Kidolgozott tételek

1. A tanulási korlátok osztályozása, jellemzői

Tanulási korlátok Szekeres

Tanulási korlátok osztályozása

1. tanulási nehézség (korábban elmaradási gyengeségnek hívták)

- alapvetően ép intellektus
- átmeneti tanulási probléma, mert egy bizonyos időszakra jellemző
- előidéző okok: hátrányos környezet, elhúzódó betegség, családi válságok, egyéni környezeti
okok
- tünetei: a kulturtechnikák (írás, olvasás, számítás) nehezített megtanulása, egyes
tantárgyakban eredménytelenség, az átlagosnál valamivel alacsonyabb intelligencia
- elfordulási gyakorisága 10%
- megelőzés, segítés: differenciált fejlesztés, a tanulási motiváció erősítése, szociális
szolgáltatások- családsegítő, gyermek jóléti
- várható eredmény: a tanulási eredmények lassú, egyenletes javulása

2. tanulási zavarok

- tartós, fentmaradó probléma, felnőttkorban is fent marad

- tünetei: a tanulás egyes részterületein jelenik meg (beszéd, matematika, olvasás, írás) feltűnő
eredménytelenség hívja fel a figyelmet a problémára
- előidéző ok: a pszichikus funkciók éretlensége, korai eredetű neurológiai, neuro-
pszichológiai okok
- gyakorisága 2-3 %
- megelőzés, segítés: korai fejlesztés, speciális komplex terápiás eljárások, közoktatási
kedvezmények-felmentik az értékelés alól, többlet idő…
- várható eredmény: hosszú távon fennmaradó probléma, az iskolai teljesítmény és a tanulási
motiváció javul
- Ayres terápia, Sindelar terápia

3. tanulási akadályozottság

- legsúlyosabb tanulási korlát, ez egy átfogó tanulási képességzavar

- tünetei: a tanulás minden területén jelentkezik
- jellemzői: kognitív funkciók, beszéd lassúbb fejlődése, diszpraxiás tünetek- ügyetlenebb, a
szociális tanulás problémái

1
 - előidéző okok: kisebb mértékű idegrendszeri sérülés és/vagy tartósan hátrányos szociális
környezet, a neurológiai érés lelassulása, az okok kumulációja
- gyakorisága 3-5 %
- megelőzés, segítés: intenzív gyógypedagógiai fejlesztés, a tanulási motiváció megerősítése,
egészségügyi állapot javítása
- várható eredmény: a képességek és a tanulási eredmény lassú javulása
- két csoportja van: enyhén értelmi fogyatékos tanulók, általános iskolában gyengén tanulók
- integrált intézmény, szegregált intézmény (EÁI- eltérő tantervű általános iskola)

2. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek csoportjainak meghatározása

-2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4.§ Értelmező rendelkezések  A különleges bánásmódot
igénylő gyermek, tanuló fogalmának értelmezése, a sajátos nevelési
igény értelmezése
Szakértői bizottság állapítja meg.
HHH: ezek közül 2 fent áll, HH, ha csak 1
 a szülő, a családba fogadó gyám (a továbbiakban: gyám) iskolai
végzettsége alacsony; legfeljebb alapfokú végzettség (8 általános);
 a szülő, gyám alacsony foglalkoztatottsága;
 az elégtelen lakáskörülmények;

SNI – különleges bánásmódot igénylő gyermek, a szakértői bizottság

szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos,
autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd

Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti
általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a
feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség

3. A tanulás értelmezése Falus Iván, Báthory Zoltán és Piaget rendszerében

-ismeretszerzés, egy élethosszig tart

Falus: A tanulás egy rendszerben (ember) vagy irányító részrendszerében (idegrendszer) a környezettel
(természeti, tárgyi, társadalmi környezet) kialakult kölcsönhatás (az ember tárgyi és szociális cselekvése)
eredményeként előálló, tartós (később is előhívható) és adaptív változás (az ember alkalmazkodásának a
fejlődése).

Báthory tanulási folyamatok értelmezése

- a tanítási-tanulási folyamat a személyiség egészére ható, kölcsönhatásban zajló aktív tevékenység, amely
egyesíti a tanulást (tudatos aktív tevékenységet, amellyel az alapműveltséget, a kulturális javakat elsajátítjuk),
és a tanítást (jól meghatározott tanulás szervezése, szabályozása és értékelése)

-szűkebb értelemben: figyelem és emlékezés szükséges

-tágabb értelemben: valamennyi pszichés funkció szükséges

2
 -ezek a pszichés funkciók: érzékelés, észlelés, figyelem, képzelet, gondolkodás, érzelem, emlékezet, akarat,
cselekvés

-a hatékony tanulás minden pszichikus folyamat aktivitásának eredménye

Piaget az emberi értelem fejlődését a környezethez való adaptációként írja le- adaptációs elmélet

-asszimiláció

-a környezetből jövő infók beépülnek a meglévő tudásunk rendszerébe sémáinkban a tudás

mennyiségi gyarapodása

-akkomodáció

- ha a sémák nem alkalmasak újabb infó befogadására, ezért a struktúrák átrendeződnek, új

sémák alakulnak ki minőségi gyarapodás

Műveleti stádiumok- 4 fő szakaszra osztotta a gyermekek értelmi fejlődését

1. érzékszervi- mozgásos periódus

2. művelet előtti stádium (lassabban fejlődő gyerekek sajátos igényének megfelelő felzárkóztató
fejlesztés az iskolakezdés fontos feladat)
3. konkrét műveleti szakasz (ezen a szinten akadnak el)
4. formális műveletek

A tudás felosztása

4. A tanulási képesség (kognitív képességek rendszerében, jellemzői, tanulási képesség egyik magyarázata-
Linhart-Lukawsky

„Az emberi létezés lényegi meghatározója a tanulásra való képesség.” (Mesterházi, 1997)

-rájöttek, hogy átlagos/magas intelligencia szint mellett is előfordulhat gyenge iskolai teljesítmény

-tehát az iskolai teljesítmények kialakulását az intelligencián kívüli tényezők is befolyásolják

-a tanulási képesség az ismeretek, tevékenységek és tanulási eljárások elsajátításának képessége, a

személyiség viszonylag állandó tulajdonsága (Lompscher, 1985)

-a TK szorosan összefügg az értelmi képességgel, de ezzel nem azonos

-a tanulás különböző intenzitású változási folyamat

-TK egyrészt a tanulás elősegítője, másrészt egyben az eredménye is

3
-nincs befejezett állapota, viszont van minőségi különbsége

-a TK gyakorlás hatására, a tanulási tevékenység folyamatában fejlődésen megy át, pedagógiai eszközökkel
célirányosan fejleszthető

Kognitív képességek rendszere:

-a TK egy tanult pszichikus rendszer

- alrendszerei: kognitív képesség, kommunikációs képesség, motorikus képesség, kreatív

képesség, orientációs képesség, szociális képesség
- a pszichikum működésében teljes egészében részt vesznek
- gyakorlás következtében strukturáltabb állapotba kerülnek ezek a pszichikus alrendszerek
az iskoláztatás ezt a strukturálódást segíti

A tanulási képesség felépítése

-tanulás tanulásának a képessége

-ismeretek, viselkedési formák, tanulási eljárások elsajátításának képessége, a személyiség viszonylag

állandó tulajdonsága

-ha egy tanulási szituációban megközelítően azonos helyzetek rendszeresen ismétlődnek, akkor
kilakul egy specifikus viselkedési mód. A pszichikus folyamatok egymással kapcsolatba kerülnek, és
együttes működéssel eredményezi a TK kialakulását

-mindig egy meghatározott kombináció szükséges egy feladat megoldásához

-a tanulási képesség olyan pszichikus aktivitás, amelynek eredményeként a pszichikumban tartós

változás következik be, valamennyi kognitív képesség átfogó rendszere

- komponensei: figyelem, emlékezet, feladattartás és feladat-megoldási sebesség

- iskolában ezen képességösszetevők fejletlenségét valamely viselkedési, magatartásbeli
sajátosággal azonosítják, így a fejlesztés helyett szankcionálják azt

-a TK állandóan változik, bizonyos elemek dominálnak

-a gyerek megtanulja a domináns elemek kiválasztását

-tanult képesség

-kialakulása és működése biológiai előfeltételektől függ, és a környezetiből szerzett tapasztalatok

hatására jön létre

-gyakorlás hatására fejleszthető, megfelelő pedagógiai eszközök segítségével célzottan fejleszthető

-kialakulását károsító tényezők is érhetik (biológiai- intellektuális, idegrendszeri vagy környezeti-

hátrányos helyzet), ezért átmentileg, vagy tartósan megsérülhet, működésben zavarok
következhetnek be  tanulási zavar, a tanulás eredményessége csökken, teljesítménydeficithez vezet

TK felismerése, mérése

-pszichodiagnosztikai, (gyógy)pedagógiai diagnosztikai eszközökkel történik

-az iskolai tanulás eredményességét mérő eszközök a tanulási teljesítmények (tudást, képesség-
elemeket, készségeket, elemi alapkészségeket) vizsgálják

4
 Tanulási képesség kialakulása

1.A tanulás egyszerűbb fajtái (megkülönböztetés, kiválogatás, rátalálás, bevetés, látens tanulás)

2. A tanulás komplex és aktív fajtái (differenciáló tanulás, kísérletező tanulás, instrumentális tanulás)

3. Az emberi tanulás specifikus fajtái (verbális tanulás, bevéső-emlékezeti tanulás, gondolkodó

tanulás, szociális tanulás)

-a tanulási szintek kölcsönösen hatnak egymásra  a magasabb szintek meghatározzák az alsóbb

szintek működését, a magasabb szinteken végbemenő folyamatok pedig függenek az alsóbb szintektől

