KÖZGAZDASÁGTAN ÖSSZEFOGLALÁS

A közgazdaságtan: Az emberek gazdasági jellegű kapcsolataival, döntéseit vizsgálja. Ezért

társadalomtudomány.

Funkcionális gazdaságtanok: Pénzügy, Számvitel, Gazdaságstatisztika,

Piackutatás(marketing), Vezetéstudomány (menedzsment) stb.
Ágazati gazdaságtanok: Belkereskedelem, Külkereskedelem, Ipargazdaságtan,
Agrárgazdaságtan, stb.
A közgazdaságtan részei:
• Mikroökonómia: Vállalkozások, háztartások döntései és az állami szabályozás
• Makroökonómia: Nemzetgazdasági szintű döntések
• Nemzetközi gazdaságtan államok, vállalatok, háztartások nemzetközi szintű döntései
A közgazdaságtan: azt tanulmányozza, miként használják a piacgazdaságok szereplői szűkös
erőforrásaikat termékek és szolgáltatások előállítására és hogyan osztják el ezeket az egyének között.
A piacgazdaság szereplői:
• Háztartások (családok)
• Vállalkozások
• Állam
Közgazdaságtan 1. (mikroökonómia)
• Külön - külön foglalkozik a gazdaság három szereplőjével
Közgazdaságtan 2. (makroökonómia)
• A gazdaság egészével foglalkozik, a három szereplő kapcsolatrendszerével, a
nemzetgazdaságok, a világgazdaság szintjén.
Közgazdaságtan 3. (nemzetközi gazdaságtan)
• A háztartások, vállalatok, és az államok nemzetközi gazdasági kapcsolataival foglalkozik
A hatékonyság makrogazdasági szinten: Egy gazdaság szereplői akkor termelnek
hatékonyan, ha egyetlen egyén gazdasági jóléte sem növelhető már anélkül, hogy másvalaki rosszabb
helyzetbe kerüljön.
A gazdaságosság: minden gazdasági cselekvés alapelve, amely két eltérő lehetőséget foglal
magában:
• Adott erőforrásokból a lehető legnagyobb kibocsátás elérése.
• Adott kibocsátás elérése a lehető legkisebb erőforrás felhasználásával.
Gazdasági javak: a termeléssel létrehozott javak A
vállalkozások mit, hogyan, kinek termeljenek:
•
Milyen terméket?
•
Milyen technológiával?
•
Kinek a számára?
Piaci mechanizmus: A meglévő árak ösztönöznek tevékenységre és cserére és a cserék révén
módosulnak az árak.
A piaci egyensúly:
• A magas árak ösztönzik a termelőket és csökkentik a fogyasztást. Az alacsony árak
megfordítva.
• Az árak kiegyensúlyozzák a piacokat.

A láthatatlan kéz (Adam Smith 1776 A nemzetek gazdagsága) A pénz és a tőke

• A kereskedelem közvetítő eszközt igényel, ez a pénz. A mi termékünket pénzre cseréljük és ha
a többi gazdasági szereplő megbízik benne azt vehetünk rajta, amire nekünk van szükségünk.
• A központi bankoknak feladata biztosítani a megfelelő pénzkínálatot.
A tőke és a magántulajdon: Termelt eszköz, mely további termeléshez kell. Pl. traktor a
mezőgazdaságnak.
A piacgazdaság nagy része magántulajdonban van.
A kormányzat feladatai, a mikrogazdaság szabályozása
(a látható kéz)  A harmadik gazdasági szereplő az állam. Alkalmazottai segítségével
feltételeket teremt a többi gazdasági szereplő tevékenysége számára.
• Törvényeket, szabályokat alkot pl. örökösödés, gyógyszerellátás, vállalkozások adózása stb.
• Védi a magántulajdont, rendőrség, katonaság, jogrendszer stb.
• Felléphet a monopóliumok ellen a verseny érdekében. Monopóliumok azok a vállalatok,
amelyek túlzottan uralnak egy - egy piacot
• Létrehoz közjavakat pl. oktatás, egészségügy, űrkutatás
• a jövedelmeket újra elosztja pl. az adórendszer, a támogatások segítségével, hiszen a
verseny nagy jövedelem különbségeket okoz
• Fellép a környezetszennyezés ellen: externáliák
Ezáltal:
• Fokozza a hatékonyságot
• Elősegíti a stabilitást és a növekedést
• Előmozdítja a méltányosságot
A makroökonómia vizsgálja:
• a nemzetgazdaság teljesítményét meghatározó tényezőket,
• a reál- és pénzfolyamatokat,
• a gazdaság egyensúlyi és egyensúlytalansági kérdéseit,
• a kormányzati gazdaságpolitika lehetőségeit és hatásait.
Fő mutatószáma:
• Bruttó Hazai Termék = GDP (Gross Domestic Product)
• A nemzetgazdaságban az egy év alatt létrehozott végső felhasználásra kerülő javak és
szolgáltatások értékének teljes összege.
A GDP kiszámítása
Végső felhasználásra kerülő termékekre történő kiadások értékének összegzése, aggregált
keresletek:
• GDP = C + I + G + NEX
• C = (Consumption) = Háztartások fogyasztása
• I = (Investment) = Vállalatok bruttó beruházása
• Bruttó beruházás = Nettó beruházások + értékcsökkenés
• G (Govern) = állami = kormányzati végső fogyasztás
• NEX = áruexport – áruimport, azaz a külkereskedelmi mérleg egyenlege
• lehet + vagy -
Nominális, és reálkibocsátás:
• A nominálkibocsátás (GDPnom): a kibocsátás értékének összege folyó áron (a mindenkori
árakon) mérve.
• GDPnom = C + I + G + NEX
• Ha az év során nőttek a fogyasztási cikkek árai a családok fogyasztása év végére értékben
megnő.

