2024.

CIVILISZTIKA III. – SZERZŐDÉSI JOG

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE ÉS A SZERZŐDÉSSZEGÉS
SZANKCIONÁLÁSA

BELLOVICZ MARTIN
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar
 CIVILISZTIKA III. – SZERZŐDÉSI JOG
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 2
ÖTÖDIK RÉSZ A szerződés teljesítése ................................................................................ 5
XX. Fejezet Együttműködési kötelezettség a teljesítés során ...................................... 5
1. Bevezetés ................................................................................................................. 5
2. Akadályközlési kötelezettség ................................................................................... 5
3. A szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettsége ..................................................... 5
XXI. Fejezet A teljesítés általános jogi kérdései ........................................................... 6
1. A teljesítés szabályai a Ptk.-ban; a szabályok jellege .............................................. 6
2. A teljesítés ideje, helye, módja ................................................................................ 6
A teljesítés idejének meghatározása .......................................................................... 6
Egyidejű teljesítés ...................................................................................................... 6
Teljesítés a meghatározott idő előtt („idő előtti teljesítés”) ...................................... 7
A teljesítés helye ........................................................................................................ 7
A teljesítés módja: a szolgáltatás minősége. Többletszolgáltatás ............................. 7
3. A teljesítés elismerése és költségei .......................................................................... 8
A teljesítés elismerése ............................................................................................... 8
A teljesítés költségeinek viselése .............................................................................. 8
4. A kárveszély átszállása ............................................................................................ 8
5. Kísérő dokumentumok átadása ................................................................................ 9
XXII. Fejezet A pénztartozás teljesítése ......................................................................... 9
1. A pénzszolgáltatás megfizetése ............................................................................... 9
2. Pénztartozás teljesítésének ideje ............................................................................ 10
3. Pénztartozás teljesítésének helye ........................................................................... 11
4. Pénztartozás teljesítésének módja .......................................................................... 12
5. Több pénztartozás elszámolása (azonos jogosult esetén) ...................................... 12
6. Kamat ..................................................................................................................... 13
A kamat lényege és fajtái......................................................................................... 13
A szerződési (kikötött) és az egyenértéki kamat mértéke ....................................... 14
A késedelmi kamat mértéke .................................................................................... 15
A kikötött kamat bírósági mérséklése ..................................................................... 16
7. Beszámítás ............................................................................................................. 16
XXIII. Fejezet A teljesítés sajátos esetei .................................................................... 17
1. Bírósági és közjegyzői letét ................................................................................... 17
2. Harmadik személy részéről történő teljesítés......................................................... 18
BELLOVICZ MARTIN 2
 3. Vagylagos szolgáltatás és osztható szolgáltatás teljesítése .................................... 19
4. Harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése ............................................ 19
HATODIK RÉSZ A szerződésszegés szankcionálása ........................................................ 20
XXIV. Fejezet A szerződésszegés közös kérdései ..................................................... 20
1. A szerződésszegés fogalma és fajtái ...................................................................... 20
2. A szerződésszegések közös szankciói ................................................................... 21
3. A természetbeni teljesítés követelésének joga ....................................................... 21
4. Visszatartási jog (retentio) ..................................................................................... 21
5. Elállási, illetve felmondási jog ............................................................................... 22
6. Részleges szerződésszegés ..................................................................................... 23
7. Közbenső szerződésszegés ..................................................................................... 23
8. Előzetes szerződésszegés ....................................................................................... 23
9. A szerződésszegési szabályok diszpozitív jellege és ennek korlátai ..................... 23
XXV. Fejezet A szerződésszegési (kontraktuális) kártérítési jog ................................. 24
1. A kártérítés a polgári jog központi intézménye ..................................................... 24
2. A kontraktuális kártérítési felelősség funkciója ..................................................... 25
3. A kontraktuális és a szerződésen kívüli (deliktuális) kártérítési felelősség elvi
különbsége és ennek következményei ............................................................................... 25
4. A kontraktuális kártérítési felelősség megállapításának törvényi előfeltételei ...... 26
5. A Ptk. kimentési rendje .......................................................................................... 27
Ellenőrzési kör meghatározása ................................................................................ 27
A szerződésszerű teljesítést akadályozó körülmény előreláthatósága ..................... 27
Az szerződésszerű teljesítést akadályozó körülmény elhárítása.............................. 28
6. Kivételek a kimentés rendje tekintetében .............................................................. 28
7. A megtérítendő károk nagysága............................................................................. 29
8. A jogosult közrehatásának következménye ........................................................... 31
9. Fedezeti vétel és fedezeti eladás ............................................................................ 32
10. A káronszerzés tilalma ....................................................................................... 32
11. A felelősségi rendszer károsult általi választásának (a párhuzamos kártérítési
igényeknek) kizárása: a non-cumul elv ............................................................................. 33
12. Felelősség a közreműködőért ............................................................................. 33
A közreműködő fogalmi határai .............................................................................. 33
A kötelezett felelőssége a közreműködőért ............................................................. 34
A kötelezett megtérítési (visszkereseti) igénye a közreműködővel szemben.......... 34
A jogosult esetleges közvetlen deliktuális kártérítési igénye a közreműködővel
szemben ........................................................................................................................ 35
XXVI. Fejezet Késedelem .......................................................................................... 35
1. A kötelezett késedelme .......................................................................................... 35
BELLOVICZ MARTIN 3
 2. A jogosult átvételi késedelme ................................................................................ 36
XXVII. Fejezet Hibás teljesítés ................................................................................... 36
1. A hibás teljesítés fogalma ...................................................................................... 36
2. A hibás teljesítés jogkövetkezményeinek rendszere .............................................. 37
3. Kellékszavatossági helytállási kötelezettség.......................................................... 38
A kellékszavatossági kötelezettség fogalma............................................................ 38
A kellékszavatossági jogok ..................................................................................... 38
A kellékszavatossági igény érvényesítésének határidői .......................................... 39
A jogosult áttérése a választott szavatossági jogról egy másikra: ius variandi ....... 41
A bíróság eltérése a jogosult által választott szavatossági jogtól ............................ 41
A szavatossági kötelezettség teljesítésének költségei ............................................. 41
A szavatossági kötelezettség teljesítéséből származó gazdagodás kizárása ............ 41
Külön szabályok vállalkozási szerződés hibás teljesítésére .................................... 42
Külön szabályok használati szerződések hibás teljesítésére.................................... 42
Külön szabályok fogyasztói szerződések hibás teljesítésére ................................... 43
4. Jogszavatossági kötelezettség ................................................................................ 43
5. Jótállás.................................................................................................................... 44
A jó tállás lényege ................................................................................................... 44
A jótállási jogviszony alanyai.................................................................................. 45
A jótállási kötelezettség tartalma és érvényesítése .................................................. 45
6. Kártérítési felelősség .............................................................................................. 45
7. Minőségi kötbér ..................................................................................................... 46
8. Termékszavatosság ................................................................................................ 46
A termékszavatosság lényeges vonásai ................................................................... 46
A termékszavatosság bevezetésének jogpolitikai indoka ........................................ 47
A termékszavatossági jogviszony jogi természete .................................................. 47
A termékszavatossági jogviszony tárgya és alanyai ................................................ 47
A „hiba" fogalma ..................................................................................................... 48
A termékszavatossági helytállás tartalma ................................................................ 48
9. Összefoglaló táblázat a hibás teljesítés jogkövetkezményeiről ............................. 49
XXVIII. Fejezet A szerződésszegés egyéb nevesített esetei ......................................... 49
1. A teljesítés lehetetlenné válása .............................................................................. 49
2. A teljesítés megtagadása ........................................................................................ 50
3. Jognyilatkozat tételének elmulasztása ................................................................... 50
Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 52
Ábrajegyzék ......................................................................................................................... 52

BELLOVICZ MARTIN 4
 ÖTÖDIK RÉSZ A szerződés teljesítése
XX. Fejezet Együttműködési kötelezettség a teljesítés során
1. Bevezetés

 A szerződés a teljesítéssel tölti be rendeltetését.

 6:3. § A kötelem megszűnése
o „A kötelem megszűnik a szolgáltatás teljesítésével […].”
 A teljesítés szerződésszerű teljesítés: ha megfelel a szerződés kikötéseinek:
o maga a szolgáltatás,
o a szolgáltatás ideje, helye és módja.
 A szerződés zökkenőmentes lebonyolítása miatt együttműködési kötelezettség
terheli a feleket. Az együttműködési kötelezettség megtalálható a Ptk.-ban:
o Alapelvként: 6:62. § Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
o kötelezettet terhelő: 6:126. § Akadályközlési kötelezettség
o jogosultat terhelő: 6:127. § A szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettsége

2. Akadályközlési kötelezettség

 6:126. § Akadályközlési kötelezettség

o (1) „A felek kötelesek egymást értesíteni, ha a szerződésben vállalt valamely
kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik, kivéve, ha az
akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett.”
o (2) „Az akadályközlési kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a
mulasztó fél a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felelős.”
 Célja: a másik fél az őt az akadály miatt fenyegető érdeksérelmet időben el tudja
hárítani, vagy azt legalábbis mérsékelni legyen képes.
 A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatti felelősség akkor is terheli a
kötelezettet, ha magáért a teljesítés késedelméért vagy elmaradásáért nem felel.

3. A szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettsége

 6:127. § A szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettsége

o (1) „A jogosult késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a
szolgáltatás minősége és mennyisége megfelelő-e.”
o (2) „A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat,
 amelyeknek a minőségét tanúsítják, vagy
 amelyekre jótállás vonatkozik.”
o (3) „A szolgáltatás minőségének és mennyiségének megvizsgálásával járó
költségek a jogosultat terhelik.”
 Célja: - a bizonyítási nehézségek elkerülése érdekében - minél gyorsabban
tisztázódjék: a kötelezett a szerződésnek megfelelően teljesített-e.
BELLOVICZ MARTIN 5
 XXI. Fejezet A teljesítés általános jogi kérdései
1. A teljesítés szabályai a Ptk.-ban; a szabályok jellege

 A teljesítés szabályait Ptk. a kötelmekre vonatkozó közös szabályok között helyezi el.
o A szerződés teljesítésére vonatkozó szabályok egy részét a Ptk. nemcsak a
szerződésekre tartja alkalmazandónak, hanem valamennyi kötelemre,
(függetlenül attól, hogy e kötelmek jogügyleti természetűek vagy más jogi tény alapján jönnek
létre).
 A (szerződésre vonatkozó törvényi rendelkezések döntő többségéhez [6:59. § (2) bek.] hasonlóan) a
teljesítés szabályai eltérést engedőek, diszpozitív jellegűek.
 6:34. § A teljesítés általános szabálya (generálklauzula)
o „A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni.”
 E normatív elv alapján kell megállapítani a teljesítésre vonatkozó
követelményeket olyan esetben, amikor a felek nem (vagy nem kielégítő
módon) rendelkeznek, és jogszabály sem ad kellő eligazítást.

2. A teljesítés ideje, helye, módja

A teljesítés idejének meghatározása
 6:35. § A teljesítés ideje
o (1) „A teljesítés ideje meghatározható:
 határnap vagy
 határidő tűzésével.
Határnap tűzése esetén a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni. Határidő
megjelölése esetén a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül
bármikor teljesíthető, kivéve, ha az eset körülményeiből az következik, hogy
a jogosult választhatja meg a teljesítés időpontját.”
o (2) „Ha a szolgáltatás rendeltetéséből a teljesítési idő megállapítható, a
szolgáltatást ebben az időpontban kell teljesíteni.”
 A Ptk. a Záró rendelkezések között szabályozza a határidők számítását (8:3. §).
o (3) „Ha a teljesítés idejét az (1)–(2) bekezdés alapján nem lehet
megállapítani, a kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő
elteltével köteles teljesíteni.”
Egyidejű teljesítés
 A Ptk. a visszterhes szerződések esetében az egyidejű teljesítés elvéből indul ki.
 6:128. § Egyidejű teljesítés
o „A teljesítési idő beálltával bármelyik fél követelheti a másik fél esedékessé
vált szolgáltatásának teljesítését, ha saját szolgáltatása egyidejű teljesítését
felajánlja.”

BELLOVICZ MARTIN 6
  Ha a másik fél nem mutat teljesítési készséget, ezzel megszegi a szerződést, és ezért
az esedékes szolgáltatás is visszatartható (visszatartási jog1).
Teljesítés a meghatározott idő előtt („idő előtti teljesítés”)
 6:36. § Idő előtti teljesítés
o (1) „A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni,
ha az lényeges jogi érdekét nem sérti, és a kötelezett az ezzel járó
többletköltséget viseli.”
o (2) „A teljesítési idő előtti teljesítés elfogadása nem érinti a másik fél
szolgáltatása teljesítésének esedékességét.”
A teljesítés helye
 6:37. § A teljesítés helye
o (1) „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szolgáltatás teljesítésének
helye a kötelezettnek a kötelem keletkezésének időpontja szerinti:
 telephelye,
 ennek hiányában székhelye,
 természetes személy esetén lakóhelye,
 ennek hiányában szokásos tartózkodási helye.”
o (2) „Ha a kötelezettnek több telephelye van, a teljesítés helyének azt a
telephelyet kell tekinteni, amely a kötelemmel a legszorosabb kapcsolatban
áll.”
o (3) „Ha a kötelem keletkezését követően a teljesítési hely megváltozik, és
erről a kötelezett a jogosultat értesíti, a teljesítés helye az új telephely vagy
székhely, természetes személy esetén az új lakóhely vagy szokásos
tartózkodási hely. A teljesítés helyének megváltozásából eredő
többletköltséget a kötelezett előlegezi és viseli.”
A teljesítés módja: a szolgáltatás minősége. Többletszolgáltatás
 A minőségi követelményeket meghatározhatják:
o Maguk a felek.
o Jogszabályi követelmények: szabványok, műszaki leírások stb.
 (A jogszabályok minőségi előírásai mindenképp a szerződés részévé válnak.
Továbbá kiegészítik a megállapodásban foglalt minőségi elvárásokat.)
o Nem jogszabályi követelmények: szakmai iránymutatások, állásfoglalások
stb.
o Ha sem a felek, sem jogszabály nem határozza meg a fajlagos szolgáltatás
minőségét: a forgalomban szokásos jó minőségben kell teljesíteni.

