Kategorizáció és fogalmak

Mi a kategorizáció?
‘Kategorizáció félúton az észlelés és gondolkodás között' - a folytonos észlelés szegmentálása jelentésteli elemekké.
Automatikus, tudattalan alapfolyamat.
Két kulcs funkció:
· Diszkrimináció - hasonló elemek reprezentációja külön kategóriákban
· Generalizáció - különböző elemek reprezentációja azonos kategóriákban
Mi a fogalom? Mentális reprezentáció, ami kommunikálható mások számára is
Chomsky: Belső- és külső fogalmak
Fodor: a fogalmak kizárólag reprezentációk, melyek minden releváns információt tartalmaznak a referensről
Barsalou: a fogalmak emergens, átmeneti szimulációs jelentésmezők
Hogyan segít a kategorizáció a fogalmak elsajátításában?
- Fejlődés során: akkomodáció és asszimiláció
- Az információ kategorizálása segít létrehozni olyan fogalmakat, melyek eltárolhatóak, elérhetőek és
megoszthatóak.
- A kategóriák struktúrát biztosítanak az információnak.

→ A klasszikus nézet
Platón: Minden dolognak van „ideája”, mely nem egyenlő a létező tárggyal.
Arisztotelész:
· Univerzálék - közös tulajdonságok
· Szubsztancia - nem-meghatározott elemek
Locke: empíria fontossága
Berkeley vs. Hume
· Berkeley: nem létezik semmi materiális
· Hume: nincs ötlet, ami nem a valóságra referál
Kulcskérdések: Mi a tapasztalat szerepe? Mi az, ami velünk született?
Eleanor Rosch kritikái
A világnak van egy innát struktúrája, mely perceptuális együttjárásokban figyelhető meg, amelyeknek ok-okozati
alapjai is vannak. A percepció gyakran túl komplex és folytonos - a kategorizáció nem egyszerű. A kategóriák
megtapasztalása nem szisztematikus, nincs mindig visszajelzés.
Prototípus - Az a tag, ami a kategória legtöbb tipikus jegyével rendelkezik.

→ Elmélet-alapú megközelítés
A kategorizáció inkább egy probléma-megoldás.
· Különféle súlyozás a jellemzőknek helyzetfüggően (a nem repül releváns az emuknál, de nem az oroszlánoknál)
· Ad-hoc kategóriakésztés - pl. Mit vegyek a kollégámnak karácsonyra?
· Illuzórikus korrelációk figyelhetők meg elmélet-alapon (nem kell előbb tapasztalat).
A mentalizáció egy kulcsképesség, ami megengedi, hogy mások tudását is reprezentáljuk a kategorizációról tanulás
során.
Állati kategorizáció
Minden élőlény kategorizálja a világot!
A kategorizáció nem mindig feltételez fogalmi reprezentációkat! Gyakran csak különböző inger-válasz
kapcsolódásokat jelent. Legegyszerűbb megjelenés: új vagy ismerős; vágyott vagy nem vágyott; biztonságos vagy
nem biztonságos.

→ Az állati kategorizáció tesztjei

A verbalitás hiányában viselkedéses és/vagy neurális válaszok által mérik a kategorizációt.
Mérhető a generalizáció és a diszkrimináció új, perceptuálisan vagy konceptuálisan hasonló ingerekre.

→ Perceptuális hasonlóság alapú kategorizáció

Néhány préda fokozottan érzékeny a vadászainak megjelenésére (szakértelem). A kék cinege UV fény visszaverést
használ a társak kategorizációjához.
A hím tüskés pikó agresszívan reagál a vörös hasra még élettelen tárgyakon is (merev kategóriák). A tűzcselle képes
generalizálni a ragadozójának szagát más lényekre.

→ Funkcionális hasonlóság
Emberek es cerkófmajmok másképp reprezentálják a perceptualisan hasonló majomhangokat. Továbbá, az
emberek felcserélik a madár és majom hangokat, míg a majmok nem.
A páviánok képesek kategorizálni emberi és pávián arcokat külön-külön, de más információra néznek közben,
mint az emberek. Továbbá, nem esnek áldozatul a fordított-arc hatásnak.

→ Absztrakt kategorizáció
A varjúfélék meg tudnak tanulni kapcsolatokat különböző elemek között és ezeket képesek használni, míg a
galambok nem. A varjúfélék meg tudnak tanulni komplex relációs szabályokat és kiterjesztik még nem látott
párosításokra is.
 Emberi kategorizáció
Fejlődéslélektani megközelítés
- Egyik legkorábbi bizonyiték: 3-4 hónapos csecsemők már képesek kategorizálni állatokat perceptuálisan.
- Kétévesek már konceptuális információt is felhasználnak
· Amikor a gyerekek címszavakat hallottak atipikus tagok kapcsán, képesek voltak kategóriába sorolni őket

→ Memória modellek

→ A munkamemória és a kategorizáció
A kategorizáció munkamemória-alapú, amikor kevés eleme van egy-egy kategóriának vagy egyszerű szabály
alapján szerveződik a kategória.
Erős összefüggés áll fenn a munkamemória-alapú kategorizáció és a prefrontális kéreg (PFC) működése között.

