A náci Németország

▪ Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei- Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) 1919-ben

alakult. A pártnak Hitler is tagja, 1921-től pedig elnöke volt.
▪ A párt kezdetben erőszakos úton kísérelte meg a hatalomátvételt. Első nagy akciójuk 1923 novemberében
az ún. müncheni sörpuccs volt, amikor foglyul ejtették a bajor tartományi miniszterelnököt. A kísérlet azonban
kudarcba fulladt, Hitler és társai börtönbe kerültek . Hitler ekkor kezdte írni a Mein Kampfot.
▪ A kudarcból Hitler azt a következtetést vonta le, hogy a hatalmat törvényes, legális úton kell megszereznie,
parlamenti mandátumokért kell küzdenie, ezért amikor kiszabadult a börtönből (1925), újjászervezte
a pártját és pártja propagandáját.
▪ Hitler az egész társadalom támogatását maga mögött akarta tudni, ezért a nemzeti és szociális demagógia
eszközeit vonultatta fel → gátlástalan ígéreteivel széles tömegeket nyert meg
▪ A nagytőkéseknek megígérik az expanziót, azaz a régi gyarmatok visszaszerzésével újra piacokhoz jut
Németország, valamint a kommunista mozgalom teljes felszámolását.
▪ A középrétegeknek állami támogatást, biztosabb egzisztenciát, a nagytőke korlátozását, valamint a
középtulajdonosok védelmét ígérték.
▪ Az alsóbb rétegek felé szintén megfogalmazták a nagytőke korlátozását, emellett szociális biztonságot jelentő
intézkedéseket ígértek: rögzített árakat és béreket, a munkanélküliség felszámolását, az adósságok kamatainak
csökkentését, jobb hitelfelvételi és a parasztságnak új birtokszerzési lehetőségeket.
▪ Elutasították a német érdekeket súlyosan sértő versailles-i békeszerződést, és ilyen nagymennyiségű,
főleg amerikai tőkének az országba engedését (Dawes-terv 1924-29), ami Németországot az Egyesült
Államoktól való gazdasági függésbe sodorta.
▪ A német nemzeti múlt elemeit, a germán mítoszokat is felhasználták propagandájukban.
▪ Az NSDAP programjában megjelent a fajelmélet és a szélsőséges szociáldarwinizmus is. E szerint az élet
szüntelen harc, amelyben az erősebb győz, a gyengébb elpusztul – és ez a világ rendje. A létharcot fajok vívják
egymással. A fajelmélet szerint az uralkodó, árja nép a német, másodrendű a többi germán nép. Szolganépek a
szlávok és más kelet-európai népek, a legnagyobb ellenség azonban a zsidóság és a cigányok /kiírtandó népek/.
Fő céljuk egy fajilag tiszta, homogén Nagynémet Birodalom létrehozása volt.
▪ Az élettérelmélet (Lebensraum) azon alapul, hogy Németország túlnépesedik majd a gazdasági fellendülés
és a nemzeti jelszavak hatására megnövekvő gyerekvállalás miatt, ezért új területek kellenek majd az ellátás
biztosítására. (Jellemzően Kelet-Európa meghódításáról, a térség feletti német jogról szól a program.)
A program céljai közé tartozott Európa német nyelvű lakóinak egyesítése, majd következő lépésként egy
egész Európára kiterjedő nagynémet birodalom, s végül egy német világbirodalom létrehozása.
▪ A pontok egymásnak ellentmondanak, ami abból fakad, hogy minden réteget meg akartak nyerni, ráadásul
kezdettől fogva nem is titkolták, hogy bizonyos pontokat (pl. a nem zsidó nagytőke korlátozását) nem akarják
végrehajtani.
▪ Az NSDAP erősen hierarchikus szervezet lett, ahol a vezér akarata a meghatározó, Führer-elv vagy vezér-elv. A
Führer-elv lényege, hogy Hitler megszabta a követendő célokat, irányította és felelősségre vonta az
alárendelteket. A Führert a népközösség megszemélyesítőjének, a német gazdasági csoda megteremtőjének,
kiváló katonai vezetőnek, a nemzet ideológiai ellenségeivel (marxistákkal, bolsevistákkal, zsidókkal) szembeni
védőbástyának tekintették.
