Művelődés- és irodalomtörténeti

vázlat
Korok, stílusok Társadalmi, szellemi környezet Jellemzők Irodalom
kjhh

Ősköltészet Mágikus világkép, totemizmus, Nem különülnek el a Varázsének, vadászének,

(i.e. IV. évezred)
fetisizmus, animizmus.
megismerésformák (tudomány-
vallás-művészet-mindennapi
megismerés) és a művészeti
ágak (zenetánc-irodalom).
Élet és művészet egysége.
munkadal, siratóének;
eredetmítoszok; rítusokhoz kötött
dramatikus elemek.
Alliteráció, gondolatritmus,
mondatpárhuzam

Szóbeliség

Az ókori Kelet: Városok, állam létrejötte. A megismerésformák Himnuszok; kozmogóniai és

Mezopotámia, Politeizmus, monoteizmus. elkülönülése, az írásbeliség kozmológiai mítoszok,
Egyiptom, Palesztina, megjelenése. katasztrófamítosz (vízözön),
India, Kína mitológia, vallási, bölcseleti,
törvénykezési gyűjtemények,
(i.e. IV. – i.e. I. évezred)
Gilgames-eposz,
Prométeusz-mítosz, Biblia:
Ószövetség (Jónás
története, Noé története,
Mózes könyvei=>
teremtéstörténetek,
pusztítástörténetek,
zsoltárok:Úr az én
pásztorom…),
Újszövetség(Jézus
történetei, evangéliumok)

Antikvitás: görög, Rabszolgatartó társadalmak, Az ókori Kelet irodalmi Utóbb az európai irodalomban
latin kultúra demokrácia, polisz, köztársaság, örökségének átformálása. klasszikusnak nevezett műnemek
(i.e. VIII. sz. – i.e. 476.) birodalom, császárság. Emberközpontúság, és műfajok formálódása.
Politeizmus, materializmus, ide- természetelvűség, harmónia és Epika: mítosz, eposz, fabula;

Homéroszi eposzok (Íliász,

1

alizmus, metafizika, dialektika.
Középkor Feudalizmus.
(529 – 1492) Katolicizmus: transzcendens
világkép, duális gondolkodás
(evilág-túlvilág, test-lélek, bűn-
erény, jelenség-lényeg, véges-
örök).
Patrisztika, skolasztika. Román és
gótikus stílus. Gregorián.
arányosság, mértéktartás.
A tudomány, a művészet és a
filozófia az egységes
keresztény világképnek aláren-
delt.
Az egyház műveltségbeli
túlsúlya, meghatározó a latin
nyelvűség.
Értékek: hit, gondviseléstudat,
lélek, erény, öntökéletesítés,
aszkézis, örökkévalóság.
Névtelenség
2
Odüsszeia)
líra:
himnusz, dal, óda, epigramma,
ekloga;
Szapphó: Aphroditéhoz,
Éljünk Lesbia! (Leszbosz,
első női költő)
Anakreón: Gyűlölök és
szeretek c. vers (idős költő
szerelme fiatal lányok iránt)
Alkaiosz: Bordal(ok)
Horatius: hajó-metafora,
Carpe diem!, arany középút
fogalma
Vergilius: eclogák
dráma: tragédia,
komédia.
Szophoklész: Antigoné
Rendszerszemlélet (Arisztotelész:
Poétika).
Összetettebb stílus, változatos
szókép és alakzathasználat,
időmértékes verselés.
Egyházi és világi irodalom.
Epika: gesta, intelem, legenda,
lovageposz, vallomás; líra:
himnusz, planctus, trubadúr-,
minnesänger- és vágánsköltészet;
dráma: misztérium, mirákulum,
moralitás, vásári komédia.
Műformák: ballada, rondó.
Jelképhasználat: allegória,
 számmisztika, virágszimbolika.
Művek:
Ómagyar-Máriasiralom,
Halotti beszéd, Gesta
Hungarorum (Anonymus),
Margit-legenda, Lovagi
irodalom: Trisztán és
Izolda, himnuszok(Assisi
Szent Ferenc:Naphimnusz),
Walter von der Vogelweide:
Hársafágak csendes árnyán,
Villon balladái, Dante:
Isteni színjáték,

