Professional Documents
Culture Documents
Httpselearning - Med.unideb - Hupluginfile.php115343mod resourcecontent1elearningbe20Társadalom20és20szociálpolitika20I
Httpselearning - Med.unideb - Hupluginfile.php115343mod resourcecontent1elearningbe20Társadalom20és20szociálpolitika20I
Httpselearning - Med.unideb - Hupluginfile.php115343mod resourcecontent1elearningbe20Társadalom20és20szociálpolitika20I
Hol látható el
hatékonyabban és
költségkímélőbben a
beteg/kliens?
Lehetséges-e
integrálni az
ellátásokat?
Forrás: Cs. Horváth Zoltán: Az integrált egészségügyi és szociális ellátás létrehozásának lehetőségei. Doktori értekezés.
PTE 2014. https://doktoriiskola.etk.pte.hu/public/upload/files/Doktoriiskola/Tezisfuzetek/CsHorvathZ_dissz.pdf
A SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLETTARTAM VÁLTOZÁSA
MAGYARORSZÁGON 1900 ÉS 2009 KÖZÖTT
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%BClet%C3%A9skor_v%C3%A1rhat%C3%B3_%C3%A9lettartam#/media/F%C3%A1jl:Hungary_life_expectancy.png
Forrás: https://www.etk.pte.hu/oktatas_aloldalak/oktatasi-anyagok-szociologia-egeszsegszociologia
https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html
https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html
„A 65 év felettiek és a
munkaképes korú népesség (15 és
64 év közöttiek) aránya 2008-ban
1:4 volt, ami 2020-ra várhatóan
1:3, 2050-re pedig 1:2 lesz,
feszültséget teremtve a
generációk között.”
Európai Bizottság 2013: 3
Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-
explained/index.php?title=Population_structure_and_ageing/hu&oldid=40948
9
Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=File:Population_pyramids,_EU-
27,_2019_and_2050_(%25_share_of_total_population)_AE2020.png
Gyarmati Andrea tanulmánya (Gyarmati 2019)
alapján elmondható, hogy Magyarországon:
➢ A 65 év feletti korosztály létszáma 1,8 millió fő
(2016-os mikrocenzus alapján)
➢ Közülük 1,3 millió fő él valamilyen fizikai
korlátozottsággal, a leginkább rászorulók a 80 év
fölöttiek, számuk 412ezer fő volt 2016-ban
➢ Demenciában 250ezer idős ember érintett, 6 %-uk
kerül be idősek otthonába (ahol a bentlakók 23%-a
demens)
➢ Idősek otthonában 100 férőhelyre 45 várakozó jut
jelenleg
➢ A várakozási idő átlagosan 2 év (!) -> ez alatt a
családnak kell megoldani a gondozást
BETEGNEK Krízis.
LENNI...
Kórházi beteggé leszünk, nevünket felváltja egy
ágyszám vagy a feltételezett diagnózis.
(URBANEKNÉ LÁSZLÓ JUDIT:
SZOCIÁLIS MUNKA
KÓRHÁZAKBAN, 1992) Az életünk a tét, de senkinek nincs ideje arra, hogy
elmagyarázza a játékszabályokat.
AZ EMBERI SZÜKSÉGLETEK ÉS A KÓRHÁZI SZOCIÁLIS MUNKA KAPCSOLATA
(FORRÁS: EUDSZM.HU)
1. A kórházban való bekerülés körüli időszak,
A KÓRHÁZI beilleszkedés, új normatanulási folyamat
TARTÓZKODÁS 2. Hosszabb kórházi tartózkodás esetén a korábbi
kapcsolatrendszerek felbomlása
SZOCIÁLIS/ 3. Krízishelyzetek kezelése, diagnózisok
MENTÁLIS közlése/nem közlése, műtéti előkészítés, kellemetlen
mellékhatású terápiák szükségességének
PROBLÉMÁKKAL megértetése
TERHELT SZAKASZAI: 4. Kórházból való távozás, utógondozás
(munkaképessége lecsökkent, meg kell tanulnia
együttélni a betegséggel, kialakítani új
életstratégiákat, új értékek alapján, még inkább
egyedül maradhat, kontrollokra még visszajár...
