NEUROANATÓMIA Kérdések

A.

1. Az oldalsó köteg anterolaterális nyalábjai:

a. Tr. spinotectalis
b. Tr. spinocerebellaris anterior
c. Tr. spinoolivarius
d. Tr. spinotalamicus lateralis
e. Tr. spinocerebellaris posterior

2. *A Tr. corticospinalis anteriorra NEM igaz:

a. A fissura mediana anterior mentén helyezkedik el
b. A nem keresztezett corticospinalis rostokat tartalmazza
c. Rostjai a lumb-sacralis szelvények számára laterálisan helyezkednek el
d. Rostjainak nagy része a megfelelő szelvény szintjén kereszteződik
e. Rostjai az ellenoldali elülső szarv medialis mozgató neuronjain végződnek

3. * A gerincvelő oldalsó kötegeiben levő leszálló pályák:

a. Tractus rubrospinalis
b. Tractus reticulospinalis lateralis
c. Tractus septomarginalis
d. Tractus tectospinalis
e. Tractus reticulospinalis medialis

4. A kisagykéreg rétegeit az alábbi sejtek alkotják:

a. Stratum moleculare külső, kis csillagsejtek
b. Stratum moleculare granuláris sejtek
c. Stratum gangliosum Purkinje sejtek
d. Stratum granulosum Golgi I. típusú sejtek
e. Stratum granulosum belső, nagy csillagsejtek

5. A kisagy afferens pályái közül kúszórostokat tartalmaz:

a. Spinocerebellaris posterior
b. Cuneocerebellaris
c. Vestibulocerebellaris
d. Olivocerebellaris
e. Pontocerebellaris

1
 6. A kisagy extrinsic impulzuskörei:
a. Vestibulo-cerebello-vestibularis. A neocerebellum impulzusköre
b. Vestibulo-cerebello-vestibularis. Szerepe van a térbeli tájékozódási reflexekben.
c. Olivo-cerebello-rubralis. Az archicerebellum impulzusköre.
d. Olivo-cerebello-rubralis. Szerepe van a nem akaratlagos mozgásokban.
e. Cerebello-cerebro-cerebellaris. Szerepe van a poszturális és az egyensúlyozási
reflexekben.

7. Az area septalishoz tartozik:

a. Gyrus paraterminalis
b. Area subcallosa vagy gyrus paraolfactorius
c. Area entorhinalis
d. Gyrus ambiens, gyrus semilunaris
e. Corpus amygdaloideum

8. * NEM tartozik közvetlenül a Formatio hippocampalishoz:

a. Indusium griseum
b. Gyrus paraterminalis
c. Stria longitudinalis lateralis et medialis
d. Giacomini-féle szalagocska
e. Broca-féle diagonális szalagocska

9. A társító mezőkre igaz:

a. A temporo-parietális társító mező: Magas differenciáltságú transcorticális és
neocortico-limbicus társító funkciókat tölt be
b. A prefrontális társító mező: A különböző szenzoriális információk integrálását és
nem beszéd általi(nonverbális) kommunikációban van szerepe
c. A prefrontális társító mező: A személyiség, az intellektuális képességek (megítélés,
kezdeményező képesség, előrelátás stb.), és a magatartás székhelye
d. A temporo-parietális társító mező: A személyiség, az intellektuális képességek
(megítélés, kezdeményező képesség, előrelátás stb.) és a magatartás székhelye
e. A beszéd megértésének a mezője (Wernicke). Társító nyalábok útján kölcsönös
kapcsolatban van a beszéd motoros mezőjével (Broca-féle mező)

2
 10. A kérgi mezők számozására igaz:
a. A beszéd mozgató kérge (area 44, 45)
b. Area parastriata (18. mező)
c. Elsődleges hallókéreg (22. mező)
d. Másodlagos vagy társító hallókéreg (41, 42 mezők)
e. Mozgató kéreg (area 6, 8)

11. A mozgató mezőkre igaz:

a. A homunculus motorius fordított helyzetű
b. A fej izmainak beidegzése, csak egyik oldalra vetülnek
c. A tekervény alsó része az alsó végtagnak felel meg
d. Felső része sorrendben, a törzsnek, felső végtagnak és a fejnek felel meg
e. A sűrűbben beidegzett és differenciáltabb mozgásokat végző testrészek (arc, száj)
képviselete nagyobb

12. Az agy társító rostjai:

a. Cingulum, a gyrus parahippocampalist az orbitofrontális kéreggel köti össze
b. Fibrae arcuatae cerebri, a gyrus parahippocampalist az orbitofrontális kéreggel
köti össze
c. Fasciculus longitudinalis superior, a halántéki lebenyt köti össze a nyakszirti
lebennyel
d. Fasciculus uncinatus, a fehérállományban, a tekervények között U alakban halad
e. Fascuculus longitudinalis inferior, a halántéki lebenyt köti össze a nyakszirti
lebennyel

13. A limbikus rendszer rostrendszere:

a. Stria terminalis: a limbikus lebeny kiegészítő társító nyalábja, a gyrus
parahippocampalis és az area septalis között
b. Mediális előagyi köteg: kétirányú kapcsolatot biztosít a limbikus rendszer, a
hypothalamus és az agytörzs formatio reticularisa között
c. Fasciculus uncinatus: a septális magvakat, a thalamust, a hypothalamust és nc.
habenulaet
d. Stria medullaris: kölcsönös kapcsolat a corpus amygdaloideum, a striatum, a
thalamus, hypothalamus és formatio reticuláris között
e. Fasciculus retroflexus: a nc. habenulaet köti össze a mesenchephalon nc.
interpedunculárisával

3
 14. Lemnisculus medialis redszere:
a. A protoneuronok axonjai, a gerincvelői idegek hátsó gyökereinek laterális részén
gerincvelő hátulsó kötegeibe
b. Fasciculus gracilis, mediálisan található, a hatodik thoracallis szelvény fölötti és a
eredő rostok alkotják
c. Fasciculus cuneatus, laterális helyzetű,a sacro-lumbalis és a Th6-ös szelvény a
tartalmazza
d. Bulbothalamicus rostok, mint fibrae arcuata inter kereszteződnek és az
medialisban haladnak
e. Thalamokortikális rostok, a hátulsó központi tekervény elsődleges a másodlagos
szomatoszenzitív kéregben végző

15. A laterális spinothalamicus pályára igaz

a. Az elsődleges heveny fájdalom és hidegérzés nehezen lokalizálható
b. A másodlagos, tartós fájdalom pontos lokalizációval továbbítódik
c. A deutoneuronok axonja néhány gerincvelői szelvényt felszáll, majd kereszteződik
a commissura alba anteriorban
d. A tractus spinothalamicus lateralis elülső részében a hőérző, a hátulsó részében a
fájdalomérző rostok találhatók
e. Neo-spinothalamicus rostoknak a fájdalom lokalizálásában van szerepük. A
thalamus nc. ventr. post. lat. végződnek

16. A trigeminalis pályarendszer neuronjai:

a. A protoneuron a trigeminus dúcban van (gl. trigeminale Glasser)
b. Nc. tractus spinalis nervi trigemini discriminatív szomatoszenzitív mag
c. Nc. principalis senzorius nervi trigemini, az elemi tapintás, hő és fájdalomérzés
neuronjait tartalmazza
d. Nc. tractus mesencephalici nervi trigemini, proprioceptív mag a rágóizmok és a
mimikai izmok számára
e. A harmadik neuron a thalamus nc. ventralis posterolaterálisban található

17. A szaglópályára igaz:

a. A szaglóhuzal az area perforata anterior szintjéig vezet
b. A mediális szaglócsík a substantia perforata anteriorba jut
c. A laterális szaglócsík az area septalisba jut
d. A középső szaglócsík elsődleges szaglókéregbe jut
e. A laterális szaglócsík a substantia perforata anteriorba

4
 18. A gerincvelői pályákra igaz:
a. Az elülső spinothalamikus pálya proprioceptív ingerületeket továbbít
b. Az elülső spinothalamikus pálya a pontatlan exteroceptiv érzetek és a durva
tapintás pályája
c. Tractus spinocerebellaris posterior, a nem tudatos mozgásérzés ingerületeit az
agykéregbe vezeti
d. A tudatos proprioceptív pálya a tudatos mozgásérzés ingerületeit a kisagyba vezeti
e. A tudatos proprioceptív pálya az akaratlagos mozgások reflexíveit zárja

19. A szaglórendszer kérgi kapcsolataira igaz:

a. A szaglópályáknak közvetlen kérgi kapcsolataik vannak, a thalamus VPM magvai
révén
b. Az elsődlges szaglómező a paleokortex része
c. Az elsődleges szaglómező a neokortex része
d. A rhinencephalonban megfelel a lobus (area) piriformisnak
e. A szaglórendszer nincs kapcsolatban a limbikus rendszerrek

20. * Az ízlelő pályarendszer harmadik neuronja:

a. A thalamusban a nc. ventralis lateralisban helyezkedik el
b. A thalamusban a nc. ventralis medialisban helyezkedik el
c. A thalamusban a nc. ventralis postero-lateralisban helyezkedik el
d. A thalamusban a nc. ventralis postero-medialisban helyezkedik el
e. A thalamusban a nc. ventralis medialisban helyezkedik el

21. A vestibuláris pálya neuronjai :

a. A bipoláris protoneuronok a ganglion spiraleban(Corti) találhatóak, a belső
hallójárat mélyén
b. A deutoneuronok helye a nucleus vestibularis superior(Bechterew), nucleus
vestibularis lateralis(Deiters), és (Roller)
c. A nucleus vestibularis medialis(Schwalbe) lényegében efferens mag, innen indul ki
a tr. vestibulo-spinalis lateralis
d. A harmadik neuron a thalamus nc. ventralis laterálisában (VL) van
e. A harmadik neuron a thalamus nc. ventralis posterior laterálisban (VPL) van

22. * Az agykamrák liquor fölöslege közvetlenül a :

5
 a. Cisterna chismatisba ömlik
b. Cisterna fossae lateralis cerebribe ömlik
c. Cisterna lumbalisba ömlik
d. Cisterna cerebro-medullarisba ömlik
e. Cisterna interpeduncularisba ömlik

23. Az arcidegre igaz :

a. Nucleus motorius a mimikai izmok érző beidegzését végzi
b. A nucleus salivatorius superior szekretoros mag
c. A nucleus salivatorius superior axonjai a colliculus facialist képezi
d. A nucleus tractus solitarii felső része az ízlelő mag (Nageotte)
e. A nucleus tractus solitarii alsó része az ízlelő mag (Nageotte)

24. A n. accessorius és a n. hypoglossusra igaz :

a. A n. accessorius nyúltagyi része a nc. ambiguus alsó részéből ered
b. A n. accessióorius nyúltagyi részéből eredő rostok részt vesznek a nyelv izmainak
beidegzésében
c. A n. accessorius nc. spinalis rostjai szomatomotorosak
d. A nc. nervi hypoglossi a m. Trapeziust és a sternocleidomastoideust idegzi be
e. A nc. nervi hypoglossi beidegzi a gégeizmokat

25. A szemmozgató idegek kapcsolataira NEM igaz :

a. Internucleáris
b. Proprioceptív
c. Supranucleáris
d. Corticonucleáris
e. Egyik válasz sem helyes

26. A háromosztatú ideg magvai :

a. A nucleus tractus spinalis proprioceptív mag
b. A nucleus tractus spinalis neuronjai szomatotópiás elrendeződésűek
c. A nucleus senzorius principalis, érző gyökéren keresztül hő-, fájdalom- és elemi
információkat
d. A nucleus tractus mezencephalici a fej szomatoszenzitív epikritikus érzékelésének
magva
e. A mozgató mag a rágási reflexívet zárja

27. * A kisagy magvai

a. A nucleus globosusnak szerepe van a szemgolyó reflexes mozgásában
b. A nucleus fastigii a hajlító izmok tónusát szabályozza
c. A nucleus fastigii afferens rostokat kap a vermisből
d. A nucleus emboliformis efferens rostja az alsó kisagykocsányban haladnak
e. A nucleus dentatus afferens

6
28. A látópálya esetében igaz
a. Deutoneuronja az oldalsó térdestestben
b. Harmadik neuronja a pulvinar thalamiban található
c. A chiasma opticum szintjén a retina nazális feléből jövő rostok kereszteződnek
d. A radiatio optica a capsula internat
e. Az infratemporalis asszociációs látómező a színlátásban játszik szerepet

29. * A fehérállomány hajszálerein végződnek a :

a. Rostos asztrociták
b. Plazmás asztrociták
c. Mikrogliasejtek
d. Schwann sejtek
e. Oligodendroglia sejtek

30. *A vezetési sebessége a legnagyobb

a. Az alfa rostoknak
b. A delta rostoknak
c. A gamma rostoknak
d. B rostoknak
e. C rostoknak

31. A posztganglionáris szimpatikus neuronok fő mediátora a:

a. Neropinefrin
b. Serotonin
c. Histamin
d. Acetil-colin
e. Noradrenalin

32. * Az asszimetrikus szinapszisokra jellemző :

a. Az aktiváló mediátorok a posztszinaptikus membránt hiperpolarizációját okozzák
b. Az aktiváló mediátorok a preszinaptikus membrán hiperpolarizációját okozzá
c. A gátló mediátorok a posztszinaptikus membrán hiperpolarizációját okozzá
d. A gátló mediátorok a preszinaptikus membrán hiperpolarizációját okozzá
e. Egyik állitás sem helyes

33. A Decussatio lemniscorum esetén igaz

a. A thalamus felé tartó érző rostok hozzák létre

7
 b. A thalamustól induló érző rostok hozzák létre
c. A decussatio pyramidum előtt helyezkedik el
d. A nucleus gracilisből és cuneátusból induló rostok kereszteződnek
e. A nucleus ruber efferens rostjai hozzák létre

34. * A truncus rubrospinalis kereszteződése hozza létre:

a. A decussatio pyramideumot
b. A decussatio lemniscorumot
c. A decussatio tegmentalis ventralist
d. A decussatio tegmentalis dorsalist
e. Egyik válasz sem helyes

35. * Fasciculus longitudinális dorsalisról HAMIS:

a. Kapcsolatot teremt a hypotalamus és az agyidegek vegetatív magjai között
b. Szerepe van a nyálelválasztási reflex szabályozásában
c. Szerepe van a ízlelési reflex szabályozásában
d. A VII., IX. és X. agyidegek magvaival teremt kapcsolatot
e. Az V., VII. és IX. agyidegek magvaival teremt kapcsolatot

36. A Cajal féle interstitialis magról igaz:

a. Az occulocephalogyr mozgásokban van szerepe
b. A híd tegmentumában található
c. Efferens rostokat küld az agykéreg látómezejébe
d. Afferens rostokat kap a Westphal Edinger magtól
e. Efferens kapcsolatai a fasciculus longitudinalis medialis révén valósulnak meg

37. * A pulvinar a következő rendszer társító magjait tartalmazza

a. Hallórendszer
b. Vestibuláris rendszer
c. Optikus rendszer
d. Szagló rendszer
e. Extrapiramidális rendszer

38. A thalamus nucleus ventralis posterolateralis(VPL)és nc. ventralis postero

medialis(VPM) esetében
a. A VPL társító mag
b. A VPM másik neve Fleschsig féle nc. arcuatus
c. A VPL afferentációja a lemniscus trigeminalis
d. A VPM afferentációja a lemniscus medialis
e. Kölcsönös kapcsolatban vannak a szomatoszenzoros mezővel

8
39. A habenula :
a. A tobozmirigy felett levő bemélyedés
b. A kétoldali habenula magvak között nincs összeköttetés
c. Magcsoportja a szaglással kapcsolatos vegetatív reflexeket szabályozza
d. Efferens rostokat ad a középagy interpeduncularis magcsoportjához
e. A commissura habenularum összeköti a habenula magvakat a hypothalamussal

40. * A hátulsó hypothalamus magcsoporthoz tartozik

a. Nc. mamillaris
b. Nc. infundibularis
c. Nc. supraopticus
d. Nc. tuberalis dorsomedialis
e. Nc. paraventricularis

41. A nucleus lentiformis alkotórésze :

a. N. caudatus
b. Putamen
c. Globus pallidus
d. Nc. lentiformis
e. Amygdala

42. *Az alábbi állítás igaz :

a. A paleostriatum a putamennek felel meg
b. A paleostriatum a neostriatumnak alárendelt mozgatóközpont
c. A neostriatumot többségben nagy multipoláris sejtek alkotják
d. A paleostriatum felépítésében kis erejű és orsó alakú sejtek vannak
e. A nc. caudatus és nc. lentiformis közösen a pallidumot hozzák létre

43. A neostriatum efferens kapcsolatai:

a. Ellenoldaliak
b. Azonos oldaliak
c. Gátlók
d. Ingerlők
e. Mediátoruk a glicin

44. A pallidum efferens rostjai:

a. A thalamus nem specifikus magjaihoz vezetnek

9
 b. A substantia nigrahoz vezetnek
c. A híd retikuláris állományához vezetnek
d. A nc. subthalamicushoz vezetnek
e. A neostriatumhoz vezetnek

45. *A Betz sejtek megtalálhatóak az agykéreg:

a. I. rétegben
b. II. rétegben
c. III. rétegben
d. IV. rétegben
e. V. rétegben

46. * A Martinotti sejtek:

a. Az agykéreg mind a 6 rétegében előfordulnak
b. Rövid leszálló axonnal rendelkeznek
c. GABA-erg gátló neuronok
d. Effektor sejtek
e. Dendritjeik az I. Rétegben vízszintesen találhatók

47. A látómezők esetében igaz:

a. Az elsődleges látómező az area striata
b. Az elsődleges látómező a 18-as Brodmann mezőnek felel meg
c. A másodlagos látómező az aria peristriata
d. A társító mező az area parastriata
e. A másodlagos és társító látómező a 18, 19-es Brodmann mezőnek felel meg

48. A Wernicke féle beszédközpont:

a. A beszéd motoros mezője
b. Domináns agyféltekében található
c. A nem domináns agyféltekében található
d. Megfelel a 44, 45-ös Brodmann mezőknek
e. Kölcsönös kapcsolatban van a Broca féle mezővel

49. * A commisura anterior összeköti:

a. A habenula magvakat a hippocampussal
b. A hypothalamus elülső magvait a hippocampussal
c. A thalamus elülső magvait a hypothalamus elülső magvaival
d. A lobus olfactoriust, a corpus amygdaloideumot és a gyrus parahippocampalissal
e. A corpus mammillaret a gyrus parahypocampalissal

50. Az artikulált beszéd mozgatóközpontja:

a. Jobbkezeseknél a bal agyféltekében található
b. Jobbkezeseknél a jobb agyféltekében található

10
 c. A gyrus frontalis inferior trianguláris és opercularis részében van
d. A gyrus frontalis superiorban van
e. Megfelel a 4-es Brodmann mezőnek

51. * Az ízérző rostok végződési helye:

a. Nc. ambiguus
b. Nc. tractus solitarii felső része
c. Nc. tractus solitarii alsó része
d. Nc. dorsalis nervi vagi
e. Nc. salivatorius inferior

52. *Az alábbiak közül melyik mag szomatomotoros?

a. Nc. dorsalis nervi vagi
b. N. salivatorius inferior
c. Nc. ambiguus
d. Nc. tractus solitarii
e. Nc. salivatorius superior

53. A faciális magcsoportról igaz:

a. A mozgató mag a híd tegmentumában kezdődik és lenyúlik a C1-C2-es szelvényig
b. A motoneuronok axonjaik megkerülik a távolító ideg magját
c. Az ízlelő mag a nc. salivatorius superior felső része
d. A nc. salivatorius superior a híd tegmentumában található
e. A nc. tractus solitarii a középagybanés a hídban található

54. Részt vesznek a nyelési reflek kivitelezésében az alábbiak:

a. V. agyideg mozgató magja
b. V. agyideg érző magjai
c. IX. agyideg
d. XII. agyideg
e. X. agyideg

55. *A kisagysátor:
a. A koponyaüreget egy supratentorialis és egy infratentorialis rekeszre osztja
b. A két nagyagyfélteke közé ékelődik
c. A crista gallin és a sulcus sinus sagitalis superioris peremén tapad
d. A közepén levő nyíláson haladnak át a kisagykocsányok
e. A kisagy alsó felszíne és a nagyagy nyakszirti lebenye közé ékelődik

