● Keleti és nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi

jellemzői, a hidegháborús ellenállás jellemzői

1945 – II. világháború vége, kezdetben a szövetségesek még

együttműködnek

● Bretton Woods-i konferencia → Nemzetközi Valutaalap, Világbank

létrejötte
● 1945. jún. San Francisco ENSZmegalapítása
○ Biztonsági Tanács: győztesek dominanciája (állandó
„vétójogos” tagok: USA, SZU, N-Br., Fro., Kína)
● 1945. okt. – 1946. Nürnbergi per: náci bűnösök megbűntetése
● 1947-re tető alá hozták a békeszerződéseket → Párizsban a
vesztesekkel (lényegében 1937-es határok visszaállítása, jóvátétel,
15 millió német kitelepítése Kö-Eu.-ból.)
Közben a nemzetközi erőviszonyok megváltoznak:

● Győztes Fro., N-Br. Meggyengül, eladósodik → középhatalmak

● Vesztes hatalmak Németo., Japánmegszállva
● Két szuperhatalom USA és SZUkiemelkedik
Egyesült Államok Szovjetunió

Erős gazdaság (VH. Fellendítette) Totális állam, 12 millió fős Vörös

Hadsereg

Legkorszerűbb hadsereg, 1949-ig csak itt Nőtt a területe/befolyása

van atombomba

●
Kialakult a KÉTPÓLUSÚ (BIPOLÁRIS) VILÁG
● A két szuperhatalom és az általuk vezetett szövetségi rendszerek
viszonya határozta meg a nemzetközi politikát, helyenként egyes
országok belső politikai viszonyait.
● Szembenállás okai:
○ Gazdasági
 ○ Politikai
○ Ideológiai
○ Hatalmi
● Mindkét tábor saját életformáját/értékrendjét tekinti magasabb
rendűnek → tehát a másikat el kell tűrnie
● Több évtizetes szembennállás (1947-1991): nincs közvelen katonai
összecsapás, viszont helyi konfliktusokba beavatkoznak → ezeket a
szovjet-amerikai szembenállás határozza meg.
A nyílt szembenállás kialakulása

● II. Vh. Után legyőzött országok megszállása → tényleges vezető

○ SZEB (Szövetségi Ellenörző Bizottság) és annak elnöke
szinte teljhatalmat kapott
■ Nyugati szövetségesek
■ Demokrácia építése
■ Kommunisták visszaszorítása
■ SZU
■ Kommunista pártok támogatása
● 1946. Churchill (már nem min. eln.) fultoni beszéde: felhívja a figyelmet a
szovjet terjeszkedésre
○ „Stettingtől … Triesztig vasfüggöny”
○ Sztálin háborús uszítónak nevezte
● 1947. Truman-elv/doktrina → feltartóztatás politikája
○ Nem tűrnek további szovjet térnyerést, növelik a katonai
jelenlétet, polgári erők támogatása
● 1947. Marshall-terv (amerikai külügymin.)
○ Támogatást ajánl és nyújt az európai országoknak (90%
segély, 10% kölcsön)
○ Nyugat-Európai ínség ellen (kommunista veszély) +
Gazdaság újraindítása
■ Ezzel USA piacára is lenne vevő
○ Feltétel: együttműködés
○ SZU elzárkózik + a csatlósoknak megtiltja a segély
elfogadását
● SZU a Kominformon keresztül irányítja a szovjetizálást Keleten
○ SZEB kommunista pártok támogatása
○ Ideiglenes hatalomban kulcspozíciók (belügy min.)
○ Egypártrendszer
 ○ Államosítás
○ „Sztálinizmus átvétele”
■ Tervgazdálkodás, kolletivizálás, vallástalanítás
○ 1949. KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) →
szocialista államok gazdasági együttműködésére
● Első komolyan konfliktus → német kérdés
○ 1946. Bizónia létrejötte (amerikai és brit területek
egyesülése)
○ 1948. Trizónia (francia területekkel együtt)
■ Ny-i zóna valutareformja → SZU tiltakozik →
Ny-Berlint blokád alá vonja → 324 napig
LÉGIHÍDON látják el ezt a területet a Nyugati
szövetségesek
○ Felgyorsítja a két német állam létrejöttét: 1949
■ NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) +
Ny-Berlin (máj.)
■ NDK (Német Demokratikus Köztársaság) (okt.)
■ 1961-től szimbólum lett a berlini fal
○ Feltartóztatási politika része: 1949. ápr. – NATO
(Észak-atlanti Szerződés Szervezete) → védelmi jellegű
katonai szervezet
■ 1955. NSZK felvétele a NATO-ba + osztrák
államszerződés után létrejön a keleti tömb saját
katonai szervezete a Varsói Szerződés (SZU)