-a begyakorlott tanulásféleségek együttesen alkotják a tanulási képességet

-az értelem fejlődése a mai felfogás szerint képességfejlődés, amelynek eredményeként alakulnak ki
egyes kompetenciák

A tanulási nívószinteken végbemenő gyakorlások vezetnek a magasabb szintek

kialakulásához és a begyakorlott tanulásféleségek együttesen alkotják a tanulás képességét. Ennek
a felfogásnak az értelmében elvileg lehetséges olyan tanulási szintek kialakulása is, amelyekkel az
ember ma még nem rendelkezik. (Linhart-Lukawsky)

5. A képesség fogalma (képességek fejlesztésének területei, tartalomba ágyazott képességfejlesztés jellemzői,

fejlesztés fázisai)
Képesség

-az értelem fejlődése a mai felfogás szerint képességfejlődés, amelynek eredményeként alakulnak ki az egyes
kompetenciák

(Kompetencia a fonat, ami a képességből, ismeretekből, attitűdből áll)

1. átalános képességek (kommunikációs, szociális, kreatív, kognitív képességek elemei: gondolkodás, tanulás
képessége, megismerés tanulás)

2. műveleti képességek: ezek alkotják a tanulás belső elemi feltételeit, azonban még ezek is bonyolultan
összetett struktúrákban működnek

-képességdefiníciók:

- pedagógiai megközelítés: veleszületett képességek, hajlamok fejlesztése emberi

tevékenység során alakul ki a képesség, születünk bizonyos adottságokkal később ezekből
alakulnak ki a képességek
- pszichológiai megközelítés: az összes veleszületett és szerzett pszichés adottság, amely egy
teljesítmény elvégzéséhez szükséges

Képességfejlesztés területei

1. Képesség, mint tartalmi tudástól független diszpozíció-direkt módszer, közvetlenül azt az adott képességet
célozza meg, amelyet fejleszteni kell

2. Képesség és tartalmi tudás-tartalomba ágyazott módszer, indirekt képességfejlesztési módszer, gyengébb a

tudás transzfer, a fejlesztést tantárgyi kontextusba helyezzük

5
 Tartalomba ágyazott képességfejlesztés modellje

-fő törekvés: az iskolában közvetített tananyag felhasználása

-széles körben alkalmazható tárgyi tudás felértékelődése

-a képességeknek a tudás szerveződésében játszott szerepe

-a korlátozott tudástranszfer kiterjeszthetősége

Alapelvei:

 fejlesztendő készségek, képességek azonosítása

 a transzfer nem automatikus  ezért sok tartalomhoz és kontextushoz kötött gondolkodási
sémát használunk (sok gyakorlás)
 különböző reprezentációi vannak a tudásnak, ugyanazt a tudást leíró jellegű vagy
műveletgazdag (képesség jellegű) formában is taníthatjuk
 befolyásolhatjuk a tanulási módszerekkel azt, hogy milyen minőségű tudás alakuljon ki

Műveletbeli gazdagítás folyamata ábra

Mi történik a képességfejlődés során?

- a környezetben lévő tárgyakon végzett műveletek belsővé válnak

- a gyakorlatok mögött álló gondolkodási folyamatok közös jellemzője általánossá válik
- fejlődés=a tudás reprezentációjában bekövetkező változás, olyan változás, amely során a
tevékenységeknek az algoritmusa (gondolkodási műveletek) a gyerekeke számára egyre
explicitté (nyilvánvalóbbá) válik

Mikor beszélhetünk a képeségek fejlődéséről?

- gyakori, hogy begyakorolnak egy feladattípust és a tanulás eredménye is ugyanazokkal a

feladatokkal történik ez nem tekinthető a képességek fejlődésének
- képességfejlődésről akkor beszélünk, ha a tanuló teljesítménye a fejlesztéshez használt
gyakorlatok tartalmából eltérő feladatokban is javul

6. A tanulási akadályozottság fogalmának helye a gyógypedagógia fogalomrendszerében

-folyamatosan változnak a fogalmak -> szemléletváltozás
-nincs egységes fogalomhasználat -> lassan jut el a gyakorlatba
-az enyhén értelmi fogyatékos tanulónépesség elnevezése a 19. század végétől a 20. század 2. harmadáig
tükrözte a fogyatékosság tradicionális megközelítését, debilis (gyengefelfogású) gyermekeknek hívták őket
A tanulási akadályozottság fogalmának kialakulása

-1990-es évek második felében a tanulásban akadályozottak terminológiát vezette be a gyógypedagógia

6
 -németektől vettük át

-20. század második felétől egyre többször találkoztak azzal a jelenséggel, hogy a gyermek normál pedagógiai
módszerekkel tanítva nem tud jól teljesíteni, de mégsem enyhe értelmi fogyatékos, nem sorolható abba a
kategóriába

-okok nem kizárólag biológiai, pszichológiai adottságaiban keresendők, hanem családi, iskolai környezet
kedvezőtlen hatásaiban nagy arányban fordulnak elő szociokulturálisan hátrányos helyzetű családok gyermekei,
sok közöttük a roma gyermek, mivel hasonló tüneteket mutattak, mint az EÉF gyerekek, ezért így egy kupacba
tették őket velük

-tanulásban akadályozottak mindazok a gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képesség fejlődési zavara
következtében tartósan és feltűnően nehezen tanulnak

-hazai gyógypedagógia új szakkifejezése a tanulási akadályozottság, amelyet az enyhén értelmi fogyatékos,

valamint nehezen tanuló gyerekek csoportjának megjelölésére kezdték el használni

- ők azok, akik az általános iskolába járó nehezen tanuló gyerekek (10-12%), akik a tanulási sikertelenségek
súlyossága folytán többnyire az eltérő tantervű általános iskolában (kisegítő iskola) tanulnak

-a tanulási akadályozottság kialakulásának hosszú folyamata van

7. A tanulási akadályozottság fogalmának kialakulása (korszerű fogalma, aránya a tanulók körében)

A tanulási akadályozottság fogalmának kialakulása 6. tétel

Korszerű megfogalmazás:

-Mesterházi Zsuzsa definíciója: 1998 a tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek,
akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikus okokra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a
kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart
mutatnak.

tanköteles gyerekek

tanulásban akadályozottak 10-15%

enyhén ért fogy. 2,5-3%

8. A tanulási akadályozottság és az intellektuális képességzavar fogalmának viszonya

Tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy
genetikus okokra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán
tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.
Intellektuális képességzavar:

- új megnevezésként jelent meg az értelmi fogyatékosság és a mentális retardáció fogalma helyett

7
 - azon személyek tartoznak e csoportba, akik az intellektuális funkcionálás, valamint az adaptív
magatartás akadályozottságát mutatják (Lányiné, 2009)

A tanulási akadályozottság és az intellektuális képességzavar fogalmának viszonya

-intellektuális képességzavar= értelmi fogyatékosság=mentálisretardáció

-Enyhe fokú intellektuális képességzavar = enyhe értelmi fogyatékosság = tanulásban

akadályozottság? Részben igen Az enyhe fokú intellektuális képességzavar az enyhe értelmi
fogyatékosság fogalma helyett használatos a legmodernebb terminológia szerint. Az enyhe értelmi
fogyatékosság (enyhe fokú intellektuális képességzavar) az általános iskolai gyenge teljesítménnyel
együtt a tanulási akadályozottság csoportjába tartozik, mely a tanulási zavarral és tanulási
nehézséggel együtt alkotja a tanulási korlátok körét (Gaál, 2000).

-tehát az enyhe fokú intellektuális képességzavar= enyhe értelmi fogyatékosság = tanulási

akadályozottság

Az enyhe értelmi fogyatékosság fogalma

Kategória és alany – szakkifejezések helyes használata

-enyhe értelmi fogyatékosság - enyhén értelmi fogyatékos személy, enyhe értelmi fogyatékos személy

-intellektuális képességzavar - intellektuális képességzavart mutató gyermek, tanuló

enyhe fokú intellektuális képességzavar - enyhe fokú intellektuális képességzavart mutató gyermek,
tanuló

-tanulási/tanulásban akadályozottság - tanulásban akadályozott gyermek, tanuló

-sajátos nevelési igény - sajátos nevelés igényű gyermek, tanuló

Gyengefelfogásúak: lassú képzettársítás, gyenge emlékezőtehetség, depresszió, tréfát nem értik

absztrakt gondolkodás gyenge, ingerlékenyek

9. Kik az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek? Melyek a fő jellemzőik? 7., 8. kérdés ábrája!!!

Azon személyek tartoznak e csoportba, akik az intellektuális funkcionálás, valamint az adaptív magatartás
akadályozottságát mutatják. Az értelmi fogyatékosság egyik alcsoportja, valamint a tanulási akadályozottság
alcsoportja is.

- idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy
funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság diagnosztizálása elsősorban orvosi,
gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív
funkciók lassúbb fejlődése.

8
 -75-50 IQ

- A megértés és a nyelvhasználat lassabban alakulhat ki, a kifejező beszédkészségek hiányosságai egészen a

felnőttkorig észlelhetők, és lassítják az önállóság kialakulását.

- Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a

figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális
alkalmazkodás fejlődésének eltérései.

- Iskola-érettségük nem alakul ki teljesen 6-7 éves korra. Oktatásuk többnyire az enyhén értelmi fogyatékosok
eltérő tantervű általános iskoláiban (EÁI) történik.

- Megfelelő gyógypedagógiai támogatás és kedvező szociális feltételek esetén integrált iskoláztatásuk

megkísérelhető. Speciális nevelési szükségleteiknek megfelelő rendszeres gyógypedagógiai oktatás/terápia
hatására mentális képességeik is fejlődnek. Az EÁI 8. osztályának elvégzése után szakmát tanulhatnak és döntő
többségük önálló életvezetésre képessé válik.