11
56. A sinus cavernosus:
a. Közlekedik a Sinus circularisszal
b. Tartalmazza az A. carotis interna petrosus szakaszát
c. Oldalfalának kettőzetében halad a n. oculomotorius
d. Közlekedik a sinus rectusszal
e. Oldalfalának kettőzetében halad a n. abducens

57. Ligamentum denticulatum:

a. Az agytörzs két oldalán sorakoznak
b. 12-24 háromszög alakú vékony szalagocska
c. A szagittális síkban helyezkednek el
d. Az agyidegek rögzítésében is szerepet játszanak
e. Csúcsuk az arachnoidea és dura, alapjuk a pia mater fele néz

58. A a. communicans anterior:

a. A Willis gyűrű elülső falát alkotja
b. A Willis gyűrű elülső-oldalsó falát alkotja
c. Kapcsolatot teremt a két carotis rendszer között
d. Kapcsolatot teremt a carotis és vertebrális rendszer között
e. Az a. cerebri media ága

59. A nc. dentatusra igazak a kovetkezok: 84 old

a) Afferens rostjait a voros magbol kapja
b) Kozep fele nyitott
c) Afferens rostjai a talamusbol kapja
d) Efferens rostjai a vorosmaghoz jutnak
e) Efferens rostjai a keregbe jutnak

60. A felső kisagykocsányon áthalado keresztezett pálya: 85 old

a) Olivocerebellar
b) Cerebellorubral
c) Spinocerebellar post
d) Vestibulocerebellar
e) Cerebellotalamic

12
61. A kisagy afferens palyaira hamisak a kovetkezok, kiveve: 87 old
a) Spinoolivar nem keresztezett
b) Olivocerebellar nem keresztezett
c) Olivocerebellar keresztezett
d) Corticocerebellar keresztezett
e) Spinoolivaris keresztezett

62. A kisagy extrinsic impulzuskorei: 86 old

a) Vestibule-cerebello-vestibularis, a neocerebellum impulzuskore,szerepe van a
terbeli tajekozodasban, poszturalis, egyensulyozasi reflexekben
b) Vestibule-cerebello-vestibularis, az archicerebellum impulzuskore, szerepe
van a terbeli tajekozodasban, poszturalis es egyensulyozasi reflexben
c) Olivo-cerebello-rubralis, az archicerebellum impulzuskore, szerepe van a nem
akaratlagos mozgasokban-helyvaltoztatas
d) Cerebello-cerebro-cerebellaris, a paleocerebellum impulzuskore. A kisagy
agykergi ellenorzese
e) Cerebello-cerebro-cerebellaris, a neocerebellum impulzuskore, a kiagy
agykergi ellenorzese

63. A thalamus magvai: 91 old

a) A pulvinar optikus rendszer tarsito magvait tartalmazza
b) A nc. Ventralis anterior a lemniscus spinalis reven kap aff.rostot
c) Az elulso magcsoport az extrapiramidalis rendszer rele magjait tartalmazza
d) Az intralaminaris magok a retikularis allomanyhoz tartoznak
e) A medialis magcsoportnak efferens kapcsolatai vannak a hypotalamussza

64. A corpus geniculatum laterala efferens rostjaira hamisak a kovetkezo allitasok: 95 old
a) Mintradiatio optica jutnak a hallokeregbe
b) Indulnak a felso ikertestbe is
c) Indulnak az also ikertestbe is

13
 d) Indulnak az area pretectalisba is
e) Mind radatio optica jutnak a latokeregbe

65. A metatalamusz: 94-95 oldal

a) A medialis terdestest az optikus rendszerhez tartozik
b) A lateralis terdestest a hallorendszerhez tartozik
c) A lateralis terdestest efferens rostokat kuld az are pretectalisba es a
hypotalamuszba
d) A medialis terdestest efferens rostja a lemniscuc lateralis
e) A medialis terdestest szerkezeteben magnocerebellaris es parvocerebellaris
resz talalhato

66. A hipotalamusz elulso magcsoportjai : 99 old

a) nc supraventricularis
b) nc supraopticus
c) nc tuberal
d) nc infundibular
e) nc preoptic

67. A hipotalamusz magvai: 100-101 old

a) Nc paraventric releasing hormonokat termel
b) Nc preoptic oxitocint termel
c) Nc supraoptic ADH termel
d) Nc infundibularisban vegzodo afferens rostok alkotjak a tractus
tuberoinfundibulart
e) Hatulso magcsoportja a limbikus rendszerhez tartozik

68. * A stria medullaris osszekoti: 102 old

a) Corpus mamillar-epifizis
b) Preoptic magcsoport-nc habenulae
c) hypotalamus-retikular allomany
d) hypothalamus-vegetatitv agyideg magva
e) csikolt test-nc tuberal

69. * Az agytorzs retikularis magvaira hamisak a kovetkezok, kiveve : 105 old

a) A magcsoportok 3 oszlopba rendezodnek
b) Nem rendezodnek oszlopba
c) 2 oszlopba rendezodnek

14
 d) 4 oszlopba rendezodnek
e) A lateralis magcsoport a hid tegmentumaban talalhato

70. A retikularis allomany: 106-107 old

a) Receptor magvai a IV agykamra korul van
b) Az agytorzs raphe magvai serotoninergek
c) A tr.reticulospinalis lateralis befolyasolja a cardiovascularis reflexet
d) Felszallo aktivalo retikularis rendszer rostjai a limbikus rendszerben es a
hypotalamuszban ernek veget
e) Magvai nem kapnak afferens rostokat a kisagytol

71. *A corpus striatum : 110 old

a) Nc caudatus a capsula interna es externa kozott talalhato
b) Putamen es aglobus pallidus kozti hatart a lamina medullaris medialis kepezi
c) A neostriatum a nc caudatus es a putamen alkotja
d) A paleostriatumot a globus pallidus es striatum ventral alkotja
e) A nc lentiformis a putamen es claustrum alkotja

72. A corpus striatum kapcsolatai: 112 old

a) Neo aff serkento rostokat kap a feketeallomanybol
b) Pallidum eff rostokat kuld a nc subthalamicushoz
c) Thalamostriatalis rostok ellenkezo oldaliak
d) Pallidothalamicus rostok kepezik az ansa lenticularist es a fasciculuc
thalamicust
e) Striatonigralis rostok dopaminerg gatlo rostok

73. A gyrus cingulira igaz: 119 old

a) Nem vesz reszt a gyrus fornicates alkotasaban
b) Reszt vesz a gyrus postcentralis alk.
c) Reszt vesz a gyrus temporalis inferior alkotasaban
d) Egyesul a gyrus parahipocampalissal
e) Reszt vesz a Brocca fele lobus limbicus alkotasaban

15
74. *A formation hippocampalishoz tartozik: 126 old
a) Gy.fascicolaris
b) Corpus amygd
c) Gy paraolfact
d) Area entorhinalis
e) Gy paraterminalis

75. A stria olfactoria lateralisra hamis allitas, kiiveve: 124 old

a) Area sptalisba jut
b) Area entorhinalisba jut
c) Substantia perforate anteriorba vegzodik
d) Gyrus paraterminalisba vegzodik
e) Uncushoz jut

76. Az archicortexre jellemzo, kiveve: 129 old

a) Legosibb resz
b) Lobus piriformis kerge
c) Legfiatalabb
d) Formacio hippocampalisba van jelen
e) A,d valasz helyes

77. A limbikus rendszernek szerepe van : 147 old

a) Emocionalis magatartas
b) Beszed inditas
c) Motivacio
d) Mozgas koordinacio
e) Egyensuly megtartas

16
 78. A limbikus rendszerrol igazak: 148-150 old
a) Paleocorticalis kergi mezoje a hippocampus
b) Magjai kizarolag a diencephalonban es a telencephalonban vannak
c) Afferens rostokat kap a medialis eloagyi koteg reven
d) Efferenc rostokat kuld a hipofizishes es az extrapiramidalis rendszerhez
e) Fornix postcomissuralis nyalabja a corpus mamillareban er veget

79. Az oldalsó agykamra határai: 127 old

a) Az elülső szarv mediális fala a septum pellucidum
b) A központi rész tetejét a farkos mag alkotja
c) Az alsó szarv felső oldalsó fala a farkos mag farka
d) A központi rész alsó falát mediálisan a thalamus alkotja
e) A hátsó szarv felső fala a fornix

80. *Az agykéreg neuronjai: 130 old

a. A Martinotti sejtek mind a hat rétegben előfordulnak
b. A Cajal sejtek a VI rétegre jellemzőek
c. A Meynert sejtek axonjai az agytörzsben érnek véget
d. Az orsó alakú sejtek a II és IV rétegre jellemzőek
e. A piramis sejtek GABA- erg gátló neuronok

81. A kiegészitő motoros kéregre jellmező: 135 old

a. A féltekék laterális felszinén található
b. A féltekék mediális felszinén található
c. Szerepe van a mozgás kiváltásában
d. Szerepe van a mozgás tervezésében
e. A laterális homlokteketvényben található

82. Az agykérgi mezők: 136-138 old

a. A beszéd megértésének mezője a domináns agyfélteke temporo- parietális részében
található
b. A másodlagos látómezőben vetül egymásra a két szemben keletkezett kép
c. Az elsődleges hallómező a gyrus postcentralisban található

17
d. A prefrontálistársitó mező hangolja egybe a szenzoriális információt
e. Az elsődleges testérző mező a gyrus postcentralisban található

83. * A beszéd megértésének központja: 138 old

a. A nem domináns agyféltekében található
b. Kapcsolatban van a látókéreggel
c. Wernicke féle mező
d. Nincs kapcsolatban a Broca féle mezővel
e. Kapcsolatban van a másodlagos testérző kéreggel

84. A capsula internara igazak a következő állitások: 142 old

a. Crus anterius capsulae internae rostja a Tractus corticorubralis
b. Crus anterius capsulae internae rostja a Tractus frontopontius
c. Crus posterior capsulae internae része a thalamo- rubralis rész
d. Crus anterius capsulae internae rostja a Tractus corticospinalis
e. Crus posteriorcapsulae internae része a thalamo- lenticularis rész

85. A pallidum hatása az itomtónusra: 114 old

a. Az izomtónust csökkenti
b. Az izomtónust fokozza
c. Ellenyúlyozza a striatum
d. Nincen hastással az izomtónusra
e. Csak a d. Válasz helyes

86. Az agyféltekék fehérállománya: 143-145 old

a. A vetületi rostok különböző kérgi mezőket kötnek öszze
b. Az eresztéki rostok a kérget és a rerikuláris állományt kötik össze
c. A tr. corticospinais rostjai a capsula interna kis területére tömörülnek
d. A fasciculus longitudinalis inferior a nyakszirti lebenyt köti össze a hippocampussal
a kétoldali amygdalat a commissura anterior köti össze

87. A thalamocorticalis rostora igaz, kivéve: 93-94 old

a. A hátulsó központi tekervény elsődleges szomatoszenzitiv kérgéből indulnak
b. A pedunculus thalami superiort alkotják (nincs ilyen)
c. A test kérgi vetülete azonos oldali

18
d. A test kérgi vetülete ellenoldali (azonos)
e. Homunculus senzitivust alkotják

88. A lemniscus medialis pálya első neronja: 153 old

a. A gerincvelő
b. A csigolyaközti dúcban
c. A kisagyban
d. A nyúltvelőben
e. A nagyagyban

89. A spinothalamicus rendszer receptorai: 157 old

a. Nem találunk nociceptorokat
b. Fusus neuromuscularis
c. Hő receptorok
d. Fájdalomérző receptorok
e. Szövetkárosodás által kiváltott ingert nem jelzik

90. A spinothalamicus rendszer pályáiról igaz: 157 old

a. Az elülső spinothalamicus pálya a hő érzetet továbbitja
b. Nem látszik
c. Mindkét spinothalamicus pálya deutoneuronja a thalamus nc. Ventralis postero
lateralisban található
d. A laterális spinothalamicus pálya paleo- spinothalamicus rostjai a fájdalom
intenzitássát jelzik
e. Az agytörzsben lemniscus spinalisként haladnak

91. A proprioceptiv pályák: 161-162 old

a. Receptorai az inorsók és a Ruffini testecskék
b. A nyaki szelvények számára a deutoneuron a gv. hátulsó szarvában található
c. A tr. spinocerebellaris anterior kétszer kereszteződik
d. A spinooliváris és spinoreticularis pályák tudatos proprioceptiv pályák
e. A nemtudatos proprioceptiv pályák kérgi vetülete a gyrus precentralisban található

19
 92. A trigeminus magokra igaz: 164 old
a. Nucl. tractus spinalis nervi trigemini (Rolando- féle kocsonyás mag). Az elemi
tapintás, hő és fájdalomérzés neuronjait tartalmazza
b. Nucleus principalis senzorius nervi trigemini.Proprioceptiv mag a rágóizmok, a külső
szemizmok (V/1) és a mimikai izmok (VII) számára.
c. Nucl. tractus mesencephalici nervi trigemini.Proprioceptiv mag a rágóizmok, a külső
szemizmok (V/1) és a mimikai izmok (VII) számára.
d. Nucl. tractus spinalis nervi trigemini (Rolando- féle kocsonyás mag) Discriminativ
szomatoszenzitiv mag
e. Nucl. tractus mesencephalici nervi trigemini. Az elemi tapintás, hő és fájdalomérzés
neuronjait tartalmazza

93. Szagló pályarendszer 166-167 old

A protoneuron a szaglósejt (bipoláris), deutoneuronok a szaglógumó mitrális sejtjei;
A szaglógumó 5 lemezes szerkezetű, több szaglósejt kevesebb mitrálissal szinaptizál
(konvergencia)
Szerintem ezek fontosobbak itt

94. Az izlelőpályára igaz: 169 old

a. A n. Lingualis (V/3), majd a chorda tympani útján a nyelv hátulsó ⅓ részéből a
ganglion geniculihoz haladnak.
b. A ggl. Geniculi axonjai a n. Intermedius (Wrisberg, VII- bis) rostjaiként a nyúltagyi
deutoneuronhoz a nucl. Tractus solitariiba jutnak.
c. A nyelvgaratideg és a bolygóideg dúcaihoz tartozó dendritek a nyelv elülső ⅔ és a
szomszédos területekről szállitják az izérző ingerületeket
d. A nucl. Tractus solitarii izérző magvából kiinduló idegrostok eyg része a
hypothalamus magvaihoz, más része a thalamus nucl. Ventralis postero- medialisba vezet.
e. A thalamo- cortikális rostok a thalamus alsó kocsányában a capsula externa hátulsó
szárán át az agykéreg szomatoszenzitiv mezőibe vetülnek.

20
 95. Tr. corticospinalis anterior: 179 old
a. A corticospinalis rostok 80 %- t tartalmazza
b. A pálya gerincvelői szakasza az azonos oldali elülső kötegben száll le, a gerincvelő
thoracalis szakaszáig.
c. A pálya rostjai preterminálisan a megfelelő szelvény szintje előtt a commissura alba
posteriorban kereszteződnek.
d. A rostok a VII. és IX. Rexed lemezeknek a nyak és a váll izmait beidegző neuronjain
végződnek .
e. A gerincvelő- nyúltagyi átmenet szintjén a rostok naygobb része kereszteződik és a
decussatio pyramidumot alkotja.

96. Gerincvelői extramiramidális pályák: 181 old

a. Tractus rubrospinalis (Monakow) a Forell keresztezősdésben (decussatio tegmentalis
ventralis) kereszteződik.
b. Tr. tectospinalis a Forell kereszteződésben (decussatio tegmentalis ventralis)
kereszteződik.
c. Tr. olivospinalis, a fej és a felső végtag mozgásaiban van szerepe.
d. Tr. vestibulospinalis a test vertikális forgó mozgásait ellenőrzi.
e. Tr. interstitiospinalis, szerepük van az extensor izmok tónusának övelésében, a törzs,
a vállöv és a medenceöv izmainak működésében.

97. A gv. Verőerei: 196 old

a. Az a. Spinalis anterior a köponyán belül szimmetrikusan ered a nyúltagy elülső
felszinén az a. Vertebralisokból
b. A két a. Spinalis anterior a gv. Hátulsó….

98. A velőcső két része: NeAn 17 old (szerintem itt hamist kellene kérdjen)
a. Szelvényes rész- a telencephalon
b. Szelvényes rész- a gv.
c. Szelvényes rész- az agytörzs telepe
d. Nem szelvényes rész- a diencephalon
e. Minden válasz helyes

21
 99. Proprioceptorork a: 161 old
a. Bőr tapintótestecskéi
b. Inorsók
c. Glomus caroticus receptorai
d. Izomidegorsók
e. Vesztibuláris receptorok

100. A mediátorokról igaz: 25-27 old

a. Serotoninergiás neuronok a hipothalamusban találhatók
b. A glicin és a glutaminsav gátló mediátorok
c. Az opioid receptorok kizárólag a posztszinaptikus embránon találhtók
d. Az acetilkolin muszkarin és nikotin receptorokra hat
e. Hisztamin hosszantartó hatásokat vált ki

101. * Harántmetszetben a gv hátsó szarvának zónái: 37 old

a. Zona marginalis- Rolnado
b. Zona marginalis- Silvius
c. Columna dorsalis- Rolando
d. Substantia gelatinosa- Rolando
e. Substantia gelatinosa- Waldeyer

102. * A gv szürkeállományáról igaz: 42 old

a. A gv idegek szomatoszenzitiv rostjai a közbelső szürkeállomány afferentációi
b. A nucleus dorsalis (Clarke) az elülső szarvban található
c. At elülső szarv mediális magvai idegzik be a végtagok izmait
d. A gamma motoneuronok az izomorsók feszülési fokát szabályozzák

103. * A gv oldalsó kötegében található leszálló pálya a: 38 old

a. Tr. olivospinalis
b. Tr. spinoolivaris
c. Tr. vestibulospinalis
d. Goll és Birdach pályák
e. Tr. rubrospinalis

22
 104. A fossa rhomboideara igaz: 52 old
a. Középbarázdája a sulcus limitans
b. Része a coll. Facialis
c. Része a sulcus lateralis
d. A hid és nyúltagy hátsó felsznének felel meg
e. Egyik sem helyes

105. A trigeminalis magcsoport érző magjai: pl 58 old

a. A nucl. Tr. spinalis nervi trigemini
b. A nucl. Tr. diencephalici nervi trigemini
c. A nucleus motorius principalis
d. A nucl. Tr. myencephalici nervi trigemini
e. A nucl. Tr. mezencephalici trigemini

106. Nucl. motorius n. Facialis 59 old

a. A hid tegmentumának dorso- mediális részében helyezkedik el, a mimikai izmok
beidegzését végzi
b. A motoneuronok axonjai ez megkerülik a trochleáris-magot, fossa rhomboidea coll.
Facialisat képezi
c. Internucleáris kapcsolatok útján a cornea-, pislogás-, és az intraoralis reflexivek
záródnak (V- VII)
d. Supranuclearis kapcsolatok módositják az arckifejezést (mimika, spontán nevetés)
e. Agykérgi kapcsolatok a corticonuclearis pályákon. A homlokizmoknak egyoldali
(ellenoldali), a szájkörüli izmoknak kétoldali beidegzése van.

