Okologia Ketszintu Es Kozos Erettsegi Feladatok 1994 2020

Ökológia közös és kétszintű érettségi feladatok 1994-2023
1995 közös érettségi
VI. HAZAI TÁRSULÁSOK 12 pont
Az alábbiakban három hazai növénytársulásról lesz szó, és ezeket X, Y és Z betűkkel jelöljük.

Az X társulásban békalencse él.
Az alábbi tesztfeladatok megoldásainak betűjelét a feladat sorszámának feltüntetésével írja a

megoldólapra!
Relációanalízis
1. A békalencse a lebegő hínárokban fordul elő nagy egyedszámban, mert a gyökerével nem vesz
föl vizet a talajból.
2. Az X társulásban a vízellátottság szempontjából tág tűrésű populációk élnek, mert elviselik a víz
nagy mennyiségét.
3. Az X társulás szervesanyag-termelőinek nagy része egysejtű és telepes növény, mert a moszatok
között vannak szövetes szervezetek is. Az Y társulásban tölgyek árnyékában hűsölhetünk.
Többszörös választás
4. Magyarországon hol fordulhat elő jellemzően olyan társulás, amelyben tölgyek élnek?
1. az Alföldön
2. a vízparti területeken
3. a dombvidékeken 300 m körüli magasságban
4. a hegységek legmagasabb régióiban.
Relációanalízis
5. Az Y társulás a fentiek ismeretében biztosan klímazonális, mert tavaszi aszpektusára a gazdagon

virágzó aljnövényzet jellemző.
6. Az Y társulásban a legfelső szinteket alkotó növények vízfelvételében a párologtatás hatása

elhanyagolható, mert e növények szára a kambium folyamatos működése miatt vastagszik.
7. Az Y társulás egy állományára 500 m magasan fekvő fennsíkon találunk rá. Mi lehet jellemző az
itteni életközösségre?
1. a fái kétszikűek
2. a felső lombkoronaszintjét a gyertyán alkotja
3. elsődleges fogyasztói között sok az ízeltlábú
4. cserjeszintje gazdag.
A Z társulásban gyakoriak a változó vízállapotú növények.
Relációanalízis
8. Változó vízállapotú növényeket száraz élőhelyeken találhatunk, mert azok a szárazság idején
kiszáradnak, életműködéseik lelassulnak, de esőzéskor vízfelvétel után ismét felélednek.
1/228
9. A változó vízállapotú növények
1. kiszáradástűrők
2. közéjük tartoznak a mohák
3. a vízellátásra nézve tág tűrésűek
4. főként a szövetes növények közül kerülnek ki.
10. Milyen további növények előfordulására lehet számítani a Z társulásban?
1. zsombéksás
2. kaktuszok
3. bükk
4. egyes fűfélék.
Relációanalízis
11. A Z társulás a középhegységeinkben nem klímazonális, mert ott nem zárótársulás.
12. Az alábbiak közül melyik lehet a Z társulás?
1. homoki gyep
2. magassásos társulás
3. sziklagyep
4. bükkös.
2/228
IX. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS-KÖRNYEZETVÉDELEM 11 pont
1. Mit jelent az alábbi meghatározás? „Kis területű védett egység, amelyet valamilyen biológiai
vagy geológiai érték megőrzésére jelölnek ki.”
2. Nevezzen meg három magyarországi nemzeti parkot!
3. Mivel magyarázható, hogy egyes ipari körzetek élővilágából hiányoznak a zuzmók?
1. a zuzmók szárazságtűrő élőlények

2. a zuzmók a levegő SO2-koncentrációjára nézve szűktűrésűek
3. az általuk termelt zuzmósavak a legellenállóbb kőzeteket is mállasztják
4. egyes ipari folyamatok jelentős kén-dioxid mennyiséget juttatnak a környezetbe.
4. Az egyenlítői esőerdőt gyakorta azért égetik fel, hogy helyén növénytermesztő gazdálkodást
folytassanak. Mi korlátozza a gazdálkodás sikerét?
1. az esőerdei talaj tápanyagtartalma csekély

