Professional Documents
Culture Documents
Mat 8
Mat 8
Mat 8
Elõadáskivonat
2
2.1 Definı́ció. Az {1, 2, . . . , n} számok egy sorrendjét ezen számok egy permu-
tációjának nevezzük.
2.4 Definı́ció. Egy permetáció páros, ha összes inverzióinak száma páros, egyéb-
ként páratlan.
Determináns
2.5 Definı́ció. Legyen A = (aij ) ∈ Mn×n négyzetes mátrix. Ennek det A-val
jelölt determinánsán a
Definı́ció alapján csak első-, másod-, vagy harmadrendű determinánst, vagy spe-
ciális alakú mátrix determinánsát érdemes kiszámolni. Gondoljunk arra, hogy
egy általános 4 × 4 tı́pusú mátrix determinánsához már 24 tagot kell összegezni.
n = 2 esetén:
a11 a12
det A = = a11 a22 − a12 a21
a21 a22
n = 3 esetén:
a11 a12 a13
a11 a22 a33 + a12 a23 a31 + a13 a21 a32
a21 a22 a23 =
−a11 a23 a32 − a12 a21 a33 − a13 a22 a31
a31 a32 a33
1.
4 2
= 4 · 5 − 2 · 3 = 14
3 5
2.
1 2 3
4 1 2 = 1·1·4+2·2·1+3·4·2−
1 2 4
− 3 · 1 · 1 − 1 · 2 · 2 − 2 · 4 · 4 = −7
|A · B| = |A| · |B| .
1 1 1 1
2 4 5 1
.
1 2 1 −1
3 2 0 5
megoldás:
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
2 4 5 1 0 2 3 −1 0 1 0 −2
= =− =
1 2 1 −1 0 1 0 −2 0 2 3 −1
3 2 0 5 0 −1 −3 2 0 −1 −3 2
1 1 1 1 1 1 1 1
0 1 0 −2 0 1 0 −2
=− =− = −9
0 0 3 3 0 0 3 3
0 0 −3 0 0 0 0 3
|A| = a11 (a22 a33 − a23 a32 ) − a12 (a21 a33 − a23 a31 ) +
+a13 (a21 a32 − a22 a31 )
2.11 Definı́ció. Ha egy mátrixból bizonyos sorokat és oszlopokat elhagyunk úgy,
hogy a kapott mátrix négyzetes mátrix, akkor ennek a mátrixnak a determinán-
sát az eredeti aldeterminánsának nevezzük. Legyen A = (aij ) ∈ Mn×n . Az A
mátrixból az i-edik sor és a j-edik oszlop elhagyása után kapott (n−1)×(n−1)-es
Aij mátrix determinánsát az i-edik sor j-edik eleméhez tartozó aldetermináns-
nak nevezzük.
Az aij elemhez tartozó előjeles aldetermináns
7
Így B-ben két egyenlő sor van, az i-edik és a j-edik. Ezen determináns értéke
a determináns elemi tulajdonságai szerint nulla. Továbbá Ajk = Bjk minden
k-ra. Alkalmazzuk B-re a kifejtési tételt, megkapjuk A-ra a ferde kifejtési tételt.
8
1 −2 3
4 1 0 .
2 1 1
megoldás.
pl. Az első sor szerinti kifejtéssel:
1 −2 3
1 0 4 0
4 1 0 = 1 − (−2) +
1 1 2 1
2 1 1
4 1
+3 = 1 · 1 + 2 · 4 + 3 · 2 = 15.
2 1
1 −2 3
4 1 1 −2
4 1 0 = 3 −0 +
2 1 2 1
2 1 1
1 −2
+1 = 3 · 2 − 0 + 1 · 9 = 15.
4 1
Mátrixok inverze
AB = BA = In
(ahol In az n × n-es egységmátrix), akkor azt mondjuk, hogy A invertálható, s
inverze a B mátrix.
2 4
2.18 Példa. Ha A = , akkor
1 3
1 3 −4
A−1 = . Ellenőrizzük, hogy
2 −1 2
AA−1 = A−1 A = I2 .
1 −1 0 1 0 0
0 1 −1 1 1 0 ∼
0 2 0 −1 0 1
1 −1 0 1 0 0
0 1 −1 1 1 0 ∼
0 0 2 −3 −2 1
2 −2 0 2 0 0
0 2 −2 2 2 0 ∼
0 0 2 −3 −2 1
2 −2 0 2 0 0
0 2 0 −1 0 1 ∼
0 0 2 −3 −2 1
2 0 0 1 0 1
0 2 0 −1 0 1
0 0 2 −3 −2 1
Tehát a mátrix invertálható és inverze:
1 0 1
1
A−1 = −1 0 1
2
−3 −2 1
ahol
1, ha i = j
δij = ,
−1, ha i ̸= j
azaz, δij az egységmátrix elemeit jelöli.
Az inverz tulajdonságai
Ha A, B ∈ Mn×n invertálható mátrixok, akkor
−1
(a) A−1 invertálható és A−1 = A.
−1
(b) AB invertálható és (AB) = B−1 A−1 .
−1 T
(c) Az AT transzponált mátrix invertálható és AT = A−1 .
11
−1 1 −1
(d) Ha α ̸= 0 valósszám, akkor (αA) = αA .