A nominálkibocsátás kiszámítása más módszerrel:

• Bruttó kibocsátás = Gross Output = GO
• GO = A vállalatok összesített árbevétele.
• Halmozott mutató. Ki kell belőle vonni a termelőfogyasztást.
• GDPnom = Bruttó kibocsátás (GO) – Termelő fogyasztás
A reálkibocsátás (GDPreál): a kibocsátásnak változatlan (bázisévi) árakon mért, azaz az
áremelkedést figyelmen kívül hagyó nagysága.
• Figyelembe kell venni a lakosság számának alakulását is ezért az egy főre jutó kibocsátás
fontos mutató!
𝐺𝐺𝐺𝐺𝐺𝐺𝐺𝐺𝐺𝐺á𝑙𝑙
• GDP egy főre =
𝐿𝐿𝐿𝐿𝐿𝐿𝐿𝐿𝐿𝐿𝐿𝐿á𝑔𝑔 𝐿𝐿𝑠𝑠á𝑚𝑚𝐿𝐿
Vásárlóerő-paritás (angolul „purchasing power parity”, rövidítve PPP). A vásárlóerőparitás
méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve,
figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat.
„Kis ország”- lét
• Viszonylag szűk belső piac, tőkehiány
• Szűkös természeti erőforrások (energia, nyersanyagok)
• Viszonylag nagy államadósság
• Exportra és importra utaltság
A gazdaságpolitikának a világgazdaságba való integrálódást kell szolgálnia.
Az Európai Unió
• (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, tagállamok szervezete, melyet 28 európai
ország alkot. A csaknem 512 milliós (2019) népességű unió a világ nominális GDP-jének
mintegy 18%-át állította elő.
• A hat alapító állam, a „Hatok” Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium,
Luxemburg és Hollandia voltak.
• Az Európai Unió nem egy állam, így állampolgárai, illetve fővárosa sem lehet.
• A regionális integráció folyamata során az államok nemzetek feletti (supranational) területi
alapú szervezetekbe tömörülnek, hogy javítsák együttműködésüket és csökkentsék a köztük
fennálló feszültségeket.
• A regionalizmus erős szálakkal kötődik a globalizmushoz és a globalizációhoz, de nem
azonosak.
Célok:
• Lezárni a több évszázada tartó hatalmi harcot, az Európai országok között
• Közösen fellépni a nagyhatalmakkal való versenyben:
• politikai,
• gazdasági
• katonai- stb. téren (NATO)
Az Európai Unió: a maastrichti szerződés
• A szerződés megszabta az euró bevezetésének feltételeit is. Ezek az úgynevezett maastrichti
konvergenciakritériumok:
• A tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb
inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát
• Az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3%-ánál
• Az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60%-ánál
• A valuta árfolyamának 2 éves periódusban stabilnak kell lennie egy meghatározott sávon belül
(ERM)
• A hosszú távú kamatszint 2 százalékpontnál jobban nem haladhatja meg a három legkisebb
inflációval rendelkező ország kamatszintjeinek átlagát
• Eurót bevezető országok = eurózóna
A nemzetközi integráció fokozatai és előnyei
Az integrálódás felé tereli országokat a gazdaságos előállítás igénye:
• (kis és közepes területű és népességű országokat főleg) termelőegységek méretének
növekedése)
• ipari ágazatok együttműködése
• kutatási és fejlesztési munkák növekedése
• nagy piac megteremtése a nagy termékszám miatt
• több munkahely alakul ki
• olcsóbbak lesznek a termékek
A nemzetközi integráció fokozatai:
Preferenciális vámövezet (preferencia=kedvezmény, előnyben részesítés) egymásnak vám- és
egyéb kereskedelmi kedvezményeket nyújtanak
Szabadkereskedelmi övezet
• szabadkereskedelem egymás között
• külsőkkel szemben a nemzeti kereskedelmi politika szerint
Vámunió
• szabadkereskedelem egymás között
• külsőkkel szemben egységes kereskedelmi politika (vám)
Ezeknél az integrációknál a nemzetgazdaságok lényegében önállóan működnek tényleges
gazdasági együttműködés nincs még
Közös piac
• átmeneti állapot a gazdasági integráció felé
• áru, munkaerő és tőke szabadon áramolhat
Gazdasági unió
• tényleges integrációs szerveződés
• az unió tagállamainak gazdasága összefonódik
• nem önálló nemzetgazdaságok vannak
• közös gazdaságpolitika
• közös beruházások
Monetáris unió
• a gazdasági unió legmagasabb szintje
• közös valuta 2002-től Euró (EUR)
• közös pénzalapok
• az elmaradott térségek felzárkóztatásáért
• közös monetáris politika
Politikai unió
• az integrációs folyamatok legmagasabb foka
• a tagállamok politikai intézményei is összefonódnak egységes politikai szerveződés
• az önálló államok is megszűnnek ezzel
A Nemzeti jövedelmeket a hazaiból vezetjük le!
4. GNI = (Gross National Income) = Bruttó Nemzeti JövedelemGNI Az ország állampolgárai által
az adott évben realizált összes elsődleges jövedelem.
5. NNI = (Net National Income) = Nettó Nemzeti Jövedelem
GNI kiszámítása: GNI = GDP + Belföldiek külföldi jövedelme (állampolgáraink hazautalása: bér,
profit, kamat) - Külföldiek belföldi jövedelme (külföldiek kifelé utalása (bér, profit, kamat…)
NNI kiszámítása: NNI = GNI – Amortizáció
6. GNDI (Gross National Disposable Income) = Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem
NNDI (Net National Disposable Income) = Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem GNDI
és NNDI kiszámítása: GNDI = GNI + Kapott nemzetközi transzfer - Adott nemzetközi transzfer
NNDI = GNDI – Amortizáció
Mennyi a költségvetési kiadása az EU-nak?
• A tagállamok Bruttó Nemzeti Jövedelmének 1,1 – 1,2 %-a, a fő bevételi forrás. Kb. 70 % ebből
van. Ezen kívül vámok, tagállami adók stb. a bevételi forrás.
Az Unió költségvetésében szereplő éves kötelezettségvállalási előirányzatok teljes
összege nem haladhatja meg a tagállamok összesített GNI - jének 1,46%-át.
A gazdaságpolitika:
• A gazdaság és politika összefonódása.
• A politika a hatalomért folytatott küzdelem.
• A választáson győztes párt határozza meg elsősorban a gazdaságpolitikát.
• Természetesen a makrogazdasági céloktól nem szakadhat el, de a hatalom megtartása
befolyásolja a célok megvalósítását.
A makrogazdasági célok
• A közjó érdekében megfogalmazott általános célok!
• A csaknem teljes foglalkoztatás
• Az infláció szigorú keretek közé szorítása
• A gazdaság növekedése
• A fizetési mérleg kiegyensúlyozottsága
A makrogazdasági politika eszközei
1. Költségvetési (Fiskális): A kormányzati kiadások és bevételek (adók) segítségével hat a
vállalatok és háztartások magatartására.
2. Pénzügyi (Monetáris):A pénzkínálat vagy/és a kamatláb szabályozásán keresztül hat a

