Anyagbeszerz All in 1 Compress

1.
előadás
BESZERZÉSI FELADATOK
 A beszerzés feladatai:
 A beszerzés tárgya
 Stratégiai, operatív feladatok
 A beszerzés helye a szervezetben
 Beszerzési piacok és beszállítói bázis
 A beszállítói folyamatot meghatározó tényezők
 Venni vagy gyártani döntések (1.1)
Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző 1
munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest
A BESZERZÉS
FELADATA – 1.
 Gazdasági vállalkozások, közintézmények, non-
profit szervezetek:
 anyagok, berendezések, szolgáltatások iránti
igényeinek hatékony kielégítése:
 Termelési tevékenységhez
 direkt anyagok:
termékbe beépülő alapanyagok, alkatrészek,
 Szolgáltatásokhoz
 indirekt anyagok: a működéshez szükséges irodaszerek,
nyomtatványok, segédanyagok
(pld. sampon a fodrásznál)
 Kereskedelemben
 árú-beszerzés: továbbértékesítés céljára.
A BESZERZÉS
FELADATA – 2.
Beszerzés: a nyereség növeléséért,

a költségvetés betartásáért!
 A beszerzési árak leszorításával,
 A logisztikai rendszer teljesítményének
növelésével:
 Pontos és gyors ellátással,
 A minőség javításával,
 Költségcsökkentés hatékonyabb beszerzési
folyamatokkal,
 Innovációs ötletek forrása lehet
a vállalati fejlesztésekhez,
 Információforrás: piaci trendekről, árakról, új
technológiákról,
A BESZERZÉS
TÁRGYA – 1.
 Direkt anyagok:
A tevékenység során átalakított és továbbértékesített,
 Összeszerelésre kerülő alkatrészek,
 Csomagolóanyagok,
 Beépítésre kerülő alapanyagok és összetevők,
 Vásárolt árúk - kereskedelmi értékesítésre
Jellemzői:
 a nagy volumen, a termelési - értékesítési terv
alapján,
 a felhasználás folyamatos, rendszeres vásárlások,
 beszállítói piaci szereplői ismertek, ismétlődő
kapcsolatok.
A BESZERZÉS
TÁRGYA – 2.
 Egyéb anyagok (indirekt anyagok):
Vállalati működés biztosításához szükségesek, de
NEM épülnek be a termékbe vagy szolgáltatásba
Pld. karbantartási anyagok, irodaszerek, tisztítószerek, munkaruhák,
Cél: az ellátás biztosítása alacsony összköltség (nem ár!) mellett,
Jellemzői: időszakonként jelentkező az igény, széles a beszállítói kör.
 Szolgáltatások
 A szolgáltatások sajátosságai szerint.
 Beruházások
 Nagy értékű berendezések, döntő többségükben új vásárlások,
 Itt különösen fontos a beruházásban érintett vállalati
szervezetek közötti koordináció a beszerzés összes fázisában.
STRATÉGIAI ÉS
OPERATÍV FELADATOK
A beszerzés STRATÉGIAI céljai:
 Költségcsökkentés, technológiai és minőségfejlesztés,
 Átfutási idő csökkentése, kockázatok csökkentése
A beszerzés stratégiai feladatai:
 Beszállítók azonosítása és minősítése,
 Beszállítók tudatos, aktív menedzsmentje, kockázatelemzés
 Beszállítók fejlesztése, bevonása - más szakterületekkel.
A beszerzés TAKTIKAI (OPERATÍV) céljai, feladatai:

 Vállalati alapfolyamatok (pld. a termelési folyamat) ellátása,
folyamatosságának biztosítása - megfelelő költségszinten:
 Megrendelések menedzsmentje, nyomon követése,
 Lehívások kezelése (keretszerződés, keret-megállapodás)
 Szállítói (pld. teljesítési) és működési információk gyűjtése,
 Adminisztráció lebonyolítása,
 A beszerzési folyamat érintettjei:
 Igénylő, engedélyező, beszerző, raktár, pénzügy, stb.
BESZERZÉSI
A beszerzési politika: POLITIKA
 Egy vagy egyszerre több beszállítótól rendeljük-e
ugyanazt az anyagot?
 A „fogoly” szállítóelmélet érvényesítése
(A függőség megelőzése érdekében: 20 – 50 %)
 Gyártótól vagy a közvetítőtől vásároljon-e a cég?
 Mennyire támaszkodjon a cég a helyi szállítókra?
Új trendek a beszerzésben:
 A kiszervezés (outsourcing), visszaszervezés - insourcing,
részleges kiszervezés - co-sourcing)
 Kapcsolatorientáció – szorosabb kapcsolatok
 Proaktív beszerzés – termékfejlesztés előtti kapcsolat
 Számítógépes támogatás fejlődésének hatása,
 Beszerzés befolyása a vállalatról alkotott képre.
7
Forrás: Szegedi Zoltán – Prezenszki József (2003.) Logisztika-menedzsment Kossuth Kiadó Budapest
BESZERZÉS
HELYE A SZERVEZETBEN
Központosított (centralizált) beszerzés:
Előnyei:
 Nagyobb beszerzési volumen – kedvezőbb beszerzési ár
 Szállítóval egységes a kapcsolattartás,
 Anyagok, alkatrészek specifikációja,
standardizálás könnyebb,
 Átláthatóság, átcsoportosíthatóság,
rugalmasabb ellátás,
 Szakképzettség, szakmailag és pénzügyileg
jobban irányítható.
Hátrányai:
 Közvetett a felelősség – specifikáció, költségek, biztonság,
 Beszállítói teljesítések tapasztalatai
nehezebben ismerhetők meg,
 Felhasználókkal nincs közvetlen kapcsolat.
FUNKCIONÁLIS
SZERVEZET
Funkcionális szervezet – önálló logisztikai funkció nélkül
Ügyvezetés
Termelési igazgató Gazdasági igazgató Kereskedelmi igazgató Üzemegységek
Funkcionális szervezet – részlegesen centralizált logisztikával

Ügyvezetés
Gazdasági igazgató Termelési igazgató (Értékesítési) Kereskedelmi

Logisztikai igazgató igazgató
- Termelés tervezés
és ütemezés, stb.
- Megrendelések kezelése
Integrált - Késztermék-
készlet gazdálkodás
anyaggazdálkodás
- Kiszállítás
- Anyagszükséglet tervezés, - Számlázás
- Beszerzés
- Alapanyag-készletgazdálkodás
9
FUNKCIONÁLIS
SZERVEZET
Ügyvezetés
Gazdasági igazgató Termelési igazgató Logisztikai igazgató Kereskedelmi igazgató
Logisztikai Logisztikai
Logisztikai
erőforrás rendszer
szolgáltatások
tervezés működtetése
Funkcionális szervezet – önálló, integrált logisztikai funkcióval
10
DIVÍZIONÁLIS
SZERVEZET
Divízionális szervezet – központi logisztikai funkcióval
Vállalatvezetés
Központi Központi Központi

Központi Központi Központi Szolgáltató
HR igazgatás pénzügy
K+F logisztika marketing szervezetek
irányítás ellenőrzés controlling
Konzerv divízió Gyümölcslé divízió Édesség divízió
Divízió vezető
Gyártmány- és Marketing, Munkaerő,

Termelés
gyártástervezés értékesítés bérgazdálkodás
Gyáregységek Gyáregységek Gyár Gyár

Vagy üzemek Vagy üzemek 11
BESZERZÉS
HELYE A SZERVEZETBEN
Decentralizált beszerzési struktúrában

 Igények jelentkezése és
 Beszerzési feladatok ellátása is
a szervezeti egységekben (üzem, leányvállalat)
történik.
Vállalati gyakorlat szervezeti megoldása

- az előnyök egyesítésére – a decentralizált
beszerzés engedélyezésével: Pld.
 Bizonyos értékhatár alatti vásárlásokra, vagy
 Bizonyos termékek, termékcsoportok beszerzésére.
DIVÍZIONÁLIS
SZERVEZET
Divízionális szervezet – divíziónkénti logisztikai egységgel
Vállalatvezetés
Központi Központi Központi

Központi Stratégiai Központi Szolgáltató
HR igazgatás pénzügy
K+F tervezés marketing szervezetek
irányítás ellenőrzés controlling
Konzerv divízió Gyümölcslé divízió Édesség divízió
Divízió vezető
Gyártmány- és Marketing,
Termelés Logisztika
gyártástervezés értékesítés
Gyáregységek Gyáregységek Gyár Gyár

Vagy üzemek Vagy üzemek 13
BESZÁLLÍTÓI
BÁZIS
Vásárlás – kapcsolat ajánlattétel után,
A beszerzési piac jellemzői:
 Kereslet – kínálat egyensúlya,
 Időtényező szerepe, a szezonális jelleg,
 Szereplők egymáshoz viszonyított mérete.
Beszállítói bázis egy szűkebb kör, amely:
 Műszaki, szolgáltatási, stb. szintet - bizonyítottan -
teljesíteni képes szállítók köre,
 Szűkítés földrajzi alapon:
 szállítási költség, termék jellege (pld. romlandóság),
 kapcsolattartás (pld. nyelvismeret) miatt,
 Időigény, adatbiztonsági szempontok miatt:
 a szállítókkal meg kell ismertetni a céget,
hogy teljesíteni tudjanak.
BESZERZÉS
HÁROM FELFOGÁSA
ELLÁTÁSI LÁNC
MENEDZSMENT
BESZERZÉS
VÁSÁRLÁS
BBcsak
A kapcsolat
az ajánlattétel után
kezdődik
Bekapcsolódás a folyamatokba
már a ajánlattétel előtt
Bekapcsolódás a folyamatokba
már a termékfejlesztés fázisában
15
BESZERZÉSI
TÉNYEZŐK
A beszerzési folyamatot meghatározó tényezők

 Centralizált vagy decentralizált szervezet,
 A beszerzési tárgyak sajátosságai,
 A beszállítói piac jellemzői,
 Piaci információk, a piac ismerete:
 Végzett-e már a vállalat hasonló beszerzést, vagy
 Új beszerzésről van szó
 A beszerzés fontossága:
 Nagy értékű termék, vagy nagy problémát okoz a hiány
 Kockázatok:
 Belső kockázat – nem ismert a termelés mennyisége
 Külső kockázat - nem ismert a beszerzési piac, vagy
a szállítói piac bizonytalan.
KRALJIC - MÁTRIX
BESZERZÉS
FONTOSSÁG
Befolyásolható Stratégiai
NAGY
termékek termékek
KICSI Rutintermékek Szűk

keresztmetszetű
termékek
KICSI NAGY
BESZERZÉS
KOCKÁZATA 15
Forrás: Baily, P. – Farmer, D., 1994. In: Szegedi Zoltán – Prezenszki József (2003.) 17
Logisztika-menedzsment Kossuth Kiadó Budapest (97. oldal)
VENNI VAGY
GYÁRTANI?
Háztartási Kisgép Kft. mixereket gyárt.
Alkatrészei: saját gyártásban és
beszerzéssel: 8,25 euró/db.
Alkatrészek éves felhasználása: 100.000 db/év
Saját gyártás esetén:
 A fix költség növekedése: + 50.000 euró
 Munkaköltség növekedés: + 125.000 euró
 Vállalati általános költség jelenleg:
500.000 euró/év, várható növekedés: + 12 %,
 Gyártott alapanyag költsége: 600.000 euró.
A vállalat gyártsa a mixer fenti alkatrészét,
vagy továbbra is szerezze be?
Forrás: Némon Zoltán – Vörösmarty Gyöngyi (2006): LOGISZTIKA - Folyamatok az ellátási láncban 18
Feladatgyűjtemény Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest
BERUHÁZÁS
MEGTÉRÜLÉSE
Egy termék gyártásához 100 millió Ft

beruházást kell megvalósítani.
 A termék önköltsége: 4.000 Ft/db,
 ” értékesítési ára: 5.000 Ft/db.
Az éves termelési kapacitás 25.000 db.
 Hány év alatt térül meg a beruházás?

 Milyen módon csökkenthető a megtérülési
idő?
Forrás: Némon Zoltán – Vörösmarty Gyöngyi (2006): LOGISZTIKA - Folyamatok az ellátási láncban 19
2. előadás
BESZERZÉSI FOLYAMAT
1) A szükséglet azonosítása, tervezése,

2) A lehetséges beszerzési források megtalálása,
3) A beszállító kiválasztása,
4) A rendelés feladása,
5) Megrendelés beérkezése utáni feladatok.
 Beszerzési okmányok és bizonylatok
BESZERZÉSI
FOLYAMAT
Beszerzési folyamat speciális esetei:
 Keretszerződés vagy keret-megállapodás
 Jövőbeni vásárlások céljára kialakítva, folyamatos
felhasználás esetén – egyszerű lehívással.
 Rutin vásárlás (ismételt újra vásárlás)
 Már ismert beszállítók, lényeges egyszerűsítéssel.
Sürgősségi igények, többletmunka és költség

 Elkerülhetetlenek
 Pld. váratlan meghibásodás miatt
 Valamilyen hibára vezethetők vissza:
 Készletgazdálkodás nem elég hatékonysága,
 Termelés tervezés hiányosságai,
 Beszerzési szervezet iránti bizalmatlanság,
 Igénylő figyelmetlensége.
1. SZÜKSÉGLET
AZONOSÍTÁSA
A szükséglet azonosítása, tervezése
 Termékek specifikálása:
 Márkanév, minta, műszaki leírás,
 összetétel leírása, funkcionális leírás
 Szolgáltatások:
 pontos jellemzőinek meghatározása sokkal
nehezebb,
 Igény leírásához szükséges információk
1) Az igényelt cikk pontos meghatározása,
2) A pontos mennyiség megadása,
3) Pontosan mikorra van szükség a cikkre,
4) Az igénylés dátuma,
5) Az igénylő és szervezeti egységének neve
6) Esetleg a költségelszámolás helye.
BESZERZÉSI
MEGRENDELŐLAP
Beszerzési megrendelőlap
A megrendelő szervezeti egység: ___________________ Megrendelés azonosítója: ______
Költségkeret: ________________________________ Dátum: _________________________
Cikk megnevezése/ Igényelt Felhasználás Megjegyzések

azonosítója mennyiség időpontja
Dátum: ___________________________
Igénylő aláírása: ____________________ Jóváhagyó aláírása: _____________________
TERMÉK-
SPECIFIKÁCIÓ
Termékspecifikáció kiválasztási szempontok:
 Márkanév
 Gyakran használt termékek, egyértelmű meghatározás.
Minőség fontosabb az árnál.
 Minta
 Nehéz a minőség előzetes megítélése,
 Egyszerűbb bemutatni, mint leírni az igényeket.
 Műszaki leírás
 Technológiához kell illeszkednie a terméknek,
 Beszerzőnek több információja van a beszállítónál
 Összetétel leírása
 Általában élelmiszer és vegyipari termékeknél,
 Biztonsági vagy környezetvédelmi szempontok!!!
 Funkcionális leírás
 Gyorsan változó technológia
 Beszállító nagyobb tapasztalattal rendelkezik.
SZÜKSÉGLET
AZONOSÍTÁS PROBLÉMÁI
 Szükséglet pontos leírása, katalógusok,
 Az igényelt termék pontatlan leírása (cikk-azonosítója)
 Hiányos vagy túl részletes specifikáció is gond lehet, pld.
 többszöri egyeztetés a termelővel és a beszerzővel együtt,
 helyettesíthetőség, katalógusok - cikk azonosítója
 Valódi szükségletnél magasabb elvárások,
 Értékelemzés – melyik funkciók szükségesek valóban?
 Szükséglet mennyiségének tervezése:
 MRP a készletek figyelembevételével határozza meg a
beszerzések mennyiségét, idejét.
 MRP I. = Material Requirement Planning,
 MRP II. = Manufacturing Resource Planning
 A készletgazdálkodás költségeinek optimalizálása,
 Az igények jóváhagyása – értékhatár-felelősség:
 Ki, milyen értékhatárig igényelhet és hagyhat jóvá,
 Pénzügyi keret ellenőrzése.
PÉLDA AZ MRP
RENDSZER HASZNÁLATÁRA
„A” termék
„B” termék (1) „C” termék (2)
A, B, C a termékek neve
2 „C” termék (2) A terméknév előtti szám:

a magasabb szintű termékhez
szükséges darabszám.
Az alsó indexben szereplő szám: a beszerzés átfutási ideje (a rendelés
feladástól a rendelés beérkezéséig eltelt idő hetekben). 26
PÉLDA AZ MRP
 A, B, C - a termékek neve, amelyekből
 A és B terméket a vállalat fogja előállítani,
 C terméket a piacról szerzi be.
 Rendelkezésre álló információk:
 „A” termék gyártása (db) heti ütemezésben,
 Raktárkészlet: A = 0, B = 15, C = 30 db
 Rendelési tételnagyság: B = 20, C = 30 db
 Feladat:
 Mikor és mennyit kell rendelni a C termékből?
 Mikor és mennyit kell termelni a B termékből, hogy az „A”
(vezértermék) gyártása problémamentes legyen?
 Megjegyzés: Nettó szükséglet =
 = Bruttó szükséglet – készlet az időszak elején
 ha pozitív az értéke, akkor rendelés-beérkeztetés vagy gyártás
szükséges,
 ha negatív az értéke, akkor = 0, tehát nincs szükség
rendelés-beérkeztetésre.
27
PÉLDA AZ MRP
Megnevezés NYITÓ 1. 2. 3. 4. 5. 6.
készlet hét hét hét hét hét hét
„A” (vezértermék) gyártása db 10 0 20 0 20 10
„B” termék gyártása
(1 hét, 20 db)
Bruttó szükséglet db 10 0 20 0 20 10
Tervezett készlet db 15 5 5 5 5 5 15
Nettó szükséglet db 0 0 15 0 15 5
Tervezett rendelés beérkezés 0 0 20 0 20 20
(gyártás) db
Tervezett rendelés feladás db 0 20 0 20 20 -
„C” termék beszerzése
(2 hét, 30 db)
Bruttó szükséglet db 10 40 20 40 60 10
Tervezett készlet db 30 20 10 20 10 10 0
Nettó szükséglet db 0 20 10 20 50 0
Tervezett rendelés beérkezés db 0 30 30 30 60 0
Tervezett rendelés feladás db 30 30 30 60 0 - 28 -
2. LEHETSÉGES
BESZERZÉSI FORRÁSOK
 Potenciális beszállítók felkutatása:
 korábbi beszerzések információi,
 szakmai kiállítások, katalógusok,
 vállalatjegyzékek, internet.
 A beszerzési piackutatás lépései:
 A célok pontos meghatározása,
 Az érintettek bevonása,
 A potenciális információforrások feltérképezése,
 Az elérhető releváns információk megszerzése,
értékelése,
 Pótlólagos információk beszerzése,
 Következtetések levonása.
BESZERZÉSI
PIACKUTATÁS
 Jelentősebb értékű beszerzéseknél érdemes lehet az
alaposabb piacelemzés, amelynek céljai:
 Beszerzési piacok áttekinthetősége, zavarok elkerülése,
 Optimális beszerzési döntések, helyettesítési lehetőségek,
 Információszerzés más vállalati egységek (fejlesztés) részére,
 Új beszerzési források, technikai fejlődés nyomon követése,
 Beszerzési piackutatás indokolt új anyagok beszerzésénél,
újravásárlásnál is, melynek céljai:
 Költségszerkezet változtatás,
 Jelenlegi szállítók értékelése, összemérése másokkal,
 Szállítópolitikai megfontolások,
 Gyors technológiai fejlődés,
 Új források megjelenése.
3. AJÁNLATOK
BEKÉRÉSE
Szállítók azonosítása után ajánlatok bekérése
 Szóbeli ajánlatkérés:
 Sürgető határidő, nagyfokú bizalom, bevált szállító,
 Egyszerű, azonosan értelmezett specifikáció.
 Írásos ajánlatkérés:
 Egyszerű írásos ajánlatkérés:
 Egyszerű, röviden specifikálható, kevés paraméterrel,
 Ajánlat beadási határideje rövid,
 Konkrét szállítókat keres meg a beszerző.
 Tender:
 Bonyolultabb (műszaki) tartalmat jelentő terméket vagy
szolgáltatást vásárol a vállalat, ezért
 Az ajánlat elvárt részletezettsége is nagyobb, és ezért
 Hosszabb idő áll rendelkezésre az ajánlat benyújtására.
AJÁNLATOK
BEKÉRÉSE
Írásos ajánlatkérés:
 Egyszerű ajánlatkérés vagy tender tartalma:
1) Termék pontos megnevezése (szabványszám),
2) Kért termék, szolgáltatás mennyisége, minősége,
3) Kért szállítási feltételek,
4) Teljesítés helye, a szállítási határidő,
5) Ajánlatadási határidő, ajánlatkérés száma.
 Elektronikus aukció
 Meghívott, előzetesen minősített szállítóknak,
 Előzetesen kiadott specifikáció alapján,
 Egy paraméterre pld. kiinduló árral indul, és egyre
kedvezőbb (csökkenő) ajánlatokkal gyors eredmény.
 Hátránya: irreális ajánlatok, túl költséges
 Árajánlat kötelező érvényű,
 Elfogadása a megfelelő időben - szóbeli azonnal,
 írásban tett ajánlatnál az ajánlat szerinti időpontig.
3. A BESZÁLLÍTÓ
KIVÁLASZTÁSA
Beérkezett ajánlat tartalmi - formai ellenőrzése
 Az ellenőrzés szempontjai:
 A kért adatok megvannak-e?
 Arra vonatkozik-e az ajánlat amire kértük?
 Az ajánlat érvényességi ideje,
 Határidőn belül érkezett-e?
 Formailag megfelelő-e? (aláírás, dátum, felek adatai)
 Beszállító kiválasztásának szempontjai
 Számszerűsíthető adatok:
 Ár, fizetési feltételek, beszállító kapacitása, stb.
 Nehezebben számszerűsíthetők:
 A beszállító termékeinek minősége,
 Rugalmas hozzáállás a változtatási igényekhez,
 A szállítások időben való megérkezése,
 Nyilvántartások adatai a korábbi beszállítókról, stb.
 Szállítóértékelés alkalmazott módszerei.
4. A RENDELÉS
FELADÁSA
 Rendelés feladása:
 Megrendelés elkészítésével,
 Szerződés aláírásával
 Vállalati formanyomtatványok,
általános szerződési feltételek alkalmazásával.
 Pontatlanságok eltérő értelmezése:
 Sok kellemetlenséget okozhat mindkét félnek,
 Súlyos jogi következményekkel is járhat.
 A megrendelést a szállító:
 Elutasíthatja
 másik szállítóval kell egyezkedni!
 Visszaigazolhatja:
 Visszaigazoló levéllel:
 További ügyintézés csak módosításnál van,
 Szállítói szerződéstervezettel:
 Cégszerűen aláírva,
 Hallgatólagos elfogadással.
MEGRENDELÉS
TARTALMA
 A megrendelésnek tartalmaznia kell:
1) Megrendelés száma, azonosítója,
2) Szerződő felek megnevezése, címe,
3) Kiállítás dátuma,
4) A szerződés tárgya (pontos megnevezés),
5) Mennyiség,
6) Szállítás kért dátuma,
 Szállításra vonatkozó feltételek
(csomagolás, vám, kockázat átvállalás)
 Szállítási előírások (cím, szállítás módja: vasút, posta)
7) Ár
 Pénznem, engedmények, bónuszok
8) Fizetési feltételek,
9) Beszerzési feltételek
 speciális feltételek
10) Aláírás.
MEGRENDELÉS
(MINTA – 1.)
Cím/An/To: Feladó/Von/From:
Címzett/z.Hd./Attn: Dátum/Datum/Date:
Telefax Nr.: Oldalak száma/Anzahl d. S./No.Pages:
Tárgy/Betr./Subject: Megrendelés Rendelésszám:

Termék:
Minőség:
Mennyiség:
Ár:
Fuvarparitás: ( Árú-átvétel:)
Szállítási határidő:
Fizetési határidő:
Bankszámlaszám:
Kérjük, a szállítmányhoz minőségi bizonyítványt is mellékeljenek!
Tisztelettel: X. Y.
(Telefon: E-mail : ) 36
MEGRENDELÉS
(MINTA – 2.)
„Megrendelő Kft”
Helység, ir. szám, utca név, házszám
Tel: Fax: E-mail: Rendelés: 2/2011.
VEVŐ ELADÓ
Dátum: Árufelvétel ideje:

Száll. feltétel: Szállítás módja:
gépkocsink érte megy.
Csomagolás:
Fizetési mód:
Termék: Mennyiség (kg) Ár (HUF/kg)
……………… ….…………… ……………..
……………… ………………. ……………..
Okmányok: számla, szállítólevél, súlyjegyzék, műbizonylat.
37
Köszönettel X.Y.
MEGRENDELÉS
(MINTA – 3.)
Megrendelő céges papírján
Szállító (eladó) neve Megrendelő
címe, címe,
tel.: tel.:
fax fax
Önök azonosító száma nálunk: Ügyintézőnk:
(tel., fax)
Adószám:
MEGRENDELÉS
Megrendelés szám/dátum
Szállítási feltétel:
Fizetési feltétel: Pénznem:
A szállított anyagokra vonatkozóan kérjük a szállítmánnyal csatolni a 1907/2006 EK számú REACH rendeletnek megfelelő
biztonsági adatlapokat. A Magyarországon forgalomba hozott anyagokra magyarnyelvű biztonsági adatlap kiadása
kötelező. ____________________________________________________________________
Tétel Cikkszám Megnevezés Egységár Nettó összeg Mennyiség egység
____________________________________________________________________
_________.___________________________________________________________
Kérjük, hogy a gyors ügyintézés érdekében mindig hivatkozzon a következő adatokra:
Megrendelés szám, dátum, szállító(=az ön azonosító száma nálunk) 38
5. A RENDELÉS
BEÉRKEZÉSE UTÁN
 A beérkezett árút ellenőrizni kell:
 Megfelel-e a megrendelésben foglaltaknak?
 Készletnyilvántartásba kell venni,
 A teljesítések igazolása,
 Az ellenérték kiegyenlítése,
 A szállító teljesítményének értékelése,
 Az ajánlatot tevő, de nem nyertes pályázók értesítése,

 Egyéb feladatok is lehetnek pld.:
 Garanciális kérdések rendezése,
 Visszáru kezelése
 hibás termék vagy újrahasznosítható csomagolás.
3. előadás
 A beszerzés módszerei:
 Árelemzés
 Költségalapú, piaci tényezők alapján, versenyár
 Szállítóértékelés alkalmazott módszerei:
 Hagyományos szállítóértékelési módszerek:
 Kategorikus eljárás
 Súlyozott pontrendszer
 Költségalapú szállítóértékelési módszerek:
 Költségarányú módszer
 A tulajdonlás teljes költsége
 Szállítóértékelés (1.3)
BESZERZÉS
MÓDSZEREK
ÁRELEMZÉS
 Költségalapú árképzés
 Összköltség + nyereség (haszonkulcs alapján)
 Összköltség + nyereség (célprofit alapján)
 Piaci tényezők alapján
 Kereslet-kínálat, gazdasági helyzet,
 Politikai tényezők, sürgősség, divathatások,
 Versenyár
 Nagyon hasonló termékek, szolgáltatások
 Éles versenyhelyzet
Árképzésnél figyelembevett tényezők:
 Fizetési határidő,
 Megrendelt tétel nagysága,
 A termék életgörbéjének melyik szakaszában van,
 Szezonális tényezők,
 Reklámcélok.
ÁRKÉPZÉS
ÁRNÖVELŐ tényezők ÁRCSÖKKENTŐ tényezők
Beszerzési költségek Árcsökkenések

 Csomagolás  Rabattok (mennyiségi árengedmény)
 Fuvardíj és –költségek  Mennyiségi, forgalmi, nagykereskedelmi
 Raktározási, átrakási kts.  Skontó (árengedmény)
 Mérlegelési díjak  Kedvezőbb fizetési feltételekért
 Átvételi költségek  Éves bónusz
 Kommunikációs költség
 Vám, Egyéb költségcsökkenés
 Szállítmánybiztosítás
 Vám visszatérítések
 Adó visszatérítések
Egyéb költségek  Finanszírozási előnyök
 Kárkockázat  Meghosszabbított fizetési határidő
 Finanszírozási költségek  Árfolyamnyereségek
 Járulékos fizetési költség  Konszignációs raktár
 Csökkent értékű teljesítés  Kiegészítő szolgáltatások
SZÁLLÍTÓ
ÉRTÉKELÉS
SZÁLLÍTÓÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI
1) Hagyományos szállítóértékelési módszerek:

1) Kategorikus eljárás
2) Súlyozott pontrendszer
2) Költségalapú szállítóértékelési módszerek:

1) Költségarányú módszer
2) A tulajdonlás teljes költsége
HAGYOMÁNYOS
MÓDSZEREK
Hagyományos szállítóértékelési módszerek:
1.) KATEGÓRIKUS ELJÁRÁS

 Előnyei:
 egyszerű, nem költséges,
 nem kell hozzá adatbázis, rutinból végezhető
 Hátránya:
 szubjektív, nem számszerű,
 nem konkrét adatokra támaszkodik,
 Főbb szempontok:
 Konzisztens minőség,
 Pontos szállítás,
 Megfelelő ár,
 Megbízhatóság, pontos információ,
 Stabil háttér, jó háttérszolgáltatások.
KATEGÓRIKUS
ELJÁRÁS
Egy beszállításról készült adatlap
Beszállító neve: ___________________ Termék megjelölése: ________________________
Beszállítás dátuma: ________________________________
Jellemzők Gyenge Megfelelő Kiváló

Ár X
Szállítás pontos beérkezése X
Hibás vagy nem megfelelő X

termékek aránya
Szállítmány pontossága X
Csomagolás X
HAGYOMÁNYOS
MÓDSZEREK
Hagyományos szállítóértékelési módszerek:
2.) SÚLYOZOTT PONTRENDSZER

 Egymással nehezen összevethető szempontok összehasonlítása
- a tényezők számszerűsítésével,
pld. minőség - gyorsaság,
 Szállító értékelés szempontjai pld.:
 Minőség – 35 % - hibátlan beszállítások aránya
 Szállítás pontossága – 40 %, pontosan beérkező
szállítmányok aránya az összes szállítmányhoz
 Ár – 25 % - legalacsonyabb ár/tényleges ár aránya
 Előnyei:
 Szubjektív elemek minimalizálása,
 Nem lényegesen költségesebb a kategorikus eljárásnál.
SÚLYOZOTT
PONTRENDSZER
Szállítóértékelés súlyozott pontrendszer alapján
Beszállító neve: ___________________ Termék megjelölése: ________________________
Beszállítás dátuma: ________________________________
Szempont Súly Mérték

Szállítás 40 % Pontosan beérkező sz.
Összes szállítmány
Minőség 35 % Hibátlan termékek aránya

Összes termék
Ár 25 % Legalacsonyabb ár / tényl. ár
Összesítés: (S1 * M1) + (S2 * M2) + (S3 * M3) = %
SÚLYOZOTT
PONTRENDSZER
Két vizsgált beszállító teljesítménye
„A” beszállító „B” beszállító

18 pontos szállítás / 20 beszállítás 16 pontos szállítás / 20 beszállítás
19 hibátlan szállítás / 20 beszállítás 18 hibátlan szállítás / 20 beszállítás
5 Ft / 6 Ft = 0,83 5 Ft / 5 Ft = 1
A beszállító teljesítménye B beszállító teljesítménye

(18 : 20) * 40 + (19 : 20) *35 + 0,83 * 25 (16 : 20) * 40 + (18 : 20) *35 + 1 * 25 =
= 90 % = 88,5 %
1.4 FELADAT
TÉLAPÓ VÁLLALAT két vizsgált beszállítója:
Hópihe Kft. Pelyhes Hó Bt.

5.000 Ft / karton 4.600 Ft / karton
Súlyarányok: Ár: 50 %, Súlyarányok: Ár: 50 %,

Minőség: 20 % Minőség: 20 %
Időben történő szállítás: 30 % Időben történő szállítás: 30 %
Hópihe Kft. teljesítménye: Pelyhes Hó Bt. teljesítménye:
Forrás: Némon Zoltán – Vörösmarty Gyöngyi (2006): LOGISZTIKA Folyamatok az ellátási láncban 49
1.4 FELADAT
MEGOLDÁS
TÉLAPÓ VÁLLALAT két vizsgált beszállítója:
Hópihe Kft. Pelyhes Hó Bt.

5.000 Ft / karton 4.600 Ft / karton

Hópihe Kft. teljesítménye: Pelyhes Hó Bt. teljesítménye:
0,976 * 30 + 0,976 * 20 + 0,92 * 50 = 0,786 * 30 + 0,929 * 20 + 1 * 50 =

= 94,8 % = 92,16 %
1.5 FELADAT
EGY VÁLLALAT két vizsgált beszállítója:

6.000 Ft / db 5.000 Ft / db

Szállítási pontosság: 35 % Szállítási pontosság: 35 %
„A” beszállító teljesítménye: „B” beszállító teljesítménye:
1.5 FELADAT
MEGOLDÁS
EGY VÁLLALAT két vizsgált beszállítója:

6.000 Ft / db 5.000 Ft / db

Szállítási pontosság: 35 % Szállítási pontosság: 35 %
„A” beszállító teljesítménye: „B” beszállító teljesítménye:
31,5 + 38 + 20,83 = 90,33 % 29,75 + 34 * 20 + 25 = 88,75 %
1.6 FELADAT
„A” VÁLLALAT két vizsgált beszállítója:
„B” beszállító „C” beszállító

500 Ft / db 520 Ft / db

Időben történő szállítás: 40 % Szállítási pontosság: 40 %
„B” beszállító teljesítménye: „C” beszállító teljesítménye:
1.6 FELADAT
MEGOLDÁS
„A” VÁLLALAT két vizsgált beszállítója:
„B” beszállító „C” beszállító

500 Ft / db 520 Ft / db

„B” beszállító teljesítménye: „C” beszállító teljesítménye:
(25 : 27) * 40 + (26 : 27) * 30 + 1 * 30 = (29 : 30) * 40 + (28 : 30) * 30 +

= 95,9259 % (500 : 520) * 30 = 95,5128 %
KÖLTSÉGALAPÚ
MÓDSZEREK
1.) KÖLTSÉGARÁNYÚ MÓDSZER
 A vásárolt termékhez kapcsolódó költségeket a termék teljes
árának arányában vizsgálja,
 Költségkategóriákat a termékjellemzők határozzák meg,
a leggyakrabban alkalmazott költségelemek:
 Minőség költsége
 termékek vizsgálata,
 hibás termékek visszaküldése, javítása, stb.
 Szállítási költségek
 fuvarozási költségek,
 hiány miatti állásidő, helyettesítés költsége
 Raktározási költség,
 Beszerzési ár
 Előnye:
 Számszerűsíti és összemérhetővé teszi a tényezőket,
 Hátrányai: (Eddig nem számított elterjedtnek)
 Jelentős mennyiségű adatot igényel, és
 Elkészítésének jelentős az időigénye. Számítógépek!
1.) KÖLTSÉGARÁNYÚ
MÓDSZER
Két vizsgált beszállító teljesítménye

Ár: 5000 Ft/db Ár: 5100 Ft/ár
Minőség/költség arány: 3 % Minőség/költség arány: 1 %
Szállítás/költség arány: 2 % Szállítás/költség arány: 2 %
Teljes költség arány: Teljes költség arány:

5000 + (0,03 * 5000) + (0,02 * 5000) = 5100 + (0,01 * 5100) + (0,02 * 5100) =
= 5250 = 5253
KÖLTSÉGALAPÚ
MÓDSZEREK
2.) A TULAJDONLÁS TELJES KÖLTSÉGE (TCO)
 A szállítóval való kapcsolattartás minden költségét
(Total Cost of Ownership = TCO) figyelembe veszi,
a beszerzés előtt, közben és után felmerült költségeket is.
 Költségek:
 Beszerzési ár,
 Beszerzés lebonyolításával kapcsolatos költségek
 Készlettartás költségei (raktározás, tőkelekötés, biztosítás)
 Minőség költsége,
 Szállítás megbízhatóságával kapcsolatos költségek,
 Elveszett eladások vagy üzleti lehetőségek.
 Előnyei:
 Világosan rámutat a valódi költségekre,
 Megbízható eszköz a beszerzés komplex értékelésére.
 Hátrányai:
 Számszerűsíti és összemérhetővé teszi a tényezőket,
 Bizonyos tényezőket nehéz számszerűsíteni,
 A rendszer kialakítása meglehetősen időigényes.
4. előadás
 Készletgazdálkodás:
 Rendelésindítási (előkészítési) költségek
 A készlettartás költsége
 A tételköltség
 Gazdaságos rendelési tételnagyság (4.1)
KÉSZLET-
GAZDÁLKODÁS
KÉSZLETEK SZEREPE
 Biztonsági tartalék (fennakadás, váratlan változások)
 Fizikai okok (eltérő technológiai sorozatnagyság, száll.)
 Pénzügyi okok (költségoptimalizálás)
 Készletgazdálkodási költségek:
 Rendelésindítási (előkészítési) költségek
- a rendelések számához kapcsolódnak:
 Rendelés megírása, specifikáció elkészítése,
 Rendelés nyilvántartásba vétele és nyomon követése,
 Számlák, üzemi jelentések, számla kifizetésének előkészítése.
 Készlettartás költsége:
 Tőkebefektetés költségei: elhasználódás, erkölcsi kopás, selejt,
károsodás, eltulajdonítás, biztosítás, adók,
 Raktározás költségei: kezelési, biztonsági, területi és nyilvántartási
költségek.
 Tételköltség:
 Beszerzési ár (árengedmény, mennyiségi diszkontár)
KÉSZLETTARTÁS
KÖLTSÉGE
Rendelési és készlettartási költségek átváltása, és
összegének minimalizálása:
 Készlettartási költség
 a rendelési tételnagyság növekedésével nő,
 Rendelési (előkészítési) költség:
 a rendelési tételnagyság növekedésével csökken
 Optimális rendelési tételnagyság:
 Ahol az összköltség minimális, a készlettartás és a rendelés
előkészítési költség egyenlő.
 Készlettartás költsége: K * Q = (C * k) * Q
2 2
 K = egységnyi termék készleten tartásának költsége,
 Q = a rendelés tételnagysága,
 C = a termék ára, k = készlettartás költsége %-ban.
A RENDELÉS
KÖLTSÉGE
Rendelési és készlettartási költségek átváltása
 Rendelés költsége: S*R