Reneszánsz A polgárosodás kezdetei (észak- Tudatos szembehelyezkedés a Antik témák (szerelem, barátság),
(XIV – XVI. sz.) itáliai városállamok, Erzsébet-kori középkorral, az antikvitáshoz műfajok (epigramma, elégia,
Anglia), Közép-Európában való visszatérés. fabula) felelevenítése,
feudalizmus. Humanizmus, Filológiai érdeklődés, görögös, kompozícióban való
reformáció. latinos műveltség. gondolkodás.
Életszerű filozófiák, újplatonizmus; A nemzeti nyelvű irodalmiság Petrarcai, shakespeare-i
a hit és a megismerés elterjedése. szonettforma; novella,
megkülönböztetése. Értékek: emberközpontúság, tájköltemény.
sokoldalú képzettség, Bibliafordítások,
kíváncsiság, a földi élet örömei, zsoltárparafrázisok, vitadráma.
az egyéniség kitüntetett A középkori dramatikus
szerepe,
természete
lvűség, hagyományokból kialakuló angol
harmónia. Nevesített szerzőiség dráma.
. Pikareszk regény.
Itáliai reneszánsz:
Petrarca szonettjei,
Boccaccio: Dekameron
(novellák)

Angol:
3
 Shakespeare: szonettek,
Hamlet, Rómeó és Júlia
Magyar:
Balassi Bálint, Janus
Pannonius

Manierizmus (a A reneszánsz klasszikus A mai értelemben vett kritika Mozgalmas kompozíció, nagy
kései reneszánsz harmóniaérzetének megbomlása. és esztétika születése. méretek, dekorativitás, formai
stílusirányzata) virtuozitás, erotikus témák,
(1530 – XVI. sz. allegorizálás.
vége)

Barokk A feudalizmus hanyatlása, spanyol Az egyes művészeti ágak Klasszikus műfajok (eposz, óda,
(XVI. sz. vége – és osztrák Habsburg monarchiák, egymást támogatják. szónoklat) és témák (mitológia)

XVIII. sz. közepe) Itália és Dél-Amerika. Mozgalmasság, feszültség, újraalkotása.

Ellenreformáció, a jezsuita rend
vezető szerepe, újraerősödő ka-
tolicizmus.
monumentalitás, színpadiasság,
dekorativitás, vallásos
telítettség.
Értékek: hősiesség, hit, játék,
pompa, érzékiség.
Erőteljes képiség: allegorikus és
szimbolikus kifejezésmód,
látomásosság.
Formakultusz.
Erőteljes hangzásképletek,
festőiség, szónokiasság.
Az irodalom gyönyörködtető
szerepének túlhajtása.
Laza, ellentétekre épülő
szerkezet.
Zrínyi Miklós:A szigeti
veszedelem
Pázmány Péter művei
Mikes Kelemen: fiktív
levelek

Felvilágosodás Több stílusirányzat élt Bölcselet és tudomány összeforrt tézisregény, robinsonád,

(18.sz.vége) egymás mellett (késő az irodalommal. Racionalizmus: levélregény, naplóregény,
barokk, rokokó, ésszerűség; szentimentalizmus: epigrammák, ódák, elégiák,
klasszicizmus, érzelmek előtérbe helyezése; utaztatóregény
szentimentalizmus), mégis a empirizmus: tapasztalati úton Művek:
korszakot egy történő tanulás; deizmus: isten
Daniel Defoe: Robinson
eszmetörténeti megteremti a világot,de magára
Crusoe, Volteire: Candide,
4

fogalommal szokás
megjelölni: a felvilágosodás
kora.
Magyarország:
függetlenedési vágy, a
magyar nyelv ügye,
neológusok, ortológusok,
Martinovics Ignác-féle
mozgalom, kérdés:
fordítsanak vagy eredeti
magyar műveket
alkossanak?; magyar
testőrírók Mária Terézia
bécsi udvarában
hagyja, hagyja, hogy a természeti
erői uralkodjanak; ateizmus:
istentagadás; panteizmus:
mindenben Istent látják.
pictura: tájleírás
sententia: gondolkodó, elméleti
rész a művekben
Swift: Gulliver utazásai,
Goethe: Faust, A vándor éji
dala, Az ifjú Werther
szenvedései; Kazinczy
Ferenc: Tövisek és virágok,
Kármán József: Fanni
hagyományai (eredeti
magyar mű ebben a
korban), Bessenyei György:
Magyarság, Batsányi János:
A franciaországi
változásokra, Berzsenyi
(klasszicizmus és romantika
határa) és Csokonai Vitéz
Mihály versei