vállalatok és háztartások magatartására. A hatás ideje itt hosszabb, mint a fiskális

politikánál
3. Árfolyam politika:Az a mód, amelyen egy ország saját fizetőeszközének viszonyait kialakítja
más devizákhoz, illetve a devizapiachoz.
A költségvetési (fiskális) politika
• Az adó csökkentése, a transzferek növelése közvetve hat a piaci keresletre. Kisebb mértékben
növelik a makrokeresletet mint az állami áruvásárlás.
• Pl. ha 100 Ft-al csökkentik az adómat, 80 Ft-al növelem a vásárlásaimat, 20 Ft-ot eleve
megtakarítottam volna.
• Az állami vásárlás összege teljes egészében megjelenik a piacon és megsokszorozódik
(multiplikálódik) akárcsak a beruházások).

Léteznek a gazdaságot automatikusan stabilizáló eszközök és egyedi programok:

Automatikus eszközök
• Kiadási oldalon: pl. munkanélküli segély, vagy az állami költségvetés viszonylag stabil
költekezése
• Bevételi oldalon: pl. a jövedelemadó
• Egyedi programok, gyakran átmenetiek: Pl. Közmunka programok
A pénzügyi (monetáris) politika
• A pénzkínálat vagy/és a kamatláb szabályozásán keresztül hat a vállalatok és háztartások
magatartására.
• A hatás ideje itt hosszabb mint a fiskális politikánál
• A monetáris politika az állam kezében alapvetően kiegészíti az előző beavatkozási lehetőséget
– a kamatláb emelése fékezi a „túlfűtött” gazdaságot, míg csökkentése élénkítőleg hat.
• A kamatláb alapvetően a vállalatok beruházásaira hat.
Monetáris rendszer- két szintű bankrendszer:
• A bankrendszer feladata a pénzmennyiség biztosítása.
Első szint:
• A kereskedelmi bankok vezetik az ügyfeleik számláit. Ezen kívül hitelt nyújtanak.
Formái:
 • Pénz újraelosztó hitel - lekötött betétek kihelyezése, haszon a kamatrés
• Pénz teremtő hitel – valamilyen fedezet mellett új pénz forgalomba hozatala
Második szint a jegybankok.
Célok: - biztosítani kell a nemzeti valuta értékállóságát, a gazdaság növekedését.
Eszközök:
• Kötelező tartalékolás, tartalékráta. A kereskedelmi bankok a náluk elhelyezett betétek
bizonyos százalékát tartalékolni kötelesek – jegybankpénz tartalék.
• Központi kamatláb. A jegybank hány százalékos kamatot kér a jegybankpénzért.
Nyíltpiaci műveletek: a jegybank államkötvény vesz vagy elad, a piacon. ű
Monetáris bővítés (expanzió): A központi bank növelni akarja a makrokeresletet és ezért
növeli a pénzmennyiséget. (tartalékráta csökkentés, központi kamatláb csökkentés, államkötvény
felvásárlás). -> Eredmény: csökken az egyensúlyi kamatláb, nő a beruházás, GDP, a fogyasztás a
megtakarítás. Az árszínvonal is nőhet.
Ennek ellentéte a monetáris szűkítés (restrikció) például ha túl gyors ütemben nő a kereslet
a pénzmennyiséget csökkentik. Minden fordítva történik.
Vizsgálati időtávok
 Rövidtáv:
• Makrokereslet egyensúlya adott évben
• Munkapiac egyensúlya
• Árszínvonal változása egyik évről a másikra
 Hosszútáv:
• gazdasági növekedés
• Konjunktúra ingadozás
• Technológiai munkanélküliség
A gazdasági növekedés fogalma
• Az ország potenciális GDP-jének, hazai kibocsátásának bővülése
• Akkor megy végbe gazdasági növekedés, ha kitolódik az ország termelési lehetőségeinek
határa és az egy főre jutó kibocsátás nő.
• Hosszú távon 2 – 2,5 %-os volt a GDP növekedése. Az aktív népesség közel 1 %-al nőtt. A
tőke és a technológia növekedése miatt gyorsabb ennél a
Gazdasági növekedés forrásai
• Emberi erőforrások (munkakínálat, képzés, fegyelem, motiváció, vállalkozói készség)
• Természeti erőforrások (föld, ásványkincsek: olaj, gáz; a környezet minősége)
• Tőkefelhalmozás (gépek, gyárak, utak, szoftverek)
• Technológia (alaptudományok, mérnöki tudomány, vezetési ismeretek)
Tőke – infrastruktúra
• A magánszektor hatékony működéséhez nélkülözhetetlen beruházások jelentős részét csak a
kormányzatok valósíthatják meg.
• Feladatuk a társadalmi általános tőke létrehozása.
• Ezek a kereskedelem és az ipar feltételeit megteremtő, nagyméretű létesítmények.
A növekedés elméletei Smith (1723 – 1790) A gazdaság alapja a
munkamegosztás és a csere
• Az ország gazdagsága a piac kiterjedésétől függ. A munkamegosztás bővülésével a piacok is
bővülnek. Állandó mérethozadékú növekedés, a tőke és a munka egyenletesen nő.
Malthus (1766 -1834) statisztikai adatokra épülő megfigyelése:
• A termelés számtani, a népesség mértani haladvány szerint nő. Az egy főre jutó termelés ezért
csökken a létminimum szintjére. Éhínség, járvány, háború miatt csökken a népesség.
Megelőzés alig lehetséges, késői házasság, születésszám csökkentés, önmegtartoztatás
enyhíthet. Ma a fejlett és fejletlen országoknál is létező probléma ez.
 Erőltetett növekedés (a gazdaságpolitika utolérési illúziója)
• Pl. Hruscsov (1894 – 1971) SZU első titkár (1953 – 1964) cél: utolérni és túlszárnyalni az
USA-t.
• Helyreállítás gyorsabb ütemű növekedésétől megittasodva adott technikai szinten lévő tőkét
nagy mennyiségben visznek be a termelésbe. Eleinte gyors ütemű növekedés.
• A technikai fejlesztés azonban háttérbe került.
• Túlteng a beruházásokban a korszerűtlen technika.
Gazdasági csoda
• A háború után elérik a háború előtti szint termelését. Ekkor visszafogják a növekedési ütemet.
Oktatásba, innovatív beruházásokba fektetik a pénzt.
• A társadalom fegyelmezettsége, tűrőképessége nagy. Japánban, Németországban ez történt a
II. világháború után.
• A trend meredekebbé válik, gyorsabb ütemben fejlődik a gazdaság.
Konjunktúra ciklusok jellemzői
• A gazdaság valóságos mozgása nem egyenes vonalú, a növekedés, fejlődés nem egyenletes.
• A gazdaság legkülönfélébb mutatói (nemzeti össztermék, árszínvonal, bérszínvonal, kamatláb
nagysága stb. ) rövid és hosszú távon egyaránt ingadoznak, változnak, eltérnek egy trendtől.