1
6:139. § „Szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása arányos részének
teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja.”
BELLOVICZ MARTIN 7
  6:125. § Többletszolgáltatás
o „Ha a kötelezett a szerződésben előírtnál nagyobb mennyiség szolgáltatását
ajánlja fel, a többletszolgáltatást a jogosult visszautasíthatja. Ha a jogosult
a többletszolgáltatást elfogadja, a többletteljesítéssel arányosan növelt
ellenszolgáltatást köteles teljesíteni a szerződésben kikötött ellenérték
teljesítésére vonatkozó szabályoknak megfelelő időben és módon.”

3. A teljesítés elismerése és költségei

A teljesítés elismerése
 Pénztartozáskor gyakori, hogy a kötelezett ún. kötelezvényben ismeri el tartozását; a
pénz megfizetésének elismerése egyszerűen a kötelezvény visszaadásával történhet.
o Más esetben a jogosult írásos elismerő nyilatkozatot (nyugtát) ad a teljesítésről.
 6:38. § A teljesítés elismerése
o (1) „A jogosult a kötelezett kérelmére köteles a teljesítés tényének írásbeli
elismerésére vagy a kötelezvény visszaadására.”
o (2) „Azt, aki felmutatja a jogosult írásba foglalt elismerő nyilatkozatát, a
teljesítés elfogadására jogosított személynek kell tekinteni, kivéve, ha a
körülményekből nyilvánvaló, hogy a teljesítés elfogadására nem jogosult.”
 (látszaton alapuló képviselet)
A teljesítés költségeinek viselése
 E norma természetesen diszpozitív (a legtöbbször erről külön megállapodnak a felek).
 6:39. § A teljesítési költségek viselése
o „A teljesítéssel járó költségek a kötelezettet terhelik.”
 6:133. § Költség
o „Az ellenszolgáltatás magában foglalja a szerződés teljesítésével rendszerint
együtt járó költségeket.”

4. A kárveszély átszállása

 6:122. § A kárveszély átszállása

o „A teljesítéssel a kárveszély – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a
másik félre száll át.”
 A Ptk. a hagyományos értelemben definiálja a kárveszélyt (casus nocet domino):
o 5:22. § Használat, hasznok szedése, terhek viselése és veszélyviselés
 „A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait szedni;
viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt,
amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.”

BELLOVICZ MARTIN 8
  Kivételesen a birtokátruházással (5:3. §), a tulajdonjog átruházása nélkül is átszáll
a jogosultra a kárveszély, pl.:
o 6:109. § A kárveszély átszállása (érvénytelen szerződés esetén)
 „Az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a
kárveszély a másik félre száll át.”
o 6:156. § Átvételi késedelem
 (3) „Átvételi késedelem esetén a kötelezett a dolog őrzésére a
megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles, a kárveszély
pedig a jogosultra száll át.”

5. Kísérő dokumentumok átadása

 A szolgáltatás megfelelő használatához a jogosultnak gyakran szüksége van

kísérőokmányokra (kivitelezési szerződésnél megvalósulási dokumentációra, más
szolgáltatásoknál használati-kezelési utasításra, minőségi tanúsítványra, a jótállási feltételekre stb.).
 6:124. § Dokumentáció átadása
o „A kötelezett köteles a jogosultnak átadni a szolgáltatásról szóló tájékoztató
leírásokat és egyéb dokumentumokat.”
 E kötelezettség teljesítése a szerződésszerű teljesítés feltétele, e
kötelezettség megszegése szerződésszegés: hibás teljesítés (6:157. §).

XXII. Fejezet A pénztartozás teljesítése

1. A pénzszolgáltatás megfizetése

 Ptk. terminológiájában a pénztartozás teljesítése: a fizetés.

o A fizetés szabályai (pénztartozás teljesítésén kívül) kiterjednek minden olyan
esetre, amikor valaki [például pénz kölcsönbe adása (6:383. §), letétbe helyezése (6:367.
§) óvadék fizetése (5:95. §) vagy foglaló adása (6:185. §) címén] pénz átadására köteles.

 A fizetés módját termesztésen a felek szabadon választhatják meg, de ha erről nem

állapodtak meg, a kötelezett a fizetés három módja közül szabadon választhat.
 6:42. § Fizetés
o (1) „Pénztartozást:
 pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása vagy
 a jogosult fizetési számlájára való befizetés vagy
 átutalás útján lehet teljesíteni.”
o (2) „A pénztartozás készpénzfizetés esetén a pénz átvételének időpontjában,
egyéb esetben abban az időpontban válik teljesítetté, amikor a pénzt a
jogosult fizetési számláján a jogosult számlavezető bankja jóváírta vagy azt
jóvá kellett volna írnia.”
o (3) „Ezeket a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni minden egyéb,
pénz átadására irányuló kötelezettség teljesítésére is.”

BELLOVICZ MARTIN 9
  Ha a kötelezett és a jogosult számlavezetője nem ugyanaz a bank (késedelmi kár):
o a kötelezett számla vezetőjének késedelme a kötelezett kockázata,
o a jogosult számlavezetőjének késedelme a jogosult kockázata.
 A fizetési módokat (törvényi felhatalmazás alapján, az Európai Unió irányelveivel összhangban)
a Magyar Nemzeti Banknak a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelete
szabályozza részletesen.
 35/2017. (XII. 14.) MNB rendelet 28. § „A Pft. 63. §-ában meghatározott, a fizetési
műveletek lebonyolítására alkalmazható fizetési módokon belüli altípusok:
o a) fizetési számlák közötti fizetési mód különösen:
 aa) az átutalás,
 ab) a beszedés,
 ac) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés,
 ad) az okmányos meghitelezés (akkreditív);
o b) fizetési számlához kötődő készpénzfizetési mód különösen:
 ba) a készpénzfizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása,
 bb) a készpénzbefizetés fizetési számlára,
 bc) a készpénzkifizetés fizetési számláról;
o c) fizetési számla nélküli fizetési mód különösen a készpénzátutalás.”

2. Pénztartozás teljesítésének ideje

 A pénztartozás (kölcsön, vételár, vállalkozói-, bérleti-, megbízási díj stb.) teljesítésének idejét
természetesen a felek maguk határozhatják meg: határnap vagy határidő tűzésével.
o A teljesítési időt tartalmazhatja:
 a szerződés vagy
 a jogosult által kiállított számla.
 6:130. § Pénztartozás teljesítésének ideje
o (1) „Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem
határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy
számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni.
o (2) „A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a
pénztartozást, ha
 a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele
a jogosult teljesítését (vállalkozási szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás
befejezését) megelőzte;
 b) nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása
vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy
 c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül
teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.”

BELLOVICZ MARTIN 10
  A Ptk. a pénztartozás teljesítésével kapcsolatban garanciális szabályokat határoz meg
a vállalkozások2:
 egymás közötti szerződéseire,
 a szerződő hatóság3 által szerződő hatóságnak nem minősülő
vállalkozással kötött szerződésekre.
 Míg a nem pénzszolgáltatás idő előtti teljesítésére vonatkozó szabály (6:36. §) csak
feltételesen engedi meg a szerződésben meghatározott teljesítési idő előtti teljesítést,
addig a pénztartozás idő előtti teljesítésekor a jogosult köteles elfogadni az
előtörlesztést.
 6:36. § „Nem pénzszolgáltatás” idő előtti teljesítése
o (1) „A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni,
ha az lényeges jogi érdekét nem sérti, és a kötelezett az ezzel járó
többletköltséget viseli.”
 6:43. § Pénztartozás idő előtti teljesítése
o „A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni.”
 Előtörlesztés „beárazása”: A diszpozitív szabályozás megengedi, hogy a felek
megállapodjanak: az idő előtt teljesítő kötelezett kompenzálja a hitelező
veszteségét, ami őt pénzforgalmának, kihelyezéseinek újratervezése miatt éri.
o E kompenzáció nem lehet azonban a teljesítési idő előtt visszaadott
pénzösszeg kiesett kamata.
o A kompenzációt a Ptk. fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésnél kizárja:
o 6:131. § Pénztartozás idő előtti teljesítése fogyasztói szerződés esetén
 „Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a pénztartozás idő
előtti teljesítését kizáró és az olyan kikötés, amely a fogyasztóra az idő előtti
teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívüli terhet ró.”

3. Pénztartozás teljesítésének helye

 6:44. § Pénztartozás teljesítésének helye

o (1) „A pénztartozás teljesítésének helye készpénzfizetés esetén a jogosultnak
a kötelem keletkezésének időpontja szerinti:
 telephelye,
 ennek hiányában székhelye,
 természetes személy esetén a jogosult lakóhelye,
 ennek hiányában szokásos tartózkodási helye.
o Ha a pénztartozást a kötelezett nem készpénzfizetéssel teljesíti, a
pénztartozás teljesítésének helye a jogosultnak a kötelem keletkezésének
időpontja szerinti fizetési számláját vezető bank telephelye, ennek hiányában

2
A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
3
a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás
lefolytatására nem köteles.
BELLOVICZ MARTIN 11
 székhelye. Ha a kötelem keletkezésének időpontjában a jogosultnak több
fizetési számlája van, a kötelezettet a teljesítési hely tekintetében választási
jog illeti meg.”
o (2) „Ha a jogosultnak több telephelye van, a teljesítés helyének azt a
telephelyet kell tekinteni, amely a kötelemmel a legszorosabb kapcsolatban
áll.”
o (3) „Ha a készpénztartozás keletkezését követően a teljesítési hely
megváltozik, és erről a jogosult a kötelezettet értesíti, a teljesítés helye az új
telephely vagy székhely, természetes személy esetén az új lakóhely vagy
szokásos tartózkodási hely.”
o (4) „A teljesítés helyének megváltozásából eredő többletköltséget a jogosult
előlegezi és viseli.”

4. Pénztartozás teljesítésének módja

 A Ptk. a teljesítés módjára vonatkozó fő kérdésnek a teljesítés pénznemét tekinti,

amelyet a pénzügyi szaknyelv lerovó pénznemnek nevez.
o A lerovó pénznem adott esetben nem azonos a kirovó pénznemmel (azzal a
pénznemmel, amelyben a tartozást a felek meghatározták).
 6:45. § Pénztartozás teljesítésének módja
o (1) „A pénztartozást a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben
kell megfizetni.”
o (2) „A más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye
szerinti jegybank által a teljesítés idején meghatározott árfolyam – ha ilyen
nincs, a pénzpiaci árfolyam – alapján kell átszámítani. Ha a pénztartozás
külföldi pénznemben teljesítendő, és a teljesítés idején a tartozás a külföldi
pénznemben nem teljesíthető, a pénztartozást az (1) bekezdésben foglaltak
szerint kell teljesíteni.”

5. Több pénztartozás elszámolása (azonos jogosult esetén)

 A Ptk. diszpozitív szabállyal rendezi: miként kell elszámolni a teljesítést, ha a

kötelezettnek a jogosulttal szemben több pénztartozása esedékes, de csak részben
tud teljesíteni.
 6:41. § Elszámolás több tartozás esetén
o (1) „Ha a kötelezettet a jogosulttal szemben több egynemű szolgáltatás
terheli, és a felajánlott teljesítés nem fedezi valamennyi tartozását, a
kötelezett a teljesítés időpontjában megjelölheti, hogy mely tartozására
kívánja azt elszámolni.”
o (2) „Ha a kötelezett a tartozások elszámolásának rendjéről nem
rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel, a másik fél jogosult
eldönteni, hogy az esedékes és nem vitás tartozások közül a teljesítést melyik

BELLOVICZ MARTIN 12
 tartozásra számolja el. A jogosult döntéséről a kötelezettet megfelelő
határidőn belül értesíteni köteles.”
o (3) „Ha egyik fél sem rendelkezett, vagy a jogosult döntéséről a kötelezettet
nem értesítette, a teljesítést:
 a régebben lejárt,
 azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított,
 egyenlő mértékben biztosított követelések közül a kötelezettre
terhesebb tartozásra kell elszámolni.”
o (4) „Ha a teljesítés a (3) bekezdés alapján nem számolható el, azt
valamennyi tartozásra arányosan kell elszámolni.”
 A Ptk. az előbb ismertetett szabályokat alkalmazhatónak tekinti más lejárt fajlagos
szolgáltatás (pl. meghatározott minőségű gabona) részteljesítésének elszámolásánál is.
 Csak pénztartozás esetén:
o 6:46. § Elszámolás több tartozás esetén
 „Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás
kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem
rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel –
 elsősorban a költségekre,
 majd a kamatokra és
 végül a főtartozásra kell elszámolni.”
o (Oka: Ha a kötelezett nem fizeti meg teljes tartozását, a jogosult érdekét kell a szabállyal
védeni. A jogosult érdeke annak megakadályozását kívánja meg, hogy a tőketartozás (és
egyben a kamatfizetés alapja) csökkenjen az egész tartozás kiegyenlítése nélkül.)

