Széchenyi és Kossuth nézetei, programjai

ÉLETRAJZOK
Széchenyi
 katolikus, arisztokrata, udvarhű család
 tanulmányait magántanulóként Nagycenken végezte, magánvizsgáit Pesten, Sopronban és
Szombathelyen tette
 1809 áprilisában két bátyjával együtt csatlakozott a Napóleon ellen induló nemesi felkeléshez
 részt vett 1813-ban a Lipcsénél vívott "népek csatájában", ahol futárként szolgált
 barátjával, Wesselényi Miklóssal körutazásokat tett Nyugat-Európában
 angliai utazások nagy hatással voltak rá
 rádöbbent; hazánk válaszút előtt áll:
o vagy csatlakozunk a virágzó nyugathoz,
o vagy az elmaradó kelethez közeledünk
 az utazások és a katonai pályán való mellőzöttsége miatt figyelme a politika, a közélet felé
fordult

Kossuth
 hétszilvafás nemes
 tanulmányait Sátoraljaújhelyen, Eperjesen és a sárospataki fõiskolán végezte, majd 1823-ban
ügyvédi vizsgát tett Pesten
 a hazai közélet általános megélénkülésének volt ez az időszaka
 politikai kérdések megvitatásánál egyre gyakrabban lépett fel
 1832 végén került a pozsonyi országgyűlésbe, mint a távollévő főrendek képviselője

HÁTTÉR – REFORMKOR MAGYARORSZÁGON

 Magyarországot az 1820-as években I. Ferenc (1792-1835) abszolutizmusa jellemezte
 politikáját a változások merev elutasítása, a forradalommal vívott konok harc jellemezte
 ekkor zajlottak a napóleoni háborúk
 az Európában zajló események (Belgium népének felkelése, a lengyel szabadságharc, a
kibontakozó olasz és német mozgalmak) Magyarországra is érezhető hatással voltak
 Ferenc király így 1825-ben az uralkodó összehívta az országgyűlést
 csak a reformok szükségessége merült fel
 azonban a színre lépett Széchenyi István, aki felajánlotta egy évi jövedelmét egy tudós
társaság megalapítására
 példáját számosan követték, és összegyűlt a Magyar Tudományos Akadémia
létrehozásához szükséges pénz

Széchenyi gyakorlati tevékenysége

A Hitel
 birtokait kívánta modernizálni, az ehhez szükséges hitelt átmenetileg visszautasította egy bécsi
bank
 ennek oka: magyar nemesség birtokait az ősiség miatt nem lehetett az adósság fejében
elárverezni
 ezt követően írta meg reformeszméinek összefoglalását, az 1830-ban Pesten megjelent Hitel
című művében
 a megfontolt és eltervezett reform szükségességéről akarta meggyőzni olvasóit
 a problémákat gazdasági oldalról közelítette meg;
 a fennálló rendszer a kiváltságokat élvező nemesség számára már kedvezőtlen gazdaságilag
 Wesselényi válasza – a Balítéletekről
 együtt utazták be Nyugat-Európát – szoros barátság
 útjaik mégis elváltak:
o Széchenyi a reformok akadályának,
o Wesselényi előfeltételének látta a rendi ellenzékiséget
 írásba is foglalta gondolatait – 1831: A Balítéletekről
 reformelképzeléseit a rendi ellenállásra építette, a sérelmi politikát liberális alapokra helyezve
 megvalósításukat a kormányzat ellenében látta biztosítottnak
 a parasztkérdést is politikai oldalról közelítette meg
 a nemességnek a parasztságot engedményekkel maga mellé kell állítania
 így érvelhet eredményesen a kormányzattal szemben folytatott harcban

