Az objektív valóságban meglevő emberi-társadalmi összefüggések,

jelentéstartalmak érzékletes formában való megjelenése vagy

megjelenítése. (Nem kész dologi adottság, kész anyag vagy tárgy.)
Az esztétikum létrejön, mégpedig akkor, ha az emberhez
viszonyított külső és belső feltételek ezt lehetővé teszik.

Külső feltétel: az egyedi érzékileg fejezzen ki valamit a valóságban

meglevő lényeges összefüggésekből.

Belső feltétel: az ember fedezze fel, fogadja be, élje át az

egyediben kifejeződő lényeget. Az esztétikum nem jön létre a
szubjektum (ember) nélkül.
Az esztétika alapvető tétele – Arisztotelész katarzis-elmélete óta -,
hogy az esztétikum tevékeny elsajátítása alakítani képes az ember
személyiségét, mert az esztétikai elsajátítás során az ember sajátos
módon a valóság lényegébe hatol be.
Az elsajátítás sajátos lelkiállapot keretében zajlik.
A világ objektumainak esztétikai elsajátítása nem más, mint lényegük
különféle szintű és mélységű megragadása érzékelhető
megformáltságukon keresztül, esztétikai „gyönyörködés” keretében.

Az esztétikai nevelés az esztétikai elsajátítás törvényszerűségeinek

érvényesítésével történik.
 Az iskolai esztétikai nevelésnek két, egymással szorosan
összefüggő, egymástól el nem választható oldala van:

Az esztétikumra, ezen belül a művészi
alkotásokra való nevelés, melynek
eredményeképp a tanulók alkalmassá válnak
az esztétikum, a művészeti alkotások tudatos
élvezetére.
Az esztétikum, illetőleg a művészet által való nevelés.
Ennek keretében azt akarjuk elérni, hogy a tanulók az
esztétikum tudatos élvezésével gazdagítsák
személyiségüket
Csakis az ember cselekvő közreműködésével teljesedhet ki
a.) befogadótevékenység (befogadás), birtokbavétel (regény olvasása,
zenehallgatás, film, lakásbelső...) - nem jelent passzivitást, ellenkezőleg:
a feldolgozás, a belső átélés jelentős pszichikai aktivitást igényel.

b.) cselekvőtevékenység (alkotás) - az emberi tartalmakat e tartalmak

cselekvő megformálásával veszi birtokába (regényírás, filmrendezés,
zeneszerzés, lakberendezés...vagy a nem művész ember saját
gyönyörűsűgére rajzol, fotóz ....)
Az alkotás iskolai megnyilvánulásai:

reprodukálás (meglévő alkotások) pl. éneklés,

versmondás, bábozás...

produktumok létrehozása pl. rajzolás, festés, dísztárgy...

nesztétikus magatartás megvalósítása

Az esztétikum akkor
személyiségformáló hatású, ha
átélt tevékenység keretében
vesszük birtokba, azaz ha
befogadó és cselekvő
esztétikai tevékenységünk egy
Szubjektív viszony, alakuljon
ki a személy és az esztétikai
objektum között („személyes
közöm van hozzá”) - ez a
sajátos lelkiállapot az
esztétikai élmény lényege.

02.
sajátos lelkiállapot, az

01. esztétikai élmény közegében

zajlik le.

Ez aktivizálja az egész
pszichikumot (érzelem,
értelem, akarat, motiváció).

03.
 Felhasznált szakirodalom
Kárpáti A. (2011). Esztétikai nevelés az új
képkorszakban: a gyermekrajztól a vizuális nyelvig.
Magyar Tudomány, 172(9), 1058-1069

Kiss, V. (2010). Művészeti nevelés, művészettel

nevelés, művészetterápia. Iskolakultúra, 20(10), 18-
31.