Q
 S = egy rendelés feladásának költsége,
 R = az adott időszak kereslete, szükséglete,
 Q = a rendelés tételnagysága.
 Készlettartás összes költsége:
TC = (R * C) + S * R/Q + Q/2 * k * C
TC = Beszerzési ár + Rendelési + Készlettartási költség
OPTIMÁLIS
RENDELÉSI TÉTELNAGYSÁG
Rendelési és készlettartási költségek minimalizálása:
 Rendelendő optimális mennyiség:
(C * k) * Q = S * R
2 Q
 Optimális rendelési tételnagyság költség:
2
Q = (2 * S * R) / (k * C)
Q = (2 * S * R) / (k * C)
 Feltételek:
 Rendelési átfutási idő ismert és állandó,
 Kereslet viszonylag állandó és ismert,
 Készlethiány nem megengedett.
 Készletezés költségei ismertek és állandóak,
 Rendelés átfutási idő ismert és állandó,
 Egész tétel beérkezése egyszerre történik, és időpontja ismert.
OPTIMÁLIS
RENDELÉSI TÉTELNAGYSÁG
Rendelési és készlettartási költségek minimalizálása:
Költség Ft
Összköltség
Rendelési költség
Készlettartási költség
Minimumpont
Mennyiség (Q)
4.1 FELADAT
„ÉLELMISZERIPARI vállalat” kartondoboz vásárlása:
Megnevezés Alapadatok
Várható éves felhasználás (R) : db/év 12.000 db / év
A doboz beszerzési ára (C) : Ft/db 100 Ft / db
Egy tétel rendelési költsége (S) : Ft / tétel 500 Ft / tétel
Egy doboz készletezési költsége (K) : Ft/db/hó 1 Ft / db / hó
Optimális rendelési tételnagyság (Q) ? ….……. db / tétel

” ” ” készletgazdálkodási költség? ....……. Ft / év
Rendelések feladásának száma? …… rendelés / év
és gyakorisága? …… nap / hét / hó
Hogyan változna a készletezés összes költsége
– ha heti (50 hét) gyakorisággal rendelne a vállalat? +/- ……… Ft / év
Mekkora készletszintnél kell feladni a megrendelést,
….……. db
- ha 3 nap a rendelés teljesítésének átfutási ideje?
- ha 50 db a biztonsági készlet? ….……. db
4.1 FELADAT
MEGOLDÁSA
„ÉLELMISZERIPARI vállalat” kartondoboz vásárlása:
Megnevezés Megoldás
Optimális rendelési tételnagyság: (Q) 1.000 db / tétel
Készletgazdálkodás teljes költsége
az optimális rendelési tételnagyságnál: 1.212.000 Ft / év
Rendelések feladásának gyakorisága: 12 rendelés / év
tehát havonta kell rendelni
Készletgazdálkodás költségének változása + 14.440 Ft / év
– heti (50 hét) rendelési gyakoriság mellett
Rendelési költség változása: +/- + 19.000 Ft / év
Készletezési költség változása: + / - - 4.560 Ft / év
Mekkora készletszintnél kell a rendelést Évi 250 munkanap esetén:
feladni, ha 3 nap a teljesítés átfutási ideje? (48 db/nap) 144 db
- 50 db biztonsági készlet tartásával? 194 db
4.2 FELADAT
„AUTÓGYÁR” optimális sorozatnagyság számítása:
Várható felhasználás: db/félév 600 db / félév
Sorozat indítási költsége: Ft/átállás 1.000 Ft/átállás
Jelenleg 100 db-os sorozatokban történik a gyártás: 100 db/sorozat
Készlettartás fajlagos költsége: Ft/db/hó 5 Ft / db / hó
Optimális sorozatnagyság (Q) ? ..….……. db
Mennyi lenne az éves megtakarítás optimális ....……. Ft / év

sorozatnagyság (Q) mellett?
4.2 FELADAT
MEGOLDÁSA
„AUTÓGYÁR” optimális sorozatnagyság számítása:
Megnevezés Megoldás
Várható éves felhasználás: db/év (R) 1.200 db / év
Készlettartás fajlagos költsége (K): Ft/db/év 60 Ft/db/év
Optimális sorozatnagyság (Q) ?

60 * Q / 2 = 1000 * 1200 / Q Q = 200 db
Q2 = 2 * 1200 * 1000 / 60
Készletgazdálkodás költsége jelenleg (100 db): 15.000 Ft / év
1000 * 1200/100 + 60 * 100/2
Készletgazdálkodás költsége (opt. = 200 db):
12.000 Ft / év
1000 * 1200/200 + 60 * 200/2
Készletgazdálkodás összes költségének

változása. Megtakarítás: - 3.000 Ft / év
4.5 FELADAT
ÉS MEGOLDÁSA
„MICIMACKÓ” Mézeskalácsgyár méz vásárlása:
Éves szükséglet: tartály/év 1.500 tartály
Optimális beszerzési mennyiség (Q): tartály 150 tartály
Beszerzés 100 literes tartályokban történik, 500 Ft

rendelési költség (S): /rendelés/
Mennyi a vállalat éves összes készlettartási költsége? 5.000 + 5000 Ft
Megoldás:
Rendelések száma: 1500 / 150 = 10
Rendelés költsége: R * S / Q = 500 * 1500 / 150 = 5000 5.000 Ft
Készletezési költség (opt.): 5000 = K * 150 / 2 5.000 Ft
4.9 FELADAT
„KENYÉRGYÁR” napraforgómag vásárlása:
Napraforgómag felhasználás 12 kg / hét
a „Hétmagos kenyér” előállításához: kg/hét
Biztonsági készlet 3 kg
Készlettartás fajlagos költsége (K): Ft/év 300 Ft/év

Rendelési költség (S): 2.500 Ft/rendelés
- Mekkora a gazdaságos rendelési tételnagyság?

(ha a hetek száma = 50 )
- Mekkora a készletezés éves költsége,
ha a napraforgómag ára: 200 Ft /kg?
- Mikor kellene a rendelést feladni,
ha a rendelési idő 1 hét?
4.9 FELADAT
MEGOLDÁSA
„KENYÉRGYÁR” napraforgómag vásárlása:
Napraforgómag éves felhasználása 600 kg / év
a „Hétmagos kenyér” előállításához: kg/év
Biztonsági készlet – váratlan keresletnövekedésre 3 kg
Készlettartás fajlagos költsége (K): Ft/kg/év 300 Ft/kg/év

Rendelési költség (S): 2.500 Ft/rendelés
-Mekkora a gazdaságos rendelési tételnagyság? Q = 100
Q2 = 2 * S * R / K = 2 * 2.500 * 600 / 300 = 10.000
Mekkora a készletezés éves költsége, 150.900 Ft/év
ha a napraforgómag ára: 200 Ft /kg? (120.000)
(600*200) + (2500*600/100) + (300*100/2) + (300*3) 15.000+15.000+900
Mikor kellene a rendelést feladni,
ha a rendelési idő 1 hét? (12 kg/hét + 3 kg = 15 kg) 15 kg
5. előadás
 Közbeszerzés:
 Nyílt eljárás
 Meghívásos eljárás
 Tárgyalásos eljárás
 ABC elemzés gyakorlati alkalmazása

a készletértékelésben (4.2)
KÖZBESZERZÉS
 NEM-PROFITORIENTÁLT SZERVEZETEKNÉL:
2003. évi CXXIX. törvény és végrehajtási rendeletei
 Állami megrendelések, önkormányzatok és intézményeik,
 Közalapítványok, közszolgáltató vállalatok,
 Nyugdíj és egészségbiztosítás szervezetek,
 Gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beszerzése,
 Állam- és szolgálati titokkal kapcsolatos beszerzések,
 Védelmi beszerzések, építési beruházások speciális szab.
 Közbeszerzés hazánkban:
 a GDP kb. 5 – 7 %-a, (EU átlag: a GDP kb. 10 – 15 %-a),
 hatékonysága a profitorientált szféra alatt maradt.
 A közbeszerzés tárgya:
 Árubeszerzés,
 Építési beruházás, építési koncesszió,
 Szolgáltatás, pénzügyi szolgáltatás, szolg., koncesszió.
KÖZBESZERZÉS
 A közbeszerzés törvényi szabályozásának céljai:

 Államháztartás kiadásainak korszerűsítése,
 Közpénzek elköltésének átláthatóságát biztosítani,
 Hatékonyabb lebonyolítás előnyei – volumen,
 Közérdekhez fűződő verseny tisztaságának védelme,
 Esélyegyenlőség biztosítása az ajánlattevők számára.
 A törvényi szabályozás szempontjai:

 Jelentős értékű megrendelések
 Fontos iparpolitikai szempontok érvényesítése,
 Hatékonyabb lebonyolítás előnyei – volumen,
 Közpénz-felhasználás nyilvánosan ellenőrizhető
 Törvényi szabályozás egységesíti, átláthatóság
 Európai Unió országaiban cél az egységes gyakorlat.
KÖZBESZERZÉSI
ELJÁRÁSOK
 Nyílt eljárás
 Meghívásos eljárás
 versenypárbeszéd
 Tárgyalásos eljárás
 Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás
 Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás
 Egyéb közösségi eljárások
 Gyorsított eljárás,
 Keret-megállapodásos eljárás
 Tervpályázati eljárás
Forrás: Vörösmarty Gyöngyi – Tátrai Tünde (2010): Beszerzés Stratégia, folyamatok, információ 74
CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft Budapest
KÖZBESZERZÉS
SZEREPLŐI
 Ajánlatkérői oldalon:
 Ajánlattevő és kapcsolattartója – név szerint
 Legalább 3 tagú bírálóbizottság
 Döntést hozó személy vagy testület.
(Összeférhetetlenségi szabályok betartása!)
 Ajánlattevői oldalon:
 Ajánlattevő, közös ajánlattevők,
 Alvállalkozók:
 10 % feletti alvállalkozót joga van megismerni,
 10 % alatti alvállalkozókat nem kell nevesíteni.
 Erőforrást nyújtó szervezetek
 Egyéb érintettek:
 Ellenőrzés,
 Érdekképviseleti szervek, kamarák.
AJÁNLAT-
KÉRŐK
 Klasszikus ajánlatkérők:
Árú, szolgáltatás, építési beruházások, koncessziók
 Az állam, minisztériumok, központi költségvetési szervek,
önkormányzatok közalapítványok, Magyar nemzeti Bank,
Országos Rádió és Televízió Testület,
 EU vagy más szervezetektől többségi támogatásban
részesülők.
 Közszolgáltató ajánlatkérői kör:
Árú, szolgáltatás, építési beruházások
 Ivóvíz, villamos energia gáz hőenergia termelés,
 Meghatározott földrajzi terület hasznosítása:
 Kőolaj, gáz, szén, tüzelőanyag bányászat,
 Repülőtér, kikötők és létesítményeik,
 Közszolgáltatást nyújtó hálózatok:
 vasút, villamos, trolibusz, autóbusz, stb. közlekedés,
 Postai szolgáltatások.
ÉRTÉK-
HATÁROK
 Közösségi értékhatár:
 Az Európai Unió Hivatalos Lapjában kerül közzétételre Euróban és
nemzeti valutákban,
 Árú, szolgáltatás, építési beruházások, koncessziókra
 Klasszikus ajánlatkérőknél:
 Árú: 125 ezer Euro, szolgáltatások: 193 ezer Euro
 Közszolgáltatóknál: 412 ezer Euro,
 Építési beruházásoknál: 4 845 ezer Euro.
 Nemzeti értékhatár:
 Magyarországon a Közbeszerzések Tanácsa hivatalos honlapján
teszi közzé az értékhatárokat.
 „Egybeszámítási szabály” alapján – beruházások
vagy szolgáltatások értékének egybe számítása:
 Egy költségvetési évben kerülnek beszerzésre,
 Azonos a beszerzés tárgya és rendeltetése, felhasználásuk közvetlenül
összefügg
NYÍLT ELJÁRÁS
 Hirdetmény – Közbeszerzések Tanácsa LÉPÉSEI
 Európai Unió Hivatalos Lapjában,
 Hirdetmények elektronikus napilapjában- TED adatbank
 Dokumentáció
 Benyújtandó igazolások, nyilatkozatok, szerződésterv
 Közbeszerzés tárgya, mennyisége,
 Részajánlat-tételi lehetőség – KKV esélyeinek növelése
 Kiegészítő tájékoztatás
 Kérés legkésőbb ajánlattételi határidő előtt 10 nappal,
 Válasz legkésőbb az ajánlattételi határidő előtt 6 nappal
 Bírálati szempontok
 Legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy
 Összességében a legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.
 Kizáró okok és alkalmasság
 Kötelező kizáró okok, pld. végelszámolás alatt álló cég
 Választható kizáró okok, verseny felügyeleti határozat
 Alkalmassági kritériumok
 Pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmasság.
ABC ELEMZÉS
PARETO NYOMÁN
Elemzési Tételek Tételek érték-
kategóriák számaránya, % aránya, % Megjegyzések
Pontos, naprakész nyilvántartás,

gyakoriság, matematikai
„A” kategória 20 60 - 70 módszerek,
20% munka a készletérték 60 -
70%-át kezeli.
Készletgazdálkodás az „A”
„B” kategória 40 25 - 30 kategóriához hasonló, de kisebb
a gyakorisága.
Alapvető rendelkezésre állás,

nagy rendelési tételek és
„C” kategória 40 5 - 10 biztonsági készlet,, egyszerű
nyilvántartás és lazább
ellenőrzés.
Forrás: Varsányi Judit - Üzleti stratégia, üzleti tervezés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 1996, 2001
Némon Zoltán – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA I. A logisztikai ügyintéző speciális feladatai 79
Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest
4.13 FELADAT
„KERESKEDELMI VÁLLALAT” éves forgalma:
Árucsoportok Éves felhasználás Egységár

mennyisége (USD)
1 1300 3,20
2 250 4,10
3 2400 0,60
4 6000 0,36
5 240 21,10
6 480 6,05
7 1080 3,95
8 620 41,60
9 800 14,80
10 120 48,40
4.13 FELADAT
MEGOLDÁSA
„KERESKEDELMI VÁLLALAT” éves forgalma:
Éves Éves Éves
Áru- felhasználás Egységár felhasználás Kumulált felhasznált
csoport mennyisége értékben felhasználás mennyiség
USD USD Érték USD az éves az összes

%-ában %-ában
A 8 620 41,60 25 792 25 792 40,0 4,7
A 9 800 14,80 11 840 37 632 58,4 6,0
B 10 120 48,40 5 808 43 440 67,4 0,9
B 5 240 21,10 5 064 48 504 75,2 1,8
B 7 1080 3,95 4 266 52 770 81,9 8,1
B 1 1300 3,20 4 160 56 930 88,3 9,8
C 6 480 6,05 2 904 59 834 92,8 3,6
C 4 6000 0,36 2 160 61 994 96,2 45,1
C 3 2400 0,60 1 440 63 434 98,4 18,1
C 2 250 4,10 1 025 64 459 100,0 1,9

ÁRÚCSOPORTOK
ABC ELEMZÉSE
KERESKEDELMI VÁLLALAT
ÉVES FORGALMA ÁRÚCSOPORTONKÉNT
45,0%
Árúcsoportonkénti
felhasználás %-ban
40,0%
35,0%
30,0%
25,0%
20,0%
15,0%
10,0%
5,0%
0,0%
t
rt
rt
rt
rt
rt
rt
rt
rt
rt
or
po
po
po
po
po
po
po
po
po
op
so
so
so
so
so
so
so
so
so
cs
úc
úc
úc
úc
úc
úc
úc
úc
úc
rú
ár
ár
ár
ár
ár
ár
ár
ár
ár
.á
8.
9.
5.
7.
1.
6.
4.
3.
2.
10
Árúcsoportok
PARETO
DIAGRAM
KERESKEDELMI VÁLLALAT
KUMULÁLT ÉVES FORGALMA
az éves felhasználás %-ban
Kumulált felhasználás
120,0%
100,0%
80,0%
60,0%
40,0%
20,0%
0,0%
p.
p.
t
t
rt
.
.
t
t
t
or
or
op
op
or
or
or
po
so
so
op
op
op
op
op
cs
cs
so
.c
.c
cs
cs
cs
rú
cs
cs
rú
-3
úc
-2
rú
rú
.á
.á
rú
rú
rú
-3
-4
ár
.á
.á
.á
-4
.á
-6
.á
-4
-6
8.
-6
-1
-5
10
-6
-1
-9
-1
-7
-1
-7
-1
-7
-5
-7
.-
0
8.
-5
-7
-5
-7
-5
10
-1
-9
-5
10
-5
10
10
9-
10
-9
10
9-
8.
9-
9-
8-
9-
8-
9-
8-
8-
8
8-
Árúcsoportok
8-
4.14 FELADAT
„KISVÁLLALAT” 10 terméke: A=20 % B=30 % C=50 %
Árucsoportok Éves felhasználás Beszerzési ár

(db) (USD)
G–1 2 800 0,07
G–2 21 450 0,11
G–3 400 0,10
M -1 5000 0,05
M–2 280 0,14
M-3 16 800 0,07
M–4 1280 0,08
P- 1 4 800 0,06
P–2 700 0,07
P–3 450 0,09
4.14 FELADAT
MEGOLDÁSA
„KISVÁLLALAT” 10 terméke: A=20 % B=30 % C=50 %
Éves Egység Éves Felhasználási érték „ABC”
Áru- felhasználás ár felhasználás aránya Csoport
csoport mennyisége USD étéke USD Éves Kumulált Beosztás
%-ában %-ában
G–2 21 450 0,11 2 359,5 52,0 52,0 A
M-3 16 800 0,07 1 176 25,9 77,9 A
P- 1 4 800 0,06 288 6,3 84,2 B
M-1 5 000 0,05 250 5,5 89,7 B
G–1 2 800 0,07 196 4,3 94,0 B
M–4 1 280 0,08 102,4 2,3 96,3 C
P–2 700 0,07 49 1,1 97,4 C
P–3 450 0,09 40,5 0,9 98,3 C
G–3 400 0,10 40 0,9 99,1 C
M–2 280 0,14 39,2 0,9 100,0 C
53 Zoltán
Forrás: Némon 960 – Vörösmarty Gyöngyi (2006):
4 541 100,0
LOGISZTIKA Folyamatok az ellátási láncban 85
4.15 FELADAT
„IPARVÁLLALAT” 12 terméke készleten:
Termék- Éves felhasználás Beszerzési ár Megjegyzés
kód (db) USD
1 2600 0,05
2 250 0,11
3 58 0,16
4 56 0,08
5 370 0,07
6 400 0,15 Nagy hiányköltség
7 3400 0,20
8 12 0,04
9 480 0,09
10 48 0,12 Hosszú átfutási idő
11 170 0,06
12 90 0,10
4.15 FELADAT
MEGOLDÁSA
„IPARVÁLLALAT” 12 terméke készleten:
Éves Éves Éves
Termék- felhasz- Beszer felhasználás felhasználás Kumulált Csoport-
kód nálás -zési ár értékben USD értéke (%) az felhasználás beosztás
(db) USD összértékhez aránya %
7 3 400 0,2 680 67,6 67,6 A
1 2 600 0,05 130 12,9 80,5 A
6 400 0,15 60 6,0 86,5 A
9 480 0,09 43,2 4,3 90,8 B
2 250 0,11 27,5 2,7 93,5 B
5 370 0,07 25,9 2,6 96,1 B
11 170 0,06 10,2 1,0 97,1 B
3 58 0,16 9,28 0,9 98,0 C
12 90 0,1 9 0,9 98,9 C
10 48 0,12 5,76 0,6 99,5 C
4 56 0,08 4,48 0,4 100,0 C
8 12 0,04 0,48 0,0 100,0 C
7 934 1005,8 100,0
6. előadás
MINŐSÉGMENEDZSMENT
 A minőség és gazdasági jelentősége:

 A minőség fogalom fejlődése
 Gyártói (szabványalapú),
 Piaci – fogyasztói - kereskedelmi minőségértelmezés
 A minőségügy fejlődése
 Minőségbiztosítás, -szabályozás, -politika, -irányítás
 A minőség gazdasági jelentősége
 Átvételi okmányok és bizonylatok
A MINŐSÉG
 A minőség fogalom fejlődése:
 Gyártói (szabványalapú) minőségértelmezés
 Piaci – fogyasztói - kereskedelmi ”
 Minőség:
 ISO 8402 szerint:
A termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és
jellemzőinek összessége, amelyek alkalmassá teszik
kifejezett vagy elvárható igények kielégítésére.
 ISO 9000: 2000 szerint:

Annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját
jellemzők egy csoportja a követelményeket.
A MINŐSÉG
A minőség fogalom 6 szintje:
(Shoji Shiba professzor – TQM oktatás 1987.)
1) Megfelelés a szabványnak,
2) ” a használatra való alkalmasságnak,
3) ” a vevő nyilvánvaló igényeinek,
4) ” a vevő látens igényeinek,
5) ” a környezetvédelmi előírásoknak,
6) ” a társadalmi elvárásoknak.
 Sikeres vállalatok legalább a 3. szint szerint fogják fel.
A minőség más megközelítésben:
1) Objektív – mérhető tulajdonságok (kémiai, fizikai, stb.)
2) Szubjektív – alkalmasság az igények kielégítésére,
3) Ökonomikus – vásárlóerő hatásának vizsgálata is,
4) Funkcionális – rendeltetés szerinti hasznosság,
megbízhatóság,
5) Nem funkcionális – forma, választék, presztízs,
korszerűség.
A MINŐSÉG
 Minőség ismérvei a szolgáltatásoknál:
 a szolgáltatás fizikai megjelenése és körülményei,
 elérhetőség, a vevő megértése, hozzáértés,
 hitelesség, biztonság, megbízhatóság,
 alkalmazkodóképesség, udvariasság, kommunikáció,
 Minőségbiztosítás:
 Azok a rendszeres tevékenységek, amelyek megfelelő
bizonyosságot nyújtanak minőségi követelményekről,
 Minőségszabályozás:
 a minőségi követelmények teljesítése érdekében alkalmazott
operatív módszerek és tevékenységek,
 Minőségpolitika:
 a felső vezetés – minőségre vonatkozó - hivatalosan
kinyilvánított általános szándéka, irányvonala
 Minőségirányítás:
 Általános (átfogó) irányítási funkció része, - a
Forrás: Némon Zoltánminőségpolitika megvalósítására
– Sebestyén László – Vörösmarty vonatkozóan.
Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző 91
A MINŐSÉG
GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
 Nem megfelelő minőség miatti költségek aránya a
termelési érték 10 – 40 %-a (selejt, javítás,
újra-megmunkálás, anyagpazarlás)
 A versenyképesség egyik meghatározó tényezője,
 Nemcsak termelésre, hanem a kapcsolódó
szolgáltatásokra is koncentrálni kell,
 Nem megfelelő időben történő szállítás – probléma,
 Helytelenül kiállított számla – késleltetett fizetés.
A tökéletesítésnek nincs határa,
törekedni kell a minőség folyamatos javítására:
 A teljes előállítási folyamatot és rendszert
szabályozott állapotban tartani!
7. előadás
 A minőségrendszerek fejlődési szakaszai:

 Művezetői minőségellenőrzés
 Önállósult (funkcionális) minőség-ellenőrzés
 Statisztikai minőségszabályozás
 Teljes körű (totális) minőségmenedzsment
 1. ZH
Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző
munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest 93
A MINŐSÉG-
RENDSZEREK FEJLŐDÉSE
 Művezetői minőségellenőrzés XIX. szd. vége
 Művezető felelős minden fázisért, dolgozóért,
 Célja: a hibás munkahely, dolgozó megtalálása.
 Önállósult (funkcionális) min. ellenőrzés
 Függetlenített ellenőrök (revizorok) végzik,
 Végtermék ellenőrzés az utolsó fázis után.
 Statisztikai minőségszabályozás
 Átmenet az ellenőrzésből a szabályozásba:
 Idegen árúk rendszeres ellenőrzése,
 Gyártás közbeni ellenőrzés, visszacsatolás a megelőző jelleg
érdekében, hiba okának feltárása,
 Mintavételes módszerek kidolgozása.
 Teljes körű (totális) minőségmenedzsment
 Cél a hiba (nem a hibás) megtalálása, minél korábbi
felismerése, kiküszöbölése.
MINŐSÉG-
SZAKÉRTŐK TÉZISEI
A sikeres minőségprogramok megvalósításának
alapkövetelményei:
1) Felsővezetők elkötelezettsége,
2) Releváns mérési módszerek kidolgozása,
3) Emberek képzése a team-munkára és
a problémamegoldás technikájára,
4) Funkcionális egységek közötti elkülönültség, falak
megszüntetése,
5) Más rendszer-alapú eszközök
a termelékenység fokozására (JIT technikák),
6) Megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt,
- nem az ellenőrzésre,
7) A minőségfejlesztésnek vevőorientáltnak kell lenni!
MINŐSÉG
SZABÁLYOZÁS
 W. Edwards Deming amerikai tanácsadó
 Vevő- és minőségközpontú szemlélet, matematikai statisztika
alkalmazása, PDCA ciklus megismertetése
 Joseph Juran amerikai szakértő szerint
 Problémák a fejlődés forrásai („arany van a bányában”) a
japánok képzése – a minőség tervezése.
 Minőségtervezési „térképe”:
 vevők azonosítása – szükségleteik meghatározása
 – lefordítása a „mi nyelvünkre” – termékfejlesztés
 – termékjellemzők optimalizálása – folyamat fejlesztése –
folyamat optimalizálása – működőképesség igazolása
 – a folyamat átültetése a gyakorlatba.
 Armand Feigenbaum – TQM:
 Adott szervezet összes funkciójának bevonása
a minőségszabályozásba.
 Philip Crosby – „Nulla hiba” koncepciója:
 Végső cél a hibamentes működés, „Elsőre jól”.
8. előadás
 Minőségbiztosítási, minőségirányítási
rendszerek:
 Minőségirányítási rendszerek
 Felső vezetés szerepe
 Minőségirányítási dokumentumok típusai, felépítése
 Az ISO 9001:2000 (MSZ EN 9001:2001) szabvány szerinti
minőségirányítási rendszer
 Ágazat-specifikus minőségbiztosítási szabványok
 EFQM és a nemzeti minőségi díjak
 TQM – a teljes körű minőségmenedzsment
 Minőségmenedzsment (5.1)
MINŐSÉG-
IRÁNYÍTÁSI RENDSZER
 Minőségirányítási rendszer alapgondolatai:
 Vevői igények és elvárások meghatározása,
 A szervezet minőségcéljának, minőségpolitikájának
meghatározása, és az eléréséhez szükséges
 Folyamatok, felelősségi körök meghatározása
 Intézkedések – eszközök a hatásosság eléréséhez,
 Eszközök az eltérések megelőzésére, okok kizárására,
 Lehetőségek a hatékonyság javítására,
 Optimális eredményhez vezető javítások meghatározása
 Stratégiák – terv a folyamatok és erőforrások javításához
 Javítások hatása – eredmények értékelése – további javítási
tevékenységek meghatározása.
 Folyamatszemléletű megközelítés:
 Folyamat: bármely tevékenység, amely bemeneteket fogad és
azokat kimenetekké alakítja.
ISO 9001: 2000
FOLYAMATMODELLJE
Minőségmenedzsment rendszer folyamatos fejlesztése
K
ö E
Vezetőség
V v l
felelőssége V
e é
E t g
E
e e
V l Erőforrás Mérés, elemzés, d
fejlesztés V
m gazdálkodás e
Ő é t
Ő
n t
y S
Termék,
e Termék, é
szolgáltatás
k létrehozása szolgáltatás g
Output
Input
munkakör követelményei (44. oldal) Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest
FELSŐ
VEZETÉS SZEREPE
A felső vezetés szerepe a minőségirányítási
rendszerben: megfelelő környezet,
teljes körű emberi részvétel biztosítása:
 A szervezet minőségcéljának, minőségpolitikájának
meghatározásával,
 Összpontosítás a vevői követelményekre,
 Megfelelő folyamatok létrehozásával,
 Hatásos minőségirányítási rendszer létrehozásával,
 Gondoskodás a szükséges erőforrások rendelkezésre
állásáról,
 Elért eredmények – kitűzött minőségcélok
összehasonlításával,
 Döntés a minőségpolitikával és minőségcélokkal kapcsolatos
tevékenységekről,
 Döntés a tökéletesítési intézkedésekről.
DOKUMENTÁCIÓ
 A minőségügyi dokumentumok típusai:

 Minőségügyi kézikönyv:
 Összehangolt belső és külső információk a szervezet
minőségirányítási rendszeréről
 Minőségügyi terv:
 Minőségirányítási rendszer alkalmazása konkrét termékre,
projektre vagy szerződésre
 Eljárások:
 Összehangolt információk arról, hogy miképpen kell
végrehajtani az egyes tevékenységeket
 Feljegyzések:
 Objektív bizonyítékok az elvégzett tevékenységekről, vagy
elért eredményekről.
DOKUMENTÁCIÓ
Minőségügyi dokumentáció felépítése:
Minőségpolitika
Minőség-
irányítási
Kézikönyv
Minőségirányítási
eljárások
Munkautasítások
Űrlapok, jegyzőkönyvek, dokumentumok
munkakör követelményei (46. oldal) Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest
AZ ISO 9000
SZABVÁNYCSALÁD
ISO 9001:2000 (MSZ EN 9001:2001) szabvány
szerinti minőségirányítási rendszer felépítése:
 ISO 9000:2000 (MSZ EN ISO 9000:2001) Minőségirányítási
rendszerek. Alapok és szótár.
rendszerek. Követelmények.
rendszerek. Útmutató a működési fejlesztéshez.
ISO 19011 szabvány
 Szorosan a sorozathoz tartozik,
 Irányelveket ad a minőség- és környezetközpontú
minőségirányítási rendszerek auditjához
Nem iparorientált – oktatás, közegészségügy,
Nem statikus – folyamatos fejlesztés,
Nem bürokratikus – a cég képére szabható.
ISO 9001: 2000
SZABVÁNY ALAPELVEI
1) Vevőközpontúság előnyei:
Nagyobb forgalom és piaci részesedés,
gyors, rugalmas reagálás, vevői lojalitás,
ismétlődő vásárlások, erőforrások jobb kihasználása
2) Vezetés előnyei:
Proaktív, példamutató vezetés, kialakult, világos jövőkép,
érdekelt felek elvárásainak figyelembevétele, nyílt, őszinte
kommunikáció, oktatás, képzés, természetes követelmény
3) Emberek bevonásának előnyei:
Motivált, elkötelezett emberek, - innovatív, kreatív légkör,
egyéni teljesítmény mérése, tudásmegosztás, érték a
vevőnek, dolgozók fejlesztési-tökéletesítési törekvése,
elégedettsége, büszkesége, hogy tagjai a szervezetnek.
4) Folyamatok szerinti megközelítés előnyei:
Alacsonyabb költségek, rövidebb ciklusidő, jobb
eredmények, hibák megelőzése, csökkentése, fejlesztési –
tökéletesítési
Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén tevékenységek fontossági
László – Vörösmarty Gyöngyi sorrendje.
(2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző 104
AZ ISO 9001: 2000
SZABVÁNY ALAPELVEI
5) Rendszerszemlélet az irányításban előnyei:
Folyamatok integrálása, koncentrálás a fő folyamatokra,
következetesség, hatékonyság, gazdaságosság, problémák
okainak feltárása, időbeni beavatkozás lehetősége, rendszer
folyamatainak kölcsönhatása, harmonizálás, analizálás.
6) Folyamatos tökéletesítés előnyei:
Nagyobb versenyképesség, gyorsabb, rugalmasabb
reagálás a lehetőségre, célok gyorsabb elérése.
7) Tényeken alapuló döntéshozatal előnyei:
A célok reálisabbak, a teljesítményértékelés alapja az
adatok, információk, melyek egyben útmutatók is a
fejlesztéshez, megelőzéshez.
8) Kölcsönösen előnyös kapcsolatok beszállítókkal:
Mindkét fél számára érték, rugalmasabb, gyorsabb közös
válasz, reagálás a piaci változásokra és vevői igényekre,
költségek és erőforrásoknak optimalizálási lehetősége.
ISO 9001-es
SZABVÁNY FEJEZETEI
1) Alkalmazási terület
2) Rendelkező hivatkozások
3) Szakkifejezések és hivatkozások
4) Minőségirányítási rendszer
1) Dokumentumok kezelése
2) Feljegyzések kezelése
5) A vezetőség felelősségi köre
6) Gazdálkodás az erőforrásokkal
7) A termék előállítása
8) Mérés, elemzés, fejlesztés.
1) Belső felülvizsgálat (audit)
2) A nem megfelelő termék kezelése
3) A helyesbítő tevékenységek
4) A megelőző tevékenységek
A BEVEZETÉS
FŐBB LÉPÉSEI
1) Felső vezetés elkötelezettségének elérése,
2) Tevékenység folyamainak felmérése,
3) Működéshez szükséges erőforrások,
4) A bevezetést végrehajtó csoport létrehozása,
5) Ütemterv készítése a további feladatokról,
6) ISO rendszer elemeinek oktatása
7) Minőségirányítási dokumentumok kidolgozása,
8) Minőségirányítási rendszer működés indítása,
9) Belső auditálás,
10) Tanúsítás.
A minőségirányítási rendszer
kiépítésének időszükséglete: 6 – 12 hónap.
MINŐSÉG-
TANUSÍTÁS, AUDIT
 Tanúsító Szerv - külső vagy belső audit
 Dokumentumvizsgálat (évente felülvizsgálat)
 Minőségirányítási kézikönyv,
Eljárások bekérése, hibák javítása.
 Előaudit
 Külső auditorok rövidebb mintavételi eljárása a helyszínen,
jelzett hibák javítása a további feltétel.
 Tanúsító audit
 Két külső auditor, több napos, több mintán végzett, mélyebb
vizsgálatai, amelynek
 Eredménye lehet:
 Megfelelő – javaslat a Tanúsítványra (3 évre)
 Kisebb javítható eltérések – javítás igazolása
 Rendszerhibák – ismételt auditálás.
 Sikertelen ellenőrző audit
– Tanúsítvány visszavonása.
ÁGAZAT-
- SPECIFIKUS SZABVÁNYOK
 Autóipar QS 9000, VDA 6.1 és TS 16949
 Autóipar szerződésszerű elvárásai a beszállítókkal,
szolgáltatókkal szemben:
 Beszállítónak átfogó Üzleti tervvel kell rendelkeznie
 Dokumentálniuk kell a kulcstermék minőség szintjét,
 Benchmarking, figyelniük kell a versenytársakat
 Eljárás kialakítása a vevői elégedettség, vevői előírások
változásának nyomon követésére.
 Élelmiszeripar – HACCP
 Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pont
az élelmiszeriparban, kereskedelem, vendéglátásban.
 Gyógyszeripar GMP – GHP - GLP
 GMP - Jó Gyártási Gyakorlat (gyártás és ellenőrzés),
 GHP – Jó Higiéniai Gyakorlat (tisztasági követelmény kémiai,
fizikai, mikrobiológiai szempontból),
 GLP – Jó Laboratóriumi Gyakorlat
(ellenőrző eljárások biztosítása).
EFQM, NEMZETI
MINŐSÉGI DÍJAK
 1957. Japán – Deming Díj
 1987. USA – Malcolm Baldrige Díj
 1992. Európai Minőségi Díj
 1988. EFQM – non-profit szervezet
 14 nagyvállalat alapította az Európai Bizottság védnöksége alatt,
 ma 36 ország kb. 850 cég tagja a szervezetnek.
 1996. közszolgálati intézmények számára is,
 1997. egyszerűsített modell kisvállalkozásoknak is.
 1996. a magyar Nemzeti Minőségi Díj
 Modellje az Európai Minőségi Díj, 9 kritérium alapján,
 Pályázni kell a díjra, az egész szervezetet díjazzák,
 Helyszíni felülvizsgálat alapján 4 kategória:
 kis termelő vállalat, közepes termelő vállalat,
 nagy termelő vállalat, szolgáltató szervezetek számára.
110
MAGYAR
NEMZETI MINŐSÉGI DÍJ
Adottságok 500 Eredmények 500
Emberi Dolgozói
erőforrások eredmények
90 pont 90 pont
Kulcs-
Politika Vevői fontosságú
Vezetés Folyamatok eredmények
és Stratégia teljesítmény
100 pont 80 pont 140 pont 200 pont
mutatók
150 pont
Partner- Társadalmi
kapcsolatok és
erőforrások eredmények
90 pont 60 pont
INNOVÁCIÓ ÉS TANULÁS
TQM
FŐ JELLEMZŐI
1) Vevőorientáció 6) Dolgozók, munkatársak
A vevő határozza meg bevonása
a minőséget Többfunkciós munkacsoportok,
2) Vezetés magatartása hatáskör átruházás
Minőségért a vezetés felelős 7) Oktatás és képzés
3) Hibamegelőzés, proaktivitás Oktatás, képzés ismétlődő,
Meg kell előzni a hibát hosszú távú folyamat
4) Folyamatorientáció 8) Mérés és értékelés
Állandó méréssel, Folyamatos mérés, mérési
nyomon követéssel elkerülhetők módszerek kidolgozása
a hibák 9) Kommunikáció
5) Folyamatos fejlesztés Egyének közötti információcsere,
Juran alapelv: hatékony problémamegoldás.
a tökéletesítésnek
nincs határa.
9. előadás
 Minőség a logisztikában, a logisztika eszközeinek

minőségkövetelményei:
 Hogyan mérhető a logisztikai kiválóság?
 Beszerzett árú átvételének feladatai:
 Szerződés teljesítésének ellenőrzése
 Mennyiségi – minőségi - érték szerinti ellenőrzés:
 Mennyiségi árú-átvétel: bruttó – nettó súly – db szám
 Okmányos átvétel
 Vakátvétel
 Minőségi átvétel
 Mintavételes minőség-ellenőrzés
 Minőségmenedzsment (5.2)
MINŐSÉG
A LOGISZTIKÁBAN
 Minőség a logisztikában =
= megfelelés a vevő követelményeinek:
 Egyszerű hozzáférés a rendeléshez szükséges információhoz,
rendelés-feladás, - továbbítás,
 Megbízható rendelés-kielégítés, - időben!
 Pontos, komplett, sérülésmentes szállítás, hibamentes
papírmunka,
 Kellő időben, készséges értékesítés utáni támogatás
 Pontos, időben történő információtovábbítás.
 Ellátási lánc minden résztvevőjének:

 Erőforrásait a leghatékonyabban használva,
 Magas minőség és
 Költség-hatékony vevőkiszolgálás biztosítása.
„LOGISZTIKAI
KIVÁLÓSÁG” MÉRÉSE
A cég felkészültsége a vevő-elégedettség eléréséhez:
 Megfelelés a vevő követelményeinek - mérésének gyakorisága,
 Mennyire komplettek a hosszú távú logisztikai tervek,
 A tervek végrehajtásának hatékonysága taktikai szinten
 Elkötelezettség a logisztikai folyamat fejlesztésére,
 Fejlesztő teamekben alkalmazottak – vezetők együttműködése,
 Együttműködés a beszállítókkal, szolgáltatókkal a logisztikai
fejlesztésekben,
 Előrehaladás és eredmények mérése és új akciók
kezdeményezése.
A sikerhez szükséges feltételek: (TQM fő jellemzői)
 Vevőközpontúság, vezetői elkötelezettség,
 Teljes-körű részvétel, team-munka,
 Állandó javításra törekvés, folyamatorientáció,
 Proaktiv, megelőző szemléletmód, nyílt kommunikáció.
MINŐSÉG
MÉRÉSE
Beszállítók teljesítmény-értékelési paraméterei
 Rendelés teljesítés pontossága és komplettsége:
 Nem teljes rendelésteljesítés %-a,
 Hibahatás miatti többletköltség: pld. visszaszállítás, kártérítés,
sürgősségi pótszállítás, nagyobb készlet,
 Időben történő szállítás:
 Nem időben történt szállítás %-a,
 Hibahatás: kései/korai szállítás többletköltsége, sürgősségi
szállítás, készletezési költség, törölt rendelés
 A termék sérülése:
 Sérült termékek %-a,
 Hibahatás: sérülés miatti többletköltség, alacsonyabb osztályba
sorolás, bevételcsökkenés, kétszeres anyagmozgatás, szállítás,
stb.
BESZERZETT
ÁRÚ ÁTVÉTELE
1) A szerződés teljesülésének ellenőrzése
 Beérkezett árú megegyezik-e a MEGRENDELÉS - ben szereplő
árúval - árral - és mennyiséggel?
2) Az árú mennyiségi, minőségi és érték szerinti
ellenőrzése:
 Megrendelt árú mennyiségével és árával egyezik-e a
SZÁLLÍTÓLEVÉL és SZÁMLA mennyisége és ára?
 Árú mérése, megszámolása a fuvarozó jelenlétében:
 Bruttó súly vagy darabszám szerint – göngyöleggel,
 Nettó súly vagy darabszám szerint – tételes mérés, stb.
 Árú-átvétel történhet:
 Okmányos átvétellel – számla, szállítólevél szerint
 Vakátvétellel - szemrevételezés, későbbi reklamációval
 Minőségi átvétellel – szemrevételezéssel illetve az árujellemzők
mérésével.
 Árú-átvétel elismerése: fuvarlevélen,
Kifogások: jegyzőkönyv felvétel (fénykép készülhet). 117
MINTAVÉTELES
MINŐSÉGELLENŐRZÉS
 A 100 %-os ellenőrzés kritikája:
 Költséges, roncsolásos vizsgálatnál nem végezhető,
 Csak bizonyos jellemzők vizsgálatát jelenti,
 Előírások túl kritikus értelmezése - visszautasítása,
 Ismétlődő műveletek egyhangúsága - hibás átvétel.
 A mintavételes minőségellenőrzés:
 Mintavétel: „jó – rossz”, „selejt – nem selejt” alapon,
 Átvételi mintavételi terv megállapítja:
 A szükséges mintanagyságot,
 Átvételi és visszautasítási kritériumokat.
 A modern, statisztikai mintavételi eljárások:
 Megbízható és nagyon jellegzetes eljárások,
 Jól definiált valószínűségi elveken alapulnak,
 Gyakorlati alkalmazáshoz: jól használható képletek, ábrák,
táblázatok a megbízhatóságra, költségekre,
MINTAVÉTELES
MINŐSÉGELLENŐRZÉS
 Statisztikai mintavételi táblázatok:
 Mintanagyság – elég nagynak kell lennie:
Minta kivétele véletlenszerűen,homogén tételből,
Tételnagyság = N; minta = n; Nem megfelelők száma < c
 Árú átvétel / visszautasítás feltételei,
 Táblázat különböző - hiba és nem megfelelő –
%-okra készül,
 Minőségi indexek:
 átvételi hibaszint (AQL):
a tétel nem megfelelő egységeinek maximális %-a
 visszautasítási hibaszint (LQL):
a tétel nem megfelelő egységeinek %-a
 átlagos kimenő hibaszint határ (AOQL).
 Egy-, két-, és többlépcsős mintavétel:
 A kétlépcsős mintavétel a legnépszerűbb,
 1. lépcső: rossz = túl kicsi, vagy túl nagy, - eldönthető!
ÁTVÉTELI
MINTAVÉTELI TÁBLÁZATOK
MIL-STD-III–A táblázatának egy részlete
Tétel- Minta- Összes Átvételi hibaszintek
Nagyság Minta nagyság minta 0,15 0,25 0,40 0,65 1,0 1,5 2,5
Ac Re Ac Re Ac Re Ac Re Ac Re Ac Re Ac Re
281-500 Első 32 32 0 2 0 3 1 4
Második 32 64 1 2 3 4 4 5
501-1200 Első 50 50 0 2 0 3 1 4 2 5
Második 50 100 1 2 3 4 4 5 6 7
1201-3200 Első 80 80 0 2 0 3 1 4 2 5 3 7
Második 80 160 1 2 3 4 4 5 6 7 8 9
3201-10000 Első 125 125 0 2 0 3 0 4 2 5 3 7 5 9
Második 125 250 1 2 3 4 4 5 6 7 8 9 12 13
Jelmagyarázat: Ac = átvételi szám Re = visszautasítási szám
Alkalmazza a nyíl feletti első mintavételi tervet Alkalmazza a nyíl alatti első mintavételi tervet
Alkalmazza a megfelelő egylépcsős mintavételi tervet
ÁTVÉTELI
MINTAVÉTELI TÁBLÁZAT
1) Tételnagyságból:
1) a próba db-számának meghatározása,
2) Az (1.) és (2.) minta – mintanagyság leolvasása:
1) 1.) mintanagyságot ki kell venni,
2) 2.) mintanagyságot csak akkor kell kivenni, ha javasolt.
3) Normális ellenőrzés, átvételi hibaszint:
1) A tétel átvételre kerül: ha az 1.) mintában a nem megfelelő
egységek megengedett száma < Ac,
2) A tétel visszautasításra kerül: ha az 1. mintában a nem megfelelő
egységek száma > Re (1.) visszautasítási szám),
3) 2.) mintanagyságot is ki kell venni és ellenőrizni a táblázat szerint:
ha az 1. mintában a nem megfelelő egységek száma az 1.) minta Ac
és Re értéke közé esik,
4) Az 1.) és 2.) minta nem megfelelő egységei számának összeadása,
Elfogadás: ha az összeg < 2. Ac érték,
Elutasítás: ha az összeg > 2. Re érték.
ÁTVÉTELI
MINTAVÉTELI TÁBLÁZAT
 Általában normális táblázat, de alkalmaznak
 Enyhített mintavételi tervet, ha:

A minőség következetesen jobb az előírt minőségi indexnél,
Egymás után 10 tételt nem utasítottak vissza
Egymás utáni 10 tételből a nem megfelelők száma < alsó határ,
A termelés szabályozott és folytonos.
Szigorított mintavételi tervet is, ha:

Minőség következetesen rosszabb előírt minőségi indexnél,
Ha egymás utáni 5 tétel közül 2 visszautasított,
Addig folytatódik, amíg 5 egymás utáni tétel átvehetőnek nem
tekinthető,
10 egymás utáni tétel szigorított ellenőrzése után – MEGSZÜNTETÉS!
MÉRÉSES
MINTAVÉTEL
 Átadó (1) és átvevő (2) kockázata:
1) Visszautasítja – a megfelelőt,
Átvételi hibaszint pld. AQL = 5 % (átadó kockázata)
2) Átveszi – a nem megfelelőt (átvevő kockázata)
Visszautasítási hibaszint pld. LQL = 10 %
 Jó - rossz (minősítés) túlsúlya a tényleges
mérésen alapuló mintavétellel szemben:
 Nem ismerték fel méréses mintavétel hatékonyságát,
 Nincsenek a szükséges mérőberendezések,
 Nincs igény a mérések által nyújtott pontosságra.
 Méréses mintavételi ellenőrzés előnyei:
 Sokkal nagyobb pontosság,
 Sok előny származhat a tűrési sávon belüli pontosság
ismeretéből,
 Kevésbé költséges lehet, mivel egy kisebb méréses mintából
azonos értékű információ származhat.
5.1 ADAT-
GYŰJTÉS
ADATGYŰJTÓ LAP
Termék, szolgáltatás: fabatka

Vizsgált időszak: 2010. I. félév Vizsgáló: Joó Bálint
Kiszállított tételek száma: 500 db Kifogásolt tételek száma: 65
PROBLÉMA DARAB ÖSSZESEN
Késedelmes szállítás IIIII IIIII IIIII IIIII IIII 19
Mennyiségi kifogás IIIII IIIII 10
Sérült árú IIIII IIIII IIIII IIIII IIIII IIIII III 28
Hibás számlázás III 3
Egyéb IIIII 5
Teljes: 65
5.1 ADAT-
GYŰJTÉS
• Következtetések az adatgyűjtő lap alapján:
– Hibaszázalék: 13 % (65 : 500 = 0,13)
• Intézkedések a vevő megtartása érdekében:
– Megkeresni a leggyakrabban előforduló hibákat:
• 28 : 65 = 0,43 Sérült áru: 43 %,
• 19 : 65 = 0,29 Késedelmes szállítás: 29 %
– Elsősorban megszüntetni a leggyakoribb hibákat:
• Két lényeges hiba megszüntetésével az összes kifogás
72 %-a megszüntethető, és ezzel
• Jelentősen növelhető a vevő-kiszolgálási színvonal.
– Pareto elv összefüggései:
• Hisztogram, diagram ábrázolása
5.3 FELADAT
ABC ELEMZÉS
JÓ MINŐSÉG KFT SELEJT ALAKULÁSÁNAK ABC

ELEMZÉSE A PARETO ELV ALAPJÁN
140
Selejtes munkadarabok száma
120
100
80
60
40
20
-
s
ba
t
o
lto
et
bá
rc
or
ez
Fo
Ka
hi
Cs
ny
et
en
ér
M
Sz
Hibakategóriák
5.3 FELADAT
PARETO DIAGRAM
JÓ MINŐSÉG KFT SELEJT ELEMZÉSÉNEK

PARETO DIAGRAMJA
Hibaokonként halmozott
120,0%
100,0%
80,0%
selejt %
60,0%
40,0%
20,0%
0,0%
5.
4.
3.
s
2.
co
+
+
+
+
ar
4.
3.
2.
1.
)K
+
+
+
3.
2.
1.
1.
+
+
2.
1.
+
1.
Hibakategóriák
5.2 ADAT-
ELEMZÉS
x karcos I foltos * szennyezett o csorba v mérethibás
HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK
GÉP MUNKÁS DE DU DE DU DE DU DE DU DE DU
xx x xxx x xxx xxxx xxxx x xxxx x
I I II III III I II
A
1. o o oo
xx xxx xxxxx xxx xxxxx xxxxx xxxxx xxx xxxx xxxxx

x x x
B
II III II II III III II II III
o o o oo o oo o
5.2 ADAT-
ELEMZÉS
x karcos I foltos * szennyezett o csorba v mérethibás
HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK
GÉP MUNKÁS DE DU DE DU DE DU DE DU DE DU
xx x xx xxxx xxxxx xx x xxx xx
x
C I I I
2. * * *
o o
v V
xx x xx xxx xxx xxxxx xx xxx xx x
x
D I II I III II I II I
* ** *
o oo o o ooo o o
v vv v v v
X karcos I foltos * szennyezett O csorba V mérethibás
5.2 ADAT-
ELEMZÉS
• Főbb megállapítások:
– Legtöbb selejtes terméket B munkás állítja elő,
– Legkevesebb selejtes terméket C munkás állítja elő,
– Szerdán mindegyik munkás sok selejtet gyártott,
– A „karcos” a leggyakoribb selejtfajta.
1.) Gépek szerinti értékelés
Gépek Összes selejt Karcos Foltos Szennyezett Csorba Mérethibás
1. gép 116 68 35 0 13 0
2. gép 91 48 16 7 12 8
Összes 207 116 51 7 25 8
5.2 ADAT-
ELEMZÉS
2.) Munkások szerinti értékelés
Munkások Összes selejt Karcos Foltos Szennyezett Csorba Mérethibás
A 42 25 13 0 4 0
B 74 43 22 0 9 0
C 33 23 3 3 2 2
D 58 25 13 4 10 6
Összes 207 116 51 7 25 8
3.) Műszakok szerinti értékelés

Műszakok Összesen: Délelőtt Délután
207 103 104

5.2 ADAT-
4.) Hibák szerinti értékelés ELEMZÉS
Hibák Összes selejt Karcos Foltos Szennyezett Csorba Mérethibás
Összes 207 116 51 7 25 8
5.) Napok szerinti értékelés

Napok Összesen: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
Összes: 207 33 34 70 38 32
10. előadás
 A minőség jogi vonatkozásai:

 Teljesítés, hibás teljesítés
 Szavatosság
 Jótállás
 Termékfelelősség
 A minőségtanúsítás formái, módjai
 Pareto diagram készítése (5.3)
A TELJESÍTÉS
Teljesítés az Adásvételi szerződés alapján:
 Eladó (Kötelezett) köteles:
 a dolog tulajdonát vevőre átruházni és
 a dolgot a vevő birtokába bocsátani,
 Vevő (Jogosult) köteles:
 a dolgot átvenni, és
 a vételárat megfizetni.
Hibás a teljesítés, ha nem szerződésszerű!
 Szerződésszerűség a tartalom alapján:
 Szerződésben meghatározott időben, helyen,
kikötött mennyiségben, minőség és választék szerint,
 Szolgáltatás: cél, elvárható, konkrét tulajdonságai a reklám,
címke, minta, leírásnak megfelelnek.
 Szerződésszerűség a törvényi kellékek alapján:
 Ptk. 277. paragrafus (1) bekezdés
 Ptk. 277. paragrafus (6) bekezdés – kötelező a jelzés,
tájékoztatás, minőség tanúsítás a használathoz.
A TELJESÍTÉS
 A teljesítés helye:
 Bolt, vagy fogyasztói szerződésnél a vevő lakhelye,
 Nem fogyasztói szerződésnél: postára v. fuvarozónak adás
 A határidők számítása:
 Szerződés napját nem kell beszámítani,
 Munkaszüneti nap esetén a következő nap,
 Megvizsgálási kötelezettség:
 A Jogosultat terheli a teljesítés megfelelőségéről
 A szükséges alkatrészek megvannak-e?
 Külső sérülés nincs-e?
 Nem kell vizsgálni a azokat a tulajdonságokat, amelyeknek minőségét
tanúsítják, ill. amelyekre jótállás vonatkozik.
 Kötelezett késedelme, ha:
 A teljesítési idő eredménytelen volt,
 A Jogosult felszólítására nem teljesít.
 Jogosult:
 Követelheti a teljesítést, vagy
 Elállhat a szerződéstől.
SZAVATOSSÁG
 Szavatosság: Ptk-n alapuló felelősségvállalás
 Minden fogyasztói szerződés esetén érvényes,
 Alapja: minőségi hiba, elvárhatónál gyengébb minőség,
rejtett hiba esetén felelősséggel tartozik.
 Szavatossági helytállás feltételei:
 Kellékszavatosság a Ptk. 305. paragrafus
(3) bekezdés alapján:
 Csökkentett értékű és árú termékért is fennáll,
 Szolgáltatás hibás volt a teljesítés időpontjában:
 Nem rendeltetésszerű használat – az üzemeltető
felelőssége,
 A hibás teljesítés törvényi szabályai diszpozitív jellegűek.
Szerződő felek eltérhetnek - enyhébb vagy szigorúbb
feltételekkel, - kivéve ha az eltérést jogszabály tiltja.
JÓTÁLLÁS,
GARANCIA
 Jótállás: szerződéses mellékkötelezettség
 Önként vállalható, vagy jogszabály kötelezheti.
 Kötelesség a Jótállásra:
 A szerződés hibátlan teljesítéséért, vagy
 Jogszabály alapján (151/2003. (IX.22.) Korm. rend.)
 Forgalmazó köteles a jótállási jegyet átadni,
 Érvényesítéskor a szavatossági jog gyakorlásának szabályait kell
alkalmazni,
 A jótállási időtartama 1 év, letelte után
a szavatossági igény még érvényesíthető,
 3 munkanapon belüli csereigénynél kötelező a csere.
 Garancia: nem jogi szakkifejezés
 Szolgáltató helytállást vállal
(pld. garantálja a minőséget, hibátlanságot - jótállás vagy
szavatosság révén).
SZAVATOSSÁGI
IGÉNYEK
 Hibás teljesítés esetén a Jogosult:
 Kijavítást vagy kicserélést követelhet,
 Maga is kijavíthatja, vagy kijavíttathatja a hibát
 Árleszállítást igényelhet vagy elállhat.
 A választás joga Vevőt illeti meg, NEM Eladót!
 Igényérvényesítési határidők:
 Hat (6) hónapos elévülési határidő alatt,
 Fogyasztói szerződésnél két (2) év.
 Kártérítés:
 Jogosult – a hibás teljesítésből eredő - kárának
megtérítését is követelheti,
- de a kárt a Jogosultnak kell bizonyítania,
 Az általános elévülési időn (5 év) belül.
SZAVATOSSÁG,
JÓTÁLLÁS
 Szerződésszegésért való felelősséget

nem lehet kizárni és korlátozni!
Kivéve:
 Ellenszolgáltatás csökkentésével vagy egyéb előnnyel.
 Szavatossági és jótállási igények intézése:

 Ellenérték fizetését igazoló bizonylat (számla)
 Jegyzőkönyv felvétele a fogyasztó kifogásáról,
 Elismervény a javításra átvett árúról,
 Javítást legfeljebb 15 napon belül elvégezni.
FOGYASZTÓI
PANASZ
 Fogyasztói panasz intézése:
 Helyileg illetékes jegyzőnél
 Fogyasztóvédelmi Felügyelőségen
 Kereskedelmi és Iparkamara Békéltető Testület,
 Bíróság előtti kereset indítása,
 Az üzletekben jól láthatóan a Vásárlók könyve:
 panaszok, bejelentések, javaslatok.
 A szavatossági, jótállási időn túl:

 Fizetni kell a javításért,
 20 ezer Ft felett 6 hónap jótállási kötelezettség
 a javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó 249/2004.
(VIII. 27.) Korm. rendelet alapján
TERMÉK-
FELELŐSSÉG
 Az 1993. évi X. törvény szabályozása alapján:
Gyártó felelős a termék hibája által okozott kárért, ha az nem
nyújtja az elvárható biztonságot.
 Kár – a törvény értelmében:
 Egészségkárosodás folytán bekövetkezett - vagyoni és
nem vagyoni kár,
 Hibás termék által okozott 10 ezer Ft-nál nagyobb
összegű kár,
 A kárt és a termék hibáját a károsult köteles bizonyítani.
 Kártérítési igény:
 Kártérítési igény 3 éves elévülési határidő alatt
érvényesíthető,
 Gyártót – termék forgalomba hozatalától – 10 évig terheli
törvényben meghatározott felelősség.
MINŐSÉG-
TANUSÍTÁS FORMÁI
 Közérthető tájékoztatás
írásban –magyar nyelven
 Használati - kezelési Útmutató,
 Minőségtanúsítás,
 Gyártó, importáló feltüntetése.
 Minőségtanúsítás leggyakoribb formái:

 Minőségi bizonyítvány (műbizonylat)
 A termék azonosításához szükséges adatok,
 A termék lényeges tulajdonságai,
 Az alkalmazott vizsgálati (mérési) módszer.
MINŐSÉG-
TANUSÍTÁS FORMÁI
Minőségtanúsítás leggyakoribb formái:
 Műszaki leírás
 A termék típus főbb műszaki jellemzői,
 A használat módja.
 Minőségi jel
 Terméken, csomagoláson,
(meghatározott jelentéssel az érdekeltek számára -
együttes védjegy, tanúsító védjegy)
 Adatok: kísérő jegyzékben, szállítólevélen
 Hivatkozás szabványra,
 Műszaki előírásra, szerződésre hivatkozás
 Hatósági tanúsítvány a minőségről
(pld. fémzárolás)
MINŐSÉG-
TANUSÍTÓ VÉDJEGYEK
 Kiváló Magyar Élelmiszer
– AMC Kht. 1998.
 Védi a gyártókat,
minőségfejlesztésre ösztönöz,
 Fogyasztói kultúra fejlesztés,
 Külföldön az ország-imázs
erősítésének fontos eszköze.
 Vizsgált Minőség védjegy
– KERMI-BIMEO dönt
 A szabványnak megfelelést igazolja
 Környezetbarát Termék–Környezetbarát
Termék Kht.
 A termék, a termék használata,
csomagolása, megsemmisítése
nem károsítja a környezetet.
144
MINŐSÉG-
TANUSÍTÓ VÉDJEGYEK
 Magyar Minőség Háza
 A termék minőségi jellemzői kiemelkedők,
 Előállításuk tanúsított minőségellenőrzési rendszerben
 Minőség tanúsítása a terméken
 A minőség tanúsítható – pld. árucímke segítségével
vagy más módon - a terméken vagy csomagoláson,
 Használatra vonatkozó tájékoztatás is közölhető.
145
11. előadás
RAKTÁROZÁS
 Szükségessége, szerepe az ellátási láncban
 Raktártípusok:
 Nemzetgazdasági ágazatok alapján
 Termelési folyamatban betöltött szerepük szerint
 Térbeli elosztási folyamatban betöltött szerepük
 A raktározás fejlődési tendenciái:
 Alapvető funkciói: tárolás és ellátás
 Integrálódás a termelési és elosztási folyamatba
 Átfutási idők csökkenése,
 Magas fokú gépesítés, raktári gépek specializálódás,
 Számítógépes raktárirányítás,
 Raktár-koncentráció, - centralizáció
 Raktárak létesítése: (1.1 – 1.8)

ELLÁTÁSI
LÁNC
RAKTÁROZÁS:
egyik meghatározó logisztikai tevékenység
 Feladata:
 az ELLÁTÁSI LÁNC különböző fázisai közötti áruáramlás
ütemkülönbségeinek kiegyenlítése.
 Ellátási lánc: az a folyamat,

 a termék előállításának kiinduló fázisától a végső
fogyasztóig való eljuttatásig tartó útja, számos
alakítási – megmunkálási - kezelési fázissal.
 Az ellátási lánc két szintje:
 Külső és belső ellátási lánc
 Áruáramlás – információáramlás (vevői igények!)
ELLÁTÁSI LÁNC
KÉT SZINTJE
KÜLSŐ ELLÁTÁSI LÁNC
X TERMELŐ VÁLLALAT Y TERMELŐ VÁLLALAT KERESKEDELEM
B T É B T É ELOSZTÁS
áruáramlás információáramlás
BELSŐ ÉRTÉKLÁNC
X TERMELŐ VÁLLALAT
BESZER- I. N-1. N. ÉRTÉ-

ZÉS fázis fázis fázis KESÍTÉS
TERMELÉS
ÁRUÁRAMLÁS
 ÁRUÁRAMLÁS:
 Folyamatos:
 kibocsátási ütem = felhasználás ütem
 Felesleges termék raktározása:
 Kibocsátás > felhasználás
 Többlet raktározása:
 Kibocsátás < Felhasználás
 Ütemkülönbségek okai lehetnek:

 Idényszerűség,
 technológiai tényezők,
 előgyártás, stb.
ÁRUÁRAMLÁS
I KI I BE
I KI = I BE
ELLÁTÓ FELHASZNÁLÓ
I KI I KI > I BE I BE
ELLÁTÓ R FELHASZNÁLÓ
I KI I KI < I BE I BE
ELLÁTÓ R FELHASZNÁLÓ
ÁRUÁRAMLÁSI KAPCSOLATOK AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN
RAKTÁR-
TÍPUSOK
 Nemzetgazdasági ágazatok alapján:

 Ipari,
 Mezőgazdasági,
 Kereskedelmi,
 Közlekedési
 Termelési folyamatban betöltött

szerepük szerint:
 Alapanyag,
 Félkész termék,
 Késztermék raktárak
RAKTÁRTÍPUSOK
AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN
BESZERZÉS TERMELÉS ÉRTÉKESÍTÉS
B A T1 F Tn V É K
A – ALAPANYAG RAKTÁR F – FÉLKÉSZ-ÁRURAKTÁR

V – VÉGTERMÉK RAKTÁR K – KERESKEDELMI RAKTÁR
RAKTÁR-
TÍPUSOK
R R R
a.) Késztermék raktár b.) Kereskedelmi raktár c.) Felvásárló raktár
d.) Alkatrész raktár e.) Szerszám raktár f.) Műveletközi raktár
R R R
TÉRBELI
ELHELYEZÉS
Raktártípusok:
Térbeli elosztási folyamatban betöltött szerep
 Fogyasztási cikk kereskedelmi
 Termelési eszköz kereskedelmi,
 Felvásárló, melléktermék, hulladékgyűjtő kereskedelmi
 Szállítmányozói, logisztikai szolgáltatói,
 Központi és regionális ellátó, elosztó raktárak
A raktár térbeli elhelyezését gazdasági szempontból:
A minimális költségekre törekvés határozza meg.
 Meghatározó költség-nemek:
 Raktár létesítési és üzemeltetési költségek
 Árú utánpótlási és a kiszállítási költségek
 Raktártelepítés optimális helye:
a szállítási összteljesítmények minimumánál van.
KIHELYEZETT
RAKTÁRAK
SZ 1 V1
SZ 2 R V SZ R V2
SZ 3 V3
Kihelyezett ellátó raktár Kihelyezett elosztó raktár
Sz – szállító R – raktár V - Vevő
SZ 1 V1
SZ 2 R V2
SZ 3 V3
Kihelyezett ellátó-elosztó raktár
RAKTÁROZÁS
FUNKCIÓI
Logisztika alapvető követelménye:
a vevő igényeinek minőségi kielégítése
 Az ellátási lánc ütemkülönbségeinek kiegyenlítésével,
 JIT kényszeríti az ellátókat készletek tartására.
 Raktározás két alapfunkciója:

 Tárolás – előző fázis termékeinek állagmegőrzése,
 Ellátás – Prioritás! – a következő fázis igényei szerint.
 Összhang a tárolás és ellátás között,
 Igények gyors, pontos, rugalmas kielégítése,
 Minimális készlet tárolása az igények kielégítésére.
 A JIT nem a raktározás megszüntetését, hanem
 Raktározás beillesztését jelenti az ellátási láncba,
 Kihívás: technológia, szervezési módszerek terén.
RAKTÁROZÁS
FUNKCIÓI
Áru
TÁROLÁS ELLÁTÁS
Információ
Árubeszállítás Komissiózás
Tárolás Expediálás
FEJLŐDÉSI
TENDENCIÁK I.
1) Új módszerek a raktártervezésben
Számítástechnika alkalmazása:
Raktár forgalmi adatok, elrendezésben, komissiózásban,
raktárirányításban, anyagmozgató és tároló rendszerben
 Integrálódás: (áruáramlás és inf. kapcsolat)
A termék előállítási, elosztási folyamatába, - áruáramlási
és információs kapcsolattal
 Átfutási idők csökkentése (megfelelő idő)
Külső feltételek megteremtésével (kommunikáció)
Belső feltételekkel – raktári folyamatok bonyolításával
 Áru- és információáramlás integrációja
A két folyamat legyen egymással szinkronban!
 Magas fokú gépesítés, spec. raktári gépek
Felrakó targoncák, kötöttpályás felrakó gépek,
Komissziózó gépek, - targoncák, - automaták.
HAGYOMÁNYOS
KAPCSOLAT
Készárú Alap-
TERMELÉS anyag TERMELÉS
raktár
raktár
X VÁLLALAT X VÁLLALAT
Vállalatok közötti hagyományos kapcsolat
FEJLŐDÉSI
TENDENCIÁK II.
6) Számítógépes raktárirányítás
Raktári áruválaszték, készletek és tároló helyek,
Beszállító és vevőállomány kezelése, nyilvántartása,
Raktári tranzakciók irányítása.
7) Raktári koncentráció
„Kihelyezett raktár” – mert a vevő nem akar raktározni
„Kihelyezett ellátó-raktár” – több szállító árúja vevőnél
„Kihelyezett elosztó-raktár”- egy szállító több vevőhöz
„Kihelyezett ellátó – elosztó raktárak”- leghatékonyabb
8) Raktári centralizáció
Közvetett elosztással – regionális raktárak az ellátási körzet
közelségében vannak, feltöltés több lépcsőben
Közvetlen elosztással – átrakó állomások (Cross Docking) a
regionális raktárak helyett:
Gyakoribb szállítások, szállítási költség-növekedés
Korszerű információs, technikai háttér, infrastruktúra
ELOSZTÁS
KÖZVETETT elosztás
R
K Központi raktár
K
R
Regionális raktár
R
R
Megrendelő
ÁÁ KÖZVETLEN elosztás
K Központi raktár
K ÁÁ
ÁÁ Átrakó állomás
ÁÁ
Megrendelő
1.1 RAKTÁR-
ÜZEMTANI MUTATÓK
Kereskedelmi vállalat éves értékesítése 1.200 ezer Ft, a
RAKTÁR havi záró készletszintjének alakulása:
Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
Készlet
Ezer Ft 120 160 100 120 80 50 80 120 110 130 80 50
A forgási sebesség és a forgási napok száma?
Átlagkészlet: 1.200 : 12 = 100 ezer Ft / hó

Forgási sebesség: (f = Értékesítés : átlagkészlet)
 f = 1200 : 100 = 12 fordulat/év
Forgási idő napokban: 365 nap x (1 / f)
 (Átlagkészlet : értékesítés) x 365 nap
 (100 : 1200) x 365 = 0,083 x 365 = 30,4 nap
1.2 RAKTÁR-
ÜZEMTANI MUTATÓK
Egy raktár kapacitása 160 egységrakomány tároló hely, A havi

átlagos rakományszám alakulása:
Hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
Készlet
E.rakom. 150 120 100 120 80 90 100 120 110 140 80 50
1) Éves átlagos kapacitás kihasználás?

2) Negyedéves kapacitás kihasználási értékek?
- az adatok alapján
3) Hogyan alakul az idényszerűség és
az adatok értékelése?
1.2 RAKTÁR-
ÜZEMTANI MUTATÓK
1) Éves átlagos kapacitás kihasználás?

• Átlagkészlet: 1.260 : 12 = 105 egységrakomány / hó
• Kapacitás kihasználás: átlagkészlet : kapacitás (K)
• Kapacitás kihasználás = 105 : 160 = 65,6 %
2) Negyedéves kapacitás kihasználási értékek? –

az adatok alapján
3) Az idényszerűség és értékelése?
• Negyedéves kapacitáskihasználás és idényszerűség alakulása:
• Kapacitás kihasználás = Negyedéves átlagkészlet : (K) : 65,6 %
• (370 : 3) : 160 = 0,77 : 65,6 = 1,17; (290 : 3) : 160 = 0,604 : 65,6 = 0,92;
• (330 : 3) : 160 = 0,687: 65,6= 1,04; (270 : 3) : 160 = 0,562 : 65,6 = 0,85;
12. előadás
RAKTÁROZÁS
 Raktár-technológia
 fogalma, raktár-technológiai folyamatmodulok
 Darabárú raktározási rendszerek:
 Árú-beszállítás: jármű fogadás, kirakás, árú-átvétel, árú-
bevételezés, tárolási egység képzés, betárolás
 Tárolás: állvány nélkül, egységrakomány állványos tárolása,
egyedi árúk, gyűjtőcsomagolások,
 Komissiózás: egy-, kétlépcsős, statikus, dinamikus
 Expediálás: csomagolás, egységek, várakozás.
 Ömlesztett árúk tárolási rendszerei:
 Tárolási módok, a tárolás anyagmozgató gépei
 Anyagmozgató rendszerek (2.1-2.2)

RAKTÁR
TECHNOLÓGIA
 Raktár - technológia:
 Raktár berendezése, munkafolyamatai,
 Technikai és irányítási rendszere
 Belső rendszer - input-output kapcsolatokkal.
 Főbb elemei:
 A tárolás technikai eszközrendszere,
 A komissiózás ” ”
 Raktári belső anyagmozgatás ” ”
 Raktárirányítás rendszere,
a raktári munkafolyamatok
 Humán erőforrások,
 Külső áruszállítási és információs kapcsolatok
RAKTÁR
TECHNOLÓGIA
 Raktár technológia főbb ismérvei:

 A technológiai tervezés
 fontossági és időbeli elsődlegessége,
 hatása az építészetre és gépészetre.
 A technológia elsőbbsége
– a technikával szemben,
 A raktár-technológia egyedi jellege,
 ami következik az egyes raktárak
ellátási feladataiból.
FOLYAMAT-
MODULOK
Raktár-technológiai folyamatmodulok:
 1.) Árubeszállítás – 2.) Tárolás – 3.) Komissiózás,
 4.) Expediálás - ellátási igények határozzák meg
 Raktárirányítás:
átfogja az egyes modulok tevékenységét és kapcsolatait.
KITÁROLÁS
ÁRÚ-
TÁROLÁS KOMISSIÓZÁS EXPEDIÁLÁS
BESZÁLLÍTÁS
RAKTÁRIRÁNYÍTÁS
DARABÁRU
RAKTÁROZÁSI RENDSZEREK
Darabáruk jellemzői:
 Egyedileg kezelhető,
 Méreteivel jól jellemezhető,
 Diszkrét egységekből áll.
Darabáru a raktározási technológia
szempontjából:
 Egyedi darabáru,
 Egységrakományba foglalt darabáru,
 Gyűjtőcsomagolás:
 egyedi áruk egységrakománya.
1.) ÁRU-
BESZÁLLÍTÁS
1.) Árubeszállítás:
1) Jármű fogadás:
Vasúti, közúti járművekből
gyors, gépi erővel történő kirakás
– rámpa, szintkiegyenlítők alkalmazásával
2) Jármű kirakás:
1) Egységrakomány:
villás emelőtargonca, speciális vagonba-járó targonca
2) Gyűjtőcsomagolás, egyedi áruk:
kézi rakodás mobil szállítópályák alkalmazásával.
1.) ÁRU-
BESZÁLLÍTÁS
3) Árú átvétele: (Melléklet: Szállítólevél)
Anyagi felelősséggel járó kritikus művelet,
Ellenőrzés:
- Megrendeléssel – mennyiségi, minőségi,
- Szállítólevéllel, áruval érkező bizonylattal.
Gyűjtőcsomagoknál:
- „Átvételi lap”, fuvarokmány, kísérőokmányok
(minőségtanúsítás, használati- kezelési útmutató,
jótállási jegy, stb.) ellenőrzése,
- Eltérés esetén – ismételt számlálás, jegyzőkönyv
Bruttó átvétel:
- Csak a csomagszám ellenőrzése, minőségi bizonylattal,
Tételes számlálást és minőségi átvételt nem végeznek.
1.) ÁRU-
BESZÁLLÍTÁS
4) Áru-bevételezés: az árú átvétele után
Bevételezési bizonylat (Melléklet)
tartalmi követelménye:
 Sorszám,
 Beszállító azonosítója, cég neve,
 Termék azonosító adatai, termék mennyiségi egysége,
termék mennyisége,
 Aláírások.
5) Tárolási egység képzése:

Átrakodás nem szükséges a beszállítási és tárolási
egységek egyezősége esetén.
Vevő – szállítói kapcsolat!)
1.) ÁRU-
BESZÁLLÍTÁS
6) Előkészítés betárolásra:
1) Árumozgatási rész:
beszállítás az átadási helyre – szakaszos vagy folyamatos
működésű - anyagmozgató gépekkel.
2) Információs rész:
Tárolási hely meghatározás – raktárirányítás feladata
Tárolási rendszer és ABC elemzés (a forgalomra):

