születése előtt meghalt.
„Karinthy feleségül vet­ zel a hivatalos, büntetőperes irattal bizonyít-
te Judik Etelt. Magukhoz vették az asszonynak
első férjétől való, Klári nevű lányát, a két fiú pe­
dig apjuknál maradt, a kisebbik nemsokára
meg is halt tüdőbajban. Majd ezt követően
1914 decemberében megszületett Karinthyék
Gábor nevű gyermeke. Talán nem érdektelen
feljegyezni, hogy Judik Etelnek első férjétől va­
ló két fia közül a nagyobbiknak, az élőnek
ugyancsak Gábor volt a neve.
Vajon m iért adta ugyanazt a nevet Ka-
rinthytól született fiának is? Talán m ert el
akarta felejteni múltját, előző házasságát, ször­
nyűséges előbbi életét? Lehetséges, de az sem
lehetetlen, hogy éppen ellenkezően, szüksége
volt arra, hogy legalább a név emlékeztesse el­
sőszülöttjére.”155 Hogy mekkora lelki teher le­
hetett a színésznőnek a gyermekeitől való el­
válás, s hogy a gyermekek miként dolgozták
fel anyjuk elvesztését, azt a kisfiú korai halála,
s a lopásért többszörösen elítélt, számos testi
nyavalyával megáldott legnagyobb fiának, Ba-
kics Gábornak a sorsa is jelzi, amennyiben hi­
szünk abban, hogy fizikai betegségeink lelki
eredetűek, és cselekedeteink egy részét gyer­
mekkori traum áinkból hozzuk magunkkal.
A Gábor és Klára név nyomán elindulva,
s köszönhetően annak, hogy a Bakics veze­
téknév nem túlságosan gyakori, a Fővárosi Le­
véltár iratai között felleltünk egy Bakics Gá­
borra vonatkozó ügyiratot, melynek hivatalo­
san felvett adatai között az alábbi bejegyzés
szerepel: „Bakics Gábor vádlott - aki 1905.
február 25. napján Budapesten született [...]
apja: néh. János, anyja: néh. Judik Etel”.156 Ez­
66 É R T É K ÉS É R T E L M E Z É S
hatóvá vált, hogy Laki Bakits János volt a szí­
nésznő első férje, különösen, hogy az I—III.
kerületi születési anyakönyv is megerősíti az
adatot: Bakics Gábor szülei a budapesti illető­
ségű Bakics Gábor, római katolikus felekeze­
tű magánhivatalnok és a hódmezővásárhelyi
születésű, szintén római katolikus Judik Etel
voltak, akik születésekor Budán az Attila utca
30. sz. alatt laktak.157
Végezetül megemlítenénk, hogy az egyéb­
ként nemesi származású Bakits a korabeli fő­
városi polgári és büntető peres ügyvédek kö­
zött éppolyan ismert ügyfél volt, m int a buda­
pesti vendéglők és a lóversenypálya világában.
Ismerjük 1898-as sikertelen, még bankigazga­
tóként kezdeményezett kísérletét arra vonat­
kozólag, hogy Rákospalotából fürdővárost va­
rázsoljon.158 Ismeretes továbbá első, 1902-es
válópere, melyből kiderül, hogy első feleségét,
Maximovits Olgát az akkori (már) gyárigaz­
gató évekre elhagyta, majd elvált tőle.159
A Fővárosi Levéltár megőrizte továbbá azt
a Budapesti Ügyészség által folytatott 1921-es
eljárást,160 melyet I. kerületi vendéglőtulajdo­
nosok kezdeményeztek „kommunista maga­
tartás” vádjával, s amelynek fő oka a vendég­
lőkben hagyott számtalan kifizetetlen számla,
ellopott ezüst evőeszközök, pénztári tolvajlás
volt, illetve megvádolták a krisztinavárosi la­
kások fosztogatásával is. Török Imre m em o­
árjából tudható,161 hogy a tízes években Va-
szary Kolos esztergomi érsektől pénzt csalt ki
egy soha meg nem jelent katolikus lap, a „Ke­
resztények Újsága” fenntartására. És az az em­
lékiratokban felbukkanó anekdota is igaznak
tűnik, hogy Bakits János - talán Hamrák Já­
nos társaként - felszedette és eladatta a Rot-
121 Magyar színházművészeti lexikon, szerk. SZÉ­
tenbiller utca macskaköveit.
S ezen a ponton már nem is Judik Etel sze­
mélye miatt fontos Bakits János. Török Imre
emlékiratában felbukkan egy fél mondat ar­
ról, hogy Bakits János Krúdy Gyula egyik ked­
venc, megírt prózahőse volt. Valóban, Krúdy
és Bakits a Kerepesi út 17.-ben az Otthon ká­
véház szomszédságában működő Balaton
törzsvendége volt, melynek tulajdonosa Tiha­
nyi Lajos festőművész apja, Tihanyi József
volt. Főként politikusok (pl. Batthyány Tiva­
dar), hírlapírók és írók (Ambrus Zoltán) jár­
tak e kávéházba, mely többek között Krúdy
Gyulának is kedvelt törzshelye volt.
Krúdy egyik utolsó kisregényének, a Purga-
tóriumnak hősét, Lakitsot - aki furfangos, bár­
milyen csínyre képes ügynök, s akitől Szind-
bád a tébolydából szabadulásához segítséget
kér - mindenesetre Laki Bakitsról mintázhat­
ta. S hogy mely művekben bukkan fel Judik
Etel első férje, arról remélhetőleg egy követke­
ző tanulmányban számolhatok majd be.
JEGYZETEK
118 KARINTHY Frigyes, Egy színésznőről = K. F., Esz-
szék, kritikák II. írók és könyvek - Előszók köny­
vekhez - Színház, Bp., Akkord, 2002, 175. Első
megjelenés: Kritika, 1910. szeptember, 151-152.
119 URBÁN László, Előszó, = KARINTHY Frigyes,
A feleségem beszéli, Bp., Nórán, [1997], 7.
RÓ ZS AF AL V I Z S U Z S A : M E G J E G Y Z É S E K EGY EL NEM K É S ZÜ L T J U D I K E T E L - P O R T R É M A R G Ó J Á R A
120 Magyar színművészeti lexikon, szerk. SCHÖPF-
L1N Aladár, Bp., Országos Színészegyesület és
Nyugdíjintézete, [ 1929—]1931, 374.
KELY György - TÖRÖK Margit, Bp., Akadé­
miai, 1994.
122 Vö. NAGY Endre, A kabaré regénye, Bp., Nyugat,
1935, 54-55. és SZÍNI Gyula, A Bonbonniere =
A magyar kabaré tízéves antológiája, szerk.
BALASSA Emil - EMŐD Tamás, Bp., Dick Ma­
nó, 1918.
123 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL)
XXXIII. La VIII. kerületi házassági anyakönyv.
1427/1914. fsz.
124 KOSZTOLÁNYI Dezsőné HARMOS Ilona, Ka-
rinthyról, Bp., Nórán, 2004, 35.
