Európai Uniós ismeretek

Az EU közös politikái és költségvetése

Dr. Solt Eszter
Közös agrárpolitika (KAP)
• A Római szerződés (1957/58) gazdaságról szóló cikkelyei között
szerepelt a közös agrárpolitika célkitűzés 1962-től
• 1967-re alakul ki
• Részletesen lásd a Közös agrárpolitika (KAP) című diasort
Közös kereskedelempolitika
• Kizárólag az unión kívüli országokkal történő kereskedelmi
kapcsolatokra vonatkozik
• Az Unión belül az egységes belső piacra vonatkozó szabályok
érvényesek
• A közös kereskedelempolitika tartalma:
• Közös vámtarifák elfogadása
• Az EU tagállamai közösen kötnek vám-és kereskedelmi
megállapodásokat a világ többi országával
• Egységesítik kereskedelem liberalizációs törekvéseiket
Közös közlekedéspolitika
• Célja:
• Az áruk, szolgáltatások és a személyek szabad mozgásának elősegítése az
Egységes Európai Okmányban(SEA) megfogalmazott egységes piac
programja alapján.
• 1998-ra megvalósult a közlekedés valamennyi ágának a liberalizációja és
lehetségessé vált az EU polgárai számára, hogy más tagállamban
közlekedési vállalatot alapítsanak.
• Nagy előrelépés e téren a Transzeurópai Hálózatok Koncepciójának
elfogadása (a Maastrichti szerződésben)
• Célja: A közlekedési, távközlési, energia hálózatok, továbbá az elszigetelt
hálózatok közös fejlesztése és a fenntartható felszíni közlekedési rendszer
kiépítése (pl. nagysebességű vasútvonalak) a versenyképesség növelése
érdekében.
Közös környezetvédelem politika
• Az Egységes Európai Okmány(SEA) egészítette ki a Római szerződést a
környezetvédelemre vonatkozó cikkelyekkel:
• Megelőzés, károk elhárítása
• Működésének alapja: A „szennyező fizet” elv
Monetáris politika
• Csak az eurót használó 19 tagállamra vonatkozik, ezért nem
tekinthető teljes mértékben közös politikának
• Erről részletesebben lásd az Európai Uniós ismeretek 3-4 című diasort
Az Unió egyéb közös politikái
• Kohéziós politika
• Versenypolitika
• Energiapolitika
• Foglalkoztatás-és szociálpolitika
• Oktatási- és képzéspolitika
• Közös kül-és biztonságpolitika
Az EU költségvetése
A költségvetés feladata:
• Az igazgatási költségek fedezése
• A közös politikák finanszírozása
• 1969. Hága csúcstalálkozó, döntés: 1970-től a Közösség saját
forrásból fedezi a kiadásait (előtte: a tagállamok hozzájárulásából)
A költségvetés bevételei
1. Mezőgazdasági „lefölözések” („mozgó” vámok):
A mezőgazdasági importtermékekre vetik ki, abból a célból, hogy az
alacsonyabb külpiaci árakat uniós szintre emeljék
2. Pluszilletékek a túltermelési cikkekre
3. Vámok (a Közösségen kívüli országokból érkező iportra)
4. A tagállamok ÁFA befizetései (Value added tax): harmonizált
tagországi áfa-alapra vetített ÁFA bevételük 0,5%-a
5. GNP bizonyos százaléka (1-1,5%), évente határozzák meg
A költségvetés kiadásai
• Közös agrárpolitika finanszírozása (~38%)
• Vidékfejlesztés (~12%)
• Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap
• Közös politikák finanszírozása
• Nem tagországok segélyezése
• Igazgatási kiadások (az uniós intézmények működési költségei) (~5%)
• A csatlakozásra váró országok támogatása (2004-05-01-vel megszűnt):
PHARE program(Poland and Hungary Assistance with Restucturing the
Economy); SAPHARD (Special Accession Programme for Agricultural
and Rural Development).