2. az esőerdő fajgazdagsága igen nagy
3. a talaj oldható növényi tápanyagait a csapadék gyorsan kimossa
4. az esőerdők a szárazföldi életközösségek közül. a legjelentősebb oxigéntermelők.
Egy tóba a környező településekről folyamatosan szennyvíz áramlik, amely a mosószerekből

származó foszforvegyületekben gazdag. A környező mezőgazdasági területekről oldott
nitrogénműtrágyát tartalmazó víz jut a tóba.
Szöveges feladat
5. Röviden vázolja, a fenti folyamatok hosszan tartó fennállása - hogyan hat a tavi életközösség
táplálkozási szintjeinek populációira (egyedszám) - milyen következményekkel, veszélyekkel jár!
6. Mi a jelenség neve?
3/228
V. TÁPLÁLÉKHÁLÓZAT 8 pont
Az alábbi rajz A, B, C és D jelzésű része egy életközösség különböző táplálkozási szintjeibe tartozó
élőlényeket jelöl. A nyilak az anyagforgalom irányát mutatják.
1. Nevezze meg, hogy A, B, C és D milyen táplálkozási szintekhez tartoznak!
2. Rendezze a B, C és D kategóriákat a biomassza növekvő sorrendjébe!
3. A fenti táplálékhálózat mely szintjébe sorolhatók a következő élőlények:

levéltetű, vadrózsa, katicabogár?
4. A megkötött fényenergia milyen formában távozik ebből a rendszerből?

Melyik táplálkozási szintnél lép ki a rendszerből az energia?
HIÁNYZIK A RAJZ!
4/228
II. ÉLETKÖZÖSSÉGEK 13 pont
Az alábbi vázlaton néhány biom jellemző eredeti előfordulási helyét tüntettük fel.
Azonosítsa, hogy a következő megállapítások melyik - az ábrán jelölt - biomra vonatkoznak! A

feladat sorszáma mellé a rajz megfelelő betűjelzését (- jelzéseit) és a kérdéses biom(ok) nevét írja
le! (Pl.: 3. F = tenger.) Egy jellemzés több biomra vonatkozhat.
1. örökzöld növénytakaró
2. természetes növénytakaró már csak kisebb foltokban fordul elő
3. jellemző fogyasztója az Óvilágban a gímszarvas
4. egyenletesen sok csapadék
5. Egy lepréselt hajtásdarab az E jelű helyről, a talajtól 20 m magasságból származik. Az alábbiak
közül mi lehetett a lepréselt hajtású növény életformája?
1. lián
2. orchidea
3. fánlakó
4. moha
Négyféle asszociáció
A. a füves pusztára jellemző
B. a szavannára jellemző
5/228
C. mindkettőre jellemző
D. egyikre sem jellemző
6. évente nyugalmi időszak alakul ki a fagy miatt

7. tömegesen előforduló termelő populációi egyszikűek
8. évente nyugalmi időszak alakul ki a szárazság miatt
9. az évi csapadékmennyiség elérheti az 1500 mm-t.
Mennyiségi összehasonlítás
10.
a) a cseres-tölgyes társulás sokfélesége
b) a tajgaerdő sokfélesége
11.
a) a fenyőerdő talajának pH-ja
b) mészkő-sziklagyep talajának pH-ja
12.
a) egy szárazföldi zárótársulás által egy év alatt megkötött napenergia
b) ugyanazon társulásban egy év alatt mozgásra fordított energia
6/228
VIII. ERDŐK 9 pont

1. Tűlevelű erdők megtalálhatók:
1. mediterrán éghajlatú hegységekben

2. Közép-Európában 2500-3000 méteres tengerszint fölötti magasságban
3. a tajgán
4. szikeseken
2. A következő életközösségek közül melyiknek a fái örökzöldek?