 A gazdaság mozgása és fejlődése mindig egyenetlen, mutatói ingadoznak, eltérnek a trendektől

 Trend= tartósan érvényesülő alapvető fejlődési tendencia
 Ciklikus jellegű eltérés -> nem minden trendtől való eltérés visszatérő (vannak véletlenszerű,
szabálytalan eltérések is, gazdasági ok nélkül pl. szezonális ingadozás – mezőgazd.)
 Ciklusok időtartam szerint: 1 Kondratyev. c. = 3 Kuznets = 6 Juglar = 12 Kitchin
 3-5 évente: Kitchin-ciklus
 4 é.: politika c. (választások)
 7-11 é.: Juglar-c. (klasszikus konjunktúra c.)
 15-25 é.: Kuznets-c.
 40-60 é.: Kondratyev-c.
 150-200 é.: Szuperhosszú ciklusok
1. Kitchin-c.:
 Piaci kínálat hullámzó a kereslethez képest
 Kevés termelés -> túlkereslet -> nincs elég késztermék
 Túltermelés -> túlkínálat -> felhalmozás
 Készlet pótlás/ leépítés: 1-4 év
2. Juglar-c.
 Állótőke gépi állománya évekig változatlan (term. eszközök, gépek, berendezések, stb.)
 Kb. 10 évente visszatérő válságok alapja a 10 év élettartamú termelő-berendezések
anyagi elhasználódása, cseréje, bőv., -> lökésszerűen történik
 Elsődleges kiváltó oka a beruházások alakulása multiplikátor és akcelerátor hatás
együttesen eredményezi viszonylag állandó időtartamú kb.10 – 12 évig tart.
 Jellemző mutatói: termelés, beruházás, készletek, munkanélküliség
 Globális
 Rá hat legjobban a beruházások ingadozása. Okok: - viszonylag nagy értéktömegeket
kötnek le tartósan
 A vállalatok profitvárakozásai változóak
 A felgyorsító = akcelerátor-hatás: a gazdaságban keletkező egységnyi
jövedelemnövekedés hány egységnyi beruházás-növekedést eredményez.
 A beruházási szorzó = multiplikátor: a gazdaságba bevitt egységnyi beruházás hány
egységnyi jövedelemnövekedést eredményez.
 A két hatás egymást erősíti pozitív vagy negatív irányban
 3. Kuznets-c.
 Beruházási (felújítási) ciklusok
 Sajátos beruházási ciklusok forrásai a nagy élettartamú, egyedi jellegű létesítmények
(vasút, hidak, lakóházak stb.) építése, amikor a termék élettartama jóval nagyobb az őt
előállító eszköz élettartamánál.
 Jóval hosszabbak a klasszikus ciklusoknál, általában 18-20 éves időtartamúak.
 Nagy létesítmények létrehozása általános felújítása általános fellendülést válthat ki, de
elkészültük után recessziós jelenségek jelentkeznek (az építőkkel együtt feleslegessé
válik az őket kiszolgáló infrastruktúra is).
 Az orosz származású, Nobel-díjas Kuznets megállapította, hogy a lakóépületek és a
termelőüzemi célokat szolgáló épületek előállítási ideje, cseréje, illetve élettartama
kilengéseket okoz.
 Példa: a Budapesti lakótelep építkezések az 1970-es 1980-as években.
 2000-es években nagyobb javítási igények léptek fel gépészet, szigetelés stb.
4. Kondratyev-c.
 Széles adatbázis, több ország, Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok
alapvető mutatóit vizsg.
 Az átlagos árszínvonal, a kamat, a nominálbér, a külkereskedelmi forgalom
változásait, és egyes fontosabb termékek termelésének az alakulását figyeli
 A hosszú ciklus anyagi bázisát az alapvető, évtizedekig működő tőkejavak
állományának értékcsökkenése, pótlása és növekedése teremti meg, pl.: a hatalmas
építmények, a jelentős vasútvonalak, a csatornaépítés, a talajjavító berendezések, a
kvalifikált munkaerő képzése stb.
5. Politikai c.
 A kormányon lévők célja a hatalom megtartása, a választás megnyerése
 A szavazók a kormányt annak alapján ítélik meg, hogy a szavazás időpontjában
helyzetük jobb-e, mint korábban
 A szavazás időpontjára ezért a kormány igyekszik lenyomni a munkanélküliségi rátát,
illetve növelni a jóléti juttatásokat
 Ennek következménye az infláció felgyorsulása, vagy és a költségvetési deficit
növekedése
 A kormány megválasztása után kénytelen infláció és deficit csökkentő intézkedéseket
hozni, ami a munkanélküliség növekedéséhez vezet
 Ez a magatartás a gazdaság ciklikus mozgását idézi elő