10. Jellemezze a tanulásban akadályozott gyermekek oktatási folyamatát a következő szempontok szerint: az
oktatási tartalom, módszerek, eszközök!
-a gyp-i nevelés egyik formája, amelyet a TA, illetve az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek fejlődési
eltéréseihez, speciális nevelési szükségleteihez igazított tanulási feltételek jellemeznek: oktatási
tartalmak (redukált tananyag – kevesebb mennyiségben és minőségben is
 kevesebb tanítás – kevesebb absztrakt ismeret
 mennyiség/minőség változása  azok az elemek maradnak benne, amit tapasztalatszerzés útján lehet
elsajátítani), módszerek (szemléletesség, szemléltetés, ismétlés, állandó visszacsatolás, magyarázat,
gyakorlás, megbeszélés/beszélgetés, vitahelyzet kialakítása, előadás, házi feladat-elő legyen készítve, a diák
tudja, hogy hogyan kell megoldani, játékosság, élmény alapú tanulás, differenciálás, gemifikáció) eszközök
(IKT eszközök, saját tankönyv családok, szemléltető eszközök, oktató videók)
E feltételek biztosítását szolgálta:

-hajdani kisegítő iskolák 1985-ig hívtak kisegítő iskolának

-ezek átalakultak eltérő tantervű általános iskolává EÁI / gyógypedagógiai iskola (ma)

-többségi általános iskola (ma)

11. A tanulásban akadályozott gyermekek beiskolázásának folyamata

-abban az évben lesz tankötelezett a gyermek, amelyik év augusztus 31. napjáig betölti a 6. életévét

-a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti

-szülő kérvényezheti, hogy a gyermek még az óvodában töltsön plusz egy évet

-a gyámhatóság is kezdeményezhet a tankötelezettsége megkezdésének halasztását a szülői kérelem

hiányában

-a tankötelezettség iskolába járással teljesíthető

9
 -van lehetőség egyéni munkarend kérelmezésére (régen egyéni tanrend)  a tanuló egyéni adottsága,
sajátos helyzete indokolja, a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése
szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából

Beiskolázás

-a fogyatékosságot, a sajátos nevelési igényt a szakértői bizottság (régebben Tanulási képességeket vizsgáló
szakértői és rehabilitációs bizottságok) állapítja meg és javaslatot tesznek az integrált/ szegregált oktatásra

-a szülő választja ki az intézményt a szakértői bizottság javaslata alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és
lehetőségeinek figyelembevételével

Szülői kötelezettség

-a tankerületi központ kötelezheti a szülőt arra, hogy jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői
vélemény alapján gyermekét a megfelelő oktatási-nevelési intézménybe írassa

-a szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézmény, ahol már nincs felvétel helyhiány miatt

-a szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazási költségeit a társadalombiztosítás a

szülőknek megtéríti

Felmentés, évismétlés

-az igazgató a tanulót felmentheti az iskolai kötelező tanórákon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni
adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi

-az iskola igazgatója szülői kérésre legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának
megismétlését, akkor is, ha a tanuló előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette  ebben az
esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt

Oktatás- nevelés formája

-együtt nevelő integráló formában

-külön nevelés

Osztályfok

-másik iskolába való áthelyezés esetén a szakértői bizottság állapítja meg az osztályfokot a gyermeknél

-az osztályfok kiválasztása nem az életkor alapján történik, hanem az általános fejlettségi szint alapján
nagyobb életkori szóródás az osztályokban

12. Sorolja fel a tanulásban akadályozott gyermekek rehabilitációjának lehetséges színtereit!

-Többségi nevelés-oktatás: óvoda (gyógy)pedagógiai többletszolgáltatással, általános iskola (gyógy)pedagógiai

többletszolgáltatással, szakközépiskola (hajdani szakiskolák alakultak át) (gyógy)pedagógiai
többletszolgáltatással

-Gyógypedagógiai nevelés-oktatás: gyógypedagógiai óvoda, gyógypedagógiai /speciális/ EÁI általános iskola,

szegregált általános iskola, szakiskola

10
13. Jellemezze a tanulásban akadályozott gyermekeket a kognitív fejlődés elmaradása tekintetében!
-kognitív képességek területén: észlelési folyamatok, emlékezés, figyelem, koncentráció, logikai műveltek,
problémalátás és megoldás hiányosságai és hibái
-az olvasásuk, számolási teljesítményük a koruknak megfelelő átlagos szinthez képest legalább 2-3 évvel van
elmaradva
-figyelmük könnyen elterelődik
-figyelmük és érdeklődésük rövid ideig marad fent
-valamennyi elméleti ismeret elsajátítása nehézséget okoz
-elmaradás tapasztalható a beszéd- és nyelvfejlődésben
-jellemző az emlékezet gyengesége  ezért kell a sok ismétlés
-elvont fogalmak megértésének nehézségei
-nyelvi jelenségek értelmezésének problémái
- támogatást igényelnek a tanultak általánosításában (generalizálás), illetve meglévő ismereteik új
helyzetekben való alkalmazásában
-élvezik a rutint, az ismétlődő feladatokat

14. Jellemezze a tanulásban akadályozott gyermekeket a szociális képességek fejlődésének elmaradása

tekintetében!
-kapcsolatuk kialakításában és azok fenntarthatóságában problémáik vannak
-önértékelés, megfelelő értékrend kialakítása nehézséget okoz
-figyelmük rendkívül könnyen terelődik
-beszédben is tapasztalhatunk elmaradást a nyelvfejlődésben
-szereptanulás problémái és hiányosságai, tanulási viselkedés  áthatják a személyiségünket
-leegyszerűsített, pontatlan nyelvhasználat – ez nehezíti a megértésüket is
-könnyen frusztrálódnak – hátterében sokszor piszkálódás lehet, emiatt sebezhetővé válnak, feszengenek,
szégyenkeznek
Nehézségek szociális kapocslatokban
-a nonverbális jelzések értelmezésének nehézségei (tesztbeszéd, gesztusok)
- a társadalmi nyelv és viselkedés nehézségei
- az érzelmek értelmezésének és kifejezésének nehézségei
- éretlen viselkedés jellemzi őket
-mániás (rögeszmés), kényszeres viselkedés
(szociális képességek területén: tanulási motivációban, motiválhatóság, kapcsolatalakítás és
fenttartás, önértékelése gyenge, értékrendje kialakulatlan, szereptanulás problémái és hiányosságai-
szociális tanulás)

11
15. Jellemezze a tanulásban akadályozott gyermekeket a kommunikációs képességek fejlődésének elmaradása
tekintetében!

-kommunikációs képességek területén: beszédértés, szókincs, szóbeli közlés, hangképzés, grammatikai

szerkezetek, szövegalkotás szóban és írásban, a metakommunikáció, önkifejezés hibái és hiányosságai

 mondataik egyszerű szerkezetűek, gyakran agrammatikusak, nem mindig képesek a saját

gondolkodásuknak megfelelően átalakítani a közlést, lényeget kiemelni
 sok beszédhibás akad köztük, gyakori, hogy egyes beszédhangok helyett mást vagy másokat ejtenek

Mit tehetünk?

 használjuk párhuzamosan a korlátozott és a kidolgozott nyelvi kódot

 fejleszteni szükséges a tanulók beszédészlelését és beszédértését a fonematikus észlelés, a passzív
szókincs, a hanganalízis, valamint a szófelismerés, mondatértelmezés és szövegértés területein
(olvasástanításnál okozhat gondot)
 a belsőbeszéd kiépülésének késése jellemző, még iskoláskorban is szükségük lehet a belső beszédre
 gyakori, hogy cselekvéseiket hallhatóan kommentálják, amit nem szabad megtiltani

Azokat az elvont általános fogalmakat, amelyeket megértenek, de nem tudnak meghatározni, a

beszédben nem használják, vagy csak ritkán.

16. Jellemezze a tanulásban akadályozott gyermekeket a motoros és orientációs képességek fejlődésének

elmaradása tekintetében!
-motoros és orientációs képességek területén: izomtónus, egyensúly érzékelés, és - tartás problémája,
nagymozgásokban vagy a finommozgásokban jelentkező problémák, a cselekvés tervezésében és
irányításában észlelhető problémák, térbeli és időbeli tájékozódás hibái és hiányosságai
Adaptív viselkedés zavarai:
-ügyetlenség
-támogatást igényelnek a személyi higiéniával kapcsolatos készségek kialakításában
-a rutinok kialakításában következetességet kívánnak
-gyakran elvesztik ceruzáikat, tollaikat, könyveiket, feladatlapjaikat
-általában nem tudják idejüket beosztani, tervezni, szervezni munkájukat

17. Jellemezze a tanulásban akadályozott gyermekek emlékezetét!

-tartós figyelem hiánya
-mind a rövidtávú (az iskolai készségek fejlődésében nagy szerepe van a rövidtávú memóriának és a
munkamemóriának, a rövid távú memória az olvasáshoz és a helyesíráshoz szükséges), mind a hosszútávú
emlékezetük gyenge
- RTM mentális erőfeszítés nélkül képes kis mennyiségű információt rövid ideig tárolni
-a RTM mellett, létezik egy másik memóriafajta, a munkamemória, mely képes szintén rövid ideig tárolni az
információt
-a munkamemória kapacitásának rendkívül gyenge (a gyermek többnyire csak az utolsó elemre emlékszik
egy hosszabb magyarázatból vagy utasításból)