125 A Színművészeti Egyetem Irattára. Az Országos
Színművészeti Akadémia Anyakönyvei. 1901/02
és 1902/03. 76. sz.
126 BFL VII.2.C V.0164/1899 A Budapesti Királyi Tör­
vényszék polgári peres iratai. Judik Etel és Karányi
Emil válópere.
127 MOL X A 5107 Kecskeméti római katolikus szü­
letési anyakönyv 1191/1859. fsz. (1859. 11. 28.)
128 FÜST Milán, Teljes napló, s. a. r. SZILAGYI Judit,
Bp., Fekete Sas, 1999, L, 166.
129 Fővárosi Almanach, Lexikon és Útmutató. 1910-
1912. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműkö­
désével, szerk. GÚTHI Imre, Bp., Légrády, 491.
130 Bercsényi Béla (1844-1901) színész, író. Vidéki
pályakezdés után 1873-ban szerződtette a Nem­
zeti Színház, 1878-től a színi tanoda tanára.
A színpad című folyóirat (1873) szerkesztője.
131 Császár Imre (1864-1933) színész. A SzAk el­
végzése után 1884-től 1911-ig a Nemzeti Színház
tagja. 1894-től a Színiakadémián a színpadi gya­
korlat tanára lett. Több színháztudományi szak­
munka szerzője: A színész alkotása (Bp., 1898);
67
 A színjáték művészete (Bp., 1909); A színjátszás
elmélete (Bp., 1911).
132 Alexander Bernât (1850-1927) filozófus, esztéta,
egyetemi tanár, az MTA tagja (1. 1892, r. 1915).
1878-tól a Budapesti Tudományegyetemen filo­
zófiatörténetet tanít. 1892-től a SzAK dramatur­
giai tanszékének előadója. 1869-től 1874-ig és
1914-től 1919-ig a Pester Lloyd, 1893-tól 1914-ig
a Budapesti Hírlap színikritikusa.
133 Fodor Károly, Freyberger Mózes (1856-1927) ví­
vómester és újságíró. 1896-ban alapította első ví­
vóiskoláját. Budapesten gyermekvívással is foglal­
kozott, nem zetközi vívóversenyeket szervezett.
1903-ban megalapította a Nemzeti Sport című
sportnapilapot. Több vívóegyesület alapításában
vett részt.
134 Csillag Teréz, Stern ( 1862-1915) színésznő. 1879-
ben a SzAK-ról a Nemzeti Színházhoz került,
amelynek háromévi vígszínházi kitérőt eltekintve
(1898-1901), haláláig tagja. 1901-ben a SzAK ta­
nára, 1909-ben örökös tag lett. A Nemzeti Szín­
ház legtehetségesebb naivája a századforduló ide­
jén.
135 Újházi Ede (1844-1915) színész, jellemkomikus, a
realista színjátszás egyik úttörője. 1870-től a Nem­
zeti Színház tagja, 1888-ban az Operaház játék­
mestere, 1910-től a Nemzeti Színház örökös tag­
ja. Huszonöt éven át a SzAK tanára.
136 Gaál Gyula (1866-1945) színész. 1884-től SzAk
hallgatója, diplomát nem szerzett. 1896-ban az ak­
kor nyíló Vígszínházhoz szerződött, és a színház
színiiskolájában tanított. 1901-ben lett a Nemzeti
Színház tagja, 1923-tól örökös tagja. 1901-től
1939-ig tanított a SzAk-n. Széles skálájú jellem­
színész.
137 Rátkai M árton (1881-1951) A SzAk elvégzése
után a Magyar Színház (1903), a miskolci társulat
(1904), majd a Király Színház (1905) tagja, korá­
68 É R TÉ K ÉS É R T E L M E Z É S
nak híres táncoskomikusa volt. 1921-ben az USA-
ban vendégszerepeit, 1922-től a Király, illetve
a Fővárosi Operettszínház tagja. 1929-ben Bécs-
ben a Theater an der Wien színpadán vendégsze­
repeit. 1947-től haláláig a Nemzeti Színház tagja,
a Színművészeti Főiskola tanára. Számos filmsze­
repet is játszott.
138 VÁRADY Antal, Az országos színészeti tanoda ke­
letkezése, fennállása ésfejlődésének rövid áttekin­
tése, 1864-1884, Bp„ 1884.
139 Ebből az évkörből sajnos nem maradt fenn SzAk
Anyakönyv, így nem tudjuk feltételezésünket le­
véltári forrásokkal alátámasztani.
140 GÁBOR Éva, Előszó = A Thália Társaság. 1904-
1908, Levelek és dokumentumok, szerk. G. É.,
Magyar Színházi Intézet - MTA Lukács Archí­
vum, 1988.
141 GÁBOR, i. m„ 14.
142 Lásd Népszava, 1908. november 13., 5. és Pesti
Hírlap, 1908. november 13.
143 Kondor Ernő (1884-1951) színész, kabaréigazga­
tó, nótaszerző. Az Országos Színészegyesület is­
kolájának elvégzését követően (1904) vidéki tár­
sulatok tagja. Nagyobb örökséghez jutván meg­
nyitotta az első pesti kabarét Bonbonnière névvel
(1907). Miután vagyonát elvesztette, eladta a ka­
barét (1908), és ismét vidéken játszott. Dalai va­
lóságos népdallá lettek. (Kecskebéka felmászott a
fűzfára, Zöldablakos kicsi ház, Sárika kis szentem
stb.) A zsidóüldözések idején dalait m ár nem ad­
ták elő, töltőtollak javításából tartotta fenn magát.
144 Hetényi Heidelberg Albert (1875-1951) zeneszer­
ző, színházi és kabarékarmester. A Zeneművésze­
ti Főiskolán Koessler János tanította. 1907-1913
között Nagy Endre kabaréjánál zeneszerző, majd
zenei vezető. Mintegy hatszáz dalt komponált, szá­
mos Ady-vershez írt zenét. Elismert műfordító
volt. Ady-verseket fordított németre, és ezeket meg
 is jelentette. Az 1930-as évektől kezdve szerzemé­
nyei gyakran hangzottak el a rádióban.
145 GAJDÓ Tamás, Bárdos Artúr és az Új Színpad,
Színháztudományi Szemle, 1988, 165-166.
146 KARINTHY Frigyes, A Mari, Heyermans kétfel-
vonásosa az Új Színpad bemutatója, Nyugat,
1912/7, 655.
147 Akik visszavonultak, Színház és Divat, 1916. dec­
ember 31., 6.
148 K. Judik Etel, Színházi Élet, 1917. november 11.,25.
149 KOSZTOLÁNYI Dezsőné, i. m„ 39.
150 Laki Bakits János neve a különböző ügyiratokon
többnyire Bakitsként szerepel, ezt a névformát
használom én is, kivéve, ha valamely forrást idéz­
ve Bakácsként szerepel, (a szerző)
151 SALY Noémi, Pesti csodabogarak, Bp., Ab Ovo,
2005, 160-194.
152 BÁLINT Gábor, Ki volt Karinthy Frigyesné Judik
Etel első férje?, Irodalomtörténeti Közlemények,
2005/1, 20.