( URBANEKNÉ LÁSZLÓ JUDIT: krízisintervenció)
SZOCIÁLIS MUNKA KÓRHÁZAKBAN,
5. Halál, haldoklás (hátrahagyottak segítése is,
1992 ) gyászmunka, kórházi dolgozók segítése is fontos)
1. Tájékoztatás a szociális és egészségügyi ellátásokról, támogatásokról;
2. Kérelem nyomtatványok letöltése, kitöltése és az igénylés menetének
elindítása;
SEGÍTSÉGET A
5. Intézménybe, otthonba való bekerülés intézése:
• Ápolást gondozást nyújtó intézmények (Ápolási Intézet, Idősek otthona,
Fogyatékos személyek otthona, Pszichiátriai betegek otthona,
KÓRHÁZI
Szenvedélybetegek otthona, Hospice otthonok, Hospice palliatív részleg)
• Rehabilitációs intézmények (Fogyatékos személyek rehabilitációs
intézménye, Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye,
MUNKÁS?
• Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények (Időskorúak gondozóháza,
Fogyatékos személyek gondozóháza, Pszichiátriai betegek átmeneti
otthona, Szenvedélybetegek átmeneti otthona, Éjjeli menedékhely,
Hajléktalan személyek átmeneti szállása)
• Lakóotthonok (Fogyatékos személyek lakóotthon: Rehabilitációs célú
lakóotthon, Ápoló-gondozó célú lakóotthon Pszichiátriai betegek
(FORRÁS: EUDSZM.HU) 1. lakóotthona: Rehabilitációs célú lakóotthon. Szenvedélybetegek
lakóotthona: Rehabilitációs célú lakóotthon.)
• Egyéb (Közreműködés a beteg áthelyeztetésében másik kórházba vagy
osztályra. Demencia centrumok stb.)
6. Házi segítségnyújtás, Jelzőrendszeres házi
MUNKÁS? kapcsolatosan;
10. Bizonyos kórházakban a szociális munkás önsegítő
csoportokat is szervez.
11. Információnyújtás nemcsak a betegek, de
(FORRÁS: EUDSZM.HU) 2.
hozzátartozóik részére is!
MIÉRT LESZ HASZNOS ÖNÖKNEK AMIT A
FÉLÉV FOLYAMÁN TANULNAK?
✓ tájékozottak lesznek társadalmi kérdésekben
Ferge Zsuzsa:
a szociálpolitika az állam és az állampolgárok közötti viszony egyik intézményesülése.
Milyen szükségleteket elégít ki a szociálpolitika?
2. Szükségletek – Maslow
A szükségletek hierarchiája,
Maslow kiegészítette
A szükséglet fogalma
• A szükséglet olyan normatív jellegű társadalmi
kategória, amely meghatározza azon javaknak és
cselekvési lehetőségeknek a körét, melyekkel az
embernek rendelkezni kell ahhoz, hogy megfelelő vagy
legalább elfogadható életet élhessen.
• Doyal és Gough megkülönbözteti az emberek
igényeit a szükségletektől; a szükséglet olyan igény,
amelyet a társadalom egyetemesnek minősít. (Doyle
és Gough 1991.)
Forrás: Szöllősi Gábor (2003): Szöllősi Gábor A társadalom- és szociálpolitika alapjai I.
Az alapszükségletek tartalma
• A társadalompolitika művelői számára fontos kérdés annak megállapítása,
hogy mit kell alapvető szükségletnek tekinteni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy
másképp kell a társadalomnak reagálnia akkor, ha egy szükséglet
kielégítése (valamilyen szempontból) alapvető fontosságú, illetve ha annak
kielégítése kevésbé fontos vagy esetleg kifejezetten az egyéni vágyak
kategóriájába sorolható.
• Ferge Zsuzsa szerint a fizikai életesélyeket és a biztonságot kell
alapszükségletnek tekinteni (Ferge 1989).