Rokokó (a barokk A feudalizmus válsága. A vallásos telítettség Műfajok: dal, elégia, levélregény.
túl-hajtásaként Felvilágosodás, empirizmus. mellőzése. Formai virtuozitás, egyéni
jelentkező Mesterkélt idill, kacér strófaszerkezetek, aprólékos
stílusirányzat) játékosság, túlfinomult erotika, díszítettség, virágszimbolika,
(XVIII. sz.) életvidámság. természeti képek, könnyed, dalla-
Báj, kecsesség, intimitás. mos ritmika, zeneiség.
Szimultán verselés.
Csokonai Vitéz Mihály:
Tartózkodó kérelem

Klasszicizmus A polgári forradalmak kora, a Antik minták mértékké és Klasszikus műfajok (tragédia,
(XVII. sz. második közép-európai polgárosodás és szabállyá rögzülése, az alkotói komédia, óda, epigramma),
harmada – XIX. sz. nemzetté válás kezdetei. szubjektivitás háttérbe szorítása. formai, tartalmi, verstani,
eleje) Felvilágosodás, racionalizmus; a Az ábrázoló funkció (mimézis) szerkezeti kötöttségek (pl.

klasszikus német filozófia. hangsúlyozása. hármas egység elve).

A természettudományok fejlődé- Értékek: józan ész, eszmények, Az irodalom, a publicisztika és a
se. ízlés, mértéktartás, fegyelem, tudomány összekapcsolódása:
ítélet, hit a fejlődésben. enciklopédia, pamflet, értekezés,
Látnokszerep a közép-európai röpirat.

5

Szentimentalizmus Felvilágosodás, empirizmus,
(XVIII – XIX. sz. szenzualizmus.
fordulója)
Romantika Nyugaton: klasszikus szabad
(1798 – XIX. sz. első versenyes kapitalizmus,
két harmada) kiábrándulás a polgári világból;
Közép-Európában: küzdelem a
nemzetállam megteremtéséért és a
polgárosodásért.
A klasszikus német filozófia
továbbhatása, irracionalizmus
(misztika), romantikus szabad-
ságfilozófiák, liberalizmus, naci-
onalizmus.
irodalomban.
Az egyéniség belső érzelmi
gazdagsága felé fordul.
Szembehelyezkedés a
klasszicista poétikával és az
észelvűséggel.
Természet és ember
együttlátása, egyetemes
együttérzés.
Hangsúlyos történetiség,
nemzeti jelleg, népiség.
Érték: érzelmek szabadsága,
szenvedély, művészi szabadság,
ihlet, egyéniség, egzotikum.
Váteszszerep a közép-európai
irodalomban.
6
A tanító szándék hangsúlyos
szerepet kap.
Tézisregény.
Berzsenyi Dániel hazafias
és szerelmi ódái: A
magyarokhoz I., II.
Műfajok: vallomás, levél- vagy
naplóformájú énregény,
fejlődésregény.
A jellemábrázolás elmélyülése.
Képekben gazdag, zeneien
áradó, patetikus, ironikus vagy
groteszk előadásmód; a végletek,
az ellentétek poétikája.
Hangsúlyozott megalkotottság,
töredékesség, eredetiség.
Szubjektivizmus: lírai
vallomásosság, óda, rapszódia,
verses és prózai énregény; kevert
műfajok: ballada, elbeszélő
költemény, drámai költemény,
verses kisepika.
Egyéb jellemző műfajok:
kalandregény, történelmi regény.
Angol romantika: Byron,
Shelley, Keats,
Poe(amerikai)
Német rom.:
E.T.A.Hoffmann: Az arany
virágcserép
Orosz rom.:
Puskin: Anyegin

