A felvilágosodás világképe:

Az ismeretek bővülése megváltoztatta a filozófiai gondolkodásmódot is. Két irányzat

alakult ki:

- a filozófusok a világ megismerésének módszereit kutatták, és az emberi ész és

értelem mindenhatóságában hittek, így az emberek meggyőzését és egy ideáli
san működő állam kereteinek a felvázolását tűzték ki célul (azaz,
a világ megjavítását).

- A természetjog
szerintük a változó és tökéletlen emberi jogrend fölött áll, és az értelem segítsé
gével mindenki által megismerhető.

1. Ez az új gondolkodásmód először Angliában jelent meg.

- Nikolausz Koperninikusz (1543) – cáfolta a geocentrikus (A föld középpontban van,
mozdulatlan és minden körülötte forog) világképet, helyette, heliocentrikus (A Nap
van a naprendszer közepén, a Föld és a többi bolygó egyenletes körmozgást
végeznek) szemléletet vallott
- Vallási megosztottság, pl.: irracionális képzeletek, boszorkányüldözés
- A filozófusok az emberi ész és értelem mindenhatóságában hittek
- 17. század – John Locke – a politikai hatalom kialakulását egy társadalmi szerződéshez
kötötte (Az államnak biztosítani kell a polgári szabadságjogokat)

2. A felvilágosodás elsősorban a Francia területeken hatott

- A filozófusok születési előjog helyett, jogi egyenlőséget hirdettek
- Sürgették a vallási türelem kialakulását
- Elutasították a vallási fanatizmust (babonát) és a keresztény teológia tanításait
- Meggyőződésük volt a deizmus (Isten teremtette a világot, de nem avatkozik bele
annak működésébe)
- Néhányan voltak ateisták (nincs Isten)
- Voltaire Candide deista volt – támadta a katolikus egyházat, gondolatok és ismeretek
összegzésére enciklopédiát írt
- Rousseau – a polgári társadalmi fő mércéje, a születési jogok helyett a vagyon lett,
ami eltorzítja az egyén személyiséget. Népfelség elve – nem megfelelő kormányzattal
szemben, a nép lehet a hatalom birtokosa
- A felvilágosítók nagy hangsúlyt helyeztek a szabadság, egyenlőség, testvériség
értékeire – ezek az eszmék vezettek a francia forradalomhoz (1789)

3. 18. században, majd európa szerte elterjedt.

A racionalizmus képviselői a gondolkodás fontosságát hangsúlyozták, ami azt jelenti,
hogy az értelmen alapuló általános ismeretekből következtethetünk egyes dolgok jell
emzőire.
A felvilágosodás a politikai berendezkedés új alapokra helyezését hirdette, és az alkot
mányos berndezkedés kialakítására törekedett.

1689 – Jognyilatkozat

1776 – A függetlenségi nyilatkozat

1789 – A francia forradalom

1804-1814/1815 – Napóleon császársága

1815 – Waterlooi csata

Skolasztikus – szabályokhoz ragaszkodó