A szabálysértési eljárásban résztvevő

alanyok
 A szabálysértési eljárás
alanyai

a szabálysértés miatt eljáró

fogalom szervek

és az eljárásban részt vevő

más személyek.
Változások 2020 március
1. óta

• Már nem minősülnek a vármegyei

(fővárosi) kormányhivatal járási
(fővárosi kerületi) hivatalok
szabálysértési hatóságnak!
• Ezen hatásköröket elvonta a
hagyományos közigazgatási szervektől,
• a rendőrséget jelölte ki általános
hatáskörű szabálysértési hatóságnak.
Szabs. Tv. 38.§ (1)

• Általános szabálysértési
hatóságként
• a rendőrség általános rendőrségi
feladatok ellátására
• létrehozott szervének
• szabálysértési hatósági feladatok
ellátására kijelölt szervei járnak el.
 A Egyszerűsítés
változása
okai
Részben a járványhelyzet
is indokolta
 Szabálysértési hatósági jogkör
gyakorlója

A Szabálysértések megelőzése
rendőrség
feladata Felderítése

Elzárással is büntethető sz. esetén

lefolytatja az előkészítő eljárást
Országos
Rendőrfőkapitányság

•ORFK → központi
szervi feladatok +
végrehajtási
jogsegéllyel
kapcsolatos feladatok
vámszabálysértések
• A NAV államigazgatási és
fegyveres rendvédelmi
feladatokat ellátó
kormányhivatal.
• Szabálysértési hatóságként
• a megyei (fővárosi) adó-
és vámigazgatóságok,
• a Kiemelt Adó- és
Vámigazgatóság,
• a Repülőtéri Igazgatóság,
valamint ezek
kirendeltségei járnak el.
NAV feladatai

• a hatáskörébe utalt szabálysértések felderítése,

• helyszíni bírság kiszabása,
• a bevetési főigazgatóság helyszíni ellenőrzései
pénzügyi jogszabálysértések megelőzése
• és felderítése érdekében,
• illetve a szabálysértési eljárásban elrendelt
elővezetés végrehajtása
 Egyéb
hatáskörök
• fertőző betegség elleni
védekezés elmulasztása a
Nemzeti Népegészségügyi
Központ (korábbi ÁNTSZ)
• a Sajtórendészeti
szabálysértés pedig a fővárosi
és megyei kormányhivatalok
hatáskörébe került.
Büntetés megállapítása →
Bíróság
• személyi szabadságot elvonó
büntetést szabálysértési
eljárásban is csak bíróság
állapíthat meg.
• Ha a szabálysértési tényállás
szabálysértési elzárással (is)
fenyegetett,
• akkor az illetékes járásbíróság
folytatja le az elsőfokú
szabálysértési eljárást
az áttétel és a hatásköri
összeütközés
Ha nincs hatásköre… → áttétel

• Ha a szabálysértési hatóságnak vagy

• a bíróságnak
• az ügyben nincs hatásköre,
• az ügyet - a szabálysértési hatóság határozattal, a
bíróság végzéssel –
• haladéktalanul átteszi
• a hatáskörrel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz
• (Szabs. tv. 45. §).
Pozitív / Negatív hatásköri
összeütközés

Pozitív → ha több, Negatív → több, különböző

különböző jellegű jellegű szabálysértési
szabálysértési hatóság hatóság állapítja meg
állapítja meg hatáskörét hatáskörének hiányát
ugyanazon szabálysértési ugyanazon szabálysértési
ügyben. ügyben,
Mi történik ilyenkor?