Realizmus a valóságnak átfogó, hű, és a
jellemző vonásokat kiemelő
(19.század közepe-vége)
ábrázolására törekvő
művészeti, irodalmi irányzat.
A név a latin real ('valós')
szóból származik.
A romantika virágkorában
született, a polgári, kapitalista
társadalomból való
kiábrándulás a forrása. Az
1850-1870 közötti két évtized
a realizmus diadalának a
korszaka. Mind az
irodalomban, mind a
festészetben remekművek
érvelnek létjogosultsága és
igaza mellett.
Korok, stílusok Társadalmi, szellemi
környezet
KLASSZIKUS Pozitivizmus, darwinizmus,
MODERNSÉG: szociáldarwinizmus,
izmusok freudizmus.
Naturalizmus
(XIX. sz. második fele
– XX. sz. eleje)
A realizmus a pillanatnyi
jelenségekkel, a felszín
tünékenységével szemben a
valóság lényeges elemeit
hangsúlyozza. A lényegi
összefüggések sűrített
kidomborítása céljából
elkerüli a véletlenszerű
elemeket, és mondanivalóját
tömöríti.
Jellemzők
A természettudomány
módszereinek alkalmazása a
regényírásban (megfigyelés,
adatgyűjtés, távolságtartó
lejegyzés).
Örökölt tulajdonságok, ösztönök, Aprólékos, részletező leírások.
7
Magyar rom.:Katona
József: Bánk bán
Vörösmarty, Kölcsey,
Petőfi, Arany, Mikszáth
(rom.-realizmus határa)
részletes leírások, inkább
novellák, regények,
dráma
Orosz:
Csehov: Sirály, A
csinovnyik halála
Gogol: A köpönyeg
Tolsztoj: Ivan Iljics
halála
Francia: Victor Hugo:
A nyomorultak
Magyar: Mikszáth,
Jókai
Irodalom
Babits Mihály művei
Műfajok: regény, novella,
színmű.
külváros, nyomor, prostitúció stb.
 szociális helyzet által
meghatározott létezés.
Szimbolizmus Irracionális életfilozófiák. Szakítás a realitások világával, a
(XIX. sz. utolsó valóságutánzó (mimetikus)
harmada – XX. sz. művészeti felfogással.
eleje) Hangsúlyozott művésziség és
személyesség.
Impresszionizmus Pozitivizmus. Természethűség.
(XIX. sz. vége – XX. Az érzéki tapasztalatok,
sz. eleje) pillanatnyi benyomások
fontossága.
Szecesszió Irracionális életfilozófiák. Elszakadás a mindennapi élettől,
(XIX. sz. vége – XX. a művészet és a művész
sz. eleje) szerepének hangsúlyozása,
természetstilizáció.
Érték: újítás, eredetiség, erotika,
dekadencia, szépség.
8
Elsősorban a lírára jellemző.
A jelkép a vers központi
alkotóelemévé válik,
dekorativitás, meglepő
szókapcsolatok.
Összetett jelentés,
jelentésszóródás. Kettős viszony
a hagyományhoz. A szabályos
mondattan fellazítása.
Franciáktól indul:
Baudelaire, Verlaine,
Rimbaud
Magyar: Ady Endre
A vers- és elbeszéléstematika
egy-egy benyomás, hangulat köré
szerveződik.
Lirizált elbeszélés.
A chanson és a Lied
hagyományaihoz való
visszatérés. Fokozott zeneiség,
szín és hangképletek. Fellazuló
szerkezet.
Juhász Gyula versei
Tóth Árpád versei
Kosztolányi versei
A lírában és a szépprózában
jelentkezik. Formakultusz,
díszítettség.
Játékos nyelvi dekorativitás,
stilizáció, aszimmetria, indázó
mondatszerkezetek.
A prózában statikus cselekmény,
a lírában névszói stílus.
 Krúdy Gyula, Ady Endre,
Tóth Árpád, Kosztolányi
AVANTGÁRD Összekapcsolódik az olasz fa- Jövőközpontúság, szakítás a Elsősorban a költészetre
Futurizmus sizmussal és az orosz kommu- hagyománnyal, elfogultság a jellemző.
(1909 – 1923) nizmussal. technika iránt. A hagyományos mondattan és
Kapcsolat a populáris kultúrával, ritmikai elvek lerombolása.
szociális érdekeltség. Mozgalmasság hatását keltő
nyelvhasználat.
Kassák Lajos: A ló
meghal, a madarak
Érték: erő, mozgás, sebesség. kirepülnek, Apollinaire
Expresszionizmus Egyes irányai összekapcsolód- A világ „megjavításának” igénye, A lírában, a szépprózában és a
(1910 – 1925) nak a szocialista mozgalmakkal. erős szociális érdekeltség. drámában is jelentkezik.
Irracionális életfilozófiák, A szenvedő ember kiszabadítása A mondattani szabályok
pszichoanalízis. a konvenciók szorításából. fellazítása, a szó szerepének
A tudattalan, ösztönös, közvetlen megnövekedése, igésítés,
érzékelés kifejezése. indulatszók, torzítás.
Erőteljes hangzásképletek.
Szembehelyezkedik a Kosztolányi versei
természetelvűséggel.