6. Kamat
A kamat lényege és fajtái
 Kamat: az idegen pénz használatának ára és a kockázatvállalás ellentételezése,
amelyet (eltérő megállapodás hiányában) a pénztartozás kötelezettjének fizetnie kell.
o A kamat a pénzszolgáltatáshoz kapcsolódó járulékos szolgáltatás, amelynek
fennállása és nagysága az alapszolgáltatástól függ.
o A kamat nagyságát szerződés esetében a felek vagy jogszabály a
tőketartozás százalékában és egy bizonyos időtartamra vetítve határoznak
meg: ez a kamatláb.
 6:47. § Kamat
o (1) „Pénztartozás után – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kamat jár.”
 A kamat fő fajtái a következők (4 féle):
o szerződéses (kikötött) kamat: idegen pénz, mint főszolgáltatás használatáért
a szerződő felek megállapodása (esetleg jogszabály) határoz meg, mindenekelőtt
kölcsönszerződés (6:383. §) esetében;

BELLOVICZ MARTIN 13
 o késedelmi kamat: pénz-főszolgáltatás (pl. kölcsönösszeg) késedelmes
folyósításának, illetve visszafizetésének szankciójaként, vagy pénz-
ellenszolgáltatás (pl. vételár, vállalkozói díj, bérleti díj) késedelmes megfizetésének
szankciójaként kell fizetni a szerződésben (szerződéses kikötés hiányában:
jogszabályban) meghatározott mértékben;
o egyenértéki kamat: az előbbiek alá nem tartozó minden olyan esetben
fizetendő, amikor idegen pénz használatára kifejezett ingyenesség hiányában
kerül sor; például:
 érvénytelen szerződéskötés előtti állapot helyreállításakor (6: 112. §),
 szerződés felbontása (6:212. §) vagy a szerződéstől történő elállás
(6:213. §) esetén, ha kölcsönös teljesítés hiányában a pénzszolgáltatás
egyoldalú visszafizetésére kerül sor,
 jogalap nélküli gazdagodás (6:579. §) orvoslásakor;
o kárkamat: a késedelmi kamat sajátos formájaként a (deliktuális és kontraktuális)
jogellenes károkozás kompenzációjaként fizetendő kártérítés összege után
kell fizetni (a kártérítés a károsodás bekövetkezésekor nyomban esedékes [6:532. §]).
A szerződési (kikötött) és az egyenértéki kamat mértéke
 6:47. § Kamat
o (2) „A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.”
o (3) „Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat
mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott
alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat.”
 Ha a kirovó és a lerovó pénznem eltér, a kamatszámítás alapja a kirovó pénznem.
 A forinttartozások tekintetében a legelterjedtebb pénzpiaci kamat az ún. BUBOR4.
 További referenciajellegű kamatlábak: EURIBOR5 és LIBOR6.
o (4) „A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes
kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.”
 Az esetek döntő többségében a szerződésben a felek eltérnek a törvény diszpozitív
rendelkezésétől, és maguk határozzák meg a szerződési (kikötött) kamat mértékét, a
kamatlábat.
 Kamatos kamat: A felek a szerződési kamatot a szerződésben előre meghatározott
időpontokban és számítás szerint tőkésíthetik.
o Ilyen esetben a kamat a tőketartozás részévé válik, és ezt követően a kamat
maga is kamatozik.

4
Budapest Interbank Offered Rate: a magyar bankközi forint hitelkamatláb, vagyis a magyar
bankok egymás irányában felajánlott hitelkamatainak napi szinten megállapított speciális átlagolása, és
amelyet különböző időszakokra (egy hónapra, egy évre) adnak meg.
5
Európai Központi Bank által megállapított bankközi hitelkamatláb.
6
London Interbank Offered Rate
BELLOVICZ MARTIN 14
A késedelmi kamat mértéke
 A kötelezett bármilyen lejárt, esedékessé vált pénztartozása után a fizetési határidő
elmulasztásától (a késedelembe esés időpontjától: a teljesítési határnapot vagy határidőt követő
első naptól) kezdődően késedelmi kamatot köteles fizetni.
o Késedelmi kamat (kárkamat) jár a szerződésszegés miatti kártérítés, mint
pénztartozás után is.
o A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét
kimenti, mert a kamat a fizetési késedelem objektív szankciója.
 A késedelmi kamat nem tőkésíthető.
 6:48. § Késedelmi kamat
o (1) „Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától
kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes
jegybanki alapkamattal – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás
esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott
alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal – megegyező mértékű
késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként
kamatmentes volt.”
o (2) „Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett
a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett
naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – idegen
pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a
kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a
pénzpiaci kamat – egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de
összesen legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles fizetni.”
o (3) „A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján
érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.”
 Kicsit leegyszerűsítve:
o Kamatmentes pénztartozás esetén: a kötelezett a késedelembe esés
időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett félév 1. napján érvényes jegybanki
alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot fizet.
o Kamatozó pénztartozás esetén: Halmozott kamat: szerződési kamat +
késedelmi kamat.
 Halmozott kamat mértéke: szerződési kamat + a késedelemmel
érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat ⅓-
ával megegyező késedelmi kamat együttes összege, de minimum a
törvényes késedelmi kamatláb mértéke.
o (4) „A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét
kimenti.”

BELLOVICZ MARTIN 15
  6:155. § Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint
pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság szerződése esetén
o (1) „Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére
kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő
vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a
késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki
alapkamat – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott
pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek
hiányában a pénzpiaci kamat – nyolc százalékponttal növelt értéke.
o A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján
érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.”
o (4) „Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró
szerződési feltétel, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő
vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt
az (1) bekezdésben meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben
meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme
esetére kötbér fizetésére köteles.”
A kikötött kamat bírósági mérséklése
 6:132. § A kikötött kamat mérséklése
o „A túlzott mértékű kamatot a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.”
 A kamat mérséklésekor a bíróság vizsgálja a bankok átlagos kamatszintjét.

7. Beszámítás

 Beszámítás: Az egymásnak pénzzel tartozó szerződő felek fizetési kötelezettsége

egymás irányában a meghatározott összeg erejéig kölcsönösen megszűnik.
o A beszámítás tehát teljesítés.
o Beszámítani lehet peres (bírósági eljárásban) és nem peres (egyoldalú jogny.) úton.
 A beszámítani kívánt követelésnek lejártnak (esedékesnek) kell lennie.
 6:49. § Pénzkövetelések beszámítása
o (1) „A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben
fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a
pénztartozásába beszámítja.”
o (2) „A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.”
 A naturalis obligatio követelések beszámításra alkalmatlanok (kiv.: elévült követelés).
 6:50. § Pénzkövetelések beszámításának korlátai
o (1) „Az elévült pénzkövetelést is be lehet számítani, ha a beszámítani kívánt
pénzkövetelés elévülése a pénztartozás esedékessé válásának időpontjában
még nem következett be.”

BELLOVICZ MARTIN 16
 o (2) „Végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott, továbbá
közokiratba foglalt pénzkövetelésbe ugyanilyen pénztartozást lehet
beszámítani.”
 Oka: ezek érvényesítése sokkal könnyebb.
o (3) „Végrehajtás alól mentes pénzköveteléssel szemben olyan pénztartozást
lehet beszámítani, amely a pénzköveteléssel azonos jogalapból ered.”
 6:51. § A beszámítás kizártsága
o (1) „Beszámításnak nincs helye
 a) tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben, a túlfizetés esetét kivéve;
 b) szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel
szemben.”
o (2) „A bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés beszámításának
nincs helye.”
 6:52. § A beszámítás szabályainak alkalmazása nem pénzkövetelés esetén
o „A beszámítás szabályait megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a
kötelezett a jogosulttal szemben fennálló bármely más egynemű és lejárt
követelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a tartozásába
beszámítja.”

XXIII. Fejezet A teljesítés sajátos esetei

A pénztartozások sajátos teljesítési módjaként tárgyalt beszámítás mellett a Ptk. szabályozza
a teljesítés más különös eseteit is (5 féle eset):
 a bírósági/közjegyzői letéttel történő teljesítést,
 a harmadik személy részéről történő teljesítést,
 a vagylagos szolgáltatás teljesítését,
 az osztható szolgáltatás teljesítését és
 a harmadik személy javára szóló teljesítést.

1. Bírósági és közjegyzői letét

 6:53. § Bírósági letét útján való teljesítés

o (1) „A kötelezett a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat
kiadására irányuló kötelezettségét bírósági letétbe helyezés útján is
teljesítheti, ha
 a) a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül
nem tudja megállapítani;
 b) a jogosult a teljesítés helyén nem található;
 c) a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést
nem fogadja el; vagy
 d) a jogosultak jogosulti együttesség esetén nem teszik lehetővé, hogy
a kötelezett valamennyiük kezéhez teljesítsen.”

BELLOVICZ MARTIN 17
 o (2) „A letéteményes kötelezettségeire a letéti szerződés szabályait kell
megfelelően alkalmazni.”
 6:54. § Visszakövetelés és elévülés
o (1) „A kötelezett a letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a jogosult a
letétbe helyezésről a bíróságtól értesítést nem kapott.”
o (2) „A jogosult a letét kiadását a letétbe helyezésről szóló értesítés
kézhezvételétől számított ötéves elévülési időn belül követelheti.”
o (3) „Ha a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga elévült, a kötelezett
követelheti a letét visszaadását.”
 6:55. § A letét kiadása
o (1) „A bíróság a letétet a jogosultnak adhatja ki.”
o (2) „Ha a letétbe helyezésre amiatt került sor, mert a jogosult személye
bizonytalan, a letétet a jogosult személyét igazoló jogerős vagy véglegessé
vált határozat alapján lehet kiadni.”
o (3) „A letét jogosulti együttesség esetén a jogosultak közös kérelmére vagy a
jogosult személyét igazoló jogerős ítélet alapján adható ki.”
o (4) „A kötelezett a letétbe helyezés alkalmával kikötheti, hogy a letétet a
jogosultnak az őt terhelő szolgáltatás teljesítésének igazolása ellenében
adják ki.”
 A közjegyzőket a jogszolgáltatásban betöltött szerepükkel összefüggésben
közbizalom övezi, és ők az érintettek számára könnyebben elérhetők.7
 6:56. § Közjegyzői letét
o (1) „A bírósági letét útján való teljesítés feltételeinek megvalósulása esetén
a kötelezett kötelezettségét közjegyzőnél történő letétbe helyezés útján is
teljesítheti.”
o (2) „A közjegyzőnél történő letétre a bírósági letétre vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni.”

2. Harmadik személy részéről történő teljesítés

 6:57. § Harmadik személy részéről történő teljesítés

o (1) „A jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést köteles
elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, a szolgáltatás nincs személyhez
kötve és nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a
harmadik személy nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem
szükséges, ha a harmadik személynek lényeges jogi érdeke fűződik ahhoz,
hogy a teljesítés megtörténjék, és a kötelezett a teljesítést elmulasztotta, vagy
nyilvánvaló, hogy időben nem tud teljesíteni.”

7
Közjegyzői letét ≠ bizalmi őrzés: Bizalmi őrzésnek nem feltétele az, hogy kötelem teljesítése
legyen az őrzésbe adás indoka. A bizalmi őrzésbe adható vagyontárgyak köre (pénz, értéktárgy,
értékpapír) nem azonos a bírósági letétbe adható vagyontárgyak (pénz, értékpapír, más okirat) körével.
BELLOVICZ MARTIN 18
 1. táblázat A harmadik személy részéről történő teljesítés szabályos esetei

A jogosult hozzájárulása nélkül A jogosult hozzájárulásával

- a szolgáltatás nincs személyhez kötve,
- nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik.

- hozzájárulás - a harmadik személynek lényeges jogi érdeke8 fűződik a teljesítéshez,

- a kötelezett a teljesítést elmulasztotta, VAGY
- nyilvánvaló, hogy időben nem tud teljesíteni.

 A szolgáltatás teljesítése a kötelmet magát szünteti meg, a kötelezettel szembeni

eredeti követelés a harmadik személyre nem száll át automatikusan (szemben a
tartozásátvállalással [6:203. §]).
o (2) „Ha a kötelezett és a harmadik személy közötti jogviszonyból más nem
következik, a harmadik személyt megtérítési igény illeti meg a kötelezettel
szemben.”
 „más nem következik”: pl.: közeli hozzátartozók esetében.
o (3) „Ha a jogosultnak harmadik személy teljesít, ennek erejéig a megtérítési
igénye kielégítéséül a követelés és annak biztosítékai a teljesítő harmadik
személyre szállnak át. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a
követelés kielégítésére zálogjog vagy biztosítékot nyújtó személy helytállása
alapján kerül sor.”
o (4) „A kötelezettnek a harmadik személy teljesítéséről való értesítése a
harmadik személyre átszálló követelés elévülését megszakítja.”
 Teljesítésátvállalás: A Ptk. (6:205. §9) maga hoz létre olyan jogi helyzetet, amikor
harmadik személy részéről történő teljesítésre kerül sor.
 Közreműködő: Ha nem a teljes szolgáltatás teljesítése történik a kötelezett helyett
harmadik személy részéről, hanem a teljesítés valamely elemét hajtja végre a
harmadik személy. (6: 129. §10)

3. Vagylagos szolgáltatás és osztható szolgáltatás teljesítése

 Az első jegyzet VI. fejezetében tettem említést a vagylagos szolgáltatásról és a

szolgáltatás oszthatóságának a teljesítésre gyakorolt hatásáról.

4. Harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése

 A többalanyú szerződéseket első jegyzet IV. fejezetében tárgyaltam.

