Professional Documents
Culture Documents
Ujkor Adattar Kozepisk
Ujkor Adattar Kozepisk
Szerkeszti:
Pintér Patrik – Fekete Bálint – Maróti Zsolt
2020
Adattár a történelem tanításához – 1
Tartalom
Lectori Salutem!...........................................................................................................................................................5
1. Civilizáció és államszervezet az ókorban.........................................................................................................6
1.1. Fogalmak.........................................................................................................................................................6
1.2. Személyek.......................................................................................................................................................8
1.3. Kronoló gia......................................................................................................................................................9
1.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................10
2. Vallások az ókorban...........................................................................................................................................11
2.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................11
2.2. Személyek.....................................................................................................................................................13
2.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................14
2.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................14
3. Hódító birodalmak.............................................................................................................................................15
3.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................15
3.2. Személyek.....................................................................................................................................................15
3.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................16
3.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................16
4. A középkori Európa...........................................................................................................................................17
4.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................17
4.2. Személyek.....................................................................................................................................................20
4.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................21
4.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................21
5. A magyar nép eredete és az Árpád-kor..........................................................................................................23
5.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................23
5.2. Személyek.....................................................................................................................................................25
5.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................27
5.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................27
6. A középkori Magyar Királyság fénykora........................................................................................................28
6.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................28
6.2. Személyek.....................................................................................................................................................31
6.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................32
6.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................33
7. A kora újkor (10. évfolyam kezdete)..............................................................................................................34
7.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................34
7.2. Személyek.....................................................................................................................................................37
7.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................38
7.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................38
8. A török hódoltság kora Magyarország...........................................................................................................39
8.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................39
8.2. Személyek.....................................................................................................................................................40
8.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................41
8.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................42
9. A felvilágosodás kora.........................................................................................................................................43
9.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................43
9.2. Személyek.....................................................................................................................................................45
Lectori Salutem!
Az Újkor.hu – A velünk élő történelem online folyó irat 2017-ben indította el Oktatá s rovatá t, amely tartalmaival
a kö znevelés és a felső oktatá s szereplő it célozza.
Az elmú lt években tö bb ö sszeá llítá ssal, jó gyakorlatok megosztá sá val segítettü k a tö rténelemtaná rok
munká já t. A diá kok felkészítését a Feladatlapok az Újkor.hu cikkeihez, az Érettségi feladatok és megoldások
gyűjteménye (2005–2016), az Érettségi feladatok és megoldások történelemből angol nyelven, az Érettségi
feladatok és megoldások történelemből német nyelven, a Szöveges források a történelem tanításához, a
Mintatételek a szóbeli történelemérettségihez és a Gyakorlatok a történelematlasz használatához című
ö sszeá llítá sokkal tá mogatjuk, az egyetemi hallgató k és szakmó dszertannal foglalkozó kutató k szá má ra pedig A
történelemtanítás digitális bibliográfiája című gyű jteményt szerkesztjü k. Eddigi projektjeink kö zö sségi
munká val jö ttek létre, tartalmaink ingyen hozzá férhető k, alakítható k. Ezú ton is kö szö nö m minden kollégá mnak
a segítséget, tá mogatá st!
Jelen gyű jteményü nkkel ismét a tö rténelemtaná roknak és a tö rténelmet tanuló diá koknak szeretnénk
kedvezni. Az adattá r a 2020-tó l érvényes kerettantervekben szereplő kö telező lexiká kat (fogalmak, nevek,
topográ fia, kronoló gia) tartalmazza, és aká rcsak korá bban, most is szerkeszthető , alakítható formá ban adjuk
kö zre.
Fontos, hogy aláhúzva azok az elemek szerepelnek, amelyek általános iskolában is
szükségesek már.
Hangsú lyoznunk kell, hogy folyamatosan dolgozunk az adattá ron (javítjuk, bő vítjü k stb.), azaz érdemes lesz
idő nként ú jra visszatérni oldalunkra. (Ha kérdésü k, megjegyzésü k, javaslatuk van, jelezzék a
feketebalint28@gmail.com címen!)
Bízunk benne, hogy szá ndékunknak megfelelő en a diá kok és a taná rok szá má ra is hasznos anyagot nyú jtunk
most á t.
1.2. Személyek
Személy Definíció, magyarázat
Hammurapi Babiloni uralkodó a Kr. e. 2. évezredbő l, első sorban tö rvényoszlopá ró l
ismert, amely a legrégebbi teljes tö rvénygyű jtemény.
Kleiszthenész Athéni politikus a Kr. e. 6. szá zadbó l, Kr. e. 508-ban vá lasztottá k
arkhónná , hozzá kapcsoló dik, hogy terü leti alapon 10 phülére (tö rzsre)
osztotta Athént, amely 50-50 fő t delegá lhatott a buléba (taná csba).
Hozzá kö tő dik a cserépszavazá s bevezetése is.
Periklész Athéni á llamférfi, kiemelkedő sztratégosz, tekintélyes szó nok a Kr. e. 5.
2. Vallások az ókorban
2.1. Fogalmak
Fogalom Definíció, magyarázat
politeizmus Tö bbistenhit. Olyan vallá si rendszer, amelyben tö bb, kü lö nbö ző
feladattal, képességgel és attribú tummal rendelkező istent tisztelnek.
Ide tartozik példá ul az egyiptomi, a gö rö g és a ró mai hitvilá g.
monoteizmus Egyistenhit. Olyan vallá si rendszer, amelyben egyetlen istent
tisztelnek. Ide tartoznak az á brahá mi/kö nyves vallá sok: a
judaizmus/izraelita/zsidó vallá s, a kereszténység, valamint az iszlá m
kü lö nféle irá nyzatai.
zsidó vallá s Monoteista vallá s, amelynek istene Jahve (JHVH). A hagyomá ny szerint
a vallá s Á brahá mig nyú lik vissza. Fontos megjegyezni, hogy bá r a zsidó
vallá st á ltalá ban a zsidó nép gyakorolja, nem teljesen egyezik meg a
kettő , pl.: a kazá r birodalmi elit is felvette a zsidó vallá st. Legfontosabb
forrá sa a héber Biblia (amelynek része a Tó ra, azaz Mó zes ö t kö nyve).
Ó szö vetség/Héber Biblia A zsidó sá g szent kö nyve, amelyet a keresztény és iszlá m vallá sok is
szentként kezelnek. Leírja a zsidó nép tö rténetét a vilá g teremtésétő l
Jézus szü letéséig. Tö bbek kö zö tt tartalmazza a Tízparancsolatot és a
Zsoltá rok kö nyvét.
Tízparancsolat A zsidó hagyomá ny szerint az a tíz tö rvény, amelyet Mó zes Jahvétő l
(Istentő l) kapott a Sínai-hegyen. Ö sszegzi az ember Isten és
embertá rsai felé való kö telezettségeit.
pró féta Isten akaratá nak kö zvetítő je. Az Ó szö vetségben Jahve (Isten) gyakorta
feddi meg népét a pró fétá k á ltal, illetve jö vendö léseket tesz az
eljö vendő Messiá sró l (pl.: Jeremiá s vagy Sá muel). Az iszlá mban
tö bbekre tekintenek pró fétaként (példá ul Jézusra, akit istenként nem
ismernek el), kö zü lü k az utolsó elismert Mohamed pró féta volt.
jeruzsá lemi templom A zsidó vallá s kultikus kö zpontja, a hagyomá ny szerint itt ő rizték az
eredeti Tízparancsolatot tá roló frigylá dá t. A templomot eredetileg
Salamon kirá ly építette, majd a zsidó sá g babiloni fogsá ga utá n
ú jjá építették. Végü l Kr. u. 70-ben a zsidó –ró mai há ború végén
2.2. Személyek
Személy Definíció, magyarázat
Kheopsz Egyiptomi nevén Hufu. Az egyiptomi Ó birodalom fá raó ja, az ő
síremléke a Gízai piramisok kö zü l a legnagyobb, mintegy 146 méteres
magassá gá val.
