• Jósoljátok meg, mi lehet a szerepe az előhangnak! ,Mostan emlékezem az elmult időkről,
Az elmult időkben jó Tholdi Miklósról…’ 1. Ilosvai Mint ha pásztortűz1 ég őszi éjszakákon, Messziről lobogva tenger pusztaságon:2 Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem Majd kilenc-tíz ember-öltő3 régiségben. Rémlik,4 mintha látnám termetes növését, Pusztító csatában szálfa-öklelését,5 Hallanám dübörgő hangjait szavának, Kit ma képzelnétek Isten haragjának.6 2. Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton,7 Nem terem ma párja hetedhét országon; Ha most feltámadna s eljőne közétek, Minden dolgát szemfényvesztésnek8 hinnétek. Hárman sem birnátok súlyos buzogányát, Parittyaköveit, öklelő kopjáját, Elhülnétek, látva rettenetes pajzsát,9 ,És, kit a csizmáján viselt, sarkantyúját.’10