8
Pl.: a kezes teljesít a kötelezett helyett azért, hogy minél kisebb késedelmi kamatfizetési
kötelezettségért kelljen helytállnia.
9
„Ha harmadik személy megállapodik a kötelezettel a kötelezett tartozásának átvállalásáról, a
harmadik személy köteles lesz a kötelezett tartozását teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe
hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen. A jogosult nem követelheti a tartozást a harmadik személytől.”
10
„A felek kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését
vehetik igénybe.”
BELLOVICZ MARTIN 19
 HATODIK RÉSZ
A szerződésszegés szankcionálása
XXIV. Fejezet A szerződésszegés közös kérdései
1. A szerződésszegés fogalma és fajtái

 6:137. § Szerződésszegés
o „A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű
teljesítésének elmaradása.”
 A szerződésszegés nyomán a szerződéses jogviszony egy új létszaka kezdődik: a
szerződésszegés jogkövetkezményei levonásának létszaka.
 A szerződésszegésnek oka lehet:
o az egyik fél vagy mindkét fél magatartása,
o feleken kívülálló jogi tény: esemény/ körülmény (harmadik személy magatartása),
o ezek valamilyen együtthatása.
 A Ptk.-ban nevesített szerződésszegések a következők (5 darab):
o késedelem: mindkét szerződéses pozícióban (kötelezetti, jogosulti) vállalt
kötelezettség teljesítésével kapcsolatban bekövetkezhet;
o hibás teljesítés: a kötelezett főszolgáltatásának hibáját jelenti;
o teljesítés lehetetlenné válása: bekövetkezhet valamelyik vagy mindkét fél
magatartása miatt, vagy a feleken kívülálló jogi tény miatt;
o teljesítés megtagadása: a kötelezett magatartását jelenti;
o szerződésben vállalt jognyilatkozat tételének elmulasztása: elsősorban
kötelezetti oldalon fordul elő.
 Fontos: Nem csak a felsoroltak jelenthetik a szerződésszegést.
 A Ptk. szerződésszegési szankcióinak két fajtáját alkalmazza:
o objektív szankció: önmagában a szerződésszegés tényéhez kapcsolódik,
 Attól függetlenül alkalmazandó, hogy hogy a szerződésszegő fél
kimentette- e magát vagy sem.
 Pl.: hibás teljesítés.
o szubjektív szankció: a szerződésszegő fél jogi hibáztathatósága is feltétel.
 A szerződésszegő fél kimentheti magát.
 Pl.: kártérítés és kötbér.
 Felelősség: a szubjektív szankció alkalmazásának előfeltétele.
 Helytállás: az objektív szankció alkalmazása.

BELLOVICZ MARTIN 20
 2. A szerződésszegések közös szankciói

 A Ptk. megállapít olyan szankciókat, amelyek bármely szerződésszegéshez

kapcsalódhatnak; a nem nevesítettekhez (külön törvényi szankciók hiánya miatt) minden
esetben, a nevesítettekhez akkor, ha a speciális szankciókkal összeférnek.
 Ezek a közös szankciók a következők:
o objektív szankcióként alkalmazható
 a természetbeni teljesítés követelésének joga;
 a saját szolgáltatás visszatartásának joga;
 elállási, illetve felmondási jog;
o szubjektív szankcióként alkalmazható:
 a kártérítési igény.
 Egyes szankciók együtt is alkalmazhatók, mások kizárják egymást.

3. A természetbeni teljesítés követelésének joga

 6:138. § A teljesítés követeléséhez való jog

o „Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás
teljesítésének követelésére.”
 A jogosult (főszabály szerint) természetben (in natura) követelheti a szolgáltatást: e
megoldás alkalmas a szerződéssel fedezni kívánt szükségletek valóságos, közvetlen
kielégítésére.
 A természetbeni teljesítési igénynek lehetnek fizikai és jogi korlátai.
o Nem kényszeríthető ki természetben a szolgáltatás például akkor, ha fizikai vagy jogi
lehetetlenülés következett be11.

4. Visszatartási jog (retentio)

 6:139. § Visszatartási jog

o (1) „Szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása
arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő
biztosíték nyújtásáig visszatarthatja.”
 Arányosság követelménye: a visszatartási jog olyan mértékben illeti meg a
jogosultat, amilyen mértékben a kötelezett szerződésszerű teljesítése elmaradt.
o (2) „A teljesítés visszatartására jogosult fél elállhat a szerződéstől, vagy ha
az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, jogosult azt felmondani, ha
megfelelő határidőt szabott, és ez alatt a másik fél a szerződésszegést nem
szüntette meg, vagy a teljesítésre megfelelő biztosítékot nem nyújtott.”

11
Pl.: (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet,
kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik
kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne […]
BELLOVICZ MARTIN 21
 o (3) „Annak a félnek a jogaira és kötelezettségeire, aki a teljesítés
visszatartására jogosult, egyebekben a megbízás nélküli ügyvitel szabályai
irányadók.”
 A visszatartott szolgáltatást a jogosultnak a kötelezett érdeke és
feltehető akarata szerint eljárva kell kezelnie.

5. Elállási, illetve felmondási jog

 Elállás12: a szerződéskötés időpontjára visszamenő hatályú (ex tunc) egyoldalú

szerződésmegszűntetés.
 Felmondás: A szerződés egyoldalú megszűntetés, mely a jövőre vonatkozik (ex nunc).
 6:140. § Elállás, felmondás
o (1) „Ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés
teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől, vagy ha a
szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani,
felmondhatja azt, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.”
 Az elállás és a felmondás a szerződés egyoldalú megszüntetését jelenti.
 Szigorú következménye miatt a törvény az elállás, illetve a felmondás
lehetőségét a kötelezett szerződésszegése esetén is csak akkor engedi
meg a jogosultnak, ha érdekmúlást tud bizonyítani.
 E jogok gyakorlásánál vizsgálni kell az arányosságot.
 A felmondási jog csak társadalmi rendeltetésével összhangban, súlyos
szerződésszegés esetén gyakorolható13.
 A jogosultnak az elállás, illetve a felmondás okát konkrétan meg kell jelölnie. A
feleknek a szerződés megszüntetése esetén el kell számolniuk egymással.
o (2) „A jogosult jognyilatkozata érvényességéhez köteles megjelölni az elállás
vagy a felmondás okát, ha ez a jog több okból megilleti. A jogosult a
megjelölt elállási vagy felmondási okról másikra térhet át.”
o (3) „A kötelezett nem követelheti az ellenszolgáltatás nélkül maradt
szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését, ha a jogosult bizonyítja,
hogy a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja,
amelyért a kötelezett felelős.
o Ha a jogosult a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak
visszatérítését akkor is, ha ő a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni
nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza,
amelyért a kötelezett felelős.”

12
Főszabály szerint akkor alkalmazható, a szerződéskötés előtt fennállt helyzet természetben
visszaállítható és a jogosult maga is képes visszatéríteni a számára már teljesített szolgáltatást.
13
Pl.: Visszaélésszerűen gyakorolja jogát a hitelező, ha egyhavi törlesztőrészlet elmulasztása és néhány
törlesztés rövidebb idejű késedelme miatt a rendelkezésére álló óvadéknak igénye kielégítésére történő
felhasználása helyett a kölcsönszerződést felmondja.
BELLOVICZ MARTIN 22
6. Részleges szerződésszegés

 6:149. § Részleges szerződésszegés

o „Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a
szerződésszegés jogkövetkezményei erre a részre következnek be, kivéve, ha
a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét
sértené.”

7. Közbenső szerződésszegés

 A teljesítés folyamatában elkülöníthető részkötelezettségek megszegését a Ptk.

közbenső szerződésszegésként definiálja és szankcionálja.
 6:150. § Közbenső szerződésszegés
o (1) „A fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az
intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a
másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse.”
o (2) „Az egyik felet terhelő intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása kizárja a
másik fél olyan kötelezettségének megszegését, amelynek teljesítését az
intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása megakadályozza.”

8. Előzetes szerződésszegés

 6:151. § Előzetes szerződésszegés

o (1) „Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a
kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a
teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult
gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat.”
 A jogosultnak kell az érdekmúlást bizonyítania.
 „Előzetes hibás teljesítés”
o (2) „Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a
teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kijavítására vagy kicserélésre tűzött
határidő eredménytelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő
jogokat.”
 A határidő kitűzésénél fontos az arányosság vizsgálata.

9. A szerződésszegési szabályok diszpozitív jellege és ennek korlátai

 A felek egyező akarattal a szerződésszegési normáktól is eltérhetnek.

o A felek a szerződésszegés következményeit a törvénytől eltérően
határozhatják meg: kiterjeszthetik, korlátozhatják, kizárhatják azt.
o A szerződésszegés fogalmát szűkíthetik, illetve bővíthetik.
 A szerződési szabadság e területét korlátozzák bizonyos szabályok. Például:

BELLOVICZ MARTIN 23
  6:152. § A szerződésszegés jogkövetkezményeinek korlátozása és kizárása
o „A szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget
megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró
szerződési kikötés semmis.”
 Emellett: garanciális szabályok illetik meg a fogyasztót, további szabályok szorítják
kereték közé az általános szerződési feltételekkel kötött szerződéseket.

XXV.Fejezet A szerződésszegési (kontraktuális) kártérítési jog

1. A kártérítés a polgári jog központi intézménye

 A polgári jog egész szabályrendszerének alapvető funkciója a megfelelő jogi indok

nélküli, nem ellentételezett vagyoneltolódások megakadályozása, illetve
bekövetkezésük esetén azok kiegyenlítése vagy legalább kiegyensúlyozása.
o Dologi jogban: (jogos önhatalom, rei vindicatio [tulajdoni kereset], actio negatoria)
 a birtokvédelem és
 a tulajdonjog védelme.
o Kötelmi jogban a két fő eszköz:
 a kártérítés és
 a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésének előírása.
 A visszterhesség vélelmére támaszkodva épülnek fel:
o a szerződéses szinallagmát14 védő jogi eszközök az érvénytelenség alakzatai
körében,
o a kellékszavatossági jogsegélyek és
o a jogszavatossági jogsegélyek.
 A kártérítés szankciója a szerződési jogban és a szerződésen kívüli ún. magánjogi
deliktumok körében alapvetően hasonló felelősségi tényálláshoz kapcsolódik, de az
egyes tényálláscsoportoknál a Ptk. eltérő kimentési feltételeket támaszt, és
különbözőképpen határolja be a megtérítendő károk körét is.
o Emiatt szükséges az adott kártérítési felelősségi tényállás minősítése.
 A kártérítés a szerződésszegések egyik legfontosabb szankciója, amely megállhat
önmagában és társulhat más szankcióhoz is.
 6:142. § Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért
o „Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt
megtéríteni.
o Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
 a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,
 a szerződéskötéskor előre nem látható körülmény okozta, és
 nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt
elhárítsa.”

14
szolgáltatások értékegyensúlya
BELLOVICZ MARTIN 24
 2. A kontraktuális kártérítési felelősség funkciója

 Fő funkciója: a kockázatok helyes elosztása a felek között.

 A felek döntéseiknél elsősorban költségtényezőként kalkulálják az esetleges
szerződésszegésük alapján fizetendő kártérítési kötelezettségük kockázatát.
o A magánjogi szerződéseknél a szerződésszegés kárkövetkezményeinek egyik
vagy másik félre hárítása tehát elsősorban kockázatelosztást, és nem
valamely egyéni hiba utólagos szankcionálását jelenti.
o A kockázatelosztás célját szolgálja:
 a törvényben a kártérítési felelősség előfeltételeinek megállapítása,
 az azokkal kapcsolatos bizonyítási teher megosztása a felek között.

3. A kontraktuális és a szerződésen kívüli (deliktuális) kártérítési felelősség

elvi különbsége és ennek következményei

Deliktuális felelősség Kontraktuális felelősség

Eltérések
Mentesülés A kimentés enyhébb, mentesül, ha a Szigorú kimentés, három kimentési
magatartás nem volt felróható. feltétel együttes bizonyítása
szükséges.
Kártérítés mértéke Az okozott kár vonatkozásában (nem Egyes kárelemek teljes térítése
csak egyes kárelemek vonatkozásában) mellett (a szolgáltatás tárgyában
érvényesül az adekvát okozatosság bekövetkezett kár, a felmerült
elve, azaz nem térítendők azok a költségek), meghatározott
károk – az okozatosság hiánya, kárelemek, így a jogosult egyéb
távoli volta miatt –, amelyek a vagyonában keletkezett károk és az
károkozás időpontjában előre nem elmaradt haszon vonatkozásában
voltak láthatóak. korlátozott mértékű a kártérítés.
Kártérítés méltányos
Lehetséges Nem lehetséges
mérséklése
Azonosságok
A károkozás tilalma Aki másnak jogellenesen kárt okoz, Aki a szerződés megszegésével a
köteles azt megtéríteni. másik félnek kárt okoz, köteles azt
megtéríteni.
A kár fogalma
(kár elemei)
Többek közös
károkozása A deliktuális felelősségi szabályok A deliktuális felelősségi szabályok
között van meghatározva. kiegészítő alkalmazása.
Károsulti
közrehatás
Kártérítés módja

2. táblázat A kontraktuális és deliktuális felelősség közötti különbségek és azonosságok

BELLOVICZ MARTIN 25
  Funkciójuk eltér:
o Kontraktuális kárf.: a felek közötti igazságos kockázatelosztást szolgálja.
o Deliktuális kárf.: a károsultnak történő teljes elégtétel nyújtása a cél.