Zeusz A gö rö g olü mposzi istenek fő istene, az ég és a villá mok ura.
Tiszteletére rendezték négyévente az olimpiá kat. Az olü mpiai, mintegy
12 méter magas szobra az ó kori vilá g csodá i kö zé tartozott.
Pallasz Athéné Athén védő istene, a bö lcsesség, az igazsá gos há ború és a jog istennő je.
Szent á llata a bagoly, amely az athéni pénzeken is lá tható .
Á brahá m Az á brahá mi vallá sok hagyomá nyá ban az egyistenhit alapító ja, pró féta,
akit a zsidó sá gban, a kereszténységben és az iszlá mban is ő satyaként
tisztelnek. A hagyomá ny szerint Mezopotá miá bó l szá rmazott, a Kr. e. 2.
évezredben élt, és Isten neki és népének adta az ígéret fö ldjét, Ká naá nt.
A zsidó k fiá tó l, Izsá któ l és unoká já tó l, Izrá eltő l szá rmaztatjá k magukat,
az arabok pedig má sik fiá tó l, Izmá eltő l.
Mó zes Ó szö vetségi pró féta, aki kivezette a kivá lasztott népet, azaz a
zsidó sá got Egyiptombó l. A hagyomá ny szerint ő kapta meg a
Tízparancsolatot két kő tá blá n Istentő l a Sínai-hegyen.
Jézus A kereszténység megalapító ja, aki a Kr. u. 1. szá zadban élt a ró mai
uralom alatt á lló Jú deá ban. A keresztény tanítá s szerint Isten fia, aki
szenvedésével, kereszthalá lá val és feltá madá sá val megvá ltotta az
emberiséget a bű nö ktő l. A keresztény hagyomá ny szerint a
Szenthá romsá g tagjainak egyike az Atya és a Szentlélek mellett.
Szü letésétő l kezdő dik a keresztény idő szá mítá s.
Szent Péter apostol Az apostolfejedelmek egyike. Szent Péter Jézus tanítvá nya, akire a
kereszténység alapító ja a hagyomá ny szerint az egyhá z vezetését bízta,
amelybő l a pá pai fő hatalom ered. Ró ma első pü spö ke volt,
kereszthalá lt halt az 1. szá zad kö zepén.
Szent Pá l apostol Az apostolfejedelmek egyike. Szent Pá lt is apostolnak tekintik, azonban
személyesen sohasem talá lkozott Jézussal, hanem a hagyomá ny szerint
3. Hódító birodalmak
3.1. Fogalmak
Fogalom Definíció, magyarázat
népvá ndorlá s A fogalom á ltalá ban a 4–6. szá zadot jelö lő népvá ndorlá skorra értendő .
Tö bb népet, nagy terü letet érintő népmozgá s, melynek szá mos
természeti, politikai, népességbeli vagy gazdasá gi oka lehet. A
Nyugatró mai Birodalom hanyatlá sá ban nagy szerepe volt pl. a frankok,
gó tok, vandá lok és má s népek vá ndorlá sá nak, á llamalapítá sá nak.
hunok Belső -á zsiai eredetű lovasnomá d nép, amelynek birodalma kiterjedt a
Ká rpá t-medencére is. Leghíresebb uralkodó juk a Kr. u. 5. szá zadban
uralkodó Attila.
ortodox A keleti kereszténység elnevezése, amely az 1054-es skizmá val szakadt
el teljesen Ró má tó l. Tö bb ponton eltér a hagyomá nya, tanítá sa és
liturgiá ja a ró mai katolikus vallá sétó l, hívei ezen kívü l a ró mai pá pa
fő ségét sem fogadjá k el.
iszlá m A 7. szá zadban Mohamed á ltal alapított monoteista vallá s, amely
alapvető en a zsidó sá g és az arab pogá ny hitvilá g elemeit ö tvö zte, de a
kereszténység is befolyá solta. Szent kö nyve a Korá n. Kö vető it
muszlimnak nevezzü k.
Korá n Az iszlá m szent kö nyve, amely alapvető hittételeit és ö t fő parancsá t
tartalmazza. A Korá n mellett az iszlá m vallá s fontos forrá sa még a
szunna (a szoká sjogon alapuló gyakorlat) és a hadíszok (Mohamed
pró féta és tá rsainak a szá jhagyomá ny ú tjá n fennmaradt mondá sai,
tettei).
kalifa Mohamed utó da, az iszlá m legfő bb vallá si vezető je. Az á llam és a vallá s
ö sszefonó dá sa miatt egyfajta despotikus ú r is.
3.2. Személyek
Személy Definíció, magyarázat
Attila A hunok kirá lya a Kr. u. 5. szá zad kö zepén. Székhelye a Ká rpá t-
medence terü letén volt. Tö bb hadjá ratot vezetett a Keletró mai
Birodalom, majd a Nyugatró mai Birodalom ellen. 453-as halá la utá n
birodalma szétesett.
Justinianus Bizá nci csá szá r a Kr. u. 6. szá zadban. Egységesítette a ró mai jogot és
megpró bá lta visszaá llítani a Ró mai Birodalmat. Ideiglenesen elfoglalta
Itá liá t és É szak-Afrika egy részét, de pró bá lkozá sa sikertelen volt.
Mohamed Az iszlá m vallá s alapító ja, 622-ben Mekká bó l Mediná ba menekü lt
(hidzsra), ez az iszlá m idő szá mítá s kezdete. Késő bb visszafoglalta
4. A középkori Európa
4.1. Fogalmak
Fogalom Definíció, magyarázat
uradalom A feudalizmus gazdasá gi és igazgatá si egysége, amelynek tulajdonosa a
fö ldesú r, aki bírá skodott is az uradalomban élő népek felett. Kö zpontja
a vá r vagy udvarhá z. Az uradalom tö bb falut és a hozzá juk tartozó
terü leteket is magá ban foglalhatja.
fö ldesú r Nagyobb fö ldbirtok(ok) és jogok tulajdonosa, aki a fö ldjén élő
jobbá gyok felett is jogható sá ggal rendelkezik, bírá skodik.
majorsá g A fö ldesú r sajá t haszná latban tartott birtokrésze, amelyet a jobbá gyok
robotban mű veltek.
jobbá gy Tú lnyomó an fö ldmű veléssel foglalkozó tá rsadalmi réteg, amely fü ggő
viszonyban á llt a fö ldesú rral. A megmű velt fö ldnek nem tulajdonosa,
csak haszná ló ja volt, így ezt egyéb terhekkel (adó , robot stb.)
kompenzá lnia kellett. A kö zépkor sorá n a tá rsadalom dö ntő tö bbsége
jobbá gy jogá llá sú volt.
4.2. Személyek
Személy Definíció, magyarázat
Szent Benedek A bencés rend megalapító ja, a bencés regula megalkotó ja a 6.
szá zadban. Szerepe jelentő s a pá pasá g megerő sö désében, a
térítő munka és a latin írá sbeliség fellendü lésében.
