Babits Mihály: Jónás könyve és Jónás imája

Babits Mihály (1883-1941) a 20. századi magyar irodalom egyik

kiemelkedő alakja, költő, író és irodalomkritikus. Számos jelentős művet
alkotott, amelyek a magyar irodalom klasszikusai közé tartoznak. Babits
sokoldalú tehetsége megnyilvánult költői munkásságában, amelyben lírai
és filozófiai témákat ötvözött.

Egyik legjelentősebb kötete a "Jónás könyve" (1917), amelyben

modernitás és hagyomány ötvöződik. Babits életművében nemcsak
költészeti alkotások találhatók, hanem prózai művek is, például regények
és esszék, amelyekben gondolatait és világlátását fejti ki. Számos irodalmi
folyóiratban is tevékenykedett, és jelentős szerepet játszott a korabeli
irodalmi életben.

Babits életében a két világháború közötti időszakban Magyarország egyik

kulturális és irodalmi központi alakja volt. Művei mély filozófiai tartalmat
hordoznak, és gyakran reflektálnak az emberi létezés kérdéseire. Babits
irodalmi tevékenysége és kritikai írásai révén is jelentős hatást gyakorolt a
kortárs magyar irodalomra és irodalomkritikára.

Emellett fontos volt a magyar irodalom történeti és kulturális

kontextusában is, hiszen számos korszak jellemzőit ötvözte műveiben.
Babits életműve ma is élő és inspiráló erő a magyar irodalom számára, és
nemzetközi szinten is elismert alkotóként tartják számon.

Jónás könyve

Keletkezés: 1937-1938. → 1938 szeptemberében a Nyugatban jelent

meg
→ közeledik a II. világháború
→ betegsége (gégerák) → operáció után íródott, amikor csak a Beszélő
füzetekkel tudott kommunikálni
→ költői csúcspont

Cím: központi figurája Jónás → bibliai személy, próféta az Ószövetségben,

aki Isten szavát hirdeti

Téma: prófétai magatartás = költő feladata → remény egy jobb világra

Műfaja:
→ parafrázis, hiszen bibliai témát dolgoz fel
→ parabola: példázat
→ lírai önvallomás
→ elbeszélő költemény

Szerkezet: 4 részre osztott:

I. rész: az Úr megkéri Jónást, hogy menjen Ninivébe. Jónás menekül a
feladata elől, hajóra száll, társai a tengerbe vetik
II. rész: Jónás 3 napot tölt a Cethal gyomrában
III. rész: Jónás Ninivében prófétál, próbálja elvégezni a feladatát
IV. rész: kegyelem, tök példázata

6. Különbségek a bibliai történethez képest:

A Bibliában... KÜLÖNBSÉGEK Babits művében...

Jónás kéri, hogy 1. Jónás A hajón lévő emberek döntenek
dobják bele a tengerbe vetése úgy, hogy Jónást a tengerbe
tengerbe. vetik.
Leírása klasszikusabb, 2. Cethal Részletesebben kidolgozott,
egyszerűbb, mint a komikus, groteszk a leírása.
babitsi verzióban.
Ninivében mindenki 3. Befejezés Nem mindenki tér meg a
megtér, Isten niniveiek közül, de Isten itt is
megkegyelmez. megkegyelmez → remény
(Ricinusbokor) megjelenése + az Úr türelme
(Tök példázata)

Nyelvezet: bibliai kifejezések → bibliai nyelvezet, archaizmus: „s méne”,

„futván” → latinizmus, tele van szállóigékkel is:

„ mert nehéz a kő, és nehéz az ólom,/de nehezebb kit titkos súlyu bűn
nyom”
„vétkesek közt cinkos aki néma”
„mert aki éltét hazugságba veszti,
a boldogságtól magát elrekeszti”
„Atyjafiáért számot ad a testvér”
„A szó tiéd, a fegyver az enyém.”
Hangnem:
- Groteszk: a Cethal szenved inkább, mint Jónás
- Pátosz: ünnepélyesség → nyelvezetében, pl. archaizmus, latinizmus,
szállóigék
- Humor, irónia: „S rühellé” → alacsonyabb köznyelvi szó szerepel a
pátoszi környezetben
- Helyzetkomikum: ahogy Jónás elbújik a hajón, vagy ahogy a Cethalból
való kikerül, vagy a niniveiek fogadtatása: szaglásszák, kinevetik
megjelenése és beszéde miatt → humoros helyzetek

A Babits-felé istenkép: a műben türelmes, jószívű, irgalmas,

magabiztos, de kiismerhetetlen is + deista felfogás → a történet
átformálódott a XX. századhoz

Versforma: páros rímek, jambikus sorok, időmértékes verselés

Tanulság: Ez a történet a hit, az emberi és isteni türelem története.

Legfőbb mondanivalója, hogy nem szabad elmenekülnünk a küldetésünk,
a feladataink elől. Ez egyben Babits költői hitvallása is, hiszen hiába nem
tud beszélni betegsége miatt, az írásain keresztül muszáj a népet jó útra
terelnie → lírai önvallomás, összegzés

Jónás imája

1939-ben keletkezett. Ezt a művet a közeli halál gondolata is áthatja →

betegsége
Ars poetica = költői hitvallás ez is.
Műfaja: ima, könyörgő ima, megújulást kérő ima → az első 6 sor elégikus
Végkicsengése: mégis szólnia kell, beszélnie kell a néphez, még akkor, ha
már közel a halál.
2 nagy rész:
 I. panasz (1-6. sor)
 II. óhajtás, bizakodás (7-26. sor)