→ Epizodikus és szemantikus emlékezet

Kulcs régió: Mediális temporális lebeny (MTL)
· Legtöbbször olyan esetben, ha aktív memorizációra van szükség (nagyon eltérő elemek).
· Vagy, ha van valamilyen előzetes konceptuális ismeret a kategóriák között (pl. nagyon hasonló festők munkái).
· Vagy, ha a kategóriák jellemzői össze vannak keverve.
Mi volt a kategorizáció két kulcsfunkciója?
Emlékezzetek a kulcsfunkciókra: diszkrimináció és generalizáció!
A hippokampusz két pályája segít ezek megvalósításában.
· A triszinaptikus pálya (TSP) diszkriminál nagyon hasonló ingereket.
· A monoszinaptikus pálya (MSP) generalizálni segít hasonlóság alapján.
1. Kategoróriák megtanulása, amikor az egyedek közös és egyedi tulajdonságokkal rendelkezik.
2. Összekevert kategóriák megtanulása variálósó tipikussággal

→ Procedurális emlékezet
A kategorizáció visszajelzésekkel adagolva tanulható. Perceptuális-szemantikus kategóriák megtanulása (pl. sakk
poziciók vagy radiológiai találatok). Erős kapcsolat a motoros képességek tanulásával és a bazális ganglionok
működésével.
Tipikus feladat: Szeriális reakciós feladat (SRT)
· A résztvevők reagálnak a megjelenő ingerekre (specifikus párosítások). Némely szekvencia időközben ismétlődik
változó gyakorisággal.
· Még ha tudatosan nem tudják felidézni az ismételt mintákat, a résztvevők reakcióideje jelentősen meggyorsul.
A pszichológia más területei

→ Klinikai pszichológia
Cantor és mtsai. szerint a pszichiátriai diagnózis egy prototípusos kategorizáció, hiszen a DSM sok egymással
korreláló, de nem kizárólagos jellemzőt ír le.
Owen (2014, Neuron) áttekint újabb fejlemények, melyek idegélettani találatok felvételét szorgalmazzák a
diagnosztizálás folyamatába.
Különböző intervenciók (pl. a sématerápia; Arntz & Jacob, 2013, Wiley; empircal test: Lobbestael et al., 2008,
Behav. Res. And therapy) gyakran kategória-alapú keretrendszert biztosít a klinikusnak es a paciensnek a
maladaptív működések megértéséhez.

→ Személyiségpszichológia
Cattell (1955) óta a személyiség empirikus kutatásának meghatározó része a faktoranalízis egymással összefüggő
személyiségjegyeken. A leggyakoribb személyiség teszt (Big Five; John, Donahue & Kentle, 1991) is így határoz meg
személyiség dimenziókat.

→ Szociálpszichológia
Társas kategorizáció: kiemeli a csoporton belüli hasonlóságokat és a csoportok közti különbségeket (Tajfel, 1969)
A szociálpszichológia egyik kulcskihívása, hogy dekategorizációs/rekategorizációs módszereket javasoljon a
diszkriminatív viselkedés csökkentésére.

→ Developmental psychology
A beszédhangok észlelése kategorikus, mind a magán- és koartikulált mássalhangzók esetén (már 1-4 hónaposoknál
is; Eimas et al., 1971, Science).
A kategóriák perceptuális mágnesek, melyek a kategóriai határnál dichotóm észleletté alakítják a folytonos
ingereket. A fonémák kategorikus percepciója teljesmértékben nyelvspecifikus.
Hathónaposok már kategorikusan észlelik a fonémákat.
A szemantikus rendszer
- Hogyan működik a szemantikus emlékezet?
Egy amodális tudásbázis noetikus információk reprezentációiról, nélkülözve a szubjektív, mentális-időutazás
aspektust, ami az epizodikus emlékeknél jelen van. Újabb találatok dinamikus kapcsolatot feltételeznek a tudást építő
epizódok, és az epizódokat értelmező tudás közt. Egy kulcsjellemző: fogalmak rendszerezese.

→ Hierarchikus felépítés

→ Szisztematikus távolság alapú felépítés

- Ez egy rugalmasabb, kontextus-függő módja a szemantikus rendszer szervezésének.
- A szemantikus távolság modellezhető asszociációs normák vagy komputációs algoritmusok segítségével
korpuszokban.
- Kiterjedő aktiváció (spreading activation) határozza meg a szemantikus rendszer asszociativitását.
- A szemantikus távolság mérhető asszociációs útvonallal - ez hatással van a reakcióidőre és a felidézésre.
- Képek megnevezésekor a szemantikusan minél közelebbi zavaró szavak nagyobb interferenciát okoznak.
A hippokampusz segít a fogalmakon belüli konceptuális távolságok lecsökkentésében összekapcsolások révén. A
hippokampális théta oszcilláció összefügg a szavak szemantikus távolságával, amikor szólistákat kell felidézni.

→ A fogalmak konkrét vagy absztraktak?

Ahol az absztrakt és a konkrét találkozik: metaforák

Lakoff (1993, Cambridge): A metaforák a testiesült kogníció bizonyítékai - absztrakt dolgokat csaktesti érzetek által
tudunk feldolgozni.
Glucksberg (2003, Trends): A metaforák inkább ad-hoc kategóriák, közös jelentésterek alapján.
Forgács (2020, Eneuro): Ha alaposan kontrollaljuk a metaforák újszerűségét és pszicholingvisztikai
karakterisztikumait, absztraktsági hatást találunk.

→ Mi a különbség a sémák és a fogalmak között?

→ Idegtudományi modellek
 → Következtetések
- A kategorizáció egy általános képessége az élőlényeknek, ami képes jelentésteli határokat kijelölni a folytonos
perceptuális információfolyamban.
- Az emberek absztrakt, amodális, rendszerekbe szerveződő fogalmak alapján képesek kommunikálni a külső és
belső világukról.
- Különböző agyterületek és memóriarendszerek állnak a kategorizáció és a fogalmi reprezentáció mögött. Ezek
használata függ a feladattól, a kulcsingerektől és a környezettől is.
- A kategorizáció kutatása gyakorlati haszonnal is jár a pedagógiában, az orvostudományban, a
szociálpszichológiában és a terápiában is.