VII. Gergely A 11. szá zad má sodik felében uralkodó pá pa. Az invesztitú raharc első
szakaszá nak egyik fő szereplő je. Fellépett a szimó nia ellen (az egyhá zi
méltó sá gok pénzért való kiosztá sa) és a cö libá tus (papi nő tlenség)
erő sítése mellett. IV. Henrikkel szembe á tmeneti sikereket ért el
(Canossa-já rá s).
Assisi Szent Ferenc Gazdag itá liai textilkereskedő fiaként jö tt a vilá gra, azonban
szembefordult a vilá g hiú sá gaival. 1210-ben megalapította Ferences-
rendet, amely koldulá sbó l tartotta fenn ö nmagá t. A szerzetesi kö zö sség
ó riá si szerepet já tszott abban, hogy megú jult a kö zépkori vallá sossá g,
mivel kö zvetlen kapcsolatot tartott a keresztény hívő kkel.
Aquinó i Szent Tamá s A 13. Szá zadban élő Domonkos-rendi szerzetes, hittudó s. Skolasztikus
5.2. Személyek
Személy Definíció, magyarázat
Á lmos A kró niká s hagyomá ny szerint a magyar tö rzsek fejedelme, Á rpá d apja.
A honfoglalá s elő tt a magyarok egyik vezető je, a honfoglaló vezérek
egyike. Elvezette a magyarokat a Ká rpá t-medencéhez, azonban má r
nem léphetett be a honfoglaló kkal együ tt.
Á rpá d Magyar fejedelem, az Á rpá d-há z alapító ja, honalapító . Etelkö zben á llt a
magyarok élére és vezette be ő ket a Ká rpá t-medencébe (ő maga a
fő sereggel vonult keresztü l a Vereckei-há gó n á t). Halá lá nak idő pontja
bizonytalan, a kró niká s hagyomá ny szerint 907-ben hunyt el.
az Á rpá d-há z Idő nként Turul-dinasztiaként említett magyar uralkodó i dinasztia,
amely Á rpá d vezérrő l kapta nevét. Szá mos uralkodó utá n férfiá gon
1301-ben halt ki III. Andrá s halá lá val.
Géza Magyar fejedelem, aki 972 és 997 kö zö tt uralkodott. Megkezdte a
magyar á llamisá g kiépítését és a kereszténység felvételét. Felesége
Sarolt volt, fia Vajk/Istvá n.
I. (Szent) Istvá n Szü letési nevén Vajk. Magyar fejedelem, majd kirá ly. 997 és 1038
kö zö tt uralkodott, 1000-ben koroná ztá k kirá llyá pá pai és csá szá ri
tá mogatá ssal. Uralmá t kiterjesztette az egész Ká rpá t-medencére
6.2. Személyek
Személy Definíció, magyarázat
I. (Anjou) Ká roly 1308 és 1342 kö zö tt uralkodott, de az orszá g vezető inek egy része és a
pá pa má r 1301-tő l elismerte ő t uralkodó ként. Tö bbszö r
megkoroná ztá k (1301, 1309, szabá lyosan 1310-ben), de az ő t végü l
kirá llyá vá lasztó 1308-as orszá ggyű léstő l legitim uralkodó nak
tekinthető . Az Á rpá d-há z kihalá sa utá ni interregnumot fokozatosan
visszaszorította a „kiskirá lyok” (pl. Csá k Má té) legyő zése révén.
Megerő sítette az orszá g gazdasá gá t: értéká lló aranypénzt (forintot)
veretett, a kincstá r legnagyobb bevételforrá sá vá pedig a regá lékat
tette, ú jraszabá lyozta és ezzel fellendítette a bá nyá szatot (urbura),
valamint bevezette a kapuadó t és kü lkereskedelmi vá mként a
harmincadot. 1335-ben megszervezte a visegrá di kirá lytalá lkozó t, így
megerő sítette a magyar, cseh és lengyel kirá lyok együ ttmű kö dését.
I. (Nagy) Lajos Anjou-há zi uralkodó , 1342 és 1382 kö zö tt uralkodott. Két
bosszú hadjá ratot vezetett Ná poly ellen, testvére meggyilkolá sa miatt.
1370-ben megö rö kö lte a lengyel tró nt, így a két orszá g kö zö tt
perszoná lunió jö tt létre. 1351-ben megú jította az Aranybullá t, amit
kiegészítette a kilenceddel és az ő siséggel, tová bbá kimondta a jogilag
egységes nemesség elvét. 1367-ben tá mogatta egy egyetem alapítá sá t
Pécsen, amely az első ilyen kísérlet volt Magyarorszá gon.
I. (Luxemburgi) Zsigmond 1387-tő l magyar, 1410-tő l német, 1419-tő l cseh kirá ly, majd 1433-tó l
német-ró mai csá szá r egészen 1437-es halá lá ig. Uralkodá sa alatt
igyekezett megerő síteni a kö znemességet és a vá rosokat. A kirá lyi
tetszvényjog bevezetésével korlá tozta a pá pa befolyá sá t
Magyarorszá gon. Uralkodá sa kezdetétő l harcokat folytatott a tö rö kö k
7.2. Személyek
Kolumbusz Kristó f Genovai hajó s; Amerika felfedező je. Miutá n Euró pa szá mos udvará t
bejá rta, a spanyol udvart sikerü lt meggyő zni arró l, hogy nyugatra
hajó zva el lehet jutni Indiá ba. 1492-ben hajó zott ki és még azon év
októ berében elérte Kö zép-Amerika partvidékét, bá r egész életében
abban a hitben élt, hogy hogy Indiá ba jutott el.
Vasco da Gama Portugá l tengerész, aki 1498-ban elő szö r jutott el Indiá ba Afrika
megkerü lésével.
Ferdiná nd Magellá n Portugá l hajó s, akinek a spanyol kirá ly á ltal tá mogatott expedíció ja
1519 és 1522 kö zö tt kö rü l hajó zta a Fö ldet. Magellá n a Fü lö p-
szigeteknél meghalt a bennszü lö ttekkel vívott harcban.
Luther Má rton Á goston-rendi szerzetes, hittudó s, a reformá ció megindító ja. 1517-ben
adta kö zzé 95 pontbó l á lló tételsorá t, amely tö bbek kö zö tt érintette a
pá pai hatalom kérdéskö rét, az ü dvö zö lés mibenlétét és a
bú sú cédulá kat. Célja a katolikus egyhá z megú jítá sa volt, azonban az
egyre nö vekvő ellentétek miatt eszméi mentén egy ú j egyhá z alakult.
Wartburgi fogsá ga alatt németre fordította a Bibliá t, szá mos
zenemű vet szerzett.
Ká lvin Já nos A reformá tus egyhá z alapító ja, aki a francia vallá sü ldö zés miatt Svá jcba
menekü lt. Egyszerű , de dolgos életet hirdetett, amelyet kemény
erkö lcsi elő írá sokkal igyekezett létrehozni. 1541-tő l Genf prédiká tora,
ahol kiteljesítette gondolatait.
Ká roli Gá spá r Reformá tus lelkész, az első teljes magyar (protestá ns) bibliafordítá s
megalkotó ja, amelyet 1590-ben nyomtattak ki Vizsolyban.
