkedik meg. A mű 1 versszakos és szabálytalan hosszúságú sorokból áll, ez egy
jellemzője a szabadversnek.
A cím az első sorban ismétlődik és az utolsó sorban is visszatér. A vers felütése eléggé
erőteljes, baljóslatú, vészjósló változásra hívja fel a figyelmet. (A versnek van egy
megszólítottja, tegező formában, egyes szám második személyben szólítja meg a költő a
megszólítottat). Felszólító igealakokkal, de baráti, figyelmeztető hangon szólítja meg. A költő
érzi, hogy valami kitörni készül, egy apokalipszis. Ez az apokalipszis kívülről jön és az ember
nem tudja megállítani, kiszolgáltatott lesz, ezért, hogy túlélje muszáj lesz észrevétlenné
válnia. A 2. sorban a ,, vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán” biblikus kép félelmetessé
teszi a verset . A 3. sortól felgyorsul a verstempó és egy menekülési útmutatót olvashatunk
arról, hogy az ember hogyan tud elrejtőzni és így hogyan tud túlélni.
Az embernek muszáj a források fenekére, üveglapokba, a gyémántok fénye mögé és a kövek
alatti bogarak közé rejtőznie, hogy túlélje ezt az apokalipszist. Ezek a motívumok József
Attila legkedveltebb motívumai.
(A víz és társ motívum, ami a tisztaság, ártatlanság motívuma. Az üveg és a gyémánt az
erkölcsi tartás és a makulátlanság motívuma. Az utolsó motívum, ami megjelenik a versben az
a makro és a mikrokozmosz, vagyis vonzódás a természet legtörékenyebb elemeihez.)
A költő tanácsa tehát, hogy olvadjunk bele a természetbe, váljunk észrevétlenné és így
esélyünk lesz túlélni a változást. Ezután az útmutató után 2 szentenciát láthatunk a 10-13.
sorban. Ezek a bölcseletek epigramma szerűek. A ,, Hiába fürösztöd önmagadban, csak
másban moshatod meg arcodat” jelentése, hogy az ember igazi személyisége mások
tekintetében, az emberi közösségben tükröződik igazán. A másik szentencia a ,, légy egy
fűszálon a pici él, s nagyobb leszel a világ tengelyénél” pedig azt jelenti, hogy ha az ember a
saját életében tökéletes, akkor úgy érzi hogy a világban is az.
A verszárlat expresszionista és futurista. Expresszionista a zaklatott felkiáltások miatt, a
futurizmus pedig a gépek, madarak említésével és a szabálytalan mondatszerkesztésben
jelenik meg. A végén leírja még azt, hogy a világ változni fog, csak nem lehet tudni, hogy
milyen irányba.
Radnóti Miklósnál a Hetedik ecloga című művében jelenik meg igazán ez a menekülés
vágy. Radnóti úgy kerül kapcsolatba az eclogával, hogy Vergiliust fordít. Theokritosz volt az
első görög költő, aki eclogákat írt, az ő verseit tekintette példának Vergilius. A bukolika, a
bukolosz szóból származik és pásztorköltészetet jelent. Az idill, a harmonikus táj, a
párbeszédes formátum és emelkedett hangvétel jellemző rá, valamint egyszerű
pásztoremberek vannak benne. A bukolika legfontosabb műfaja az ecloga. Vergilius és
Theokritosz eclogái is viharos, anarchikus időben születtek. A menekülés vágy ezért
Vergiliusnál, Theokritosznál és Radnótinál is közös volt.
Radnóti eclogái számmal jelzett versek, amik 1938 és 45 között születtek a klasszicizálódás
jegyében. A külvilág egyre borzalmasabbá válik, ezért a költő egyre kétségbeesetten próbálja
ezeket a klasszicista fogódzókat keresni. 8 eclogáját ismerjük, 2 utolsó a Bori noteszben jelent
meg. Ez az ecloga azért különleges mert nincs benne párbeszéd, ugyan van egy
megszólítottja, Fanni, de ő nincs jele, csak a költő képzeletében. Különleges még mert a
végére egy szerelmes versbe megy át és ez az egyetlen műve, amiben a munkatábor tárgyi
körülményeiről, hátteréről ír.
A versben 2 jelentéssík játszódik egymásba, az álom és a realitás síkja. Tragikus ellentét
jelenik meg a tartalom és a forma között, még a forma egy tökéletesre csiszolt kötött
hexameter, addig a tartalomban egy kétségbeesett haláltudat van jelen. A vershelyzetben a 2
jelentéssík már megjelenik, a valóságban egy munkatáborban vannak, amit szögesdrót vesz
körben és nem tudja, hogy van e még otthona vagy esetleg már lebombáztak, az álomban
viszont hazarepíti a foglyokat az otthoni tájra. Van benne valamiféle tragikus esztétikum pl.
ahogy a hold fénye rásüt a szögesdrótra. A vers a végére egy szerelmi vallomásba torkollik, se
élni, se halni nem tud szerelme nélkül, vagyis a szerelem legyőzi a halált, a szerelem még a
halálnál is hatalmasabb.
(Radnóti másik művében a Járkálj csak halálraítéltben megjelenik még a zsugorodás
motívuma. A kötetcím adó költemény 1936-ban íródott, és mindvégig érezhető benne a halál
jelenléte, ami jelzi, hogy a költő már 1936-ban tisztán látta a jövőjét, halálraítélt önmagát. A
cím mondatszerű és önmegszólító, Radnóti halálraítéltnek tekinti magát. A vers szabálytalan
versszakokból áll. Az első versszak önmegszólítással kezdődik, majd a rémület, szorongás és
kétségbeesés eltorzítja a tájat, antropomorffá, vagyis emberi érzésektől telítetté válik. A 2.
versszakban megjelenik a zsugorodás motívuma, ami József Attilát juttathatja az eszünkbe.
Elmenekülni, elrejtőzni lehetetlen, ezért a rémület fizikai összezsugorodást idéz elő, ami egy
ösztönös reakció ez embernél. Ebben a versszakban erőteljes, expresszív víziók láthatók egy
félelmetes tájról. A 3.-4. versszakot tekinthetjük a költő ars poeticájának. A vers 3 kulcsszava
a tisztán, bűntelenül és a keményen itt mutatkozik meg, hasonlatokba ágyazva. A tisztán,
bűntelen szó jelentése, hogy mozgósítani kell a belső lelki tartalmakat és nem szabad
lesüllyedni a világ szintjére, ugyanakkor a klasszikus humanizmus erkölcseit is teljesíteni kell
a mai világban, nem szabad behódolni, erre a keményen kulcsszóval utal.)
Összegezve tehát József Attila és Radnóti Miklós is próbál elmenekülni a viharos, anarchikus
világ elől. Ezt a menekülést, eltávolodást pedig csak az írás és műveik segítségével tudják
kivitelezni.