107. A glossopharyngeus vagus magcsoportrol igaz: 60 old

a) A nc.tr solitarii felso resze izerzo rostok vegzodesi helye
b) A nc tr solitarii also resze viszceroszenzitiv

108. A n. accessorius magcsoport: 61 old

a) Rostjai mint aberralo rostok a n.vaghoz csatlakozik
b) A nc.spinalis motoneuronjai a gv. C1-C6 szelvenyeinek elulso szarvaban

23
 109. Az agytörzs saját mavairól igazak: 62-63 old
a. A nucl. Cuneatusnak (Burdach) és a nc. Gracilisnek (Goll) extrapiramidális mozgató
szerepük van
b. A nucl. Cuneatusból (Burdach) indul ki a fasciculus cuneatus
c. A tr. tegmentalis centralis összeköti az olivát az ellenoldai thalamussal
d. Az oliva superior magcsoport a hallórendszerhez tartozik
e. A hid magvaiból kiinduló tr. pontocerebellaris kereszteződik

110. A olajkamag kapcsolatai: 63 old

a. A tr. tegmentalis centralis összeköti az azonos oldali thalamussal és a vörös maggal
b. A tr. olivocerebellaris rostjai mint fibrae arcuatae externae az ellenoldai kisagy-
félekébe jutnak
c. A tr. olivospinalis az olivából a nyaki gv. szelvényekbe vezet
d. A tr. cerebelloolivaris rostjai a kisagyból a felső kisagykocsányokon át az azonos
oldali olivába vezetnek
e. A tr. spinoolivaris integrált exteroceptiv rostnyaláb a gerincvelőből az olivába

111. Az agytörzs összeköttetéseiről igazak: 55-56 old

a. Az alsó kisagykocsány a ponto- cerebelláris pályákat tartalmazza
b. A felső kisagykocsány a nyúltagy hátulsó- oldalsó felén található
c. Az area pretectalis a pupilla reflexiv kialakitásához járul hozzá
d. A commisura posterior a tobozmirigy alatt található
e. Az area tegmentalis ventralis az oliva és agykocsányok közötti zóna

112. * Az agytörzs fehérálloányáról igaz: 68-71 old

a. A lemniscus lateralis a nc. Cuneatusból ered
b. A decussatio tegmentalis ventralist a spinothalamicus pályák kerszteződése hozza
létre
c. A fasciculus longitudinalis dorsalis a hypothalamus és a vegetativ agyidegi magvan
közötti összeköttetés
d. A fasciculus longitudinalis medialis a pupilla reflex kialakitásában játszik szerepet
e. A tr. tegmentalis centralis az ikertestekből

113. * A tractus corticobulbaris szétszóródik a következőkhöz: 67 old

a. A középagy magvaihoz
b. A hidi magvakhoz

24
c. A nyúltagy mozgató magvaihoz
d. A retikuláris állomány magvaihoz
e. Egyik sem helyes

114. * Kisagy magvai: 83-84 old

a. A nc. Globosusnak szerepe van a szegolyó reflexes mozgásában
b. A nc. Fastigii a hajlitó izmok tónusát szabályozza
c. A nc. Fastigii afferens rostokat kap a vermisből
d. A nc. Emboliformis efferens rostjai az alsó kisagykocsányban halafódnak
e. A nc. Dentatus afferens rostokat kap a vörös magból

115. A kisagykéreg neuronjainak kapcsolatai: 81 old

a. A szemcsesejtek efferens rostjai a moharostok
b. A Purkinje sejtek afferens rostjai a kúszórostok
c. A külső csillagsejtek afferens rostokat kapnak a Purkinje sejtektől
d. A belső csillagsejtek efferens rostokat küldenek a kisagyi magvakhoz
e. A Golgi II sejtek efferens rosotkat küldenek a kisagyi glomerulushoz

116. A nucleus dentatus afferens rostokat kap a : (2 valaszos)

a konyv azt irja:afferens rostjait a lobus posterior oldalso reszenek a kergebol kapja
roman konyv:cortexul lobului posterior ,zona laterala a cerebelului
A. Vermistől
B. A lobus anteriorból
C. A lobus posteriorból
D. A paleocerebellumból
E. A neocerebellumból

117. A nem tudatos proprioceptiv palya neuronjai:161.old

A.A protoneuron a gerincvelo hatulso szarvaban van(nem igaz,a csigolyakozti ducban van)
B.A deutoneuron a thoracalis szelvenyek szamara a nucl.cuneatus accessoriusban van
C.A deutoneuron a nyaki szelvenyek szamara a nc.sorsalis Clarke-ban van
D.A deutoneuron a nyaki szelvenyek szamara a V-VII Rexed lamellakban van
E.A rendszernek nincs harmadik neuronja-talan ez a jo

118. Az also kisagykocsanyon halad at:

A.Tr.spinocerebellaris anterior
B.Tr.pontocerebellaris
C.Tr.cerebellorubralis
D.Tr.vestibulocerebellaris
E.Tr.cerebellothalamicus

25
 119. A neuron polarizacios egyseg ,mert:
A.Egyes reszeinek karosodasa kihat a teljes sejtre
B.Az ingeruletet tobb iranyba vezeti—csak egy iranyba vezetodik!!
C.A neuron osszes resze egyetlen sejthez tartozik
D.A neuron osszes eleme egyetlen sejtbol alakult ki
E.Egyik allitas sem igaz

120. Az agykereg szerkezetere igaz:129.old

A.A lamina pyramidalis externa a III.reteg
B.A lamina zonalis a II.reteg
C.A lamina granularis externa az I.reteg
D.A lamina multiformis az I.reteg
E.A lamina pyramidalis interba a IV.reteg

121. A legvastagabb rostok a:23.oldal

A.A alfa rostok
B.C rostok
C.A delta rostok
D.A gamma rostok
E.B rostok

122. A nyultagy NEM kap agakat a:199 old.

A.A.spinalis anterior(kap)
B.A.spinalis posterior(kap)
C.A.vertebralisbol—a vertebro-basillarisbol kap,ha ez ugyanaz
D.Art.cerebelli superior
E.Art.cerebelli inferiorbol(kap)

123. A nc.fastigii efferentációi:

A.) Substantia nigra
B.) Vermis
C.) Flocculonodularis kéreg

26
D.) Vörös mag
E.) Vesztibuláris magok

124. A vörösmag kapcsolatairól igaz:

A.) A tractus rubris olivaris nem keresztezi
B.) A tractus dentatorubralis az alsó kisagykocsányban halad
C.) A tractus rubrospinalis keresztezett
D.) A tractus corticorubralis keresztezett
E.) A tractus dentatorubralis az azonos kisagyféltekéhez megy

125. A trigeminalis magcsoportról igaz:

A.) A mozgató meg az érző mag ... található
B.) A nc.sensoris principalis a híd tegmentumában (felső-oldalsó részen) található
C.) A rágómag a híd tegmentumában van és lenyúlik a C1-C2-es szelvé...
D.) A nc.tractus spinalis nervi tr... a középagyban van
E.) Az összes mag a híd tegmen... található

126. Trigeminális pályarendszer kérgi vetülete:

A.) Gyrus postcentralis
B.) Gyrus precentralis
C.) Prefrontalis társító mező
D.) Froontoparietális operkulum
E.) Aria striata

127. Paraszimpatikus dúcok:

A.) Ganglion cervicale superior
B.) Ganglion ciliare
C.) Ganglion spirale
D.) Ganglion pterygopalatinum
E.) Ganglion trigeminale neuronjai

128. A járulékos hallómagvakról igaz:

A. Nyúltagyban találhatók
B. Oliva szuperior szerepe a hangforrás lokalizációja
C. Trapéztest körül találhatók
D. Medialis lemninskus pálya magja is idetartózik
E. Kapcsolataik kizárólag azonos oldaliak

129. A nucleus dentatum afferens rostokat kap a:

A. vermistől
B. lobus anteriortól
C. lobus posteriortól

27
 D. paleocerebellumtól
E. neocerebellumtól

130. (nem látszik rendesen, de a valaszok ezzel kapcsolatosak) Kisagykéreg

felületes rétegében található sejttípusok:
A. kosársejtek
B. kis csillagsejtek
C. Purkinje sejtek
D. Granuláris sejtek
E. Golgi II típusú sejtek

131. A neostriastum reszei:

A.Putamen
B.Nc.caudatus
C.Globus pallidus-paleostriatum
D.Nc.lentiformis
E.Claustrum

132. A környéki idegrendszer alkotóelemei a következők:

a.Centrális érző idegdúcok
b.Perifériás vegetativ idegdúcok
c.Perifériás mozgató idegdúcok
d.Nyúltvelő
e.Ideg törzsek

133. Az agyhólyagok kitüremkedései a következők:

a.Mesencephalonikus kitüremkedés
b.Telencefalikus kitüremkedés
c.Diencefalikus kitüremkedés
d.Metencephalonikus kitüremkedés
e.Myencephalonikus kitüremkedés

134. A velőcső két része:

a.Szelvényes rész-a telencephalon
b.Szelvényes rész-a gerincvelő
c.Nem szelvényes rész-a diencephalon
d.Szelvényes rész-az agytörzs telepe
e.Egyik válasz sem helyes

28
 135. A velőcső falában képződött rétegek a következők:
a.Stratum ependymale
b.Stratum neuralis
c.Stratum granulare
d.Stratum marginale
e.Stratum laterale

136. A velőtarajból származnak:

a.A mellékvese kéregállománya
b.A mellékvese velőállománya
c.A Cajal-sejtek
d.A keményagyhártya
e.A lágyagyhártya

137. A perifériás gliaelemek tipusai:

a.Schwann-sejtek
b.Ependymasejtek
c.Neurilemma
d.Mesenchymasejtek
e.Satellita-sejtek

138. Az interneuronális szinapszisok alkotó elemei:

a.Membrana postsynaptica
b.Fissura synaptica
c.Pars retrosynaptica
d.Pars intersynaptica
e.Pars postsynaptica

139. Nem-opioid neuropeptidek:

a.Dinorfin
b.Enchefalin
c.VIP
d.Glicin
e.GABA

29
 140. Interoreceptorok a következők:
a.A harántcsikolt izmok idegvégződései
b.Noiceptorok
c.Fotoreceptorok
d.Az agyhártya receptorai
e.Zsigeri szabad idegvégződések

141. A vegetative efferens rostok lehetnek:

a.Vasomotorosak
b.Termoreceptorosak
c.Algoreceptorosak
d.Pilomotorosak
e.Mechanoreceptorosak

142. A felső hasfali reflex kiterjed:

a.A Th7-11 szelvényre
b.A Th2-7 szelvényre
c.A Th1-7 szelvényre
d.A Th2-12 szelvényre
e.Egyik válasz sem helyes

143. Harántmetszetben a gerincvelő hátsó szarvának zónái:

a.Zona marginalis-Rolando
b.Zona marginalis-Silvius
c.Columna dorsalis-Rolando
d.Substantia gelatinos-Rolando
e.Substantia gelatinosa-Waldeyer

144. A Lissauer zónára igaz:

a.Hátulsó szarva négyszögletes
b.Része egy közbelső szürkeállomány
c.Lemezes szerkezete van
d.Fehérállomány alkotja
e.Szürkeállomány alkotja

145. A gerincvelő oldalsó kötegének felszálló pályái:

a.Tractus tectospinalis

30
b.Tractus septomarginalis
c.Tractus spinovestibularis
d.Tractus Lissauer
e.Tractus Burdach

146. A gerincvelő oldalsó kötegének leszálló pályái:

a.Tractus Gowers
b.Tractus rubrospinalis
c.Tractus Flechsig
d.Tractus corticospinalis medialis
e.Tractus Goll

147. A gerincvelő szürkeállományának kapcsolatai lehetnek:

a.Extrasegmentális kapcsolatok
b.Intraszegmentális kapcsolatok
c.Subszegmentális kapcsolatok
d.Supraszegmentális kapcsolatok
e.Mezoszegmentális kapcsolatok

148. A gerincvelő elülső szarvának magcsoportjai a következők:

a.A n.accessorius spinalis magva
b.A n.vagus magva
c.A n.phrenicus magva
d.A n.trigeminus magva
e.A n.oculomotorius magva

149. A gamma motoneuronokra jellemző:

a.Nagy multipoláris sejtek
b.Beidegzik a vázizmokat
c.Dinamikus müködésüek
d.Statikus müködésüek
e.Nagy multipoláris sejtek

150. Az izommüködést szabályzó interneuronális körök:

a.A Renshaw aktiváló kör
b.A Sherrington féle reciprok gátlás
c.Fasciculus Burdach

31
d.Tractus Lissauer
e.Tractus Gowers

151. A gerincvelő anterolateralis nyalábjaira igaz:

a.Leszállók
b.Tractus spinotectális is ilyen
c.Nyomásérzékelők
d.Hőérzékelők
e.Tractus Gowers is ilyen

152. Az olivára igaz:

a.Az oliva előtti barázda a X.agyideg kilépési helye
b.Az oliva mögötti barázda A XI.agyideg kilépési helye
c.Az oliva fölötti árok a XII.agyideg kilépési helye
d.Az oliva mögötti árok a IX.agyideg kilépési helye
e.Az oliva fölötti árok a XI.agyideg kilépési helye

153. A fossa rhomboideára igaz:

a.Középbarázdája az sulcus limitans
b.Része a colliculus facialis
c.Része a sulcus lateralis
d.A híd és nyúltagy hátsó felszinének felel meg
e.A híd és nyúltagy elülső felszinének felel meg

154. Az agytörzs összeköttetései:

a.Pedunculus cerebellaris inferior
b.Pedunculus cerebellaris lateralis
c.Pedunculus cerebellaris minor
d.Brachium conjunctivum
e.Area striata

155. A branchimotoros magvak reális eredési helye:

a.A tegmentum dorsomediális része
b.A tegmentum dorsolaterális része
c.A tegmentum ventro-mediális része
d.A tegmentum ventro-laterális része
e.A tegmentum dorsalis része

156. Az agyidegek kapcsolatai lehetnek:

a.Thalamikusak

32
b.Hypothalamikusak
c.Corticalisak
d.Agytörzsi
e.Intranukleárisak

157. A trigeminalis magcsoport érző magjai:

a.A nucleus tractus spinalis nervi trigemini
b.A nucleus tractus diencephalici nervi trigemini
c.A nucleus tractus mezencephalici nervi trigemini
d.A nucleus tractus myencephalici nervi trigemini
e.A nucleus motorius principalis

158. A nucleus ruber kapcsolatai:

a.Tractus corticorubralis
b.Tractus olivorubralis
c.Tractus rubro-tegmentalis
d.Tractus rubroretikularis
e.Tractus neorubralis

159. A colliculus superioresnak kapcsolatai vannak a:

a.Thalamusszal
b.Gerincvelői magvakkal
c.Hypothalamusszal
d.Középső térdestesttel
e.Agykéreggel

160. A tractus corticobulbaris szétszoródik a következőkhöz:

a.A középagy magvaihoz
b.Az hidi magvakhoz
c.A nyúltagyi mozgató magvakhoz
d.A retikuláris állomány magvaihoz
e.A nyúltagyi érző magvakhoz

161. Az agytörzsből kiinduló extrapyramidális pályák:

a.Tractus spinocerebralis
b.Tractus Meynert

33
c.Tractus Gowers
d.Tractus olivospinalis
e.Tractus spinoreticularis

162. A kisagy alsó felszinén találjuk:

a.Lobulus simplex
b.Lobulus quadrangularis
c.Lobulus venter
d.Pyramis vermis
e.Tonsilla cerebelli

163. A kisagy stratum granulosuma tartalmazza:

a.Golgi I tipusú sejtek
b.Purkinje sejtek
c.Szemcsesejtek
d.Granuláris sejtek
e.Molecularis sejtek

164. A glomerulus cerebellaris sejtjei syinapszist képeznek a:

a.Szemcsesejtek dendritjeivel.
b.A Purkinje sejtekkel
c.A Golgi II sejtek axonjaival
d.A Golgi I sejtek axonjaival
e.A Golgi I sejtek dendritjeivel

165. A Purkinje sejteket ingerlő impulzuskörök:

a.Direkt módon az I réteg csillagsejtjei
b.Direkt módon a kúszó rostok útján
c.Indirekt módón a Golgi II sejtek útján
d.Indirekt módon a Golgi I sejtek útján
e.Direkt módon a moharostok által

166. A nucleus fastigi efferens rostjaira igaz:

a.Azonos és ellenoldaliak
b.A felső kisagykocsányokon haladnak
c.Az alsó kisagykocsányokon haladnak

34
d.Nuclei lentiformishoz jutnak
e.Limbikus rendszerhez jutnak

167. A nucleus dentatusra igaz:

a.Közép felé nyitott
b.Afferens rostjait a vörös magból kapja
c.Afferens rostjai a thalamusból kapja
d.Efferens rostjai a vörösmagba jutnak
e.Efferens rostjai a kéregbe jutnak

168. A kisagy efferens pályái:

a.Keresztezett cerebellovestibularis
b.Keresztezett cerebellocorticalis
c.Részben keresztezett cerebellorubralis
d.Részben keresztezett cerebellocorticalis
e.Részben keresztezett cerebellothalamicus

169. A kisagy afferens pályáira igaz:

a.A tractus spinoolivalis keresztezett
b.A tractus spinoolivalis nem keresztezett
c.A tractus olivocerebellaris keresztezett
d.A tractus olivocerebellaris nem keresztezett
e.A tractus corticocerebellaris keresztezett

170. A cerebello-cerebro-cerebellaris impulzuskörre igaz:

a.A paleocerebellum impulzusköre
b.A neocerebellum impulzusköre
c.Nem keresztezett
d.Az azonos oldali premotoros zónába vetit
e.Az agykéreg minden mezőjéből visszajelez

171. Az olivocerebellorubralis impulzuskörre jellemző:

a.Csak a paleocerecellum impulzusköre
b.Csak a neocerebellum impulzusköre
c.Szerepe van a helyváltoztatásban
d.Nem keresztezett
e.Keresztezett

172. A III.agykamra falát alkotja:

a.Felül-vékony ependymalis lemez

35
b.Alsó fala thalamusnak felel meg
c.Hátúlsó fala a hypothalamusnak felel meg
d.Hátúlsó fala az epithalamusznak felel meg
e.Alsó falán nyilik a Sylvius féle zsilip

173. A III agykamra kitüremkedései a következők:

a.Recessus olfactorius
b.Recessus opticus
c.Recessus infundibuli
d.Recessus thalami
e.Recessus terminalis

174. A thalamus lemezeira igaz:

a.A lamina medullaris externa Y alakú
b.A lamina medullaris interna Y alakú
c.A lamina medullaris externa hátsó felszinén lévő rész a stratum granulosum
d.Egyik válasz sem helyes
e.A lamina medullaris externa metszetben C alakú

175. A thalamus lateralis ventralis magvai:

a.Lateralis dorsalis
b.Lateralis posterior
c.Lateralis anterior
d.Pulvinar
e.Ventralis postero-medialis

176. A thalamus dorsalis magcsoportjának kapcsolatai:

a.Affererns kapcsolat a nucl.trigeminalesszal
b.Afferens kapcsolat a törzsdúcokkal
c.Efferens kaocsolat a gyrus cingulival
d.Efferens kapcsolat a cortex assotiationisszal
e.Afferens kapcsolat a nucl.thalamival

177. A nem specifikus thalamus magcsoportok:

a.Intralaminaris magvak
b.Nuclei liniae laterale
c.Pulvinar

36
d.Nucleus rubens
e.Nuclei reticulares laterales

178. A corpus geniculatum laterale efferens rostjai:

a.Mint radiatio optica jutnak a hallókéregbe
b.Indulnak a felső ikertestbe is
c.Indulnak az alsó ikertestbe is
d.Indulnak az area pretectalisba is
e.Indulnak a thalamusba is

179. A fasciculus retroflexusra igaz:

a.Nevezik még fasciculus Monakownak is
b.Afferens kapcsolat a habenula magvak és a középagy között
c.Efferens kapcsolat a habenula magvak és a középagy között
d.Nevezik még interpedunculo-habenularis nyalábnak
e.Nevezik még habenulo-interpeduncularis nyalábnak

180. A Forel H2 mező megfelel a:

a.Fasciculus thalamicusnak
b.Fasciculus lenticularisnak
c.Fasciculus corticalisnak
d.Fasciculus pallidothalamicusnak
e.Fasciculus rubrothalamicusnak

181. A hypothalamus elülső magcsoportjához tartoznak:

a.Nucleus supraopticus
b.Nucleus supraventricularis
c.Nuclei tuberalis
d.Nucleus infundibularis
e.Nucleus preopticus

182. A formatio reticularisra igaz:

a.Gátolja az agykéreg tevékenységét
b.Serkenti az agykéreg tevékenységét
c.Gátolja az mozgató funkciókat
d.Megkönnyiti az érző funkciókat
e.Reflexek müködését gátolja

183. A formatio reticularisra jellemző:

a.Csak az agytörzsben helyezkedik el

37
b.Csak a köztiagyban helyezkedik el
c.Csak a gerincvelőben helyezkedik el
d.Ősi struktúrának tekinthető
e.Nagyszámú szinapszist képez
184. A formatio reticularis az impulzusátadáshoz a következő transzmissziós
szinapszisokat használja:
a.Cholinerg
b.Monoaminerg
c.Glutaminerg
d.Peptiderg
e.Egyik válasz sem helyes