Súlyosabb válságok:
 1824 Anglia,
 1873 USA, Európa
 1929 - 33 Világgazdasági válság
 1973 – 1980 Olajválság - Világgazdasági válság
 2007-2008 Világgazdasági válság
 2019-22 Covid válság és az Orosz - Ukrán háború
Ciklusokat kiváltó okok szerint:
 túltermelési ciklusok: termelés és a fogyasztás (fizetőképes kereslet) viszonyának az
állandó és ciklikusan jelentkező meg nem felelése okoz
 gazdaságpolitikai ciklusok: állami döntések nyomán keletkező stop – go ciklusok
 monetáris ciklusok: a pénzkínálat változása hat az aggregált kereslet-kínálat viszonyára
 Politikai ciklusok: a választási rendszer miatt
Konjunktúra szakaszai
 Megélénkülés (expanzió)
 Fellendülés (prosperitás, virágzás)
Dekonjunktúra szakaszai
 Visszaesés (recesszió, válság, hanyatlás)
 Pangás (depresszió)
A ciklus szakaszai:
1. Depresszió a ciklus mélypontja
 Magas a munkanélküliségi ráta
 A termelés lényegesen elmarad a potenciálistól
 A beruházások nagysága még a pótlásokat sem biztosítja
 A termelés a kereslet alá süllyed
 A fogyasztási kereslet a jövedelmek csökkenése miatt részben megtakarításokból
történik (csökkennek a megtakarítások) ez megállítja a termelés további csökkenését!
2. Megélénkülés, a visszaesés megfordulása
 A kereslet > kínálat ez arra ösztönzi a vállalatokat, hogy elvégezzék a korábban
elhalasztott pótló beruházásokat
 A beruházások növekedése tovább élénkíti a keresletet, ami a termelés és a jövedelmek
lassú növekedéséhez vezet
 A kereslet növekedése újabb beruházásokat indukál, ami további kereslet-növekedést
jelent, azaz a multiplikátor-akcelerátor hatás egymást pozitív irányba erősíti
 A termelés egyre gyorsabban növekszik,
 A munkanélküliség csökken
3. A fellendülés a felső fordulópont
 A gazdaságban a foglalkoztatottság nő, a munkaerő tartalékok kezdenek kimerülni, a
bérek nőnek
 A beruházások növekedése lassul, elkészülnek a korábban elkezdett beruházások is, a
profitok csökkennek
 A kínálat növekedése meghaladja a kereslet növekedési ütemét - a megtakarításokat
növelni akarják
 A termelés növekedési üteme is lelassul.
4. Recesszió a fellendülés átfordulása
 A kereslet növekedésének lassulása az eladatlan készletek növekedését eredményezi
 Egy újabb visszaesés kezdődhet, a gazdaság megindul a lejtőn.
 A multiplikátor-akcelerátor negatív irányban erősítik egymást
 Csökken a termelés, a kereslet azonban gyorsabban csökken,
 Halmozódnak az eladhatatlan készletek,
 Csökken a fogyasztás,
 Növekszik a munkanélküliség
A ciklusok egymásra hatása
 Az 1873-as válság (bankcsődök, tőzsdei árzuhanások) egy Kondratyev-ciklus csúcspontja és
egy Juglar találkozása -> globális válsággá szélesedett
 A nagy gazdasági világválság kitörése 1929-ben egybe esett egy Kondratyev-ciklus
mélypontjával,
 A1970’ olajválsága: Juglar + Kondratyev és egy évszázados periódus is egymásra torlódott
A mai modern ciklikus ingadozások jellemzői
 A II. világháború utáni helyzet
 1973-74-es válság (olajárrobbanás)
 Politikai ciklusok
A II. világháború utáni helyzet:
 A ciklusokat meghatározó illetve befolyásoló tényezők két nagy csoportra oszthatók:
1. A világháború utóhatása, amely mint egyszeri ok, ideiglenesen hatott az újratermelés
menetére, a gazdasági fejlődésre.
 Azaz, a gazdaság szereplői nagy tömegben pótolták a háború miatt elhalasztott
keresletük kielégítését, másrészt pótolni és helyre kellett állítani a háború által

érintett termelő és nem termelő berendezéseket, épületeket.

