Menekülés a kortól, elfordulás a társadalomtól (Nem én kiáltok, ecloga)
József Attila és Radnóti Miklós életében a tragédia egy közös pont. József Attilát gyermekkorában elhagyja édesapja majd az édesanyja is meghal, ettől kezdve élete végéig tragikus fordulatok kísérik őt. Radnóti Miklós már akkor elveszíti édesanyját és ikertestvérét mikor megszületik és nem tud teljes életet élni a zsidó származása miatt. A tragikus életútjuk és az anarchikus világ miatt mindkét költő a műveiben próbál elmenekülni a kortól és elfordulni a társdalomtól. József Attila Nem én kiáltok című versében mutatkozik meg legjobban ez a motivikus menekülés. A vers 1924- ben íródott és a 2. kötetének cím adó költeménye. Műfaját illetően szabadvers. A szabadvers egy avantgárd hatás, amivel a külföldi tanulmányai során ismerkedik meg. A mű 1 versszakos és szabálytalan hosszúságú sorokból áll, ez egy jellemzője a szabadversnek. A cím az első sorban ismétlődik és az utolsó sorban is visszatér. A vers felütése eléggé erőteljes, baljóslatú, vészjósló változásra hívja fel a figyelmet. (A versnek van egy megszólítottja, tegező formában, egyes szám második személyben szólítja meg a költő a megszólítottat). Felszólító igealakokkal, de baráti, figyelmeztető hangon szólítja meg. A költő érzi, hogy valami kitörni készül, egy apokalipszis. Ez az apokalipszis kívülről jön és az ember nem tudja megállítani, kiszolgáltatott lesz, ezért, hogy túlélje muszáj lesz észrevétlenné válnia. A 2. sorban a ,, vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán” biblikus kép félelmetessé teszi a verset . A 3. sortól felgyorsul a verstempó és egy menekülési útmutatót olvashatunk arról, hogy az ember hogyan tud elrejtőzni és így hogyan tud túlélni. Az embernek muszáj a források fenekére, üveglapokba, a gyémántok fénye mögé és a kövek alatti bogarak közé rejtőznie, hogy túlélje ezt az apokalipszist. Ezek a motívumok József Attila legkedveltebb motívumai. (A víz és társ motívum, ami a tisztaság, ártatlanság motívuma. Az üveg és a gyémánt az erkölcsi tartás és a makulátlanság motívuma. Az utolsó motívum, ami megjelenik a versben az a makro és a mikrokozmosz, vagyis vonzódás a természet legtörékenyebb elemeihez.) A költő tanácsa tehát, hogy olvadjunk bele a természetbe, váljunk észrevétlenné és így esélyünk lesz túlélni a változást. Ezután az útmutató után 2 szentenciát láthatunk a 10-13. sorban. Ezek a bölcseletek epigramma szerűek. A ,, Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat” jelentése, hogy az ember igazi személyisége mások tekintetében, az emberi közösségben tükröződik igazán. A másik szentencia a ,, légy egy fűszálon a pici él, s nagyobb leszel a világ tengelyénél” pedig azt jelenti, hogy ha az ember a saját életében tökéletes, akkor úgy érzi hogy a világban is az. A verszárlat expresszionista és futurista. Expresszionista a zaklatott felkiáltások miatt, a futurizmus pedig a gépek, madarak említésével és a szabálytalan mondatszerkesztésben jelenik meg. A végén leírja még azt, hogy a világ változni fog, csak nem lehet tudni, hogy milyen irányba. Radnóti Miklósnál a Hetedik ecloga című művében jelenik meg igazán ez a menekülés vágy. Radnóti úgy kerül kapcsolatba az eclogával, hogy Vergiliust fordít. Theokritosz volt az első görög költő, aki eclogákat írt, az ő verseit tekintette példának Vergilius. A bukolika, a bukolosz szóból származik és pásztorköltészetet jelent. Az idill, a harmonikus táj, a párbeszédes formátum és emelkedett hangvétel jellemző rá, valamint egyszerű pásztoremberek vannak benne. A bukolika legfontosabb műfaja az ecloga. Vergilius és Theokritosz eclogái is viharos, anarchikus időben születtek. A menekülés vágy ezért Vergiliusnál, Theokritosznál és Radnótinál is közös volt. Radnóti eclogái számmal jelzett versek, amik 1938 és 45 között születtek a klasszicizálódás jegyében. A külvilág egyre borzalmasabbá válik, ezért a költő egyre kétségbeesetten próbálja ezeket a klasszicista fogódzókat keresni. 8 eclogáját ismerjük, 2 utolsó a Bori noteszben jelent meg. Ez az ecloga azért különleges mert nincs benne párbeszéd, ugyan van egy megszólítottja, Fanni, de ő nincs jele, csak a költő képzeletében. Különleges még mert a végére egy szerelmes versbe megy át és ez az egyetlen műve, amiben a munkatábor tárgyi körülményeiről, hátteréről ír. A versben 2 jelentéssík játszódik egymásba, az álom és a realitás síkja. Tragikus ellentét jelenik meg a tartalom és a forma között, még a forma egy tökéletesre csiszolt kötött hexameter, addig a tartalomban egy kétségbeesett haláltudat van jelen. A vershelyzetben a 2 jelentéssík már megjelenik, a valóságban egy munkatáborban vannak, amit szögesdrót vesz körben és nem tudja, hogy van e még otthona vagy esetleg már lebombáztak, az álomban viszont hazarepíti a foglyokat az otthoni tájra. Van benne valamiféle tragikus esztétikum pl. ahogy a hold fénye rásüt a szögesdrótra. A vers a végére egy szerelmi vallomásba torkollik, se élni, se halni nem tud szerelme nélkül, vagyis a szerelem legyőzi a halált, a szerelem még a halálnál is hatalmasabb. (Radnóti másik művében a Járkálj csak halálraítéltben megjelenik még a zsugorodás motívuma. A kötetcím adó költemény 1936-ban íródott, és mindvégig érezhető benne a halál jelenléte, ami jelzi, hogy a költő már 1936-ban tisztán látta a jövőjét, halálraítélt önmagát. A cím mondatszerű és önmegszólító, Radnóti halálraítéltnek tekinti magát. A vers szabálytalan versszakokból áll. Az első versszak önmegszólítással kezdődik, majd a rémület, szorongás és kétségbeesés eltorzítja a tájat, antropomorffá, vagyis emberi érzésektől telítetté válik. A 2. versszakban megjelenik a zsugorodás motívuma, ami József Attilát juttathatja az eszünkbe. Elmenekülni, elrejtőzni lehetetlen, ezért a rémület fizikai összezsugorodást idéz elő, ami egy ösztönös reakció ez embernél. Ebben a versszakban erőteljes, expresszív víziók láthatók egy félelmetes tájról. A 3.-4. versszakot tekinthetjük a költő ars poeticájának. A vers 3 kulcsszava a tisztán, bűntelenül és a keményen itt mutatkozik meg, hasonlatokba ágyazva. A tisztán, bűntelen szó jelentése, hogy mozgósítani kell a belső lelki tartalmakat és nem szabad lesüllyedni a világ szintjére, ugyanakkor a klasszikus humanizmus erkölcseit is teljesíteni kell a mai világban, nem szabad behódolni, erre a keményen kulcsszóval utal.) Összegezve tehát József Attila és Radnóti Miklós is próbál elmenekülni a viharos, anarchikus világ elől. Ezt a menekülést, eltávolodást pedig csak az írás és műveik segítségével tudják kivitelezni.