185. Az agytörzs retikuláris magvaira igaz:

a.A magcsoportok három oszlopba rendeződtek
b.A magcsoportok négy oszlopba rendeződtek
c.A magcsoportok két oszlopba rendeződtek
d.Nem rendeződnek oszlopokba
e.A laterális magcsoport a híd tegmentumában található

186. Az agytörzs retikuláris magvaira jellemző:

a.A gigantocellularis magvak dopaminergek
b.A Tsai mező magvai dopaminergek
c.A raphe magvak cholinergek
d.A raphe magvak dopaminergek
e.A raphe magvak serotoninergek

187. A nemspecifikus thalamus magvak a következők:

a.Nuclei supralaminares
b.Nuclei linea medianae
c.Nuclei infundibularis
d.Nuclei reticularis thalami
e.Nuclei interlaminares

188. A formatio reticularis kapcsolataira jellemző:

a.Főleg ellenoldaliak
b.Monoszinaptikusak
c.Multiszinaptikusak

38
d.Reverberálók
e.Önnmagukba záródnak

189. Afferens retikuláris rostok:

a.Tractus spinocorticalis
b.Tractus spinoreticularis
c.Tractus spinothalamicus
d.Tractus reticulobulbaris
e.Tractus reticulospinalis

190. Efferens retikuláris rostok:

a.Tractus reticulobulbaris
b.Tractus spinoreticularis
c.Tractus reticulospinalis
d.Tractus spinothalamicus
e.Tractus rubrospinalis

191. Gerincvelői retikuláris pályák:

a.Tractus spinoreticularis
b.Tractus reticulospinalis intermedialis
c.Tractus reticulospinalis medialis
d.Tractus reticulobulbaris
e.Mindegyik válasz helyes

192. A thelencephalon szerepe:

a.A gondolkodás és memória székhelye
b.Nincs szerepe a magatartásban
c.Akaratlan mozgások szervezése
d.Reflexek szervezése
e.Motoros müködések integrációja

193. A telencephalont alkotja:

a.A nagyagy és a kisagy
b.A nagyagy és az agytörzs
c.A nagyagy
d.A kisagy és az agytörzs
e.Az agytörzs és a középagy

194. A telencephalon felépitésében rész vesz:

a.A limbikus rendszer

39
b.A fehérállomány
c.A kisagy
d.A rhinencephalon
e.A IV.agykamra

195. A két agyféltekét elválasztja:

a.A Sylvius féle árok
b.A Rolando féle árok
c.A mediosagitális hasadék
d.Az occipitotemporalis hasadék
e.A fissura longitudinalis cerebri

196. Az agyféltekéket a lebenyközti barázdák:

a.Lebenykékre osztják
b.Lebenyekre osztják
c.Tekervényekre osztják
d.Féltekékre osztják
e.Egyik válasz sem helyes

197. A nucleus caudatus homorú felszine kapcsolatba kerül:

a.A capsula externaval
b.A putamennel
c.A capsula internaval
d.A nucleus lentiformisszal
e.Az oldalsó agykamrával

198. A nucleus lentiformisra jellemző:

a.Átmérője 2 cm
b.Csúcsa a hypothalamus fele tekint
c.A thalamustól oldalra helyezkedik el
d.A nucleus caudatus mögött helyezkedik el
e.Részét képezi a putamen

199. A neostriatum efferens kapcsolatai:

a.Ellen oldaliak
b.GABA-erg serkentők
c.Striatopallidálisak

40
d.A globus pallidusba vetülnek
e.Setkentő kapcsolatok

200. A pallidum efferens kapcsolatai:

a.Pallidothalamikus rostok
b.Pallidohypofizealis rostok
c.Pallidorubralis rostok
d.Striatopallidalis rostok
e.Pallidotegmentalis rostok

201. A striatopallidalis körök:

a.Corticostriatális gátló rostok
b.Striatopallidális serkentő rostok
c.Pallidothalamikus gátló rostok
d.Thalamocorticalis rostok
e.Pallidorubralis gátló rostok

202. A pallidosubthalamopallidális körre igaz:

a.Kapcsolat a Gowers maggal
b.Kapcsolat a Luys féle maggal
c.Kölcsönös serkentő kapcsolat
d.Kölcsönös gátló kapcsolat
e.Cholinerg kapcsolat

203. A thalamus és subtalamus hatása a corpus striatumra:

a.Modulálják a működését
b.Csak serkentik
c.Csak gátolják
d.Nincsenek hatással
e.Egyik válasz sem helyes

204. A neostriátumra jellemző:

a.Az izomtónust csökkenti
b.Nem befolyásolja az izomtónust
c.Az izomtónust fokozza
d.Az ideg izom ingerlékenységet fokozza

41
e.Az ideg izom ingerlékenységet csökkenti

205. A pallidum hatása az izomtónusra:

a.Az izomtónust fokozza
b.Az izomtónust csökkenti
c.Ellensúlyozza a striatum
d.Nincsen hatással az izomtónusra
e.Egyik válasz sem helyes

206. A corpus amygdaloideumra igaz:

a.Kis corticomeduláris magvakból áll
b.Kis basolaterális magvakból áll
c.Nagyszámú cholinerg sejtet tartalmaz
d.Nagyszámú peptiderg sejtet tartalmaz
e.Nincs szerepe van a memóriában

207. A lobus parietalist határolják:

a.A nyakszirti lebeny
b.A központi barázda
c.A fali nyakszirti barázda
d.A homloklebeny
e.A halántéklebeny

208. A Reil lebeny:

a.A központi barázda mélyén található
b.Az oldalsó hasadék mélyén található
c.Nevezik még limen insulaenak is
d.A polus frontalison található
e.A polus occipitalison található

209. A Heschl tekervény:

a.Az alsó halánték tekervényen található
b.A gyrus precentralis része
c.A gyrus angularis része
d.A Sylvius hasadék alsó falában található

42
e.Nevezik még gyrus supramarginalisnak is

210. A gyrus cingulira igaz:

a.Egyesül a gyrus parahippocampalisszal
b.Részt vesz a gyrus postcentralis alkotásában
c.Részt vesz a gyrus temporalis inferior alkotásában
d.Nem vesz részt a gyrus fornicatus alkotásában
e.Részt vesz a Broca-féle lobus limbicus alkotásában

211. A lamina terminalis:

a.Fehérállományú lemez
b.Szürkeállományú lemez
c.Nevezik még supraopticus lemeznek is
d.A III.agykamra hátsó falának alkotásában vesz részt
e.A III.agykamra mediális falának alkotásában vesz részt

212. A cavum veli interpositi részei:

a.Fissura Bichat
b.Velum interpositum
c.Formatio hippocampalis
d.Tenia fornicis
e.Commissura alba anterior

213. A rhinencephalon részei:

a.Lobus postcentralis
b.Sulcus olfactorius
c.Formatio reticularis
d.Formatio hippocampalis
e.Sulcus cynguli

214. A rhinencephalon lobus olfactoriusának részei:

a.Corpus fornicis
b.Substantia innominata
c.Substantia perforata posterior
d.Tractus opticus
e.Area septalis

215. A stria olfactoria lateralisra jellemző:

a.Az area septalisba jut

43
b.Az uncushoz jut
c.A substantia perforata anteriorba végződik
d.A gyrus paraterminalisba végződik
e.Az area entorhinalisba jut

216. A formatio reticularis csökevényes összekötő szalagocskái:

a.Giacomini-féle szalagocska
b.Lancis-féle szalagocska
c.Broca-féle diagonális szalagocska
d.Ammon szarv
e.Subiculum

217. Az archicortexre jellemző:

a.A legősibb rész
b.A lobus piriformis kérge
c.A legfiatalabb rész
d.A formatio hippocampalisban van jelen
e.Egzik válasz sem helyes

218. A lamina granularis externa:

a.Nevezik még pyramis rétegnek is
b.Nevezik még külső szemcsés rétegnek is
c.Nagyszámú csillag alakú sejt nyúlványa
d.Molekuláris réteg
e.Nevezik még belső szemcsés rétegnek is

219. Az agykérg pyramis sejtjei:

a.Megtalálhatók az I.és II rétegben
b.Betz-sejtek az I.rétegben vannak
c.Meyner-sejtek az V.rétegben vannak
d.Glutamaterg sejtek
e.Martinotti-sejtek is ide tartoznak

220. A Martinotti-sejtek:
a.Apró unipoláris sejtek
b.Az agykéreg minden rétegében megtalálhatók
c.Glutamaterg sejtek

44
d.GABA-erg interneuronok
e.Végső soron excitációt váltanak ki

221. Az agykéreg vizszintes csikjainak rostjai:

a.A Retzius-Exner lamina
b.A mediosagitális fonat
c.A Kaes-Bechterew csik
d.A külső Baillarger-csik
e.Mindegyik válasz helyes

222. Corticofugális rostok a következők:

a.Corticothalamikus
b.Pontocorticalis
c.Corticodentatus
d.Corticotectalis
e.Corticolenticularis

223. Az indirekt intracortikális szinapszisok megvalósúlnak:

a.A csillagsejtek segitségével
b.Golgi I tipusú sejtek sesitségével
c.Golgi II tipusú sejtek segitségével
d.A Cajal sejtek segitségével
e.A Martinotti sejtek segitségével

224. A kiegészitő motoros kéregre jellemző:

a.A féltekék laterális felszinén található
b.A féltekék mediális felszinén található
c.Szerepe van a mozgás kiváltásában
d.Szerepe van mozgás tervezésében
e.A laterális homloktekervénybe található

225. A másodlagos testérző mező szerepe:

a.Az ingerek minőségi megkülönböztetése
b.Mozgás ellenőrzés
c.Az artikulált beszéd mozgatóközpontja

45
d.A látási impulzusok dekodólása
e.Egyik válasz sem helyes

226. A beszéd megértésének központja:

a.A domináns agyféltekében található
b.Kapcsolatban van a látókéreggel
c.Wernicke féle mező
d.Nincs kapcsolatban van a Broca féle mezővel
e.Kapcsolatban van a másodlagos testérző kéreggel

227. A capsula interna részei:

a.Crus anterius capsulae externa
b.Crus anterius capsulae internae
c.Genu capsulae externa
d.Tegmen capsulae internae
e.Crus posterior capsulae internae

228. A crus posterius capsulae internae részei:

a.Thalamo-rubralis rész
b.Thalamo-corticalis rész
c.Thalamo-lenticularis rész
d.Supralenticuláris rész
e.Anterolenticuláris rész

229. A capsula interna crus anterius rostjai a következők:

a.Tractus corticospinalis
b.Tractus corticorubralis
c.Tractus corticobulbaris
d.Fibrae corticostriatae
e.Tractus frontopontinus

230. A capsula externa rostjaira jellemző:

a.Egy részük függőleges lefutású
b.Az kisagy és a lencsemag között húzódnak
c.Az agykéreg és a vörösmag között húzódnak

46
d.Az agykéreg és a kisagy között húzódnak
e.Az agykéreg és a claustrum közözz húzódnak

231. A következő pályákhoz tartoznak efferens vetületi rostok:

a.Retikulocorticalis
b.Corticobulbaris
c.Corticohypothalamicus
d.Thalamocorticalis
e.Corticoreticularis

232. A rövid társitó rostok lehetnek:

a.Intracorticalis rostok
b.Extracorticalis rostok
c.Subcorticalis rostok
d.Laterocorticalis rostok
e.Egyik válasz sem helyes

233. A fasciculus uncinatusra igaz:

a.A limen insulae felszinén található
b.A limbikus rendszerhez tartozik
c.A neocortex része
d.A gyrus cinguli része
e.A corpus callosum része

234. A corpus callosum része:

a.Commisura anterior
b.Forceps major
c.Cingulum
d.Forceps minor
e.Putamen

235. Nincsen commissurális kapcsolatuk a következő mezőknek:

a.Elsődleges hallómező
b.Másodlagos látómező
c.Elsődleges mozgatómező
d.Elsődleges érzőmező

47
e.Másodlagos érzőmező

236. A commisura anterior tartalmazza:

a.Rhinencephalicus rostokat
b.Paleocortikális rostokat
c.Neocortikális rostokat
d.Archicortikális rostokat
e.Mindegyik válasz helyes

237. A limbikus rendszernek szerepe van:

a.Emocionális magatartásba
b.A beszéd inditásban
c.A motivációban
d.A mozgás koordinációban
e.Az egyensúly megtartásában

238. Paleokortikális mezők:

a.Gyrus dentatus
b.Gyrus cinguli
c.Area subcallosa
d.Hippocampus
e.Gyrus paraterminalis

239. A diencephalonba található limbikus rendszeri magvak:

a.Nucleus interpeduncularis
b.Nucleus accumbens septi
c.Nucleus thalami anteriores
d.Nucleus habenulae
e.Nucleus Meynert

240. A lobus limbicust a következő tekervények alkotják:

a.Gyrus precentralis
b.Limen insulae.
c.Area tegmentalis
d.Gyrus cinguli
e.Stria medullaris

241. A fornixra jellemző:

a.Rostjainak nagy része a hypothalamusból indul

48
b.A precommissuralis nyalábja a corpus mammillareba vezet
c.A postcommissuralis nyalábja az area septalisban végződik
d.Társitó rostok nyalábja
e.Vetületi rostok nyalábja

242. A tractus mamillothalamicusra igaz:

a.A corpus mamillare magvaiból indúl
b.A thalamus hátsó magvaiba vezet
c.A hypothalamus magvaiba vezet
d.Nevezik még tractus Vicq dAzyr-nak is
e.A nucleus interpeduncularisba vezet

243. A limbikus rendszer commisurális rostjai:

a.Commisura hippocampalis
b.Commisura anterior a nucleus habenulaeben halad
c.Commisura fornicis a nucleus habenulaeben halad
d.Commisura habenulare a kétoldali vörösmagot köti össze
e.Commisura fornicis

244. Az infralimbikus gyűrűre igaz:

a.Része a diagonális szalag
b.Része a gyrus postcentralis
c.Nem része a Giacomini szalag
d.Része a gyrus dentatus
e.Összeköti az area septalist a hippocampust és a stria terminalist

245. Az amygdalohypothalamohabenuláris kör részei:

a.Stria longitudinalis medialis
b.Fasciculus retroflexus
c.Gyrus cinguli
d.Fasciculus Gudden
e.Fasciculus Schütz

246. A limbikus rendszer efferens pályái:

a.A hypothalamusba futnak a vörösmagból
b.Az extrapiramidális rendszerhez is futnak
c.Fasciculus cerebellocorticalis

49
d.A formation reticularishoz nem futnak
e.A formation reticularishoz futnak a mediális előagyi köteg útján

247. A lemniscus medialis pályarendszer bőrreceptorai:

a.Meissner féle testecskék
b.Inorsó
c.Izomorsó
d.Golgi testecskék
e.Ruffini féle végződések

248. A lemniscus medialis pálya első neuronja megtalálható:

a.A gerincvelőben
b.A nyúltvelőben
c.A kisagyban
d.A csigolyaközti dúcban
e.A nagyagyban

249. A lemniscus medialis pálya extranevrális rostjaira jellemző:

a.A musculoskeletális rostok csak alfa tipusúak
b.A musculoskeletális rostok cask beta tipusúak
c.A bőr afferens rostjai vastag B tipusú rostok
d.A bőr afferens rostjai vékony A tipusú rostok
e.A bőr afferens rostjai vastag A tipusú rostok

250. A fasciculus gracili:

a.Laterális helyzetű
b.A Th7-es szelvény alatt eredő rostokat tartalmazza
c.Mediálisan található
d.Nem tartalmazza a sacro-lumbális rostokat
e.Nem tartalmazza a nyaki szelvényekből eredő rostokat

50
 251. A bulbothalamicus rostokra igaz:
a.Mint fibrae arcuatae externae kereszteződnek
b.Mint fibrae arcuate internae kereszteződnek
c.Az azonos oldali lemniscus mediálisban haladnak
d.Az azonos oldali lemniscus laterálisban haladnak
e.Az ellen oldali lemniscus leterálisban haladnak

252. A thalamocortikális rostok a:

a.A pedunculus thalami superiort alkotják
b.A capsula interna külső szárán haladnak
c.A capsula interna belső szárán haladnak
d.A gyrus precentralisban sugároznak szét

253. A lemniscus medialis pálya leszálló és kollaterális rostjai:

a.A leszálló rostok a szinapszist képeznek a Clarke-oszlop neuronjaival
b.A leszálló rostok a fasciculus cuneatust képezik
c.A collaterális rostok szinaptizálnak a Clarke-oszlop neuronjaival
d.A leszálló rostok alkotják a fasciculus septomarginalist
e.A leszálló rostok alkotják a faciculus uncinatust

254. A thalamokortikális rostokra igaz:

a.A hátúlsó központi tekervény elsődleges szomatószenzitiv kérgéből indulnak
b.A hátúlsó központi tekervény másodlagos szomatószenzitiv kérgéből indulnak
c.A test kérgi vetülete azonos oldali
d.A test kérgi vetülete ellenoldali
e.A homunkulus senzitivust alkotják

255. A diszkriminativ ingervezetésre igaz:

a.Az elülső köteg rostjai felfele haladva antero-posterior irányba csatlakoznak
b.Az alsó testrészek rostjai laterálisan helyezkednek el
c.Az alsó testrészek rostjai mediálisan helyezkednek el
d.A felső testrészek rostjai mediálisan helyezkednek el
e.A felső testrészekből jövők laterálisan helyezkednek el

51
 256. A lemniscus medialis musculoskeletális receptorai:
a.Merkel féle korongok
b.Ruffini féle végződések
c.Inorsó
d.Fusus neuromuscularis
e.Corpusculum lamellosum

257. A spinothalamicus rendszer receptorai:

a.Hőreceptorok
b.Fusus neuromuscularis
c.Nem találunk nociceptorokat
d.Fájdalomérző receptorok
e.Szövetkárosódás által kiváltott ingert nem jelzik

258. A spinothalamicus pálya deutoneuronja:

a.A hátsó szarvban van
b.A hátsó szarv Rexed I-VI lemezeiben van
c.A hátsó szarv Rexed I-II lemezeiben van
d.Az elülső szarvban van
e.A fehérállományban van

259. A nociceptiv ingerület továbbitásra jellemző:

a.A proto és deutoneuron közötti kapcsolat a substantia griseaban valósul meg
b.A proto és deutoneuron közötti kapcsolat a substantia gelatinosaban valósul meg
c.A proto és deutoneuron neurotranszmittere peptid jellegű
d.A proto és deutoneuron neurotranszmittere glutamát jellegű
e.A proto és deutoneuron neurotranszmittere opioid jellegű

260. A tractus spinothalamicus rostnyalábjai:

a.Neo-spinothalamicus rostok a fájdalom intenzitását jelzik
b.Neo-spinothalamicus rostok a fájdalom lokalizációját jelzik
c.Paleo-spinothalamikus rostok a fájdalom intenzitását jelzik
d.Paleo-spinothalamikus rostok a fájdalom lokalizációját jelzik
e.Mindegyik válasz helyes

261. A tractus spinothalamicus az agytörzsben:

a.Kerszteződik

52
b.Mint lemniscus spinalis halad
c.Mint lemniscus lateralis halad
d.Szétsúgárzik
e.Egyesül a lemniscus mediálisszal

262. A fájdalom endogén gátlása megvalósúl:

a.A tractus spino-reticulo-thalamicus útján
b.A tractus mesencephalici útján
c.A lemniscus spinalis útján
d.A tractus spino-reticulo-spinalis útján
e.A tractus lemniscus lateralis útján

263. A mesospinalis pályára igaz:

a.Cholinerg diffúz leszállópalya
b.Az area Tsai magvaiból ered
c.Növeli a fájdalomérzetet
d.Csökkenti a fájdalomérzetet
e.Dopaminerg diffúz leszállópálya

264. A protopáthiás érzés pályájának harmadik neuronja:

a.A hypothalamusban található
b.A thalamus nucleus ventralis postero medialisban található
c.A thalamus nucleus ventralis postero lateralisban található
d.A thalamus nucleus dorso lateralisban található
e.A nucleus lentiformisban található