• Heller Ágnes szerint az egyes személyeket pusztán annál fogva, hogy
embereknek születtek, a legelvontabb és legegyetemesebb szükségletek
illetik meg. Ez a két elvont szükséglet: az élet és a szabadság. (Heller 1993.)
Forrás: Szöllősi Gábor (2003): Szöllősi Gábor A társadalom- és szociálpolitika alapjai I.
Doyal és Gough alapvető célnak az ember mindenfajta
elnyomás és kiszolgáltatottság alóli felszabadítását tartja, és
ennek feltételeit keresi a szükséglet-kielégítés oldaláról. A
két - egyénekre bontható - alapszükségletnek az egészséget
és az autonómiát tekintik.
• Szerintük nem a puszta fennmaradás, hanem az egészség,
méghozzá a fizikai és mentális egészség együtt a
legalapvetőbb emberi szükséglet, amelynek elsősorbani
kielégítése az egyén alapvelő érdeke.
• Az alapszükségletek másik halmaza, amelynek
kielégítésére azért van szükség, hogy sikeresen lehessen
cselekedni, az egyéni azonossághoz (identitáshoz) vagy
autonómiához kapcsolódik, az én magán és közösségi
értelmében Ez tulajdonképpen az alkotó tudat
alapszükséglete, az a képesség, hogy a célokat és a célok
eléréséhez szükséges stratégiákat elméletileg meg tudjuk
fogalmazni” (Doyal, Gough 1991.)
Szociális munka a szociálpolitika negyedik, jóléti társadalom szakaszában (kb. 1980-tól 2000-ig)
• Csökkenő források, szelektív rendszerek
2. Mikroszint:
A SZOCIÁLPOLITIKAI egyéni/családi szint, személyközi
kapcsolatok (pl. még a kisközösségi
MEGKÖZELÍTÉS segítőhálók).
SZINTJEI
3. Mezoszint:
mikro (személyközi) és makro
(össztársadalmi) közötti szervezetek,
intézmények (pl. települési önkormányzatok
szervei, nonprofit szféra, stb.)
JÓLÉTI PLURALIZMUS
Szereplői: A szociálpolitika alakítói:
• - állami szektor, • egyének/családok,
• - for-profit (piaci) szektor, • formális szervezetek,
• - voluntáris (nonprofit) szektor • informális szervezetek,
• - informális (család, természetes • települési önkormányzatok,
segítőháló) szektor • állam
• Ezek együttműködéséből alakul ki a
jóléti pluralizmus.
Felosztásuk lehetséges:
▪ életkor szerint,
▪ nemek szerint,
▪ gazdasági aktivitás szerint,
▪ egészségi állapot szerint,
▪ bármilyen társadalmi
struktúrában vagy
egyenlőtlenségi rendszerben
elfoglalt hely szerint.
- a gazdasági fejlettség (GDP),
- a népesség korstruktúrája,
A
SZOCIÁLPOLITIKAI - az ország történelmi hagyományai,
ELLÁTÁSOK
SZINTJÉRE HATÓ - a társadalom értékrendje,
TÉNYEZŐK:
- a társadalom szerkezete,
- a politikai rendszer.
A SZOCIÁLPOLITIKA FUNKCIÓJA 1.
A szociálpolitika az egyén társadalmi integrációját szolgáló állami beavatkozás (A
modern társadalomban megváltoztak az egyén (család) társadalmi integrációjának
feltételei. A társadalom számára egyaránt értékkel bír az egyén önállóságának elve valamint
az egyén iránti társadalmi szolidaritás elve. A szociálpolitika az egyén és a társadalom
intézményesült viszonyát jelenti, amelyben megteremtik/pótolják az egyén (család) önálló
életvitelének feltételeit.)
Preventív Korrektív
Forrás: http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/tarspolalap.pdf
Liberté, Égalité, Fraternité
1. Az esélyek egyenlősége
Ez a polgári társadalom legfontosabb követelése. Az embert nem
korlátozhatja az, hogy milyen társadalmi rendbe született. A jog előtt
mindenki egyenlő, nincsenek kiváltságok.