2. A másik csoportba olyan tartós tényezők tartoznak, amelyek a gazdaság szerkezeti =
strukturális változását jelentik,
 Ez egyrészt azt jelentette, hogy megnőtt a szolgáltatások súlya a gazdaságban, a
szolgáltatások pedig kevésbé ciklus-érzékenyek, mint a termékek előállítása.
 Másrészt struktúra-változást okozott az állam gazdasági szerepének jelentős kiszélesedése.
Az állam gazdaságpolitikája alapvetően anticiklikus jellegű.
1973-74-es válság
 A válság kibontakoztatásában alapvető szerepe volt az állam restriktív = megszorító
gazdaságpolitikájának és a világpiaci árrobbanás hatásának.
 Az áremelkedés üteme a restriktív intézkedések ellenére a válság kibontakozása után
jelentősen felgyorsult.
 A megrendelések elmaradtak a készletek növekedése mögött, jelentősen megnőtt a
munkanélküliek száma, estek a beruházások, növekedett a termelői kapacitások
kihasználatlansága
 Megszületett a stagfláció fogalma (stagnálás és infláció együtt jellemző
2008-as válság
 Az 1929-33-as óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági válság
 Egy globális pénzügyi válságból alakult ki.
 2007 során 1,3 millió amerikai ingatlant árvereztek el
 A főbb bankok vesztesége, a világon 435 milliárd $.
 Az euró zónában a GDP 0,2 %-al csökkent, Magyarországon kb. 7 %-al.
Árindexek
 A fogyasztói árindex. (CPI)
 A lakosság által vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező átlagos árváltozását
méri. Ez a mutató az infláció általánosan elfogadott mérőszáma, jelzi a pénzromlás mértékét.
 A fogyasztói árindex csak a fogyasztási cikkekre vonatkozik. (pl. beruházási eszközökre
nem) Az export árukat nem, de az import árukat figyelembe veszik a számításnál.
 A GDP deflátor az országban termelt összes termékre vonatkozik.
Infláció = tartós árszínvonal-emelkedést jelent, egyik évről a másikra.
 Az árak átlagosan emelkednek - egyes áruk árai csökkenhetnek is, az egységnyi pénz
értéktelenedik.
 Ha az infláció mértéke csökken -> dezinflációval
 A defláció az infláció ellentéte (pl. recesszió idején következhet be).
 Az infláció és a defláció csak folyamatként értelmezhető
Az infláció üteme alapján:
 Lassú (vagy kúszó) infláció évente csupán néhány százalék. A gazdaság számára az a
kívánatos, ha az infláció mértéke a lassú infláció tartományába esik.
 Vágtató infláció nagyobb, mint néhány százalék, de a gazdaság az egyensúlyát megőrzi.
 Hiperinfláció pedig a gazdaság egyensúlyát felbillenti és csak kormányzati intézkedésekkel
fordítható vissza. Több száz százalékos is lehet, már az árváltozás kezelhetetlenségét
mutatja. Német 1922-23, magyar 1946.
Inflációs fogalmak:
  Várt infláció: a korábbi időszak inflációs rátájára számít mindenki. Pl. 2 % volt. A
bértárgyalásokon ezt figyelembe veszik, a kormány terveiben ezzel számol. Valamilyen
gazdasági sokk kell, hogy elmozduljon a várakozás.
 Maginfláció: a változékony elemek nélkül mért infláció pl. élelmiszerárak, energiaárak
nélkül számított infláció.
 Nyertesei: Hitelfelvevők, Árakat emelni tudó vállalkozók, Bérüket emeltetni tudó alkalmazottak
 Vesztesei: Hitelnyújtók, Vagyonukat pénzben tárolók, Fix jövedelemmel rendelkezők
Infláció okai:
 Keresleti infláció: Változatlan kínálat mellett a fogyasztás (C) vagy a beruházás (I) vagy
az állami kiadások (G) vagy a pénzkínálata (M) megnő, keresleti sokk éri a gazdaságot.
Másképpen a kereslet gyorsabban nő a kibocsátásnál. Jelenleg választási pénzosztás, Covid
miatti helikopter pénz. -> Az árszínvonal nő, de a GDP is.
 Kínálati infláció:
 Változatlan kereslet mellett csökken a kínálat, a költségek sokkszerű emelkedése
miatt.
 1970-es évek Olajárrobbanás, bérkövetelések kiharcolása. (szakszervezetek).
 Jelenleg Covid járvány, ellátási láncok gyengülése, háború.
 Ha a keresleti és kínálati infláció egyszerre jelentkezik, stagnáló gazdaság
infláció mellett ez a stagfláció.
 Az árszínvonal nő, de a GDP csökken
Munkapiac
 A munkának mint termelési tényezőnek van kereslete és kínálata.
 Kereslete L D (Labour Demand) a vállalkozók részéről kínálata LS (Labour Supply) a
háztartások részéről történik.
 Határtermék = Marginal Product (a munkáé és a tőkéé) egy pótlólagos egységnyi ráfordítás
okozta többletkibocsátás.
∆Q
 A munkánál MPL = ahol ∆ Q a termelés változása
∆L
∆Q
 A tőkénél MPK =
∆K
 L D meghatározása :
 Feltételezzük a profitmaximalizálást. Tényezőpiaci feltétele:
 MP L∗P=W
 A munka határtermelékenységét szorozva az árszínvonallal megkapjuk a vállalkozók
árbevételét egységnyi plusz munka felhasználásakor. Az egyenlet másik oldalán
egységnyi munka költsége az átlagbér szerepel
 Ls
Aktívak 4 801 000
 Aktivitási ráta = = ∗100=64 , 8 %
Munkaképes korúak 7 409 000
Foglalkoztatottak 4 603 000
 Foglalkoztatási ráta = = ∗100=62 ,1 %
Munkaképes korúak 7 409 000
Munkanélküliek 198 000
 Munkanélküliségi ráta = = ∗100=4 , 1%
Aktívak 4 801 000
 2021-ben ez 4,5 % a járvány miatt nőtt
Munkaerőpiaci-egyensúly
 Ha LD = LS akkor teljes foglalkoztatás van, minden aktív dolgozó munkát kap. Ez egyetlen
reálbér szinten lehetséges.
 Ha ennél magasabb reálbér alakul ki LD < LS kényszerű munkanélküliség - elbocsátások
lesznek.
 Ha alacsonyabb a reálbérszint az egyensúlyinál LD > LS munkaerőhiány jön létre.
  Rövid távon a nominálbér rögzített a munkaszerződésekben így megrekedhet a
munkaerőpiac az egyensúlytalanságban