• Hatásköri összeütközés esetén

• a hatáskörrel rendelkező hatóságot
• a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter jelöli ki
• [Szabs. tv. 40. § (5) bek. c) pont].
• Amennyiben viszont a hatásköri vita a szabálysértési
hatóság és a bíróság között támadna,
• akkor a hatáskör kérdésében a bíróság határozata a döntő
• [Szabs. tv. 40. § (6) bek.].
illetékesség
fogalom

• azt a földrajzilag körülhatárolható területet jelöli,

ahol az adott szervezet jogszerűen kifejtheti
tevékenységét.
• Arra ad választ, hogy több azonos hatáskörű szerv közül
területi (földrajzi) alapon
• melyik az az egyetlen, amelyik ténylegesen
eljárhat.
célja, fajai

• Horizontális, területi alapú munkamegosztást jelent

azonos hatáskörű szervek között.
• Szabálysértési eljárás esetén
• az illetékesség meghatározásának legfőbb célja,
• hogy minden ügynek legyen „gazdája”, és minél
gyorsabban lefolytatható legyen.
• A Szabs. tv. megkülönböztet
• általános és
• kivételes illetékességet.
A szabálysértési hatóság
illetékessége
 A szabálysértési hatóság
illetékessége

A szabálysértési eljárás
lefolytatására

az eljárás alá vont

személy lakóhelye
szerinti szabálysértési •→ általános illetékesség
hatóság illetékes
 Kivételes illetékességet
megalapozhatja

az eljárás alá vont személy • akkor van jelentősége, ha az eljárás alá vont személy huzamos időn
tartózkodási helye keresztül máshol tartózkodik, mint a bejelentett lakcíme);

az eljárás alá vont személy • lakóhelyétől huzamosan távol dolgozó személy esetében előnyös
munkahelye

• olyan esetekben előnyös, ha a tanúk, sértettek az elkövetés helyén

az elkövetés helye laknak, a sikeres bizonyítási eljárás lefolytatásához helyismeretre vagy
helyszíni szemle lebonyolítására van szükség
 Illetékességi konfliktus →
megelőzés elve

amikor a szabálysértési eljárás több,

különböző helyen lakó eljárás alá vont személy ellen folyik.

→ a megelőzés elve alapján

• a korábban intézkedő
• érdemi eljárási cselekményt foganatosító hatóságot kötelezik az eljárásra,
• és ekkor annak illetékessége kiterjed valamennyi eljárás alá vont személyre
A megelőzés elve irányadó akkor is…

• ha az eljárás alá vont személy,

• illetve az eljárás alá vont személyek
• több cselekményét egy szabálysértési eljárásban bírálják el,
• és a (2) bekezdés alapján a cselekmények elkövetésének
• vagy felderítésének a helye szerint
• több szabálysértési hatóság is illetékes lenne.
• Az a szerv viszont,
• amely ennek alapján illetékesség hiányában hozta meg
döntését, köteles azt visszavonni.
Ha vitás…

• Hogy melyik köteles eljárni, a hatáskörrel, illetékességgel

rendelkező szabálysértési hatóságot
• járási hivatal esetén
• a fővárosi és megyei kormányhivatal,
• rendőrkapitányság esetén
• a megyeivármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság,
• Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szerve esetén
• a Központi Irányítás,
Ha vitás…

• fővárosi és vármegyei, vagy több vármegyei

kormányhivatal illetékességi területe esetén
• a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
• több rendőr-főkapitányság illetékességi területe esetén
• az Országos Rendőr-főkapitányság,
• A fentiek hiányában a szabálysértési szabályozásért
felelős miniszter
• jelöli ki.
A bíróság hatásköre /
illetékessége
Illetékesség fajai

• Szabálysértési elzárással is büntethető,

• valamint az Sztv.-ben meghatározott szabálysértés
miatt
• első fokon
• → az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróság jár el
→ általános illetékesség
Kivételes illetékesség

• Ha szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb

lefolytatása indokolja,
• az eljárás alá vont személy lakóhelye, tartózkodási
helye, munkahelye,
• továbbá a szabálysértés felderítésének helye szerint
illetékes bíróság is eljárhat
Kijelöléses illetékesség

• A szabálysértési ügyek gyorsabb,

• egyenletes ügyelosztása érdekében
• törvényi lehetőség van arra,
• hogy a törvényszék elnöke
• a szabálysértési ügyekben való eljárásra
• az általános szabályoktól eltérően
• más járásbíróság illetékességét állapíthassa meg
Az ügyész részvétele a sz.
eljárásban
Alaptv. 29.cikk + Ütv.
Ütv. 1. §-ának (2)
Alaptv
bekezdése alapján
• a közérdek • az ügyészség a
védelmezőjeként jogszabályok
törvény által megsértése esetén
meghatározott további törvényben fellép a
feladat- és törvényesség
hatásköröket gyakorol. érdekében.
Ügyészség szerepe

