A MODERN TÖRÖKORSZÁG KIALAKULÁSA ▪ Törökország területének 97%-a Ázsiában, 3%-a Európában található, viszont a népesség 1/5-e az európai területen él. ▪ A modern török állam Kemal Atatürk vezetésével 1922-ben jött létre. Kikiáltották a köztársaságot és reformokat vezettek be: ➢ szétválasztották az egyház és az állam szerepét ➢ bevezették a polgári jogrendszert és a nők egyenjogúságát ➢ kidolgozták az iparosítás programját ▪ A kultúra színes és sokféle, ötvözi az oszmán múlt örökségeit, az iszlám hagyományait és az európai hatásokat. Vallása az arab világhoz, gazdasági-politikai jellemzői Európához kapcsolják. ▪ Törökország 1952 óta a NATO tagja, az 1960-as évek óta szoros szálak kötik az EU-hoz, de a csatlakozást több tényező hátráltatja. ▪ A 80 milliós népesség ¾-e török, jelentős a kurdok aránya (20%), akik az ország legfejletlenebb térségében élnek (Anatólia). ▪ Komoly problémát jelent a munkahelyek teremtése a gyorsan gyarapodó népesség számára. ▪ Közel 4 millió török dolgo- zik vendégmunkásként főként Németországban és Hollandiában. KILÁBALÁS A VÁLSÁGBÓL ▪ Az ország gazdaságára egyaránt jellemző a modern ipar és a szolgáltatások, valamint a hagyományos mezőgazdaság. ▪ A tőkehiány és a magas infláció nehezítette a fejlődést, a 2001- es pénzügyi válság is megmutatta az ország sebezhetőségét. ▪ A sikeres stabilizációt követően hamar talpra állt az ország, mo- dernizálták a bankrendszert, ma már világszínvonalon működik. ▪ A mezőgazdaság sok problémával küzd (tőkehiány, elaprózott birtokméret) és korszerűsítésre szorul. ▪ A legtöbb embert ma is a textilipar és az élelmi- szeripar foglalkoztatja. A HÚZÓÁGAZATOK: AUTÓGYÁRTÁS ÉS TURIZMUS ▪ Napjainkban a személygépkocsi- és az autóbuszgyártás fejlődik a leggyorsabban. Számos külföldi autógyár van jelen az ország- ban (Ford, Renault, Fiat, Toyota, Chrysler, Honda, Mercedes), az autók 70%-át exportálják. ▪ A gazdasági élet két legfontosabb központja Isztambul (legnépe- sebb város, 15 millió fő) és Ankara (főváros). ▪ A turizmus segített a válság utáni kilába- lásban; a történelmi helyszínek, a bazárok, a tengerparti területek egyaránt vonzóak a turisták számára. SZIGET AZ ARAB VILÁGBAN: IZRAEL ▪ 1947-ben az ENSZ közgyűlése egy zsidó és egy palesztin állam megalakítását határozta el a történelmi Palesztina területén, a brit megszállók kivonulása után 1948-ban jött létre Izrael. ▪ Izrael történelme során több háborút vívott a szomszédos arab országokkal (1948-49, 1967) és ma is gyakoriak az összetűzések. ▪ A 8 milliós ország a legfejlettebb gazdaságok közé tartozik, lakói a világ számos területéről vándoroltak be, ezért új közös nyelvet, az újhébert beszélik. K+F= HIGH-TECH IZRAELBEN ▪ Nyersanyagban szegény országnak számított (só, foszfát), de a Földközi-tenger keleti medencéjében megtalált szénhidrogén készletek egy ideig fedezik az energiaszükségletet. ▪ Izraelben a K+F ráfordítások aránya a legnagyobbak közé tar- tozik a világban, főként a külföldi tőke révén fejlődtek a high- tech ágazatok: elektronika, orvosi műszerek, szoftvergyártás. ▪ Jelentős a hadiipar, a repülőgép- és a fegyvergyártás, a gyémánt- kereskedelem, a telekommunikáció és a turizmus. ▪ Gazdaság központjai: Haifa (kőolajfeldolgozás, legforgalmasabb kikötő), Tel Aviv-Jaffa (pénzügyi élet és kereskedelem), Jeruzsá- lem (három világvallás központja, történelmi-kulturális értékek). MOSTOHA TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ÉS FEJLETT MEZŐGAZDASÁG ▪ Mezőgazdaságát a kevés termőföld és az öntözővíz hiánya jellemzi; de a bevándorló munkaerő tapasztalata, szakértelme és a tőkebefektetés magas színvonalú termelést eredményezett. ▪ Alkalmazott technológiái (csepegtetéses öntözés) a világon a legfejlettebbek közé tartoznak. Területének csak 1/5-e művel- hető, de a mezőgazdaság a hazai szükségletek 95%-át fedezi. ▪ Belterjes mezőgazdaság jellemzi, legfőbb terményei: narancs, grépfrút, banán, déligyümölcsök. ▪ A Jordán-folyó vízkészlete stratégiai fontos- ságú, mert a vizet több ország is használja ezen a rendkívül száraz területen.
A nagy gazdasági válság Görögországban: Egy utazás a 2008-ban kezdődött és a világot riasztó görög gazdasági válság felfedezésére. Okai és következményei