R Ô Z S A F A L V I Z S U Z S A : M E G J E G YZ É SE K EGY EL NEM K É S Z Ü L T J U D I K É T E L - P O R T R É MARGÓJÁRA
153 CZEIZEL Endre-ERÖ S Erika, Számadás a tálen-
tomról, A Karinthy család genetikai elemzése, Bp.,
Corvina, 44.
154 KARINTHY M árton, Ördöggörcs, Utazás Karin -
thyába, Bp., Ulpius-ház, 2003, L, 42-44.
155 KOSZTOLÁNYI Dezsőné, i. m„ 44-45.
156 BFL XXV.27.b 502/1957 A VI. Kerületi Bíróság
büntetőperes iratai. Bakics Gábor elleni büntető­
ügy-
157 BFL XXXIII.1.a II—I—III. kerületi házassági anya­
könyv 735/1905 fsz. (1905. 02. 25.)
158 Rákospalotai Közlöny, 1898/4,4.
159 BFL VII.2.C V.0337/1902 Budapesti Királyi Tör­
vényszék polgári peres iratai. Laki Bakits János és
Maximovits Olga válóperének iratai.
160 VII.18.d 13/946 - 1921 Budapesti Királyi Ügyész­
ség Büntetőperes iratai. Laki Bakits János és társai
elleni ügy.
161 TÖRÖK Imre, Kedves lovakról, híres emberekről,
Bp., Mezőgazdasági, 1959.
69
Katona A n ik ó
ELSŐ VILÁGHÁBORÚS HADIKÖLCSÖNP LAKÁTOK
Az Országos Széchényi Könyvtár Plakát és Kis­
nyomtatványtárában önálló gyűjteményrészben
kaptak helyet az első világháborús nyom tatott
dokum entum ok.162 Hivatalos nyomtatványok,
jótékonysági estek meghívói, gyászjelentések,
emléklapok, képeslapok és más dokum entu­
mok mellett rengeteg grafikai plakát is tan ú s­
kodik a háborús évekről. Tárunkban a kezde­
tektől máig találhatók meg a grafikai plakátok,
amelyeket évek szerint leltárazva őrzünk a gyűj­
teményben, az első világháborús anyag jelzete
a VH betűkkel egészül ki.
Az első világháborús anyag gazdagságának
legfőbb oka, hogy a háborús dokum entum ok
gyűjtését m ár a kortársak megkezdték, felis­
merve a „N agy Idők” emlékeinek fo n to ssá ­
gát. A nem zeti könyvtár már 1914-ben felhí­
vást intézett a lakossághoz a háborúhoz k a p ­
csolódó nyomtatványok adom ányozására.
A több száz beérkezett háborús plakát közül
alábbi tanulm ányban a hadikölcsönöket n é p ­
szerűsítő darabokat emelem ki. A had ik ö l-
70 É R T É K ÉS É R T E L M E Z É S
csön sikere stratégiai kérdés volt a harcban
álló országokban, és az ezt hirdető plakátok
jól reprezentálják a háborús tárgyú plaká­
tokra jellemző ikonográfiát és meggyőzési
eszközöket.
Megközelítés
A plakát műfaja a hagyományos művészettör­
ténet tárgya, de megközelítésére alkalmas az
újabban megjelent kép-tudományi szemlélet.
A mai m űvészettörténeti tudományos dis­
kurzus egyik fontos területe a kép fogalmának
definiálása, term észetének megfigyelése. Ez
egy olyan interdiszciplináris terület, amelyben
a művészetek m édium ainak kutatása, az ant­
ropológia, a filozófia és a művészetelmélet
egyaránt adhat releváns szempontokat. Itt ele­
gendő csak azokra a szerzőkre utalnunk, akik
döntően befolyásolták a képekről való - leg­
újabb - gondolkodást, m int Gottfried Boehm,
W. J. T. Mitchell vagy Hans Belting. Utóbbi „Talán azt mondhatjuk, hogy a képek a tö rté ­
szerint: A „kép” több mint az észlelés terméke. nelmi kultúrákban kinézetüket változtató n o ­
Személyes vagy kollektív szimbolizáció ered­ mádokhoz hasonlítanak, akik az aktuális m é ­
ményeképpen jön létre. (...) Képekkel élünk, diumokat átmeneti táborhelyekként használ­
és képekben éljük meg a világot. Ez az eleven ták. A képek színjátéka az egymást követő
képi vonatkozás egyúttal a képek fizikai ter­ médiumokban m indig újrarendeződött”165
melésében is folytatódik, melyet a szociális - írja Belting. Az ikonográfiái és ikonológiai
térben viszünk véghez. Körülbelül úgy fogal­ módszer segíthet feltérképezni a plakátokon
mazhatunk, hogy a fizikai kép úgy viszonyul a a kollektív vagy személyes emlékezetbe véső­
mentális képhez, mint kérdés a válaszhoz.153 dött, korokon át öröklődő képeket.
A mai művészettörténet-írás elfogadja a ha­ A plakátgrafika mint közösségi téren m eg­
tásmechanizmust, a befogadás folyamatát, jelenő, ezáltal nagy tömegekhez eljutó kép, eb­
a jelentések működését feltáró, a nem művészi ben az értelemben túlzás nélkül lehet a barokk
képet is figyelembe vevő elemzést. Éppen az templomok monumentális freskóinak örökö­
első világháború idején - nem véletlenül ak­ se: és nem kizárólag a hatáskeltés technikái­
kor! - jelent meg a nem-művészi képeket is nak használatában, hanem ikonográfiái k a p ­
integráló szemlélet a művészettörténet disz­ csolataik miatt is. Az átvételeknél és idézetek­
ciplínájában Aby Warburgnál. Az általa és ta­ nél nem okvetlenül feltételezzük a plakátok
nítványai által szorgalmazott kultúratudo- alkotóiról az előképek ismeretét: a 20. század
mány-fogalom, illetve a művészettörténet tízes éveiben m ár létezett az a fajta inform á­
mint képtörténet számomra is alkalmas kere­ ció- és képáradat166 - ha kisebb mértékben is,
tet ad a plakátok feldolgozásához, ahogy War­ mint ma -, amely miatt nem lehetünk abban
burg számára is megfelelő keretnek bizonyult biztosak, hogy egy-egy grafikus mit ism ert és
a reformáció képi propagandájának vizsgála­ mit nem. A fotográfia folyamatosan termelte a
tában.164 képeket az újságok lapjain is, természetesen
Az alábbi vizsgálat tárgya lehetne csupán a hadi időkben gyakran a frontok eseményei
a művek kortörténeti értéke, a belőlük meg­ jelentek meg rajtuk, ahogy a képeslapokon,
tudható információ - ennél azonban szeret­ hadialbumokon, számolócédulákon és m ás
nénk tovább menni. Azon túl, hogy a plakátok médiumokban. A legtöbb ikonográfiái előkép,
hű dokumentumai saját koruknak - ebben az amelyet felfedezhetünk, a korabeli em berben
esetben a háborús helyzetnek -, a képtermelés tudattalanul élő képek közül kerülhetett ki,
hagyományának folytatói is, korábbi korok ugyanúgy, ahogy a hatást keltő elemek, a pa-
művészetéből is örökítenek tovább, illetve ma­ tetikus beállítások vagy a sztereotípiák sem
guk is létrehoznak máig ható, új képi tartal­ tudatosan kerülnek rá általában a művekre (a
makat, szimbólumokat, ábrázolási sémákat. média mai termékeire sem).