265. A protopáthiás pálya intranevraxiális részére igaz:

a.A deutoneuronok a Rexed I-III lamellákban vannak
b.A deutoneuronok a Rexed I-V lamellákban vannak
c.A commissural alba posteriorban kereszteződik
d.A commissural alba anteriorban kereszteződik
e.A hátsó kötegben halad

266. A protopáthiás pálya:

a.Az első központi tekervényben végződik
b.A hallókéregben végződik
c.Az elsődleges testérző kéregben végződik

53
d.A másodlagos testérző kéregben végződik
e.A felső halántéki tekervényben végződik

267. A proprioceptiv felszálló pálya:

a.A nem tudatos proprioceptiv érzést az agykéregbe vezeti
b.A nem tudatos proprioceptiv érzést a kisagyba vezeti
c.A nem tudatos proprioceptiv érzést a limbikus rendszerbe vezeti
d.A nem tudatos proprioceptiv érzést a thalamusba vezeti
e.a nem tudatos proprioceptiv ézést a hypothalamusba vezeti

268. A mozgásérző mechanoreceptorok:

a.Vater-Paccini testecskék
b.Nociceptorok
c.Ruffini testecskék
d.Baroreceptorok
e.Glomus caroticus receptorai

269. A nem tudatos proprioceptiv pálya deutoneuronja elhelyezkedik:

a.A Rexed I-V lamellákban
b.A gerincvelő elülső szarvában
c.A gerincvelő hátsó szarvában
d.Nucleus ventralis Clarkeban
e.Nucleus dorsalis Clarkeban

270. A nem tudatos proprioceptiv pálya deutoneuronja elhelyezkedik:

a.A nucleus lentiformisban
b.A nucleus accumbensben
c.A nucleus Meynertben
d.A nucleus thalami anterioresben
e.A nucleus cuneatus accessoriusban

271. A tractus spinocerebellaris posteriorra igaz:

a.Rostjai az ellenoldalon haladnak
b.Rostjai az azonos oldalon haladnak
c.Felszinesen az also szelvények rostjai haladnak
d.Felszinesen a felső szelvények rostjai haladnak
e.Szomatotópiás elrendeződésü

272. A tractus Flechsig:

a.Reflexivet zár a limbikus rendszerben

54
b.Reflexivet zár a gerincvelőben
c.A paleocerebralis kéregbe jut
d.A paleocerebellaris kéregbe jut
e.A nucleus dentatusban végződik

273. A tractus spinocerebellaris anterior:

a.Nevezik még tractus Flechsignek is
b.Rostjai a commissural alban posteriorban kereszteződnek
c.A gerincvelőbe jut
d.Nevezik még tractus Gowersnek is
e.Szomatotópiás elrendeződésű

274. Nem tudatos járulékos proprioceptiv pályák:

a.Spinothalamicus
b.Spinoreticuláris
c.Spinocerebelláris
d.Spinocortikális
e.Spinovestibuláris

275. A spinocerebellaris pályára igaz:

a.A nucleus lentiformisban végződik
b.Az area septalisban végződik
c.A gyrus cinguliban végződik
d.A nucleus dorsalis Clarkeban végződik
e.A granuláris rétegben végződik

276. A tudatos proprioceptiv pálya:

a.Az akaratlan mozgások reflexivét zárja
b.Azonos a spinobulbáris rendszerrel
c.A playa kérgi vetülete az elülső központi tekervényben van
d.Azonos a Goll és Burdach rendszerrel
e.Azonos a tractus Gowerssel

277. A trigeminalis rendszer protoneuronja:

a.A Gasser dúcban van
b.A központi idegrendszerben helyezkedik el
c.A koponyán kivül helyezkedik el

55
d.A koponyán belül helyezkedik el
e.A ganglion oticumban van

278. A trigeminalis rendszer deutoneuronja:

a.Az ellenoldali terminális trigeminus magvakban található
b.A Rolando féle kocsányos magban található
c.A nucleus tractus mesencephaliban található
d.A nucleus thalami dorso laterálisban található
e.A nucleus Gowersben található

279. A trigeminalis rendszer harmadik neuronja:

a.A thalamus nucleus ventralis posteromedialisában található
b.A thalamus nucleus ventralis posterolateralisában található
c.A thalamus nucleus dorsomedialisában található
d.A thalamus nucleus dorsolateralisában található
e.A thalamus nucleus ventralis posteromedialisában található

280. A trigeminalis rendszer extranevraxiális szakaszára igaz:

a.A nucleus fastigii neuronjainak axonjai alkotják
b.A Gasser dúc neuronjainak axonjai alkotják
c.A Gasser dúc neuronjainak dentritjei alkotják
d.A hid elülső oldalán hatol be
e.A híd elülső oldalsó felszinén hatol be

281. A trigeminalis rendszer intanevraxialis szakaszára igaz:

a.Középső rostok discriminative tapintás érzők
b.A leszálló rostok elemi tapintási ingerületet vezetnek
c.A felszálló rostok elemi tapintási ingerületet vezetnek
d.A Gasser dúc neuronjainak axonjai nem őrzik meg a szomatotópiás elrendeződést
e.A középső rostok a nucleus motorius nervi trigeminibe vezetnek

282. A trigeminalis rendszer:

a.Az arc discriminative tapintási ingerületeit továbbitja
b.A mimikai izmok fájdalomérző ingerületeit továbbitja
c.A szemizmok hőérző ingerületeit továbbitja
d.A szemizmok fájdalomérző ingerületeit továbbitja
e.Az arc hőérző ingerületeit továbbitja

283. A lemniscus medialisra igaz:

a.A deutoneuronok dentritjeit tartalmazza

56
 b.A protoneuronok axonjait tartalmazza
c.Áthalad a hidon
d.Áthalad az agytörzsön
e.Három nyalábot alkot

284. A thalamus nucleus ventralis postero-medialisra igaz:

a.Axonjai az alsó thalamus kocsányban haladnak
b.Axonjai a tractus Gowersszen át haladnak
c.Axonjai a tractus Fleshigen át haladnak
d.A capsula interna hátulsó szárán át halad
e.A capsula interna elülső szárán át halad

285. A trigeminalis rendszer kérgi vetülete:

a.A másodlagos szomatoszenzitiv kéregben van
b.Az elsődleges szometoszenzitin kéregben van
c.A hátúlsó központi tekervény felső részében van
d.A hátúlsó központi tekervény alsó részében van
e.A prefrontalis kéregben van

286. A trigeminalis rendszer kérgi vetülete:

a.Az arc másodlagos szomatoszenzitiv mezője a frontotemporális operculum területén van
b.A másodlagos szomatoszenzitiv kéregben van
c.Az elsődleges szomatoszenzitiv kéregben van
d.Az occipitalis kérgi területen van
e.A Sylvius hasadék mélyén van

287. A szaglóreceptorokra igaz:

a.Szekunder érzéksejtek
b.Primér érzéksejtek
c.Nociceptorok
d.Rossz a regeneráviós készségük
e.Unipoláris idegsejtek

288. A szaglópályára igaz:

a.A deutoneuron a szaglósejt
b.A deutoneuronok mitrális sejtek
c.A deutoneuronok a szaglóhámban vannak

57
d.A közbeiktatott neuronok a bulbusban vannak
e.A közbeiktatott neuronok a kisagyban vannak

289. A szaglóidegra igaz:

a.Fila olfactoriák összessége alkotja
b.A fila olfactoriák a deutoneuronok axonjai
c.A fila olfactoriák a protoneuronok axonjai
d.A bulbus olfactorius a mesencephalon nyúlványa
e.A bulbus olfactorius a diencephalon nyúlványa

290. A bulbus olfactoriusra jellemző:

a.Négyrétegű lemezes szerkezetű
b.A mitrális sejtek találhatók a mitrális rétegben
c.Glomeruláris rétege tartalmazza a mitrális sejteket
d.Rendelkezik olfactorius réteggel
e.A konvergencia jelensége figyelhető meg szerkezetében

291. A szaglógumóra jellemző:

a.Kisszámú interneuront tartalmaz
b.Tartalmaz periglomeruláris neuronokat
c.Szerepe van a szaglási ingerület modulációjában
d.Nincsen szerepe a szaglási inger gátlásában
e.A konvergencia jelensége nem található meg szerkezetében

292. A szaglóhuzal:
a.A szaglóárokban húzódik
b.A chiasma opticumban húzódik
c.A trigonum olfactoriumból indul ki
d.A szaglogumóig húzódik
e.Az area perforata anterior szintjéig húzódik

293. A szaglóhúzal három szaglócsikra oszlik ezekre igaz:

a.A mediális az elsődleges szaglókéregbe vezet
b.A mediális a substantia perforate anteriorba vezet
c.A mediális a nucleus ambiguusba vezet
d.A mediális az area septalisba vezet

58
e.A mediális önmagába zárodó kör

294. A szaglópálya kérgi vetülete:

a.Közvetlen kérgi kapcsolata van
b.A thalamus magvak közbeiktatásával jön létre
c.A hypothalamus közbeiktatásával jön létre
d.A tractus Gowers közbeiktatásával jön létre
e.Az alsó térdestestek közbeiktatásával jön létre

295. Az elsődleges szaglómező:

a.A limbikus rendszer része
b.A neokortex része
c.A kisagykéreg része
d.A rhinencephalonban megfelel az area septalisnak
e.A rhinencephalonban megfelel a lobus piriformisnak

296. A középső szaglócsik:

a.Az area septalisba vezet
b.A substantia perforate posteriorba vezet
c.A substantia perforate anteriorba vezet
d.A nucleus piriformisba vezet
e.A nucleus accumbensbe vezet

297. Az izlelőbimbók tartalmaznak:

a.Deutoneuronokat
b.Receptor érzékhámsejteket
c.Támasztósejteket
d.Gliasejteket
e.Mikrogliasejteket

298. Az izlelőpálya protoneuronja:

a.A thalamus magvakban helyezkedik el
b.A gerincvelőben helyezkedik el
c.A nucleus accumbensben helyezkedik el
d.A nucleus infundibularisban helyezkedik el
e.Az agyidegek dúcaiban helyezkedik el

299. Az izlelőpálya protoneuronja a következő agyideg dúcokban helyezkedik el:

a.Ganglion III

59
b.Ganglion X
c.Ganglion XII
d.Ganglion V
e.Ganglion VI

300. Az izlelőpálya protoneuronja a következő agyideg dúcokban helyezkedik el:

a.Ganglion inferius et superius-IX agyideg
b.Ganglion geniculi-VII agyideg
c.Ganglion oticum
d.Ganglion stellatum
e.Ganglion Gasser

301. Az izlelőpálya deutoneuronja:

a.Mindenik ideg számára azonos
b.A tractus mammillothalamicaban található
c.A nucleus rubensben található
d.A nucleus piriformis
e.A Nageotte magban található

302. Az izlelőpálya harmadik neuronja elhelyezkedése:

a.A hypothalamusban
b.A thalamusban
c.A limbikus rendszerben
d.A neokortexben
e.A kisagyban

303. Az izlelőpálya részekénet a ganglion geniculi axonjai:

a.Önmagukba záródnak
b.A nucleus fastigiibe jutnak
c.A nucleus dentatusba jutnak
d.A nucleus cuneatusba jutnak
e.A nucleus tractus solitariiba jutnak

304. . A bólygóideg dúcaihoz tartozó dendritek:

a.A nyelv hátlsó 2/3 részéből szállitják az ingerületet
b.A nyelv elülső 2/3 részéből szállitják az ingerületet
c.A nyelv elülső 1/3 részéből szállitják az ingerületet

60
d.A nyelv hátsó 1/3 részéből szállitják az ingerületet
e.A nyelv teljes felszinéről szállitják ingerületet

305. A nucleus tractus solitarii izérző magvaiból kiinduló rostok:

a.A nucleus accumbenshez vezetnek
b.A kisagy magvaihoz vezet
c.A nyúltagyi formation reticularishoz vezet
d.A hidi formation reticularishoz vezet
e.A vörösmaghoz vezetnek

306. A thalamocorticalis rostok:

a.A thalamus alsó kocsányában haladnak
b.A thalamus felső kocsányában haladnak
c.A capsula interna elülső szárán haladnak
d.A capsula interna hátsó szárán haladnak
e.Az agykéreg szomatomotoros mezőibe vetülnek

307. A látópálya deutoneuronjára igaz:

a.Középnagy ganglionáris sejtek
b.Unipoláris neuronok
c.Axonjaik a vakfolt területére futnak össze
d.Nem lépnek be a látóideg szerkezetébe
e.Nagy ganglionáris sejtek

308. A látópálya ontogenetikai és anatómiai szempontból:

a.A mesencephalonhoz tartozik
b.Szerkezetileg perifériás ideg
c.Szerkezetileg nem perifériás ideg
d.A rhinencephalonhoz tartozik
e.A diencephalonhoz tartozik

309. A chiasma opticum:

a.A negyedik agykamra aljzatához tapad
b.A harmadik agykamra oldalához tapad
c.Hátsó szögletéből a nervus opticus indul ki
d.Elülső szögletéből a tractus opticus indul ki
e.Elülső szögletébe a nervus opticu érkezik

310. A tractus retinopretectalisra jellemző:

a.A felső ikertestekbe jut

61
b.Az alsó ikertestekbe jut
c.A tectális magvakba jut
d.A pretectális magvakba jut
e.Hallási reflexiveket zár

311. A radiatio opticára jellemző:

a.Nevezik még tractus geniculocerebellarisnak is
b.Nevezik még tractus Gratioletnek is
c.A mediális kérgestest axonjai alkotják
d.Rostjai a pedunculus thalami posteriorba haladnak
e.Rostjai a pedunculus thalami anteriorba haladnak

312. Az elsődleges látókéregre igaz:

a.Az area striataban helyezkedik el
b.A Brodman 16-os mezőben van
c.A Brodman 17-es mezőbe van
d.A frontális lebenyben helyezkedik el
e.A halántéklebenyben helyezkedik el

313. Az asszociációs látómezők:

a.Prefrontális látókéreg
b.Frontális látókéreg
c.9-es mező
d.7-es mező
e.Infratemporális látókéreg

314. A külső szemizmok beidegzése:

a.M.rectus medialis-N.V
b.M.rectus inferior-N.IV
c.M.rectus lateralis-N.VI
d.M.obliquus inferior-N.V
e.M.levator palpebrae-N.III

315. A ciliospinalis pupillatágitó rostok:

a.A n.caroticus internus útján jutnak az izmokhoz
b.A n.facialis útján jutnak az izmokhoz
c.A n.maxillaris útján jutnak az izmokhoz

62
d.A n.zygomaticofacialis útján jutnak az izmokhoz
e.Egyik válasz sem helyes

316. A corticofugális rostok:

a.A homloklebenyi szemmozgató mezőből erednek
b.A nyakszirtlebenyi szemmozgató mezőből erednek
c.A 6,8,22-es mezőből erednek
d.A 15-ös mezőből erednek
e.Szerepük az akaratlan szemmozgásokban van

317. A hallási pálya közbeiktatott neuronjai:

a.A nucleus lenticularisban vannak
b.A nucleus accumbensben vannak
c.A nucleus lemnisci medialisba vannak
d.A nucleus lemnisci lateralisba vannak
e.A nucleus olivaris superiorban vannak

318. A hallópálya köztiagyi neuronjai elhelyezkednek:

a.A metathalamusban
b.A corpus geniculatum lateraleban
c.A corpus geniculatum medialeban
d.A thalamusban
e.A hypothalamusban

319. A hallópályára igaz:

a.A hallómagvakból az axonok harántúl futnak a hid tegmentumába
b.A hallómagvakból az axonok harántúl futnak a nyúltvelőbe
c.A hallómagvakból az axonok harántúl futnak a neocortexbe
d.A hallómagvakból az axonok harántúl futnak a pallidumba
e.A hallómagvakból az axonok harántúl futnak a thalamusba

320. A lemniscus lateralis:

a.A hypothalamusba végződik
b.A thalamusba végződik
c.A corpus geniculatum lateraleban végződik
d.A corpus geniculatum medialeba végződik

63
e.Az area striataban végződik

321. A radiatio acustica rostjai:

a.A capsula externaban haladnak
b.A capsula internában haladnak
c.A hypothalamuson át haladnak
d.A thalamus alsó kocsányán át haladnak
e.A capsula extremaban haladnak

322. A másodlagos látókéregre igaz:

a.Az elsődleges látókéreg körül van
b.Az alsó halántéki tekervényben van
c.A felső halántéki tekervényben van
d.A 21-es mezőben van
e.A 24-es mezőben van

323. A hallókéregre igaz:

a.Ingerületek vetülete tonotopikus
b.Ingerületek vetülete szomatotópikus
c.Az occipitális lebeny része
d.A fail lebeny része
e.A homlok lebeny része

324. A hallóreceptorok:
a.Szomatotópikus elrendeződésüek
b.Tonotopikus elrendeződésüek
c.Csillós hallósejtek
d.Az zsákocskában helyezkednek el
e.Egyik válasz sem helyes

325. A corpus trapezoideum magvaira igaz:

a.Kapcsolatban vannak a formation reticularisszal
b.Kapcsolatban vannak az area pretectalisszal
c.Kapcsolatban vannak a bazális magvakkal
d.Kapcsolatban vannak az area subcallosaval

64
e.Kapcsolatban vannak a subthalamikus magvakkal

326. A hallópályának kapcsolata van a :

a.A térdestestekkel
b.Az alsó ikertestekkel
c.Az sustantia nigraval neuronokkal
d.A csigolyaközti neuronokkal
e.Egyik válasz sem helyes

327. A vestibuláris receptorok:

a.Csillós érzékhámsejtek
b.Az ampulla tarajok receptorai a gravitációt érzékelik
c.Az ampulla tarajok receptorai a lineáris gyorsulást érzékelik
d.A macula sacculi receptorai a rotációt érzékelik
e.A macula utriculi receptorai a gravitációt érzékelik

328. A vestibuláris pálya bipoláris protoneuronjai:

a.A ganglion trigeminaleban vannak
b.A külső hallójáratban vannak
c.A belső hallójárat mélyén vannak
d.A ganglion Cortiban vannak
e.A ganglion Scarpaban vannak

329. A vestibuláris pálya harmadik neuronja:

a.A thalamus nucleus ventralis mediálisban van
b.A thalamus nucleus ventralis laterálisban van
c.A thalamus nucleus ventralis posterior laterálisban van
d.A thalamus nucleus ventralis posterior mediálisban van
e.A thalamus nucleus anterior ventrálisban van

330. A vestibuláris pálya deutoneuronjai:

a.Az agytörzsi magvakban vannak
b.A cochleáris magvakban vannak
c.A nucleus vestibularis superiorban vannak
d.A nucleus cochlearis medialisban vannak
e.A nucleus Bechterewben vannak

331. Vestibuláris magvak a következők:

a.Nucleus Scarpa

65
b.Nucleus Gowers
c.Nucleus Roller
d.Nucleus Schwalbe
e.Nucleus Gasser

332. A vestibulo-thalamikus rostokra igaz:

a.A fasciculus gracilishez csatlakoznak
b.A fasciculus longitudinalis latralishoz csatlakoznak
c.A lemniscus medialishoz csatlakoznak
d.A fasciculus Burdachhoz csatlakoznak
e.A fasciculus lemniscus lateralishoz csatlakoznak

333. A vestibuláris pálya kérgi vetülete:

a.A Sylvius hasadék mélyén található
b.A Rollando hasadék mélyén található
c.A gyrus temporalis inferiorban található
d.A gyrus temporalis superiorban található
e.A gyrus precentrálisban található

334. A vestibuláris magvaknak kapcsolatai vannak:

a.A prefrontális lebennyel
b.A cerebellummal
c.A nucleus basalissokkal
d.A nucleus lentiformissal
e.Az archicerebellummal

335. A vestibuláris pálya internuclearis kapcsolatai igaz:

a.A fasciculus longitudinális laterális útján valósulnak meg
b.A fasciculus longitudinális mediális útján valósulnak meg
c.A szemgolyó érző magvaival
d.A fejforgató járulékos magvaival
e.A hallás járulékos magvaival

336. A tractus vestibulospinalis lateralisra igaz:

a.A Deiters magból indul
b.Szerepe van a fej mozgásainak ellenőrzésében
c.Szerepe van a vegetativ reakciók kiváltásában