4. A kontraktuális kártérítési felelősség megállapításának törvényi előfeltételei

 A Ptk. 4 konjunktív feltételt támaszt a kártérítési kötelezettség megállapításához:

o a szerződésszegés bekövetkezését;
o a kár felmerülését a másik félnél; a jogosult bizonyítja
o okozati összefüggést a szerződésszegés és a kár között;
o a szerződésszegő ne tudja kimenteni magát a felelősség alól. a kötelezett bizonyítja
 A kártérítési felelősséget bármely kötelezettség megszegése megalapozhatja.
o A leggyakrabban a következő nevesített szerződésszegési formák vonnak
kártérítési felelősséget maguk után:
 késedelem,
 hibás teljesítés,
 a teljesítés lehetetlenné válása vagy
 teljesítés megtagadása.
o Kártérítési felelősséget vonhat maga után egy kísérő kötelezettség is:
 az együttműködési (tájékoztatási, akadályközlési, megvizsgálási stb.) vagy
 a titoktartási kötelezettség megszegése.
 Az ún. gondossági kötelmet létrehozó szerződéseknél a kötelezett (a megbízott) akkor
is igényt tarthat az ellenszolgáltatásra, ha eljárása nem vezetett eredményre. (pl.
megbízási szerződés [Ptk. 6:272. §], az ügyvédek, orvosok, tanárok megbízása.)
o Ebben az esetben is előfordulhat a kísérő kötelezettség megszegése.
 6:524. § Többek közös károkozása
o (1) „Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben
egyetemleges.”
 Külön beszélünk: vagyoni kárról (6:522. §), illetve nem vagyoni sérelemről (2:52. §).
 2:52. § Sérelemdíj
o (1) „Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért
nem vagyoni sérelemért.”
 2:53. § Kártérítési felelősség
o „Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a
jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a
jogsértőtől kárának megtérítését.”

BELLOVICZ MARTIN 26
5. A Ptk. kimentési rendje

 A Ptk. 3 feltétel együttes (konjunktív) meglétét kívánja meg a kimentéshez.

o A törvény kimentő (exculpációs) bizonyítási rendszert fogad el: a bizonyítási
terhet mindhárom kimentési feltétel tekintetében a szerződésszegőre helyezi.
 6:142. § Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért
o „[…] Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
 a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,
 a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta,
 és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt
elhárítsa.”
Ellenőrzési kör meghatározása
 E körülmények felsorolhatatlanok, de biztosan idesorolandó a vis maior helyzetek.
 Ami biztosan nem a szerződő fél ellenőrzési körébe tartozik:
o természeti katasztrófák (földrengés, tűzvész, járvány, aszály, fagykár, árvíz, szélvihar,
villámcsapás stb.);
o politikai-társadalmi események (háború, forradalom, felkelés, szabotázs,
közlekedési útvonal [repülőtér, folyami vízi út stb.] lezárása);
o állami intézkedések (behozatali-kiviteli tilalmak, devizakorlátozások, embargó, bojkott)
o külső körülmény által okozott súlyos üzemzavar (a külső áramellátás tartós
kimaradása miatt),
o radikális piaci változások (drasztikus árrobbanás, a fizetés pénznemének rendkívüli
meggyengülése stb.).
 Ami biztosan a szerződő fél ellenőrzési körébe tartozik:
o a szerződésszerű teljesítéshez vezető folyamat szervezésében, beszerzési
nehézségeiben megnyilvánuló ok,
o a kötelezett alkalmazottainak magatartásában (sztrájk) megnyilvánuló ok,
o az áru tervezési hibája (akkor is, ha nem a kötelezett maga állítja elő az árut).
A szerződésszerű teljesítést akadályozó körülmény előreláthatósága
 A kimentés második feltétele: a szerződésszegő fél számára a saját ellenőrzési körén
kívül felmerülő, a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülmény
o a szerződéskötés idején
o objektíve (a kötelezett helyzetében lévő személynek az adott körülmények közötti
viszonyokra vetített mércéjével mérve)
o ne legyen előre látható.
 6:521. § Előreláthatóság
o „Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban,
amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.”
 Nincs lehetőség a kimentésre, ha ugyan a körülmény a kötelezett ellenőrzési körén
kívül esik, de azzal a kötelezettséget vállaló félnek a szerződés megkötéskor
objektíve számolnia kellett.

BELLOVICZ MARTIN 27
Funkció: A kockázatoknak a felek közötti igazságos elosztása.
Az szerződésszerű teljesítést akadályozó körülmény elhárítása
 A Harmadik feltétele a kimentésnek: nem volt elvárható, hogy a fél a
szerződésszerű teljesítést akadályozó körülményt elkerülje, vagy annak kár-
következményeit elhárítsa.
 Funkció: A teljesítés érdekében elvárt erőfeszítés végső határát jelöli ki.

6. Kivételek a kimentés rendje tekintetében

 Kivételek:
o az egészségügyi szolgáltatások,
o az ingyenes szerződések (ingyenes letét),
o a használat átengedése harmadik személy részére engedély nélkül,
o a letett dolog használata, másra bízása, hasznainak szedése, kezelése.
 Eütv. 244. §
o (2) „Az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett
kárigényekre, illetve a személyiségi jogsértések esetén követelhető igényekre
a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a
személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó szabályait kell
megfelelően alkalmazni.”
 A károkozó egészségügyi szolgáltató a felróhatósága hiányában
[1:4. § (1)] mentesül az okozott károk megtérítési kötelezettsége alól.
o A bizonyítás e tekintetben az egészségügyi szolgáltatót terheli.
o Az szerződés tartalmából fakadó kötelezettségek bármelyikének nem
megfelelő teljesítése, elmulasztása megalapozza az eü. intézmény
felelősségét.
o A gyógyintézet kimentheti magát, ha bizonyítja: a szerződés tárgyát képező
gyógyító, megelőző tevékenység során az általában elvárható gondossággal,
az írott és íratlan szakmai követelményeknek megfelelően járt el, és a kár
ennek ellenére következett be, vagy ettől függetlenül is ugyanúgy
bekövetkezett volna.
 6:147. § Kártérítési felelősség ingyenes szerződéseknél
o (1) „Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, a szolgáltatás
tárgyában bekövetkezett kárért akkor felel, ha a jogosult bizonyítja, hogy a
kötelezett a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a
tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a
jogosult nem ismert.”
 A jogosult bizonyítja a szándékosságot.
 Az elmaradt hasznokért a kötelezett egyáltalában nem felel.

BELLOVICZ MARTIN 28
 o (2) „Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, köteles a jogosult
vagyonában a szolgáltatással okozott kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség
alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.”
 6:365. § Ingyenes letét
o (3) „Ingyenes letét esetén a letéteményes a szerződésen kívüli károkozásért
való felelősség szabályai szerint felel azért a kárért, amelyet a letevő a letett
dolog elveszése, elpusztulása vagy megrongálódása folytán szenved.”
 A letéteményes felróhatósága hiányának bizonyításával mentheti ki
magát; azt kell bizonyítania, hogy úgy járt el, ahogy az az adott
helyzetben általában elvárható.
 6:334. § A használat átengedése harmadik személy részére
o (3) „Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó hozzájárulása nélkül adja albérletbe
vagy engedi át másnak használatra, azokért a károkért is felel, amelyek e
nélkül nem következtek volna be.”
 6:361. § A letett dolog használata, másra bízása, hasznainak szedése, kezelése
o (3) „A letéteményes a letett dolgot nem használhatja, nem hasznosíthatja,
más személy birtokába vagy őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ez a letevőnek
károsodástól való megóvása érdekében szükséges. E tilalom megszegése
esetén felelős minden kárért, amely e nélkül nem következett volna be.”

7. A megtérítendő károk nagysága

 6:143. § A kártérítés mértéke

o (1) „Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában (tapadó kár)
keletkezett kárt.”
o (2) „A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában
keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell
megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a
szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének
időpontjában előre látható volt.”
o (3) „Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell
téríteni.”
 (Pl.: megtagadja a teljesítést, másnak adja el a leszerződött árut)
 A kártérítésnek a jogosultat lehetőség szerint olyan helyzetbe kell hoznia, mint
amilyenben szerződésszerű teljesítés esetén került volna.
 A kártérítés során nemcsak a „szolgáltatásban meglévő károkat” (tapadó károkat) kell
reparálni, hanem kompenzálni kell a jogosult egyéb vagyonában keletkezett károkat:
a következményi károkat.

BELLOVICZ MARTIN 29
  Tapadó kár: a szolgáltatásban magában közvetlenül felmerült tényleges kár.15
o Amivel a károsult vagyona a szerződésszegés következtében csökken,
 Vagyontárgy elpusztulása, megrongálódása,
 Fedezeti szerződésből eredő kár,
 Szolgáltatás hibájában álló kár (értékcsökkenés): (ha a szolgáltatás dologi
értékét, esztétiákát csökkenti, korlátozza használhatóságát)
 Értékcsökkenésben vagy kijavítási költségigényben jelentkező
teljesítési érdeksérelem.
 Következményi kár: (elmaradt vagyoni előny + a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károk)
o a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károk16:
 tényleges kár és költségek,
 felelősségi kár (mellyel harmadik személyek irányában tartozik a jogosult akár
kontraktuális akár deliktuális alapon),
 eljárási és ügyvédi költségek,
o az elmaradt vagyoni előny17
 Továbbeladási veszteség, az üzemleállásból, a termeléskiesésből,
illetve a bevételkiesésből fakadó profitveszteség, a kiesett munkabér
vagy más jövedelem, a piacvesztésből eredő károk.
 A tapadó károkat teljes egészében meg kell téríteni.
 A következményi károk esetében alkalmazni kell az ún. előreláthatósági klauzulát.
o „[…] olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult
bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a
szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.”
 Célja: a szokatlan, rendkívüli és ezért előre nem kalkulálható károk megtérítési
kötelezettségének kizárása.
o Példa: a megrendelő tájékoztatja a tetőfedő céget arról, hogy a lapostetős épület
legfelső szintjén értékes festményeket kíván majd elhelyezni. Ha a tetőfedő cég e
tájékoztatás után (esetleg emelt áron elérhető anyaggal, emelt díjért) vállalja a
szigetelő munkát, beázás esetén köteles lesz a festményekben keletkezett károkat is
megtéríteni. A cég a munka vállalásakor összegszerűleg korlátozhatja, vagy egészen
ki is zárhatja a felelősségét, vagy a vállalás feltételéül tűzheti azt, hogy a megrendelő
megfelelő biztosítást köt a festményekre. Ezekhez a kikötésekhez - természetesen - a
megrendelő beleegyezése is szükséges. Ha a megrendelő nem ad tájékoztatást a
festmények különleges értékéről, a tetőfedő cég kártérítési felelőssége a rendkívüli
károkra nem terjed ki.

15
Példák a tapadó kárra: a hibás és a hibátlan háztartási gép értékkülönbözete vagy a kijavítás
költsége; a hibás háztető kijavítási költsége; a fertőzött állatok értékvesztése; hibás mezőgazdasági gép
kijavítási költsége stb.
16
Pl.: a hibás mosógép által megrongált ruhákban esett kár; a hibás háztetőn történt beázás miatt
megrongálódott vagyontárgyakban esett kár; a fertőzött állatok által fertőzött további állatok
értékvesztése; hibás mezőgazdasági gép által a haszonnövényekben okozott kár stb.
17
gépi berendezés meghibásodása miatti termeléskiesés; a fertőzött anyaállatok szaporulatának
elmaradása; mezőgazdasági gép meghibásodása miatti terméskiesés stb.
BELLOVICZ MARTIN 30
  Az előreláthatósági követelményt nem a konkrét szerződésszegőre, hanem egy
hasonló helyzetben lévő személyre vonatkoztatva, általánosítva kell érteni.
o Felelőssége kiterjed mindarra, amit egy, az ő helyében észszerűen és
gondosan eljáró személy előre látott volna.
o A kárkövetkezmények és kockázatok előreláthatósága szempontjából a
szerződéskötés időpontja a mérvadó.
 A casus nocet domino elv: Az egyik fél által sem előrelátható károk kockázata a
károsult félnél marad.

8. A jogosult közrehatásának következménye

 6:525. § Károsulti közrehatás

o (1) „A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség
terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a
károkozó nem köteles megtéríteni.”
o (2) „A károkozó és a károsult között a kárt
 magatartásuk felróhatósága arányában,
 ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani.
 Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó
és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.”
o (3) „A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért
felelős.”
 A kármegelőzés és kárelhárítás érdekében a Ptk. egyes kötelezettségekkel nevesítve
is terheli a jogosultat. Ilyen a szolgáltatás megvizsgálására vonatkozó kötelezettség
(6: 127. §), amelynek elmulasztása hozzájárulhat a kár bekövetkezéséhez vagy
mértékének növekedéséhez.
 6:144. § A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályainak
kiegészítő alkalmazása
o (1) „A károsult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési
kötelezettségére, […] a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség
szabályait kell alkalmazni.”
o (2) „A kár fogalmára és a kártérítés módjára – az e fejezetben nem
szabályozott kérdésekben – a szerződésen kívül okozott károk megtérítésére
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés
méltányosságból való mérséklésének nincs helye.”
 A kármegosztás folyamata:
o 1. meg kell állapítani a kötelezett szerződésszegésért való kárfelelősségét
o 2. meg kell állapítani a megtérítendő károk mértékét.
o 3. A kötelezett terhére így meghatározott kártérítésből le kell vonni a
jogosult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettsége felróható
megszegése miatt a jogosultra terhelendő kárösszeget [6: 525. § (1) bek.].