1. a trópusi esőerdő
2. a keménylombú erdők
3. a tajga
4. a babérlombú erdők
Relációanalízis
3. A szavannák Egyenlítőtől távoli területeit erdők borítják, mert ezeken a területeken az év egy
részére csapadékos, meleg időjárás jellemző.
4. A molyhos-tölgyes erdő Magyarországon klímazonális, mert déli lejtők száraz, meleg élőhelyein
alakul ki.
5. Hazai hegyvidékeinken bükkös erdők előfordulnak 600 méternél alacsonyabban, mert ilyen
tengerszint fölötti magasságokban a hűvös északi hegyoldalak megfelelő környezetet biztosítanak a
bükkös megtelepedésére.
6. Az Alföld klímazonális társulása a zárt homoki tölgyes, mert ennek az erdőnek a fajösszetételét
elsődlegesen az éghajlat határozza meg.
7. Az alábbi ábra szemlélteti egy erdőtársulás valamely frissen megtelepedett állatpopulációjában az

életkor-eloszlást.
Tegyük fel, hogy a populációra az ember optimális feltételek közti túlélési típusa jellemző.
Ideális környezeti feltételek esetén lehet-e számítani a populáció egyedszámának változására a

következő nemzedékekben? Ha igen, hogyan változik? Miért? Válaszát egy-két mondatban
indokolja, megoldása e nélkül nem fogadható el.
7/228
1999 közös pótérettségi
III. Populációk 10 pont

1. Definiálja, mit jelent a biológiában a populáció fogalma!
Relációanalízis
2. A pillangósvirágú növények gyökerén élő nitrogénkötő baktériumok paraziták, mert a

növény szervezetéből szerves anyagokat vesznek fel.
3. A talajlakó élőlények mind heterotrófok, mert autotróf anyagcsere-folyamatok csak fény
jelenlétében játszódnak le.
4. A populációk egyedeinek térbeli eloszlása:
1. meghatározza a társulás mintázatát

2. függhet a faj szaporodási sajátságaitól
3. állatoknál a területvédő (területkisajátító) viselkedéstől is függ
4. leggyakrabban egyenletes
5. Egy populáció egyedszáma függ:
1. az élőhely méretétől
2. attól, hogy melyik fajhoz tartozik
3. az adott élőhely élettelen környezeti tényezőitől
4. a társulás többi populációjától
6. A populációk közti versengés:
1. zárótársulásokban már nem fordul elő

2. megnyilvánulása az agresszió
3. jellemző példája a zsákmányállat menekülése a ragadozó elől
4. az érintett populációk számára hátrányos
Problémafeladat
Egy tölgyerőd egyik részén a fákat kivágták, majd a területet magára hagyták. Néhány környékbeli
érdeklődő évekig figyelemmel kísérte a kivágott tölgyes helyét: az erdő újulatának felnövekedéséig
rendszeresen meghatározták az egyik évelő pázsitfű (a nádtippan) populációjának az egyedszámát.
Az egyedszám alakulását az alábbi táblázat és grafikon mutatja.
A nádtippannak a legtöbb környezeti tényező iránti tűrőképessége a tölgyekéhez hasonló.
8/228
7. Mennyiségi összehasonlítás
a. a kicsírázó magvakból évenként kifejlődő egyedek száma a favágás utáni 3 évben

b. az évenként elpusztuló egyedek száma a favágás utáni 3 évben
8. Számolja ki, hogy a vizsgált időszak második évében az egyévesnél fiatalabb egyedek a
populációnak legalább hány százalékát alkották!
9. Mivel magyarázható, hogy tíz esztendő elteltével a nádtippan-populáció egyedszáma
rohamosan csökkenni kezdett? Válaszát röviden, egy-két mondatban fogalmazza meg.
VIII. A VIZEK ÉLŐVILÁGA 10 pont
1. Az alábbi állatcsoportok közül melyikbe tartoznak kizárólag tengeri (sós vízi) állatok?
1. gyökérlábúak
2. szivacsok
3. csalánozók
4. tüskésbőrűek
2. A következők közül milyen táplálkozású, illetve anyagcseréjű élőlények élhetnek és

táplálkozhatnak a mélytengerekben?
1. ragadozók
2. kemoszintetizálók
3. lebontók
4. növényevők
3. Miben különbözik a porcos halak testfelépítése a csontos halakétól?
1. a porcos halaknak nincs úszóhólyagjuk