2. A kimenetelek egyenlősége
A társadalom akkor igazságos, ha úgy biztosítja a rosszabb helyzetűek
hátrányának kompenzálását, hogy később a jó helyzetűekkel azonos
valószínűséggel érjenek célba az élet bármely területén.
4. A bánásmódok egyenlősége
Szorosan kapcsolódik a diszkrimináció kérdéséhez. Az igazságosság
például megköveteli, hogy az igazságszolgáltatás előtt mindenki legyen
egyenlő.
Ismert jelenség, hogy a jobb helyzetűek több figyelmet és jobb ellátásokat
kaphatnak például az iskolában vagy kórházban. Ez a bánásmódok
egyenlőtlensége, a negatív diszkrimináció legáltalánosabb esete.
Forrás: https://interactioninstitute.org/equality-equality-cartoon-gallery/
Tolerancia
A másság elfogadását, a mással szembeni türelmet jelenti. A tolerancia alapkövetelmény
a szociálpolitikában és a szociális munkában is, mert a szociális munkának éppen az a
lényege, hogy elfogadja és igyekszik megérteni a másik életmódját, kultúráját, és elejét
vegye a céltalan és megalázó erőszakos jobbítási szándékoknak.
Szolidaritás
Általában a testvériséget értelmezzük szolidaritásként. A szolidaritás összetartozást fejez
ki. A szolidarisztikus közösségek valamilyen együttes, közös érdek mentén
szerveződnek. Szerveződhetnek mikroszinten, ilyen például a családi szolidaritás. A
szolidaritás kölcsönös segítséget is jelent. Általában egyenlők közösségén belül alakul
ki, és valamilyen közös érdek köré szerveződik.
SZOCIÁLIS MUNKA ETIKAI KÓDEXE
Igazságosság
A különböző korokban, társadalmakban egészen máshogyan gondolkodtak arról, hogy mi az igazságos.
Igazságosságelméletek
A relatív szociális biztonság azt az igényt fejezi ki, hogy valamilyen társadalmi
kockázat bekövetkeztekor, munkaképesség elvesztésekor, az egyén/család
életszínvonala ne süllyedjen túl nagyot, ne kelljen az addig elért szintet hirtelen
feladni. Ennek biztosítására a legáltalánosabb megoldás a keresettel arányos
ellátásokat nyújtó kötelező társadalombiztosítás.
A szociálpolitika értékei az emberi jogok alapértékei
egyenlőség
tolerancia szolidaritás
Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és
joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással
szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
(Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1. cikkely)
„Küzdöttem a fehérek elnyomása ellen és küzdöttem a feketék elnyomása ellen. Egy
demokratikus és szabad állam képe lebegett mindig a szemem előtt, amelyben mindenki
harmóniában él együtt és mindenkinek egyenlő lehetőség adatik meg. Remélem, meg fogom
élni ennek az eszmének a megvalósulását, de ha szükséges, kész vagyok meghalni érte.
„(Nelson Mandela)
„A KAPCSOLATOK KULTÚRÁJA A TARTÓZKODÁS ÉS A KÖZELEDÉS, SZEMÉRMESSÉG
ÉS ŐSZINTESÉG ELLENTÉTES IMPULZUSAINAK FINOM VÁLTAKOZÁSÁT IGÉNYELI. A
SZERETET NEM ERKÖLCSI KÖTELESSÉGEM MINDENKIVEL SZEMBEN, A TOLERANCIA
IGEN, ENNÉL FOGVA A TÜRELEM EGYETEMES ESZMÉNY.” (KONRÁD GYÖRGY)
Tolerancia
Szeresd a szomszédodat,
aki nem úgy
- néz ki mint Te
- gondolkodik mint Te
- szeret mint Te
- beszél mint Te
- imádkozik mint Te
- szavaz mint Te
Kölcsönös segítségvállalás
Szolidaritás
"Az igazság nem mindenkinek jelenti ugyanazt. Általában a többség akarata szerinti
igazság szokott dominálni. A jog a jó és a méltányos közötti művészet." Somló Tamás
Alapelvek és technikák a szociálpolitikában
abszolút – relatív biztonság,
integráció – szegregáció,
prevenció – korrekció,
támogatások odaítélésének a kérdése
univerzalitás – szelektivitás,
hatásosság és hatékonyság kérdése, finanszírozás, szubszidiaritás
(Zombori: A szociálpolitika alapelvei, 95-124.o.)