A Világ és a Stádium
 A Hitel óriási visszhangokat váltott ki
 Dessewffy (konzervatív rendi ellenzék vezéralakja) a Taglalat című művében elemezte
 ő a rendi rendszert akarta megreformálni, Széchenyi viszont a régi lebontásával az angol
példát követni
 újabb két műve; a Világ (1831) és a Stádium (1833):
 ezekben foglalta össze elgondolásait, melynek lényege, hogy a reformokat a kormány
megnyerésével lehet végrehajtani
 a Stádium (címe a változtatások szakaszaira utal) egységes rendszerbe foglalta Széchenyi
gondolatait a rendi berendezkedés felszámolásáról
 Nevéhez fűződik (többek közt):
o 1825: Lótenyésztő Egyesület, később lóversenyeket is rendeznek
o 1828-40: Nemzeti Casino, fiókszerveinek kiépítése
o 1831: Duna Gőzhajózási Társaság
o 1837: Pesti József Gőzmalom, és alkatrészellátására a Ganz- gyár
o 1839: Lánchíd építése megkezdődik, a közlekedés fejlesztéséért
o 1840 közepe: Tisza-szabályozások
o 1846: Tiszán megindul a gőzhajózás

Kossuth gyakorlati tevékenysége

  1832-36-os országgyűlés:
 Wesselényi – fontos az ország közvéleményének tájékoztatása
 Kossuth – Országgyűlési Tudósítások: érdekes, színes reformpárti hangvétel
 az országgyűlés feloszlása után Kossuth tovább munkálkodott:
 Törvényhatósági Tudósítások írásába kezdett
 reformszellemiségű újság, kézzel íródott, magánlevélként terjesztették
 a kormányzat azonban lecsapott, Kossuthot letartóztatták
 közben meghal I. Ferenc, V. Ferdinánd követi a trónon (gyakorlatilag Metternich irányítja a
birodalmat): régi rendszer konzerválása
 1841. január: börtönéből szabadult Kossuthnak, a pesti lapkiadó, Landerer Lajos
felajánlotta a Pesti Hírlap szerkesztői állását
 alapgondolata az érdekegyesítés, jogkiterjesztés és a rendi alkotmány liberális értelmű
kifejtése volt
 felvetette a kötelező örökváltság szükségességét (a megváltás az állam feladata)
 1844: leváltják Kossuthot a Pesti Hírlap szerkesztői állásából (a kormányzat belátja, hogy
nem tudja Kossuthot korlátozni)
 Nevéhez fűződik:
o 1842: Ipari kiállítás a magyar és a külföldi ipar összehasonlítására
o 1844: Védegylet a hazai ipar pártolására
o 1846: Pest–Vác vasútvonal
o 1847 Pest–Szolnok vasútvonal

A közjogi kérdés és a reformok vezetőereje

 Széchenyi eszményképe az angol társadalom volt
 hitt a bécsi udvarral való együttműködés lehetőségében, ezért a perszonáluniós kapcsolat
fenntartásán fáradozott
 a reformok elindítását saját társadalmi osztályától, az arisztokráciától várta és remélte
 Magyarországot nem tartotta elég erőnek és egységesnek ahhoz, hogy szembeálljon a
Habsburg Birodalommal
 Kossuth a gazdasági fejlődés akadályát éppen Ausztriában látta, ezért gyakorlati
önállóságot kívánt elérni a birodalmon belül
 a reformok vezetőerejét elsősorban a vagyonos középnemesség, valamint a csekély számú,
de szintén vagyonos és művelt városi polgári rétegeknek szánta

Gazdaságpolitika
 Széchenyi amilyen megfontolt és mérsékelt politikai nézeteket képviselt, olyan józan
gazdaságpolitikát vallott
 A gazdasági hitel szükségességét emelte ki, utalva a nemesi adómentesség hátrányára és az
ősiség elavult voltára
 Az ősiség törvénye szerint a nemesi birtok elidegeníthetetlen, a nemzetség kihalásakor a
birtok a királyra száll vissza
  e rendelkezésnek eltörlése a birtokbírhatás jogának kiterjesztését vonta maga után
következményként
 Kossuth gazdaságpolitikája kezdetben - liberális nézeteinek megfelelően - a szabad piac
elve volt
 Friedrich List elméletének hatására elsősorban a vám- és kereskedelmi ügyek reformját,
továbbá az iparfejlesztést sürgette
 a két politikus eltérő nézete a közlekedéspolitikára is kiterjedt
 Széchenyi az udvarhoz közelebb álló tervet mutatott be: ez a Pest-Buda központú, sugaras
felépítésű vasútszerkezet volt, hangoztatta a Bécs-Buda vasútvonal megépítését is
 Kossuth véleménye az volt, hogy elsősorban az ország legtermékenyebb területeit, vagyis a
Délvidéket és az Alföld déli részét kell összekötni az Adrián létesülő kikötővárossal,
Fiuméval