Munkanélküliség típusai
1. Abszolút munkanélküliség: Egy adott régióban, országban a munkát keresők száma nagyobb
mint a munkahelyek száma.
 Megoldás a makrokereslet növelése -monetáris és fiskális expanzió (+ segélyezés, közmunka)
2. Strukturális vagy szerkezeti munkanélküliség: A munkahelyek szerkezete és az állást
keresők végzettsége, vagyis a szakmastruktúra eltér egymástól.
 Megoldás: átképzés
3. Technológiai munkanélküliség: Hosszú távú történelmi folyamat, a munkahelyek
technológiai fejlődése, általában az iparban és a mezőgazdaságban kiszorítja az emberi munkát
(gépesítés).
 Ellenben a fejlődő országokba telepítik az olcsó munkaerő közelébe a tömegtermelést.
4. Munkapiaci súrlódások
-mobilitás
-információhiány
A profit
 A vállalkozás termel, értékesít terméket/szolgáltatást -> bevétele keletkezik. Levonja a
költségeit (anyag, bér, gépekkel kapcsolatos költségek)
 Profit = Bevétel – Költség
 Vállalkozók célja: profit elérése -> Ezért hoznak létre magán vállalkozást
 Az állami vállalatok sem lehetnek állandóan veszteségesek, akkor az adófizetők
pénzéből kell őket fenntartani.
 Mi a profit? -> politikai következménye lehet az egyes magyarázatoknak.
1. Karl Marx (1818 – 1883)
 Minden érték forrása az emberi munka.
 A munkásoknak nincsenek modern eszk. azaz a tőkéjük a munkavégzéshez.
 -> kénytelenek bérbe adni munkaerejüket annak aki rendelkezik ezzel, a tőkésnek. -> A tőkés
megfizeti a munkaidőt.
 Nem fizeti meg azt az értéket amit a munkás hozzátesz az anyagok, eszközök értékéhez.
 A tőkés kizsákmányolja a munkást.
2. Frank Knight (1885 – 1972) Chicagói Egyetem
 A vállalkozások számára a vállalkozás kockázatos. Ezek egy része kiszámítható például az
árfolyamkockázat. pl.: zuhan a Ft árfolyama az importáló többet fizet a valutáért, próbálja
kiszámítani és reagálni.
 A bizonytalanság is sújthatja a vállalkozást pl. leéghet az üzem, ezt bevállalja a vállalkozó
ezért kapja a profitot.
 DE elvárható profit van az egyes iparágakban, bizonytalanra nem vállalkoznának.
3. Joseph Schumpeter 1883 -1950
 A profit az innováció díja .> Az újítók több profitot szoktak kapni. -> Az újítók a találmányuk
alapján monopolhelyzetbe kerülnek.
 DE! a nem innováló vállalatok is kapnak profitot (Talán kevesebbet)
 Az innovációt a mérnökök csinálják -> ők bért kapnak.
 A tőketulajdonosok egy részvénytársaságnál kapnak profitot (osztalék) és nem újítanak.
4. Ludvig von Mises osztrák közgazdász (1881 – 1973)
 Profit forrása az arbitrázs = kiegyenlítő kereskedelem ez egy kereskedési stratégia. Ezt a
stratégiát követő befektető az egyik helyen vett terméket azonnal eladja máshol, drágábban. ->
„vedd meg olcsón, add el drágán”.
  Az arbitrázs monopol profit. A kereskedő ismeri a piacok eltérő árait és lehetősége van ezt
kihasználni.
5. Adam Smith klasszikus közgazdász (1723 -1790)
 A profit a vállalkozó jó döntéseinek díja. Családi vállalkozásnál a tulajdonos = irányító.
 Modern nagy vállalatoknál a menedzserek döntenek -> bért kapnak.
 A tulajdonos pl. egy részvénytársaság részvényese: profitot kap, pedig nem vesz részt a
döntésekben.
6. Neo - Ricardiánus iskola:
 Korábban úgy gondolták a Neoklasszikusok (1871 -1936), hogy a munka termelékenységét
külön lehet mérni. Amennyivel hozzájárul az új értékhez annyiban részesedik belőle munkabér
formájában. A tőke hozzájárulása az új értékhez külön mérhető és a tőke részesedése a profit.
 DE! nem választható szét a két termelési tényező - a tőke és a munka - és így hozzájárulásuk
sem az új értékhez. Ilyen módon a profit keletkezése nem magyarázható meg.
 Ergo: A hozzáadott értéken való osztozkodás nagy részt attól függ milyen alkupozícióban
vannak a munkások illetve a tőkések.