Ellentmondás:
- Az integrációnak is lehetnek hátrányai is (pl. kényszerintegráció – cigánytelepekről átköltöztetés – családi kapcsolatok
megszakadása, etnikai jellegű feszültségek)
- az erősen szegmentált társadalmak (pl.: indiai kasztrendszer) is képesek fennmaradni;
nehézség: mi tekintünk szegregációnak? – ha pl. egy idős embert a gyermeke ápolási díj segítségével az otthonában gondoz,
akkor ez egyszerre integráció (családba integrált az idős ember) és szegregáció (hiszen nem biztos, hogy – állapota miatt,
vagy mert nincs gépkocsi a családban – el tudja hagyni otthonát)
Megelőzés és utólagos korrekció
Azt fejezi ki, hogy az ellátásokat úgy kell kialakítani, hogy kevésbé legyen érdemes választani az
élet vitelének azt a módját, hogy a megélhetés alapja nem saját erőfeszítés, munka, hanem a
támogatások igénybevétele legyen.
Ez az elv a XIX. szd. elején fogalmazódott meg, de valójában már Erzsébet 1601-es
szegénytörvénye is tartalmazott olyan elemeket, amelyek a juttatás mellett bizonyos hátrányokat
jelentett, hogy kedvezőbb legyen saját magáról a maga erejéből gondoskodni. A szegénysegély (poor
relief) odaítélését egy bürokratikus eljárás előzte meg, de a legnagyobb visszatartó erő a dologház
(workhouse) volt, amelyeket 1865-től kötelezően hoztak létre Anglia szerte.
A kevésbé választhatóság azt jelenti tehát, hogy az ellátást kevésbé legyen érdemes választani, mint
az „önellátást”.
Hatásosság és hatékonyság
A modern társadalmak kialakulásához kapcsolódnak. 3 nagy eszmerendszer alakult ki, amelyek a társadalom
formálására képesek.
Minden politikai csoportosulásnak megvan az ideológiája, a politikai pártok programjukat erre építik, az értékeiket
meghatározza. A pártok programja alapján választ a polgár beállítottsága, nézete szerint.
Az ideológia
Az ideológia olyan, többé-kevésbé összefüggő nézetek rendszere, amely meghatározott hit- és értékrendszeren
nyugszik. Az ideológia a politikai cselekvés céljait és eszközeit magyarázza, igazolja.
A politika határai időben és térben is változnak, s amilyen mértékben átpolitizálódik egy társadalom, s válik a politika
egyre több területen mindenhatóvá, olyan mértékben tágul az ideológia fennhatósága is.
* forrás: Rénes László Politológia jegyzete
Az ideológiák a vallott politikai értékek és világnézeti elvek szerint
különülnek el egymástól. Ezek a politikai elvek a következők:
- az emberi természet (minden ideológiának van elképzelése arról,
hogy milyen az emberi természet alapvető jellemzője),
- közösség - individualitás (mit tart elsődlegesnek, az egyént vagy a
közösséget),
- politikai kötelmek és politikai jogok (mit tart fontosabbnak a
kötelmet vagy a jogot, ill. milyen mértékűek ezek),
- egyenlőség (egyenlőek-e az emberek, szükség van-e egyenlőségre,
abszolút vagy relatív egyenlőségre van-e szükség, stb.),
- igazságosság,
- hatalom.
Az ideológia a politikai rendszerről és a működésről, a gyakorlatról is véleményt alkot, de a
gazdasági, társadalmi és kulturális elveket is megfogalmazza.