K AT O NA A N I K Ó : EL SŐ V I L Á G H Á B O R Ú S H ADI K Ö L C S Ö N P L A K Á T O K 71
 A képek értelmezésében támpontot nyújt
azoknak a szabálykomplexumoknak'67 az is­
merete, am elyek az adott műfajra vonatkoz­
nak. A plakát önálló műfajjá válása azt jelen­
tette, hogy a tizenkilencedik század végén sa­
ját műfaji szabályrendszert állított fel (ezt
a témát az utóbbi időszak kutatói vezették be a
magyar szakirodalomba).168
A „m odern m űvészi plakát” terminus első
szava azt jelzi: olyan értelemben modernné lett
a plakát, hogy esztétikáját a modernizmus
szellemében a funkcióhoz köti. így modernek a
szecessziós, dekoratív plakátok, hiszen az első­
rendű funkció, az üzenet eljuttatásának jegy­
ében követnek egy esztétikai rendszert. M o­
dern művészi plakáton tehát nem az avantgárd
izmusok, például a konstruktivizmus vagy a
DADA am úgy művészileg jelentős plakátjait
értjük, hanem azt, hogy a műfaj modern elvek
szerint kezdett el működni. Az „üzenet eljutá­
sának” folyamata három elemből áll. Az első
a potenciális befogadó (a járókelő) figyelmé­
nek felkeltése, a m ásodik az üzenet (az adott
kor embere szám ára) értelmezhető kom m uni­
kálása, a h a rm a d ik jelentős elem pedig az,
hogy a plakát (és annak üzenete) megmarad­
jon az emlékezetben. A plakáton a képi m eg­
formálás elemei, a stílus, a színek és vonalak
használata, a kom pozíció elrendezése, vala­
mint a szöveg tipográfiája, tartalma és a betűk
mérete is ennek a három elvárásnak a jegyében
kell, hogy megformálódjon.
Az első világháború volt az a történeti ese­
mény, am ikor világméretekben megjelent a
modern propaganda - az átgondolt, tudatos,
72 É RT ÉK ÉS É R T E L M E Z É S
célcsoporthoz és elérni kívánt eredményhez
hangolt tömegkommunikáció -, ugyanakkor
ez a propaganda még távol állt a diktatúráké­
tól.169Az a hegemón, központosított és egysé­
ges propagandagyakorlat, amely a diktatúrák­
kal (a náci Németországban, a fasiszta Olasz­
országban vagy a Szovjetunióban) megjelent,
nagyban befolyásolja a fogalom mai értelme­
zését. Ilyen, egy központból irányított propa­
ganda még nem volt az első világháború ide­
jén: cenzúra és ellenséggel szembeni propa­
ganda-hadjárat létezett ugyan, de a vezetésnek
nem volt olyan befolyása a médiára, mint a
fent említett esetekben. Propaganda-tárgyakat
(a nemzetiszínű szalagoktól és jelvényektől
a képeslapokig, hadialbumokig, katonadalos
füzetekig, emlékérmekig stb.) nem hivatalos
szervek, hanem leleményes vállalkozók, jóté­
konysági célra gyűjtő egyletek és magánsze­
mélyek gyártottak - természetesen ez is pro­
pagandának tekinthető.
Az 1914 és 1918 között készült, hadiköl-
csönt hirdető plakátok a háborús propaganda
kis szeletét képezik, de művészet- és képtör­
téneti szempontból számos érdekes tanulság­
gal szolgálnak.
Mi is volt a „magyar nemzeti hadikölcsön”?
A háború finanszírozását a Monarchiában és
Németországban is lakossági hadikölcsönök-
kel kívánták megoldani. Ez azt jelentette, hogy
a lakosság hazafias érzelmeire és háborús lel-
kesültségére apellálva abban bízott az állam,
hogy önkéntesen fog a népesség hadikölcsön-
jegyzéssel hozzájárulni a harcok költségeihez.
A kölcsönt a világháború kitörésétől kezdve
félévenként lehetett jegyezni különböző ban­
koknál, összesen nyolc alkalommal a Monar­
chiában (az állam két felében egyszerre zajlot­
tak a jegyzések). Összesen 15,6 milliárd koro­
na bevételt könyvelhetett el az állam. Az első
jegyzésre 1914. november 12-én került sor.170
Nem számította el magát a vezetés, a hadiköl-
csön eleinte nagy siker volt. Az infláció követ­
keztében azonban már a háború alatt elérték­
telenedtek a papírok, nagy veszteséget okozva
a tulajdonosoknak. Ráadásul a lakosság az el­
ső öt jegyzés során már befektetette minden
megtakarítását. 1917-ben, a hatodik hadiköl-
csönnel az állam egy új csoportot, a katonákat
célozta meg, akik tömegesen jegyeztek. Mivel
a kölcsön a háború folyamán folyamatosan ve­
szített népszerűségéből, nagy szükség mutat­
kozott egy átgondolt és jól irányított plakát­
propagandára. A kölcsön jegyzését nem egy
szervezet, hanem több bank bonyolította, ezért
a plakátok is sokfélék: az intézmények rendel­
tek meg saját hirdetést a központi, kölcsön-
jegyzésre felhívó plakátokon kívül.
Az OSZK Plakát és Kisnyomtatványtára
őriz a világháborús különgyűjteményben egy
hivatalos rendeletet171 a „m. kir. pénzügymi-
nisterium”-tól, amely felsorolja a hadikölcsön
aláírási helyeit, tehát azokat a pénzintézeteket,
ahol hadikölcsönt lehetett jegyezni. Közéjük
tartozott a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
is, amelynek a Mi a magyar nemzeti hadiköl­
csön? című füzete172 1915 őszén, a harm adik
K AT O NA A N I K Ó : ELSÓ V I L Á G H Á B O R Ú S H A D I K Ö L C S Ö N P L A K Á T O K
hadikölcsönhöz készült. A kiadvány szerzői az
Államadóssági kötvény bemutatása után a köl­
csön jegyzésére kezdenek buzdítani; indokol­
ják, „mire kell a hadikölcsön”, és miért szük­
séges az állam működéséhez. Ez a szöveg ta­
nulságos a plakátok szempontjából, hiszen
azok is nagyon hasonló érvekkel igyekeznek
meggyőzni a lakosságot - csakhogy ezt az ér­
velést a plakát a vizualitás nyelvére fordítja le.
A továbbiakban ebből a szövegből idézek, és
összevetem néhány, hadikölcsönhöz kapcso­
lódó plakáttal.
