SZÜLÉSZET-NŐGYÓGYÁSZAT

„Pici anatómia”:Medence (pelvis minor)

Csípőcsont (os ilium)

Ülőcsont (os ischii)
Szeméremcsont (os pubis)
Kereszcsont (os sacrum)
Farkcsont (os coccygis)

A medence belső átmérői:

Haránt átmérő: a medencebemenet leghosszabb átmérője == 13.5 cm.

Ferde átmérő: a medence üregének leghosszabb átmérője == 12.5 cm
Egyenes átmérő: a medence kimenetének leghosszabb átmérője == 10 cm+2

A medence külső átmérői:

Distantia spinarum: a két elülső-felső csípőtövis közti távolság = 24-26 cm.

Distantia cristarum: a két csípőtaraj közti legnagyobb távolság = 27-29 cm.
Conjugata externa: a keresztcsont és az utolsó ágyékcsigolya közti bemélyedés és a
symphysis közti távolság kb. 18-22 cm

A női reproduktiv rendszer részei, a külső és belső női nemi szervek szerkezete

- szeméremdomb /mons pubis/

- szeméremtest /vulva/
- hüvely /vagina/
- méh /uterus/
- méhkürt /tuba Fallopii/
- petefészek /ovarium/
Emlő /mamma/ a nemi szervek kiegészítő része.
 A külső nemi szervek szerkezete

1. Szeméremdomb / mons pubis/ -

symphysis felett helyezkedik el

- eltérő vastagságú zsírpárna borítja

- tapintó idegvégződésekben gazadag
- szemöldökkel azonos színű szőr borítja
2. Szeméremtest /vulva/

- a szeméremdombtól kiinduló két bőrredő, szeméremajkak /labia majora/ melyek alsó vége
elkeskenyedve egy bőrredőbe érnek össze, ez a nagyajki fék /frenulum/
- külső felszínét a szeméremtest tel azonos szőrzet borítja, egymás felé tekintő felszínei
szőrtelenek, nem szült nőkön szorosan összefekszenek, közöttük lévő hasadék a szeméremrés.
- a nagyajkakon belül, azoknál kisebb, mindkét oldalon szőrtelen bőrredők kisajkak /labia
minora/ találhatók, melyek felső végei egy-egy villa alakú ágra szétnyílva közrefogják a
csiklót /clitoris/, mely fejlődéstanilag a férfi péniszének megfelelő szerv,

melynek teste /fityma/ 2 -3 cm. Végén a makk, mely bőséges érző idegvégződéseket tartalmaz.
A csikló alatt 1 cm-rel található a húgycső nyílás. A kisajkak bőrredői lefelé a nagyajkak
középső harmadán, elkeskenyedve eltűnnek. Ebben a magasságban található a
- Bartholini-féle mirigyek, melyek a nemi izgalom hatására üvegtiszta, csúszós, kissé
tapadós váladékot termelnek
- a kisajkak csiklót körülvevő része, szélei és a nagyajkak fékben összefutó redői
képezik a hüvelybemenet /vestibulum vaginae/
3. A vestibulum és a hüvely között helyezkedik el a külső nemi szervek határát képző
szűzhártya /hymen/, mely kerek, vagy hosszúkás alakú, kissé egyenetlen szélű nyílással
rendelkező kör alakú hártya.

Belső női nemi szervek

Méh (uterus): a kismedencében, a hólyag és a végbél között

helyezkedik el.
7-8 cm hosszú, 5cm széles, izmos, üreges szerv.
Részei:

-felső, kiszélesedő része a méhfenék (fundus uteri)

- középső része a méhtest
- alsó elkeskenyedő része a méhnyak (cervix uteri) - a méh belseje a méhüreg, mely
elkeskenyedve a méhnyakban folytatódik ez a nyakcsatorna. A nyakcsatorna méh ürege felé
eső vége a belső méhszáj, alsó vége a külső méhszáj.
A hüvely tengelyéhez viszonyítva a méhnyak tengelye előre dőlt =anteversio, A
méhtest a méhnyak tengelyéhez viszonyítva előrehajlott = anteflexio.

Rétegei:
•külső réteg: perimetrium a hashártya zsigeri lemeze alkotja,
•középen: myometrium simaizom alkotja, terhességkor az izom tömege
hormonális hatásra megnő, tolófájásoknál fontos a szerepe.
•belső réteg: endometrium vastagsága ciklustól függ 1-8 mm. Hámrétegből és
kötőszövetes rétegből áll, mely ereket és mirigyeket tartalmaz.

A nyálkahártya funkcionális és basalis rétegből áll. A funkcionalis réteg 28napos

ciklusban kiépül, majd lelökődik, a bazalis réteg nem lökődik le, a
nyálkahártya újraépülésében fontos.

Petevezeték (tuba uterina) vagy méhkürt: vékony ceruza vasatagságú, nyálkahártyával

bélelt izmos falú, szűk cső. A méhtest két oldalán a fundusból indul ki. Oldalsó vége
tölcsérszerűen szabadon nyílik az ovarium közelében a hasüregbe, a nyílás szélén
kesztyűujjszerű nyúlványok, fimbriák találhatók.

Három rétege van: kívül a hashártya fedi, majd egy körkörös és hosszanti rostokból álló
izomréteg, legbelül csillószőrös hengerhám van, a csillók a méh irányába csapdosnak.

 Az ovuláció előtt hormonális hatásra a méhkürt oldalsó része a Graaf-tüsző fölé hajlik. A
tüszőrepedés után a kisodródott petesejtet a fimbriák mozgása a petevezetékbe hajtja. Innen a
petevezeték simaizomzatának perisztaltikus mozgása és a csillószőrök csapkodása továbbítja a
méh irányába.

A petevezetékben történik meg a petesejt megtermékenyítése, és a zigota osztódása már itt

megkezdődik, így a méh üregébe már többsejtes stádiumban lévő zigóta kerül.

Petefészek (ovarium): mandula alakú és nagyságú páros szerv, a kis és nagymedence

határán, a közös csípőverőér oszlási szögében, a széles méhszalag hátsó lemezéhez rögzítve
helyezkedik el.