66
d.Szerepe van az egyensúly megtartásban
e.Szerepe van a végtagok mozgáskordinációjában

337. A pyramis pálya eredése:

a.Az másodlagos mozgató kéreg
b.Az óriás Betz sejtek tengelynyúlványai alkotják
c.A postmotoros kéreg
d.A Brodman 7-es mező
e.A Brodman 6-os mező

338. A pyramispálya rostjaira igaz:

a.Áthaladnak a kisagykocsányokon
b.Összefutnak a capsula externaban
c.Összefutnak a capsula internaban
d.Szétsúgárzanak a capsula internában
e.Áthaladnak a thalamuson

339. A capsulae internara jellemző:

a.Hátulsó szárában haladnak a corticotectális rostok
b.Hátulsó szárában haladnak a corticobulbaris rostok
c.Hátúlsó szárában haladnak a corticospinális rostok
d.Térdében haladnak a corticobulbáris rostok
e.Térdében haladnak a corticotectális rostok

340. A pyramispálya rostjai az alábbi pályákat alkotják:

a.Tractus corticospinalis posterior
b.Tractus corticospinalis anterior
c.Tractus corticospinalis medialis
d.Tractus corticospinalis lateralis
e.Tractus corticoolivaris

341. A tractus corticospinalis lateralisra jellemző:

a.A corticospinalis rostok 10% képezi
b.A decussatio pyramidumot alkotja
c.Nyalábjai az agykéregben csoportosulnak
d.Nyalábjai a hidban csoportosulnak

67
 e.Nyalábjai a pyramis mediális nyalábjait képezik

342. A tractus corticospinalis lateralis gerincvelői szakaszára igaz:

a.Csak kersztezett rostokat tartalmaz
b.Kersztezett és nem keresztezett rostokat is tartalmaz
c.Rostok elvesztik agytörszi szomatotopiájukat
d.A rostok az oldalsó köteg szélén haladnak
e.A rostok az oldalsó köteg közepében haladnak

343. A tractus corticospinalisra jellemző:

a.Rostjai a V-VII Rexed lemez interneuronjain végződik
b.Rostjai a X Rexed lemezben szinaptizál
c.Rostjai IX Rexed lemezben szinaptizálnak
d.Rostjai zöme a kisagykéregben végződik
e.Rostjai zöme a thalamus magvaiban végződik

344. A tractus corticospinalis anteriorra igaz:

a.A nyúltagyi pyramis lateralis nyalábja
b.A corticospinalis rostok zömét tartalmazza
c.Rostjai a commissural alba anteriorba kereszteződnek
d.Rostjai nem kereszteződnek
e.A corticospinalis rostok 90%-át tartalmazza

345. A pyramis pályarendszerre igaz:

a.Akaratlagosan ellenőrzi az endokrin rendszer működését
b.Akaratlagosan ellenőrzi a bélmozgást
c.Akaratlagosan ellenőrzi az nyálelválasztást
d.Akaratlagosan ellenőrzi a rekeszizom mozgását
e.Akaratlagosan ellenőrzi a vázizom mozgást

346. A tractus corticobulbarisra igaz:

a.Tractus geniculatusnak is nevezik
b.A capsula internában fut
c.A capsula externában fut
d.Nevezik még corticoreticuláris pályának is
e.Rostjai a limbikus rendszerben végződnek

347. A corticofugális rostokra jellemző:

a.Az extrapyramidális pálya lefutását követik

68
b.Corticostriatalis és corticospinalis rostok
c.Corticonigralis és corticobulbaris rostok
d.Corticotegmentalis és corticonuclearis rostok
e.Corticonigralis és corticorubralis rostok

348. A corticofugális rostokra jellemző:

a.Csak a capsula internán haladnak át
b.Csak a capsula externán haladnak át
c.A kérgi mozgatóközpontokhoz vezetnek
d.A kéregalatti mozgatóközpontokhoz vezetnek
e.A capsula extreman haladnak át

349. A telencephalon extrapyramidális magvai:

a.Nucleus ruber
b.Nuclei olivares
c.Nucleus Luys
d.Nucleus interlaminares
e.Nucleus subthalamicus

350. A kéregalatti extrapyramidális körök az alábbiak:

a.Striato-pallido-hypothalamo-striatalis
b.Striato-nigro-striatalis
c.Striato-thalamo-striatalis
d.Striato-pallido-olivalis
e.Striato-pallido-thalamicus

351. A fasciculus lenticularis tartalmazza:

a.A thalamushoz menő retikulofugális rostokat
b.A thalamushoz menő nigrofugális rostokat
c.A pallidofugális rostokat
d.A striato-nigro-striatalis rostokat
e.A pallido-subthalamicus rostokat

352. A kisagyi extrapyramidális kapcsolatok a következők:

a.Cerebello-rubrális
b.Cerebello-corticális
c.Cerebello-tegmentalis

69
d.Cerebello-vestibuláris
e.Cerebello-occipitalis

353. Az extrapyramidális retikuláris kapcsolatokra igaz:

a.A hídban lévő retikuláris magvakkal valósul meg
b.Könnyitik a mozgást
c.Csak gátolják a mozgást
d.Nevezik még tegmento-reticuláris kapcsolatoknak is
e.Mindegyik válasz helyes

354. Az extrapyramidális-limbikus kapcsolatokra jellemző:

a.Az amygdalo-habenulo-interpedunkuláris rostok útján valósul meg
b.A pallido-subthalamo-pallidalis kör útján valósul meg
c.A striato-nigro-striatalis kör útján valósul meg
d.A habenulotegmentális rostok útján valósul meg
e.A habenulocerebellaris rostok útján valósul meg

355. A tractus rubrospinalisra igaz:

a.Nevezik még tractus Gollnak is
b.A fekete állományból ered
c.A Forell kereszteződésben kereszteződik
d.Csatlakoznak hozzá a tractus reticulotegmentális rostjai is
e.Nevezik még tractus Monakownak is

356. A tactus tectospinalis:

a.A térdestestekből ered
b.Az vörösmagból ered
c.Rostjai a Meynert kereszteződésben kereszteződnek
d.A fej biccentésében van szerepük
e.A decussatio tegmentalis dorsalisban kereszteződnek

357. A monoaminerg rendszerre jellemző:

a.Felszálló axonjai az agytörzs szürkeállományába jutnak
b.Felszálló axonjai a thalamus szürkeállományába jutnak
c.Leszálló axonjai a hidban végződnek
d.Leszálló axonjai az agytörzsben végződnek
e.Leszálló axonjai a gerincvelőben végződnek

358. A locus coerulensre jellmező:

a.Kis pigmenttartalmú neuronok halmaza

70
b.A híd periventrikuláris szürkeállományában található
c.Gátolja a gátló Purkinje sejteket
d.Serkenti gátló Purkinje sejteket
e.Egy része a thalamusba vezet

359. A locus coerulens efferens leszálló rostjai:

a.Az agytörzsben végződnek
b.A hidban végződnek
c.Mint coeruleospinalis rostok haladnak
d.Szerepük van a motoros müködések egybehangolásában
e.Mindenhol ingerlő hatásuk van

360. Az area Tsai:

a.A cholinerg rendszer része
b.Nevezik még area tegmentalis ventralisnak is
c.Nincsen szerepük a figyelem irányitásában
d.Agykérgi mezőket gától
e.Nyúltvelői magvakat serkent

361. A serotoninerg rendszer szerepe:

a.Mindig gátló hatású
b.Közrejátszik az alvásban
c.Szerepe van a hormonszint szabályzásban
d.Szerepe van a magatartásban
e.A hid szintjén gátló hatása van

362. A cholinerg rendszerre igaz:

a.A fel és leszálló pályák kis hányada cholinerg
b.Összekapcsolja a mesencephalon magvait a Meynert maggal
c.Összekapcsolja a mesencephalon magvait a Goll maggal
d.Az agytörzshöz halad
e.Az agykéreghez halad

363. A neostriatum GABA-erg gátlópályái:

a.A nucleus rubenshez haladnak
b.Az area pretegmentálishoz haladnak
c.A thalamushoz haladnak

71
d.A pallidumhoz haladnak
e.Az agykéreghez haladnak

364. Az opiomelanokortinok neuronjai és axonjai megtalálhatók:

a.Hypothalamus laterális magcsoportjában
b.Thalamusban
c.Sustantia nigraban
d.Limbikus rendszerben
e.Agykéregben

365. Enkefalinok és dynorphinok kimutathatók:

a.Az agytörzs fehérállományában
b.A középagyban
c.A gerincvelői idegdúcokban
d.A limbikus rendszerben
e.Az agykéreg első rétegében

366. A P-anyagra igaz:

a.Teljes megnevezése a pain producting substance
b.Kimutatható a substantia nigraban
c.Kimutatható az agykéregben
d.Kimutatható a thalamusban
e.Kimutatható a substantia gelatinosaban

367. A sinus sagittalis superiorra igaz:

a.A nagyagysarló alsó részében húzódik
b.Egyesül a sinus sagitalisokkal
c.Egyesül a sinus petrosii superiorral
d.Egyesül a sinus petrosii inferiorral
e.A confluens Herophilit hozza létre

368. A sinus rectus:

a.A nagyagysarló része
b.Az elülső koponyagödörben található
c.A confluens sinuumba nyilik
d.A sinus sigmoideusba nyilik

72
e.A sinus cavernosusba nyilik

369. A sinus sagittalis inferior:

a.A nagyagysarló felső szabad széle
b.A nagyagysarló alsó szabad széle
c.A sinus cavernosusba folytatódik
d.A sinus sigmoideusba folytatódik
e.A sinus rectusba folytatódik

370. A sinus sigmoideus:

a.A sinus sagittalis folytatása
b.A sinus transversus folytatása
c.A v.jugularis externaban folytatódik
d.A v.jugularis internaba folytatódik
e.Egyik válasz sem helyes

371. A sinus cavernosusra igaz:

a.Vérét a sinus petrosus superior vezeti el
b.A sinus intercavernosusok alkotják a confluens sinuumot
c.Központi tömegében az a.carotis internát tartalmazza
d.Központi tömegében a v.jugularis internat tartalmazza
e.Tömegében halad a n.abducens

372. A sinus occipitalis:

a.Közlekedik a plexus basilarissal
b.Összekapcsolja a plexus cavernosus internust a sinus rectussal
c.Összekaocsolja a sinus sigmoideust a sinus rectussal
d.Összekapcsolja a sinus transversust a sinus rectussal
e.Összekaocsolja a sinus sigmoideust a sinus rectussal

373. A keményagyhártya beidegzése származik:

a.Nervus tympanicus
b.Nervus vagus
c.Nervus trigeminus
d.Nervi meningei posteriores
e.Nervi spinales

374. A spatium subarachnoidealera igaz:

a.A pókhálóhártya és a keményagyhártya közötti rés

73
b.A pókhálóhártya és a lágyagyhártya közötti rés
c.Cisternae subarachnoidealeseket találunk itt
d.A III.agykamra nyilásain át közlekedik
e.A sinus sigmoideussal közlekedik

375. Subarachnoidealis ciszternák a következők:

a.Cisterna cerebellospinalis
b.Cisterna sigmoideii
c.Cisterna fossae lateralis cerebri
d.Cisterna chiasmatis
e.Cisterna oblonquata

376. A tela choroidea ventriculi tertii et lateralis a következő teniákon rögzül:

a.Tenia spinalis
b.Fimbria hippocampi
c.Tenia medullaris
d.Tenia talami
e.Tenia cerebri

377. A n.oculomotorius ágai:

a.Ramus superior az alsó szemhélyemelő izom számára
b.Ramus inferior az alsó egyenes szemizom részére
c.Ramus inferior a külső egyenes szemizom részére
d.Radix oculomotoria szimpatikus rostokat szállit
e.Radix oculomotoris parasimpatikus rostokat szállit

378. A ganglion Gasser:

a.A pia mater kettőzetében található
b.A cavum Monakowban található
c.Nevezik még ganglion semilunarenak is
d.Az impressio digitalesben helyezkedik el
e.Az impressio trigeminiben helyezkedik el

379. A n.maxillaris szakaszai:

a.Pterygomaxillaris szakasz
b.Áthalad a fossa pterygopalatinan
c.Szemgödri szakasz

74
d.Az orbita felső falán halad
e.Végága a foramen supraorbitalen lép ki

380. A n.mandibularis mozgató ágai:

a.N.alveolaris superior
b.N.pterygoideus medialis
c.N.mylohyoideus
d.N.facialis
e.N.biccalis

381. A n.mandibularis érző ágai:

a.N.pterygoideus medialis
b.N.massetericus
c.N.zygomaticus
d.N.lingualis
e.N.palatinus major

382. A chorda tympanira igaz:

a.Áthalad a szemüregen
b.Áthalad a fossa pterygopalatinan
c.Kilép a fissura petrotympanican
d.A n.lingualishoz szálit rostokat
e.A VIII-as agyideghez szállit rostokat

383. A n.octavus érző dúcai a következők:

a.Ganglion trigeminale
b.Ganglion Burdach
c.Ganglion Scarpa
d.Ganglion semilunare
e.Ganglion Corti

384. A n.tympanicusra igaz:

a.Nezezik még nervus Vicq dAzyrnak is
b.A plexus tympanicust képezi
c.Nevezik még nervus Jacobsonnak is
d.A dobüreg mozgató idege
e.A stilusnyúlvány érző idege

385. A nucleus dorsalis nervi vagi:

a.Szimpatikus visceromotoros

75
b.Paraszimpatikus szenzitiv
c.A hasüreg simaizmai részére szimpatikus
d.Paraszimpatikus viszceromotoros
e.Szomatomotoros

386. A n.accessoriusra igaz:

a.Valódi eredési helye a gerincvelőben van
b.Magva a nucleus rubens
c.Magva a nucleus salivatorius superior
d.Szomatomotoros mag
e.Viszceromotoros mag

387. A gerincvelő szelvényes artériái:

a. A gerincvelő dúcokban végződnek
b.A gerincvalő idegeket követik
c.A radicularis lateralisra ágaznak
d.Az artera radicularis magnat nevezik a.Adamkiewicznek is
e.Az a.radicularis anteriort nevezik a.Adamkiewicznek is

388. Az a.spinalis anterior:

a.Az a.carotis interna ága
b.A filum terminale szintjéig fut
c.Az a.vertebralisokból ered
d.Anasztomozál az a.labyrinthivel
e.Anasztomozál az a.facialisszal

389. A gerincvelő verőereire igaz:

a.Az elűlsők a gerincvelő elülső kétharmadát látják el
b.Az elülsők a gerincvelő hátsó kétharmadát látják el
c.Az elülsők a gerincvelő hátsó egyharmadát látják el
d.A hátsók a gerincvelő hátsó egyharmadát látják el
e.A hátsók a gerincvelő hátsó kétharmadát látják el

390. A gerincvelő sajátos vérellátási területei:

a.A filum terminale nem erezett
b.A háti szakasznak leggyengébb az erezettsége
c.A háti szakasznak a leggazdagabb az érellátása

76
d.Az útolsó ágyéki szakasz gyengén vaszkularizált
e.Az útolsó háti szakasz jól vaszkularizált

391. Az a.cerebri anterior ágai:

a.A.communicans posterior
b.A.choroidea anterior
c.A.communicans anterior
d.A.cerebri media
e.A.frontobasilaris

392. Az a.callosomarginalis:
a.A sulcus Rollandoban halad
b.A sulcus occipitotemporalisban halad
c.A sulcus calcarinusban halad
d.A sulcus cinguliban halad
e.Egyik válsz sem helyes

393. Az a.cerebri media ágai:

a.A.callosomarginalis
b.A.precentralis
c.A.postcentralis
d.A.communicans posterior
e.A.communicans anterior

394. Az a.cerebri media rami corticales ágai:

a.A.choroidea anterior
b.A.pericallosa posterior
c.A.frontobasalis
d.A.communicans posterior
e.Aa.temporales

395. A circulus arteriosus cerebri szakaszai:

a.A.communicans posterior
b.A.cerebri media
c.A.cerebri posteriores
d.A.communicans medialis
e.Összes válsz helyes

396. Az a.vertebro-basilaris nyúltagyi ágai:

a.Aa.temporales

77
b.Aa.perimedianae
c.A.communicans posterior
d.Aa.circumferentiales breves
e.Aa.circumferentiales longae
397. A ganglion spinalera igaz:
a.Az elülső gyökér dúcának felel meg
b.A hátulsó gyökér dúcának felel meg
c.Részben a csigolyaközti lyukban található
d.Egészben a csigolyaközti lyukban található
e.Elsődleges mozgató neuronokat tartalmaz

398. A gerincvelői ideg törzsének ágai:

a.R.dorsalis
b.R.medialis
c.R.ventralis
d.R.centralis
e.R.bulbaris

399. A n.occipitalis major:

a.Nevezik még Vicq dAzyr idegnek is
b.A C2-Th2 szelvényből ered
c.A C2-Th1 szelvényből ered
d.Nevezik még n.Arnoldnak is
e.A fejtető bőréhez megy

400. A plexus cervicalis érző ágai:

a.N.occipitalis major
b.N.auricularis posterior
c.N.auricularis magnus
d.N.transversus colii
e.N.labyrinti

401. A plexus brachialis pars supraclavicularis törzsei:

a.Fasciculus lateralis
b.Fasciculus medialis
c.Fasciculus posterior
d.Truncus superior
e.Truncus lateralis

402. A plexus brachialis supraclavicularis ágai:

a.N.medianus

78
b.N.subclavicularis
c.N.ulnaris
d.N.thoracodorsalis
e.N.radialis

403. A n.musculocutaneus ágai:

a.N.cutaneus brachi lateralis
b.N.cutaneus brachi medialis
c.N.cutaneus antebrachi medialis
d.N.cutaneus antebrachi lateralis
e.Rr.musculares

404. A n.medianus ágai:

a.N.interosseus anterior
b.R.muscularis dorsalis manum
c.R.muscularis palmaris
d.N.cutaneus antebrachi lateralis
e.N.cutaneus antebrachi medialis

405. A n.obturatoriusra igaz:

a.A foramen infrapiriformiszon át halad
b.A foramen suprapiriformiszon át halad
c.Beidegzi a csipőizületet
d.Beidegzi a hasfalat
e.Beidegzi a m.gluteus maximust

406. A n.ischiadicus ágai:

a.N.plantaris lateralis
b.N.plantaris medialis
c.N.femoralis
d.N.saphenus
e.N.obturatorius

407. Az autonóm idegrendszer receptorai:

a.Nem rendelkezik receptorokkal
b.Mechanoreceptorok
c.Szabad idegvégződések

79
d.Baroreceptorok
e.Egyik válasz sem helyes

408. A vegetativ idegrendszer afferens pályáira igaz:

a.A rostok A-delta tipusúak
b.A rostok csak C tipusúak
c.A viszcero-szenzitiv neuronok a kisagyban vannak
d.A viszcero-szenzitiv neuronok az agykéregben vannak
e.A viszcero-szenzitiv neuronok a csigolyaközti dúcban vannak

409. A zsigeri fájdalom kivetűlése a dermatómákba a következő:

a.Sziv:Th2-Th11
b.Gyomor: Th5-Th8
c.Vékonybél: Th9-Th11
d.Vastagbél: Th11-Th12
e.Epeutak: Th6-Th9

410. A vegetativ idegrendszer efferens pályái:

a.A neuronok axonjai velőhüvelyesek
b.A neuronok axonjai velőhüvely nélküliek
c.A postganglionáris rostok velőhüvelyesek
d.A postganglionáris rostok velőhüvely nélküliek
e.A neuronok axonjai C tipusúak

411. A szimpatikus idegrendszer preganglionáris neuronjaira jellemző:

a.A perikarynok a gerincvelő háti intermediomediális magvaiban vannak
b.A perikaryonok a gerincvelő háti intermediolaterális magvaiban vannak
c.A perikaryonok a Th2-L2 szelvényekben vannak
d.A perikaryonok a Th1-L1 szelvényekben vannak
e.A perikaryonok a Th1-L2 szelvényekben vannak

412. A szinaptikus dúcok a következők:

a.Ganglia prevertebralia
b.Ganglia postvertebralia
c.Ganglia intermedia
d.Ganglion Scarpa
e.Ganglion Gasser