Pá zmá ny Péter Esztergomi érsek és hitszó nok. A magyar katolikus megú julá s egyik
legmeghatá rozó bb alakja. Protestá ns csalá dba szü letett, azonban
katolizá lt, majd belépett a jezsuita rendbe. Bécsben papneveldét
alapított, Nagyszombaton pedig egyemet hívott életre 1635-ben. Az
irodalmi barokk kiemelkedő szerző je, vitairatai és prédiká ció magas
színvonalon megírt magyar nyelvű mű vek.
Apá czai Csere Já nos 17. szá zadi erdélyi tudó s, pedagó gus és filozó fus, az első magyar
enciklopédista.
Habsburg-dinasztia Euró pa egyik legjelentő sebb uralkodó csalá dja, amelynek tagjai tö bbek
kö zö tt német-ró mai csá szá rok, cseh kirá lyok, magyar kirá lyok vagy
éppen vá lasztó fejedelmek voltak. Sikerü ket első sorban kivá ló
há zassá gaiknak kö szö nhették. A csalá d két fő á ga a spanyol és az
osztrá k.
V. Ká roly Habsburg-há zi uralkodó , spanyol kirá ly és német-ró mai csá szá r.
Spanyolorszá gban egyre jobban há ttérbe szorította a rendeket,
9. A felvilágosodás kora
9.1. Fogalmak
felvilá gosodá s A 17. szá zadban kezdő dő eszmeá ramlat és korszellem. A korá bbi
egyhá z á ltali tekintélyt és tanítá sokat megkérdő jelezte és levá ltotta a
természet tö rvényeire. A tudá st és jó zan ész erejét helyezte minden
fö lé, a tá rsadalmat pedig megjavítható nak és á talakítható nak
tekintette. Szabadsá got és egyenlő séget hirdetett, hívei pedig
kö telességü knek érezték az egész emberiség felvilá gosítá sá t.
jogegyenlő ség A jogegyenlő ség alapja, hogy minden egyes embert azonos jogok
illetnek meg, fü ggetlenü l tá rsadalmi á llá sá tó l.
hatalmi á gak megosztá sa A felvilá gosodá s egyik legfő bb á llamelméleti gondolata, amelyet
Montesquieu dolgozott ki. Lényege, hogy az egyes hatalmi á gaknak
(tö rvényhozá s, végrehajtá s, igazsá gszolgá ltatá s) nem szabad egy
személy vagy testélet kezében ö sszpontosulniuk, mert az
zsarnoksá ghoz vezet. A fü ggetlen hatalmi á gaknak pedig egymá st kell
ellenő rizniü k.
népfelség A népfelség elve szerint minden hatalom forrá sa a nép. Montesquieu
szerint a polgá rok szavazá s és képviselet ú tjá n szerezhetnek érvényt a
népfelség elvének, míg Rousseau szerint csak kö zvetlen
véleménynyilvá nítá ssal való sulhat meg.
tá rsadalmi szerző dés A tá rsadalmi szerző dés értelmében az emberek lemondanak
veleszü letett jogaik egy részérő l az á llam javá ra, azonban joguk van
annak ellenő rzésére. Ha a vezető ket visszaélnek hatalmukkal, a nép
kö telessége levá ltani ő ket és ú jakat vá lasztani helyü kre.
szabad verseny A liberá lis gazdasá gpolitika alapelve, amelynek lényege, hogy az á llam
nem avatkozik be a gazdasá gba, egyedü l a verseny szabadsá ga
szabá lyozza a piacot.
alkotmá ny Alaptö rvény, amely rö gzíti az á llam és a tá rsadalom mű kö désének
9.2. Személyek
Nikolausz Kopernikusz Lengyel csillagá sz és matematikus. Az addigi geocentrikus vilá gkép
helyett a heliocentrikust vilá gképet helyezte elő térbe, ezzel
megvá ltoztatva az addigi, ó korra alapuló gondolkodá smó dot.
Isaac Newton Angol matematikus és fizikus. Tö kéletesítette a tá vcsö vet. Hozzá
kö tő dik a tö megvonzá s tö rvényének leírá sa. A mechanika
tö rvényeinek kidolgozá sá val merő ben ú j gondolkodá smó dot hozott be
a fiziká ba.
Charles Louis Francia filozó fus és író , a felvilá gosodá s egyik legkiemelkedő bb alakja.
Montesquieu Megfogalmazta a hatalmi á gak szétvá lasztá sá nak elvét. A
népképviseleti tö rvényhozá st tartotta megfelelő nek.
Jean-Jacques Rousseau Francia filozó fus és író , a felvilá gosodá s egyik legkiemelkedő bb alakja.
Megfogalmazta a népfelség elvét, megalapozva ezzel a forradalmi
mozgalmak eszmei alapjá t.
Adam Smith Brit filozó fus és kö zgazdá sz, a modern kö zgazdasá gtudomá ny
megalapozó ja. A munkaérték-elmélet megfogalmazó ja és a szabad
verseny pá rtoló ja („lá thatatlan kéz”).
George Washington Az Egyesü lt Á llamok első elnö ke, politikus, hadvezér. A fü ggetlenségi
há ború alatt a hadsereg fő parancsnoka, részt vett az alkotmá ny
megalkotá sá ban, amelyben garantá ltá k az emberi jogokat.
Maximilien Robespierre Francia politikus, jakobinus vezető . A Hegypá rtiak vezető jeként
feloszlatta a girondi konventet, majd a Kö zjó léti Bizottsá g elnö ke lett.
Folyamatosan a terror eszkö zeit alkalmazta, így egyre tö bben
fordultak ellene, végü l kivégezték.
Bonaparte Napó leon Francia tá bornok, majd csá szá r. 1799-ben hadvezéri hírnevét
kihaszná lva á llamcsínyt kö vetett el és á llamcsínnyel első konzul lett.
1804-ben csá szá rrá koroná ztá k, majd folyamatos hó dító há ború kba
kezdett, Euró pa nagy részét francia fennható sá g alá vonva. 1813-ban a
lipcsei, majd 1815-ben a waterlooi csatá ban győ zte le az egyesü lt
euró pai koalíció . Szent Ilona szigetén halt meg szá mű zetésben.
10.2. Személyek
II. Rá kó czi Ferenc A Habsburgok elleni szabadsá gharc vezető je, erdélyi fejedelem,
Magyarorszá g „vezérlő fejedelme”. Lengyelorszá gi szá mű zetése utá n
visszatért a bujdosó k kérésére és a Habsburg-ellenes erő k élére á llt
1703-ban. 1705-re az orszá g jelentő s részét a kurucok irá nyítottá k, de
a nemzetkö zi helyzet vá ltozá sá val az osztrá k haderő visszavette a
kezdeményezést. Tá vollétében 1711-ben seregei letették a fegyvert,
amelyet Rá kó czi nem fogadott el. Elő szö r Franciaorszá gba, majd 1717-
tő l az Oszmá n Birodalomban élt ö nkéntes szá mű zetésében.
Má ria Terézia Habsburg-há zi kirá lynő , aki 1740 és 1780 kö zö tt uralkodott,
felvilá gosult abszolutista mó dszerekkel. A Habsburg ö rö kö sö dési
há ború ban győ zelmet aratott a magyar rendek segítségével, bá r
elvesztette Sziléziá t, amit a hétéves há ború ban sem sikerü lt
11.2. Személyek
James Watt Skó t feltalá ló , aki a 18. szá zadban tö kéletesítette és szabadalmaztatta a
gő zgépet. Ő vezette be teljesítményegységként a ló erő t.
