Digitális eszközök

hatása a
kisgyermekek
fejlődésére
Avagy a ‘’Kütyüzés’’ hatásai
 Digitális technológia

A digitális technológiák közé tartoznak az olyan eszközök,

mint a táblagépek, mobiltelefonok, laptopok és
számítógépek, de a képernyő nélküli technológiák is, mint
például a digitális fényképezőgépek, hangalapú
asszisztensek, digitális játékok, intelligens (internetre
csatlakoztatott) játékok, walkie-talkie-k és aktivitáskövető
eszközök.
 Képernyőidő (Screen-
Time)
A képernyőidő kifejezés a média
megtekintésére, valamint a
képernyőalapú technológiákkal - például
táblagépekkel, mobiltelefonokkal,
televíziókkal, számítógépekkel és
játékkonzolokkal - való interakcióra,
alkotásra és tanulásra utal.
 Fejleszti a Oldja a
kognitív feszültséget,
képességeket színesebbé teszi a
gyermek
érzelemvilágát
(Fejleszti a társas
készségeket
Miért olyan Elsősegíti a
(Másokkal való fontos a problémamegoldó
együttmúködés, kisgyermek készség
osztozkodás, )
fejlődésében a fejlődését

Fejleszti a játék? Elősegíti a

beszédkészség mozgásfejlődés
-et t
Statisztikák a kigyermekek digitális
eszköz használatáról
Egy hazai kutatásban kimutatták (Konok, Bunford, & Miklósi, 2020), hogy egyre korábbra tolódik az
érintőképernyős eszközök használatának kezdete: míg 2012-ben a három évnél fiatalabb
gyerekeknek mindössze néhány százaléka használt okostelefont vagy tabletet, addig 2016-ban ez az
arány már 40% körül volt.

Magyarországon
2016-ban a 3–4 évesek 54%-a,
a 4–5 éveseknek pedig már
61%-a használt
ilyen eszközöket átlagosan
napi fél órát.
Milyen mechanizmusokon keresztül
hatnak az érintőképernyős eszközök?
Kognitív funciók: gyors,
01. intenzív, figyelemfelkeltő,
kiugró ingerek,

Társas funckiók: az érintőképernyős

02. eszközök elveszik az időt a minőségi
időtöltéstől szülőkkel, testvérekkel
MIlyen területei érintettek a
kigyermekkori fejlődésnek?
fizikai fejlődés: rossz testtartás (ahogy lenézünk a képernyőre,
hátgerincünk olyan módon terhelt mintha egy 8 éves gyerek ülne
nyakunkban), ismétlődő mozgások, megnövekedett ülőidő,
motoros tevékenységgel (festés, gyurmázás, vágás) fordított idő
csökkenése
kognitív fejlődés: figyelem, viselkedésszabályozás, végrehajtó
funkciók (tervezés, viselkedésünk kontrollja)működésének
lecsökkenése
érzelmi problémák: függőséget és a depressziót, valamint az,
hogy a gyermekekre negatívan hatnak a nem megfelelő
tartalmak és reklámok
 szociális problémák: a személyes interakciók hiánya, a
társadalmi elszigeteltség, az internetes zaklatás
a gyermekek játékkészségével kapcsolatos aggodalom: amely
azzal a felfogással függ össze, hogy a technológia, valamint a
telefonos játékokkal való játék kiszorítja a hagyományosabb
játéktevékenységeket (biciklizés, rajzolás, építés, stb.)
 Mennyi képernyőidőt ajánlanak a
szakemberek?
0-18 hónapos kor
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) azt ajánlja,
hogy a 18 hónaposnál fiatalabb csecsemők egyáltalán ne
töltsenek képernyő előtt időt. Ez alól kivételt képez a
nagyszülőkkel, más családtagokkal vagy barátokkal folytatott
videochat, ami minőségi időnek számít, amikor másokkal
interakcióba léphetünk. Ebben az életkorban az
érintőképernyős eszközök jelentősen terhelik a vizualis funciók
normál fejlődését (túlstimulálás, hirtelen változó ingerek)
 18 hónap- 2 éves kor között
Kevesebb mint 1 óra naponta
A képernyőidőt korlátozza a minőségi oktatási célú műsorokra amelyeket
együtt néznek.
Ahogy a baba kisgyermek lesz, továbbra is korlátozza a képernyő előtt
töltött időt. A legjobb, ha a 18 és 24 hónapos kor közötti csöppségek nem
férnek hozzá telefonhoz vagy táblagéphez, hogy egyedül használhassák.
Amikor bevezeti a digitális médiát gyermekének, fontos, hogy figyelembe
vegye mind a képernyő előtt töltött idő mennyiségét, mind pedig a tartalom
típusát. A kisgyermekek képernyő előtti idejét a szülővel vagy más
gondozóval közösen nézett oktatási tartalmakra kell korlátozni.
Próbálja meg elkerülni a kísértést, hogy a telefonját a kisgyermek kezébe
adja, ha elkezd nyűgösködni. Ez gátolja őket abban, hogy interakcióba
lépjenek a környezetükkel és a körülöttük lévő emberekkel.
2-5 éves kor között
Hétköznaponként kevesebb mint 1 óra és hétvégi naponként
kevesebb mint 3 óra.