Dada Teljes tagadás. A logika és a kulturális A lírában jelentkezik.

(1916 – 1922)
Szürrealizmus Egyes csoportjai, alkotói a
(1920-as, 1930-as évek) baloldali eszmékkel és
mozgalmakkal tartanak
kapcsolatot.
hagyományok teljes lerombolása, Szélsőséges nyelvi
a véletlen hangsúlyozása. megnyilatkozás, a nyelvtani
Botránykeltés. szabályok kiiktatása. Esetleges,
véletlenszerű montázs.
Arp, Breton
A realizmuson való túllépés, a Elsősorban a lírára jellemző.
tudatalatti (álom, képzelet, Szabad képzettársítás, logikailag
önkívület) megszólaltatásának indokolhatatlan kapcsolódások.
igénye, a tudat kontrollja alól fel- A szerkezet fellazítása.
Apollinaire, Breton,
Federico Garcia Lorca,

9

Pszichoanalízis,
egzisztencializmus.
T.S. Elliot, Franz Kafka,
Marquez, Illyés Gyula,
Weöres Sándor, József
Attila, Radnóti, Nagy
László, Sinka István, Déry
Tibor
szabadított alkotófolyamat.

KÉSŐMODERNSÉG A XX. század különböző A hagyomány ellensúlyozása. A lírában jelentkezik.

Újklasszicizmus szellemi irányzatai. Műfajok, témák, versritmusok
(1920-a évek közepe – újraalkotása, fogalmibb
nyelvhasználat.
József Attila, Radnóti
Miklós, Babits,
1960-as évek Kosztolányi, Örkény
Újnépiesség Jobb- és baloldali társadalmi A folklórhoz, a népköltészet A szépprózában és a lírában
(1920 – 1960-as évek) mozgalmakkal is archaikus formáihoz, szürreális jelentkezik.

összekapcsolódik. rétegeihez való fordulás. Archaikus ritmusok, motívumok

használata, témaválasztás.
József Attila

Tárgyias A személyesség A szépprózában és a

költészet Egzisztencializmus. háttérbe lírában
(1920-as évek közepe – szorítása, megszüntetése, a jelentkezik.
1960-as évek) szövegszerűség középpontba A verset gyakran zárt
állítása. nyelvhasználat (hermetizmus)
jellemzi.
József Attila. Óda, de még
Babits egyes versei is,
Örkény novellái
POSZTMODERN Informatikai forradalom, Az egészelvű gondolkodás, a A műnemi, műfaji határok
(1960-as, ’70-es évektől) fogyasztói társadalom. modern személyiség és a feloldása, szövegközűség, nyelvi
Hermeneutika, dekonstrukció, kommunikáció lefokozottság, játék. Örkény
inetrtextualitás
István,Tandori Dezső,
Bodor Ádám, Esterházy
Péter, Nádas Péter, Závada
10
 Pál, Parti Nagy Lajos,
Nemes Nagy Ágnes, Szabó
Magda, Kertész Imre,
Mészöly Miklós, Faludy
György stb.

11