9/228
2. a porcos halak vázrendszere meszet tartalmaz

3. a porcos halaknak nincs csontvázuk
4. a porcos halak légzőszerve béleredetű
Relációanalízis
4. A tengeri élőhelyek közül a nyílt tengerek fajgazdagsága a legnagyobb,

mert a meleg tengerek planktonsűrűsége meghaladja a hideg tengerekét.
5. A magyarországi vízpartok zárótársulása intrazonális erdő, mert az intrazonális erdők

fajösszetételét és szerkezetét elsősorban az éghajlatra jellemző hőmérsékleti és
csapadékviszonyok határozzák meg.
Egyszerű választás
6. A hazai vízpartok szabályos szukcessziója során elsőként megjelenő fás társulástípus:
A. nádas
B. mocsárrét
C. magassásos
D. bokorfüzes
E. ligeterdő
Szöveges feladatok
7. Határozza meg, mit jelent: plankton!

8. A földtörténet során mikor (kb. hány éve) jelentek meg az első vízi élőlények?
9. Mely törzs(ek) képviselőire jellemző, hogy egyedfejlődésük során
testükben gerinchúr alakul ki?
10/228
VI. ÉLETKÖZÖSSÉGEK EGY TÓBAN 11 pont
Az ábra egy tiszta vizű, friss vízellátású tó és parti régiója profilját mutatja.
1.
a) a fény intenzitása az I. zónában
b) a fény intenzitása a II. zónában
2.
a) elsődleges produkció az I. zónában
b) elsődleges produkció a II. zónában
3.
a) a plankton mennyisége az I. zónában
b) a plankton mennyisége a II. zónában
Négyféle asszociáció
A) az I. zónára jellemző
B) a II. zónára jellemző
C) mindkettőre jellemző
D) egyikre sem jellemző
4. a növényi plankton zömét moszatok alkotják

5. lebontó szervezetek élőhelye lehet
6. jellemző elsődleges fogyasztói a békák
7. csontoshal élőhelye
Relációanalízis
8. Az ábrán jelzett 1. társulás nádas, mert a gyékény a mocsárrétek jellemző növénye.
9. Az ábrázolt tó partjának talajában tőzeg képződik, mert a lápok friss vízellátású területeken
alakulnak ki.
11/228
10. A tó teljes feltöltődése esetén ezen a területen zárt erdőtársulás jelenhet meg, mert ennek
kialakulásához elegendő az évi 300-400 mm csapadék.
11. Nevezze meg az ábrán jelölt 2. növénytársulás-típust!
III. ÖKOLÓGIAI RENDSZER SZÉNFORGALMA 10 pont
Az ábra egy erdő szénforgalmának néhány részletét mutatja. Az egyik nagybetű egy anyagot jelöl, a
többi nagybetű pedig egy-egy meghatározott ökológiai szerepű élőlénytípust szimbolizál. A
kisbetűk folyamatok nevére utalnak.
1. Nevezze meg, mit jelentenek az ábra betűi!
2. Írjon le két, elvileg eltérő tevékenységet, amellyel az ember(iség) az ábrán nagybetűvel jelölt
anyagnak a bioszférában található mennyiségét befolyásolja!
3. Egyetlen mondatban fogalmazza meg, hogy milyen hatás révén, milyen mérhető követ-
kezménnyel jár, ha az ábrán nagybetűvel jelölt anyag mennyisége megnő a bioszférában!
12/228
13/228
II. ERDEI ÉLETKÖZÖSSÉG 12 pont
A Pilis-hegységben 300 méteres tengerszint feletti magasságú dombtetőn lévő zárótársulást

vizsgálunk.
1. A vizsgált társulás szintezettségére jellemző:

1. van gyepszintje
2. cserjeszintje gazdag
3. szintezettsége a fényviszonyok, a fényért való versengés következtében alakul ki
4. lombkoronaszintjét egyetlen fafaj alkotja

2. A társulás aljnövényzetére jellemző:
1. tavasszal fénykedvelő növények tömegesen virágzanak benne
2. egyszikű és kétszikű növények is élnek benne
3. nyáron is sok virágzó lágyszárú található benne
4. ősszel hagymás-gumós raktározó szervű növények uralják

3. A társulás mintázata:
1. a környezeti tényezők időbeli változása miatt alakul ki
2. összefüggésben van a társulásban élő populációk térbeli eloszlásával
3. a költöző madarak vonulása miatt alakul ki
4. függ a talaj tápanyag- és vízellátottságának eloszlásától

4. Milyen élőlények tartozhatnak a társulás termelői közé?
1. heterotrófok
2. kemoszintetizálók
3. szaprofiták
4. fotoszintetizálók
5. Elsősorban melyik növény alkotja a vizsgált társulás lombkoronaszintjét?

 A. bükk
 B. csertölgy
 C. lucfenyő
 D. vadrózsa
 E. hárs
Relációanalízis
6. A vizsgált erdő klímazonális társulás, mert kialakulását elsősorban éghajlati tényezők

befolyásolják.
14/228
A következő rajz a társulás egyik táplálékhálózatát ábrázolja. A római számok egyes populációkat
jelölnek, a nyilak az anyagforgalom irányát mutatják.
Az ábra szerinti táplálékhálózat tagjai közül négy populáció

nevét megadjuk.
 A. gímszarvas
 B. erdei fülesbagoly
 C. erdei cickány
 D. kullancs
7. Az ábra sorszámai mely élőlények populációit jelzik? Megoldólapjára a populációt jelző római
szám mellé a megfelelő élőlény betűjelét írja le (pl. VI.-E)! Az egyik populáció nevét nem adtuk
meg, ezt természetesen nem kell kitalálnia.
8. Milyen táplálkozási szintet képvisel ebben a táplálékláncban a IV. populáció?
9. Írja le, hogy a III-IV-V. populációk közül melyiknek a biomasszája a legkisebb és melyiknek a
legnagyobb!
15/228
16/228
II. ÉLETKÖZÖSSÉG VIZSGÁLATA 11 pont
Kutatók és diákok csoportja ökológiai megfigyeléseket és méréseket tervez egy mérsékelt övi füves
pusztai életközösségben. A vizsgált területen klímazonális társulások élnek.
Szöveges feladat
1. Röviden, lehetőleg egy mondatban definiálja, mit jelent a klímazonális társulás fogalma!
2. Melyik rendszertani osztályba tartozik a természetes növénytakarót alkotó, az életközösség
képét meghatározó növények nagy része?
3. Ebben a természetes életközösségben melyik állat lehet a csúcsragadozó?

A. zöld gyík
B. egerészölyv
C. mezei tücsök
D. ürge
E. mezei cickány
A megfigyelések és mérések évekig tartottak. Közben a területen egy környezetszennyező forrásból

mérgező anyag szóródott szét. A méreg a rágcsálók anyagcseréjét gátolja.
4. Az alábbiak közül melyik állatpopuláció pusztulása következik be a mérgezés

következtében?
A. vaddisznó
B. sáska
C. vadló
D. ürge
E. havasi nyúl
A méreganyag szerencsére gyorsan bomlik, néhány hét alatt eltűnt. Addigra azonban az érintett
állatnépesség egyedszáma drámai mértékben lecsökkent: a vizsgálat szerint 240 egyed élte túl a
mérgezést. Egy év alatt ugyanezen populáció egyedszáma 1200-ra nőtt, majd a következő évben
már 6000-re. Az ezt követő években rendre az alábbi egyedszámokat állapították meg a
populációban: 16400, 12300, 13700, 12800.
5. Mi a neve annak az egyedszám-értéknek, amely körül a populáció létszáma az utolsóként

vizsgált három évben ingadozott?
Az állatpopulációk mellett az életközösség energiaforgalmát is évekig vizsgálták. Megállapították,

hogy a területet négyzetméterenként érő napsugárzás energiája évente átlagosan 214,2 * 104 kJ/m2.
A növényzet ezen energia felhasználásával átlagosan évi 5140 g szerves anyagot szintetizál a terület
minden négyzetméterén. Ebből felhalmozódik (a növényzetben marad vagy a talajba kerül) 4299 g
szerves anyag, a növényevők pedig elfogyasztanak 70 gramm szerves anyagot évente.
Adat: 1 gramm szerves anyag szintézise átlagosan 5 kJ energiafelhasználással jár

17/228
Számolási feladatok
6. Mennyi a fotoszintézis hatásfoka, tehát a napsugárzás energiájának hány százaléka épül be

szerves anyagokba?
7. A fotoszintézissel előállított szerves anyagoknak hány százalékát használja fel a növényzet a
saját légzéséhez?
A terület talajának vizsgálata során megállapították, hogy a talaj erre a biomra általában jellemző,
tipikus sajátságokat mutat.
8. Mi jellemző a terület talajára?

1. termőképessége jó
2. benne a szerves anyagok lebontása igen gyors
3. humuszban gazdag
4. a tápanyagokat a csapadék gyorsan kimossa belőle
Az alapos vizsgálatok kimutatták azt is, hogy az évszázadokkal korábban kipusztult nagy testű
növényevők eltűnése óta a talajban a szerves anyagok felhalmozódásának sebessége megváltozott.
Relációanalízis
9. A nagy testű növényevők jelenlétében évente kevesebb szerves anyag kerül a talajba, mert
ezek az állatok az elfogyasztott növényi szerves anyagok egy részét légzésükhöz
felhasználják.
10. A füves puszták klímazonális társulásai mindig homok alapkőzeten alakulnak ki, mert a
homok víztartó képessége jó.
18/228

IV. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS 6 pont
Az egyik legsúlyosabb környezetszennyezés az alábbi egyenlettel jellemezhető kémiai reakciónak

tudható be: A anyag +SO2 = B anyag. A kén-dioxid (SO2) egyesül a levegő, illetve az élő szervezet
A-tartalmával, és az így keletkező B kíméletlen pusztítást visz véghez az élőlényben, valamint az
élő és az élettelen környezetben egyaránt.
1. Nevezze meg az egyenletben szereplő A anyagot!

2. Nevezze meg azt a közismert élőlénytörzset, amelynek képviselői megritkulásukkal, illetve
eltűnésükkel jelzik a levegő SO2-szennyezésének növekedését!
3. Melyik tűrőképességi grafikon jellemző a SO2-szennyeződést jelző élőlényre?

(A grafikonok ordinátája az élőlény egyedsűrűségét jellemzi.)
4. Jórészt a fentebb említett környezetszennyezés rovására írható

1. az eutrofizáció
2. a szikesedés
3. az üvegházhatás fokozódása
4. az erdőpusztulás
5. Elsősorban honnan kerül SO2 a környezetbe?
1. a műtrágyákból
2. az atomreaktorokból
3. a háztartási szennyvizekből
4. tüzelőanyagok égetéséből
6. a) a talaj pH-értéke B anyag hatására

b) a talaj pH-értéke B anyag nélkül
19/228
II. EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 13 pont
Ötféle asszociáció
A. populáció
B. társulás
C. biom
D. bioszféra
E. egyikre sem jellemző a fentiek közül
1. azonos fajhoz tartozó egyedekből áll

2. ennek a szerveződési szintnek a képviselője a cseres-tölgyes
3. fontos jellemzője a fajgazdagság
4. a sivatagok és az esőerdők is ennek a részét képezik
5. a légkör, a víz és az ásványi anyagok összességének a neve
6. hasonló éghajlati igényű életközösségek alkotják
7. állandó, lényegében nem változik
Az alábbiakban leírt példák, illetve definíciók meghatározott ökológiai fogalmakra vonatkoznak.

Nevezze meg a kérdéses fogalmakat!
8. A kopár felszínen gyér fű, majd összefüggő gyep alakul ki, végül erdő jelenik meg.
9. A cápa zsákmányának otthagyott maradékát apró halak fogyasztják el.
10. A víz felszínén élő vagy vízbe merülő, szabad szemmel jól látható növényeket tartalmazó
életközösség. A növények az aljzathoz nem rögzülnek.
11. Egyes gombafajok olyan anyagot termelnek, amely bizonyos baktériumok szaporodását gátolja.
12. A társulások évszakos ritmusnak megfelelően, rendszeresen ismétlődő állapota.
Szöveges feladat
13. Nevezzen meg két olyan anyagot, amely részt vesz az üvegházhatás kialakításában!
20/228
21/228
22/228
2005 május középszint
23/228
24/228
2005 május emelt szint
25/228
26/228
2005 október középszint
27/228
28/228
2005 október emelt szint
29/228
2006 február középszint
30/228
2006 február középszint
31/228
32/228
2006 február emelt szint
33/228
2006 május középszint (idegen nyelvű)
34/228
35/228
36/228
37/228
38/228
39/228
40/228
41/228
42/228
43/228
44/228
45/228
46/228
47/228
48/228
49/228
50/228
2007 május emelt szint (idegen nyelvű)
51/228
2007 május emelt szint (idegen nyelvű) (részlet)
52/228
53/228
54/228
55/228
56/228
57/228
58/228
59/228
60/228
61/228
62/228
63/228
64/228
65/228
66/228
67/228
68/228
69/228
70/228
71/228
72/228
73/228
74/228
75/228
76/228
77/228
78/228
79/228
80/228
81/228
82/228
83/228
2011 május középszint (részlet)
84/228
85/228
86/228
87/228
88/228
89/228
90/228
91/228
92/228
93/228
94/228
95/228
96/228
97/228
98/228
99/228
2012 május középszint (idegen nyelvű) (részlet)
100/228
101/228
102/228
103/228
104/228
105/228
106/228
107/228
108/228
109/228
110/228
111/228
112/228
113/228
114/228
115/228
116/228
aa
117/228
118/228
119/228
120/228
121/228
122/228
123/228
124/228
125/228
126/228
127/228
128/228
129/228
130/228
131/228
132/228
133/228
134/228
135/228
136/228
137/228
138/228
139/228
140/228
141/228
142/228
143/228
144/228
145/228
146/228
147/228
148/228
149/228
150/228
151/228
152/228
153/228
154/228
2015 október középszint (részlet)
155/228
156/228
157/228
158/228
159/228
160/228
161/228
162/228
163/228
164/228
165/228
166/228
2017 május középszint (részlet)
167/228
168/228
169/228
170/228
171/228
172/228
173/228
174/228
175/228
176/228
177/228
178/228
179/228
180/228
181/228
182/228
183/228
184/228
2018 május emelt szint (részlet)
185/228
186/228
187/228
188/228
189/228
190/228
191/228
192/228
193/228
194/228
195/228
196/228
197/228
198/228
199/228
200/228
201/228
202/228
203/228
204/228
205/228
206/228
207/228
208/228
209/228
210/228
211/228
212/228
213/228
214/228
215/228
216/228
217/228
218/228
219/228
220/228
221/228
222/228
223/228
224/228
225/228
226/228
227/228
228/228

Okologia Ketszintu Es Kozos Erettsegi Feladatok 1994 2020

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Okologia Ketszintu Es Kozos Erettsegi Feladatok 1994 2020

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Okologia Ketszintu Es Kozos Erettsegi Feladatok 1994 2020

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Ökológia közös és kétszintű érettségi feladatok 1994-2023

1995 közös érettségi

VI. HAZAI TÁRSULÁSOK 12 pont

Az alábbiakban három hazai növénytársulásról lesz szó, és ezeket X, Y és Z betűkkel jelöljük.