BELLOVICZ MARTIN 31
 9. Fedezeti vétel és fedezeti eladás

 Fedezeti jellegű a szerződés, ha azzal a jogosult a kötelezett által szerződésellenesen

nem teljesített18 árumennyiséget pótolja, illetve a szerződésellenesen át nem vett
árut másnak értékesíti.
o Fedezeti szerződéskötésre sor kerülhet vétel vagy eladás céljából is.
o Fedezeti vétel: a vevő az eladója által (határidőben) nem teljesítettfajlagos
szolgáltatást: nyersanyagot, gabonát stb. egy harmadik személytől szerzi be.
o Fedezeti eladás: az eladó eladja harmadik személynek a vevője által
szerződésellenesen át nem vett, fajlagosan meghatározott szolgáltatást.
 6:141. § Fedezeti szerződés
o „A jogosult – elállása vagy felmondása esetén – a szerződéssel elérni kívánt
cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet, és – a kártérítés szabályai
szerint – követelheti a kötelezettől a szerződésben és a fedezeti szerződésben
kikötött ellenértékek közötti különbség, továbbá a fedezeti szerződés
megkötéséből eredő költségek megtérítését.”
 Ha a jogosult fedezeti szerződést köt, kártérítés formájában követelheti a
szerződésszegő kötelezettől az eredeti szerződés és a fedezeti szerződés ellenértéke
közötti különbséget, igényelheti továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő
költségeit is.
o Ezek a károk a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárnak minősülnek: teljes
egészében megtérítendők.
 A jogosultat itt is terheli a kárenyhítési kötelezettség.
o Vizsgálandó: az adott helyzetben általában elvárható legkedvezőbb
ellenérték mellett került-e sor a fedezeti szerződés megkötésére.

10.A káronszerzés tilalma

 A kártérítés a jogosultat a szerződésszegés következtében ért vagyoni hátrány

reparálását szolgálja, de nem vezethet a jogosult indokolatlan vagyongyarapodására.
 6:522. § A kártérítési kötelezettség terjedelme
o (3) „A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó
vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem
indokolt.”

18
Fedezeti vételi szerződést köthet a jogosult a teljesítés lehetetlenülése vagy megtagadása,
továbbá elállásra jogot adó szállítási vagy átvételi késedelem esetén.
BELLOVICZ MARTIN 32
 11.A felelősségi rendszer károsult általi választásának (a párhuzamos
kártérítési igényeknek) kizárása: a non-cumul elv

 A két felelősségi rendszer számos különbséggel rendelkezik, melynek kiválasztása

nagyban befolyásolja a felek „pozícióját” jogvita esetén.19
 Non-cumul elv: Ha ugyanazon személlyel szembeni kártérítési igény egyszerre
megítélhető kontraktuális és deliktuális alapon, akkor a szerződésszegéssel okozott
károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni.
 6:145. § Párhuzamos kártérítési igények kizárása
o „A jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben akkor is a
szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint
érvényesítheti, ha a kár a kötelezett szerződésen kívül okozott károkért való
felelősségét is megalapozza.”
 A kontraktuális és a deliktuális kártérítési felelősségi rendszer összeütközéséről csak
akkor beszélhetünk, ha ugyanaz a személy a két felelősség alanya.

12.Felelősség a közreműködőért
A közreműködő fogalmi határai
 A felek kötelezettségeik teljesítéséhez főszabály szerint igénybe vehetik más
személy: „közreműködő” segítségét.
o Összetett szolgáltatások (pl. egy gyár felépítése) esetében harmadik személyek
(alvállalkozók) igénybevétele szinte szükségszerű.
o Közreműködés esetében nem a teljes szolgáltatás teljesítése történik a
kötelezett helyett harmadik személy részéről, hanem a teljesítésnek
valamely elemét hajtja végre, készíti elő vagy más módon segíti teljesülni
harmadik személy.
 Közreműködő: az a személy, aki a kötelezett kötelezettsége teljesítéséhez, illetve a
jogosult joga gyakorlásához vesz igénybe.
o Teljesítési segéd: az a közreműködő, aki magának a szolgáltatásnak (pl.:
vállalkozási műnek: épületnek, gépnek) egy részét elkészíti.
 6:129. § Közreműködő igénybevétele
o (1) „A felek kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más
személy közreműködését vehetik igénybe.”
o (2) „Ha a kötelezett a szolgáltatás jellege, jogszabály rendelkezése vagy a
felek megállapodása szerint személyesen köteles eljárni, más személy
közreműködését akkor veheti igénybe, ha a jogosultnak károsodástól való
megóvása érdekében szükséges.”

19 A Ptk. felelősségi rendszerében nehezen volna védhető, hogy a törvény átengedje a felelősségi rezsim megválasztását a
károsultnak, aki ezzel élve „átvihetné" a felelősség elbírálását a szerződési jog kockázatelosztó szempontokat követő területéről
az ilyen megfontolásokat alig ismerő deliktuális kárfelelősségi mezőbe, csupán azért, mert ez számára kedvezőbb eredménnyel
kecsegtet.

BELLOVICZ MARTIN 33
A kötelezett felelőssége a közreműködőért
 A jogszerűen igénybevett közreműködő magatartásáért az őt igénybevevő kötelezett a
felelős a jogosulttal szemben.
o A közreműködő magatartását a kötelezettnek kell beszámítani.
o Oka: a közreműködőt a kötelezett választja ki, az ő teljesítését segíti, és a
jogosult rendszerint nem is vizsgálhatja kettőjük jogviszonyát.
 6:148. § A közreműködőért való felelősség
o (1) „Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy
közreműködését veszi igénybe, az igénybevett személy magatartásáért úgy
felel, mintha maga járt volna el.”
o (2) „Ha a kötelezettnek más személy igénybevételére nem volt joga, felelős
mindazokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem
következtek volna be.”
 A közreműködőt a kötelezett mentheti ki.
 A kötelezettnek a mentesüléshez - a közreműködőre vonatkoztatva - azt kell
bizonyítania, hogy
o a károkozó körülmény (a jogosult és a kötelezett közötti főszerződés viszony: például
vállalkozási szerződés) paraméterei között) a közreműködő ellenőrzési körén
kívül merült fel,
o amely körülmény a közreműködővel kötött szerződés megkötésekor (pl.:
alvállalkozási szerződés) - egy, a közreműködő helyzetében lévő személy részére
- nem volt előrelátható, és
o nem volt elvárható, hogy a közreműködő a körülményt elkerülje, vagy a
kárt elhárítsa.
A kötelezett megtérítési (visszkereseti) igénye a közreműködővel szemben
 A kötelezett megtérítési igénnyel fordulhat a közreműködő ellen.
 6:148. § A közreműködőért való felelősség
o (3) „A kötelezett a közreműködővel szemben – annak szerződésszegése miatt
– mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a jogosulttal szemben helytállni
tartozik.”
 A kötelezett bizonyítja azt, hogy a kárt mennyiben okozta a közreműködő.
 A közreműködővel szembeni megtérítési igény elévülése addig nyugszik, ameddig
a jogosult és a kötelezett közötti jogviszonyban tisztázódik: felel-e a kötelezett, és
ha igen, mekkora kárért.

BELLOVICZ MARTIN 34
 A jogosult esetleges közvetlen deliktuális kártérítési igénye a közreműködővel szemben
 A szerződés jogosultja és a kötelezett közreműködője közötti viszony rendjében a
termékszavatosság20 kivételt képez.
o A termékszavatosság áttöri a relatív szerkezetű jogviszonyok burkát, és (a
kötelezett megkerülésével) közvetlen szerződésszegési: kellékszavatossági igényt
(igaz: nem kártérítési igényt) teremt a jogosult számára a szolgáltatás gyártójával,
illetve forgalmazójával (lényegében a kötelezett közreműködőjével) szemben.
 Kérdés: fordulhat-e a jogosult szerződésen kívüli kártérítési igénnyel a
közreműködővel szemben? (egyes esetekben akár igen)

XXVI. Fejezet Késedelem

1. A kötelezett késedelme

 6:35. § A teljesítés ideje

o (1) „A teljesítés ideje meghatározható határnap vagy határidő tűzésével.
Határnap tűzése esetén a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni. Határidő
megjelölése esetén a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül
bármikor teljesíthető, kivéve, ha az eset körülményeiből az következik, hogy
a jogosult választhatja meg a teljesítés időpontját.”
 6:153. § A kötelezett késedelme
 „A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem
teljesíti.”
 6:154. § A kötelezett késedelmének jogkövetkezményei
o (1) „Ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult követelheti a teljesítést,
vagy ha a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke
megszűnt, elállhat a szerződéstől.”
 Ha a szolgáltatás természetben nem restaurálható: egyo. felmondható.
o (2) „A jogosult elállásához nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek
megszűnésének bizonyítására, ha
 a) a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás
felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben
– és nem máskor – kellett volna teljesíteni; vagy
 b) a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és
a póthatáridő eredménytelenül telt el.
o (3) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késelemből eredő,
pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárát, kivéve, ha a
késedelmét kimenti.” (Szubjektív szankció: a 6:142. § alapján kimentheti magát.)

20
6:168. § (1) „Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (termék) hibája esetén a fogyasztó
követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn belül,
a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki.”
BELLOVICZ MARTIN 35
 2. A jogosult átvételi késedelme

 6:156. § Átvételi késedelem

o (1) „A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el.”
o (2) „A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja.”
o (3) „Átvételi késedelem esetén a kötelezett a dolog őrzésére a megbízás
nélküli ügyvitel szabályai (6:586. §) szerint köteles, a kárveszély pedig a
jogosultra száll át.”
 Egyébként főszabály szerint a kárveszély a teljesítéssel száll át.
o (4) „Ha a felek a szolgáltatást fajta és mennyiség szerint határozták meg, a
(3) bekezdés rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a felek a teljesítésre
szánt dolgokat megjelölték vagy a többi hasonló dologtól a jogosult részére
elkülönítették.”
 A jogosult köteles megtéríteni az átvételi késedelem által okozott kárt.
o A kártérítési kötelezettség itt is szubjektív jellegű: a jogosult a kontraktuális
felelősség szabályai (6: 142. §) szerint kimentheti magát.
o A jogosult átvételi késedelmét kötbérrel (6: 186. §) szankcionálhatják.

XXVII. Fejezet Hibás teljesítés

1. A hibás teljesítés fogalma

 6:157. § Hibás teljesítés

o (1) „A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában
nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi
követelményeknek.
 A Ptk. tudatosan nem dolog, hanem (általánosítva) a szolgáltatás
hibájáról szól, kiterjesztve ezzel a hibás teljesítés fogalmát a vagyoni
értékű jogokra [szabadalomra, szerzői jogra, védett műszaki, gazdasági vagy
szervezési ismeretre (know-how-ra): 2:47. §], üzletrészre stb. is.
 Aliud-szolgáltatás21: A kötelezett nemcsak eltérő minőségben teljesít,
hanem egyenesen más szolgáltatást (pl. más dolgot) nyújt a jogosultnak.
o A minőségi követelményt támaszthatja:
 jogszabály vagy
 a felek megállapodása.
 Ez lehet akár korábbi gyakorlat, szokás vagy az adott
üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles
körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás22.

21
Az aliud-szolgáltatás nem hibás teljesítés, hanem a teljesítés megtagadását jelenti.
22
6:63. § (5) „A szerződés tartalmává válik minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek
korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak.

BELLOVICZ MARTIN 36
  A Ptk. (6:123. §) általános minőségi követelményként a szolgáltatás
rendeltetése szerinti célra való alkalmasságát határozza meg.
o Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés
időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie
kellett.” (pl. használt gépkocsi amortizációja)
o (2) „Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés,
amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó
rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.”
 Hibás teljesítés lehet a járulékos kötelezettség megszegése is (tájékoztató át nem adása).
 A hibás teljesítés megállapításához a hibának a teljesítéskor már fenn kellett állnia.
o Ezt a jogosult bizonyítja. A fogyasztó esetében vélelem áll fenn:
 6:158. § Hibás teljesítési vélelem
o „Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig
vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által
felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a
dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.”

2. A hibás teljesítés jogkövetkezményeinek rendszere

 A Ptk. alapján visszterhes szerződés hibás teljesítéséhez (vagyis a teljesítéskor a

szolgáltatásban már meglévő hibához) a következő jogkövetkezmények fűződhetnek:
o a) A hibás teljesítés tényéhez kapcsolódó (objektív) szankcióként
 aa) törvényből fakadó szankcióként:
 kellékszavatossági kötelezettség,
 jogszavatossági kötelezettség.
 ab) rendszerint külön vállalás alapján:
 jótállási kötelezettség.
o b) jogi hibáztathatóságot is megkívánó (szubjektív) és egyben kimentést engedő
szankcióként
 ba) törvényből fakadó szankcióként:
 kártérítési kötelezettség.
 bb) külön vállalás alapján:
 minőségi kötbérfizetési kötelezettség.
o c) A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződéshez kapcsolt nem szerződési,
hanem törvényi kötelem alapján kimentést engedő szankcióként:
 termékszavatossági kötelezettség.