Thomas Edison Amerikai elektrotechnikus, feltalá ló , ü zletember, aki a má sodik ipari
forradalom idején élt és alkotott. Tö bbek kö zö tt az izzó lá mpa és a
hengeres fonográ f szabadalmaztató ja.
Henry Ford Amerikai ü zletember, a Ford Motor Company alapító ja, a tö meggyá rtá s
egyik ú ttö rő je. Hozzá kö tő dik a futó szalag bevezetése a gyá riparban és
az ú n. fordizmus.
Nincs adat
12. A reformkor
12.1. Fogalmak
alsó - és felső tá bla A kétkamará s rendi orszá ggyű lések testü letei. Az alsó tá blá n a
kö znemesi (vá rmegyék), papi és polgá ri rend (vá rosok) képviselő i
vettek részt vá lasztott képviselő k ú tjá n, a felső tá blá n szü letési jogon a
12.2. Személyek
Jó zsef ná dor A Habsburg-há z tagja, osztrá k fő herceg, magyar kirá lyi herceg, csá szá ri
kirá lyi tá bornagy, Magyarorszá g ná dora. Kiemelkedő szerepe volt Pest
kulturá lis és gazdasá gi fejlő désében. Tá mogatta a magyar politikai
célok megvaló sítá sá t.
Klemens Metternich A Habsburg Birodalom kancellá rja, a Szent Szö vetség korszaká nak
egyik meghatá rozó politikusa. A konzervativizmus elvét vallotta, az
1848-as bécsi forradalom utá n lemondott és visszavonult a politiká tó l.
Wesselényi Mikló s Bá ró , a reformkori liberá lis ellenzék egyik vezető je. A polgá rsá g
á talakulá sá t kezdeményezte, a nemzet megerő sítése érdekében. Az
1838-as nagy á rvíz idején szá zakat mentett meg, elnyerve az „á rvízi
hajó s” nevet. 1839-ben hű tlenség miatt 3 év bö rtö nre ítélték, de a
kö vetkező évben szabadult. 1848-ban tevékenyen tá mogatta Erdély és
Magyarorszá g unió já t.
Széchenyi Istvá n Gró f, politikus, miniszter, „a legnagyobb magyar”. Az 1825-ö s pozsonyi
orszá ggyű lésen felajá nlotta birtokainak egyévi jö vedelmét a Magyar
Tudó s Tá rsasá g (MTA) megalapítá sá ra. A Hitel, a Világ és a Stádium
című mű veiben ö sszefoglalta a fejlő dést akadá lyozó okokat. Nevéhez
fű ző dik a Lá nchíd megépítése és a Vaskapu szabá lyozá sa, kaszinó
alapítá sa, a ló versenyek meghonosítá sa és a gő zhajó zá s megindítá sa. A
Batthyá ny-kormá nyban kö zmunka- és kö zlekedésü gyi miniszteri
tisztséget tö ltö tt be. A szabadsá gharc kitö résekor idegö sszeomlá st
kapott, majd bevonult a dö blingi elemgyó gyintézetbe.
Kö lcsey Ferenc Kö ltő , politikus. A Himnusz szerző je, az 1832-36-os orszá ggyű lés
14.2. Személyek
Abraham Lincoln Amerikai republiká nus politikus, az Egyesü lt Á llamok 16. elnö ke. Az
északi á llamok (Unió ) képviselő jeként tá mogatta a rabszolga-
felszabadítá st. 1860-as elnö kké vá lasztá sa utá na déli á llamok
(Konfö derá ció ) kivá lá sa miatt kitö rt a polgá rhá ború . Politikai
intézkedéseinek és katonai sikereiknek kö szö nhető en az északiak
győ ztek és 1864-ban ú jravá lasztottá k. 1865-ben merénylet
kö vetkeztében halt meg.
Otto von Bismarck Német politikus, a „vaskancellá r”. Poroszorszá g miniszterelnö keként
15.2. Személyek
Andrá ssy Gyula Politikus, miniszterelnö k, kö zö s kü lü gyminiszer. A reformkorban
16.2. Személyek
II. Vilmos Hohenzollern-há zi uralkodó , német csá szá r. Az I. vilá ghá ború kezdetén
– kö vetve a korá bban kiépített szö vetségesi politiká t – az Osztrá k–
Magyar Monarchia mellett tö rt lá ndzsá t és a megalkuvá st nem tű rő
há ború pá rtjá n á ll. A katonai és tá rsadalmi-gazdasá gi ö sszeomlá s
kö vetkeztében 1918 novemberében lemondá sra kényszerítették.
II. Mikló s Romanov-há zi uralkodó , az utolsó orosz cá r. Elvesztette a Japá nokkal
szembeni há ború t, így elvesztve az orosz fennható sá g esélyét Korea és
Mandzsú ria felett. AZ 1905-ö s forradalom hatá sá ra megalapította a
Dumá t. Az I. vilá ghá ború eseményeinek hatá sá ra a hadsereg élére á llt,
azonban a fő vá rostó l tá voli tartó zkodá sa végzetes politikai
kö vetkezményekkel já rt. 1917-ben ö nmaga és fiai nevében lemondott
a tró nró l ö ccse javá ra.
IV. Ká roly Habsburg-Lotaringiai há zi uralkodó , az utolsó osztrá k csá szá r és az
utolsó magyar kirá ly. Két évi uralkodá sa utá n Ausztriá ban és
Magyarorszá gon is kikiá ltottá k a kö ztá rsasá got. Nem mondott le, de
elfogadta az ú j á llamformá t. Kétszer is megpró bá lt visszatérni a tró nra,
azonban minden alkalommal sikertelen volt.
17.2. Személyek
Kemal Atatü rk Tö rö k katona és á llamférfi, a tö rö k fü ggetlenségi há ború hő se, a Tö rö k
Kö ztá rsasá g megalapító ja és első elnö ke, a modern Tö rö korszá g
megteremtő je.
Vlagyimir I. Lenin Orosz kommunista, bolsevik politikus. 1905-ben emigrá lnia kellett,
1912-ben pedig megalapította a bolsevik pá rtot. 1917-ben német
segítséggel tért vissza Oroszorszá gba és lett a bolsevik hatalomá tvétel
utá n a kormá ny vezető je. 1918-ban kü lö nbékét kö tö tt a kö zponti
hatalmakkal. Bevezették a hadikommunizmust, amellyel
megszü ntették a piaci viszonyokat, majd annak 1921-es cső dje utá n
megkezdte az ú j gazdasá gpolitika (NEP) kidolgozá sá t. A munká sosztá ly
vezetését hangsú lyozva névileg proletá rdiktatú rá t hozott létre,
való já ban azonban a bolsevikok uralmá t alapozta meg.
Végrendeletében ellenezte, hogy Sztá lin kö vesse, de ez nem való sult
meg. Teste a mai napig megtekinthető a moszkvai Vö rö s téren épített
mauzó leumá ban.
Woodrow Wilson Demokrata pá rti politikus, az Egyesü lt Á llamok elnö ke. A korlá talan
tengeralattjá ró há ború kihirdetése utá n orszá ga szakított addigi
izolá ció s politiká já val és bekapcsoló dott az első vilá ghá ború ba az
antanthatalmak oldalá n. A békekonferenciá kon nem tudott érvényt
szerezni 14 pontos javaslatcsomagjá nak. Segítségével létrejö tt a
Népszö vetség. 1919-ben Nobel-békedíjjal tü ntették ki.