Ütv. megszüntette
az ügyészség törvényességi a szabálysértési hatóság eljárása
felügyeleti jogkörét felett,

és ezen a területen mindössze ellenőrzési

jogosítványt biztosít számára
Az ügyész az alábbi módokon vesz részt a
sz. eljárásban

• Ellenőrzi a szabálysértési hatóságok eljárásának és

intézkedésének törvényességét,
• ennek körében felhívással élhet
• A törvénysértésnek nem minősülő hiányosságra
• és az olyan, csekély jelentőségű törvénysértésre, amely
fellépést nem tesz indokolttá,
• az ügyész jelzésben hívja fel az illetékes szerv vezetőjének
figyelmét.
• Ha az ügyész ezt kéri, az illetékes szerv vezetője a
jelzéssel kapcsolatos álláspontjáról 30 napon belül
értesíti őt
A szabálysértés miatt
eljáró szervek és az
ügyész kizárása
Alaptörvény XXVIII. cikkének (1)
bekezdése rögzíti

• mindenkinek joga van ahhoz,

• hogy az ellene emelt bármely vádat
• vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény
által felállított,
• független és pártatlan bíróság tisztességes és
• nyilvános tárgyaláson,
• ésszerű határidőn belül bírálja el.
 az ügyben eljáró szabálysértési
hatóság tagjára,

Kizárás
ügyészre, bíróra,
szabályát
kell
alkalmazni
és nemcsak a konkrét ügyben eljáró
személyre, hanem a kiadmányozási
jogkör gyakorlójára is.
 Objektív okok
Kizárási
okok
fajtái Szubjektív okok
Objektív okok
• ne lehessen döntéshozatali jogkörben olyan személy,
• aki bármely más minőségben szereplője, résztvevője
az eljárásnak.
• A személyes érintettség vagy
• pedig az eljárásban más módon vesz részt nem teszi
lehetővé a pártatlan döntéshozatalt.
• A tanú, illetve szakértő hozzátartozója már nincs
kizárva az eljárásból.
A kizárás szubjektív oka
(elfogulatlanság)
• Olyan az egyénre visszavezethető,
• az előbbiekhez nem sorolható körülmény, amely a pártatlan
döntéshozatalt nem teszi lehetővé.
• Az elfogultságot a hatóság tagjának személyében kell vizsgálni,
• és minden kérést egyedileg kell elbírálni.
• Fennállhat a rokoni kapcsolat mellett
• egyéb személyes kapcsolat miatt is
• Pl.: baráti, szomszédi viszony vagy üzleti kapcsolat, bérbeadó-
bérlői viszony
Mérlegelés szükségessége
• Mérlegelésen múlik a megítélése, és nemcsak
• a tényeket kell vizsgálni,
• hanem azt is,
• hogy a tényekből okszerűen következik-e, hogy
nem várható a döntéshozótól az ügy tárgyilagos
megítélése.
Kezdeményezési jog
• A kizárást kezdeményezheti
• az eljárás alá vont személy,
• a sértett vagy
• maga az eljáró személy,
• illetve a hatóság,
• ha az elfogultságra okot talál.
Háttérjogszabály → Be.
• A Szabs. tv. továbbra is fenntartja
a büntetőeljárás szabályait a
kizárás háttérjogszabályaként.
• A 47. § (5) → , minden olyan
kérdésben, amelyet a Szabs. tv.
nem szabályoz,
• a büntetőeljárás szabályait kell
alkalmazni.
A szabálysértési hatóság
kizárása
Az eljárásban nem vehet rész a sz.h.
tagjaként

• aki korábban bíróként

• az ügy elbírálásában részt vett,
• Ill. ennek a személynek a hozzátartozója.
A bíró kizárása
 aki az ügyben a szabálysértési
Nem hatóság tagjaként

járhat el vagy ügyészként járt el,

az a
bíró… illetve ezek hozzátartozója.
Az ügyész kizárása
 a szabálysértési hatóság
Ki van tagjaként
zárva az
eljárásból
vagy bíróként járt el,
az
ügyész,
ha… vagy ezek
hozzátartozója.
Az eljárásban részt vevő más
személyek