Kívülről egy rétegű csírahám fedi, majd erős rostos tok következik, mely alatt a
kéregállomány található. A kéregállomány összetételét az életkor határozza meg.
Születéstől a pubertásig éretlen, elsődleges tüszők találhatók, melyek éretlen petesejtet
tartalmaznak. A pubertáskor hormonális hatásra havi ciklusokban érésnek indulnak, ez az
ovulációs ciklus. 45-50 éves korig az elsődleges tüszők fokozatosan elpusztulnak.
A kéregállomány alatt az ereket, idegeket, kötőszövetet tartalmazó velőállomány
található.
 MENSTRUÁCIÓS CIKLUS

A méhnyálkahártya functionális rétege, kb. 28 napos ciklusban kiépül, majd lelökődik, ez a

menstruációs ciklus, mely a menses első napjától a következő menstruáció első napjáig tart. A
menstruáció 28 naponta ismétlődő, 3-5 napig tartó vérzés. Mennyisége az első és utolsó napon
kevés a 2-4. napon bőségesebb.
Normálisan 50-150 ml vér távozik a menstruáció alkalmával.
A menstruációs ciklust közvetlenül a petefészekben termelődő hormonok
szabályozzák. A ciklus négy fázisra osztható, melyek folyamatosan következnek

1, regeneratios fázis: gyógyulás A menstruáció megszűnése után a bazális réteg megmaradt
mirigycsonkjainak hámsejtjei gyorsan osztódnak és a méh felszínét behámosítják, így a méh
sebe begyógyul. Oka: az FSH hatására a petefészekben a tüsző (Graaf -tüsző) érni kezd,
közben egyre több tüszőhormont ösztrogént termel. Az ösztrogén a véráram útján jut el a
méhhez és annak nyálkahártyáját növekedésre serkenti. Időtartama 3-5 nap a fázis végén a
nyh 1mm vastag.

2, proliferációs fázis: kiépülés a tüsző hormonok hatására a nyh jelentősen

megvastagszik, a kötőszövetes rétegbe kiépülnek az erek, mirigyek, ezek még
váladékot nem termelnek. Időtartama 10 nap, nyh 5 mm vastag a fázis végén.

3, secretios fázis: elválasztás a fokozódó mennyiségben termelődő ösztrogénhormon visszahat

a hypophysisre, csökkenti az FSH képződést, de nagy mennyiségű LH hormon termelését indítja
meg.

A vérben megemelkedett LH szint a petefészekben a Graaf-tüsző megrepedését az ovulatiót

hozza létre, ilyenkor a kiszabaduló petesejt bejut a méhkürtbe, ha nem termékenyül meg 16-
24 óra múlva elpusztul

A megrepedt tüszőben bevérzések keletkeznek, és sárga színű lipoidok rakódnak le benne.

Kialakul a sárgatest (corpus luteum), mely endocrin mirigy. Az FSH és az LH hatására a
sárgatestben ösztrogen és egyre több sárgatest hormon (progeszteron) termelődik, ennek
hatására a nyh. mirigyei váladékot termelnek. A mirigyváladék és az erekből kilépő folyadék a
nyálkahártyát átitatja és fellazítja, így alkalmassá válik az esetleg megtermékenyített petesejt
befogadására. Időtartama 14 nap nyh. vastagsága 8mm a fázis végén.

4,deszkvamációs fázis: menstruáció ha a petesejt megtermékenyítése nem jön létre a

méhnyálkahártya szétesik, majd lelökődik.

A sárgatest által termelt ösztrogen és progeszteron visszahat a hypophysisre és az FSH és LH

termelést csökkenti. A stimuláló hormonok hiányában a sárgatest is beszünteti a hormon
termelését. A progeszteron és ösztrogén hormonszint a vérben jelentősen csökken, erre a méh
nyálkahártyája érzékenyen reagál. A méh nyh vizet veszít, zsugorodik, vérellátása romlik, ezért
necrosisok jönnek létre a nyh-ban és az erek falában. Ezután hirtelen értágulat jön létre, a
károsodott falú erek megrepednek. Vérzés keletkezik a functionális és basalis réteg határán,
amely a funkcionális réteget leemeli a méh felszínéről. A menstruációs vér a lelökődött
functionális réteget tartalmazza. Időtartama 3-5 nap.

Fogamzás

Fogamzás (concepcio) alatt a petesejt és az ondósejt egyesülését értjük.

A megtermékenyítés általában közösülés útján jön létre, mely a nemi együttlét

befejező része.

Petesejt (ovum): Ovulatio során a petefészekből kikerülő érett petesejt a hasüregbe ill. a
méhkürt végén lévő fimbriák közé kerül, melyek a tüszőrepedés előtt ráborulnak a Graaf
tüszőre. A fimbriák mozgásukkal a kürt tág részébe, az ampullába továbbítják a petesejtet.
Ebben a csillószőrök mozgása és bizonyos folyadékáramlás is segít. A pete élettartama rövid
16-24 óra, ha ez idő alatt nem termékenyül meg, elhal, szétesik, felszívódik.

Ondósejt (spermium): a szervezet legkisebb sejtjei, fejből, nyakból és farokból áll, a farki
rész csapkodásával önálló mozgásra képes. Ejakuláció alkalmával 200 -500 millió spermium
távozik. Az ejaculatum a hátsó hüvelyboltozatba, ill. közvetlenül a portio felszínére kerül,
ahonnan a spermiumok mozgásuk révén hamar a méhbe, onnan a méhkürtökbe jutnak. 48 óra
múlva is még élő, mozgó, megtermékenyítő képes a spermium.

Amikor a spermium a méhkürtben lévő petesejtet eléri, majd abba belefúródik, létrejött a
megtermékenyítés, ami a coitus után 10-12 óra múlva következik be.

Az új egyed ettől kezdve zigóta, mely sejthártyája átjárhatatlan a többi hímivarsejt
számára.

Már a petevezetékben 24 -36 óra múlva bekövetkezik a zigóta osztódása, két egyenlő nagyságú
sejtté. 40-50 óra múlva négy, 60-72 óra múlva nyolc-harminckettő sejtből áll. Ekkor szeder
alakja miatt morulának hívják. Ebben a stádiumban jut be a méh üregébe, ahol 2-3 napig
szabadon lebeg, majd a 6-7. napon beágyazódik a szekréciós fázisban lévő méh nyálkahártyába.
A zigóta sejtjei tovább osztódnak hólyagcsírává, ahol a sejtek középső része a nyomás miatt
elfolyósodik, a zigótában üreg keletkezik.