Az ideológia funkciói:
- ismeretközlés és mozgósítás,
- szimplifikálás és értékközvetítés (az ideológiák tömegfogyasztásra készülnek, olyan átfogó képet
igyekeznek adni, amely alapján az emberek eligazodhatnak a világ bonyolult és szövevényes
valóságában, másrészt az ideológia a célokhoz hozzárendeli azokat az értékeket, amelyeket
szükségesnek tart a cél elérése érdekében),
- csoportképzés és érdekleplezés (az egyéni érdekek ritkán jelennek meg a politikában, azonban az
ideológia az a lepel, amely lefedi ezeket a naturális érdekeket, így elvi, elméleti köntösben
jelenhet meg a nyilvánosság előtt),
- legitimáció és programadás (a XVIII.szd. óta megkérdőjeleződött a vallásos, szokásjogon alapuló
uralom, ezért az uralom igazolása az ideológia feladata lett, s az értékeket politikai hierarchiába
csoportosítja),
- hitrendszer (fontos funkció az emberek hitszükségletének a biztosítása).
Az ideológiák nagy paradoxona, hogy egyrészt univerzálisak, hiszen a társadalom egészének kínálnak
megoldást, de ugyanakkor partikulárisak is, hiszen csoportérdekeket fejeznek ki.
Modern ideológiák
Az ideológia tudatos politikai célok érdekében kollektíven megfogalmazott világnézet,
ami erkölcsi, gazdasági, szociális és kulturális nézetek sajátos ötvözete.
3 uralkodó irányzat:
- konzervativizmus,
- liberalizmus,
- szocializmus.
Szélsőségek:
- fasizmus,
- bolsevizmus (kommunizmus),
- populizmus,
- nacionalizmus.
Újak:
- zöldek,
- posztmodernizmus.
Gosta Esping-Andersen jóléti állam tipizálása:
a) Liberális jóléti állam:
KSH, 2018
Felsőoktatás oktatók-hallgatók száma
KSH, 2018
Felsőoktatás képzési területek
KSH, 2019
Egyenlőtlenségek
a munkában
• Az életesélyeket jelentősen
befolyásolja a munkaerő-piaci
helyzet, a munka és az abból
származó jövedelem.
• A munkaerő-piachoz való
viszony differenciált, tőkések
(munkaadók), szakértő
dolgozók, képzetlenek,
munkanélküliek; vagyis
valamilyen mértékű
munkajövedelemből élők,
segélyezettek és
jövedelemnélküliek (fekete
munka, uzsora).
Munkanélküliség 2012 - 2020
2020 áprilisban 73 ezer fő
vesztett munkát.
4,6%
✓ Területi különbségek:
legjobb a nagyvárosokban,
legrosszabb a falvakban,
LHH kistérségekben: 8-10
évnyi különbségek.
✓ Etnikai különbségek:
romák és nem romáknál
úgyszintén évtizednyi az
eltérés.
Születéskor várható élettartam Európában
Egészség - betegség
Forrás: https://www.ksh.hu/sajtoszoba_sajtoreagalasok_17_12_13
A nemzetközi szakirodalomban a társadalmi kirekesztés
koncepciójának egyik előzménye Peter
Townsend munkásságában lelhető fel.
Forrás: https://index.hu/chart/2016/10/19/tarsad
almi_riport_anyagi_deprivacio/
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/2020/index.html#szegnysgtrsadalmikirekesztds
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/2020/index.html#szegnysgtrsadalmikirekesztds
Társadalmi kirekesztődés (exklúzió) és
befogadás (inklúzió)
Kirekesztődés
✓ Ferge Zsuzsa: a társadalmi integráció, az együvé tartozás sérülése, a dezintegrálódás
következménye és jelzése, a társadalom működésének zavara.
✓ Szalai Júlia: történelmi hagyományokra visszavezethető, a szegénység átörökítése, egyének
és csoportok kirekesztődése: hajléktalanok, romák, sokgyerekes munkanélküli felnőttel
rendelkező családok, inkább a falvakban élő tartós munkanélküliek és családjaik…
✓ Kapcsolódó fogalmak: egyenlőtlenség, biztonsághiány, marginalizálódás, szegregáció,
elszegényedés, depriváció, társadalmi elszigetelődés, sebezhetőség, teljes jogú társadalmi
tagság.