A reformok sorrendje és üteme

 Széchenyi úgy látta, hogy az országnak előbb gazdasági téren kell megerősödnie, majd
aztán lehet bizonyos politikai reformokat alkalmazni
 Kossuth ezzel ellentétben sokkal radikálisabb volt, szerinte előbb politikai reformokra lenne
szükség
 reménye az volt, hogy e változtatások után a megerősödött Magyarország társadalmi és
gazdasági fejlődése önmagától fog bekövetkezni

Az örökváltság és a közteherviselés kérdése

 az 1830-ban bekövetkezett európai forradalmi hullám következményeként itthon a
reformellenzék vezetői felismerték az érdekegyesítés jelentőségét
 ennek elemei közé tartozott a nemzetfogalom kibővítése (hiszen eddig a magyarságon csak
a nemesi rétegeket értették), valamint a jobbágyság beemelése a nemzetbe
 ennek feltétele az örökváltság volt; ez azt jelentette, hogy a jobbágy - leginkább pénzzel -
megválthatta magát és a telkét a földesúri kötöttségek alól
 az örökváltságnak két változata volt: az önkéntes- és a kötelező örökváltság
 az önkéntes örökváltság a jobbágy és a földesúr közti megegyezés alapján jött létre, a
kötelező örökváltság pedig törvényi úton történhetett, vagyis államilag rendelték el
 a Hitelben Széchenyi már kifejtette gondolait az örökváltság kérdésével kapcsolatban:
önkéntes örökváltságot szeretett volna elérni
 a jobbágykérdésben láthatjuk leginkább Kossuth merésznek mondható álláspontját
 a kötelező örökváltság híve volt, amely részleges állami kárpótlással történik.
 a közteherviselés ügyében Széchenyi és Kossuth véleménye megegyezett
A nemzetiségi kérdés
 az 1840-es évek elején a nemzetiségek az ország lakosságának több mint felét alkották
 a magyar nyelv hivatalossá tétele (1844-ben) még jobban kiélezte a nemzetiségek
elhatárolódását.
 Széchenyi nemzetiségekhez fűződő viszonya türelmesebb felfogást jelentett
 úgy tartotta, hogy nem lehet valakit pusztán azért magyarnak nevezni, mert a magyar
nyelvet már elsajátította
 Kossuth ezzel szemben: magyarosítás

A forradalom hajnalán
 a már személyessé fokozódó vitában azonban a közvélemény nagy többsége Kossuthnak
adott igazat
 1825 és 1848 között az ország rohamos fejlődésnek indult
 a harmincas évek reformjai Széchenyi vezetésével valósultak meg
 1836-ban felépült az óbudai hajógyár
 beindult a rendszeres gőzhajóforgalom Pest és Bécs között, a Balatonon és a Tiszán
Szegedtől Szolnokig
 1848-ig több vasút volt kiépülve és üzemben, a legelsők: Pest-Vác, Pest-Cegléd- Szolnok
 a negyvenes évektől Kossuth előretörését figyelhettük meg
 1848-ban mindketten tagjai voltak az első felelős magyar kormánynak
 miután 1867-ben megvalósult a kiegyezés Ausztria és Magyarország között Kossuth
felhagyott aktív politikai tevékenységével is
 nem térhetett már haza, 1894-ben halt meg az olaszországi Torinóban
 Széchenyi egy ideig az önvádtól és rögeszméktől szenvedett
 1857-től haláláig újra felvette a harcot a magyarság érdekében
 1860-ban a sok őt ért zaklatás következtében visszatért az őrület kínzókamrájába, végül
önkezével vetett véget életének
 az ő fellépése átalakította a rendi Magyarországot
 e nagy egyéniség gondolatai és tervei teremthették meg az európai magyar hazát a XIX.
század derekán