A sejtek kezdenek elkülönülni, egy a széli részből az üreg felé benyúló sejttömeggé, melyből az
embrió alakul ki, és a széli sejtekké, melyekből a külső magzatburok és a méhlepény fejlődik ki
(trophoblassejtek). A szélen lévő sejtek a beágyazódás idején szövetoldó hatással rendelkeznek.
Ezért a zigóta mint meleg golyó a hóba belesüpped a méh nyálkahártyájába. A trophoblast sejtek
által feloldott endometrium a gyorsan osztódó, növekvő zigóta számára tápanyagul szolgál. A
trophoblast méh felé eső részéből alakul ki a placenta, a széli részek és a méh ürege felé néző
részből a külső magzatburok (chorion).
A trophoblast sejtek igen korán, már a kimaradó menstruáció előtt speciális terhességi hormont
HCG (human choriogonadotropin) termelnek, melynek kimutatásán alapulnak a terhességi
próbák.

Ez után a magzat (fetus) alakul ki, akit a megszületés után újszülöttnek. Embriónak a
megtermékenyítés utáni 15. naptól a 70. napig nevezzük.

A magzatot a méh üregében a magzatvíz és a két rétegből álló burok veszi körül. A belső
burok az amnion, a külső a chronion, melynek a méhfal felé tekintő részéből alakul ki a
placenta. A placentát kb.50 cm hosszú köldökzsinór köti össze a magzattal. Kocsonyás
kötőszövet alkotja, melyben 3 ér található, egy a magzatba vezető vena umbilicalis és a két
arteria amely a magzatból a lepénybe vezet art. umbilicalis.
A magzatvíz mennyisége a terhesség folyamán a 9-36. hétig fokozatosan növekszik, majd
kissé csökken, szüléskor kb. 1000 ml.

Feladata: a magzat védelme, mechanikai hatásoktól, nyomáskülönbségektől,

kiszáradástól, hőmérséklet-ingadozástól.

Fejlődési rendellenességek

okai: a nemi differenciálódás szakaszainak a zavaraiból adódnak.

A nemi differenciálódás szakaszai:

A nem determinációjának zavara, mely a nemi kromoszómák számbeli eltérései, vagy a nemi
szervek differenciálódást irányító gének mutációja révén jönnek létre. Ez már a
megtermékenyítés időszakában eldől.
A gonádok differenciálódásának zavara, amikor nem tökéletesen egyértelmű a here és a
petefészek, vagy egyáltalán nincs. Ez a szakasz az embrionális élet 7-8 hetében történik.
3. A genitális csatornák és a külső nemi szervek kialakulásának zavara a férfiaknál a Wolff cső,
a nőknél a Müller cső összeolvadásának teljes vagy részleges elmaradásából jönnek létre. Ez a
szakasz a terhesség 10. hete körül indul és a 18. hétre alakul ki a genitális nem.
4. A somatikus nem /másodlagos nemi jegyek/ zavara a petefészek csökkent
működésének vagy hiányának következtében jön létre.
5. Pszichoszexuális nem /nemi identitás/ zavara az előzők következtében alakulhat ki. Ez
utóbbi kettő a pubertás után ér véget.

 Intersexuális kórképek

here+ petefészek = valódi hermafroditizmus (habitusuk férfias, többségük menstruál, és

emlőnövekedés figyelhető meg)
csak here = testiculáris intersexualitás (fenotípus nő, genetikai nem férfi).
csak petefészek = ovarialis intersexualitás (genetikai és gonadális nem nő, de a méhen belül ill.
a születés után érvényesülő androgén hormon hatására masculin irányba történik a fejlődés, így
férfias külső nemi szervek is fejlődhetnek).

Gonaddisgenes = csíkgonád (gonádok here vagy petefészek,külső nemi szervek infantilisek,

de előfordul,hogy a gonádok helyén csak kötőszövetes stroma, gonadális csík található).

 A genitális csatornák és a külső nemi szervek kialakulásának a zavarai nőknél a Müller

cső összeolvadásának teljes vagy részleges elmaradásából jönnek létre. Petefészek (ovarium)
hiány:a másodlagos nemi jelleg kialakulásának elmaradása estén kell gondolni.
Kürtök (tuba): aplasia vagy hypoplasia. Klinikai kép: meddőség, méhen kívüli
terhesség.
Méh (uterus):egyszarvú, kétszarvú, csökevényes kétszarvú, sövények,részleges
sövények, behúzódások alakulhatnak ki.
Klinikai kép: nagyrészük panaszmentes, de meddőség, ismételt vetélés, koraszülés
előfordul.
Terápia: spontán vetélés, koraszülés megelőzése, plasztikai műtét.

4. Hüvely (vagina): hasonlóan mint az uterus esetében, kettőzöttség, sövények.

Részleges vagy teljes hiány (aplasia):
Kilinikai kép: menstruáció nem tud kiürülni

Th: hüvelyképző műtét

Zárt szűzhártya (atresia hymenalis): tünet ugyanaz,mint előbb.
Th: szűzhártya bemetszése

Az ápolási elveket és a gyakorlati tennivalókat mindig a klinikai elváltozások formái

határozzák meg.
Elváltozások Gyakorlati tennivalók

-Meddőség Mesterséges megtermékenyítő technikák alkalmazása.

- Vetélés Ágynyugalom, enyhe nyugtatók, vitaminok,

vérzéscsillapítás. 12. hét után sárgatest hormon
adása. 20. hét után tocolítikumok /méhizom lazítók/
adása. Méhszáj elégtelensége miatt, méhszájzáró
műtét végzendő. Pszichés támogatás, szükségletek
szerinti ápolás.

Koraszülés Szülés késleltetése tocolítikum adásával, mindaddig

/min.24 óra/, míg a magzat tüdejének érlelése szteroid
hormonnal megtörténik. A szülés vezetése
 neonatológus jelenlétével, vagy PIC-ben.
Lehetőleg spontán szülésre törekedni, de nagy
episiotómia mellett a koraszülött koponyáját ért trauma
elkerülése miatt.
Az újszülött melegen tartása /incubátor/
Anya pszichés támogatása

-Haematometra Plasztikai műtét /hüvelyképzés, szűzhártya

bemetszése/. A beteg pszichés és szomatikus
felkészítése a műtétre és az azt követő ápolásra.

-Fekvési, tartási rendellenességek A szülés élettani haladását késleltetik vagy

teszik képtelenné.
Az anya felkészítése a szülésbefejező műtétek
valamelyikére. ( Sectio, vacuum, fogó műtét)

Uterus ruptura Viharos fájástevékenység hatására

megrepedhet az uterus. A méh érzékeny,
kemény tapintatú, az anya közérzete rossz,
halálfélelem, repedés után megnyugszik, de
hamarosan shock alakul ki. Súlyos belső
vérzés, mely halálhoz vezet. A magzat már a
ruptura után elhalt.
 Teendő. Azonnali sectio, uterus megmentése!.
Hegszétválás esetén méhűri betapintás, ha
indokolt akkor összevarrni.
Műtéti előkészítés és utáni ápolás.
-

-Lepény leválási rendellenességek A lepény nem vagy részlegesen válik le.