1) Kötött-helyes:
Minden cikkcsoportnak külön hely,
egyszerű, de nem rugalmas,
2) Szabad helyes tárolás:
Bármely tároló helyre, rugalmas alkalmazkodás, de
nehezen követhető,
- számítógépes raktárirányítás és nyilvántartás.
ABC ELEMZÉS
(PARETO NYOMÁN)
Elemzési Tételek Tételek érték-
kategóriák számaránya, % aránya, % Megjegyzések
Pontos, naprakész nyilvántartás,

gyakoriság, matematikai
„A” kategória 20 60 - 70 módszerek,
20% munka a készletérték 60 -
70%-át kezeli.
Készletgazdálkodás az „A”
„B” kategória 40 25 - 30 kategóriához hasonló, de kisebb
a gyakorisága.
Alapvető rendelkezésre állás,

nagy rendelési tételek és
„C” kategória 40 5 - 10 biztonsági készlet,, egyszerű
nyilvántartás és lazább
ellenőrzés.
Forrás: Varsányi Judit - Üzleti stratégia, üzleti tervezés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 1996, 2001
Némon Zoltán – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA I. A logisztikai ügyintéző speciális feladatai 174
Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest
2.) TÁROLÁS
Tároló mezők és közlekedő utak elrendezése:
 Tömbtárolás:
 Egyedi darabok vagy egységrakományok a főközlekedési
utak között szorosan egymás mellett helyezkednek el,
 Kihasználhatósági tényezője: 70 – 90 %.
 Soros tárolás:
 Egyedi áruk vagy egységrakományok a közlekedő utak
mentén jobbra és balra
csak egy-egy sorban helyezkednek el.
 Vegyes tárolás
 Nagy mennyiségű homogén árukészlet (tömbtárolás)
mellett inhomogén árufajtákból
álló készletet (soros tárolás) is tárolni kell.
175
TÖMBTÁROLÁS
176
SOROS TÁROLÁS
177
VEGYES TÁROLÁS
178
2.) TÁROLÁS
2) Tárolás: a raktározás egyik alapfunkciója
Térfogat-kihasználás:
1) Hasznos térfogat és teljes térfogat aránya: (kv)
kv = (Vh / Vö) * 100 %, Vö = Vh + Vm
Vm: meddő térfogat a gépek közlekedéséhez
(az út végig kell)
2) Magassági – hossz- és - keresztirányú kihasználás

Kv = Km * Kh * Kk
1) Magassági: kismértékben változtatható,
2) Hosszirányú kihasználás növelésére nincs lehetőség,
3) Keresztirányú kihasználás növelése:
1) Tárolási mélység növelésével,
2) Kiszolgálási út szélességének csökkentésével.
Kk = 2B / ( 2B + b ) * 100 %
b = a kiszolgáló útszükséglet igénye
B = a „b” kiszolgálási útról kezelt tároló-hely mélysége.
2.) TÁROLÁS
3) Térfogat-kihasználás a tárolási mód oldaláról
a) Állvány nélküli soros tárolás az út két oldalán:
egységrakományok ill. gyűjtőcsomagok egymásra halmozása, és a halmazokból
tömbök képzése,
b) Egységrakományok állványos tárolása:
800 x 1200 mm rakodólapokon
Statikus tárolási mód: tárolt áruk helyet nem változtatnak
 Soros állvány: tárolási mélység = 1.
 Kettős mélységű állványos tárolás:
speciális gép villaszerkezete
 Bejárható (falra telepített – egy oldalról kezelhető) és
átjárható állványos tárolás: mindkét oldalról, mélység 8-10,
Dinamikus tárolás: állványszerkezettel mozdulnak
 Gördíthető állványos tárolás: soros állványok – motoros mozgatással
nyithatók, tárolási mélység: 20,
 Görgős átfutó állványos tárolás:
rakományok a kitárolási oldal felé lejtő görgős-pályákon gördülnek
előre, tárolási mélység 8-10 egységrakomány
EGYSÉG-
RAKOMÁNYOK
Tárolási ÁLLVÁNY NÉLKÜLI

mód Technológiai jellemzők
Homogén áruválaszték
Tömbös Azonos cikkelemek nagymennyiségű mozgatása
Egységrakományok teherbírása,
halmazolhatósága
Azonos cikkelemekből
Soros nagyobb mennyiség
Egységrakományok teherbírása és
halmazolhatósága
EGYSÉG-
RAKOMÁNYOK
Tárolási mód ÁLLVÁNYOS TÁROLÁS Technológiai jellemzők
Soros Heterogén áruválaszték, Alacsony térfogat-kihasználás
Egységrakományok egyedi hozzáférhetősége
Kettős Azonos cikkelemekből legalább 2 egységrakomány és
mélységű azok egyidejű be- és kitárolása,
Speciális kiszolgálógép, Közepes térfogat-kihasználás
Egy-egy cikkelemekből nagymennyiségű
Bejárható egységrakomány egyidejűleg be- és kitárolása
Tömbszerű tárolás jó térfogat kihasználással
Egyedi hozzáférhetőség nem biztosított
Gördíthető Heterogén áruválaszték, Igen jó térfogat-kihasználás
Magas beruházási költség, Alacsony forgalom
Heterogén, egy-egy csatorna hosszának megfelelő
Görgős mennyiségű egységrakomány, Magas beruházási költség
átfutó Igen jó térfogat-kihasználás, FI-FO elv automatikus
érvényesülése, Nagy forgalom lebonyolítására alkalmas
182
1.4 FELADAT
SOROS TÁROLÁS
Egy raktárban:
• Állvány nélküli soros tárolás 1.200 mm mélységben,
• 800 x 1.200 x 1.000 egységrakományok tárolására.
• Az állványok közötti közlekedési út: 2,5 m széles,
• A főközlekedési út: 4 m széles,
• Egymás felett 4 rakomány van,
• A raktár belmagassága: 5 m magas.
Feladat:
• A tárolótér terület-kihasználási mutatójának, és
• A tárolótér térfogat-kihasználási mutatójának
kiszámítása?
1.4 FELADAT
SOROS TÁROLÁS
0,8 m
2,5 m 2,5 m 2,5 m 2,5 m
Manipulációs tér
1,2 m
4m 4m 4m 4m
2,5 m
2,5 m 2,5 m 2,5 m
Tárolótér
1.4 MEGOLDÁS
SOROS TÁROLÁS
• A tárolótér hossza: 8 x 1,2 + 4 x 2,5 m = 19,6 m

• A tárolótér szélessége: 18 x 0,8 + 4 m = 18,4 m
• A tárolótér területe: 19,6 x 18,4 = 360,64 m2

• Hasznos alapterület: 16 x (1,2 x 0,8 x 9) = 138,24 m2
• Terület kihasználási mutató: 138,24 : 360,64 = 38,36 %
• A tárolótér térfogata: 360,64 m2 x 5 m = 1.803,2 m3

• Hasznos térfogat: 138,24 m2 x 4 m = 552,96 m3
• Térfogat-kihasználási mutató: 552,96 : 1.803,2 = 30,67 %
HŰTŐGÉPGYÁR
A készáru raktárban az EUR raklapokra helyezett

hűtőszekrények:
 részben állvány nélküli soros,
 részben állvány nélküli tömbös tárolási rendszerben,
 egymás mellé helyezhetők és 4 rétegben tárolhatók,
Feladat:
1) A raktár befogadóképességének kiszámítása a jelenlegi
elrendezés mellett! (Az elhelyezhető egységrakományok
száma)?
2) Mennyivel több egységrakomány (EUR) helyezhető
el a raktárban ha a tömbtárolás területét hosszirányban
7,2 méterrel (19,2 méterre) növeljük a soros tárolás rovására?
186
HŰTŐGÉPGYÁR
20,8 m 12,0 m
9,6 m
2,0 m
0,8 m 1,6 m
3,0 m 3,0 m 1,2 m
9,6 m
32,8 m
187
HŰTŐGÉPGYÁR
1) A raktár befogadóképessége a jelenlegi elrendezés esetén:
1) Soros tárolási részben: 16 x 11 = 176 ER
2) 4 rétegben: 176 x 4 = 704 ER
3) A tömbtárolási részben: 24 x 10 = 240 ER
4) 4 rétegben: 4 x 240 = 960 ER
A raktár befogadóképessége: 704 + 960 = 1.664 ER
2) A raktár befogadóképessége módosított elrendezés esetén:

1) Tömbtárolási részben: (10 + 6 sor) x 24 = 384 ER
2) 4 rétegben: 4 x 384 = 1. 536 ER
3) Soros tárolási részben: 16 x 7 = 112 ER
4) 4 rétegben: 112 x 4 = 448 ER
A raktár befogadóképessége: 1.536 + 448 = 1984 ER
A jelenlegi elrendezéshez képest több helyezhető el:
1984 – 1664 = 320 ER.
188
2.) TÁROLÁS
2) Tárolás: raktározás egyik alapfunkciója
3) Térfogat-kihasználás a tárolási mód oldaláról:
c) Egyedi áruk, gyűjtőcsomagok állványos tárolási módjai:
Kezelésük kézi erővel történik, magasság max. 2,2 méter
 Soros polcos állvány: univerzális, variálható, oldható kötéssel
kapcsolódó elemekből állítható össze,
 Tároló-ládás állványok: vázszerű tárolók apróbb áruk
összefogására alkalmas ládákhoz,
 Gördíthető állványos tárolás: kézi vagy gépi erővel sínen
mozgatható soros állványok (archív anyagok vagy kis forgási
sebességű áruk tárolására)
 Görgős átfutó állványok:
gyűjtőcsomagok görgős elemeken - a kiszedés ütemének
megfelelően - gördülnek le a kitárolás felé.
 Körforgóállványok:
vízszintes vagy függőleges síkban gépi mozgatással
fordíthatók, ergonómiai szempontból a legkedvezőbb
EGYEDI ÁRUK
GYŰJTŐCSOMAGOK
Tárolási mód Technológiai jellemzők
Univerzális alkalmazhatóság
Soros polcos Hozzáférhetőség egyes zónákban korlátozott
állvány Méretei a tárolt csomaghoz alakíthatók
Minden áru közvetlenül elérhető
Tároló-ládás Meghatározott méretű tároló-ládákhoz alkalmazható
állvány Áruk egyedi elhelyezésére nem alkalmas
Gördíthető Kis forgalomhoz alkalmazható
állvány Jó térfogat kihasználást biztosít
Görgős átfutó Tömbszerű tárolás, FI-FO elv érvényesülése
állvány Hozzáférés kis területen nagy áruválasztékhoz
Árumozgatás gyakoriságának csökkentése
Nagy áruválaszték könnyű kezelhetősége
Körforgó Optimális áruelérhetőség, Automatizálhatóság
állvány Magas beruházási költség
190
1.3 RAKTÁR-
LÉTESÍTÉSE
A tárolandó egységrakományok száma: 1.000 db,
Az egységrakományok térfogata: 1 m3,
Az épület fajlagos létesítési költsége: 20.000 Ft/m3
„A” változat „B” változat

• Soros állványos tárolás, • Gördíthető állványos tárolás,
• Létesítési egységköltsége: • Létesítési egységköltsége:
– 5.000 Ft / tárolóhely, – 15.000 Ft / tárolóhely,
• Térfogat-kihasználási mutatója:• Térfogat-kihasználási mutatója:
25 % 40 %
Melyik raktározási rendszer

megvalósítása gazdaságosabb?
1.3 RAKTÁR-
LÉTESÍTÉSE
A tárolandó egységrakományok száma: 1.000 db,
Az egységrakományok térfogata: 1 m3,
Az épület fajlagos létesítési költsége: 20.000 Ft/m3
„A” változat „B” változat

• Soros állványos tárolás, • Gördíthető állványos tárolás,
• Létesítési költség: • Létesítési egységköltsége:
1.000 rak. x 5.000 Ft/tárolóhely, 1.000 rak. x 15.000 Ft/tárolóhely,
• Létesítési költség: (25 %) • Létesítési költség: (40 %)
4.000 x 20.000 = 80 millió Ft 2.500 x 20.000 = 50 millió Ft
• Összesen: 5 + 80 = 85 mFt • Összesen: 15 + 50 = 65 mFt
2.) TÁROLÁS
4) Térfogat-kihasználás növelése a kiszolgáló út
szélességének csökkentésével:
a) Villás emelőtargonca, homlokvillás, toló-oszlopos targonca
b) Speciális típusok – forgóvillás, teleszkópvillás targoncák,
c) Kötött pályán (sínen) közlekedő állványkiszolgáló gépek.
Targonca Tárolási Útszélesség Összesen Kk

típus mélység (m) (m) (%)
Homlokvillás 3,6 6 40
Toló-oszlopos
2 x 1,2 = 2,4 m
2,6 5 48
Tárolási mélység:
Forgó villás 1,2 méter 1,7 4,1 58
800 x 1200 EUR
Teleszkóp- raklapon 1,4 3,8 63
villás targonca
3.) KOMISSIÓZÁS
Megrendelések szerinti áruválaszték
összeállítása:
 A raktárban tárolt homogén áruegységekből,
 A megrendelések szerinti heterogén egységekké.
A raktározás legösszetettebb,
legkritikusabb eleme
 Ellátási funkcióhoz a legszorosabban kapcsolódik
(idő, pontosság)
 Legtöbb élőmunka ráfordítás, magas a tévedések
kockázata,
 Logisztikai költségek jelentős ( 50 % ) hányada.
3.) KOMISSIÓZÁS
A komissiózás részműveletei:
 Egylépcsős: megrendelésből kiszedési jegyzék -
vevőre,
 Áru előkészítés, kiszedés,
 Rendelés összeállítás, ellenőrzés
 Kétlépcsős: megrendelésből
gyűjtőjegyzék – árucikkekre
 Árukiszedés cikkcsoportonként – több megrendelésre,
 Árugyűjtés: – a különböző tároló helyekről - egy ciklus
megrendelőinek áruegyesítése,
 Áruosztályozás – az egyesített áruválaszték
szétválogatása megrendelőnként,
 A rendelés összeállítása.
3.) KOMISSIÓZÁS
A komissiózás osztályozási szempontjai:
 Áruáramlás szempontjából:
 Áru előkészítés:
Statikus (ember megy) – dinamikus (áru mozog),
 Áru kiszedés lebonyolítása:
Egydimenziós (talajon) – kétdimenziós (géppel),
 Áru kiszedés módja:
kézi, automatikus csak speciális feltételek esetén,
 Áru leadás: centralizált, decentralizált.
 Folyamat szervezése szempontjából:

 Egyzónás – többzónás cikkcsoportok szerint,
 Egylépcsős – többlépcsős,
 Soros kigyűjtés – párhuzamos kigyűjtés:
 Megrendelések szempontjából,
 Árucikkek szempontjából.
3.) KOMISSIÓZÁS
A komissiózás helye:
 Tárolótéren belüli komissiózás előnyei:
 Egyszerű áru- és információáramlás,
 Közbenső mozgatásra nincs szükség,
 Rugalmas alkalmazkodás a forgalomhoz,
 Viszonylag kis beruházás,
 Tárolótéren belüli komissiózás hátrányai

 Tárolás és komissiózási műveletek zavara,
 Hosszú árukiszedési utak,
 Kedvezőtlen tárolási megoldások,
 Kis komissiózási teljesítmény.
3.) KOMISSIÓZÁS
Komissiózás a tárolótértől
elkülönített komissiózó térben:
Előnyei:
 Optimális árukiszedési helyek
 Nagy komissiózási teljesítmény,
 Tartalékraktár kedvezőbb elrendezése,
 Tartalékraktár automatizálható,
Hátrányai:
 Többszöri anyagmozgatás,
 Bonyolultabb nyilvántartás, információáramlás,
 Viszonylag magas beruházási költség.
3.) KOMISSIÓZÁS
Komissiózás helye:
1) Komissiózási tényező =
felkeresési gyakoriság: Kt = Nt / Nk
Nt: kiszedési egységek átlagos száma,
Nk: egy áruból naponta kigyűjtendő egységek száma
Ha Kt > 3, akkor a tárolótérben célszerű a helye,
Ha Kt < 3, akkor külön komissiózó térben célszerű.
2) Tárolási egységek és cikkelemek aránya:

ha értéke magas – akkor
a komissiózás külön térben célszerű.
3.) KOMISSIÓZÁS
A komissiózás célszerű elhelyezése
Döntési kritériumok Tárolótéren Tárolótéren
a komissiózás helyéről belüli kívüli
komissiózás
Komissiózási tényező (Kt) K>3 K<3
Tárolási egységek száma (T) T/C T/C
Cikkelemek száma © értéke kicsi értéke nagy
Megrendelésenkénti tételszám Nagy Kicsi
Kigyűjtendő tételek tömege Kicsi Nagy
Soron kívüli megrendelések száma Gyakori Ritka
Megrendelések átfutási idői Hosszú Rövid
3.) KOMISSIÓZÁS
Komissiózási módszerek változatai:
1) Egységrakományból gyűjtőcsomag kigyűjtés,
2) fogyasztói csomag v. egyedi áru kigyűjtése.
Statikus komissiózás egységrakományokból
 Egydimenziós – talajszintről elérhető magasságig,
 Kétdimenziós – targonca emeli a kívánt magasságig.
Dinamikus komissiózás egységrakományokból:
 Csak egydimenziós lehet – folyamatos anyagmozgatással
3) Gyűjtőcsomagból fogy. csomag v. egyedi áru
Statikus komissiózás gyűjtőcsomagokból:
1) Áru előkészítés statikus tárolási módokban (soros polc)
2) ” görgős átfutó és gördíthető állványokon.
Dinamikus komissiózás gyűjtőcsomagokból:
1) Csak egydimenziós lehet:
1) Függőleges: optimális testhelyzet, de sok holtidő,
2) Vízszintes körfogó állvány – holtidő kiküszöbölhető több
állványegység csatlakoztatásával.
3.) KOMISSIÓZÁS
A bizonylat nélküli komissiózás:
 Az árukiszedés: a komissiózás legjellegzetesebb és
legkritikusabb részfolyamata. Három eleme:
1) Árukiszedést végző dolgozó,
2) Árukiszedés végrehajtására vonatkozó információ,
3) A kiszedendő áru.
 A 3 elem egyesítése:
1) Hagyományos papíralapú bizonylattal:
1) Dolgozó az elején megkapja a kiszedési jegyzéket,
2) Hibák: 38 % árukihagyás,
28 % hibás mennyiség,
30 % nem megfelelő áru kiválasztása,
2 % hibás számolás
2) Bizonylat nélküli komissiózás: információ nem írott, hanem
elektronikus vagy akusztikus formában.
1) Statikus áru előkészítésnél:
1) Az áru tároló helyén lévő kijelzőhöz,
2) A dolgozóval együtt mozgó adatgyűjtőhöz.
4.) EXPEDIÁLÁS
4) Expediálás:
Az összeállított áruválasztéknak a rendeltetési
helyre juttatásához alkalmas állapotba hozása:
Részfolyamatai:
 Kiszállítás előkészítése és jármű rakodás
 Kiszállítás előkészítése:
 Csomagolás:
 Megrendelő, szállítás igényei, védelem,
 Kiszállítási egységek összeállítása:
 Gyors rakodás, kapacitáskihasználás,
 Kiszállításra várakozás:
 Járatonként rendezve, gyors rakodás lehetősége.
MAGAS-
RAKTÁROZÁSI RENDSZEREK
Magas raktár: A darabáru raktárak
speciális változata, feltétele:
Sínen mozgó, keskeny folyosón közlekedő, nagy tárolási
magasságot (40 m) is kezelő állványkiszolgáló gépek.
 Gazdasági okai:
 Kisebb területszükséglet, fajlagos költség csökkentés,
térfogat kihasználás növelése.
 Műszaki okai:
 Automatizálhatóság.
 Magas-raktárak funkcionális részei:
 Tárolótér,
 Áru előkészítő tér (árufogadó és kiadó)
 A két teret összekötő anyagmozgató rendszer
 Magas-raktárak csoportosítása:
 Raktári technológia, építészet, automatizáltság
szempontjából, külön változat a un. „siló” raktárak.
RAKTÁR-
IRÁNYÍTÁS
 A raktárirányítás:
 a raktár külső és belső áruáramlási és
információáramlási folyamatainak vezénylése, amely
lehetővé teszi:
 a raktár ellátási és tárolási feladatainak
hatékony lebonyolítását,
 a folyamatok aktuális állapotának regisztrálását.
 A raktárirányítás információs rendszere:
 Primer információk – külső kapcsolatokból,
 beszállítóktól, megrendelőktől,
 Szekunder információk – tevékenységek
 végrehajtására vonatkozó utasítások,
 Tercier információk - végrehajtás felől a feladat
 elvégzése, eltérések jelzése raktárirányítás felé.
 Háttér információk – nyilvántartás jellegűek,
 pld. készletek, tároló helyek, erőforrások, stb.
ÖMLESZTETT
ÁRUK TÁROLÁSI MÓDJAI
 Ömlesztett áruk:
 Általában egynemű vagy hasonló anyagok, amelyek
kezelhetősége
(szállítása, rakodása, tárolása)
 nagy tömegben, rendezetlenül, csomagolatlanul történik.
 Ömlesztett áruk tárolási módjai:
 Zárttéri tárolás – az időjárás hatása miatt:
 Épületben – tárolás támfalas támasztással,
 Hombár, bunker, tartály, siló:
szellőzés, hűtési, forgatási igény,
Magassága: néhány métertől 20 - 25 méterig
 Szabadtéri tárolás:
 időjárásra nem érzékeny anyagok.
ÖMLESZTETT
ÁRUK ANYAGMOZGATÓ GÉPEI
 Ömlesztett áruk tárolásának anyagmozgató
gépei:
 Szállítójárművek rakodása:
 Géplapát + szállítószalag, szállító csiga,
 Pneumatikus szállító, markoló daru,
 Kanalas rakodógép, felszedő gépek.
 Tároló csarnokban alkalmazott eszközök:
 áthelyezhető, kocsizó szállítószalagok
 Hombárokhoz alkalmazott eszközök:
 Pneumatikus szállító,
 Serleges elevátor szállítószalag,
 Szabadtéri tárolókban alkalmazott eszközök:
 Markoló daru, kanalas rakodógép,
 Szállító szalag, szalaghíd, felszedő gépek.
13. előadás
3. ANYAGMOZGATÓ RENDSZEREK
 Az anyagmozgatás
 értelmezése és helye a logisztikai rendszerben
 Anyagmozgató rendszerek csoportosítása