Befogadás: a kirekesztődés visszafordítása, integrációt megvalósító, a társadalmi összetartozást
kifejező folyamat
Kapcsolódó fogalmak: társadalmi integráció, kohézió, társadalmi tagság, társadalmi minimum
jövedelem, szolidaritás.
Robert Castel (1993) kiilleszkedésről írott munkája lényegében a társadalmi kirekesztés folyamatát
írja le. Megfogalmazásában létezik a „sebezhetőség” társadalmi kategóriája, amely a társadalomba
beilleszkedettek és a kirekesztettek csoportja között található: az e csoportba tartozók
sérülékenyek, a kirekesztés kockázatával fenyegetettek.
A kirekesztés dinamikus voltára utal a Nolan és Whelan szerzőpáros is: a „kirekesztés egy változás
folyamata, nem pedig egy rögzült vagy statikus állapot” (idézi Haralambos, Holborn 2000: 304).
Az Egyesült Királyság volt a legelső abban, amely a központi kormányzat szintjére emelte a kirekesztés elleni
küzdelmet (1997 végén létrehozva Social Exclusion Unit néven a társadalmi kirekesztés jelenségével foglalkozó
speciális kormányzati szervezetet). E szervezet olyan társadalmi problémákkal foglalkozik, mint az iskolakerülés,
a munkanélküliség. Szélesebb értelemben céljuk a kirekesztés minden formája elleni küzdelem, vagyis a
társadalmi beilleszkedés támogatása.
A szervezet meghatározása szerint: „a társadalmi kirekesztés rövid leírása annak, hogy mi tud történni, amikor
emberek vagy területek olyan problémák kombinációjától szenvednek, mint a munkanélküliség,
aluliskolázottság, szakképzetlenség, alacsony jövedelem, szegényes lakhatás, magas bűnözési arány a
környéken, rossz egészség vagy családi válság” (Social Exclusion Unit, 2005).
Havasi Éva elsők közt próbálta a hazai viszonyokra értelmezni (a statisztika eszközeivel) a kirekesztettség
koncepcióját, tanulmányában a következőképp definiálja a fogalmat: „A társadalmi kirekesztettség egy olyan
elszigetelődési folyamat, amelynek során az egyes embereknek, társadalmi csoportoknak nincs választási
lehetősége. A szegénység megközelítésekkel szemben, (…) a kirekesztés esetén nem a »végeredményen« van a
hangsúly, hanem a »folyamaton«, azon a »mechanizmuson«, amely a sokoldalú megfosztottságot
eredményezi, sőt újra is termeli azt. A fogalom szorosan kapcsolódik az autonómia és a társadalmi részvétel
hiányához” (Havasi 2002: 30).
A jobb (hatékonyabb, hatásosabb) jóléti támogatások szorgalmazása önmagában nem elegendő, hiszen ezek
nem biztosítják automatikusan a kirekesztettek részvételét a társadalmi, gazdasági, politikai életben. ->
közösségfejlesztés jelentősége, helyi társadalmak demokratikus önszerveződésének támogatása,
együttműködések, nonprofit szektorral is
A társadalmi kirekesztés fogalmának kritikája
• a különféle társadalmak összehasonlítására használt kirekesztésfogalom nehézkes, mivel a társadalmakat különféle, esetenként
egymásétól nagyon eltérő normák és körülmények jellemzik
• a kirekesztés általános megfogalmazása elvonja a döntéshozók figyelmét attól, hogy azokkal az alapvető anyagi (jövedelmi stb.)
hiányokkal, szükségletekkel foglalkozzanak, amelyek sok esetben a kirekesztés fő okai (Haralambos, Holborn 2000: 304).