12
 -a munkamemóriánkat akkor használjuk, amikor a tárolt információn műveleteket végzünk, tudatos,
mentális erőfeszítést teszünk az információ átdolgozásáért és az átdolgozott információ tárolásáért
-a munkamemória az idős korban romlik, három rövid távú tárból (Fonológiai hurok, Epizódikus puffer,
Vizuális- téri vázlattömb) és egy szervező-összehangoló (Központi végrehajtó) egységből épül fel
-a munkamemória és a tartós memória kapcsolatának gyengesége (a tanultakat nehezen tudja előhívni a
tartós memóriából a munkamemóriába)
-több ismétlésre, „bevitelre” van szüksége ahhoz, hogy az információ a tartós memóriában rögzüljön
-hosszabb ideig tart számukra a tanulás és jóval több gyakorlást igényelnek
-az emlékezet részjelenségei közül tehát a bevésés és a felidézés zavaráról van szó (bevésés és felidézés
között a tárolás van)

18. Jellemezze a tanulásban akadályozott gyermekek gondolkodási folyamatait!

-absztrakt gondolkodás sérült főként a matematika órán figyelhető meg
-gondolkodási műveletek tudatosítása során nagy szükség van a verbalizációra – hogy kimondják szavakkal,
ahogyan gondolkodnak – leginkább matematika tanítás során jön elő. Ebben az is segít, hogy apró lépésekre
bontva tanítjuk a tananyagot.
-probléma-felismerés és a problématudat alapvető irányító és szervező funkciójának a zavara- a szövegek
dekódolásánál, a felépítésénél és az értelmezésénél
-számolnunk kell a gondolkodási folyamataikban a beszűkült nyelvi kód jelentésével- a feltett kérdésekből
gyakran azt és úgy értik meg, ami és ahogy megfelel korábbi tudásuknak a valóságáról
-sokszor nem a probléma megoldása, hanem annak megértése és megértetése okoz nehézségeket
-ok-okozati összefüggéseket nagyon nehezen ismernek fel – keverik, hogy mi miből következik. Ezt fejleszteni
folyamatábrákkal lehet, vagy konkrét példákkal

19. Jellemezze a tanulásban akadályozott gyermekek fogalmi gondolkodását! GENERALIZÁLÁS

- A későbbi önálló tanulás feltétele, hogy a gyermekek képesek legyenek fogalmakban gondolkodni.
Főfogalom alá rendelni és főfogalmat megnevezni.
-közös jegyek felismerése nehézséget jelent-csak sok segítséggel, gyakorlattal tudják a közös jegyeket
elvonatkoztatni, az egész szövegre érvényesíteni, egy mondatban rögzíteni
-nehézségeket okoz az általánosítás
-nehezen használják új ismereteiket és készségeiket olyan helyzetekben, amelyek eltérnek attól a
kontextustól, amelyben először megtanulták ezeket az ismereteket, képességeket  pl. a kutya fogalmát
tanítjuk, sokféle kontextusba kell helyezni – be kell mutatni, hogy léteznek különböző méretű, színű kutyák.
Mutassuk meg az állatot a gyerekeknek élőben, rajzon, videón, kitömött állat formájában, játék formájában. A
sokféle példa arra ösztönzi a tanulókat, hogy felismerjék a célingerek fontos jellemzőit.
-közismereti tantárgyak és matematika szövegeiből is gyakran valami mellékes információra figyelnek az
ismeretek, a megoldáshoz vezető út keresése helyett
-irodalmi szöveg feldolgozásakor a cselekményre (cselekvésközpontúság), összpontosítanak, a történések
ragadják meg őket (a történés leglényegeseb mozzanata a cselekvést végző személy, aki körül folyik a történés)
-vélemények helyességét önálló mérlegeléssel nem tudják eldönteni – a közösség általános felfogására, a
közvéleményre, rosszabb esetben a hangadókra hagyatkoznak
-jellemző a feladattudat gyengesége
-nem a sikeres befejezés vagy a feladás után kezd új tevékenyégbe a gyerek, hanem még azelőtt – így a
feladatok és cselekvések egymásba folynak
-új cselekvést a korábbi folytatásaként fogják fel

13
 -az új cselekvésben elért sikert az egész cselekvés sikerének fogják fel
20. Mutassa be az EFT jelentőségét, tervezésének lépéseit. A tantárgyi ismereteken túl mire célszerű
kiterjeszteni a tartalmát?
-A nevelési – oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztéséhez egyénifejlesztési
tervet készít, és a végrehajtásban közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés
eredményét.
-A többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott
egyéni fejlődési lapon dokumentálja.
-Az egyéni fejlesztési terv nem egyszerűen dokumentum, hanem egyben tervezési folyamat is.
-Az egyéni fejlesztési terv biztosítja, hogy a fejlesztési folyamat egyes szakaszai egymásra épüljenek, hogy a
fejlesztés minden időpontban a tanuló aktuális állapotához igazodhasson
Jelentősége a pedagógus számára:
-Alapja az egyéni megsegítésnek és a differenciálás megszervezésének.
-Segíti a tanítói/tanári felkészülést, könnyebb a differenciált feladatok válogatása.
-Segíti a tantárgyi koncentrációt, mert az ismeretek összekapcsolódnak.
-Támpontot ad, ez alapján tudunk meghatározni újabb fejlesztési irányokat.
-Eredményessége mérhető (például félévi és év végi hatásvizsgálatokkal)
Jelentősége a tanuló számára:
-A tervezet a gyermek egész személyiségére hat.
-Tehetséggondozásra is alkalmas.
-A tanuló érdekeltté válik a terv megvalósulásában.
-Növeli a tanuló egyéni felelősségét.
-A nehézséget okozó (sérülésspecifikus) területek állnak fejlődés alatt.
-Kialakul a gyermek biztonságérzete, mert folyamatosan tapasztalja a közvetlen segítést és törődést.
-Növeli a SNI gyermekek esélyeit a felzárkóztatásban, beilleszkedésben, szocializációban
Lépései:
1. Komplex pszichológiai–pedagógiai diagnózis felállítása a szakértői vélemény alapján
2. A fő fejlesztési irányok meghatározása.
3. A fejlesztés kiemelt területeinek meghatározása.
4. A fejlesztés területeinek feladatokra bontása.
5. A fejlesztés összehangolása a tantárgyakkal, tantervvel, tanmenetekkel.
6. Ütemezés, prioritások megjelenítése.
7. Eszközök, módszerek tervezése.
8. Munkamegosztás tervezése (személyek bevonása, együttműködés)
9. A megvalósítás színtereinek tervezése
10. A dokumentum elkészítése, elhelyezése

14
 11. A visszacsatolás, a kontrollvizsgálatok idejének meghatározása
12. A vizsgálatok elvégzése
13. A fejlesztési terv szükség szerinti módosítása
A tantárgyi ismereteken túl mire célszerű kiterjeszteni a tartalmát?
-Életvezetéshez szükséges készségek, képességek fejlesztése (szociális interakciók, gazdálkodás,
étkezés megtervezése, előkészítése, közösségi közlekedés használata, önkontroll stb.)
-Öngondoskodás képessége (személyes egészség, tisztálkodás, biztonság)
-Munkavállalói készségek (munkába járás, pontosság, munkamorál, munkafeladatok elvégzése)
-Szakmai készségek, gyakornoki tapasztalatok
-Pihenés és kikapcsolódás (sport, fitness, hobbi, könyvtárhasználat, közösségi létesítmények
használata)
-Önérvényesítő készségek (asszertív tréning, segítség kérése, elfogadása)
-Szociális képességek
-Barátságok és kapcsolatok fenntartásához szükséges készségek, képességek kialakítása
-Személyes értékek fejlesztése

21. Jellemezze a tanulásban akadályozott gyermekek tanulási motivációját Fenyvesiné Fazekas Margit és Józsa
Krisztián vizsgálata alapján különösen a kutatásban vizsgált 7 tanulási motívum alapján!

- A tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) tanulók tanulási motivációja nem alacsonyabb a
többségi társaikénál, azonban a tanulási motívumok tekintetében eltéréseket mutattak a vizsgálatok
eredményei

- Az elemi alapkészségek fejlettségében a tanulásban akadályozott gyermekek többségi társaikhoz képest

átlagosan 5-7 évnyi fejlettségbeli elmaradást mutatnak. Az egyes készségek fejlettségében gyermekenként is
jelentős eltérések vannak.

- A tanulási motivációt a sikeresség erősít.

Elsajátítási motívum

- Az elsajátítási motívumok egy készség, képesség elsajátítására, begyakorlására késztetnek.

- az értelmileg akadályozott gyermekeknél alacsonyabb az elsajátítási motiváció, mint többségi társaiknál.

- Eredményei szerint az értelmileg elmaradott gyermekek, mint ahogyan azt feltételezték is róluk, kevésbé
mutatnak örömöt, miután valamilyen feladatot megoldottak (pl. képkirakó). Ezt úgy értelmezték, hogy
feltehetően kevésbé érzik a feladat megoldásának eredményességét, sikerét, mint mentálisan egészséges
társaik.

- A tanulásban akadályozottak elsajátítási motívuma harmadik osztálytól erősödik, hatodik osztályra eléri a
többségi tanulók átlagát, hetedik-nyolcadik osztályra pedig szignifikánsan meghaladja azt.