„Nemzetünket, a dicső magyar népet m in­
den oldalról ádáz ellenség veszi körül. Tizen­
négy hónap óta vívja hazánk élet-halál harcát,
azt a nagy világháborút, a milyent a magyar
szent korona országai még sohasem küzdöttek
át. A haza fiai méltónak mutatkoztak harc­
edzett őseikhez: a reánk kényszerített honvé­
delmi harcból erős támadás lett és legendás vi-
tézségű hadaink m ár benn járnak az ellenség
földjén.”173így indul a szöveg, jellemző módon
azzal érvelve a háború jogossága mellett, hogy
önvédelemnek állítja be azt. Ez a retorika m in­
den hadban álló nemzetnél megjelent ekkori­
ban, így a Monarchiában is, amely éppen egy
évvel e szöveg megszületése előtt elsőként üzent
hadat (Szerbiának, 1914 júliusában). A háború
számos hadikölcsön-hirdetésen jelenik meg vé­
dekezésként, s rajtuk megvédeni a haza szim­
bólumait kell. Mai történelmi tudásunk fényé­
ben irreálisan túlzó a szövegben az osztrák-ma­
gyar haderő dicsőítése, akkoriban azonban
szűrve és eltúlozva érkeztek a harci sikerekről
szóló hírek, ezért nem tűnt fel a túlzás.
73
 ..De a háború győzedelmes befejezéséhez
pénz és három szor is pénz kell!174 Az anyagi
eszközök nélkül nem lehet háborút viselni.
Ezért fordul a magyar kormány újra nemze­
tünk áldozatkészségéhez és a harcvonal m ö­
gött a fegyveres véreiért tovább dolgozó m a­
gyarság tudni fogja kötelességét. A nemzet
nemcsak a harctéren, hanem a pénzáldozat
útján is legyőzi ellenségeit.
Győzni fogunk, mert győznünk kell!”
Ezt a gondolatot, hogy a pénzáldozat épp­
úgy hősi tett, m int a katonák cselekedetei a
harctéren, igyekszik azonnal érthető és világos
módon, vizuálisan megjeleníteni a legtöbb ha-
dikölcsön-plakát. Ennek a párhuzamnak képi
megfelelőjeként megjelenő új invenció a pénz­
érme m int fegyver vagy fedezék ábrázolása,
amire majd bővebben kitérek.
[7] „Pénz nélkül nincsen győzelem! Az. aki
megtakarított pénzét a ládafiába elrejti, ép oly
bűnt követ el. m int az a katona, aki megszökik
a zászló alól.” (Szinte illusztrálja a leírtakat Ha-
ranghy Jenő egyik plakátja,175 amelyen m a­
gyaros ruhába öltözött öreg és menyecske ép­
pen a ládafiából veszi ki pénzét, a háttérben a
harcolók sziluettje jelzi a célt.) „De azzal, hogy
a megtakarított pénzt kölcsön adjuk a magyar
hazának, nem csak honfikötelességnek fele­
lünk meg, hanem a magunk érdekének is szol­
gálatot teszünk. A legjobb és legbiztosabb
adós a magyar állam!”
Az általában 100 koronás címletekben je­
gyezhető kölcsön hat és fél százalékos kamatot
hozott, az ígéret szerint öt év múlva követel­
hette vissza a tulajdonos a teljes névértéket.
74 É R T É K ÉS É R T E L M E Z É S
Létezett nem lekötött, nem „zárolt papiros”,
hanem bármikor beváltható is. Voltak részlet-
fizetési lehetőségek, az ügyfélnek csak a je­
gyezni kívánt összeg 10%-át kellett azonnal fi­
zetni, majd a következő évben negyedéven­
ként 25%-ot (ez jó módszer lehetett minimális
készpénztőkével rendelkezők bevonására).
Lehetett hitelt felvenni az állampapírra; ezek­
ről a lehetőségekről m ind beszámolnak a tájé­
kozató füzetben.
A plakátok ritkán hangsúlyozzák a hadi-
kölcsön előnyös befektetés voltát - de erre is
találunk példát. Haranghy Jenő Segíts maga­
don - az Isten is megsegít!... felirattal induló
plakátján176 antik ruhás istennő kezében bő­
ségszaru van, amelyből a harcoló katonákra
és a dolgos parasztokra egyaránt hullik az ál­
dás. A közmondás nyilvánvalóan a keresz­
tény istenre utal (a háborús plakátokon gya­
kori a vallásos retorika, mivel az első perctől
társult a „szent háború” elképzelése), zavart
okoz azonban az, hogy egy antik istenség
(feltehetőleg Fortuna) magasodik itt az em­
berek fölé, amit ruháján kívül a bőségszaru
ókori motívuma és a feje körüli fény is egyér­
telműsít.
A tájékoztató füzet utolsó oldalán a záró so­
rok ismét lelkesíteni igyekeznek:
„Minden magyar büszke lesz egyszer arra,
hogy a történet nagy napjaiban a hadiköl-
csönhöz hozzájárult!
Minden igaz magyar jegyezzen hatos kamatot
hozó magyar nemzeti hadikölcsönt! Segítsük
ezzel is a hazát, hogy az ellenséget legyőzhesse!
Segítsük vele a csatában küzdő hős fiainkat!”
 A hadikölcsönök további sorsáról számos
nyomtatványból tájékozódhatunk. A hadiköl-
csön-valorizáció, vagyis a papírok legalább
kamat nélküli értékének visszaszolgáltatása
komoly problémát jelentett a két világháború
közötti időszakban. Egy 1927-ben íródott,
A nosztrifikált és ezekkel egyenlő elbírálás alá
eső nem nosztrifikált hadikölcsön-kötvények va­
lorizációs tervezete - címet viselő tanulmány177
szerint a hadikölcsönök valorizációja „belát­
ható időn belül szóba sem kerülhet”. Pedig,
ahogy a tanulmány írója is felismeri, „a hadi-
kölcsönügy rendezése államerkölcsi és pénz­
ügyi szükségesség”. A kérdés erkölcsi term é­
szetét így indokolja a szöveg: „A hadiköl-
csönben az állam polgáraitól anyagi segítséget
kért, hogy magát megmentse, létét fenntart­
hassa, a polgárok pedig hazafias kötelességből,
sokszor talán erkölcsi kényszer következtében
nyújtották a hadikölcsönben az anyagi segít­
séget az államnak” (sic).
A hazafias kötelesség és az erkölcsi kényszer
sugallása a plakátok feladata volt - tanulmá­
nyom témája az, hogy ezt milyen eszközökkel
és milyen kulturális rétegek megmozgatásával
tették.
Ikonográfia
- nemzetközi összehasonlításban
A hadikölcsönplakátok ikonográfiájában köz­
ponti szerep jut a nemzeti jelképeknek - hi­
szen a hazafias érzés felkeltése volt a legfőbb
meggyőző erő.