A szerződés tartalmává válik továbbá minden, az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai
által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, kivéve, ha annak alkalmazása a felek
között – korábbi kapcsolatukra is figyelemmel – indokolatlan volna.”
BELLOVICZ MARTIN 37
 3. Kellékszavatossági helytállási kötelezettség
A kellékszavatossági kötelezettség fogalma
 6:159. § Kellékszavatossági jogok
o (1) „Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal
tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.”
 A Ptk. szerint a kellékszavatossági kötelezettség a visszterhes szerződés
kötelezettjének törvényből fakadó, a hibás teljesítés tényéhez kapcsolódó (objektív)
kötelezettsége a fizikai hibában szenvedő (kellékhibás) szolgáltatás (a szolgáltatáshoz
tapadó kár) reparálására.
 A kellékszavatossági kötelezettség fogalmi elemei tehát a következők:
o törvényből fakad (de akár ki is zárhatják, kivéve: fogyasztó - vállalkozás),
o csak visszterhes szerződéseknél terheli a hibásan teljesítő kötelezettet23,
o objektív: önmagában a hibás teljesítés tényéhez kapcsolódik,
o a szolgáltatás fizikai hibájából fakadó érdeksérelmet: a tapadó kárt reparálja.
A kellékszavatossági jogok
 A jogosult kellékszavatossági igényéből fakadnak a kellékszavatossági jogok.
o Ezek közül a jogok közül a kellékhiba kötelezett általi természetbeni
orvoslását eredményezi:
 a kijavítási jog és
 a kicserélési jog.
o A jogosultnak a hibás teljesítésből fakadó sérelmének pénzben történő
orvosolását eredményezi:
 a jog az ellenszolgáltatás arányos leszállítására,
 a jog a hiba kijavítására vagy kijavíttatására a kötelezett költségére,
 az elállási jog.
 A kellékszavatossági jogok gyakorlása során a fenti sorrendben kell „haladni”.
 6:159. § Kellékszavatossági jogok
o (2) „Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
 a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott
kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a
kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével
összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne,
figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét,
a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a
jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
 b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, – a (2a)
bekezdés szerinti kivétellel –

23
Ingyenes szerződéseknél: a kötelezettet csak a szándékosan okozott vagy a szolgáltatással
kapcsolatban meghatározott tájékoztatás elmulasztása miatt keletkezett tapadó károkért felelős.
BELLOVICZ MARTIN 38
  a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy
 mással kijavíttathatja, vagy
 a szerződéstől elállhat, ha
 a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta,
 e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem
tud eleget tenni, vagy
 ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő
érdeke megszűnt (a jogosult bizonyítja [nem túl nehéz]).
o (2a) „Fogyasztó és vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru
adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások
nyújtására irányuló – szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai
gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki,
illetve mással sem javíttathatja ki azt.”
o (3) „Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.”
o (4) „A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által
elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosult
érdekeit kímélve kell elvégezni.”
A kellékszavatossági igény érvényesítésének határidői
 Indokolt, hogy a legrövidebb időn belül tisztázódjanak a vitás kérdések, mert:
o a kötelezettre jelentős terhet ró a kellékszavatossági helytállás (objektív jelleg),
o a jogosult számára a hibás teljesítés bizonyítása az idő múlásával nehezedik.
 A Ptk. a kellékszavatossági igény minél előbbi érvényesítését így ösztönzi:
o a jogosult késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni;
o a kellékszavatossági igény elévül;
o az elévült kellékszavatossági igény beszámításra alkalmas.
 6:162. § A hiba közlése
o (1) „A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a
kötelezettel közölni.”
o (2) „Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől
számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell
tekinteni.”
o (3) „A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.”
 A kellékszavatossági igény elévül a teljesítés időpontjától számítva:
o 1 év alatt általában,
o 5 év alatt ingatlan esetében,
o 2 év alatt fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetében;
 minimum 1 év alatt, ha a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés
tárgya használt dolog.

BELLOVICZ MARTIN 39
 6:163. § A kellékszavatossági igény elévülése
o (1) „A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított
egy év alatt évül el.”
o (2) „Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó
kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül
el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog,
a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb
elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen (1<).”
o (3) „Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a
kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül
el.”
 Az elévülés nyugvása és megszakadása
o (4) „Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely
alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.”
o (5) „A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére (ha a fék
volt hibás, akkor csak arra) a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik.
Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás
következményeként új hiba keletkezik.”
 6:164. § A szavatossági jogok érvényesítése kifogásként
o „A jogosult kellékszavatossági jogait az ugyanabból a szerződésből eredő
követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a
kellékszavatossági igény elévült.”
 Ha például egy adásvételi szerződés eladója vételártartozást követel a vevőtől, a
vevő beszámíthatja a hibás teljesítés miatti árleszállítási vagy a
kijavítás/kijavíttatás költségeire vonatkozó pénzbeli igényét akkor is, ha
kellékszavatossági igénye már elévült.
 A törvény nem várja el a jogosulttól, hogy kellékszavatossági igényében pontosan
jelölje meg a hiba okát.
 6:165. § Az érvényesített szavatossági igény terjedelme
o (1) „A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt
határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt hibát
előidézte.”
 Pl.: elfogadható a szavatossági igény, ha a jogosult a gépkocsi fékezési problémáit
kifogásolja, de annak okát egyáltalán nem vagy nem helytállón jelöli meg.
o (2) „Ha a jogosult a szavatossági igényét a dolognak a megjelölt hiba
szempontjából elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági
igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.”
 Ha viszont a jogosult a szolgáltatott dolognak csak valamely elkülöníthető része (a
gépkocsi ablaktörlője) tekintetében jelent be hibát, a szavatossági igény a
szolgáltatás egyéb részeire (a motorra) nem minősül előterjesztettnek.

BELLOVICZ MARTIN 40
A jogosult áttérése a választott szavatossági jogról egy másikra: ius variandi
 6:160. § Áttérés más kellékszavatossági jogra
o „A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az
áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az
áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.”
 Pl.: a jogosult az ellenszolgáltatás arányos leszállításáról áttérhet a hiba maga
vagy más általi kijavítására, vagy fordítva.
A bíróság eltérése a jogosult által választott szavatossági jogtól
 6:161. § Eltérés a jogosult által megjelölt kellékszavatossági jogtól
o „A bíróság a jogosult kérelméhez nincs kötve, de nem kötelezhet olyan
kellékszavatossági jog teljesítésére, amely ellen mindegyik fél tiltakozik.”
 Pl. a jogosult a hiba kijavíttatását kérte, de a kicserélés gazdaságosabb.
A szavatossági kötelezettség teljesítésének költségei
 6:166. § Költségviselés
o (1) „A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a
kötelezettet terhelik.”
 A kötelezettet terhelik a járulékos költségek is (pl. a hiba vizsgálatával, a
dolog szállításával, az ügyintézéssel kapcsolatos).
o (2) „Ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási
kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség
teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles
viselni, ha a
 dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha
 a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.”
A szavatossági kötelezettség teljesítéséből származó gazdagodás kizárása
 6:167. § A kötelezett gazdagodási igénye
o (1) „Ha a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt a
kellékszavatossági határidő jelentős részének eltelte után kerül sor, és ez a
jogosult számára számottevő értéknövekedést eredményez, a kötelezett a
gazdagodás megtérítésére tarthat igényt.
 Alapja: a káronszerzés tilalma.
o Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben e rendelkezést nem lehet
alkalmazni.”
o (2) „Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az
értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat
következménye.”

BELLOVICZ MARTIN 41
 Külön szabályok vállalkozási szerződés hibás teljesítésére
 A vállalkozási szerződés24 sajátossága: a teljesítés jogilag átfogja a dolog
létrehozásának folyamatát is, és a feleknek (különösen jogosultnak) ebben a folyamatban
is vannak kötelezettségeik (e kötelezettségek pedig megszeghetők: hibás teljesítésre vezetnek).
o (2) „A kötelezett mentesül (2 feltétel) a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól,
ha a hiba a jogosult által adott
 a) anyag alkalmatlanságára vagy hibájára;
 b) adat hiányosságára vagy hibájára; vagy
 c) utasítás célszerűtlenségére vagy szakszerűtlenségére vezethető
vissza, és
 e körülményekre a kötelezett a jogosultat figyelmeztette.”
 Vállalkozási szerződés hibás teljesítésénél részben sajátosan alakulnak a
kellékszavatossági jogok is. Ez a következőket jelenti:
o kicserélés: a munkával előállítható eredmény részben vagy egészben újból
történő létrehozása;
o kijavítás és az eredmény újból történő létrehozása: az eredetileg vállalttól
eltérő módon is történhet, ha ez a megrendelő szerződésszerű teljesítéshez
fűződő érdekét nem sérti, és a többletköltségeket a vállalkozó vállalja.
Külön szabályok használati szerződések hibás teljesítésére
 Ha a kötelezett dolog vagy jogi oltalom alatt álló vagyontárgy időleges használatára
enged jogot a jogosultnak, a szerződés teljes tartama alatt terheli a kellékszavatossági
kötelezettség és a hibás teljesítésből eredő esetleges más kötelezettség (pl. kártérítési).
 6:332. § A bérbeadó szavatossága
o (1) „A bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama
alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés
előírásainak.
o Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlőt az elállás helyett a felmondás joga
illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet.”
 A kellékszavatossági jogok és azok sorrendje azonos az általános szabályokéval.
 A kötelezettnek a használati szerződések szolgáltatásának olyan hibáiért is helyt kell
állnia, amelyeknek oka az átadáskor nem volt benne dologban, hanem már az
átadás után, a használat során keletkezett.
o Oka: a használati szerződések kötelezettje (tulajdonos) a szerződés egész
tartamára vállalja a szerződésszerű használat (felhasználás, hasznosítás)
biztosítását.
 6:178. § Hibás teljesítés használatra vagy hasznosításra irányuló szerződéseknél

24
„Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban:
mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.”
BELLOVICZ MARTIN 42
 Külön szabályok fogyasztói szerződések hibás teljesítésére
 A fogyasztói szerződésekre vonatkozó külön rendelkezéseket a következőkben
foglalom össze:
o A szabályozás egyoldalúan kógens (a fogyasztó javára).
o A fogyasztó által a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba a
teljesítés időpontjában meglévőnek vélelmezett.
 Kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével
összeegyeztethetetlen;
o A hiba közlésének kötelezettsége a hiba felfedezésétől számított 2 hónapig
késedelem nélkül teljesítettnek tekintendő.
o 2 éves az elévülési jellegű igényérvényesítési határidő.
 (használt dolog esetében lehet rövidebb is, de minimum 1 év).
o A fogyasztóval szemben nincs gazdagodási igény.

4. Jogszavatossági kötelezettség

 A jogosultnak meg kell szereznie a szerződésben kikötött, a kötelezett által ígért és

átruházni vállalt jogi pozíciót:
o tulajdonjogot átruházó szerződéseknél a zavartalan tulajdonjogot,
o használati jogot engedő szerződéseknél a zavartalan használati jogot.
 6:175. § Jogszavatosság a jogszerzés akadálya miatt
o (1) „Ha tulajdonjog, jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló
kötelezettség esetén a tulajdonjog, más jog vagy követelés megszerzését
harmadik személy joga akadályozza, a jogosult köteles a kötelezettet
megfelelő határidő tűzésével felhívni arra, hogy az akadályt hárítsa el vagy
adjon megfelelő biztosítékot.
 (Tulajdon)jog megszerzésének akadályára vonatkozik.
 Ingyenes szerződésekre nem érvényes.
o A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult elállhat a szerződéstől és
kártérítést követelhet.” (Ha nem helyreállítható: szerződés egyoldalú felmondása.)
o (2) „Ha a kötelezett jóhiszemű25 volt, a szerződés megkötéséből eredő
károkat köteles megtéríteni.”
 6:176. § Jogszavatosság a jogszerzés korlátozott volta miatt
o (1) „Ha tulajdonjog, más jog vagy követelés visszterhes átruházására
irányuló kötelezettség esetén a tulajdonjog, más jog gyakorlását vagy a
követelés megszerzését harmadik személy joga korlátozza vagy értékét
csökkenti, a jogosult megfelelő határidő tűzésével tehermentesítést
követelhet.”

25
Nem tudta és nem is kellett tudnia, hogy harmadik személy (egy végrendeleti örökös) tulajdoni igényt
támaszt arra a dologra, amelyet ő elidegenített, a jogosult kártérítési igénye a szerződéskötésből eredő
károkra, a negatív interessé-re korlátozódik.
BELLOVICZ MARTIN 43
  (Tulajdon)jog megszerzésének korlátozottságára vonatkozik.
 Ingyenes szerződésekre ez sem érvényes.
o (2) „A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult a tehermentesítést a
kötelezett költségére elvégezheti.”
o (3) „Ha a tehermentesítés lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a
jogosult a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher
átvállalása fejében az ellenérték megfelelő csökkentését követelheti.
o Ezek a jogok a jogosultat akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre
megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a jogosult nem kívánja a
dolog tehermentesítését.” (Ha nem helyreállítható: szerződés egyoldalú felmondása.)
o (4) „Ha a kötelezett jóhiszemű volt, a szerződés megkötéséből eredő károkat
köteles megtéríteni.”
o (5) „Nem illetik meg ezek a jogok a jogosultat, ha a szerződés megkötésekor
tudta vagy tudnia kellett, hogy korlátozástól mentes tulajdonjogot, jogot
vagy követelést nem szerezhet, kivéve, ha a kötelezett a tulajdonjog, más jog
vagy követelés korlátozásmentességéért kifejezetten szavatosságot vállalt.”
 A terhek egy része az ingatlan-nyilvántartásból vagy más lajstromból
megismerhető: a jogosult kötelessége a terhek után tájékozódnia.
 6:332. § A bérbeadó szavatossága
o (1) „A bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama
alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés
előírásainak.”
o Ha harmadik személy joga akadályozza a zavartalan használatot, a jogosult
 tehermentesítést követelhet a megfelelő határidő tűzésével, ennek
eredménytelensége esetén
 maga tehermentesíthet a kötelezett költségére, végül
 elállhat, és kártérítést követelhet.