413. A ganglion cervicale superius kiinduló idegei:

a.N.facialis

80
b.N.caroticus medium
c.N.cardiacus inferior
d.N.cardiacus superior
e.N.caroticus internus

414. A ganglion cervicale medium kiinduló idegei:

a.Plexus mesentericus
b.Ansa Vieussens
c.Plexus subclavius
d.N.jugularis
e.N.petrosus profundus

415. A ganglia thoracicából erednek:

a.N.jugularis
b.N.cardiacus superior
c.N.vertebralis
d.N.cardiaci thoracici
e.N.splanchnicus minimus

416. A hasüregi prevertebrális dúcok:

a.Ganglion Lobstein
b.Ganglion stellatum
c.Ganglion celiaca
d.Ganglion impar
e.Ganglion mesentericus superius et inferius

417. A nyúltvelöben levő Fibrae arcuatae internae:

1. A Nuclei vestibularesekből származó rostokat tartalmazzák

2. Cerebello-olivaris rostokat tartalmaznak
3. Olivo-cerebellaris rostokat tartalmaznak
4. Nem kereszteződnek

418. A felső hasfali reflex reflexközpontjai az alábbi gerincvelői szelvényekben

található:

A. T8
B. T7

81
 C. T5
D. T6

419. (*) Az elülső thalamus magvak efferens kapcsolatai:

A. Prefrontális kéreg
B. Cortex motoria
C. Cortex sensitiva
D. Gyrus cinguli

420. A rágási reflexív létrehozásában az alábbiak vesznek részt:

A. Formatio reticularis
B. Nucleus sensorius principalis nervi trigemini
C. Nucleus tractus spinalis nervi trigemini
D. Nucleus tractus mesencephalicus nervi trigemini

421. A hypothalamus elülső magvainak afferens kapcsolatai:

A. Formatio reticularis
B. Az agytörzs paraszimpatikus magvai
C. Epithalamus
D. Ganglia basalia

422. A Nuclei vestibulares kapcsolatban állnak:

A. Mesencephalon
B. Fasciculus longitudinalis medialis
C. Medulla spinalis
D. Tractus tegmentalis centralis

423. A thalamus Nucleus medialis dorsalisának (MD) afferentációi:

A. Habenula
B. Striatum
C. Pallidum
D. Amygdala

424. A Nucleus nervi abducentis elhelyezkedése:

82
A. Az Area postremanak megfelelően
B. A Colliculus facialisnak megfelelően
C. A hídban
D. A nyúltvelőben

425. (*) A limbikus rendszer efferentációkat küld az alábbiakhoz:

A. Subthalamus
B. Cerebellum
C. Formatio reticularis
D. Thalamus

426. A gerincvelő elulső szarvának mediális magvai beidegzik:

A. A végtagok izmait
B. A törzs izmait
C. A nyak izmait
D. A rekeszizmot

427. Az Oliva inferior az alábbiakkal van kapcsolatban:

A. Substantia nigra
B. Thalamus
C. Hipothalamus
D. Nucleus ruber

428. A thalamus elülső (frontalis) kocsánya az alábbi területekhez haladó rostokat

tartalmazza

A. Gyrus cinguli
B. Gyrus parahippocampalis
C. Érző kéreg
D. Prefrontális kéreg

429. (*) A strionigrális pálya neurotranszmittere:

A. Adrenalin
B. Aszpartát
C. GABA
D. Dopamin

83
430. (*) Az egyensúly megtartásában az alábbi pálya játszik szerepet:

A. Tractus rubrospinalis
B. Tractus vestibulospinalis lateralis
C. Tractus corticospinalis anterior
D. Tractus corticospinalis lateralis

431. A Vena basilaris (Rosenthal):

A. A Substantia perforata anterior közelében kezdődik

B. A Substantia perforata posterios közelében kezdődik
C. Megkerüli az agykocsányt
D. Megkerüli a thalamust

432. (*) Vena cerebri media superficialis az alábbi vénás öbölbe nyílik:

A. Sinus transversus
B. Sinus sagittalis superior
C. Sinus petrosus superior
D. Sinus cavernous

433. A gerincvelő hátulsó kötegében az alábbi felszálló pályák talalhatók:

A. Tractus spinotectalis
B. Fasciculus gracilis
C. Fasciculus cuneatus
D. Tractus spinoolivaris

434. A thalamus Nucleus ventralis anteriorjának afferentációi:

A. Oliva inferior
B. Globus pallidus
C. Cerebellum
D. Corpus mamillare

84
435. (*) A kisagykéreg kúszórostjainak eredete:

A. Medulla spinalis
B. Nuclei vestibulares
C. Oliva inferior
D. Nucleus ruber

436. Az A. cerebri media centrális ágai ellátási területéhez tartozik a(z):

A. Ganglia basalia
B. Thalamus
C. Hipothalamus
D. Epithalamus

437. A thalamus Nuclei lineae medinae-jainak kapcsolatai:

A. Hypothalamus
B. Hippocampus
C. Thalamus
D. Pallidum

438. A limbikus rendszerhez tartozó telencephalikus magvak:

A. Nucleus ruber
B. Nucleus basilaris Meymert
C. Nucleus corporis mamillaris
D. Nuclei septi pellucidi

439. Fasciculus longitudinalis dorsalis(Schütz) az alábbi reflexek szabályozásában

vesz részt:

A. Tricipitalis
B. Patellaris
C. Ízlelési
D. Könnyelválasztási

85
440. A Tractus tegmentaris centralis az alábbiak között teremt kapcsolatot:

A. Thalamus
B. Hypothalamus
C. Oliva inferior
D. Substantia nigra

441. A Nucleus Ruber az alábbiakkal van kapcsolatban:

A. Cerebellum
B. Thalamus
C. Subthalamus
D. Medulla spinalis

442. (*) A Rexed Lamina I:

A. A gerincvelő elülső szarvának mediális oszlopában található

B. A gerincvelő közbelső szürkeállományában található
C. A gerincvelő hátulsó szarvában található
D. A gerincvelő elülső szarvának laterális oszlopában található

443. A 31 pár szelvényes verőér közül az alábbiak károsodása keringési zavarokat

okozhat a gerincvelőben:

A. C3
B. C2
C. C4
D. C1

444. Az alábbi thalamus magvak limbikus rendszeri relé szereppel rendelkeznek:

A. VA
B. AD
C. AV
D. VPL

86
445. A colliculus superior a Tractus tectobulbaris által kapcsolatban áll az
alábbiakkal:

A. Szemmozgató magvak
B. Pretectális zóna
C. Corpus geniculatum lateralis
D. Facialis magvak

446. A nyaki gerincvelő szelvényes artériái az alábbi forrásokból származnak:

A. A. cervicalis ascendens
B. A. transversa colli
C. A.vertebralis
D. A.suprascapularis

447. (*) Az arteria vertebralis lefutásával kapcsolatosan HAMIS:

A. Átfúrja a membrana atlantooccipitalis posteriort

B. Belép az atlason lévö Sulcus arteriae vertebralisba
C. Áthalad a scalenus és prevertebrális izmok között
D. A híd hátulsó felszínén egyesül a másik A.vertebralissal

448. Az oligodendroglia sejtek:

A. Nagy méretű sejtek

B. A fehérállományban találhatók
C. Számos nyúlvánnyal rendelkeznek
D. A szürkeállományban találhatók

449. A cornea reflex létrehozásához az alábbi agyidegek magvai vesznek részt:

A. VI
B. VIII
C. VII
D. V

87
450. A Nucleus gracilis(Goll) az alábbiakkal van kapcsolatban:

A. Lemniscus lateralis
B. Lemniscus medialis
C. Cerebellum
D. Thalamus

451. A Vv. cerebelli superiores az alábbi vénás öblökbe nyílhatnak:

A. Sinus petrosus superior

B. Sinus petrosus inferior
C. Sinus sagittalis inferior
D. Sinus rectus

452. (*) Az A. spinalis anterior eredése:

A. A. axillaris
B. A. vertebralis
C. Leszállóaorta
D. A.subclavia

453. (*) A Nucleus comissurae posterioris efferens rostjainak nyalábja a:

A. Tractus tegmentalis centralis

B. Fasciculus retroflexus
C. Fasciculus longitudinalis dorsalis
D. Fasciculus longitudinalis medialis

454. Az optomotoros magcsoport supranuclearis kapcsolatai:

A. Nucleus corporis amygdaloidei

B. Formatio reticularis
C. Metathalamus
D. Colliculi inferiores

455. A Foramen magnuson halad át:

A. Aa. spinales
B. N.accessorius,radices spinales
C. A.basilaris
D. V.emissaria occipitalis

456. A Vv. cerebri inferiores az alábbi vénás öblökbe nyílnak:

88
A. Sinus rectus
B. Sinus petrosus inferior
C. Sinus petrosus superior
D. Sinus transversus

457. (*) A fornix postcomissuralis rostjainak célpontja a:

A. Area septalis
B. Nuclei septi pellucidi
C. Habenula
D. Nuclei corporis mamillare

458. A Nucleus interstitialis (Cajal) efferens kapcsolatai:

A. Cortex cerebri
B. Tractus tegmentalis centralis
C. Nucleus Edinger-Westphal
D. Fasciculus longitudinalis medialis

459. A decussatio tegmentalis ventralis szintjen keresztezodnek a: (67)

A. Tr. Tectospinalis rostjai
B. Tr. Vestibulospinalis rostjai
C. Tr. Rubrospinalis rostjai
D. Tr. Interstitio spinalis rostjai
E. Tr. Olivospinalis rostjai

460. Az art. Hemorrhagica interna Charcot: (200)

A. Az art. Cerebri ant. Aga
B. Az art. Cerebri media aga
C. Az art. Cerebri post. Aga
D. A capsula interna (belső tok) terdet latja el
E. A thalamus verellatasat biztositja

461. A Heubner fele arteria reccurens: (200)

A. Art. Cerebri ant. Aga

89
 B. Az art. Cerebri media aga
C. Az art. Cerebri post. Aga
D. A nc. Caudatus also felet latja el
E. A hippocampus verellatasat biztositja

462. A Willis gyurut alkoto erek kozul a vertebra-basillaris rendszerhez

tarozik/nak: (198)
A. Art. Communicans post. ???
B. Art. Cerebri post.
C. Art. Cerebri media
D. Art. Communicans ant.
E. Egyik allitas sem igaz

463. A venas obolbol (confluens sinuum) indul(nak) ki: (189)

A. Sinus saggitalis sup.
B. Sinus saggitalis inf.
C. Sinus transverses
D. Sinus sigmoideus
E. Sinus occipitalis

464. *Kozponti IR velohuvely kepzo sejtjei: (20)

A. Rostos astrocitak
B. Plazmas astrocitak
C. Mikrogliasejtek
D. Oligodendroglia sejtek
E. Schwann sejtek

465. Az alabbi allitas(ok) igaz(ak): (22)

A. Henle huvelyt gliasejtek alkotjak
B. Ranvier fele befuzodesek szintjen megszakad a velohuvely folytonossaga
C. A velohuvely ferde bevagasai lehetove teszik a szaltatorikus ingeruletvezetest
D. Schwann huvelye csak a velotlen rostoknak vna
E. Az epineurium a rost kotoszovetes burka

466. Gatlo neurotranszmitter(ek): (27)

90
 A. Gamma amino vajsav (GABA)
B. Glicin
C. Glutaminsav
D. Acetilkolin
E. Aszparaginsav

467. Gerincveloi idegek hatulso gyokerenek rostnyalabjairol igaz(ak):

A. Med. Rostnyalab fajdalomerzo rostokat tartalmaz
B. Lat. Rostnyalab a Goll es Burdacs nyalabokat alkotja
C. A lat. Rostnyalab hozza letre a zona marginalist
D. Med. Rostnyalab kollateralis agat ad az elulso szarv neuronjaihoz
E. Egy allitas sem igaz

468. Motoneuronokrol igaz :

A. Gamma motoneuronok a leszallo mozgato palyak vegso neuronjai
B. Az alfa motoneuronok beidegzik az izomorso izomrostjait
C. Az alfa es gamma motoneuronok axonjai A tipusu rostokat tartalmaz
D. Gamma motoneuronok meghatarozzak az izomorsok feszulesi fokat
E. Az alfa motoneuronok kis, multipolaris sejtek

469. A fasciculus gracilis (Goll) es fasciculus cuneatus (Burdach) rostokrol

igaz(ak):
A. Goll a hatulso koteg lat. Reszeben talalhato
B. Burdach a hatulso koteg lat. Reszeben talalhato
C. Az ellenkezo oldali csigolyakozti ducokbol erednek
D. Fajdalom erzetet tovabbitanak
E. A felsobb szelvenyek szintjen belepo rostok lat. Talalhatok

470. Gerincvelo oldalso kotegenek antero-lat. Reszen halad(nak): (48)

A. Tractus spinothalamicus ant.
B. Tractus spinocerebellaris ant.
C. Tractus rubrospinalis
D. tractus spinothalamicus lat.
E. Tractus corticospinalis lat.

471. Sodorideg(IV) magvarol igaz(ak): (206)

A. Felso ikertestek felett talalhatok

91
 B. Ponto-mesenchepalikus atmenetben talalhato
C. Rostjai keresztezodnek
D. Viszceromotoros mag
E. Beidegzi a m.sphincter papillae-t

472. *A nc. Tractus spinalis nervi trigemini-rol igaz(ak): (164)

A. Kozepagyban kezdodik
B. Lenyulik a C1-C2 es gerincveloi szelvenyig
C. Proprioceptiv mag
D. Epikritikus erzekelest biztositja
E. Ho es fajdalom erzekelest biztosit

473. Az izerzo rostokvegzodesi helye: (168)

A. Nc. Ambiguous
B. Nc. Tractus solitarii felso resze inkabb ez
C. Nc. Tractus solitarii also resze ???
D. Nc. Dorsalis nervi vagi
E. Nc. Salivatorius inf.

474. A voros magrol igaz(ak): (64)

A. Magnocellularis resze paleorubralis
B. Microcellularis resze neorubralis
C. Magnocellularis resze neorubralis
D. Microcellularis resze paleorubralis
E. Magnocellularis resz a mag felso reszeben talalhato

475. Substantia nigra reszeirol igaz(ak): (64)

A. Legtobb afferens rost a pars compacta-ba jut
B. Legtobb efferens rost a pars compactabol indul ki
C. A legtobb afferens rost a pars reticularis-ba jut
D. A legtobb efferens rost a pars reticularisbol indul ki
E. Az afferens es efferens rostok nem fuggnek a subst. niggra reszetol

476. Az also ikertesteknek kapcsolata van : (65)

A. Az oldalso terdestesttel

92
 B. A med. Terdestesttel
C. Gerincvelovel
D. Szemmozgato magvakkal
E. A mimika magvakkal

477. A Cajal fele interstitialis magrol igaz(ak): (65-66)

A. Az oculocephalogyr mozgasokban van szerepe
B. A hid tegmentumaban talalhato
C. Efferens rostokat kuld az agykereg latomezejeben
D. Afferens rostokat kap a Westphal Edinger magtol
E. Efferens kapcsolatai a fasciculus longitudinalis med. Reven valosulnak
meg

478. Hallomagvaknak kapcs. Van a: (175)

A. Trapeztesttel
B. Optomotoros magvakkal
C. Lemniscus med.
D. Lemniscus lat.
E. Fasciculus longitudinalis medialis-al

479. *Az oliva inf. Magcsoport: (62)

A. Hallopalyak rendszerehez tartozik
B. Latopalyak rendszerehez tartozik
C. Szomatoszenzitiv palyarendszerhez tartozik
D. Extrapiramidalis rendszerhez tartozik
E. Piramidalis rendszerhez tartozik

480. *Hid magvairol (nuclei pontis) igaz(ak): (63)

A. Az agykereg es kisagy koze iktatott magok
B. Efferens rostjaik keresztezodnek a fibrae arcuata internae rostrendszereben
C. A kisaggyal azonos oldali a kapcsolatuk
D. Efferens rostjai a kozepso kisagykocsanyon haladnak at
E. Efferens rostokat kuldenek az agykereghez

481. Decussatio tegmentalis dorsalist( Meynert) letre hozza(k): (67)

A. A tractus tectospinalis rostjainak a keresztezodese

93
 B. Tractus tectobulbaris rostjainak a keresztezodese
C. N. trochlearis rostjainak a keresztezodese
D. A tractus rubrospinalis rostjainak a keresztezodese
E. A tractus olivocerebellaris rostjainak a keresztezodese

482. A lemniscus palyakrol igaz(ak): (68)

A. Lemniscus med. Rostjai a thalamusban vegzodnek
B. Lemniscus trigeminalis a n. trigeminalis erzo es mozgato magjabol indul ki
C. Lemniscus lat. A nc. Gracilis es cuneatusbol indul ki
D. Lemniscus spinalis a spinothalamikus palyak agytorzsi szakasza
E. Lemniscus lat. Csatlakozik a lemniscus trigeminalishoz

483. Kisagykereg sejtjeirol igaz(ak): (80)

A. Golgi II tipusu sejtek dentritjei a molekularis retegben agaznak el
B. Granularis sejtek axonjai korul veszik a Purkinje sejteket
C. Purkinje sejtek axonjai a kisagyi magvakkal szinaptizalnak
D. Kis csillagsejtek axonjai a telefonhuzal rostokat kepezik
E. A nagy csillagsejtek axonjai T alalkuak

484. Ingerlo szinapszisai vannak: (82)

A. Golgi II sejteknek
B. Purkinje sejteknek
C. Kosarsejteknek
D. Parallel rostoknak
E. Moharostoknak

485. Kisagyi glomerolusrol igaz(ak): (81) (granularis reteg, moharost

vegelagazodasai korul a szemcsesejt dentritjeivel, golgi 2 axonjaival, golgi 2
dentritjeivel)
A. Moharost vegelagazasa korul jon letre
B. Kisagykereg mely retegeben talalhato
C. Szinaptikus kapcsolata van a moharost es purkinje sejt kozott
D. Szinaptikus kapcs. Van a moharost es kosarsejt dentritjei kozott
E. Szinaptikus kapcs. Van a moharost es a golgi II sejt dentritje kozott

486. Cerebello rubralis rostok: (85)

A. Nc. Globosusbol es embiliformisbol erednek

94
 B. A nc. Dentatusbol erednek
C. Az also kisagykocsanyban haladnak
D. Azonos oldali rostokat tartalmaznak
E. Letrehozzak a fasciculus uncinatust

487. Cerebello-cerebro-cerebellaris impulzuskor: (86)

A. Kisagy agykergi ellenorzeset biztositja
B. Szerepe van a terbeli tajekozodasi reflexekben
C. Vetuleti resze a cortico ponto cerebellaris playa
D. Visszajelento resze a dentate thalamo cortcalis palya
E. A kapcs. Ellen oldali

488. Nem specifikus thalamus mag(vak): (91)

A. Pulvinar
B. Ant. Ventralis mag
C. Nc. Intralaminares
D. Nc. Reticulares
E. Medialis dorsalis mag

489. A nc. Ventralis posterolateralis (VPL) es nc. Ventralis postero medialis-rol

(VPM) igaz(ak): (92)
A. VPL tarsito mag
B. VPM flechsig fele nc. Arcuatusnak is nevezik
C. VPL afferentacioja a lemniscus trigeminalis
D. VPM afferentacioja a lemniscus medialis
E. Kolcsonos kapcsolatban vannak a szomatoszenzoros mezovel

490. A hatulso fehereresztek ( commissural post.) tartalmazza: (95)

A. Pretectalis zona keresztezodo rostjait
B. Radiation optica
C. Cajal fele nc. Interstitialist
D. Nc. Reticulares lat.
E. Stria terminalis

491. *Oxitocint termel(nek): (99)

A. Nc. Paraventricularis

95
 B. Nc. Infundibularis
C. Nc. Tuberalis ventromedialis
D. Nc. Mamillaris
E. Nc. Supraopticus

492. Nc. Corporis mamillaris efferens rostokat kuld: (101)

A. Thalamushoz
B. Agytorzshoz
C. Csikolt testhez
D. Subthalamushoz
E. Kisagyhoz

493. ???Stria terminalis: (102)