KATONA A N I K Ó : ELSŐ V I L Á G H Á B O R Ú S H A DI K Ö L C S Ö N P L A K Á T O K
Gyakori m otívum a a plakátoknak a magyar [10]
címer, illetve annak elemei. Biró Mihály több
plakátján a m onumentális címert védik a szu-
ronyos puskás katonák, vagy a tetején kettős
keresztet hordó hárm as dombról gurul pénz­
érme az ellenségre.178 Hasonló, tömör utalás a
hazára a zászló, vagy a nemzeti trikolor, pél­
dául Weiss Antal plakátján179, amelynek bal [2]
oldalán sziklás, hegyes tájban tűzi ki a magyar
lobogót a katona.
A plakát gyakran használt eszköze a népet
vagy csoportot megszemélyesítő, m onum en­
tális főalak vagy alakok. A hadikölcsönplaká-
tokon a figurák viselete, arctípusa utal m a ­
gyarságukra. Gyakori a népviselet (pl. H a- [7]
ranghy ládafiás plakátján180), a hímzett mente,
bő fehér nadrág és nagy bajusz a férfiaknál,
nőknél kötény, kendő, mintás szoknya - am i
távol állt a korabeli (városi) divattól. A népies
öltözetű figurák a nemzeti értékeket és azok
megvédését propagálták a plakáton. Hasonló­
képp jelenik meg sok esetben a magyar kato­
na, huszáros vagy honvédegyenruhában.
A két típus együtt, családként jelenik meg Ha-
ranghy egy 1918-as hirdetésén,181 amelyen [6]
már-már anakronisztikusnak tűnik a népies
hímzett szoknya, mellény és ing, a népies fa-
ragásos láda és bölcső motívuma, az érzel­
mekre pedig a távol levő, árnyképben m egje­
lenített katona-apa figura hat.
A nemzeti szimbolika egy másik típusa az
állatalakok használata. A magyar plakátok
esetében ez elsődlegesen a turulmadarat je ­
lenti: főszerepet kap Haranghy Jenő 1917-es [5]
plakátján,182 vagy Barta Ernő egy szintén
75
[11] 1917-ben készült plakáttervén,183de ott szere­
lő] pel egy 1916-os hadikölcsönplakáton184 is,
más szim bólum okkal: címerrel, koronával,
pénzérmével, koszorúval együtt. A turul m int
nemzeti szim bólum már a 19. században n é p ­
szerű volt; jelzi ezt az egyik legkorábbi m agyar
[12] plakát, Benczúr Gyula Ezredéves Országos K i­
állítást reklám ozó hirdetése185 is, am elyen a
jobb felső sarokban kitárt szárnnyal, karddal
a szájában látható a madár, itt szoros tematikus
kapcsolatban a baloldali, Árpád pajzsra em e­
lését ábrázoló szoborcsoporttal. A turul vagy
kerecsensólyom-problematika a jelképkutatás
tárgya, itt csak utalnék a monda és a m itikus
állat legkorábbi megjelenésére Anonymusnál,
illetve a Képes Krónikában. A plakátok szem ­
pontjából lényeges, hogy a 19. század végére
kultusza felerősödött, 1896-ban például t u ­
rulszobrokat helyeztek az ország hét „kapujá­
hoz”. D onáth Gyula készítette 1896-ban az
nagy m éretű tatabányai, majd 1905-ben a b u ­
dai vári köztéri turulszobrokat. Az ország­
szerte később emelt, a háborús áldozatokra
emlékeztető emlékműveken is alapm otívum
a turulmadár.
A világháborús plakátok tehát egy, a koráb­
bi évtizedekben használt és jól ismert jelkép­
hez nyúltak, a turulhoz, amely ragadozó, erőt
képviselő volta m iatt is jól működött a h á b o ­
rús ország szimbólumaként. Leggyakrabban
csőrében karddal és kitárt szárnnyal jelenik
meg, m int H aranghy vagy Barta m unkáján is.
Ez utóbbin a m adár egy emlékmű elem ének
is tűnhet, alatta a címerpajzs, és az emelvény,
amelyen látható, ezt a látszatot kelti, ugyanak­
76 É R TÉ K ÉS É R T E L M E Z É S
kor nagyon is élőnek tűnik. Barta tehát szoro­
san kapcsolja a turulos emlékművekhez, de
élőként, harcra hívó fejtartással ábrázolja
a madarat. A kard, amely az emlékműveken
általában a karmai között, a plakáton pedig
a csőrében van, szintén harcra hívó motívum;
utal a régi „véres kard” szokásra, amelyet né­
hány hadikölcsönt propagáló nyomtatvány
idéz. „Dicső eleink lovaikat, marháikat, ék­
szereiket, családi kincseiket, legszentebb erek­
lyéiket áldozták föl a haza oltárán, ha meg­
hordozták a véres kardot; tőlünk csak köl­
csönt, gazdagon kam atozó kölcsönt kér a
nemzet”186 - írja Hajas Antal alispán a helyi
egyházi elöljárót megszólító levelében, Sop­
ron vármegyében. Fontos megjegyezni, hogy
a propagandisztikus szövegek ugyanahhoz
a magyar ősmúlthoz fordulnak példaképe­
kért, mint a plakátok. A véres kard és a turul
hasonlóképp a behatárolhatatlan, mitikus,
honfoglalás- vagy kalandozásokkor! ősma­
gyarokhoz kötődik. M áig ható ennek a miti­
kus múltnak a felértékelése, amelyben az a lé­
nyeges, hogy ez a kereszténység előtti korszak
- amelybe m indenfajta, sokszor elátkozott
„nyugati” befolyástól m entes ősállapotok vi­
zionálhatok.
Barta Ernő tervéhez kompozíciója és motí­
vumai miatt is közel áll egy osztrák hadiköl-
csönplakát187, melyen a havas tájban hasonló­
képp a címer mögött, emelvényen, széttárt
szárnnyal sas látható. Nem magyar sajátosság,
hogy háborús időben egy nemzet harcos, ra­
gadozó, erős szimbolikus állattal azonosította
magát: az angolok az oroszlánnal, a franciák
kakassal, míg a németek és osztrákok is a cí­
merállat sassal. Előbbi jelenik meg sziluettsze-
rüen egy angol „War loan” feliratú plakáton188,
amely az Imperial War Museumból ismert. Jó
példa arra, hogy a szimbolikus állatok milyen
egyértelmű jelképként működtek a plakáton,
az a német plakát, amely az oroszlánt legyőző
Herkulest ábrázolja, ebben az esetben a le­
győzendő angolokra utal. A sas számos német
és osztrák plakáton szerepel, különös példa
Hans Sigristnek az a munkája,189 amelyen a táj
fölött olaj ágat hozó fehér galamb felett - fe­
nyegetően - jelenik meg a harcias németség­
szimbólum.
A keresztény jelképek, a szentek, és a háborút
a jó és rossz küzdelmeként beállító szimbolika
a német plakátok fontos jellemzője. Lucian
Bernhard egyik korai hadikölcsönplakátjá-
hoz190köthető a német középkor-divat a tipog­
ráfiában, vagyis a gót betűk használata a plaká­
ton - ez a középkori, dicsőséges, tiszta múltra
utal, ahogy a lovagi páncél, a páncélos ököl is.