A méhizomzat petyhüdt, tónustalan, nagyfokú
vérzés indulhat meg, melyet atoniának
nevezünk.
Th: infúzió, oxytocin, eredménytelenség esetén
méheltávolítás.
Felkészítés a műtétre és a műtétés beteg
ápolására.

-A nemi identitás zavarai A testtel kapcsolatos bármely zavar az énképet

és a személyiség egészét érinti. Mindenképen
szükséges a pszichológusok bevonása.
Lehetőség szerint plasztikai műtét segíthet vagy
az elfogadtatás, elfogadás.
 AZ EGÉSZSÉGES TERHESSÉG

Tematika
A terhesség jelei

•Gyanújelek, valószínűségjelek, biztos jelek

A terhesség diagnosztikája (megállapítása)

A magzat méhen belüli vizsgálata
A terhesség változásai a nő szervezetére
A szülés lefolyása, szakaszai

Az újszülött ellátása

A terhesség gyanújelei

szubjektív jelek, idegrendszeri változásokkal kapcsolatosak, az egész szervezetre vonatkoznak.

Ezek nem terheseken is előfordulhatnak, ezért csak a terhesség gyanúját keltik.
émelygés, különösen reggel éhgyomorra jelentkező hányinger, hányás, fokozott
nyálelválasztás,
addig nem kedvelt ételek megkívánása, kedvenc ételektől, szagoktól való undor.
Fáradékonyság, aluszékonyság, hangulati ingadozás, ingerlékenység.
A fogamzás utáni 3.- 4. héten jelentkezhet, és a 12.-13. terhességi hét betöltése után spontán
megszűnik.

A terhesség valószínűség jelei

a nemi szervekre és az emlőre vonatkoznak.

első valószínűségi jel a menstruáció elmaradása, fogamzóképes, rendesen
menstruáló nőnél a menses elmaradásakor terhességre kell gondolni!
a terhességi próbák
a hüvelyben szembetűnő szederjes, livides elszíneződés.
a nagyfokú vérátáramlás miatt a hüvelyfalak és a méh hüvelyi része, a portio livid színű.
A fokozott vérbőség miatt a rendesnél bővebb hüvelyi váladék
a méh elváltozásai: a terhesség korai szakában felpuhul a méhnyak, az izomzat
fellazulása az egész méhre jellemző, legkifejezettebb a méhnyak-méhtest határán,
bimanuális vizsgálatkor a két ujj szinte összeér = Hegar jel.

Megváltozik a méhtest alakja: a körte alakú méhtest kigömbölyödik, a pete

beágyazódásának helyén kidomborodik = Piskacek jel
Nagysága: a terhesség alatt fokozatosan növekszik
Konzisztenciája: a méh egyre jobban felpuhul)
Kontraktilitása: a 6-8. héten fokozódik, a vizsgáló kéz hatására a méh izomzata
összehúzódik, megkeményedik
Helyzete: a megnagyobbodott méh a hólyagra fekszik teljesen A
méh nyálkahártya hullóhártyává alakul át = decidua petefészekben
jól felismerhető a terhességi sárgatest
Emlőfeszülés: fokozott nyomásérzékenység már a terhesség elején kifejezett lehet. Az emlők
tömegükben jelentősen megnövekednek, a bimbó, bimbóudvar pigmentálása fokozódik, savó, tej
préselhető ki az emlőből.

A terhesség biztos jelei

a petére, embrióra, magzatra, ill. a mellékrészekre vagy a magzat életműködésére

(szívhang, magzatmozgás) vonatkozik.

UH, szívhangok vizsgálata bizonyítja.

A szülés várható időpontjának meghatározása

A terhes vizsgálata két részből áll: 1, kikérdezés, anamnezis,

 2, a vizsgálat maga
Az anamnezis: családi adatok, betegségek, előző terhességek, vetélések, élve született
gyermekek, életmód, szociális háttér

menstruációs anamnesis = a szülészeti kórelőzmény része

Az utolsó vérzés időpontjának ismerete elengedhetetlen a szülés várható időpontjának

kiszámításához, és a terhesség korának meghatározásához. Ahhoz, hogy egy terhesség, ill. a
magzat kóros vagy egészséges voltát megtudjuk ítélni, ismerni kell a terhesség korát, tudni kell
hány hetes a terhességről. Fontos a menses jellege ( időben volt-e, normális volt) is!

Normális, 28 napos menstruációs ciklus esetén a

terhesség időtartama az utolsó rendes havivérzés
első napjától számított 10 holdhónap, vagy 40 hét,
vagy 280 nap.

A szülés várható időpontjának meghatározása

Az utolsó menstruáció első napjának ismeretében két féle módon számolhatunk:
NAEGELE-féle számítás: az utolsó menstruáció első napjához hozzáadunk 7 napot, majd
visszaszámolunk 3 hónapot.
Korongnaptár: pontosan leolvashatjuk a 280. napnak vagy a 40. hét végének a szülés várható
időpontjának a dátumát.

A külső körön az év napjainak megfelelő 365 beosztás van, a belső forgatható

korongon a terhességre vonatkozó adatok láthatók.

A fogamzás napjának ismerete szerint: a fogamzás napjától számított 266. napon várható a
szülés.

A teherbe esés pontos időpontját csak azok a nők tudják, akik rendszeresen mérték ébredési
hőmérsékletüket, mesterséges megtermékenyítés, vagy csupán egyetlen közösülés után estek
teherbe.

Az első magzatmozgások szerint : először terhesek általában a 20. héten, többedszer terhesek
a 18. héten érzik. Ehhez az időponthoz először terhesnél 4 és fél hónapot, ismételt terhesnél 5
hónapot adva megközelítőleg kapjuk a szülés várható időpontját.

Az UH lehetőségei a terhességi diagnosztikában

Anyára,magzatra ártalmatlan módszer Alkalmas:

a terhesség korai kimutatására már 5-6 hetes korban

ikerterhesség korai igazolásár

móla terhesség felismerésére

a magzat méhen belüli elhalásának kimutatására a terhesség korai időszakától a
terhesség végéig.
A lepény lokalizációra, tapadási rendellenességek kimutatására, korai lepény leválás
igazolására.
A magzatvíz mennyiségének pontos mérésére.
Köldökzsinór rendellenességek felismerésére, (csomó, csavarodás)
Magzat mérésére: biparietális, mellkasi átmérő, haskörfogat
Magzati keringés vizsgálatára = flowmetria. A fötális aortában, agyi és köldökzsinór
erekben az áramlási viszonyok mérése.