Elsajátítási öröm

15
- a tanulásnak, elsajátításnak fontos megerősítője, visszacsatolása a folyamat során átélt érzelem

- Az elsajátítási örömnek a tanulási motiváció alakulásában is jelentős szerepe van

- Az eredmények azt mutatják, hogy ebből a szempontból iskoláskorban nincs túl nagy különbség a tanulásban
akadályozott és a többségi tanulók között, az örömöt − saját megítélésük szerint − közel hasonló mértékben élik
meg

Érdeklődés az iskolai tanulás iránt

- Fontos tanulási motívum az iskolai tanulás iránt mutatott érdeklődés, az iskolai tevékenységek, mint például
az olvasás, számolás, írás iránti pozitív attitűd. Vizsgálatunk adatai alapján úgy tűnik, hogy a tanulásban
akadályozott gyermekek érdeklődőbbnek vélik magukat, mint többségi társaik

Biztonság szükséglet

- Az osztálytársakra elsősorban a szociális biztonságigényük, az együtt átélt események megerősítése miatt

van szükség

- a tanulásban akadályozott gyermekek alapvető jellemzőjének tekintik, hogy nagyon erős a biztonságigényük

Szülői késztetés

- A gyermek szociális környezetének, társas viszonyainak jelentős szerepe van a tanulási motiváció alakulása
szempontjából.

- A különböző kultúrákba tartozó gyermekek tanulási motívumai eltérőek lehetnek, ami komoly pedagógiai
kihívást jelenthet

- A gyermekek szociális közegében kiemelt szerepe van a szülőknek. A tanulásban akadályozott gyermekek
többsége hátrányos helyzetűnek tekinthető, családjukban többnyire nem számít értéknek a tanulás.

- Ennek ellenére, vizsgálatai adataink szerint a tanulásban akadályozott gyermekek nem észlelnek kevesebb
ösztönzést szüleik részéről, mint többségi társaik. Sőt, esetükben e motívum átlagos erősségét jellemző görbe
felette fut a többségi tanulókénak.

- A tanulásban akadályozott gyermekek szociális függősége általában erősebb. Vizsgálatunk adatai szerint az
iskolai évek elején nincs szignifikáns különbség ebből a szempontból a többségi és a tanulásban akadályozott
gyermekek között. Mindkét mintánál jellemző, hogy az életkor előrehaladtával csökkeni érzik a családi háttér
késztetését

- Az adatok szerint a tanulásban akadályozott gyermekek szignifikánsan erőteljesebb késztetést éreznek szüleik
részéről, mint többségi társaik. Elképzelhető, hogy e mögött részben a tanulásban akadályozott gyermekek
erőteljesebb szociális függőségének igénye húzódik meg. Olyannak ítélik meg szüleiket, amilyennek látni
szeretnék őket, akik mellett így erőteljesebb biztonságot érezhetnek.

Kötődés a pedagógushoz

16
 - A gyermekek szociális környezetének meghatározó szereplői a szülők mellett a pedagógusok. A
pedagógushoz fűződő viszony, a kötődés fontos tanulási motívumként funkcionál.

- Annál a gyermeknél, aki nem élte át a koragyermekkori kötődés nyújtotta biztonságot, a pedagógushoz való
kötődés is nehezebben alakítható

- A vizsgálat adatai szerint a pedagógus szerepe a tanulásban akadályozott gyermekeknél minden életkorban
egyértelműen erőteljesebb, mint a többségi tanulóknál. Az iskolai évek alatt a tanulásban akadályozott
gyermekeknél folyamatosan, de csak kismértékben csökken a pedagógus tanulási motivációban betöltött
szerepe, motiváló ereje még serdülőkorban is meghatározó marad.

Osztálytársak hatása

- A társas környezet tanulásra, motivációra gyakorolt fontos további elemét jelentik a kortársak, osztálytársak.
E motívum viszonyítási alapját a többiek teljesítménye, a többiek szociális elismerése adja; mások
teljesítményének elérése, túlszárnyalása a cél.

- a vizsgálat adatai szerint a társas összehasonlítás, az egyszerű versengés a tanulásban akadályozott

gyermekek esetében is jelen van

- A tanulásban akadályozott gyermekek mind saját, mind társaik tudását, teljesítményét csak korlátozott
mértékben képesek megítélni

22. Soroljon fel a viselkedéssel kapcsolatos helyes stratégiákat!

−ismerjük fel, hogy minden viselkedés egyfajta kommunikáció
−a tanulási környezet megfelelő struktúrálása csökkenti a nem kívánatos viselkedési formákat, a zavaró
tényezők minimalizálása növeli a tanulási időt, segíti a tanulókat az önismeret és az önkontroll fejlődésében
−alkalmazzunk különböző támogatási programokat, elemeket (kortárs segítés, baráti körök, szünidei
támogatás)
−önérvényesítő képességek fejlesztése (segítség kérése, saját erősségeik, szükségleteik ismerete)
−lehetőségeket kell biztosítani a tanulók számára, hogy a megfelelő magatartásformákat a társas
helyzetekben tanulhassák, gyakorolhassák
−következetes osztálytermi szabályok, rutinok kialakítása és fenntartása
−a pozitív magatartásminták erősítése

23. Mutassa be a pedagógus helyes szervezési stratégiáit!

−az EÉF tanulók esetében az egyik legfontosabb fejlesztési feladat az önálló tanulás kialakítása

- Fontos, hogy olyan feladatot adjunk, amit képes egyedül megcsinálni (pl. nem adunk esszét,
nem íratunk olyan dolgozatot, ahol mi diktáljuk le a feladatot stb. helyette úgy kell
összeállítani a dolgozatokat, hogy minél kevesebbet kelljen írniuk és nem a helyesírást nézzük
- kivéve nyilván nyelvtannál - de aztán van, akivel lehet fogalmazást íratni, viszont nagyon
fontos a fokozatosság)
- Érdekes feladatot adjunk
- Önellenőrzést segítő játékot, feladatot adjunk

17
 −az önálló tanulóvá válás képességei: az idő helyes kezelése, a tanulói munkaterület optimális
elrendezése, megtanulni tanulni (a tanulás tanulásának képessége), dolgozatírásra felkészülés

A pedagógus feladata a szervezési stratégiák kialakítása érdekében

−tanítsuk meg a tanulókat az iskolai tevékenységeik szervezésére (egyéni időbeosztás, amin színkódokkal,
kiemeléssel jelzik a fontos momentumokat, ellenőrző lista készítése, ellenőrző lista a viselkedéshez,
leckefüzet, üzenő füzet)

−tanítsuk meg az időkezelést (használja az órát, hogy követni tudja a napirendet)

−rögzítsük a soron következő eseményeket, feladatokat a naptárban

−tanítsunk egyszerű jegyzetelési technikákat (kiemelés a főbb gondolatok azonosítására, vázlatkészítés)

−tanítsuk meg a mappák használatát a kész és félkész munkák tárolására

−tanítsuk meg a grafikus szervezők (pl. T diagram - összehasonlításra; könnyebben meg tudja jegyezni,
visszaemlékezni rá), térképek használatát

−tanítsuk meg a feleletválasztós, a kitöltős és a szöveges tesztek, feladatok megoldására a tanulókat

−adjunk többféleképpen utasítást: szóban, vizuálisan, képekben

24. Hogyan erősíthető a tanulásban akadályozott gyermekek tanulási motivációja?

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a legfontosabb a tanulói önállóság kialakítása:

-idő helyes kezelése

-tanulói munkaterületek optimális elrendezése

-megtanulni tanulni (a tanulás tanítása)

A tanulási motivációt erősítő stratégiák

−részesítsük előnyben a gyakorlati tanulási lehetőségeket

-a tanulást számos formája közül választhatunk (tanár által irányított tanulás, önvezérelt, együttműködő
csoportos helyzetek során megvalósuló tanulás, életszerű szituációs kontextusban megvalósuló tanulás)

−használjunk fel a tanítás során életszerű (valós) gyakorlati tapasztalatokat (vendéglátás, audiovizuális
eszközök beüzemelése, tereprendezés, irodai segítség)

−alkalmazzunk szoftvereket instrukciók helyettesítésére (IKT eszközök konkrét haszna pl. interaktív tábla -
motiválóbb; ebből a feladatból kevésbé fog kiesni, mintha a saját füzetében csinálná; ha valami elront, seperc
alatt el lehet tüntetni és javítani)

−adjuk meg gyakran a lehetőséget a tanulók számára, hogy nagy- és kiscsoportban tanulhassanak vagy
kortárssegítővel

−ösztönözzük az önkorrekció fontosságára

-Ösztönözzük a gyermek erőfeszítéseit és a jó munkát

18
 -Fókuszáljunk a tanulók erősségeire és képességeire

25. Mutassa be a tananyag közvetítésének helyes stratégiáit tanulásban akadályozott gyermekek esetében!

- Az EÉF tanulók általánosságban nem tanulnak hatékonyan

-kevés házi feladatot adjunk és az is legyen életszerű, lássa a tanuló a hasznát

−a házi feladatot sosem használjuk büntetésként

−szólítsuk fel a tanulót (szólítsuk meg a nevén), mielőtt felteszünk neki egy kérdést

−adjunk elegendő időt, hogy a tanuló a szóbeli kérdésekre választ tudjon adni

-a feladatokat apró elemekre bontsuk, hozzá az instrukciókat is

−tanítás során beszéljünk lassabban

−tanítsuk meg az utasítások jelentését

−sokszorosítsuk a tananyagot ahelyett, hogy a másolással menjen az idő

−lássuk el tantárgyanként színes kóddal az anyagot

-Ugyanazt a fogalmat, készséget számos, változatos helyzetben tanítsuk, hogy a tanulók általánosítani
tudják a tartalmukat

-Mutassunk rá a fogalmak, a szókincs, a gondolatok között lévő kapcsolatokra

-Minél változatosabb formában biztosítsuk a gyakorlást (mnemotechcnikák, verbális ismétlés, grafikus

szervezők, gépies memorizálás, emlékezeterősítő módok)

-alkalmazzunk minél színesebb tanítási módszereket: vita, házi, kooperatív, szemléltetés, szerepjáték,
projektmódszerek…