Ezzel párhuzamosan váltak népszerűvé a pla­
kátokon a lovagszentek, Szent György és Mi­
hály, akik mint sárkányölők, a gonosz ellensé­
gen győzedelmeskedő mieink megszemélyesí­
téseként érthetők (erre nemcsak német, de brit
példát is találunk).191
Különös, hogy a magyar plakátokra - annak
ellenére, hogy kulturálisan és politikailag is
meghatározó volt a korszakban a németes iga­
zodás - ez egyáltalán nem jellemző. Lovagot
találunk háború idején készült sörplakáton (a
kőbányai serfőzde hirdetései), de itt nem „Is­
ten-bajnoka”, illetve a gonosz legyőzője sze­
K AT O NA A N I K Ó : ELSŐ V I L Á G H Á B O R Ú S H A D I K Ö L C S Ö N P L A K Á r ú K
repben jelenik meg, inkább csak egy kis his-
torizáló kedv eredményeképp.
A keresztény helyett a profán ikonográfia bi­
zonyos elemeit megfigyelhetjük a hadikölcsönt
hirdető plakátokon. A 19. század jellemző áb­
rázolási sémái, az allegóriák és allegorikus fi­
gurák számos plakáton visszaköszönnek. Ezek
a hagyományok a plakátművészet születésekor
is fontos szerepet játszottak; a grafikusok alle­
gorikus figurákkal hirdettek olyan jelensége­
ket és termékeket, amelyek esetében nem volt
kialakult ábrázolási hagyomány (például táv­
író, elektromos égő, vasút).192
Hasonlóképp jelennek meg a háborús hir­
detések képein a szárnyas géniuszok, vagy
a fogalmakat megtestesítő allegorikus nőala­
kok. Előbbire Faragó Géza 1917-es hadiköl- [1]
csönplakátját193 hozhatjuk példának, ahol a
klasszikus akt, kardot tartó szárnyas géniusz
rohamsisakot visel, így jelképezve az új idők
háborúját. Haranghy Jenő korábban említett,
Segíts magadon...194 plakátján Fortuna alakja
áll a középpontban, Bér Dezső egy 1916-os
hadikölcsön-hirdetésén195a háttérben a m eg­
szólított kereskedőket és iparosokat jelképező
Merkúr és Vulcanus (vagy Hermész és Hép- [13]
haisztosz) tűnik fel.
Allegorikus figurának tekinthetjük az előre­
lendülő, hadakat mozgósító nőalakot Divéky
József egy plakátján (a formulát egy ném et
nyelvű, hadikiállítást reklámozó hirdetésen196 [15]
is használta). A női figura gesztusát Warburg
terminusával élve nevezhetjük pátoszformu­
lának, amely m inden bizonnyal Delacroix
A szabadság vezeti a népet című képén nyerte
77
el legmonumentálisabb megfogalmazását. Az
előrelendülő, zászlót tartó, csatába szólító alak
itt szabadságszimbólum, forradalmi jelkép,
a formula azonban könnyen átvehető volt egy
másfajta ideológia védelmében vívott háború
idején. Híressé vált Abel Faivre francia hadi-
kölcsönplakátja,197 amelyen puskáját szoron­
gató, egyszerű ruhákba öltözött fiú lendül elő­
re, és szólítja m eg nagyon hatásosan a nézőt.
Divéky hatodik hadikölcsönt reklámozó n é­
met nyelvű hirdetésén198játékosan freskónak
vagy kívül játszódó jelenetnek látszik a hadak
és az őket vezető hatalmas nőalak jelenete, az
előtérbe a b an k kerül, ahol a jegyzés folyik.
A 19. század hagyománya szerint nőalakok­
ban jelenítették m eg önmagukat a nemzetek.
Ismert G erm ánia, Itália vagy a francia M ari­
anne számos festészeti megfogalmazása,199 de
a magyar H ungária vagy Hunnia is megjelent
a képzőművészetben. Bér Dezsőnek a Hungá­
ria biztosító h eted ik hadikölcsönjegyzésére
biztató200 plakátja jelzi, hogy ezt az ikonográ­
fiái hagyományt is felhasználta a plakátművé­
szet. A képen H ungária köpenyével oltalmaz­
za az övéit - am i egyrészt a Szent Erzsébet
ikonográfia része201, másrészt utalás a köpö­
nyeges M adonna típusára is. Egyetlen figurá­
val több kulturális réteget megmozgatni nem
jelent problém át egy olyan populáris műfaj
esetében, m int a plakát.
Európa szám os országában jelenik meg
a nemzet allegorikus (általában női) figurája
a sorozó vagy hadikölcsönplakátokon. Az an­
gol és az am erikai sorozó-lelkesítő hirdetése­
ken többször feltűnik egy erős alkatú női fi­
78 É RTÉK ÉS É R T E L M E Z É S
gura, vértben, harci sisakban és antikizáló ru­
hában. A két ország megszemélyesítőinek fel­
tűnő hasonlósága rámutat a közös előképre:
az Athén városát védelmező antik Pallas Athé­
nére vagy Minervára. Hasseldine adakozásra
felszólító plakátján202 nem csupán az alak ru ­
házata, de a póz, a gesztus és megformálása is
konkrét antik szobor-előképre utal. Pheidiasz
parthenóni Athéné szobrának kis másolatát203
idézi az alak frontális beállítása, ruházata, si­
sakja és kerek pajzsa is, azonban ő felszólítja
a plakát nézőjét, és a bal oldalon látható tábo­
ri kórházra mutat. A figurát a hangsúlyosan,
több helyen szerepeltetett brit lobogóval tette
aktuálissá a művész. Athéné átértelmezése
nemcsak város- (állam-/nemzet-) védő volta
miatt vált népszerűvé a háborús propagandá­
ban, hanem harciassága, fegyverzete miatt is.
A figura egy cseh (félig német nyelvű) hadi-
kölcsönplakáton204 is megfigyelhető, amely
pontosan követ egy másik híres ókori szobrot
- a Vatikáni Múzeum lándzsát tartó Athé-
néjét205 - úgy, hogy a feliraton kívül semmi
nem aktualizálja az ábrázolást.
Motívumok, tematika
Az ábrázolási hagyományokhoz való kapcso­
lódás csupán az egyik lehetséges aspektus
a hadikölcsönplakátok elemzéséhez. Tanulsá­
gos lehet a plakátokon megjelenő motívumok,
figurák, témák összegyűjtése és rendszerezé­
se is - ez talán még többet mond el a propa­
ganda működéséről, technikáiról.
 Alapvető motívum a katona figurája, aki ál­
talában csukaszürke egyenruhájában, sapká­
ban és szuronyos puskával látható - a világ­
háború korának egyenruhájában. Egy elréve-
dő katona portréja is elég emlékeztető lehetett
[9] a kötelességre például Weiss Antal 1918-as
plakátján.206 Az otthon maradottak a semati­
kus vonásokkal ábrázolt arcképbe saját csa­
ládtagjaik arcát helyettesíthették be. A köte­
lesség sugallása egy katona arcképével agresz-
szívan hatásos megfogalmazást kap Ferdy
Horrmeyer Und eure Pfilcht? feliratú ném et
plakátján,207 amelyen a bekötött szemű sebe­
sült ép szemével szinte szuggerálja a plakát né­
zőjét.