A magzati szívműködés vizsgálata

A magzati szívműködést vizsgálhatjuk a frekvencia meghatározásával,

kardiotokográffal és terhelési tesztekkel.
A szívműködés frekvenciája:

Ultrahanggal már 6 hetes korban vizsgálható.

Dopplerrel 12 hetes kortól hallható.
Hallgatódzással 24 -26. hét-től Pinard-féle fa stetoscoppal
Normál frekvencia: - koraterhességben 180/min

- középidőtől 120-160/min
Kóros: 100/min alatt
160/ min felett tartósan
100-160/min közötti ingadozás 10 percen túl

A magzati szívműködés vizsgálata: CTG /Cardiotacagraph/

egyidejűleg regisztrálja a magzati szívhangokat és a méhösszehúzódásokat, azok

intenzitását.
A doppler elv alapján a szívműködés felfogott jelei hallhatók, a készülék a két egymást követő
szívösszehúzódásból kiszámítja az 1 percre érvényes frekvenciát, melyet kijelez, és papíron
kirajzol.
A görbe fűrészfogszerű, ahol az eltérés két végpontját oszcillációs amplitúdónak, ami
normálisan 10-25/min.
A változás gyakoriságát oszcillációs frekvenciának nevezzük normálisan 5-nél több
percenként.
A méh fundusára helyezett tokográf mechanikus úton érzékeli a méh feszülésének
változásait.

Extragenitális változások terhességben

szervek és szervműködések élettani változása terhesség alatt
Cardio-vasculáris rendszer:

Szívizomzat mérsékelten hypertrophizál, súlya ~ 30g-al nő. a

szívcsúcs felemelkedik, a növekvő méh a rekeszt felnyomja

vértérfogat 15-25%-al nő a 36. hétig ezért a

verőtérfogat 15-20%-al nő a 36. hétig
frekvencia 15-20/min-al a 12. héttől
perctérfogat 30-50%-al a 36. Hétre

Vénás nyomás az alsó végtagokon fokozatosan nő, az

érrendszer dilatál, gyakori a varix képződés.

Vér: a vértérfogat 15-25%-al nő,

ezen belül a plazma térfogat 20-30%-al

az alakos elemek csak 10-15%-al,
ez a vér felhígulását eredményezi, melynek maximuma a terhesség 30.-32. hetében
észlelhető.
Hgb: csökken 8,6 mmol/l a 30. héten 6,7-8 mmol/l
Se Fe: csökken 16,1 umol/l 10 -12 umol/l
Se összfehérje: csökken főleg az albumin, de a fibrinogén emelkedik

Légzőrendszer: a terhesség haladtával a rekeszállás magasabbá válik, a mellüreg

kisebbedik. A bronchus rendszer összkeresztmetszete nő.
A légzési volumen 30-40%-al nő, a légzés szám nem nő ezért emelkedik a
percvolumen 40%-al, ezért hyperventilláció áll fenn,

ezért az alveolusokban csökken a széndioxid, és változatlan marad az O2 nyomás, ami jobb

oxigenizációt és több széndioxid leadást eredményez, ez elősegíti a lepényi gázcserét.

Sav-bázis háztartás: a több széndioxid leadás és oxigén felvétel kompenzált respiratorikus

alkalozist eredményez, a pCO2 ~40 Hgmm-re csökken, ezt a változást a plazma bikarbonát
szint csökkenés kompenzálja, a pH csak kis mértékben emelkedik. Az alacsonyabb pCO2
elősegíti a magzatban keletkezett CO2 leadását a lepényen keresztül

Víz és elektrolit háztartás: terhesség alatt a szervezet víztartalma nő 1-3 liter. A folyadék
terek között állandó dinamikus mozgás van, ezt jelzi, hogy az anya és magzat között 2-2,5 liter
víz cserélődik óránként.

Az interstitialis víztérben a folyadék többlet ~ 3 liter,

oka: Csökken a plazmafehérjék mennyisége, emelkedik a vénás nyomás, lassul a
perifériás keringés a vasodilatatio miatt, fokozódik a capillarisok permeabilitása.

a növekvő magzati igény miatt nő a Na, K, Ca, P, Mg iránti igény, ezeket a vegyes
táplálkozás azonban fedezi.
A vasszükséglet növekedik: normálisan napi 10 mg, 1 tr
+2 mg, 2 tr + 4mg, 3 tr +10mg többlet szükséges, ezért
100 mg vaskészítmény adása indokolt.

Emésztőrendszer: étvágy fokozódik a terhesség alatt. Fogak szuvasodása gyakori, oka a nyál
összetételének változása, a nyálelválasztás fokozódik.

A gyomrot a növekvő méh felfelé-balra nyomja, a cardia tónusa csökken, ezért gyakori a
gyomorsav regurgitációja a nyelőcsőbe, ami gyomorégést, kémiai oesophagitist okoz. Később
már kisebb mennyiségű étel elfogyasztása is teltségérzést okoz.

A bélműködés renyhül főként a progeszteron simaizom lazító hatása és a méh nyomása

miatt. A lassúbb passage miatt fokozott a vízfelszívódás, ami oka a nehéz
székletürítésnek. Emiatt gyakori az aranyeres csomók megjelenése
Vizeletkiválasztó és elvezető rendszer:

az első harmadában nő a vesén átáramló vér mennyisége, nő a vér átáramlás 40%-al. GFR nő,

Változatlan a vese higító képessége, emelkedik a koncentráló képessége, a terhesség végére

kialakulhat oedema.

 méh jobbra dőlése miatt csökken az urether tónusa, enyhe tágulat alakul ki, gyakoribb a felső
húgyutak gyulladása.

 A terhesség elején még a méh nem emelkedik ki a kismedencéből és a végén az

elölfekvő koponya miatt vizelési inger gyakoribb.

Anyagcsere: az alapanyagcsere a 16. héten nő, a 20. hét után a növekedés eléri a 15-20%-t.
Oka a pajzsmirigy fokozott működése, az anyai fötális szövetek fokozott oxigén igénye.

Jellemző a nagyobb szénhidrát felvétel, a fokozott inzulintermelés, az inzulinnal szembeni

rezisztencia növekedése, a szénhidrát tolerancia és felhasználás beszűkül.

