Professional Documents
Culture Documents
D
D
D
A 20. században Székesfehérvár jelentős iparvárossá alakult. Nagyon szerencsés helyzetbe került a város
az 1930-as évek második felére. Egy tehetséges polgármester, Csitáry G. Emil és egy historikus és
képviselő miniszter, Hóman Bálint olyan városfejlesztési koncepciót valósított meg, amelynek
eredményeként 1938-ra, a Szent István-emlékévre Székesfehérvár több alkalommal is az országos
érdeklődés középpontjába került, s az egyik legdinamikusabban fejlődő várossá vált. Ehhez nagyszerű
művészek mellett Hóman és fő patrónusuk, a legnagyobb hatású magyar művészettörténész, Gerevich
Tibor is nagyban hozzájárult. Közvetve szerepet játszottak ebben a város szülöttei, a korábban elhunyt
Klebelsberg Kuno és az egyik legbefolyásosabb magyar értelmiségi, Szekfű Gyula is.
A 20. század elején 35 ezres Székesfehérvárnak — amint azt a város 1931 és 1941 közötti polgármestere,
Csitáry G. Emil közelmúltban megjelent emlékirataiban is olvashatjuk – már rendkívül élénk és változatos
közoktatási, egyesületi, kávéházi, színházi és sajtóélete volt, sok-sok kulturális rendezvénnyel és társasági
eseménnyel. Csitáry maga is diákja volt az egy évig itt tanító Szabó Dezsőnek, az 1919 utáni magyar
szellemi élet egyik meghatározó, főleg az értelmiségi ifjúságot magával ragadó írójának. 1915-től itt járt
gimnáziumba a később kiváló regényeket író Kodolányi János, akinek a nevét napjainkban a
székesfehérvári egyetem őrzi. Itt élt s alkotott Bory Jenő, a neves szobrász és építész is.
Az Országalma
A püspöki palota
1938 mind bel- és külpolitika, mind a reprezentáció szempontjából mozgalmas esztendő volt a Horthy-
kor történetében. A teljesség igénye nélkül: a Darányi-kormány ebben az évben hirdette meg a
hadseregfejlesztő győri programot, ekkor került sor az első revíziós sikerre, az első bécsi döntésre, ekkor
ünnepelte a kormányzó a 70. születésnapját, amellyel a Horthy-kultusz is fontos állomáshoz érkezett. Az
ország életére hatást gyakorló események közé tartozott a Szent István-emlékév is, amelynek révén
Székesfehérvár jelentős szerepet kapott. Számtalan egyesület és szervezet helyezte rendezvényeit az év
folyamán megújuló városba.
Három kiemelkedő pillanat is volt, amikor az országos figyelem homlokterébe került a város. Az első a
május 22-én, közvetlenül a 34. Eucharisztikus világkongresszus előtt lezajló vitézavatás, a "kard ünnepe"
volt. A második június 1-je, amikor a Szent Jobb országjáró körútjának második állomásaként érkezett
Székesfehérvárra az Aranyvonaton, a harmadik pedig a városháza udvarán augusztusban megtartott
székesfehérvári országgyűlés, mely |Szent István király emlékét és a nemzeti ünnepet törvénybe iktatta.
A városháza C épülete