A verselemzés szempontjai

● Cím és szövegegész viszonya

1. Mit sugall a cím?

Milyen előfeltevéseket tudunk megfogalmazni?

Milyen jellegű verset ígér? (pl. leíró vers, szerelmes vers)
Témajelölő-e a cím? (pl. Boldogság, Nyár stb.)
Jelöl-e műfajt? (pl. dal, elégia, óda, himnusz)
Milyen hangulaltot ígér?
Van-e valamilyen szimbólum, toposz benne? (pl.tél, nyár) Mire utalhat ez?

2. A címet összekapcsolni a vers szövegével

A vers szövege teljesítette-e az előfeltevéseinket? Miért? Indokolni!

Hogyan utal a cím a szövegre?

● Versbeszéd
 Az a mód, ahogyan a lírai én megszólal a versben
Lehet:
1. Személyes:

- Monologikus, vallomásos (E/1 személyű igék, névmások, birtokos

személyjelek)
- Dialogizáló (megszólít valakit, van egy megszólított, de lehet önmaga is,
akkor önmegszólító, E/2)
- Mi-beszéd (T/1, a közösségi líra sajátossága)

2. Személytelen: E/3

-leíró jellegű (bemutat valamit, pl. tájat)

-tárgyilagos (kívülálló)

● Vershelyzet

A szövegből kiolvasható (vagy elképzelhető) megalkotott szituáció

A vers megszületésével kapcsolatos fiktív vagy valós környezetre és időre való utalás
Vagy emberi helyzet rögzítése: pl. kérés, válasz, udvarlás, meditáció/elmélkedés
A vers megírásának célja
 Lehet: konkrét és metaforikus

● Beszédhelyzet

A lírai én hogyan, milyen helyzetben szólal meg a versben?

Milyen céllal szólal meg, megszólít-e valakit? Milyen számban, személyben beszél?

● Szervező elv

A verset szervező költői eszköz (pl. ellentét, valamilyen szimbólum stb.)

A szerkezetben is betölt(het) szerepet

● Költői/művészi eszközök: vizuális, auditív elemek, költői képek/szóképek,

stílusalakzatok/retorikai alakzatok

Költői képek: pl. megszemélyesítés, hasonlat, metafora, szimbólum, művészi/költői

jelző, szinesztézia, metonímia, oximoron
 Stílusalakzatok: pl. ellentét, párhuzam, ismétlés, költői kérdés, felkiáltás, halmozás,
fokozás, paradoxon, felsorolás

● Műfaj

Megnevezni a műfajt, meghatározni, bizonyítani a vers alapján

Pl. dal, elégia, óda, leíró költemény, himnusz, zsoltár, ars poetica, epigramma

● Hangulat, hangnem

Megnevezni, bizonyítani a vers szövege alapján

Pl. idillikus, tragikus, elégikus (rezignált, beletörődő), ironikus, komikus, emelkedett
(ódai), ünnepélyes, fennkölt

● Szerkezet + Versforma
 Versszakokra van bontva vagy egy tömb a vers?
Szerkezeti egységek: milyen szempont szerint lehet felosztani egységekre (pl. idősík)
Refrén jelenléte: milyen szerepe van?
Keretes szerkezet: a végén visszatér a nyitó gondolat szó szerint vagy hasonló formában
Az utolsó szó, szavak visszautalhatnak a címre – ez is keretessé teszi a verset
Soráthajlás: a gondolat nem ér véget a sor végén – pl. zaklatottság
A versforma hogyan kapcsolható össze a tartalommal?
Egyenlő hosszúságú sorok, arányos versszakok: kiegyensúlyozottság - általában a dal
jellemzője
Csapongó hosszúságú sorok: zaklatott lelkiállapot jele, a rapszódia jellemzője – intenzív
érzelmekre, felfokozott hangulatra utal
Szonett versforma: kötött, zárt versforma: 4,4,3,3 soros versszakok (4 versszak, 14 sor
összesen)

● Stílusjegyek

Az adott stílusirányzat jellemzőinek felfedezése a versben, kiemelése, megnevezése

Pl. reneszánsz, romantikus, impresszionista sajátosságok

● Motívumok

Milyen motívumok, toposzok vannak a versben (pl. évszakok toposzai, virág, rózsa, fa,
víz, tűz stb)
 Magyarázni szerepüket, mire utalnak

● Verszárlat

Miért fontos az utolsó 1-2 sor / utolsó versszak?

Magyarázni, esetleg hogyan változtatja meg az addigi sorokat
Mi változik meg a zárlatban?