A fronton szolgáló „fiaink” képe mellett a
rászoruló, szenvedő családtagok - nők, gyere­
kek - képe is gyakran megjelenik a hadiköl-
[16] csönplakátokon. Kürthy György ...hogy m i­
előbb visszatérhessenek! feliratú plakátján208
a kiáltás kap erős vizuális formát - a plakát sok
asszony akkori vágyát fogalmazhatta meg, tö-
[17] mör és hatásos módon. Földes Imre egy 1917-
es plakáttervén gyerekek, egy kisfiú és egy kis­
lány jelenik meg középen, mögöttük fenyege­
tően tűnik fel egy katona árnyéka - vagyis
a gyerekek jövője miatt kell a háborút befejez­
ni és megnyerni, ennek záloga pedig a köl-
csönjegyzés. Nyilvánvaló, hogy a plakát célkö­
zönsége (a potenciális kölcsönjegyzők) a hát­
ország lakói voltak, nagy százalékban tehát nők,
akik a gyerek-tematikára alapvetően fogéko­
nyak lehettek. A Foncière pesti biztosító hirde­
tésén209 az egész család megy el kölcsönt je­
gyezni: a rokkant, uniformist viselő apa mellett
K AT ON A A N I K Ó : ELSŐ V I L Ä G H Ä B O R Ü S H A D I K Ö L C S Ö N P L A KÁTOK
az anya támogatja a kisfiút, aki érméket tesz a
hatalmas pénzgyűjtő tálba - ez szintén a nők­
höz szóló, családközpontú reklám.
A háború utolsó két évének hadikölcsönpla-
kátjain központi szerepet kap a béke és a bé­
kevágy. Paradox m ódon a háború finanszíro­
zására azzal buzdították a lakosságot, hogy
a kölcsön a háború (sikeres) végét segíti elő.
A békevágy sokféle képi ötletet sugallt a gra­
fikusoknak. Haranghy Jenő egyik plakátján210 [14]
szürke marhákkal szántó paraszt szakítja át
a frontot jelző szögesdrótot, a témát a felirat
egyértelműsíti: Hogy felszánthassuk a harctere­
ket! Moldován Béla egy plakáttervén211 szintén
paraszt jelenik meg, amint kardját kaszává ala­
kítja - a parasztfelkelések kiegyenesített kaszá­
jának megfordításaképp. A felirat a kölcsön [18]
fontosságára is utal: Kardból kaszát arannyal
kovácsolhatunk! Haranghy a béke megjeleníté­
sére újabb ötletet hozott a Hogy szóljon a béke­
harang - Jegyezzünk hadikölcsönt! terven,212 [19]
ahol gyerekek verik félre örvendezve a haran­
got. Ókori áldozati szertartást sejthetünk azon
az 1917-es hadikölcsön-hirdetésen213, amelyen
a BÉKE szó óriási betűkkel az égre írva látható [20]
- a plakát szintén m int a békéért hozott áldo­
zatot mutatja be a kölcsönt.
Egy magyar nóvum?
Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjtemé­
nyében található hadikölcsönplakátokat és
terveket átnézve feltűnő egy képi ötlet gyako­
risága, amely talán magyar nóvumnak tekint-
79
 hető: a kölcsön pénzérmével való szimbolizá-
lása, amely a harcban aktív funkciót is kap.
[3] Tanulságos Moldován Béla Segítsetek a bé­
kéért való küzdelemben! Jegyezzetek hadiköl-
csönt! feliratú plakátja214, amelyen egy harcos
hatalmas pénzérme-pajzzsal védi m agát a tá­
madó szuronyoktól. A harc tehát önvédelem,
s eszköze a kölcsön. Nagyon hasonló ehhez a
példához Biró Mihály Fegyverrel és pénzzel
védjük a hazát... plakátja215, amely a katona
által védett hármas halmon kettős kereszt mo-
[4] tívummal „a háború egyenlő a haza védelm é­
vel” koncepciót artikulálja.
Előfordul, hogy a plakát a pénzérm ét m int
fedezéket m utatja be, mögüle lő a katona,216
vagy egész hegyet görget a pénzekből a Pol­
gár, így építve lövészárkot a harcolóknak.217
[21] Kovácsolhatnak belőle fegyvert: Biró Mihály
egyik plakátján a katona mellett egy harcoló
paraszt készül lesújtani vele,218 egy m ásikon
[10] a hármas halom ról legurulva, m int egy lavi­
na, összezúzza az ellenséget.219
Az érm e azon túl, hogy a pénzadomány, va­
gyis a kölcsön megfelelője, magán hordozza
az ország címerét, így kép a képben eszközzel
utal a megvédendő hazára is.
A pénzérm e mint védőpajzs vizuális ötlete
nem csak a magyar plakátokon jelenik meg, is­
mert egy osztrák példa, Alfred Offner hetedik
hadikölcsönt hirdető plakátja.220 Itt a csatasor­
ban álló katonáknak nyújtanak hatásos fede­
zéket az érmék. Az osztrák példa azonban re­
latíve késői - 19i7-es -, addigra Biró és mások
már többször felhasználták ezt az ötletet a ha-
dikölcsönök plakátkampányában. Biró m un­
80 É R T É K ÉS É R T E L M E Z É S
kái nemcsak országon belül voltak ismertek,
munkásságáról a ném et plakátbarátok lapja,
a Das Plakat is beszámolt korábban.221 A Mo­
narchia osztrák felében minden bizonnyal is­
mertek voltak a m agyar grafikusok és m un­
káik, ezért úgy gondolom, valószínűsíthető,
hogy a hadikölcsön-pénzérme-fedezék képi
ötlete a magyaroktól származik. Hasonlót se
a szövetséges német, se az ellenséges antant or­
szágok plakátművészetében nem ismerek.
A jelenségben a blikkfang a szöveg tömör vi­
zuális megfogalmazásában rejlik: a művészek
kihasználták a plakát nem valószerű, hanem
átvitt értelmű, metaforikus képi nyelvét.
A SZÖ V EG BEN SZEREPLŐ
RÖ V ID ÍTÉSEK :
OSZK
Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
PÁK
Plakát- és Kisnyomtatványtár (OSZK)
MNG
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
MNM
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
MKVM
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari
Múzeum, Budapest
DHM
Deutsches Historisches Museum, Berlin
IWM
Imperial War Museum, London
ÖNB
Össterreichische National Bibliothek, Bées
 HCWtPRM is Pfltf/£l\MI|I Kt HAZÁI.

JEGYEZZÜNK
HADIKÖLCSÖNT
3 4
JEGYEZZÜMK
HADIKÖLCSÖ1YT
 JÉ G YE T t t U N K
HAD/KÖLCSÖNT
A FABAN KN ÁL!
8 9

10 11