Georges Clemenceau Francia politikus és miniszterelnö k. A versailles-i békekonferencia
vezető jeként Németorszá g meggyengítésére tö rekedett. Tá mogatta az
Osztrá k–Magyar Monarchia felbomlasztá sá t és az utó dá llamok terü leti
igényeit.
Benito Mussolini Olasz fasiszta politikus, Olaszorszá g miniszterelnö ke. Politikusi
karrierjét a baloldalon kezdte, majd az I. vilá ghá ború utá n az olasz
18.2. Személyek
Joszif V. Sztá lin Bolsevik forradalmá r, politikus, pá rt- és á llami vezető a
Szovjetunió ban. Fiatalon csatlakozott az illegá lis
munká smozgalomhoz, majd tö bb alkalommal ü lt bö rtö nben és
kényszerü lt szá mű zetésbe. A kommunista pá rt lapjá nak, a Pravdának
fő szerkesztő je, majd Vö rö s Hadsereg katonai vezetésében és a pá rt
adminisztrá ció já ban is feladatokat lá tott le. 1922-ben az SZKP
fő titká ra, majd Lenin 1924-es halá la utá n a Szovjetunió első ember lett.
A hangsú lyt a „vilá gforradalom” helyett a „szocializmus egy
orszá gban”-elvre helyezte, azaz a szovjet á llam megerő sítését tű zte ki
célul a kommunizmus exportja helyett. Diktató rikus hatalmat épített
ki, majd a kényszermunkatá borok és a terror segítségével fokozatosan
stabilizá lta hatalmá t. Felszá molta az arisztokrá ciá t és a
nagypolgá rsá got, ü ldö zte a gazdag- és kö zépparasztokat, az egyhá zat
és a polgá ri réteget. A parasztok fö ldjeit á llamosította és erő szakos
iparosítá st vitt véghez, bevezette a tervgazdá lkodá st. Személyi kultuszt
épített ki, és kegyetlenü l leszá molt ellenfeleivel (pl. „nagy tisztogatá s”).
1939-ben titkos megá llapodá st kö tö tt Hitlerrel, azonban az 1941-es
német tá madá s utá n a szö vetséges hatalmak oldalá ra á llt, s így része
volt a Harmadik Birodalom legyő zésében. Meghatá rozó ja volt a jaltai
és potsdami konferenciá knak (1945), azaz az ú j euró pai- és vilá grend
kialakítá sá nak. A II. vilá ghá ború utá n kiterjesztette a Szovjetunió
befolyá sá t Kelet-Euró pá ra, ahol sztá linista típusú rendszerek jö ttek
létre. A hideghá ború korai fá zisá ban, 1953-as halá lakor a Szovjetunió
és szö vetségesei alkottá k a keleti blokkot a kétpó lusú vilá grendben.
Adolf Hitler Osztrá k szá rmazá sú német politikus, az NSDAP vezető je, Németorszá g
kancellá rja, Fü hrer. A vilá ghá ború ban frontkatona volt, 1919-ben
lépett be az NSDAP-e, majd 1923-ban részt vett a mü ncheni
sö rpuccsban, amiért bö rtö nbe kerü lt. A bö rtö nben megírta Mein Kampf
című mű vét, amelyben ö sszefoglalta a nemzetiszocializmus
ideoló giá já t és programjá t. Pá rtja népszerű sége a nagy gazdasá gi
vilá gvá lsá g alatt ugrott meg, a vá lasztá sokon is jó l szerepeltek. 1933-
ban kancellá ri kinevezést kapott, Hindenburg kö ztá rsasá gi elnö k 1934-
es halá la utá n pedig egyesítette az á llamfő i és a kormá nyfő i hatalmat,
felvette a Fü hrer címet. Fokozatosan felszá molta a demokrá ciá t,
19. A Horthy-korszak
19.1. Fogalmak
kormá nyzó Kö zépkori eredetű magyar tisztség és intézmény. Amennyiben a kirá ly
kiskorú , cselekvésképtelen vagy az orszá g nem rendelkezik tö rvényes
kirá llyal, a vá lasztott kormá nyzó vezeti az orszá got, aki a kirá lyi
jogosítvá nyok nagy részével rendelkezett, de a parlament á ltal
korlá tozva. A tisztség nagyjá bó l megfelel a régensségnek. A két
vilá ghá ború kö zt Horthy Mikló st vá lasztottá k meg kormá nyzó nak, aki
1920 és 1944 kö zt ilyen minő ségében á llamfő i funkció t tö ltö tt be (pl.
kinevezte a miniszterelnö kö ket, szentesítette a tö rvényeket stb.).
Egységes Pá rt Politikai pá rt, amely a két vilá ghá ború kö zö tti Magyarorszá gon
mű kö dö tt és tö bbszö rö s névvá ltoztatá son és á tszervezésen esett á t
(1932-tő l Nemzeti Egység Pá rtja, 1939-tő l Magyar É let Pá rtja),
azonban fenná llá sa sorá n minden vá lasztá st nagy tö bbséggel megnyert
1922-es alapítá sá tó l egészen a nyilasok hatalomra jutá sá ig, azaz
19.2. Személyek
Bethlen Istvá n Erdélyi szá rmazá sú gró f, konzervatív politikus, a két vilá ghá ború kö zti
politikai élet meghatá rozó szereplő je. 1901-tő l parlamenti képviselő . A
Taná cskö ztá rsasá g elő l Bécsbe menekü lt, ahol az Antibolsevista
Comité vezető je lett. 1920-ban tagja volt a magyar békedelegá ció nak. A
Teleki-kormá ny buká sa utá n 10 évig volt Magyarorszá g
miniszterelnö ke (1921–1931). Hozzá kö tő dik a vilá ghá ború s vereség
utá ni konszolidá ció . Meghiú sította IV. Ká roly visszatérését. Szű kítette a
vá lasztó jogot és a legtö bb esetben visszaá llította a nyílt szavazá st. A
Népszö vetségi segély segítségével megkezdte az orszá g gazdasá gi
talpra á llítá sá t. Létrehozta a Nemzeti Bankot és bevezette a pengő t.
Ö rö kbará tsá gi szerző dést kö tö tt Olaszorszá ggal. 1931-ben lemondott,
de a politikai élet aktív tagja maradt. 1943-tó l szorgalmazta az
angolszá sz hatalmakkal való kü lö nbékét. 1944-ben a szovjetek
letartó ztattak és Moszkvá ba vitték.
Teleki Pá l Gró f, konzervatív-jobboldali politikus és fö ldrajztudó s, kétszer volt
Magyarorszá g miniszterelnö ke. A Taná cskö ztá rsasá g idején az
Antibolsevista Comité tagja, majd az ellenforradalmi kormá ny
minisztere. Elkészítette a „vö rö s térképet” és tevékeny tagja volt a
pá rizsi béketá rgyalá sra delegá lt kü ldö ttségnek. Miniszterelnö ksége
alatt hajtottá k végre a Nagyatá di Szabó -féle fö ldreformot és vezették
be a numerus clausust. Az első kirá lypuccs utá n lemondott (1921).