A médiát korlátozza a közösen nézhető vagy játszható

oktatási, interaktív programokra.

A 2 és 5 év közötti gyerekeknek továbbra is kevesebb mint

egy órát kell képernyő előtt tölteniük naponta. Ha készen
állsz arra, hogy hagyd őket egyedül tévéműsort nézni vagy
játszani, egy nagyobb eszköz (például egy táblagép vagy
számítógép) kevesebb vizuális stresszt okoz, mint egy
telefon.
6 év fölött
Törekedjünk arra, hogy a szabadidős
képernyőhasználat ne haladja meg a 2 órát
hétköznaponként.
Tartsuk fenn a képernyőidő és a tartalom
egészséges korlátozását
Koncentráljon arra, hogy időt szakítson más
fontos tevékenységekre: 1-2 óra testmozgás,
teljes éjszakai alvás, családi étkezések,
képernyőmentes pihenőidő.
 Hogyan segíthetjük gyermekünk
egészséges fejlődését?
Tegyük el az elektronikai eszközöket, kapcsoljuk ki a TV-t.
Legyen olyan ingergazdag környezet, amelyben a gyermek az összes érzékszervét használni tudja és
különböző ingerek érhetik a látását, tapintását, hallását.
Minél több időt tölthessenek kint a szabadban, ahol felfedezhetik a világot.
Engedjük szabadon művészkedni őket, anélkül, hogy megmutatnánk, hogyan kell (pl. festeni).
Ha lehetőségünk van rá, ne féljünk más korcsoportba engedni őket. A nagyobb gyermekek segíthetik a
kisebbeket, míg ők a támogatói szerepet tapasztalhatják meg. A kisebbek pedig megtanulják, hogyan
kell együttműködni „náluk erősebb” gyerekekkel.
Amikor a gyerekekkel játszunk, teljesen éljük bele magunkat, legyünk jelen 100%-ban. De ne féljünk
olykor egyedül hagyni őket, a saját világukban.
A mozgás fejlesztéséhez (és a szórakozáshoz is) készíthetünk akadálypályát különböző otthoni
eszközökből, bútorokból.
Próbáljunk meg ne túl gyorsan beavatkozni, ha azt látjuk, gyermekünk nem jön ki egy másik gyermekkel.
Legyünk ott a háttérben és lépjünk, ha kell, de hagyjuk, hogy megtapasztalja a konfliktusokat is.
 Könyvészet
Csépe, V., & Török, Á. (2020). Az okoseszközök használata kognitív idegtudományi
nézőpontból. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), 133-145.

Konok, V., Peres, K., Ferdinandy, B., Jurányi, Z., Bunford, N., Ujfalussy, D. J., ... & Miklósi, Á.
(2020). Hogyan hat a mobileszköz-használat az óvodások figyelmére és társas-kognitív
készségeire?. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), 13-31.

Bakó, M., & Ráb, T. (2009). Számítógép-használat óvodáskorban. Iskolakultúra, 19(11), 89-
101.
Köszönöm A FIGYELMET! :)