• túlzottan leegyszerűsítővé válik. A kirekesztés metaforája – Judge értelmezésében – azt sugallja, hogy le kell rombolni a falat, amely a
kintieket (kirekesztetteket) a bentiektől (beilleszkedettek) elválasztja. Ebből a szemszögből nézve egyértelműnek látszik, hogy miért
vonakodnak a bent lévők a kint lévőket beengedni. Judge felteszi a kérdéseket: Mi volna, ha minden kirekesztett bentre kerülne? Hogyan
alakulna át a „bent” világa? Van elegendő tér bent minden kint lévő számára? E kérdések mentén állítja: a „kirekesztés” metafórája
erőteljesen motiválhatja a kint levőket, azonban nemkívánatos eredményekre vezethet a bentiek esetében (Judge 1995: 2).
• Ladányi és Szelényi: „a „kirekesztés” fogalma alkalmatlan annak az új problémának a leírására, amivel a posztkommunista társadalmakban
a roma és nem roma munkanélküliek és szegények tekintélyes része szembesül, ezért tartjuk az „underclass” fogalmát pontosabbnak”
(Ladányi, Szelényi 2001: 2). Kritikájuk nem általában a kirekesztés koncepcióját célozza. Ellenkezőleg, a következőt állítják: a „kirekesztés
ugyanis valamilyen formában gyakorlatilag minden társadalmi körülmények között érvényesül, az underclass-képződés terminus pedig csak
a kirekesztés meghatározott, pontosan definiálható formájára utal” (uo.: 3). Ugyanakkor a kirekesztés fogalmát nem tartják eléggé
alkalmasnak olyan (konkrét, magyar) problémák leírására, amelyek más szakemberek, illetve az EU szándéka szerint éppen a kirekesztés
koncepciója által (lehetnének) sikeresen (a korábbiaknál hatékonyabban) kezelhetők.
Egyenlőtlenségek a jövedelemben
• Eltérő statisztikai adatok és elemzések a szegénységről
itthon és EU összehasonlításban. Változó ki melyiket
fogadja el (KSH, TÁRKI stat. adatok – interjúk)
• A jövedelmi egyenlőtlenségek 1990 óta jelentősen
nőttek. Relatív szegények a Medián (átlagos jövedelem)
50%-a alatt lévők; a szegénységben élők a Medián
(átlagos jövedelem) 60%-a alatt lévők.
• Az alsó jövedelmi tizedbe tartozók jövedelmének
növekedése elmaradt a többi csoporttól.
• A létminimum alatt mintegy 3 millió ember él 2004-
ben és 4 millió ember 2012-ben (=havi 84 ezer ft alatt)
Szegénységi kockázatok
„Alacsony iskolai végzettség – minél alacsonyabb, annál nagyobb a szegénységi küszöb alá kerülés valószínűsége.
Munkaerőpiaci pozíció – az előzővel szoros összefüggést mutató kockázati tényező. Különösen a tartós munkanélküliség vezet a
(mély)szegénységhez.
Területi hátrányokból származó kockázatok – központ és periféria probléma, azaz minél távolabb vagyunk a központtól,
nagyvárostól, annál fejletlenebb az infrastruktúra, nehezebben hozzáférhetők a közszolgáltatások, torzabb a korstruktúra,
alacsonyabb az átlagos iskolázottság, annál nagyobb a munkanélküliség, és kisebbek az átlagos jövedelmek. Tehát a területi
hátrányokból komoly társadalmi, szegénységi kockázatok keletkeznek.
Etnikai hovatartozás – a cigány/roma népességhez való tartozás a többi szegénységi kockázat halmozódása miatt különösen nehéz
helyzetet eredményez. A cigány lakosság mintegy 70%-a az alsó jövedelmi ötödbe tartozik, s körükben a munkanélküliség
lényegesen meghaladja az országos átlagot, foglalkoztatásuk és átlagos iskolázottságuk rendkívül alacsony.
A családok demográfiai jellemzői és a szegénység életciklus meghatározottsága – A gyermeküket egyedül nevelők (egyszülős
háztartások), a sokgyermekesek, és az egyszemélyes idős háztartások (többnyire özvegyasszonyok) kockázata kiemelkedő.”
Ferge Zsuzsa
hozzáteszi
Az Európai Szociális Modell közös elvei