Földrajzi helyzete

A város Budapest és a Balaton között félúton fekszik, a Velencei-hegység délnyugati letörésének

peremén, a Móri-árok déli, mezőföldi nyílásában. Három hegység öleli körül: a Bakony nyugatról és
északnyugatról, a Vértes északról, a Velencei-hegység keletről határolja. Ez utóbbi hegység része a város
Öreghegy városrészének nevét adó hegy és az Aranybulla-emlékmű hegycsúcsa, a Csúcsos-hegy, más
néven Noé-hegy, amely fontos történelmi helyszín. A Velencei-tó a várostól 10 kilométerre található.[29]
Területe változatos tájegyüttes része, amely nagyobbrészt síksági és dombsági, kisebbrészt hegységi
felszíntípusokból áll, túlnyomórészt mezőföldi tájvonások uralják.

A város előnyös helyzetét elsősorban a Móri-árok adja, emellett a Dunántúlt nyugat-keleti irányban
keresztező forgalomnak is fontos csomópontja. A város a Mezőföld „fővárosa”, ami legfőbb természeti
adottságából (völgybejáratban fekszik) és közlekedés-földrajzi helyzetéből adódik.[30]

Szárazrét és Szedreskert városrészek között folyik a Gaja-patak, mely a város mellett a Séddel egyesülve
létrehozza a Sárvíz folyót, ami a szabályozása előtt Magyarország nagy és hajózható folyói közé tartozott.

Élővilág, természetvédelem

Székesfehérvár területén a következő védett természeti területek találhatók:[31]

Sóstó Természetvédelmi Terület: a sóstói terület Székesfehérvár Önkormányzatának tulajdonában van.

Természetvédelmi kezelője a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (Mezőföld Tájegység). A Sóstó minden
nap szabadon látogatható.

Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület[32]

Aszal-völgy: a ritka növénytársulásoknak otthont adó terület a Natura 2000 hálózat része, 2015-ben
kapott helyi védettséget.[33]

Jancsár-völgy: a löszgyepi maradványok életközösségének és a tájkép esztétikai értékeinek megóvása

céljából 2015-ben kapott helyi védettséget.[33]

Etimológia

Székesfehérvár nevének eredetére háromféle magyarázat is lehetséges: vagy az uralkodóház egyes

tagjainál, mint az I. András krónikáiban is több helyen fellelhető „Fehér” előnévre, vagy a Géza fejedelem
által épített korai királyi vár és palota építőköveire vagy fehérre meszelt falaira utal, vagy a békére, ami a
király uralkodása alatt fennállt a városban. A Fehérvár utótaghoz csapódó Székes előtag értelmét az
egykor a városban álló hivatalos királyi székben, vagyis a trónban kell keresni. fehér szó a város
valamennyi idegen nyelvű nevében megtalálható.[34]
Nevének számtalan változata a város jelentőségét mutatja. Neve latinul: Alba Regia, vagyis Fehér
Királyság (egyéb latin változatok: Alba Regalis, Alba Regale, Alba Civitas, Civitas Albensis, Civitas
Albaregalis, továbbá Castrum Albense (utóbbi névvel a belvárost illették), németül: Stuhlweißenburg,
szlovákul: Stoličný Belehrad, csehül: Stoličný Bělehrad, oroszul és szerbül: Столни Београд (Sztolni
Beograd), törökül: İstolni Belgrad, horvátul: Stolni Biograd, lengyelül: Białogród Stołeczny vagy Białogród
Królewski, franciául: Albe Royale, románul: Alba Regală, olaszul: Albareale.

Székesfehérvár legelterjedtebb és egyben leginkább használatos ragadványneve a királyok városa jelző.

Ez azzal magyarázható, hogy ha a várost említjük, akkor a középkori Magyar Királyság királyi, világi és
szakrális központjáról beszélünk. Itt őrizték a magyar koronázási jelvényeket, a kincstárat, a levéltárat, és
itt tartotta a király az országos törvénylátó napokat, valamint csak a Fehérvárott megkoronázott király
lehetett az ország törvényes uralkodója.

Székesfehérvár egyházi emlékekben való bővelkedését fémjelzi egy másik ragadványneve, a templomok
városa. A középkorban mintegy harminc vallási jellegű épület állt rendelkezésére a katolikus egyház
hívőinek. A vallási épületek alatt leginkább kápolnákat vagy kisebb templomokat értünk, hiszen az egész
országban sem, nemhogy egy városon belül nem volt jellemző az, hogy hatalmas bazilikák sorakozzanak
egymás mellett. A város gazdagságát hirdetve több templom nem csak egy toronnyal rendelkezett, a
bazilikának például négy is volt. A múlthoz hasonlóan ma is mintegy harminc vallási épület található a
városban, ebből nyolc a Belvárosban. Tizenhat közülük római katolikus templom, amiből négy kéttornyú,
ezek közül pedig egy basilica minor és székesegyházi ranggal rendelkezik. Három templom református,
egy evangélikus, egy ortodox, a többi pedig különféle imaház (adventista, baptista, pünkösdi, unitárius,
izraelita).

Főleg az utóbbi években terjedt el a Szent István városa elnevezés, amely a király és a város szoros
kapcsolatából ered. A szent város jelző az itt eltemetett szentekre, a koronázóbazilikára és a település
zarándokhely-jellegére, szakrális központi szerepére mutat rá. Mindezek mellett a város ismert még mint
a bajnokok városa és a fesztiválok városa; előbbi a város élénk és sikeres sportéletére, utóbbi a pezsgő
kulturális életre utal.