VERSENYPIAC, -> A tökéletes verseny feltételei:

1) Sok egyenlő méretű vállalat van a piacon
2) Tökéletesen informáltak
3) Céljuk: a rövid távú profitmaximum elérése
4) Szabad a piacra való be-és kilépés számukra
5) A termékek és termelési tényezők minden vállalatnál homogének (ugyanolyanok)
6) Az első öt feltételből következik, hogy a versenyző vállalatok árelfogadóak
 DE Tökéletes verseny a valóságban nem létezik, mivel valamely feltétel sosem tud
teljesülni. (Közelít hozzá: piacok, amelyekhez nagyszámú eladó és vevő tartozik, tőzsde)
 Csak tökéletes versenyben valósulhat meg az erőforrások leghatékonyabb felhasználása (Pareto)
->Tökéletlen verseny:
 Verseny nyertesei-> piac uralom -> tökéletlen verseny
 A vállalatoknak a piacra való belépését korlátozza:
 A méretgazdaságosság: néhány vállalat elég a kereslet kiel. optimális üzemmérettel.
 Jogi akadályok pl. szabadalom, importkorlát
 Magas belépési költségek pl. a Microsoft szoftvere már elterjedt
 Reklám és termékdifferenciálás pl. a Coca-Cola reklámok
 Az eladó bizonyos mértékig tudja befolyásolni a termék eladási árát -> ármeghatározó vállalatok;

típusai:
 A monopólium: egy vállalat uralja a piacot
 Az oligopólium: néhány vállalat uralja a piacot (Coca Cola, Pepsi Cola)
 Magyarországon a versenyhivatal ellenőrzi az egyeduralkodásra készülő vállalatokat.
 Oligopóliumok:
 A piaci hatalom: azt jelzi, milyen mértékben befolyásolhatja egyetlen, vagy néhány vállalat az
árakat és a termelési volument egy adott piacon.
 Piaci koncentráció foka (rátája): a piaci hatalom mércéje. Azt méri, mekkora hányadát
fedik le az adott piacnak a legnagyobb vállalatok. (4 vagy 8) Tiszta monopólium esetén ez
100 % lesz, tiszta verseny esetén közel lehet a nullához.
Vállalati hálózatok
 Az üzleti hálózat egy struktúra, amiben több csomópont, több szálon kapcsolódik
egymáshoz. A hálózat szereplői: termelők, vevők, logisztikai /pénzügyi szolgáltatók.
 Irányítja: központi vállalat
 A vállalatok a tőke és tudásigény növekedése miatt a költségek csökkentése és a szervezet
rugalmasabbá tétele érdekében inkább kiszervezték a belső tevékenységek egy részét.
  Ezt szolgálta ki az új technológia, amely lehetővé tette az idő és tér zsugorítását az ellátási
folyamatban -> meghatározó tev. kívül kerültek, nőtt a kölcsönös függőség.
 A gazdaság alapegysége: a vállalatok együttese -> klaszter= olyan cégek gazdasági hálózata,
amelyek ugyanabban az ágazatban műk.

Transznacionális vállalatok
Céljai: - A költség minimalizálás és a profit maximalizálása
 Piacszerzés
 Tulajdonszerzés, stratégiai célok
 Hatékonyságnövelés
(Az anyavállalatok kn 80%-a a fejlett országokban, a leányvállalatoknak viszont 90%-a az alacsony vagy
közepes jövedelmű államokban van)
Nemzetközi befektetési döntések fontossági sorrendje a térség megválasztásához:
 Piac bővülése, a piac nagysága
 Profitkilátások
 Politikai és társadalmi biztonság, jogi és szabályozási környezet
 A munkaerő minősége, bérköltségek
 Az üzleti infrastruktúra minősége és üzleti környezet
 K+F források és képességek
 Az állami kereskedelmi politika jellege
 A nyersanyagforrások közelsége és hozzáférhetősége
Részegységek kapcsolata a transznac. vállalatban:
1. hierarchikus: minden egység egy-egy láncszemet képvisel a termelési folyamatban.
A termék útja több országon keresztül halad, pl. ruhagyártásnál
2. globális hálózat: a részegységek mindegyike hasonló terméket vagy termékeket állít
elő/ értékesít, pl. McDonalds
Világgazdasági jelentőségük
 76 ezer transznacionális cég (ENSZ) - 700 ezer külföldi leányvállalat
 bruttó termelési értékük 1982 és 2005 között 7x
 a világ GDP-jének 10%-át adják (2005) - a világkereskedelem 33%-át bonyolítják le
 az anyavállalatok 70%-a fejlett országokban van - a leányvállalatok 60%-a alacsony és közepes
jövedelmű országokban van
 Kínában 280 ezer - Kelet és Délkelet-Ázsiában 70 ezer leányvállalat működik
A piaci kapitalizáció
 Egy vállalat pillanatnyi (az összes befektető által meghat.) – számszerűsített értéke.
 Egy vállalat piaci kapitalizációja =a részvényei számának és azok aktuális árfolyamának szorzatával.
 Egy tőzsde kapitalizációja =az általa forgalmazott társaságok kapitalizációjának összegével.
A mérlegfőösszeg
 Mérleg legutolsó, összesítő sora.
 A gazdálkodó egység vagyonát mutatja meg megjelenési formák alapján: eszköz és forrás oldalon.
Fontos kitétel, hogy az eszköz és forrás oldal mérlegfőösszegének egyenlőnek kell lennie. Ennek oka,
hogy ugyanazon pénzmennyiség eltérő megközelítésű felbontásáról van szó.