Má sodik miniszterelnö ksége alatt (1939–1941) az orszá g egyre inká bb
a Harmadik Birodalom érdekszférá já ba kerü lt. Magyarorszá g kilépett a
Népszö vetségbő l és csatlakozott az antikomintern paktumhoz, illetve
elfogadtá k a má sodik zsidó tö rvényt, valamint német tá mogatá ssal az
orszá ghoz csatoltá k Ká rpá taljá t. Befogadta a lengyel menekü lteket és
elutasította a német csapatok á tvonulá sá t az orszá gon.
Miniszterelnö ksége alatt a 2. bécsi dö ntés értelmében
Magyarorszá ghoz csatoltá k É szak-Erdélyt és a Székelyfö ldet is. 1940-
ben ö rö kbará tsá gi szerző dést kö tö tt Jugoszlá viá val. Amikor 1941-ben
Hitler a Jugoszlá via elleni hadjá ratban való részvételre szó lított fel a
Délvidékért cserébe, ö ngyilkossá got kö vetett el.
Klebelsberg Kuno Gró f, kultú rpolitikus, vallá s- és kö zoktatá sü gyi miniszter. Az
első vilá ghá ború utá ni bethleni konszolidá ció idején elérte, hogy a
kö ltségvetés jelentő s részét a kultú rá ra és az oktatá s fejlesztésére
fordítsá k. Fejlesztette a népiskolá k és elemi iskolá k há ló zatá t, illetve
kiépítette a tehetséggondozá s rendszerét. Megreformá lta a teljes
Topográfia: -.
20.2. Személyek
Franklin D. Roosevelt Demokrata pá rti politikus, az Egyesü lt Á llamok elnö ke. A nagy
gazdasá gi vilá gvá lsá g idején vá lasztottá k elnö kké, amin a New Deal
segítségével sikerü lt ú rrá lenni. A má sodik vilá ghá ború első éveiben
hadianyaggal tá mogatta Nagy-Britanniá t, majd az 1941-es Pearl
Harbor-i tá madá s utá n az Egyesü lt Á llamok belépett a há ború ba. Részt
vett a teherá ni és a jaltai konferenciá n is. Szorgalmazta az ENSZ
létrehozá sá t. 1945-ö s halá lá ig, egyedü lá lló mó don, négyszer
vá lasztottá k meg.
Winston Churchill Angol konzervatív politikus, miniszterelnö k, Nobel-díjas író . Részt vett
az angol–bú r há ború ban, majd a gyarmati ü gyek á llamtitká ra lett.
1919-ben hadü gy-, majd 1924 és 1929 kö zö tt pénzü gyminiszteri
tisztséget tö ltö tt be. 1941-ben szö vetséget kö tö tt a Szovjetunió val,
majd Roosevelttel együ tt kiadta az Atlanti Chartá t. Részt vett a
teherá ni és jaltai konferenciá n és megegyezett Sztá linnal az euró pai
hatá rokró l és befolyá si ö vezetekrő l. Szorgalmazta az Euró pai
Gazdasá gi Kö zö sség létrehozá sá t. 1946-os fultoni beszédében má r a
hideghá ború kezdetét kö rvonalazta. A II. vilá ghá ború ró l való
visszaemlékezéséért 1953-ban irodalmi Nobel-díjat kapott.
Charles de Gaulle Francia tá bornok, a má sodik vilá ghá ború alatt az emigrá ns kormá ny
vezető je, 1933 és 1946 kö zö tt Franciaorszá g miniszterelnö ke, majd az
1950-es évek végétő l kö ztá rsasá gi elnö k. A harmadik kö ztá rsasá g
21.2. Személyek
Kliment J. Vorosilov Szovjet kommunista politikus, a Szovjetunió marsallja. 1921-tő l a
Kö zponti Bizottsá g (SZKP KB) tagja, egészen 1961-ig. Részt vett az
1930-as évek nagy sztá lini tisztogatá sá ban, majd az első k kö zö tt írta
alá a katyni vérengzést engedélyező parancsot. 1944-ben személyesen
felü gyelte a krími tatá rok kitelepítését. 1945 és 1947 kö zö tt az MDP-t
segítette Magyarorszá gon, mivel a Szö vetséges Ellenő rző Bizottsá g
(SZEB) helyi elnö ke volt.
Harry S. Truman Demokrata pá rti politikus, az Amerikai Egyesü lt Á llamok elnö ke. 1945-
ben részt vett a potsdami konferenciá n. 1947-ben meghirdette a
„feltartó ztatá si politiká t”, amelynek értelmében az USA szü kség esetén
kész segítséget nyú jtani a Szovjetunió á ltal fenyegetett orszá goknak.
Tá mogatta a Marshall-tervet és erő sen tá mogatta a NATO létrehozá sá t.
Beavatkozott a koreai há ború ba és katonailag is tá mogatta Tajvant.
Nyikita Sz. Hruscsov Szovjet politikus, a Kö zponti Bizottsá g (SZKP KB) első titká ra,
lényegében a Szovjetunió vezető je. Sztá lin 1953-as halá la kerü lt a
Szovjet Kommunista Pá rt élére, 1956-ben pedig elítélte Sztá lin
erő szakos politiká já t és személyi kultuszá t, megkezdte a rendszer
ö nkorrekció já t (desztalinizá ció ). Felszabadította a GULAG-ok foglyait
és kibékü lt a jugoszlá v Titoval, illetve nyitott az Amerikai Egyesü lt
Á llamok felé. 1955-ben létrehozta a Varsó i Szerző dést, majd 1956-ban
leverte a magyar forradalmat és 1961-ben megkezdte a berlini fal
építését. A kubai rakétavá lsá g (1962), a tervgazdasá g lá tható vá vá ló
kudarca és a Kíná val elmérgesedő viszony 1964-ben buká sá hoz
vezetett, utó da, Leonyid Brezsnyev buktatta meg.
John F. Kennedy Demokrata pá rti politikus, az Amerikai Egyesü lt Á llamok elnö ke.
Tá mogatta a fekete lakossá g helyzetének rendezését, a polgá rjogi
mozgalmat és a tudomá nyos kutatá sokat. 1961-ben talá lkozott
Hruscsovval, de a berlini fal építésekor és a kubai rakétavá lsá g idején
vilá gosan kiá llt a kommunizmus terjeszkedése ellen. 1963-ban
biztosította Nyugat-Berlin lakosait tá mogatá sá ró l és alá írta az
atomcsendegyezményt. Segélyprogramokkal igyekezett befolyá sa alá
vonni a fejlő dő orszá gokat és 1961-ben létrehozta a Békehadtestet.
1963 novemberében Dallasban meggyilkoltá k.
Mahá tma Gandhi Indiai ü gyvéd, politikus és a nemzeti fü ggetlenségi pá rt (Indiai Nemzeti
Kongresszus) vezető je. Angliá ban tanult jogot, dolgozott Afriká ban,
majd hazatérése utá n fellépett a brit gyarmatosítá s ellen.
Erő szakmentes polgá ri engedetlenséget hirdetett: az indaiak nem
vá sá roltak brit ipari termékeket és nem vá llaltak hivatalt a brit vezetés
alatt á lló hivatalokban. Híres akció ja az 1930-as só menet, amely sorá n
a brit só monopó lium ellen léptek fel, a tengerparton lepá rló kat épített
híveivel. A brit gyarmati ható sá gok tö bbszö r is bö rtö nbe zá rtá k.