Csontrendszer: csontok mésztartalma csökken, izületek fellazulnak, fokozódik az ágyéki

lordozis, megváltozik a testtartás.

Testsúly: terhesség alatt 10-15 %-al nő.

Oka: megnőtt vérvolumen és EC víztöbblet (2-3kg), a magzat, lepény, magzatvíz

(4,5kg), emlő és méh (1-1,5kg),zsír lerakódása 1-2kg. Ezek együtt ~ 11-12 kg
súlytöbbletet okoznak.

Kültakaró: az eleve pigmentált területeken (bimbó, bimbóudvar, vulva) a pigmentáció

fokozódik.

Arcon, homlokon, járomcsont felett, szem környékén, megjelenő pigmentáció

hormonhatásra alakulnak ki, szülés után visszafejlődnek. A verejték és
faggyúmirigyek működése fokozódik.

Terhességi striák jelennek meg a fokozottan táguló részek felett (has, farpofa, csípő,
emlőkön).
Idegrendszer: a KIR változásai részben hangulatiak, részben a vegetatív IR
változásának következményei.

Első trimesterben: fáradékonyság, aluszékonyság, hányinger.

 Második harmadban: jó közérzet, felszabadultság, eufória.
Harmadik harmadban: szüléstől való félelem, magzat féltése, levertség, aggódás,
depressio, feszültség.

Endocrin rendszer: a hypophysis fokozottan termel ACTH, TSH, ADH hormonokat, de

gonadotrop hormonokat csak alig.

PM megnagyobbodik, alapanyagcseréje 10-15%-al megnő, szaporodik a T3, T4

termelés, de a többlet fehérjéhez kötve kering.

A magzat méhen belüli fejlődése

Az iu. növekedés mértéke meghatározza a gyermek további fejlődését!
Súlygyarapodás:

Intrauterin kor: 3 hónapos magzat: 30-35 g,

4. hónapban: ~100g,
5. hónapban:~ 300g.
6. hónapban ~ 600g,
7. hónapban (28.hét) ~ 1kg,
37- 40.hét ~ 2500g
40. hét végén ~ 3250g az átlagos tömeg.

A növekedés mértékét a magzat súlyára, hosszára és

fejkörfogatára vonatkozó standardokkal jellemzik. Normál
értéknek veszik azt az értéket, melyhez az újszülöttek fele
tartozik, ezt nevezik 50 percentilnek.
 A TERHESGONDOZÁS

A gondozási folyamat szakaszai_

Praeconcepcionális
Praenatalis
Perinatális

Postnatalis
Ifjúkori

Idős kori
A praeconcepcinális gondozás:

tágabb értelemben végigkíséri az egyedet a fogamzástól addig, míg maga is szülővé

válik.
szűkebb értelemben a házasság előtti tanácsadás, családalkalmassági vizsgálat, a leendő
szülők gondozása, eü. ellátása, a terhesség és szülés alatti szövődmények megelőzése, melynek
célja az egészséges utód születése.
A szülésznő feladata a terhesgondozás folyamán
Támogatni, bátorítani a családot, hogy a szüléshez lélektani szempontból is
egészségesen viszonyuljon
Ismertetni a szülés és gyermeknevelés szociológiai vonatkozásait, ezek hatását a családra
Követni, észlelni a terhesség fejlődését, mellyel az anya egészségét és a magzat
egészséges fejlődését biztosítja
Felismerni a normálistól való eltérést, biztosítani a megfelelő szakellátást
Nő és családja érzelmileg és fizikailag felkészült legyen a szülésre, ehhez biztosítani a kellő
ismereteket.
Segíteni, támogatni a szoptatást, tanácsot sdni a laktációra való felkészülésre.
Kapcsolatot létesíteni a családdal, hogy aktívan vegyenek részt a gondozási
folyamatban
Hátrányos, veszélyeztetett vagy egyedül élő terhest hozzásegíteni a szükséges
szolgáltatásokhoz.
 A terhesgondozás

Célja: az anyai és magzati morbiditás és mortalitás csökkentése

Magába foglalja: a terhes nő egészségi állapotának és fejlődő magzatának ellenőrzését,
nyomon követését, tanácsokkal történő ellátását, az anyaságra való felkészítést.

Feladata: a rizikócsoportba tartozó terhesek kiszűrése, a megfelelő megelőzés

alkalmazása.

Terhesgondozás szempontjából a terhesek három csoportba sorolhatók:

szövődménymentes, egészséges terhesek

rizikócsoportba tartozó, veszélyeztetett terhesek: panaszmentes terhesek, de
szövődmény kialakulás veszélye fenn áll.

pathológiás terhesek: szövődménnyel kísért terhesség Első

vizsgálat

- tisztázni kell a terhesség meglétét: manuális vizsgálat, vizelet HCG, UH vizsg.

- Meg kell állapítani a terhesség korát ( utolsó menses ideje, méh nagyság, UH

- tájékozódni kell a hüvely és méhnyak állapotáról (kolposcopia, kenetvizsgálat)

- meg kell állapítani a méh helyzetét, tájékozódni a környezetéről (petefészek)
- gyulladás esetén bacteriológiai vizsgálat.
- emlők vizsgálata
Terhes gondozásba vétele- anamnesis:

Családi anamnesis, korábbi betegségek, terhességi anamnesis, családi állapot, szociális

körülmények, életmód,

Labor vizsgálat: T vizelet, T vérkép Hgb, Htc, Se fehérje, Se vas, vércukor, máj-,
vesefunctio, vércsoport, lues, hepa B szűrése,
Testsúly, magasság, medence méret, RR, P.

Belgyógyászat, cardiológia, fogászat, esetleg szemészet,

Ellenőrző vizsgálatok:

26.hétig havonta 1 alkalommal,

26-36 hét között 3 hetente 1 alkalommal
36.héttől hetente 1 alkalommal,
40.héten két alkalommal, utána kétnaponta

Minden ellenőrzéskor el kell végezni: RR, pulsus, testsúly, vizelet fehérje, genny, aceton
ellenőrzése

Terhesség fejlődésének követése külső vizsgálattal

16.héttől magzati szívműködés ellenőrzése

méh contractilitásának ellenőrzése külső vizsgálattal

vaginális vizsgálat: méhszáj zártsága, statusa, ha feltétlen kell!