 Az anyagtovábbítás jellege szerint:
 Folyamatos – szakaszos - kombinált,
 A logisztikai rendszerekben betöltött szerepük:
 Termelési – raktári – rakodóhelyi – egyéb.
2. ZH
208
ANYAG-
MOZGATÁS
 Az anyagmozgatás:
 A logisztikai folyamatok mozgáseleme, jelentős szerepe
van az áruáramlás lebonyolításában.
 Helye logisztikai rendszerben:
 Hagyományos értelmezése szerint:
 helyváltoztatás,
 Rendszer szemléletű értelmezése:
 az ellátási lánc fázisainak - a termelési, ellátási-elosztási,
áruszállítási rendszereknek – kiszolgálása, vagyis az
alaptechnológia kiszolgálója.
 Anyagmozgató rendszerek csoportosítása:

 Az anyagtovábbítás jellege szerint,
 A logisztikai rendszerekben betöltött szerepük szerint,
 Az anyagmozgató rendszerek funkciója szerint.
209
ANYAGMOZGATÓ
RENDSZEREK
1.) Anyagtovábbítás jellege szerinti csoportok:
 Folyamatos – Szakaszos - Kombinált.
a) Folyamatos működésű anyagmozgatás:
Megszakítás nélküli, ütemes anyagáramlás.
a) Hordozóelemes anyagmozgató gépek:
Csuklótagos szállítószalag, mozgó asztal,
Padló alatti vontatópálya, egy- ill. kétpályás függő-
Konvejor, páternoszter, láncos szállítópálya.
b) Helyben maradó mechanikus v. gravitációs g:
Hajtott görgős-pálya , gravitációs görgős-pálya,
Gravitációs tárcsás-pálya, sík csúszda, ejtőcső.
c) Anyagot áramló közegben továbbító gépek:
Hidraulikus (áramló közeg a folyadék) és
Pneumatikus (levegő) szállítóberendezések:
Szívásos vagy nyomásos üzemmód (pl. csőposta).
ANYAGMOZGATÓ
RENDSZEREK
1.) Anyagtovábbítás jellege szerinti csoportok:
 Folyamatos – Szakaszos - Kombinált
b) Szakaszos működésű anyagmozgatás:
Összefogottan ciklikusan, megszakításokkal
a) Padlószinti, sínpályához nem kötött gépek:
1) Darabáru mozgatáshoz: Autódaru, lánctalpas daru,
Targoncák: szállító, vontató, kisemelésű gépi, homlokvillás
emelő, toló-oszlopos emelő, oldalvillás emelő, teleszkópvillás
emelő, komissiózó targoncák.
2) Ömlesztett áruk kezelése: Homlokrakodó, fejfeletti rakodó,
forgó rakodó, forgó kotró, géplapát.
b) Sínpályához, ill. helyhez kötött gépek:
Futódaru, bakdaru, rakodóhíd, portáldaru, toronydaru,
oszlopos konzoldaru, fali konzoldaru.
c) Kombinált (vegyes) anyagmozgató rendszerek
Együtt
Forrás: Némon Zoltán szerepelnek
– Sebestyén a folyamatos
László – Vörösmarty és szakaszos
Gyöngyi (2011): műk.
LOGISZTIKA II. Az elemek.
anyagbeszerző 211
ANYAGMOZGATÓ
RENDSZEREK
2) Szerepük a logisztikai rendszerben:
Termelési – Raktári – Rakodóhelyi - Egyéb
a) Termelési folyamatot kiszolgáló rendszer
1) Feladatai: Üzemrészek közötti - Üzemrészen belül a munkahelyek
közötti - Munkahelyi anyagmozgatás,
2) Termelési rendszerek anyagmozgató gépei:
1) Műhelyrendszerű gyártásnál:
szakaszos működésű, univerzális anyagmozgatás,
2) Csoportos (zárt ciklusú) gyártási rendszer:
többé-kevésbé rendszeres,
alaptechnológiához alkalmazkodó, időbeli
összehangolás, ütemes áruáramlás,
3) Folyamatrendszerű gyártási rendszernél:
folyamatos, ütemes előrehaladás,
a gyártás ütemével összehangolva.
4) Helyhez kötött (projekt szerű) gyártásnál.
ANYAGMOZGATÓ
RENDSZEREK
a) Termelési folyamatot kiszolgáló rendszer
Gyártási típusok: Egyedi – Sorozat - Tömeggyártás,
3) Termelési típusok anyagmozgató gépei:
1) Egyedi gyártásnál:
Univerzális, szakaszos működésű anyagmozgatás,
2) Sorozatgyártás:
A szakaszos működésű gépek mellett – folyamatos
működésű gépek is - a munkahelyek között,
3) Tömeggyártás:
Tömegszerűség foka: Ctöm = Tmh/tü
Tmh = Munkahely hasznos időalapja (min/időszak)
Tü = a gyártási ütemidő (min/db)
Rugalmas gyártási rendszerekben:
Indukciós targoncák, görgős-pályák,
függő
Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén Lászlókonvejorok, függő
– Vörösmarty Gyöngyi sínpályák.
(2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző 213
ANYAGMOZGATÓ
RENDSZEREK
b) Raktári anyagmozgató rendszerek:
1) Funkciói: Járművek – Áru előkészítő (fogadó és kiadó) –
Tárolótéri anyagmozgató rendszerek,
2) Raktári anyagmozgató gépek:
1) Járművek rakodó rendszerei:
Egységrakományok: villás targonca, „vagonba járó”
Láncos szállítópályák, teleszkópos szállítószalag,
2) Áru előkészítő (fogadó és kiadó) rendszerek
Szakaszos és folyamatos működésű gépek:
Rakodó és szállító targoncák, univerzális villás
targoncák, görgős és hevederes szállítópályák.
3) Tárolótéri anyagmozgató rendszerek:
Állványkiszolgáló gépek és targoncák
Komissiózó gépek, komissiózó targoncák.
ANYAGMOZGATÓ
RENDSZEREK
b) Rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek:
Vállalati (termelő vagy kereskedelmi) – Közlekedési
2) Rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek:
1) Vállalati anyagmozgató rendszerek:
Alap-, stb. anyagokat beszállító járművek kirakása,
Késztermék, hulladék kiszállító járművek megrakása
2) Közlekedési rakodóhelyi rendszerek:
Áruszállító járművek ki- és berakásán túlmenően –
a járművek közötti átrakási feladatokat is ellátnak:
- Közlekedési al-ágazatok csatlakozási helyein,
- Különböző nyomtávú vasutak járművei átrakása,
- Átrakás a kombinált szállítás átrakóhelyein:
konténerek, csereszekrények, félpótkocsik.
14. előadás
ANYAGMOZGATÓ RENDSZEREK
 Az anyagmozgató rendszerek irányítása

 Az anyagáramlás és az anyagmozgató rendszerek
jellemzői
 Az anyagáramlás jellemzői
 Anyagmozgató rendszerek, gépek teljesítőképessége
 Anyagmozgató rendszerek
tervezésének alapjai
 Évközi munka értékelése

 Üzem és raktárlátogatás
ANYAGMOZGATÓ
RENDSZEREK
 Anyagmozgató rendszerek irányítása:
a folyamat beindítása – befolyásolása – leállítása
- az irányítás fázisai és az információs alrendszer
összefüggései alapján.
 Manuális irányítás:
 Nyomógombok, karok, kapcsolók segítségével
indítás, szabályozás, leállítás,
 A rendszer működésével kapcsolatos információk észlelése -
logikai döntés a beavatkozásra.
 Számítógépes irányítás:
 Fenti teendők ellátása a memóriába táplált program szerint,
 Eltérés esetén beavatkozás, ha nem lehetséges akkor
 Hibajelzés és figyelmeztetés a beavatkozásra.
ANYAGMOZGATÓ
RENDSZEREK
Anyagmozgató rendszerek irányítása:
a folyamat beindítása – befolyásolása – leállítása
- az irányítás fázisai és az információs alrendszer
összefüggései alapján.
Irányítási fázis Információkezelés

1. Az anyagmozgatási és a kiszolgált Adatok észlelése,
folyamat állapotának megismerése rögzítése, tárolása, értékelése
2. Következtetés levonása a Adatfeldolgozás,
lehetséges cselekvési változatokról információképzés
3. Az optimális kiválasztása a Döntés előkészítés,
lehetséges cselekvési változatok közül optimalizálás, döntés
4. Beavatkozás az anyagmozgatási Információközlés
folyamatba
ANYAGÁRAMLÁS
JELLEMZŐI
 Anyagáram erőssége (rakomány gyakorisága):
 Kis idő alatt áthaladó mennyiség, pillanatnyi változások
E = dM / dt (kg/s, m3/s) ; M = árumennyiség, t = idő (s)
 Szakaszos anyagáram esetén: a rakománygyakoriság
M = dZ / dt (db/sec) ; Z = rakományszám
 Anyagáram intenzitása:
 Időtartam alatt továbbítandó átlagos anyagmennyiség:
I = dM/dt (kg/h) vagy I = dV/dt (m3/h) vagy I = dZ/dt (db/h) M =
mozgatott árumennyiség tömeg-egységben,
V = … térfogat-egységben, Z = … darabban kifejezve.
 Anyagmozgatási munka:
 Szállított mennyiség * szállítási út hossza: B = M*s (kgm) M =
szállított anyagmennyiség, s = szállítási úthossz
 Anyagmozgatási teljesítmény:
 Időegység alatt végzett szállítási munka: C = B/t = (M*s)/t C = I * s
(kgm/h; dbm/h; tkm/h) - Intenzitás és út szorzata.
TELJESÍTŐ-
KÉPESSÉG
Anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége:
Időegység alatt mozgatható max. anyagmennyiség.
 Teljesítőképesség megválasztása:
anyagáramlás intenzitása + 15-20 %
 A rendszer teljesítőképessége függ:

 az egyes elemek teljesítőképességétől, és
 a közöttük levő kapcsolat jellegétől.
Sorba kapcsolt elemek esetén:
 a legkisebb teljesítőképességű elem a meghatározó
Qr = min ( Q1, Q2, …… Qn)
Párhuzamosan kapcsolt elemeknél:
 egyes elemek összege adja a rendszer teljesítőképességét
Qr = Q1 + Q2, +…… + Qn)
TELJESÍTŐ-
KÉPESSÉG
Anyagmozgató gépek teljesítőképessége:
 Folyamatos működésű anyagmozgató gépek
 Ömlesztett anyagok mozgatásakor:
 Folyamatos anyagáram esetén (pld. csővezetékben):
Q = 3600 *F*v*p (t/h) F = anyagáram keresztmetszet (m2),
v = sebesség (m/s), p = anyag fajlagos tömege (t/m3)
 Adagokra bontott szállítás esetén:
Q = (3600 * Vo * v * p) / Lo (t/h)
Vo = egy adag térfogata (dm3),
Lo = adagok közötti távolság (m)
 Darabáruk mozgatásakor:
Q = (3600 *v) / Lo (db/h)
Lo = mozgatott egységek közötti távolság (m)
 Szakaszos működésű anyagmozgató gépek:
Q = (60 *q)/tc (db/h; t/h) tc = ciklusidő (min)
q = egy ciklusban mozgatott anyagmennyiség (db, t)
A TERVEZÉS
ALAPJAI
 Az anyagmozgató rendszereknek
az alaptechnológiát kell kiszolgálni!
 A tervezés szakaszai:
 Előterv készítés:
Nagyvonalú koncepcionális tervezés:
 Kiinduló adatok nagyvonalú összeállítása,
 Számításba vehető rendszerváltozatok,
 Egyes rendszerváltozatok nagyvonalú kidolgozás
 Részletes (rendszerterv) készítés:
 Az anyagmozgatási feladat jellemzőinek meghatározása –
követelmények és felülvizsgálatuk,
 Az anyagmozgató rendszer megválasztása
 Optimális megoldás több változat kidolgozásából
 Az anyagmozgató gépfajta megválasztása
 feladatok és gazdaságossági szempontok alapján
 Az anyagmozgató géptípus megválasztása
 feladatok és műszaki paraméterek alapján.
 Kiviteli terv készítése.

Anyagbeszerz All in 1 Compress

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Anyagbeszerz All in 1 Compress

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1.

 Venni vagy gyártani döntések (1.1)

Beszerzés: a nyereség növeléséért,

A beszerzés TAKTIKAI (OPERATÍV) céljai, feladatai:

Termelési igazgató Gazdasági igazgató Kereskedelmi igazgató Üzemegységek

Funkcionális szervezet – részlegesen centralizált logisztikával

Gazdasági igazgató Termelési igazgató (Értékesítési) Kereskedelmi

Gazdasági igazgató Termelési igazgató Logisztikai igazgató Kereskedelmi igazgató

Funkcionális szervezet – önálló, integrált logisztikai funkcióval

Központi Központi Központi

Konzerv divízió Gyümölcslé divízió Édesség divízió

Gyártmány- és Marketing, Munkaerő,

Gyáregységek Gyáregységek Gyár Gyár

Decentralizált beszerzési struktúrában

Vállalati gyakorlat szervezeti megoldása

Központi Központi Központi

Konzerv divízió Gyümölcslé divízió Édesség divízió

Gyáregységek Gyáregységek Gyár Gyár

A beszerzési folyamatot meghatározó tényezők

KICSI Rutintermékek Szűk

Egy termék gyártásához 100 millió Ft

 Hány év alatt térül meg a beruházás?

1) A szükséglet azonosítása, tervezése,

 Beszerzési okmányok és bizonylatok

Sürgősségi igények, többletmunka és költség

Költségkeret: ________________________________ Dátum: _________________________

Cikk megnevezése/ Igényelt Felhasználás Megjegyzések

Igénylő aláírása: ____________________ Jóváhagyó aláírása: _____________________

„B” termék (1) „C” termék (2)

2 „C” termék (2) A terméknév előtti szám:

Tárgy/Betr./Subject: Megrendelés Rendelésszám:

Dátum: Árufelvétel ideje:

 A szállító teljesítményének értékelése,

 Az ajánlatot tevő, de nem nyertes pályázók értesítése,

Beszerzési költségek Árcsökkenések

1) Hagyományos szállítóértékelési módszerek:

2) Költségalapú szállítóértékelési módszerek:

1.) KATEGÓRIKUS ELJÁRÁS

Beszállítás dátuma: ________________________________

Jellemzők Gyenge Megfelelő Kiváló

Szállítás pontos beérkezése X

Hibás vagy nem megfelelő X

2.) SÚLYOZOTT PONTRENDSZER

Beszállítás dátuma: ________________________________

Szempont Súly Mérték

Minőség 35 % Hibátlan termékek aránya

Összesítés: (S1 * M1) + (S2 * M2) + (S3 * M3) = %

Két vizsgált beszállító teljesítménye

„A” beszállító „B” beszállító

19 hibátlan szállítás / 20 beszállítás 18 hibátlan szállítás / 20 beszállítás

A beszállító teljesítménye B beszállító teljesítménye

TÉLAPÓ VÁLLALAT két vizsgált beszállítója:

Hópihe Kft. Pelyhes Hó Bt.

41 hibátlan szállítás / 42 beszállítás 26 hibátlan szállítás / 28 beszállítás

5.000 Ft / karton 4.600 Ft / karton

Súlyarányok: Ár: 50 %, Súlyarányok: Ár: 50 %,

Hópihe Kft. Pelyhes Hó Bt.

41 hibátlan szállítás / 42 beszállítás 26 hibátlan szállítás / 28 beszállítás

5.000 Ft / karton 4.600 Ft / karton

Súlyarányok: Ár: 50 %, Súlyarányok: Ár: 50 %,

0,976 * 30 + 0,976 * 20 + 0,92 * 50 = 0,786 * 30 + 0,929 * 20 + 1 * 50 =

EGY VÁLLALAT két vizsgált beszállítója:

„A” beszállító „B” beszállító

19 hibátlan szállítás / 20 beszállítás 17 hibátlan szállítás / 20 beszállítás

Költségkeret: ________ Dátum: _

Igénylő aláírása: Jóváhagyó aláírása: _