▪ Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a
párt tömegagitációba kezdett, Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket
arról, hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket.
▪ A kibontakozó világválság a külkapcsolatoknak kiszolgáltatott német gazdaságot érintette a legérzékenyebben
→A termelés rohamosan csökkent, ezrével mentek tönkre a kis-és középüzemek, a parasztbirtokok tízezreit
árverezték el. A válság mélypontján (1932) a munkanélküliség elérte az 50%-ot /6 millió/.
▪ A gazdasági helyzet egyre reménytelenebbé válása nemcsak a politikai egyensúlyt borította fel, hanem
a törvényes rendet is. A náci és kommunista pártok fegyveres alakulatai az utcákon csaptak össze .
▪ A világgazdasági válság alatt egyaránt nő a kommunista, a szociáldemokrata valamint a náci pár tömegbázisa,
népszerűsége. 1932-ben, a gazdasági világválság mélypontján háromszor is tartottak választásokat:
1. Elnökké választották az akkor 85 éves Hindenburgot.
2. A júliusi parlamenti választásokat az NSDAP nyerte (37,4%),de Hitler abszolút többséget akart
3. A novemberi parlamenti választásokat ismét az NSDAP nyerte (33%), de kevesebb szavazattal
▪ Hitlert 1933. január 30-án nevezte ki Hindenburg Németország kancellárjává – koalíciós kormány alakult
▪ Hitler egyre több embert győzött meg arról, hogy a kivezető út az új rend, az erőre és a hatalom tiszteletére
épülő társadalom. A sztrájkok megszüntetését, a munkanélküliség felszámolását, a közrend biztosítását ígérték.
▪ Hitler meggyőződése volt, hogy a tömeg alkalmatlan arra, hogy magát irányítsa, ezért szerinte szükségszerű
a demokrácia bukása. A tömeget ostoba, manipulálható, irányításra szoruló „csordának” tekintette,
a náci propaganda is ezekre épült. Hitler szerint a hatásos propaganda minél egyszerűbben, hatásos jelszavakra
épít, a lehető legtöbbször sulykolja az emberekbe azt, amit feléjük közvetíteni akar.
▪ Leggyakrabban használt jelképük a náci zászló, a horogkereszt és a karlendítés “Heil Hitler!” kiáltással.
A jelképek tudatos és hatásvadász felhasználásával azt akarták elérni, hogy az emberek azt érezzék, az
élet minden területén jelen van a párt és annak vezetője.
▪ 1933. febr. 27-én kigyulladt a Reichstag (a birodalmi gyűlés épülete) → egy bolgár kommunista a
gyanúsított→ártatlannak bizonyult
▪ 1933. márc.: új választások → NSDAP: 43,9%, a kom. szavazatait (13,3%) megsemmisítik
▪ márc. 22.: a nácik a parlamentben megszavazták az ún. felhatalmazási törvényt → lehetővé tette, hogy Hitler a
törvényhozás kizárásával , rendeletekkel kormányozzon → megkezdődött az egypárti diktatúra kiépítése
▪ A Reichstag felgyújtásának ürügyén Hitler törvényen kívül helyezte a kommunista pártot, június-július folyamán
felszámolta a szociáldemokrata pártot (SPD), majd a szakszervezeteket → helyette Munkafront-minden dolgozó
és főnöke beletartozott, ezt követően az összes ellenzéki pártot + ellenzéki újságot betiltotta, és a polgári
szabadságjogokat korlátozták.