Az eljárás alá vont személy

 Az eljárás alá vont személy az,

Eljárás
alá vont akivel szemben megindítják az
eljárást,
személy
fogalma és akinek a felelősségéről a
hatóság (bíróság) döntést hoz.
Garanciák (Szabs. Tv. 32-35.§)

Ártatlanság vélelme

Bizonyítási teher szabálya

Önvádra kötelezés tilalma +

védekezés joga

Jogorvoslathoz való jog

Nyelvhasználat joga
Eljárás egységessége

az eljárás végig a szabálysértési hatóság előtt zajlik

Az eljárás megindulása → eljárás alá vont személy státusz

létrejötte,

→ Eljárás alá vont személy jogai + kötelezettségei

megnyílnak
Az eljárás alá vont személy jogai

az ügy az eljárási az észrevételezési,

megismeréséhez cselekményeken indítványtételi,
való jog; való jelenlét joga; kérdezési jog;

az
iratmegtekintési, a jogorvoslathoz az arról való
másolatkészítési való jog, lemondás joga.
jog;
 idézésre megjelenni

Az • [Szabs. tv. 87. § (1) bek.];

eljárás meghallgatása esetén a személyazonosságát

igazolni

alá vont • [Szabs. tv. 71. § (1) bek.];

személy
a kényszerintézkedéseket tűrni

• (Szabs. tv. XI. fejezet);

köteles köteles alávetni magát a szakértői vizsgálatnak,

beavatkozásnak
• [Szabs. tv. 64. § (5) bek.].
Az eljárásban részt vevő más
személyek

az eljárás alá vont személy képviselője

 törvényes;

fajtái meghatalmazott;

kirendelt képviselő
Képviselő jogai

• Eljárás alá vont személy nevében + mellette való

eljárás
• eljárási cselekményeken való részvétel, és az eljárás
• kérdezési,
• indítványtételi,
• iratmegtekintési jog.
 a kifogás visszavonásának
joga
• csak az eljárás alá vont személy
Feltételes egyetértésével gyakorolható

jogok méltányossági kérelem

benyújtására
• csak az eljárás alá vont személy
beleegyezése esetében van
jogosultsága a képviselőnek
Az eljárásban részt vevő más
személyek

A sértett
Ki lehet sértett?

• akinek a jogát,
• jogos érdekét
• a szabálysértés elkövetése sértette vagy veszélyeztette.
• Konkrét jogsérelem vagy veszélyeztetés szükséges, v-v.
• pedig jogszabály által elismert,
• méltányolt érdek sérelme vagy annak veszélye (például
becsület).
 Sértett lehet
természetes, illetve
Ki lehet jogi személy is.
sértett? A szabálysértési
ügynek lehet több
sértettje is
Sértett jogai

• kérdezési jog,
• indítványtételi jog
• észrevételezési jog,
• értesíteni kell a tanú meghallgatásáról, szemléről, kell a
bíróság elé állítás időpontjáról
• Iratmegtekentési + másolatkészítési joga (korlátozva, csak
őt érintőt)
• Bírósági tárgyaláson felszólalási jog
 Magánindítvány
előterjesztési jog

Sértett Jogorvoslati jog

jogai
Kártérítés iránti igény
A magánindítvány

• A magánindítvány
• a sértett olyan akaratnyilatkozata,
• amelyben kifejezi azt a kívánalmát,
• hogy a szabálysértés elkövetése miatt
• a hatóság vonja felelősségre az elkövetőt.
Az eljárásban részt vevő más
személyek

A sértett képviselője
Eljárási jog

• A sertett helyett vagy

• mellette
• a szabálysértési eljárás bármely szakaszában képviselő is
eljárhat.
• A sértett képviselőjének jogai igazodnak a sértetti
jogokhoz.

• Ki lehet?
• Törvényes képviselő v
• Írásban meghatalmazott nagykorú személy
toth.david@ajk.pte.hu

Köszönöm a
megtisztelő
figyelmet!