Az alábbi tesztfeladatok megoldásainak betűjelét a feladat sorszámának feltüntetésével írja a

5. Az Y társulás a fentiek ismeretében biztosan klímazonális, mert tavaszi aszpektusára a gazdagon

6. Az Y társulásban a legfelső szinteket alkotó növények vízfelvételében a párologtatás hatása

A Z társulásban gyakoriak a változó vízállapotú növények.

9. A változó vízállapotú növények

10. Milyen további növények előfordulására lehet számítani a Z társulásban?

11. A Z társulás a középhegységeinkben nem klímazonális, mert ott nem zárótársulás.

12. Az alábbiak közül melyik lehet a Z társulás?

1996 közös érettségi

IX. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS-KÖRNYEZETVÉDELEM 11 pont

2. Nevezzen meg három magyarországi nemzeti parkot!

3. Mivel magyarázható, hogy egyes ipari körzetek élővilágából hiányoznak a zuzmók?

1. a zuzmók szárazságtűrő élőlények

1. az esőerdei talaj tápanyagtartalma csekély

Egy tóba a környező településekről folyamatosan szennyvíz áramlik, amely a mosószerekből

1997 közös érettségi

1. Nevezze meg, hogy A, B, C és D milyen táplálkozási szintekhez tartoznak!

2. Rendezze a B, C és D kategóriákat a biomassza növekvő sorrendjébe!

3. A fenti táplálékhálózat mely szintjébe sorolhatók a következő élőlények:

4. A megkötött fényenergia milyen formában távozik ebből a rendszerből?

1998 közös érettségi

II. ÉLETKÖZÖSSÉGEK 13 pont

Azonosítsa, hogy a következő megállapítások melyik - az ábrán jelölt - biomra vonatkoznak! A

6. évente nyugalmi időszak alakul ki a fagy miatt

1999 közös érettségi

VIII. ERDŐK 9 pont

1. Tűlevelű erdők megtalálhatók:

1. mediterrán éghajlatú hegységekben

2. A következő életközösségek közül melyiknek a fái örökzöldek?

7. Az alábbi ábra szemlélteti egy erdőtársulás valamely frissen megtelepedett állatpopulációjában az

Ideális környezeti feltételek esetén lehet-e számítani a populáció egyedszámának változására a

1999 közös pótérettségi

III. Populációk 10 pont

2. A pillangósvirágú növények gyökerén élő nitrogénkötő baktériumok paraziták, mert a

4. A populációk egyedeinek térbeli eloszlása:

1. meghatározza a társulás mintázatát

5. Egy populáció egyedszáma függ:

6. A populációk közti versengés:

1. zárótársulásokban már nem fordul elő

A nádtippannak a legtöbb környezeti tényező iránti tűrőképessége a tölgyekéhez hasonló.

a. a kicsírázó magvakból évenként kifejlődő egyedek száma a favágás utáni 3 évben

2000 közös érettségi

VIII. A VIZEK ÉLŐVILÁGA 10 pont

2. A következők közül milyen táplálkozású, illetve anyagcseréjű élőlények élhetnek és

3. Miben különbözik a porcos halak testfelépítése a csontos halakétól?

1. a porcos halaknak nincs úszóhólyagjuk

2. a porcos halak vázrendszere meszet tartalmaz

4. A tengeri élőhelyek közül a nyílt tengerek fajgazdagsága a legnagyobb,

5. A magyarországi vízpartok zárótársulása intrazonális erdő, mert az intrazonális erdők

6. A hazai vízpartok szabályos szukcessziója során elsőként megjelenő fás társulástípus:

7. Határozza meg, mit jelent: plankton!

2000 közös pótérettségi

VI. ÉLETKÖZÖSSÉGEK EGY TÓBAN 11 pont

4. a növényi plankton zömét moszatok alkotják

8. Az ábrán jelzett 1. társulás nádas, mert a gyékény a mocsárrétek jellemző növénye.