5. Jótállás
A jó tállás lényege
 6:171. § Jótállás
o (1) „Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján
jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető
jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles
helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha
bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.”
o (2) „A jótállás a jogosultnak jogszabályból eredő jogait nem érinti.”
 Ha a jótállási időn belül a szolgáltatás hibája jelentkezik, a jogosultnak nem kell
bizonyítania, hogy a hiba oka a szolgáltatásban a teljesítéskor már benne volt, hanem
a vélelem a hibás teljesítés mellett szól.

BELLOVICZ MARTIN 44
 o A (kellékszavatossághoz képest) bizonyítási teher megfordul26 (tapadó károkra).
o A kötelezett maga is vállalhat jótállást (ezzel jelezve szolgáltatása kiválóságát).
A jótállási jogviszony alanyai
 Ha a jótállás jogosultja a dolgot átruházza, a jogosult az új tulajdonos lesz.
 6:172. § Jótállási jogosultság tulajdonosváltozás esetén
o „A jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az
új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben.”
 A jótállás kötelezettje rendszerint a termék:
 előállítója (javítója) vagy
 eladója.
o A jótállási igényeket gyakran a jótállás kötelezettje helyett, az ő megbízása
alapján egy másik jogalany (pl. szervizvállalat) elégíti ki.
A jótállási kötelezettség tartalma és érvényesítése
 Jogosult szabadon választhat jótállási és kellékszavatossági jogainak érvényesítése
között.
 6:173. § A jótállási igény érvényesítése
o (1) „A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.
o Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására –
megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött
határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető
bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt.
 E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.”
 Nem nyugodhat és nem szakítható meg.
o (2) „A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok
gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

6. Kártérítési felelősség

 A következménykárok: a többi kártérítési igény mintájára ítélhetők meg.

 A tapadó károk: a jogosultnak
o az ún. elsődleges kellékszavatossági jogokat kell először kimerítenie,
o az elsődleges kellékszavatossági jogok kimerülése esetén igényelhet:
 kártérítést vagy
 a másodlagos kellékszavatossági joginak érvényesítését.
 6:174. § Kártérítés kellékhibás teljesítés esetén
o (1) „A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő
kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti.”

26
A kötelezettnek azt kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Vélelem szól
amellett, hogy a hiba a teljesít előtt keletkezett. Kellékszavatosságnál a jogosult bizonyít (kiv. fogyasztó).
BELLOVICZ MARTIN 45
 o (2) „A hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában (tapadó kár) bekövetkezett
károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha
 kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy
 ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e
kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy
 ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke
megszűnt.
o E kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott
határidőn belül (6:163. §) évül el.
 Nem a kártérítési igényre egyébként vonatkozó általános 5 éves elévülési időn
(6:22. §) belül.
o A jogosult kártérítési igényét az ugyanabból a szerződésből eredő
követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kártérítési
igény elévült.”

7. Minőségi kötbér

 6:186. § Kötbér
o (1) „A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan
okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési
kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.”
 A hibás teljesítést a jogosult bizonyítja (mint a kártérítési felelősségnél).
 A kimentés feltételeit a kötelezett bizonyítja.
 6:187. § Kötbér és egyéb szerződésszegési igények
o (2) „A jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet
szavatossági igényt.”
 Ha a jogosultnak a kellékszavatossági jogokkal vagy a minőségi kötbérrel nem
reparált következménykára merül fel, azokat kártérítési igény formájában
érvényesítheti.

8. Termékszavatosság

 Termékszavatosság: a gyártónak a fogyasztóval szembeni közvetlen

kellékszavatossági helytállási kötelezettsége a terméknek a forgalomba hozatal
időpontjában meglévő hibájáért.
A termékszavatosság lényeges vonásai
 6:168. § Termékszavatossági igény
o (1) „Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (ezen alcím
alkalmazásában: termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy
a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a
fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki.

BELLOVICZ MARTIN 46
  A termékszavatosság
o a törvény által teremtett (szerződésen kívüli kötelemből eredő kötelezettség,) jog;
o kötelezettje a termék gyártója;
o jogosultja a fogyasztó-vevő és jogutódja;
o kizárólag „termék27” hibájának reparálását teszi lehetővé;
o önállóan definiálja a „hibát” (eltér a kellékszavatosság mögötti hibafogalomtól);
o kizárólag a hiba természetbeni reparálását biztosító kellékszavatossági
jogokat jogot ad a fogyasztó-vevőnek (kicserélés, javítás);
o a gyártó kimentheti magát (hasonlóan a termékfelelősséghez [6:555. §]);
o a termék kijavított része vagy a kicserélt termék tekintetében a gyártó
kellékszavatossági kötelezettségét hozza létre.
A termékszavatosság bevezetésének jogpolitikai indoka
 A termékszavatosság elsősorban olyan esetekben javítja a fogyasztó jogi pozícióját,
amikor a fogyasztó szerződéses partnere, az eladó vállalkozás fizetésképtelenné vált,
esetleg felszámolták, és ezért nem tud helytállni az általa eladott termék hibájáért.
 A gyártóval szembeni közvetlen igényérvényesítés törvényi megteremtésével a Ptk.
ilyen esetben is lehetőséget nyit a fogyasztó számára a hiba reparáltatásához.
A termékszavatossági jogviszony jogi természete
 A törvény által alkotott szerződésen kívüli, önálló kötelmi jogviszony: a fogyasztó a
törvény felhatalmazása alapján léphet fel termékszavatossági igénnyel a gyártóval
szemben.
 A Ptk. az eladó vállalkozással szembeni igények mellett (kellékszavatossági, kártérítési
stb.) (nem azok helyett) biztosítja a fogyasztó számára a termékszavatossági igényt.
 A fogyasztó együttesen perelheti az eladót és a gyártót.
o Ha a fogyasztó-vevő csak a gyártót perli, a jogvita jogerős elbírálásáig a
kellékszavatossági igény elévülése nyugszik (6:24. §).
A termékszavatossági jogviszony tárgya és alanyai
 Termék: a termékszavatossági helytállás tárgya, a fogyasztói adásvételi szerződéssel
átruházott ingó dolog.
 Fogyasztó-vevő: a termékszavatossági igény jogosultja.
 6:170. § Termékszavatosság tulajdonosváltozás esetén
o „A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén
az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben.”
 Gyártó: a termékszavatossági igény kötelezettje.
o (2) „Ezen alcím alkalmazásában gyártónak minősül:
 a termék előállítója és
 forgalmazója (adott esetben a termék importálója).”

27
Fogyasztói szerződéssel megszerzett ingó dolog.
BELLOVICZ MARTIN 47
A „hiba" fogalma
 Másik fogalom használatának oka: a gyártónak csak az olyan tulajdonságok
hiányáért kelljen helytállnia, amelyeknek meglétére jogszabályok őt kötelezik, vagy
amelyet ő ígért a termék leírásában, de olyanokért nem, amelyeket az eladó
vállalkozás vállalt a fogyasztói adásvételi szerződésben.
 Fogyasztó bizonyítja:
 a hibát,
 a hiba a forgalomba hozatal előtt fennállt,
 a gyártó/ forgalmazó értékesítette a terméket az eladó vállalkozásnak.
o „[…] A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által
történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy
nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.”
A termékszavatossági helytállás tartalma
 A termékszavatossági helytállás körében a jogok csak az elsődleges
kellékszavatossági jogok körében érvényesíthető, azaz: kicserélés vagy kijavítás.
o A másodlagos kellékszavatossági jogok az eladóval szemben érvényesíthetők.
o A gyártó költségére történő kijavítás vagy harmadik személy általi
kijavíttatás nem lehetséges (a gyártó szervizhálózata miatt).
o (3) „A gyártó mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha
bizonyítja, hogy
 a) a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása
körében gyártotta vagy forgalmazta;
 b) a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány
és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy
 c) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás
alkalmazása okozta.”
o (4) „Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással
érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli.”
 Kellékszavatossági igénye alapján a fogyasztó-vevő a gyártóval
szemben nemcsak az elsődleges kellékszavatossági jogokat, hanem
valamennyi kellékszavatossági jogot gyakorolhatja, a Ptk. által
meghatározott sorrendben.
 6:169. § Közlési és igényérvényesítési határidők
o (1) „A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a
gyártóval közölni.
 A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát
késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
 A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős.”
 A fogyasztó a felelősség alól az adott helyzetben elvárható magatartási
mérce szerint: a felróhatóság hiányának bizonyításával mentheti ki magát.

BELLOVICZ MARTIN 48
 o (2) „A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő
forgalomba hozatalától (nem a szerződéstől) számított két évig terheli.
 E határidő eltelte jogvesztéssel jár.”

9. Összefoglaló táblázat a hibás teljesítés jogkövetkezményeiről

Szerződéses alapon
bizonyítási teher
szankció szankció
kimentés hibával kimentéssel
forrása jogalapja
kapcsolatban kapcsolatban
kellékszavatosság Ptk. objektív ✖ jogosult
jogszavatosság Ptk. objektív ✖ jogosult
jótállás szerződés objektív ✖
kártérítés Ptk. szubjektív 6:142. § jogosult kötelezett
6:186. § (1)
minőségi kötbér szerződés szubjektív jogosult kötelezett
6:142. §
Törvényi kötelem alapján
termékszavatosság Ptk. szubjektív 6:168. § (3) jogosult kötelezett
3. táblázat a hibás teljesítés jogkövetkezményeinek összefoglalása

XXVIII. Fejezet A szerződésszegés egyéb nevesített esetei

1. A teljesítés lehetetlenné válása

 A lehetetlen teljesítés körében létezik:

o lehetetlen szolgáltatás28: szerződés megkötésekor lehetetlen volt a teljesítés.
o ellehetetlenült szolgáltatás29: utólag vált lehetetlenné a teljesítés.
 Szerződésszegésről: teljesítés lehetetlenné válásáról (lehetetlenüléséről)
akkor van szó, ha a teljesítés meghiúsulására a szerződéskötést
követően beállott (fizikai, gazdasági) ok miatt kerül sor.
 A kereslet-kínálati viszonyok (mezőgazdasági termény ára) konjunkturális tényezőktől (a
termés nagyságától) függő megváltozása az érintett szerződő fél üzleti kockázatának
körébe tartozik.
 6:179. § A teljesítés lehetetlenné válása
o (1) „Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik.”
o (2) „A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél késedelem nélkül
köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárt
a mulasztó fél köteles megtéríteni.” (kár pl.: nem köt fedezeti ügyletet a jogosult)

28
6:107. § (1) „A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.”
29
6:179. § (1) „Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik.”
BELLOVICZ MARTIN 49
  6:180. § Felelősség a lehetetlenné válásért
o (1) „Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés
megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni
ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak
megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni
szolgáltatás visszajár.”
o (2) „Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért az egyik fél felelős, a másik fél
szabadul a szerződésből eredő teljesítési kötelezettsége alól, és a
szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti.”
 Ilyen esetre a szerződés gyakran meghiúsulási kötbért állapít meg.
o (3) „Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a szerződés
megszűnik, és a felek a lehetetlenné válásból eredő kárukat a közrehatás
arányában követelhetik egymástól.”
 6:181. § Vagylagos szolgáltatás lehetetlenné válása
o (1) „Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése
lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik.”
o (2) „Ha a szolgáltatás lehetetlenné válásáért a választásra nem jogosult fél
a felelős, a másik fél választása szerint a lehetséges szolgáltatást kell
teljesíteni vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell
alkalmazni.”
 6:182. § A lehetetlenné vált dologszolgáltatás maradványa
o „Ha a lehetetlenné vált dologszolgáltatás esetén a dolog maradványa vagy
a dolog egy része a kötelezett birtokában maradt, vagy a kötelezett mástól a
dolog helyébe lépő értéket kapott vagy igényelhet, a jogosult ennek
átengedését követelheti az ellenszolgáltatás arányos része ellenében.”

2. A teljesítés megtagadása

 6:183. § A teljesítés megtagadása

o „Ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a másik fél
választása szerint
o a késedelem vagy
o a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

3. Jognyilatkozat tételének elmulasztása

 Vannak olyan szerződéses szolgáltatások, amelyeknek teljesítéséhez a kötelezett

részéről külön jognyilatkozat tétele is szükséges.
o Tipikusan ilyen szerződések a tulajdonátruházó szerződések, amelyekhez
szükség van birtokátruházó jognyilatkozatra [5:3. § (1)].
 Ingatlan tulajdonjogának átruházásánál (pl. részletvételnél) szétválhat
o a jogcímet megteremtő, kötelmi szerződés (adásvétel, csere, ajándékozás) és
BELLOVICZ MARTIN 50
 o a dologi jognyilatkozat.
 6:184. § Jognyilatkozat bírói ítélettel történő pótlása
o „Ha a fél a szerződés alapján jognyilatkozat tételére köteles, és ezt a
kötelezettségét nem teljesíti, a jognyilatkozatot a bíróság ítélettel pótolja.”
 Ha jognyilatkozat tételét jogszabály kívánja meg (nem szerződésben vállalta) a
jognyilatkozat visszaélésszerű megtagadása joggal való visszaélést valósít meg.

BELLOVICZ MARTIN 51
 Irodalomjegyzék
Vékás, L. (2019). Szerződési jog - Általános rész. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó Kft.

Ábrajegyzék
1. táblázat A harmadik személy részéről történő teljesítés szabályos esetei ....................... 19
2. táblázat A kontraktuális és deliktuális felelősség közötti különbségek és azonosságok . 25
3. táblázat a hibás teljesítés jogkövetkezményeinek összefoglalása ................................... 49

BELLOVICZ MARTIN 52