Felállították az első koncentrációs táborokat (Dachau)- a politikai ellenfelek gyűjtőhelye kezdetben → bárkit
bírósági ítélet nélkül deportálhattak
Gestapo létrehozása (Geheime Staatspolizei = Titkos Államrendőrség), vezetője: Göring
Megszüntették a tartományok és a helyi önkormányzatok autonómiáját , 1934-től a köztisztviselők hűségesküt
tettek Hitlernek,az új köztisztviselői törvényszerint bárkit elbocsájthattak faji vagy politikai okok miatt
▪ 1933. nov. választás: csak a nácik indultak – 92,2%-ot szereztek- megvalósult a náci diktatúra
▪ 1934. aug.: Hindenburg halála után Hitler lett az elnök, ezzel a hadsereg főparancsnoka is
▪ Hitler leszámolt pártbeli ellenfeleivel is: 1934. jún. 29-30. – hosszú kések éjszakája → több mint ezer politikai
gyilkosság történt,megölték az SA 300 vezetőjét (Ernst Röhmöt – SA vezetője volt, Gregor Strassert)
Hitler szociális ígéreteinek megvalósítását akarták + átvenni a hadsereg helyét
▪ SA-Sturmabteilung (Rohamosztag) a náci párt fegyveres szervezete - 1922-ben jött létre.Tagjai barna
inget+horogkeresztes karszalagot viseltek. 1933-ban 1 millió fizetett, hivatásos +3,5 millió tartalékos tagja volt
▪ 1934 után csökkent az SA és nőtt az SS - Schutzstaffel (Védosztag) szerepe – eredetileg Hitler testőrsége volt,
majd Heinrich Himmler vezetésével az SA riválisa lett-végrehajtói a hosszú kések éjszakájának
▪ Közös ellenségkép: zsidók
-1933-tól megindul a zsidóság szervezett üldözése → üzletek bojjkottja, kizárásuk az egyetemekről és a
köztisztviselői karból
-1935-ben a nürnbergi törvények a zsidókat megfosztották német állampolgárságuktól, megtiltották a zsidók és
árják házasságát
-könyvégetések – Thomas Mann, Heinrich Heine műveit is elégetik
-1938. nov.9-10.: Kristályéjszaka – országos méretű pogromra (elpusztítás) került sor - kifosztották a zsidók
boltjait, 91 embert megöltek, 30 ezer főt letartóztattak, zsinagógákat gyújtottak föl
▪ A társadalom egységesítése: közös ellenségkép (zsidók) - közös jövőkép (újrafelemelkedő Nagynémet
Birodalom) - közös vezér (Führer) → az egységesítés jegyében népközösséget hirdettek → mindenkinek tartoznia
kellett valahova
-átszervezték a munka világát → szakszervezetek helyett Nemzeti Munkafront
-az egyes társadalmi csoportokat is megszervezték, feladataikat kijelölték
Nők: 3 K politika – Kinder-Kirche-Küche
A nők választójogát eltörölték, 10%-ra korlátozták számukat a felsőoktatásban, a nők feladata, hogy minél több
gyermeket szüljenek a Vaterland-nak + irányítsák az otthont” (egyedülállók súlyos adók)
Ifjúság: fiúk – Hitlerjugend, lányok – Hit és szépség nevű szervezet
Munkásság: Kraft durch Freude (Erő az öröm által szervezet) - sporttevékenység, színházlátogatás, utazás
▪ Gazdaság: a nácik hatalomra kerülését a világgazdasági válság tette hehetővé → a gazdaság helyreállítása
nélkül nem tudták volna hatalmukat megszilárdítani
Növelték a gazdaságban az állami irányítást→egyrészt az állam megrendelőként lépett fel → nagy közmunkák
indultak (pl. autópályákat építettek), másrészt a tőkét szociális engedményekre szorították (pl.fizetett szabadság)
Újra megindult a fegyverkezés → nem terhelte fogyasztási cikkekkel a piacot
Propaganda: a nácik felhasználták a sajtót, a rádiót, a művészeteket, a filmet
(1933-38 között több száz film készült pl. Reni Riefenstahl)
Hatalmas ünnepségeket szerveztek: nürnbergi pártkongresszusok, megemlékezések a Führer születésnapján,
1933-tól Goebbels a propagandaminiszter
Ellenállók: egyházak, hadsereg (Wehrmacht) - féltek az SA és az SS térnyerésétől+Hitler háborús terveit
őrültségnek tartották, 1938-ban Hitler “megtisztította” a hadsereget,diplomáciai testületek,külügyminisztétiumot