Szűrővizsgálatok

16.héten serum AFP

12-13. malformációk
18-20: genetikai jellegű, biometria
28-30: későn kialakuló fejlődési rendellenességek UH szűrése, biometria
36. után: szüléshez ad tájékoztató adatokat

24-28.hét között postpandriális vércukor vizsgálata.

 A SZÜLÉS

Az a folyamat, mely során az anyai méhkontrakciók és hasprés tevékenység hatására a

magzat és a lepény a csontos és lágy szülőcsatornán keresztül távozik az anya méhéből.

Szülésben főszerepe van az anyai méh izom kontrakciónak. A méh kontrakcióira jellemző,
hogy van alaptónusuk, tehát egy alacsony fokú, állandó kontrakciós állapotuk, mely egyre
rövidebb időközökben és egyre erősebb kontrakciókkal jelentkezik. A terhesség utolsó heteiben
a méh aktivitása fokozódik, gyakoribbak a méhfal megkeményedései.
Ezek a rendszertelen időközökben jelentkező jósló fájások, gyakran éles határ nélkül mennek
át vajúdásba.

A szülés megindulásának okai

a fötális mellékvese a terhesség végén fokozottan termel prekurzorokat az anyai

ösztrogén szintézishez. Az ösztrogén szint emelkedik, és érzékennyé teszi a méhizomzatot
az oxytocinnal szemben.
energiaátadó anyagok szaporodnak fel (ATP, ADP, kreat)
csökken a béta receptorok aktivitása
csökken a cervix tónusa
prosztaglandinok termelése nő, megindul a hypophysis hátsó lebenyéből az oxytocin
kiáramlása, csökken a serum oxytocinaze szintje.
parasympathikus tónusfokozódás, alfa receptor izgalom jön létre.
csökken a progesteron hatás, mely eddig a méhizom stabilitását eredményezte.

A szülés megindulásának jelei

- Magzatvíz elfolyása,
- Rendszeres méhkontrakciók jelentkezése,
- Véres váladék ürülése a hüvelyből

A szülés szakaszai
TÁGULÁSI SZAK: rendszeres szülőfájások megindulásától a méhszáj eltűnéséig.
KITOLÁSI SZAK: a méhszáj eltűnésétől a magzat megszületéséig.
PLACENTÁRIS SZAK: a magzat megszületésétől a lepény megszületéséig.
POSTPLACENTÁRIS SZAK: a lepény megszületésétől számított 2 óra, mely alatt a
szülési sérülések, episiotómia sebellátás és a megszült nő megfigyelése folyik a szülőszobán,
újszülött mellre helyezése-szoptatás.
 AZ ÚJSZÜLÖTT ELSŐDLEGES ELLÁTÁSA

Az újszülöttek szülőszobai
ellátása.
(normál, asphyxiás újszülött, Apgar érték, resustitatio ABC-je.)
Újszülöttkor a 0-27. nap közötti életkor, 0-6 nap a korai, 7-27 nap a késői.

Egészséges érett újszülött: stabil functiókkal jött a világra, különösebb

nehézségek nélkül képes alkalmazkodni az extrauterin élethez.
Az érettség alsó határa: 2500 g-nál nagyobb születési súly, betöltött 37.

gestatiós hét.

Újszülött ellátása:

1, meleg környezet biztosítása, szárazra törlés: zavartalanabb az életműködések

megindulása.
2, Nyákeltávolítás: ha meciniumos a magzatvíz a szabad légvétel biztosítására, a fej
megszületésekor, még az első légvétel előtt le kell szívni a szájüregből, garatból majd az
orrból a nyákot az aspiratio megelőzésére.
3, Jó általános állapotú újszülöttet az anya hasára helyezni a születés után, ez hatással
van az oxytocin termelésre.
4, köldök ellátás: 2-5 perc múlva a pulzálás megszűnte után leszorítás, majd a
köldökgyűrű fölött elvágni, 10-15 cm.-re két érszorító között átvágni, betadinnal
fertőtleniteni, steril gézzel bekötni. Csonk 5-7 nap után leesik.
5, szemellátás: a szemet a belső szemzug felől bórvizes vattával kitörölni, majd

1% ezüstacetát oldat cseppentése a szembe Gonococcus ellen. Erythromicin Clamidia ellen.

6. APGAR: 1, 5, 10, percben

Újszülött szárazra törlése, melegre helyezése, vizsgálata, mérése, név szalaggal ellátni, esetleg
inkubátorba 1-2 órára.

Egészséges újszülött: Apgar értéke: 10 = szívfrekvenciája 100 feletti, erőteljesen sír, (jól
lélegzik) aktívan mozog, (jó izomtónus) egész teste rózsaszín, reflexei élénkek. Nyugalmi
pulzus. 120-160/min, légzésszám 40-60/min alváskor, nyugalmi vérnyomás: 50-54/ 30-34
Hgmm, vércukor: 1,82mmol/l

10-9-8 pontszám normális állapotot jelent csak a szabályos ellátás a teendő.

7-4 közti érték enyhe fokú asphyxia
3-0 közti érték súlyos asphyxia ==== RESUSTITATIO

A GYERMEKÁGY

Aszülés utáni 6 hetes időszak, mely alatt a reproduktív szervek terhességi és szülési
változásai a terhesség előtti állapotba fejlődnek vissza ez az involúció. Az emlők a
szoptatásra alkalmassá válnak ez az evolucio

ÉLETTANI VÁLTOZÁSOK A GYERMEKÁGYBAN

A méh változásai
A cervix változásai
Vulva és a hüvely
A gátizomzat
Hasfal
Hormonális változások
Az emlő változásai
Egyéb szervek változásai
Pszichés változások

A méh változásai

szülés után a méh kontrakcióba jut, mellső és hátsó fala összefekszik, az első két nap lassan,
majd a harmadik naptól nagysága gyorsan csökken.
Szülés után a méh fundusa köldök magasságban van, a 10. napon már teljes egészében
visszahúzódott a kismedencébe. Ennek oka a méh kontrakciója, a simaizmok összehúzódása,
rövidülése. A méh erei is összehúzódnak és trombózis miatt elzáródnak.
A lepény leválása után egy réteg decidua még visszamarad a méh falán, de a vérellátás
hiányában ez elhal, elfolyósodik és gyermekágyi folyás (lochia) formájában kiürül.
Lochia: első napokban: erős, véres jellegű folyás, véralvadékok, sűrű, barnás-vörös,
jellegzetes illatú. 3-5. napon: savós, alvadékot nem tartalmaz, rózsaszínű.
5-7. napon: egyre kevesebb és halványabb.
1-3 hétig: kevés, fehér-sárgás szagtalan folyás.