22.2. Személyek
Tildy Zoltá n Reformá tus lelkész, kisgazdapá rti politikus, Magyarorszá g
miniszterelnö ke, kö ztá rsasá gi elnö ke. Részt vett a FKgP
megalapítá sá ban, majd 1936 és 1944 kö zö tt orszá ggyű lési képviselő
volt. 1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyű lés tagja volt, majd az 1945-ö s
vá lasztá sok utá n miniszterelnö k. 1946 februá rjá ban kö ztá rsasá gi
elnö kké vá lasztottá k, amelyet az 1948-as kommunista
hatalomá tvételig tö ltö tt be. Az ‘50-es években há ziő rizetben volt
csalá djá val, majd az 1956-os események idején á llamminiszter volt
Nagy Imre kormá nyá ban. A megtorlá sok idején bö rtö nre ítélték, de
egészségi á llapota miatt felfü ggesztették. 1989-ben rehabilitá ltá k.
Ková cs Béla Paraszti szá rmazá sú , kisgazdapá rti politikus, fö ldmű velésü gyi
miniszter. 1945-ben az FKgP orszá gos fő titká ra. 1947-ben az Á VH
kö ztá rsasá g-ellenes ö sszeeskü véssel vá dolta meg. A szovjet csapatok
elfogtá k és a Szovjetunió ba hurcoltá k, ahol 20 év kényszermunká ra
ítélték. 1955-ben visszahoztá k, 1956-ben szabadult és Nagy Imre
kormá nyá nak tagja lett.
Mindszenty Jó zsef Katolikus pap, esztergomi érsek, bíboros. 1944 má rciusá tó l szentelték
veszprémi pü spö kké, a nyilas hatalomá tvétel sorá n azonban
letartó ztattá k. 1945-ben kapta meg az érseki rangot, hatalmá t és
tekintélyét arra haszná lta fel, hogy szemben á lljon a kommunistá kkal
és a hívő lakossá got is erre ö sztö nö zte. Ellenezte a kö ztá rsasá got mint
á llamforá t és az egyhá zi iskolá k á llamosítá sá t. 1948-ban letartó ztattá k
és koncepció s perben elítélték. Miutá n 1956-ban kiszabadult a
forradalom mellett foglalt á llá st és az ö sszefogá sra szó lította fel a
lakossá got. A szovjet beavatkozá s utá n az Egyesü lt Á llamok budapesti
Recsk:
Hortobá gy:
23.2. Személyek
Gerő Ernő Kommunista politikus, tö bb magyar kormá ny tagja, az MDP első
titká ra, szovjet NKVD-tiszt. A Taná cskö ztá rsasá g buká sa utá n Bécsbe
menekü lt, ahol részt vett az emigrá ns magyar kommunista
mozgalomban. 1922-ben elfogtá k, 70 má sik aktivistá val együ tt és 15 év
bö rtö nbü ntetésre ítélték. 1924-ben kiadtá k a Szovjetunió nak, ahol
Mosonmagyaró vá r:
Salgó tarjá n:
24.2. Személyek
Nincs adat
Topográfia: -.
25.2. Személyek
Nicolae Ceauşescu „A Ká rpá tok géniusza”, romá n kommunista politikus, Romá nia vezető je
1965 és 1989 kö zö tt. 1965-ben a kommunista pá rt titká ra, majd
fő titká ra lett, 1967-ben pedig á llamfő vé vá lasztottá k. Fü ggetlen,
nacionalista politiká t folytatott és a ‘60-as évek végére szinte teljesen
megszü ntette a Romá nia részvételét a Varsó i Szerző désben. A keleti
tö mbbő l egyedü li mó don elítélte Csehszlová kia 1968-as megszá llá sá t,
így elérte a nyugati orszá gok szimpá tiá já t. A lakossá g jó létét figyelmen
kívü l hagyva, visszatö rlesztette az á llamadó ssá got és megkezdte a
telepü lés-szisztematizá lá st, amely való já ban tervezett falurombolá st
jelentett. Figyelmen kívü l hagyva Romá nia gazdasá gi helyzetét,
hatalmas, megalomá n építkezésekbe kezdett Bukarestben. Igyekezett
személyi kultuszt kialakítani, azonban a nép kö rében hatalmas gyű lö let
ö vezte. Betiltotta a fogamzá sgá tló k haszná latá t és szinte egyá ltalá n
nem fektetett forrá sokat az egészségü gyebe. 1989-benkirobbant a
romá n forradalom és még abban az évben kivégezték a diktá tort.
Mihail Sz. Gorbacsov Szovjet politikus, a Szovjet Kommunista Pá rt utolsó fő titká ra. 1985-
Szlová kia:
Ukrajna:
26.2. Személyek
Pozsgay Imre Kommunista politikus, á llamminiszter. Az 1970-es évek végétő l az
MSZMP reformszá rnyá nak meghatá rozó tagja. A Hazafias Népfront
elnö k, mű velő dési miniszter. Jelentő s szerepet já tszott a
rendszervá ltozá s elő készítésében és megvaló sítá sá ban, részt vett az
1987-es lakitelki talá lkozó n.
Németh Mikló s Kö zgazdá sz, politikus, miniszterelnö k, a harmadik kö ztá rsasá g első
kormá nyfő je. 1988-ban kerü lt be a Politikai Bizottsá gba és
ugyanabban az évben kormá nyt alapított, amely az 1990-es
Topográfia: -.
Személyek: -.
Kronológia: -.
Topográfia: -.
28.2. Személyek
Gyurcsá ny Ferenc Ü zletember és politikus, miniszterelnö k. Az 1980-as években lépett be
a KISZ-be, majd a 90-es években ü zleti tevékenységet folytatott. 2000-
ben lépett be az MSZP-be 2003-ban pedig gyermek-, ifjú sá gi- és
sportminiszerlett. 2004-ben vá ltotta Medgyessy Péter
miniszterelnö ket, majd pá rtjá val megnyerte a vá lasztá sokat, így 2009-
ig hivatalban maradt. 2006-os balatonő szö di beszéde és az MTV-
székhá z ostromakor tö rtént rendő ri tú lkapá sok miatt Magyarorszá g
legnépszerű tlenebb kormá nyfő je lett a rendszervá ltá s ó ta. 2009-ben
bejelentette tá vozá si szá ndéká t, majd Bajnai Gordon vá ltotta az orszá g
élén. 2011-ben megalapította a Demokratikus Koalíció t, amelynek
elnö ki tisztségét a mai napig betö lti.
Brü sszel:
29.2. Személyek
Esterhá zy Já nos Csehszlová kia legjelentő sebb magyar politikusa, má rtír. 1935-ben
bekerü lt a csehszlová k parlamentbe, ahol autonó miá t kö vetelt
Szlová kia és Ká rpá talja szá má ra. Edvard Benes miniszterséget ajá nlott
neki, de csak akkor élt volna az ajá nlattal, ha orvosoljá k a magyarsá g
sérelmeit. A magyar képviselő k memorandumban kö vetelték a wilsoni
alapelvek betartá sá t, Esterhá zy pedig tá rgyalá sokat folytatott
Lengyelorszá ggal és Olaszorszá ggal az ü gy érdekében, azonban a
csehszlová kok hajthatatlanok voltak. Az I. bécsi dö ntés utá n is
igyekezet képviselni a magyarok érdekeit, de a kiá llt a szlová k lakossá g
mellett is. 1942-ben egyedü l tartó zkodott a zsidó kitelepítésrő l szó ló
Csú rog:
Jarek:
Duna-delta:
Marosvá sá rhely:
Székelyfö ld: