II.

PETŐFI SÁNDOR: A JÁNOS VITÉZ

- * 1823. jan. 1. Kiskőrös, † 1849. júl. 31. Fehéregyháza
- Édesapja Petrovics István – mészáros,
édesanyja Hrúz Mária – cselédlány,
fiútestvére (*1825) Petőfi István (István öcsémhez)
- 1824: Kiskunfélegyházára költöznek (Szülőföldemen)
- Iskolák: Kecskemét, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód ← gimn.
- 1838/39: Selmecbányán gimnazista, az árvíz elvitte a család jólétét,
Petőfi nem maradhatott a líceumban
- 1839: gyalog ment Pestre, színházi mindenes
- 1839/41: katona Sopronban (gyönge egészsége miatt leszerelik). ezután vándorszínész, majd
Pápán tanul
- 1842: megjelenik az Atheneum c. folyóiratban első verse, A borozó
- 1842/44: vándorszínész Székesfehérváron, Kecskeméten és Debrecenben
(Egy telem Debrecenben)
- 1844 februárjában Debrecenből Pestre megy gyalog. Vörösmarty Mihály karolja fel, és
elhelyezi a Pesti Divatlapnál.
- 1844 őszén megjelenik A helység kalapácsa c. vígeposza, majd a Versek c. kötet.
- 1844 decemberében a Pesti Divatlapban folytatásokban megjelenik a János vitéz,
majd egy év múlva kötetben is → országosan elismert költővé válik

A JÁNOS VITÉZ KELETKEZÉSI KÖRÜLMÉNYEI

-1844 novemberében 6 nap és 6 éjszaka írta.

- Eredeti címe: Kukoricza Jancsi.
- December 8-án jelent meg a Pesti Divatlapban. Vahot Imre, a főszerkesztő 100 forintot ad
Petőfinek. (Kezdetben a mű addig szólt, amíg János vitéz hazatér, és Iluskát már csak a temetőben
találja.) Barátai unszolására tovább görgeti a cselekményt. Egy év múlva könyvben is kiadják, és
óriási sikere lesz a költőnek.
- Hatott rá Garay Sándor Háry János című műve és (főként a 2. részre) Vörösmarty Csongor és
Tünde című mesejátéka.

A JÁNOS VITÉZ

E műben fokozottan jelenik meg, amivel a nép gazdagítja az irodalmat: a népélet, a népdalok
hatása, a népnyelv kifejező gazdagsága, a népmese változatossága. A költő mind nehezebb
feladatok útján vezeti hősét Tündérország felé, a teljes boldogság honába.

1. ének: Jancsi és Iluska a patak partján
2. ének: A gonosz mostoha
3. ének: A feldühödött gazda
4. ének: Jancsi elbúcsúzik Iluskától
5. ének: Vihar a pusztán
6. ének: A zsiványtanya
7. ének: Jancsi beáll huszárnak
8. ének: A huszárok útja
9. ének: Tatárország
10. ének: Franciaország
11. ének: A francia király kérése
12. ének: Jancsi megmenti a királylányt
13. ének: A győzelmi lakoma
14. ének: Jancsi elmeséli élete történetét
15. ének: A jutalommal hazafelé indul
16. ének: A tengeren
17. ének: Vihar a tengeren – a griffmadár
18. ének: Iluska sírjánál
19. ének: A fazekas segítsége
20. ének: Az óriáskirály várában
21. ének: A sötétség országában
22. ének: A kísértetek tanyáján
23. ének: Az Óperenciás-tenger
24. ének: Út Tündérországba
25. ének: Küzdelem a vadállatokkal
26. ének: Tündérország
27. ének: Jancsi megtalálja Iluskát

A rövid tartalom:

Jancsi juhászbojtár, Iluska pedig szegény árva, aki a mostohája kénye-kedve szerint él. A patak
mellett mos Iluska, Jancsi őrzi a nyájat. A nagy szerelem miatt Jancsi elfelejtkezik a nyájról, Iluska
pedig a mosásról. Következmény: Jancsinak oda a fél nyája, Iluskának a mostohája haragra gerjed.
Jancsi megfenyegeti Iluska gonosz mostoháját, de neki még azon az éjszakán el kell hagynia a
falujukat az elvesztett állatok miatt.
Elkezdődik a vándorlás. Jancsi egy éjszakát az erdőben tölt, a következő éjszakán eljut egy házba,
ami 12 rabló tanyája. Meg akarják ölni, de mivel Jancsi bátran beszél, életét nem féltve, befogadják
és együtt mulatnak. A lerészegedett rablókra Jancsi rágyújtja a házat.
Az úton huszárokkal találkozik, beáll katonának és elmegy a sereggel Franciaországba a törökök
ellen. Az út Tatárországon át vezet - a tatárok emberhúson élnek, így lenne miért félniük, de egy
szerecsen király közbenjárása miatt átmehetnek az országon.
Taljánország - nagyon hideg vidék, itt, hogy ne fázzanak, a lovakat a hátukon vitték, átjutottak
Lengyelországba, onnan pedig Indiába. „Franciaország és India határos, de köztük az út nem túl
mulatságos”: a nagy hegyeken a levegőeget harapták ételként, és a felhőt csavarták italként, olyan
meleg volt, hogy csak éjjel mentek, és akkor a csillagokba botlott a lovuk (1 ember halálakor 1
csillag leesik az égről, jaj neked mostoha, ha Jancsi tudná, hogy melyik a Te csillagod!).
Franciaország gyönyörű hely, a nagy csatában Jancsi a basát kettévágta, a királylányt megmentette,
a király palotájában felajánlják neki a királylányt és a királyságot, de ő nem fogadja el.
Jancsi elmeséli egész élettörténetét: a kukoricásban találtak rá, jó mostohaanyja, de szigorú
nevelőapja akadt, Iluska is árva, gyerekkoruktól szerették egymást, nem házasították ki őket, mert
hamarabb meghalt Jancsi jó mostohája. Szomorú a sorsa, mert el kellett válnia szerelmétől, akit a
banya kínoz. Itt kapja Kukorica Jancsi a királytól a János vitéz nevet. Egy tarisznya arannyal hajóra
ül, hogy hazamenjen Iluskájához, de a viharban minden odavész. Ő egy felhőbe kapaszkodva
megmenekül, majd egy griffmadáron elrepül hazáig.
Otthon szomorú hír fogadja: Iluska halott. Csak egy rózsát vesz le a sírról és vándorol tovább.
János vitéz ismét bolyong nagy bánattal szívében.
Találkozik egy fazekassal, akinek beragadt a szekere az óriások földjének határán. János vitéz
megöli az óriások csőszét, majd egy szikladarabbal (amit vacsoraként adtak neki) a királyt is -
jobbágyai lesznek az óriások, sípot kap, amivel bármikor hívhatja őket.
Folytatódik a vándorlás: Sötétség országa - a banyák találkozója, a boszorkányok seprűit elrejti
János vitéz és hívja az óriásokat, akik szétverik a banyákat, utoljára Iluska mostoháját. Egy éjszakát
a temetőben tölt, ahol a halottak szellemei táncolnak. Az Óperenciás tenger partján egy óriás a
vállán viszi 3 héten át. Eljutnak egy szigetig. Ez Tündérország.
A kapuban már egyedül harcol: Az első kapuban 3 medve, a másodikban 3 oroszlán, a harmadikban
egy sárkánykígyó ellen (gyomrába ugrik, és átszúrja a szívét) - mindenütt győztesen kerül ki a
csatákból.
Ez már Tündérország, itt minden csodás, csak ő magányos, bedobja a rózsáját a tóba, hogy utána
vesse magát, de Iluska feltámad a rózsából, mely a hamvaiból nőtt. Olyan szép pár János vitéz és az
ő Iluskája, hogy a tündérfiak és tündérlányok őket választották Tündérország fejedelmének.
Műfaja: elbeszélő költemény (= verses formában írt elbeszélés – Epikai műnem)

A költő vagy az író az események közepébe vágva, az előzményeket megelőzve is kezdheti művét.
Ezt a megoldást az ókortól kezdve alkalmazzák az epikusok. A felbontott időrend hagyományos
elnevezése: in medias res.

Verselése: ütemhangsúlyos (= a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályosan váltakoznak,

alapegysége az ütem, amelyben egy hangsúlyos szótagot 1-3 hangsúlytalan követ)

Tüzesen│ süt le a║ nyári nap│ sugára

Rímelése: aa bb – párrím

Képszerű kifejezések:

a) Metafora (= két dolog, személy, tárgy stb. azonosítása, összevont hasonlat)

„Szivemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája”

b) Megszemélyesítés (= élettelen dolgok élők tulajdonságaival való bemutatása)

„ A torony bámult rá, mint sötét kisértet”

c) Hasonlat (=két dolog összehasonlítása, leggyakrabban a mint kötőszó szerepel a tagmondatok

között, de létrejöhet hasonlat a –ként, -képpen toldalékokkal is)
„ A torony bámult rá, mint sötét kisértet”
„Elváltak egymástól, mint ágtól a levél”