Cervix: szüléskor megnyúlik, kisebb-nagyobb repedések keletkeznek rajta. Szülés után 24

órával már rövidül, tömöttebb, kialakul a nyakcsatorna, záródik. 5-6. napon már csak bőven egy
újnyi tág.
Vulva és a hüvely: szülés után tágul, oedemás, vérbő, tónustalan, szülési sérülések láthatók
(episiotomia, repedés, horzsolás). 1-2 hét alatt visszanyerik eredeti állapotukat, de a
nagyajkakban a zsírszövet megfogyatkozik, a hymen eltűnik.

Gátizomzat: szalagrendszere nem teljesen nyeri vissza a terhesség előtti tónusát,

rugalmasságát, lazább, gyengébb marad.

Hasfal: a terhesség alatt kitágul,

az izmok ~ 6 hét alatt kerülnek a

terhesség előtti tónusukba. Ha ez
elmarad a has tágult, tónustalan
marad.

Hormonális változások

Közvetlenül szülés után az ösztrogén –progeszteron szint rohamosan csökken. FSH-LH

vérszintje alacsony, HCG eltűnik, PRL nő.
Ha az anya nem szoptat az FSH szint 3 hét alatt a normál proliferációs fázisnak
megfelelő szintre nő, megindul a petefészekben a tüszőfejlődés és tüszőhormon
termelés.
~10 hét múlva jelenik meg az első menses, de az első ciklusban még nincs ovuláció. Szoptató
nőnél a petefészki ciklus és az azt követő menstruáció a szoptatás tartamától függően később
jelentkezik, általában 3 -4 héttel a szoptatás befejezése után. Minél később jelentkezik az első
ciklus, annál gyakoribb az ovuláció már az első vérzés jelentkezése előtt.

Az emlő változásai

A terhesség alatt a magas ösztrogén-progeszteron szint hatására az emlő mirigyei

megszaporodnak, a tejelvezető csatornák kitágulnak.
Terhesség közepétől kismértékben megkezdődik a tejelválasztás a fokozott ACTH
hatására emelkedő mellékvese hormonok hatására. Terhesség alatt az ösztrogén stimulálja,
a progeszteron gátolja PRL secréciót, de az ACTH, STH, TSH stimuláló hatású.
Szülés után a hirtelen lecsökkenő ösztrogén-progeszteron szint miatt a gátló hatás megszűnik
és érvényesül az ACTH, STH, TSH stimuláló hatása a PRL szekrécióra. Ezt a hatást a
szoptatási reflex okozza.
A colostrum kalória értéke alacsony, szénhidrát és zsírtartalma szegényes,
konzisztenciája híg.
A 3.-4. naptól ezek mennyisége nő, a tej sűrűbbé válik, az emlő növekszik, duzzad a fokozott
vér- és nyirokkeringés miatt.
A tejnek a mirigyekből tejutakba történő lövellését az oxytocin idézi elő, mely a méh
kontrakcióját is fokozza. A szoptatás tehát fokozza a PRL szekréciót, a hypophysis hátsó
lebenyéből az oxytocin kiáramlását is, ezért a tejelválasztás legfontosabb stimulátora a
rendszeres szoptatás.
 Egyéb szervek változásai

Szülés után 1-2 napig bradycardia észlelhető a reaktiv vagotonia miatt. A terhesség alatt
megnőtt vértérfogat két hét alatt redukálódik, de a szülés utáni 2.-3. napon a keringő
vérmennyiség 15-20%-al nőhet a placentáris keringésből és a növekvő vénás visszaáramlásból
származó vértöbblet miatt. Ehhez társul a EC víztér kiürülése, ezért fokozott diurézis alakul
ki.
A vér összetétele terhesség után 2-3 hét alatt normalizálódik.
Szüléskor a húgyhólyag nyálkahártyája oedemás és vérbő lesz, tónusa csökken. Ezért a
gyermekágy első napjaiban gyakran csökken a teltségérzés, a hólyag kitágul, tökéletlenül ürül.
Nagy figyelmet kell fordítani a rendszeres vizeletürítésre, a retentio észlelésére. A hólyag
működése 5-7 nap alatt helyreáll.
A bélrendszer motilitása két hét alatt normalizálódik, az első napokban obstipatio

Pszichés változások

esetenként megfigyelhetők. Az 5. nap körül átmeneti, enyhe depressio léphet fel, melynek fő
oka az epiziotomia és emlő fájdalmassága, az újszülötthöz való viszonyulás, a „hogyan lesz
otthon” kérdés.
A depressio átmehet súlyos postpartum pszichozisba!

Gyermekágyas anya ápolásának elvei

Teendők
Folyadékbevitel
Korai mobilizálás
Vérzés méhfenék /fundus/ magasságának ellenőrzése

Hatások

-Spontán vizelt ürítés elősegítése

-Az uterus involutiójának segítése
-A hólyag, gátizomzat, hasfal előbb visszanyeri rugalmasságát.
-Első spontán vizelet és székletürítés segítése
-Lochia gyorsabb távozása
-Tromboembóliás szövődmények megelőzése
-Élettanitól eltérő állapotok észlelése (subinvolutio)
Gátseb állapotának ellenőrzése
Szoptatás segítése
Hőmérséklet, RR, pulzus napi ellenőrzése
-Napi 2x gátlemosás, fertőtlenítőszerrel. Gyógyulási hajlam elősegítése -Korai
anya-gyerek kapcsolat kialakulása -Megfelelő pozíció elérése
-Igény szerinti szoptatás biztosítása
-Napi ritmus kialakítása

Egészségnevelés

Gyermekágyi folyamatról (visszafejlődések) tájékoztatás

Higiéne:
- Gyakori betétcsere
-Gát tisztántartása (WC használat után elölről, hátrafelé történjen a törlés)
-Mell ápolása, lemosása langyos vízzel, melltartó viselése
-Naponta legalább 2x tusoljon, ülőfürdő tilos
-Gyakori kézmosás
Igény szerinti szoptatás jelentőségét hangsúlyozni
Táplálkozás:
-Bő folyadékbevitel
-Többletfehérje, vitamin, (idény gyümölcsök) zöldségek fogyasztása
Otthoni pihenés és életmód megszervezése

Megfelelő testmozgás, gátizom fejlesztő gyakorlatok prezentálása Az

újszülött otthoni környezetének kialakítása

A felsoroltak, a szülésznő és ápolónő széleskörű tanácsadó és felvilágosító

tevékenységét foglalja magába.