Az ipar és a mezőgazdaság átalakítása

1945-tő l az iparban és a kereskedelemben is á llamosítá st hajtottak

végre. Taktikai okokbó l gyors fö ldosztá st erő szakoltak ki, ezzel a
parasztsá got elnyerte. Való já ban az igazi cél a kolhozosítá s volt,
amivel a szabad parasztsá got kö zö s gazdasá gok keretei kö zé
kényszerítették. Be kellett szolgá ltatniuk munkaeszkö zeiket és
fö ldjü ket. Ezt a folyamatot a kulá kü ldö zések kö vették, a
parasztoknak kö telező en kellett beszolgá ltatni terményü ket, ami
élelmiszerhiá nyhoz vezetett. A kolhozok á llamilag mű kö dő
nagyü zemekké vá ltak. Hogy biztosra menjenek, a pá rt Vö rö s
Hadserege félelemben tartotta a népet. A nehézipar erő ltetett
fejlesztésébe kezdtek, ehhez a tő két a mező gazdasá g
kollektivizá lá sá bó l teremtették meg. Sok helyen hiá nyoztak a
nyersanyagok. Mindennek célja az USA-val való lépéstartá s volt, amit
végü l az erő ltetett fejlesztések lelassítottak. A tervgazdá lkodá st
elő bbre tartottá k a piacgazdasá ggal szemben. Megszű nt a
magá ntulajdon, az á llam elő re meghatá rozott tervekben irá nyítja a
gazdasá got. Munkaversenyt hirdettek, amivel a teljesítményt
kívá ntá k fokozni. A termelés mennyisége a minő ség rová sá ra ment.
Az 1949ben alapított KGST tagorszá gai erő sen fü ggtek a
Szovjetunió tó l. Gépeket és berendezéseket szá llítottak le. Az
orszá gok egy-egy termék elő á llítá sá ra szakosodtak a nagyobb
termelés reményében. A KGST á llamok szá má ra a fejlő déshez
szü kséges technoló giá k megszerzését szolgá ltatta. 1970-ben a
szocialista orszá gok nyugati kereskedelme fellendü lésnek indult,
viszont a behozatal értéke meghaladta a kivitelét. Ezen orszá gok
technoló giá i elmaradottak voltak, ezért eladó sodtak.