-IKT eszközök használata

26. Mutassa be az önállóság kialakításának, fejlesztésének helyes stratégiáit tanulásban akadályozott

gyermekek esetében!
 olyan lehetőségeket kell biztosítani az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára, amelyek során el
tudják sajátítani az önállósághoz, önérdek érvényesítéshez, az önálló munkavégzéshez szükséges
készségeket, képességeket
 alkalmazzunk kézjeleket a viselkedés megerősítésére (pl. elhallgatás)  tanulók figyelmének magunkra
vonása  engedjük, hogy a tanulók meglássák, megértsék maguktól a jelünk
 alkalmazzuk a direkt utasításokat és a támogatást is, hogy előmozdítsuk a tanulók önértékelésének, a céljaik
kitűzésének, az önellenőrzésnek, az önreflexiónak a fejlődését
 vonjunk be egy szakembert, aki megtanítja a tanulóknak, hogyan kell a munkavállalói készségeket tényleges
munkaszituációban alkalmazni
 minél változatosabb kontextusban gyakoroltassuk a beszélgetést (kérjünk valamire magyarázatot,
használjunk mobilt, váltogassuk a szerepeket beszélgetés közben)
 tanuljunk meg minél több kifejezés, metafora, hasonlat jelentését

19
  tanítsuk meg saját szükségleteik, problémáik kifejezésének megfelelő módját
 tankönyvi szöveg helyett használjunk konkrét tananyagot  képek, ppt
 ismételjük utasításainkat
 fejlesszük a belső beszédet, hangos gondolkodás stratégiáit
 fontos információk összességét gyakran ismételtessük a tanulókkal
 használjuk mindennapi közléseinkben a helyes kiejtést, kívánjuk meg ezt tanulóinktól is
 gyakoroljuk a partnerrel, kisebb csoporttal, nagyobb csoporttal történő beszélgetést

27. Sorolja fel, mi szükséges az enyhén értelmi fogyatékos tanulók hatékony együttneveléséhez?

- Az integrált nevelés megvalósulásához szükséges alapvető dokumentációs feltételek: az iskola

alapdokumentumában szerepel, hogy fogad enyhe fokú intellektuális képességzavart mutató tanulót, illetve
érvényes szakértői vélemény arról, hogy a tanuló együttnevelés keretében oktatható.

- E tényezőkön kívül az intézmény pedagógusainak azonosulása az együttnevelés eszményével, valamint az

iskolavezetés támogató hozzáállása szintén alapvető fontosságúak a sikeres együttnevelés feltételeinek
kialakításához.

Mi szükséges az enyhén értelmi fogyatékos tanulók hatékony együttneveléséhez?

- Megfelelő módszertani kultúrával rendelkező tanító, gyógypedagógus

- A sérült, fogyatékos, akadályozott emberek iránti pozitív attitűd, elfogadás

- A habilitációs és rehabilitációs tevékenység céljának, tartalmának helyes értelmezése

- A gyógypedagógiai diagnózis megismerése – feladata megismertetni a többségi pedagógussal a

diagnózist, elmagyarázni neki, hogy mi mit jelent

- A projektpedagógia alkalmazása

- A kooperációs technikák alkalmazása

- A cselekvésközpontú pedagógiák megismerése

- Heterogén tanulócsoport differenciált tanórai fejlesztése – olyan részfeladatokat kell kitalálni,

amelyeket ő is meg tud oldani, így egy csoportba is ültethetőek akár – egy cél érdekében dolgoznak,
az ő részteljesítménye hozzájárul az egészhez, amit alkotnak

- taneszközrendszer ismerete, alkalmazása – nem kell mindig a többségi pedagógusnak új feladatokat

kitalálni, hanem lehet a speciális tankönyvből kivenni

- együttműködés más szakemberekkel: Pl. terapeuták, többségi tanárok, szülő, pszichológus,

konduktor stb.

- tanulói értékelési formák gazdagítása – ne csak összegző, lezáró értékelés legyen, hanem szöveges
értékelés is – hiszen abban pontosan le lehet írni, mi az, amiben ügyes, mi az, amiben még fejlődnie
kell

- az integrált oktatás jogszabályi hátterének ismerete

20
 - programadaptációs ismeretek működtetése – máshol már jól működő programot hogyan lehet
adaptálni az adott iskolára

- a módszertani kultúra hiányának pótlására pedagógus-továbbképzéseken való részvétel

- adaptációs szakértő (olyan gyógypedagógus, aki segítséget tud adni a többségi intézmény számára
abban, hogy a többségi gyermekek számára tanítandó anyagot hogyan adaptálják – mit hagyjanak el
belőle, milyen módszerekkel tanítsák) igénybevétele a többségi intézményben

- a szülőkkel való kapcsolattartás, a szülők tájékoztatása, a szülők attitűdjének formálása az

integrációt nagy mértékben tudja segíteni

28. Milyen feltételei vannak az utazó szakember-hálózat működésének?

- Hálózat működtetése: személyi + tárgyi feltételek biztosítása

- Személyi feltételek:

- A fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus (8 fajta)

- Tárgyi feltételek:

- személyautó
- fejlesztőszoba, melyet a többségi intézmények biztosítanak
- fejlesztő eszközök, melyek egy részét a többségi intézmények biztosítanak
- fejlesztő eszközök, „utazó csomagok” melyeket a módszertani központ eszköztárából állítanak
össze

29. Mutassa be az utazó gyógypedagógus tevékenységét!

- Az utazó gyógypedagógusi hálózat az integráltan nevelt, oktatott SNI gyermekek/tanulók számára biztosítja a
gyógypedagógiai szolgáltatást annak érdekében, hogy egyéni életük, társadalmi beilleszkedésük sikeres legyen.

- Cél: a sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságából eredő hátrányának megelőzése, csökkentése,
kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú
támogatása tanuló és szülősegítő szolgáltatásaival.

- Ennek érdekében együttműködik az inkluzív intézményekkel, az érintett gyermekek, tanulók szüleivel, a

társadalmi rehabilitációban részt vevő szervezetekkel, szolgáltatást igénylő közoktatási intézményekkel, szakmai
szolgáltatókkal

- A szülőkkel való kapcsolattartás:

 tanácsadás
 segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében
 tájékoztatás a fejlesztés lehetőségeiről
 rendszeres konzultáció a gyermek fejlődésével kapcsolatosan
 javaslattétel az együttműködési módokra

21
  javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására
 megbeszélés az otthon végzendő gyakorlatokkal kapcsolatosan
 segítségnyújtás a speciális eszközök kiválasztásában
 tájékoztatás a speciális eszközök beszerzési lehetőségeiről
 szülői értekezleteken, fogadóórákon való részvétel
 a szülők felkészítése a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására
 a gyermek megfigyelése a szülő kérésére
 javaslat további vizsgálatokra

- A gyermekkel való foglalkozás:

 a gyermek megfigyelése
 speciális fejlesztő tevékenység a gyermekkel való közvetlen foglalkozásokon
 a gyermek képességeinek megfelelő módszerek, terápiák, technikák alkalmazása
 a gyermek terhelhetőségének figyelembevétele
 a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása
 az ép vagy kevésbé sérült funkciók fejlesztése
 speciális segédeszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása
 az egyéni sikereket elősegítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése
 a gyermek/tanuló haladásának figyelemmel kísérése

- Többségi intézmények pedagógusaival való kapcsolattartás:

 a gyermek megfigyelése az intézmény kérésére

 javaslat további vizsgálatokra
 a pedagógusok felkészítése a sajátos nevelési igényű gyerek fogadására
 segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében
 javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására
 segítségnyújtás a tanuláshoz szükséges speciális eszközök kiválasztásában
 tájékoztatás a speciális eszközök beszerzési lehetőségeiről
 részvétel a gyermek/tanuló részeredményeinek értékelésében
 módszertani segítségnyújtás
 sikertelenségek, kudarcok és eredmények okainak feltárása
 tanulási nehézségek kialakulását, tanulási zavarokat, magatartászavarokat megelőző
pedagógiai eljárások megismertetése
 szakmai előadások megtartása a többségi intézmények által kiválasztott témában
 eszközbemutatók, könyvajánlások

- Szakmai felkészültség, kapcsolattartás:

 folyamatos önképzés
 városi és kistérségi gyógypedagógusok munkaközösségének összejövetelein való részvétel
 tanfolyamokon való részvétel
 szakmai konferenciákon való részvétel
 folyamatos kapcsolattartás, rendszeres team megbeszélések a gyermekkel foglalkozó más
szakemberekkel (logopédus, pszichológus, terapeuta…)
 kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgáltatásokkal (nevelési tanácsadó, szakértői bizottságok)
 kapcsolattartás egészségügyi intézményekkel

22
30. Mutassa be az utazó gyógypedagógus kapcsolatrendszerét!

31. TA tanulók integrációja (előzményei, modellek, Gyermekek Háza iskola)

- 1993-ban az ENSZ hivatalos állásfoglalást adott ki a fogyatékkal élő, sérült emberek esélyegyenlőségének
biztosításáról, melyhez Magyarország is csatlakozott. A közoktatásról szóló LXXIX. törvény 1993 óta tette
lehetővé az együttnevelést.

- feltételi, mikor működik jól…

- Jól működő hazai modellek:

 Kéttanáros modell (Prizma Általános Iskola és a Pannónia Általános Iskola) A sajátos nevelési igényű
gyermekek a tanulási idő teljes egészében együtt vannak ép társaikkal. A két pedagógus
(gyógypedagógus és tanító) a tanulás nagy részében és a tanórán kívüli tevékenységek során
mindketten a gyerekek rendelkezésére állnak. Elsőtől nyolcadikig minden évfolyamon vannak sajátos
nevelési igényű gyermekek.
 Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények képezik az együttnevelés egyik jól működő
szervezeti keretét. Az utazótanári hálózat, az utazó gyógypedagógus egy vagy több többségi intézmény
munkáját is segítheti.
 Gyermekek háza program a jól működő inkluzív iskolák egyike. Mindenféle típusú fogyatékossággal
fogadnak tanulókat, köztük enyhén értelmi fogyatékos gyermekeket is.