Két világrend megszilárdulása

1. Nyugati blokk: USA nem vonult vissza az európai ügyektől (I. Vh.
Után igen) → vállalta a hatalmi súlyának megfelelő vezető szerepet
○ 1948-tól OEEC (Európai Gazdasági Együttműködési
Szervezet) → gazdasági folyamatok összehangolása
○ 1951. Montánunió
○ 1957. EGK (Európai Gazdasági Közösség)
○ Siker a demokratikus NSZK, fontos Konrad Adenauer (első
kancellár), szorgalmazta a francia-német megbékélést.
(Schuman-terv az együttműködés alapja)
○ Jellemzők:
■ Polgári demonkratikus berendezkedés,
többpártrendszer
 ■ (szociális) piacgazdaság
■ Fogyasztói társadalom
■ Kulturális sokszínűség
2. Szovjet tömb: szovjetizáláls lépései (ld. Korábban)
○ 1949. KGST: elszigetelődés Ny-tól, országok szakosodtak
bizonyos termékek előálltítására
■ Biztos piac, de nem ösztönöz fejlesztésre
■ SZU adja az energiahordozókat és a
nyersanyagot
■ Nem mindig felel meg a hagyományoknak
■ Tagok: NDK, Legyelo., Csehszlov., Mao.,
Románia, Bulg.,
■ Jugoszlávia: Tito vezetésével
kommunista hatalom, de külön út
(„láncos kutya”)
○ 1949. SZU atomhatalom
■ Kínai Népköztársaság Mao Ce-tung vezetésével,
de Sztálin halála után megromlik a viszony

Ellentétek megnyilvánulásai

1. 1950-1953. Koreai háború

○ 1953. Sztálin halála, utóda N. Hruscsov → elhúzódó
utódlási harc
■ „békés egymás mellett élés politikája” → Elítéli
ugyan Sztálint, de az 1953-as a K-berlini
munkásfelkelést és az 1956-os szuezi válsággal
együtt zajló magyar forradalmat is leveri + 1961.
berlini fal, 1968. prágai tavasz
2. Űrverseny
○ SZU: 1957. első műhold (Szputnyik), Lajka, 1961. Jurij
Gagarin (első ember az űrben)
○ USA: 1969. első holdraszállás → N. Armstrong
3. Hidegháború csúcsa: 1959. (Kuba) Fidel Castro forradalma →
győzelem, hatalomátvétel
○ 1962. kubai rakétaválság
■ Hruscsov (SZKP főtitkár)↔ J. F. Kennedy (amerikai
elnök)
 ■ SZU rakétákat telepített Kubába, majdnem kitört a
III. világháború
■ Kennedy megelőző csapást helyezett kilátásba →
végül kompromisszum és lassú ENYHÜLÉS

Enyhülés

● 1963. atomcsendegyezmény, „forró drót” (Fehér Ház és Kreml

között)
● 1964. Hruscsov leváltása → Leonyid Brezsnyev (pangás időszaka)
○ Brezsnyev-doktrina: korlátozott szuverenitás elve, ennek
ellenére további enyhülés
● 1969. R. Nixon elnök és H. Kissinger (külügymin.): USA-nak nem kell
mindenhol beavatkozni, csak ott ahol érdekei megkívánják
● 1972. SALT-I. szerződéssel a rakétafegyverek mennyiségének
korlátozása
● 1973. Vietnámi háború befejezése → párizsi béke
● 1970. eleje: új német keleti politika: Willy Brandt kancellár
○ NSZK diplomáciai és kereskedelmi kapcsolat a szocialista
tömbbel
● 1973. NSZK, NDK felvétele az ENSZ-be
● Enyhülés csúcsa
○ 1975. helsinki értekezlet + záróokmány 35 ország írja alá
■ Békés egymás mellett élés
■ Sérthetetlen határok
■ Emberi jogok tiszteletben tartása

Kis hidegháború

● 1979. SALT-II. aláírása, de nem hajtják végre, mert SZU bevonult

Afganisztánba → J. Carter (amerikai elnök) ↔ Brezsnyev
● Tovább élezi a helyzetet Iránban Khomeini ajatollah és iszlám
fundamentalizmus kerül hatalomra → USA ellenes politika +
(1980-88 Irak ↔ Irán háború)
○ Carter-doktrina: Perzsa-ö. És környéki kőolajforrásokat akár
fegyverrel is megvédi
● 1981.-től Ronald Reagen (egykori színészből lett elnök) folytatja a
határozott fellépést
● 1981. neutronbomba
● 1983. csillagháborús tervek
● Változás SZU-ban: 1982. Brezsnyev halála, majd agg főtitkárok után
○ 1985. Gorbacsov új SZKP főtitkár, új út
■ Reális helyzet ismeretében belátja, a SZU kifulladt
a fegyverkezési versenyben
○ 1989. „csodák éve” → nem akadályozza a szocialista
rendszer összeomlását, csatlós országok elszakadását, „A
FAL” leomlását
○ 1990. Németország újraegyesítéséhez hozzájárul
○ 1991. SZU felbomlásával vége a hidegháborúnak és
megszűnik a bipoláris világ