Gyermekek háza

 differenciált és integrált oktatást egyként megvalósító

 személyközpontú, gyerekekre figyelő iskola
 reformpedagógiák tapasztalatait felhasználva egy új koncepciót dolgoztak ki
 a módszerük a gyerekek különbözőségeinek a figyelembevételére, elfogadására épül
 mézeskalácsház vízióval indult legyen az iskola olyan hely, ahol minden gyerek melegséget,
elfogadást lel, pedagógusok igazodnak a gyerekek sokszínűségéhez
 osztálytermi környezet változása: gyerekek fejlődtek (autonómia, empátia, döntésképesség), gyerekek
társak lettek a tanulási folyamatban
 önértékelésük sokat fejlődött, elfogadják önmagukat és társaikat
 erős a program tehetséggondozó terve
 terhelés egyenletesen van elosztva

23
  egésznapos iskola a tanórákat és a szabadidőt egész napra egyenletesen szét lehet húzni, el lehet
osztani (8-16 között) minden egy helyen van: zenetanulás, sport, önálló fejlesztés, korrepetálás
 más napirend: 8-9 szabadidő, beszélgetőkör-figyelnek egymásra, 9-től klasszikus tanítás (tantárgyi
blokkokban másfél órás blokkok nem 45 perces órák), közösen tanulnak együtt
 sok könyvet használnak ezzel is lehet igazodni a gyerekek sokszínűségéhez
 most már van tankönyvcsaládjuk (szövegértési feladatsorok, mesék levannak szótagolva) 
taneszközökkel is igazodnak a gyerekek sokszínűségéhez
 látogatócsoportok érkeznek hozzájuk
 bizalmi légkör (gyerekek-tanárok-szülők között)
 nincsen lecke, nincs osztályzattal értékelés csak szöveges értékelés van
 hétvégén van egy kis házi
 osztályokban SNI gyermekek  előny: segíti a differenciálást az iskola részéről, gyerekeknél az
elfogadás megtanulása, toleránsak, empatikusak
 túljelentkezés van

32. A kéttanáros modell (megvalósulása, előnyei)

- A kéttanáros modellben a tanítási órák jelenetős részében két pedagógus áll az osztályban tanuló gyermekek
rendelkezésre.
- A két szakember kooperatív technikákat alkalmazva együtt tanít.
- A gyengébb, több figyelmet kívánó csoporttal, gyerekekkel a gyógypedagógus foglalkozik. Az osztálytanító
korrepetálása mellett a gyógypedagógus egyéni fejlesztést is folytathat.
- A kéttanáros modell közvetlen célcsoportja a tanuló.
- Minden integrált gyermek számára egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus és a tanító, ennek
megvalósítása közös céljuk.
- A közepes és jól haladó tanulókkal az osztálytanító több időt tud foglalkozni.  lehetőség nyílik a tanóra
keretein belül történő tehetséggondozásra
Előnyei:
 A diákok jobban teljesítenek
 A tanulók szeretik, mert több tanári segítségben és figyelemben részesülnek
 Jobb jegyeket szereznek
 Kevesebbet hiányoznak
 A tanulók szociális kapcsolatai erősödnek
Hátrányai:
 rugalmatlan
 a gyp-i fejlesztési célokban nehezen egyeznek meg; nehéz a közös tervezésnek időt egyeztetni
 nem a fejlesztési lehetőségekre, hanem a tananyag elsajátítására fókuszál
 a tanítási órák nagy részében a gyógypedagógus foglalkozik a sajátos nevelési igényű tanulóval, a
tanítónak kevesebb ismerete, tudása van róla
 a többségi pedagógus így kevéssé érzi annak szükségességét, hogy beletanuljon a sajátos nevelési
igényű tanuló ellátásához szükséges gyakorlatba

33. A gyógypedagógiai tantervek korai generációja

- A jelenlegi gyógypedagógiai intézményhálózat elődje, a kisegítő iskolák hálózata Magyarországon a 19-20.

század fordulóján kezdett kialakulni.

24
- A 19. század végén kisegítő iskolai osztályok alakultak, majd 1904-ben kezdte meg működését Éltes Mátyás
vezetésével a Budapesti Állami Kisegítő Iskola.

- A pedagógiai munka kezdetben kísérleti tantervek alapján valósult meg. Éltes Mátyás alkotta meg 1905-ben
az „Ideiglenes Tantervet”, és 1909-ben az értelmi fogyatékos nevelőintézményei számára a „Tanterv és
utasítás a budapesti Állami Gyógypedagógiai Nevelőintézet részére” című tantervet.

- Mindkét tanterv praktikus volt, akceptálta az értelmi fogyatékos gyermek fejlettségi szintjét, fejlődési
lehetőségeit.

- 1949-ben jelent meg az 1909-es tanterv módosító utasítása a gyengébb képességű gyermekeket nevelő
gyógypedagógiai intézetek számára. A nevelési célt így foglalja össze: a meglévő képességeiket annyira
kiműveljük, hogy a társadalomban helyet foglalhassanak, és szerényebb munkakört tölthessenek be.
Amennyiben egyeseknél már a képzés ideje alatt mégis sikerülne a gyengébb képességűek és a normális
gyerekek között lévő különbségeket kiegyenlíteni, azok a rendes elemi iskolába helyeztetnek át.

- Az 1952-ben megjelent a „Tanterv és módszertani útmutatás a gyógypedagógiai intézetek, iskolák és

osztályok számára”, ami szoros kapcsolatot mutat az 1949-ben kiadott módosítással.
- Nem tartalmazza az értelmi fogyatékosság meghatározását, sem pedig a hármas kategóriát (debilis, imbecillis,
idióta). A kísérleti, az átmeneti és az előkészítő osztályokban a fogyatékosság súlyossága szerint különítették el
a gyerekeket. Illyés kritikával él a tantervvel szemben, amikor azt állapítja meg, hogy az összes képezhető
gyermek elé ugyanazt a nevelési célt tűzte ki, és számukra egységes, 11 fokozatból álló nevelési rendszert ír elő.

- 1957-ben kiadtak ugyan egy módosított tantervet, de végül nem vezették be

- 1959-ben jelent meg az értelmi fogyatékos gyermekek gyógypedagógiai intézményei számára „Tanterv és
utasítás az értelmi fogyatékosat gyógyítva nevelő intézmények számára”.
- Problémát jelent a tananyag feldolgozásának szempontjából a csoportok heterogenitása, az imbecillis és a
súlyosabb debilis tanulók keveredése. A követelmények kezdetleges meghatározásával azonban lehetővé tették
a különböző fejlettségű tanulók teljesítményének megkülönböztetését.
- Az 1952-es és az 1959-es tanterv központi eleme a munkára nevelés. A munkatevékenység szempontjából is
rangsorolták az értelmi fogyatékos gyermekeket (kezdő, fejlődő és hasznos munkacsoport)

- 1963-ban kidolgozásra került a gyógypedagógiai intézmények tartalmi és szervezeti differenciálása, aminek

következtében megváltozott az iskolatípus elnevezése.
- A debilis gyermekek számára a kisegítő iskolák, az imbecillis gyermekek számára a foglalkoztató iskolák
biztosították a nevelés-oktatás folyamatát. Az idióta gyermekeket képezhetetlennek nyilvánították.
- Az 1964-ben mind a kisegítő iskolák, mind a foglalkoztató iskolák számára új (kísérleti) tanterv jelent meg.
- A „Tanterv és utasítás a kisegítő iskolák számára I-II” meghatározza a kisegítő iskolába felvehető népesség
körét. Nem vehetők fel az ép értelmű magatartási zavart mutató gyermekek, és az elmebeteg gyermekek.

- A kísérleti tanterv tapasztalatait beépítve jelent meg a tantervek következő generációja 1970-ben: „Tanterv és
útmutatás a kisegítő iskolák számára”.
- Minimális módosítást végeztek (a túlterhelés csökkentése érdekében) 1973-ban a tanterven, és aztán 1978-
ban kissé átdolgozva másodszor is kiadták.
- Az 1980/81-es tanévtől folyamatos bevezetésre kerültek a legújabb tantervi dokumentumok: „A kisegítő
iskola nevelési oktatási terve I-II-III.” (előkészítő osztály, alsó tagozat és felső tagozat számára)
- Az 1979-ben bevezetett tanterv egészen a Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetéséig érvényben volt.

25
 - Az enyhén értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanulókat oktató eltérő tantervű iskolák 1995-ig a
kisegítő iskola nevelési-oktatási tervéből tanítottak.

34. A decentralizálás nevelési-oktatási dokumentumai. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését-

oktatását szabályozó jelenkori dokumentumok.

- Magyarországon a köznevelést kétszintű szabályozás vezérli. A hazai közoktatást, köznevelést törvényi szinten
a nemzeti köznevelésről szóló törvény szabályozza.  Köznevelési tv.: 2011-es hatályos most, keretet ad a
közoktatásnak (politikusok, oktatáspolitikusok a döntéshozatal résztvevői)

- Az oktatás tartalmai szabályozása az alaptantervek, és kerettantervek, a helyi tantervek szintjén valósul meg.
A tantervek mindig döntési folyamatok eredményeként jönnek létre.

Nat: rendelet, központi szabályozó dokumentum, minden gyerekre vonatkozik, aki a köznevelésben tanul, a
műveltségterületeket a Nat határozza meg, tan.ak. gyerek számára 10, ért.ak. gyerek számára 7 terület van,
meghatározza az oktatás-nevelés célját, feladatait, a kulcskompetenciákat; a műv.ter.-ek százalékos arányát,
tartalmát, EÉF kerettanterveit.

Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a

tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamonkénti
követelményeit, illetve a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet.

A Nat-ban megfogalmazottak alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulás-tanítás folyamatában

elsajátítandó fejlesztési követelményeket, továbbá az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, és alapul szolgálnak
a kimeneti követelmények meghatározásához.

Az iskolák a kerettanterv felhasználásával készítek el a helyi tantervüket. A jelenleg érvényben lévő

kerettantervek két évfolyamos ciklusokra adnak útmutatást valamennyi tantárgy esetében. Az enyhén értelmi
fogyatékos tanulók számára készült kerettantervek az általános iskola 1-8 évfolyamán tantárgyi lebontásban
tartalmazzák a tantárgyak tartalmát, a fejlesztés területeit, céljait, illetve és a speciális szakiskola közismereti
tárgyainak tartalmát, a fejlesztés területeit, céljait határozzák meg.

Irányelvek: csak az SNI gyerekekre vonatkozik, nevelésükről és oktatásukról szól (óvoda és iskola); korábban
rendelet formájában volt megadva, most programnak definiálják (OM/EMMI)

-Kerettanterv: rendelet, sok van belőlük, minden iskolatípusra létezik kerettanterv, ezek alapján készítik el az
iskolák a saját helyi tanrendjüket (OM/EMMI)

-Tanmenet: minden osztályfokra, minden tantárgyból készül (intézmény)

-Óraterv/óravázlat: a tervezet részletesebb, mint az óravázlat (tanár)

-Tematikus terv: egy adott témakör átgondolása

35. A kisegítő iskolai hálózat kialakulásának története

- Magyarországon a súlyosabb fokban értelmi fogyatékos gyermekek első speciális intézményei kórháziskolák
voltak. Hazánkban az első intézmények létrejöttéhez több időre volt szükség, mint a fejlettebb országokban, de
a polgári átalakulással itt is elkezdődött az intézetek differenciálódása.

26
 - Először a súlyosabb fokban értelmi sérült fiatalok differenciálása kezdődött meg. Az intézményeken belül
kialakultak az ápoló-nevelő- foglalkoztató tagozatok. A súlyos és középfokban súlyosan sérültek eljutnak a
nevelő tagozatba is, onnan egyéni elbírálás alapján bejuthatnak a foglalkoztató tagozatba.

- Amikor az enyhébb fokban sérültek nagy számban kezdtek el jelentkezni az intézetekbe, megindult a csak
nevelő- foglalkoztató intézmények szervezése. Ez a fejlődés figyelhető meg Frim Jakab intézetében is, az
államosítás után már csak az iskoláskorú, képezhető értelmi fogyatékos gyermekek maradtak az intézetben, az
debilis tanulók csoportjai/osztályai elkülönültek.

- Az első kisegítő iskolát 1867-ben Drezdában alapították. A kisegítő iskoláztatás Magyarországon a 19-20
század fordulóján indult el. Több neves korabeli szakember pártolta az értelmi fogyatékosok differenciált
ellátását (Szenes Adolf, Éltes Mátyás).

- Az enyhébb fokban sérült gyermekek szülei is belátják, hogy a gyermekek sikeresebben tudnak a kisegítő
iskolában tanulni.

- A századfordulón kétféle iskolatípus alakult ki. A kisebb településéken a népiskola mellett működő kisegítő
osztályok, a nagyobb településeken pedig az önálló kisegítő iskolák.

- Az első kisegítő iskola 1904-ben Éltes Mátyás igazgatásával indult el.

- A kisegítő iskola tanulói a gyengetehetségű gyermekek közül kerültek ki.

-Az 1921. évi XXX. tc. a fogyatékosokra is kiterjesztette a tankötelezettséget; de az iskolák száma egyenlőre
nem gyarapodott.

- ezt követően az 1950-es években megkezdődött a hazai kisegítő iskolák számának lassú növekedése. Egyre
több kisegítő iskola alakult, illetve a kisegítő osztályokat önálló kisegítő iskolákká szervezték. A tankötelezettség
15 év volt. 1964-ben elkészült a kisegítő iskola önálló tanterve.

- A kisegítő iskola elnevezést német mintára vezették be Magyarországon. A második világháború után kiépült
a teljes körű intézményhálózat, a tantervek cserélődtek, a tanulónépesség összetétele sokat változott, megnőtt
a beiskolázott cigány tanulók létszáma.

- Az 1985. évi I. törvény az oktatásról megszűntette a kisegítő iskola elnevezést, helyébe az iskolák pecsétjére
az „általános iskola” került, így a megkülönböztető elnevezés megszűnt. Eltérő tantervű általános iskolák!!!

36. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények kialakulása, és feladatellátásának változásai

napjainkig.

- 1993-ban megteremtődött annak a feltétele, hogy a fogyatékkal élő gyermek és tanuló ép társaival együtt
tanuljon.

- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi módosítása lehetőséget adott az egységes
gyógypedagógiai módszertani intézmények létrehozására.

- Az integrációban tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek megsegítése céljából egységes gyógypedagógiai
módszertani intézmény hozható létre, mely ellátja a pedagógiai szakszolgálat feladatait is (pl. utazótanári
hálózat működése).

- Segíti a szülőt tanácsadás formájában, a pedagógust nevelő munkája során.

27
 -A szolgáltatás csak különleges gondozásra jogosult szakértői vélemény alapján vehető igénybe, ha a gyermek
nappali rendszerű nevelés-oktatásban részesül.

- A segítő törvénykezés ellenére a módszertani központok csak lassan kezdtek megalakulni.

- Javarészt a szegregált intézmények éltek ezzel a lehetőséggel, megteremtve így fennmaradásuk esélyeit.

RÉGEN

A pedagógiai szakszolgálat feladatköréből vállalhatja-elláthatja

a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás;

b) fejlesztő felkészítés;

e) a logopédiai ellátás;

g) a konduktív pedagógiai ellátás;

h) a gyógytestnevelés tevékenysége

Pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatköréből elláthatja

a) a szaktanácsadást, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és

terjesztése;

b) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése;

c) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a

tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges

ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével.

MOST:

Az EGYMI feladata többek között: szakorvosi vizsgálat, gondozás; gyógypedagógiai vizsgálatok;

pályaorientáció; tanácsadás, tájékoztatás a tanulók számára; tanácsadás szülők számára; mentorálás;
segítségnyújtás pedagógusok részére, hogy a megfelelő segítséget tudják nyújtani a gyerekek számára;
utazószakember-hálózat működtetés.

37. Mutassa be a pozitív önértékelés megerősítésének, fejlesztésének helyes stratégiáit tanulásban

akadályozott gyermekek esetében!

A teljesítményhez vezető angyali kör

-Az egyén adottságainak megfelelő környezet

-siker, öröm, pozitív önértékelés

28
 Az alulteljesítés ördögi köre

-Nem megfelelő oktatás: a tanár nem tudja megválasztani a

megfelelő tanítási módszert, nem úgy értékeli a diák munkáját,
nem megfelelő a légkör, az osztály létszáma, a csoportkohézió
nem megfelelő stb.

-kudarc

Alacsony önbecsülés

−félnek a kockázatvállalástól, új dolgok kipróbálásától

−hogy eltereljék képességeik hiányosságáról a figyelmet, az elkerülés technikáját alkalmazzák, illetve

neveletlenül, illetlenül viselkednek

−a túlterheltség érzésére válaszul, illetve a kudarctól való félelem miatt jellemző a visszahúzódás

−a pozitív énkép kialakításában jelentős segítséget igényelnek

−jellemző a független munkavégzési szokások hiánya

−könnyedén frusztrálódnak

−az egymás közti ugratások, az egymásra gyakorolt nyomás miatt sebezehetővé válnak, feszengnek,

38. Mi a grafikus szervező? Milyen típusai vannak, hogyan segítik a tanulást az egyes grafikai szervezők?

-Olyan módszerek, amelyek segítségével a különféle információk, ismeretek vagy gondolatok jól
áttekinthetőek lesznek

-Vizuális, grafikus eszközökkel ábrázolják a tényeket, a fogalmak vagy a gondolatok közötti

kapcsolatokat

-Segít

 tények és fogalmak közti kapcsolatok feltárásában

 az új információk és a korábbi ismeretek közötti összefüggések megtalálásában
 megtanulni, hogy hogyan fogalmazzák meg, hogyan rendszerezzék a gondolatokat
 bemutatni vizuális formában a gondolkodásukat, önállóan

Fajtái:

Hagyományos történet (pl. term.ism. órán hernyóból pillangó, ez egy folyamat)

-Segít:

 szervezni a gondolatokat
 tervezni
 sorrendbe állítani
 elmondani egy történetet

29
T-diagram (pl. irodalom órán 2 költő életútját összehasonlítani, történelemből 2 király
összehasonlítása)

-Segít:

 két vagy több elem összehasonlításában

 külön információ csoportokra bontásában
 mutatja a változást
 ok és okozat

Frayer-modell (term.ism. állatok szaporodása; angol nyelvből szókincs fejlesztése évszakok ruhái,
kiegészítői; nyelvtan órán szófajok tanítása)

-Segít:

 szókincsfejlesztésben
 külön koncepciók négy fő ötletbe csoportosításában
 négy példa megadásában

Pókábra (földrajz órán országok elhelyezkedése, partvonal típusa, éghajlata, állatvilág, ipar és
kereskedelem, turizmus; irodalom órán Toldi fejezetek helyszínei)

-Segít:

 feljegyezni, hogy mit tudsz egy témáról

 az információk szervezésében
 tervezni

Idővonal

-Segít:

 az események kronológiai sorrendbe helyezésében

 lehet vízszintes is
 történelmi események, életrajz

30