A. Az elulso hypothalamus es a corpus mamillaris kozott teremt kapcs.
B. Kizarolag Ellen oldali rostokat tartalmaz???
C. Rostjai a comissura post.-ban keresztezodnek
D. Amigdala es hypothalamus kozotti afferens es efferens rostokat tartalmazza
E. Egy allitas sem helyes

494. Med. Eloagyi koteg (med. Forebrain bundle) kapcs. Biztosit: (101)
A. Rhinencephalon es telencephalon kozott
B. Rhinencephalon es gerincvelo kozott
C. Retikularis allomany es rinenchepalon kozott
D. Hypothalamus es rhinencephalon kozott
E. Thalamus es rhinencephalon kozott 29. Retikularis allomany

495. Striato-nigro-striatalis kor: (113)

A. Paleostriatumhoz tartozik
B. Striatonigralis rostok GABA-erg gatlo rostok
C. Nigrostriatalis rostok dopaminerg gatlo rostok
D. Nigrostriatalis rostok GABA-erg gatlo rostok
E. Striatonigralis rostok dopaminerg gatlo rostok

496. Fornix: (148)

A. Telenchepalikus es mesenchepalikus kozpontokot kot ossze

96
 B. Vetuleti es tarsito rostokat tartalmaz
C. Mindket iranyba vezet
D. Precomissuralis nyalabja a corpus mamillarebol indul ki
E. Postcomissuralis nyalabja a hippocampusban er veget

497. ???Comissura ant. Osszekoti: (149)

A. Habenula magvakat a hipocampussal
B. Hypothalamus elulso magvait a hipocampussal
C. Thalamus elulso magvait a hypothalamus magvaival
D. Lobus olfactoriust a corpus amygdaloideumot es a gyrus
parahippocampalist
E. A corpus mamillaret gyrus parahyppocampalissal

498. Limbikus rendszer afferens rostokat kap: (150)

A. Szaglolebenybol
B. Retinabol
C. Retikularis allomanybol
D. Az agyidegi vegetative megvaktol
E. Agykeregtol

499. Martinotti sejtek: (130)

A. Az agykereg mind a 6 retegeben elofordul
B. Rovid leszallo axonal rendelkeznek
C. GABA erg gatlo interneuronok
D. Effektor sejtek
E. Dentritjeik az I retegben vizszintesen talalhatok

500. *Az agykereg vizszintes rostcsikjairol igaz(ak): (131)

A. Lamina suprastriata a II retegnek felel meg
B. Stria Baillarger interna az V retegnek felel meg
C. Stria Baillarger externa a III retegnek felel meg
D. Lamina dysfibrosa az I retegnek felel meg
E. Egy allitas sem igaz

501. Artikulalt beszed mozgatokozpontja: (135)

A. Jobbkezesnel a bal agyfeltekeben talalhato

97
 B. Jobbkezesnel a job agyfeltekeben talalhato
C. Gyrus frontalis inf. Triangularis es opercularis reszeben van
D. Gyrus frontalis sup. Van
E. Megfelel a 4 Brodman mezonek

502. Wernicke fele beszedkozpont: (138)

A. Beszed motoros mezoje
B. Dominans agyfeltekeben talalhato
C. Nem dominans agyfeltekeben talalhato
D. Megfelel a 44,45-os brodman mezoknek
E. Kolcsonos kapcs. Van a Broca fele mezovel

503. Fasciculus longitudinalis sup. Osszekoti: (144)

A. Azonos oldali latomezot a beszed motoros kozpontjaval
B. Az ellenoldali latomezot a beszed motoros kozpontjaval
C. Azonos oldali latomezot a szemmozgato mezovel
D. Az ellenoldali latomezot a szemmozgato mezovel
E. Egyik sem igaz

504. *Comissura fornicis osszekoti: (149)

A. 2 oldali szaglogumot
B. 2 oldali mandula maggot
C. 2 oldali formatio hippocampalist
D. Azonos oldali hippocampus 2 reszet
E. Dominans felteke Broca es wernicke fele mezot

505. Felszallo discriminative somatosenzitiv rendszerrol igaz(ak): (154)

A. Szomatotopias elrendezodes csak a periferian megtartott
B. Prefrontalis tarsito mezobe vezetnek a rostjai
C. Thalamocorticalis rostjai athaladnak a capsula externan
D. Nem keresztezett playa
E. Keresztezett palya

506. Ho es fajdalomerzo palyak: (157)

A. Keresztezett palyak

98
 B. Nem keresztezett palyak
C. Tr. Spinothalamikus ant. Felelnek meg
D. Agytorzsi szakaszat lemniscus spinalisnak nevezik
E. Rostok elrendezodese nem szomatotopias

507. Szaglo palyarendszer neuronjai: (166)

A. Protoneuron a pseudo unipolaris szaglosejt
B. Deutoneuron a szaglogumoban talalhato
C. Harmadik neuron a thalamus nc ventralis postero laterlaisban talalhato
D. Deutoneuron az elsodleges szaglokereg mitralis sejtje
E. Harmadik neuron a szaglogomolyag nauronja

508. *Lemniscus lat. Alkotja(k): (174)

A. Azonos oldali hallomagvak axonjaibol alakul ki
B. Az Ellen oldali hallomagvak axonjaibol alakul ki
C. Az azonos oldali jarulekos hallomagvak axonjaibol alakul ki
D. Ellen oldali jarulekos hallomagvak axonjaibol alakul ki
E. Minden allitas helyes

509. Piramis palyarendszer: (178)

A. Rostjainak donto tobbsege az erzo mozgato mezokbol erednek
B. Rostjainak csekely resze ered az erzo mozgato mezobol
C. Rostjainak csekely resze ered az elsodleges mozgato keregbol
D. Rostjainak nagy resze ered az elsodleges mozgato keregbol
E. 97 % ban a Betz piramissejtek axonjait tartalmazza

510. Alabbi thalamus mag(ok) az extrapiramidalis rendszerhez tartozik/nak:

(93,180)
A. Nc. Ventralis ant.
B. Nc. Ventralis post lat.
C. Nc. Ventralis post med.
D. Nc. Intralaminares
E. Nc. Lineae medialis

511. *NEM tartozik/nak az extrapiramidalis nyalabok csoportjaba: (181)

A. Ansa lenticularis

99
 B. Fasciculus lenticularis
C. Fasciculus subthalamicus
D. Fasciculus retroflexus
E. Tractus tegmentalis centralis

512. Thalamushoz meno pallidofugalis(eff. Kapcs.) rostok alkotjak a: (112)

A. Ansa lenticularis-t
B. Fasciculus lenticularist
C. Fasciculus subthalamikus
D. Fasciculus retroflexus-t
E. Fibrae corticonigrales

513. Tractus vestibulospinalis: ( 177)

A. Nc. Vestibularis inferiorbol ered
B. A nc. Vestibularisbol sup. ered
C. Nc. Vestibularis medialisbol ered
D. Nc. Vestibularis lat. Ered (Deiters mag: tr. Vestibulospinalis lat.)
E. Szerepe az egyensuly es a testtasrtas megorzeseben ( + antigravitacios
izmok tonusanak megtartasa )

514. *Oliva inf. Magcsoport: (63)

A. A hallopalyak rendszerehez tartozik
B. Latopalyak rendszerebe tartozik
C. Szomatoszenzitiv palyarendszerhez tartozik
D. Az extrapiramidalis rendszerhez tartozik
E. Piramidalis rendsz. Tartozik

515. *Tr. Rubrospinalis keresztezodese hozza letre: (67)

A. Decusatio pyramidumot
B. Decusatio lemniscorumot
C. Decusatio tegmentalis ventralis
D. Decusatio tegmentalis dorsalist
E. Egy allitas sem helyes

516. Lemniscus palyakrol igaz(ak): (69)

100
 A. A lemniscus med. Az olive magbol indul ki (nc. Cuneatus, gracilisbol ered,
keresztezodik)
B. A lemniscus lat. Azonos es ellenoldali rostokat is tartalmaz (trapeztest
szintjen kepzodik, reszleges keresztezodes)
C. A lemniscus spinalis a trapez test szintjen jon letre
D. A lemniscus trigeminalis keresztezodes utan a lemniscus med. csatlakozik
E. A lemniscus lat. a spinothalamikus palyak agytorzsi szakasza

517. NEM a fasciculus longitudinalis med. Szerepe: (keresztezett, szem) (70)

A. A szemgolyok konjugalt mozgasnak a szervezese
B. A vestibulo-occularis reflexek szervezese
C. Nyal elvalasztasi reflexek szervezese
D. occulochepalogyr mozgasok szabalyozasa
E. konnyelvalasztasi reflex szabalyozasa

518. nc. Interpositus resze (i): (84)

A. nc. Dentatus
B. nc.globosus
C. nc. Embiliformis
D. nc. Fastigii
E. kulonallo, onallo mag

519. Cerebello rubralis rostok: (85) ( reszben a nc. Dentatusbol, reszben pedig a nc.
Globosusbol es embiliformisbol erednek)
A. a nc. Globosusbol es embiliformisbol erednek
B. az nc. Dentatusbol erednek (felso kisagykocsanyban keresztezodnek a
wernekink keresztezodes)
C. az also kisagykocsany
D. azonos oldali rostok
E. letrehoztak a fasciculumot …. (fasciculus uncinatus Russel a
cerebellovestibularis rostokat tart, nc. Fastigibol ered)

520. A felso kisagykocsanyon athalad: ( + tr. Cerebellorubralis) (69,85)

A. Tr. Cerebellothalamikus
B. Tr. Spinocerebellaris ant.
C. Tr. Vestibulocerebellaris
D. Tr. Cuneocerebellaris
E. Tr. Arcuato cerebellaris

521. *A kozponti idegrendszer velohuvely kepzo sejtjei: (20)

101
 A. Rostos astrocitak
B. Plazmas astrocitak
C. Mikrogliasejtek
D. Oligodentroglia
E. Alfa motoneuronok nagy multipolaris sejtek

522. *Izerzo rostok vegzodesi helye: (168)

A. Nc. Ambiguous
B. Nc. Tr. Solitarii felso resze
C. Nc. Dorsalis n. vagi
D. Nc. Salivatorius inf.
E. Nc tr. Also resze

523. A voros magrol igazak: (64)

A. Magnocell resze paleorubralis
B. Microcell resze neorubralis
C. Magnocell resze neorubralis
D. Microcell resze paleorubralis
E. A magnocelli resze a mag felso reszeben talalhato

524. A supst. Nigra reszeirol igazak: (64)

A. A legtobb afferens rost a pars compactba jut
B. A legtobb efferens rost a pars compactabol indul ki
C. A legtobb afferens rost a pars reticularisba jut
D. A legtobb efferens rost a pars reticularisbol indul ki
E. Az afferneshez az efferens rostok nem fuggnek a subst niggra reszeitol

525. Az also ikertesteknek kapcs. Van: (65)

A. Az oldalso terdes testtel
B. A medialis terdestesttel
C. A gerincvelovel
D. Szemmozgato mgavakkal
E. Mimika magvakkal

526. Dicussatio tegmentalis dorsalis (Meynert) letre hozza(k): (67)

102
 A. Tr. Tectospinalis rostjainak keresztezodese
B. N. trochlearis rostjainak a keresztezodese
C. Tr. Rubrospinalis rostjainak a keresztezodese
D. Tr. Olivo cerebellaris rostjainak a keresztezodese
E. Tr. Tectobulbaris rostjainak a keresztezodese

527. Pseudounipolaris neuron: (19)

A. Egyetlen nyulvanya rovid lefutas utan 2 dentritre agazik
B. Nincs axonja
C. Tobb axonja van
D. Ilyen tipusuak a gerincveloi erzo ducok neuronjai
E. Ilyen tipusuak az agyidegek erzo ducainak neuronjai

528. *Mi a telodentron: (19)

A. Tengelyfonal
B. Pseudounipolaris neuron nyulvanya
C. Vegfacska
D. Osszes dentrit
E. Axon oldalaga

529. Az alabbiak igazak: (22)

A. Henle huvelyt gliasejtek alkotjak
B. Ranvier fele befuzudesek szintjen megszakad a velohuvely folytonossaga
C. Velohuvely ferde bevagasai lehetove teszik az szaltatorikus ingeruletvezetest
D. Schwann huvelye csak a velotlen rostoknak van
E. Az epineurium a rost kotoszovetes burka

530. A szinapszisokrol HAMISAK az alabbi allitasok: (24)

A. Az elektromos szinapszisban hianyzik a szinaptikus res
B. Posztszinaptikus hartya vegbunko megvastagodasa
C. Mediator fagocitozis reven jut a szinaptikus resbe
D. … receptorokhoz kotodik
E. Mediator enzimatikusan inaktivalodik miutan kifejtette hatasat

531. Gerincvelo kozbelso szurkeallomanya megfelel: (40)

103
 A. X . Rexed
B. II. Rexed laminanak
C. III. Rexed laminanak
D. VII. Rexed laminanak
E. V. Rexed laminanak

532. Az alabbi tarsitas(ok) helyes(ek) az elulso gerincveloi szarv magcsoportjai es

a beidegzett izomcsoportok kozott: (41)
A. Med. Hatulso magvak idegzik be a gatizmokat
B. Kozponti magvak idegzik be a torzs axialis izmait
C. Oldalso hatulso magvak idegzik be a szabad vegtagok izmait
D. Kozponti magvak idegzik be a fejforgato izmokat
E. A med. Elulso magvak idegzik be vallov es medence izmait

533. Spinocerebellaris palyaval kapcs. van…: (39)

A. Substantia gelatinosa (Rolando) neuron…
B. Dorsomarginalis magcsoport neuronjai…
C. A nc. Dorsalis (Clarke) magcsoport neuronjai
D. A nc. Proprius magcsoport neuronjai
E. A nc. Cervicales (stilling) magcsoport neuronjai

534. Gerincvelo sajat nyalabjai: (47)

A. Fasciculus interfascicularis
B. Fasciculus septomarginalis
C. Fasciculus cuneatus
D. Fasciculus gracilis
E. Egy allitas sem helyes

535. *A gerincvelo oldalso kotegenek a centrifunikularis reszen halad: (48)

A. Tr. Spinothalamikus ant.
B. Tr. Spinocerebellaris ant.
C. Tr. Rubrospinalis
D. Tr. Spinotectalis
E. Tr. Spinoolivaris

536. Gerincvelo elulso kotegeben haladnak: (48)

104
 A. Tr. Corticospinalis ant.
B. Tr. Corticospinalis lat.
C. Tr. Spinothalamikus ant.
D. Tr. Spinocerebellaris ant.
E. Tr. Olivospinalis

537. Sodorideg(IV) magvarol igazak: (206)

A. Felso ikertestek felett talalhatok
B. Ponto mesenchepalikus atmenetben talalhato
C. Rostjai keresztezodnek
D. Viszceromotoros mag
E. Beidegzi a m. sphincter papillae-t

538. *Corpus mamillaretol kap(nak) efferens rostot: (101) (afferenseket kap az

elulso magcsoport)
A. A med. Thalamus magcsoport
B. Az elulso thalamus magcsoport
C. Lat. Ventralis magcsoport
D. Lat. Dorsalis magcsoport
E. Pulvinar

539. *Pulvinar a kovetkezo rendszer tarsito magvait tartalmazza: (93)

A. Hallo rendszer
B. Vestibularis rendszer
C. Optikus rendszer
D. Szaglo rendszer
E. Extrapiramidalis rendszer

540. *Corpus geniculatum lat.-rol HAMIS: (171)

(tr. Opticus vegenek duzzanata, hatretegu lemezes szerkezet, optikus rendszerhez
tartozik , aff. Rostok azonos oldali retinabol 2,3,5 retegbe, ellenoldalibol 1,4,6
retegbe, eff. Rostok a hatso thalamuskocsanyon – radiation optica a latokeregbe es a
felso ikertestekbe , area pretectalisba, hipotalamuszba)

A. Az optikus rendszerhez tartozik

B. Eff. Rostjai a radiatio opticat hozzak letre
C. Haromretegu lemezes szerkezete van
D. Aff. Rostokat kap a retinabol
E. Eff. Rostjai a hypothalamusba is eljutnak
541. A habenula: (95)

105
 (tobozmirigy elott szimmetrikus kiemelkedes, nc. Habenuleit tart., szaglassal kapcs.
Vegetative reflexekkel kapcs. , comissuraval a habenularum koti ossze , limbikus
rendszer es a hipotalamusz az agytorzs biz. Funkcioit ell. )

A. A tobozmirigy felett levo bemelyedes

B. 2 oldali habenula amagvak kozott nincs osszekottetes
C. Magcsoportja a szaglassal kapcsolatos vegetative reflexeket szabalyozza
D. Eff. Rostokat ad a kozepagy interpeduncularis magcsoportjaihoz
E. Comissurral habenularum osszekoti a habenula magvakat a hypothalamussal

542. *Stria terminalis: (102)

(amigdala- hipothalamikus aff es eff rostokat tart., reszben keresztezodnek a
comissurai ant-ban. Elulso hipothalamuszt a nc. Amygdaloideusszal koti ossze )

A. Elulso hypothalamus es corpus mamilaris kozott teremt kapcs.

B. Kizarolag ellenoldali rostokat tartalmaz
C. Rostjai commissural post.-ban keresztezodnek
D. Az amigdala es hypothalamus kozotti aff. Es eff. Rostokat tartalmazza
E. Egy allitas sem igaz

543. *Alabbi allitas(ok) igaz(ak) : (111)

(pallidum –paleostriatum = globus pallidus , nagy multipolaris neuronok,
neostriatumnak alarendelt kereg alatti mozgatokozpont , striatum-neostriatum nc.
Caudatus + putamen , apro kerek es orso alaku sejtek , keves nagy multipol.

A. Paleostriatum a putamennek felel meg

B. A paleostriatum a neostriatumnak alarendelt mozgatokozpont
C. Neostriatumot tobbsegben nagy multipolaris sejtek alkotjak
D. ???
E. A nc. Caudatus es nc. Lentiformis kozosen a pallidumot hozzak letre

544. *Neokortikalis limbikus mezzo(k): (gyrus cinguli, gyrus parahipocampalis)

(147)
A. Subiculum
B. Area subcallosa
C. Gyrus dentatus
D. Area entorhinalis
E. Gyrus parahippocampalis

106
545. *Vetuleti (projekcios) rostok: (143)
A. A 2 agyfelteket osszekoto rostok osszessege
B. Azonos oldali mezoket kotik ossze
C. Az agykereg es kereg alatti kozpontokat koztik ossze
D. Corticopetalis rostjai eff.
E. Corticofugalis rostjai aff.

546. *Fasciculus uncinatus osszekoti: (144)

A. Azonos oldali gyrus parahippocampalist es orbitofrontalis kerget
B. Ellenoldali gyrus parahippocampalist es orbitofrontalis kerget
C. Azonos oldali halantek lebenyt a prefrontalis zonaval
D. Az ellenoldali halantek lebenyt a prefrontalis zonaval

547. Felszallo diszkriminativ somatosensitiv rendszerrol igaz: (154)

A. Szomatotopias elrendezodes megtartott
B. Prefrontalis tarsito mezobe…
C. Thalamocorticalis rostjai ath. Externan
D. Nem keresztezett palya
E. Keresztezett playa

548. Ho es fajdalomerzo palyak harmadik neuronjanak a helye: (159)

A. Thalamus nc. Ventralis post-lat. (VPL)
B. Thalamus retikularis magvai…
C. Hypothalamus nc. Paraventricularis…
D. Az agytorzs raphe magvai
E. Az elsodleges testerzo mezo

549. *Trigeminalis magcsoport funkciojarol igaz: (58)

A. A motoros mag a mimikai izmok beidegzeset biztositja
B. A nc. Sensorius principalis a fajdalom erzekelesenek magja
C. A nc. Tr. Mesenchepalici a n. trigemini epikritikus mag
D. A nc. Tr. Spinalis n. trigemini proprioceptiv mag
E. Egy allitas sem helyes

107
550. *Nc. Tr. Solitarii: (59)
A. Sup. Izerzo
B. Inf. Izerzo
C. Sup. Viszcero…
D. Inf. Viszcero…
E. Kozepagy es hid…

551. … Motoros kereg: (135)

A. Gyrus precentralisban talalhato
B. Szerepe a mozgasok tervezese
C. Szerkezeteben tobbsegben Betz sejteket tartalmaz
D. A 6,8 Brodman mezoknek felel meg
E. Kapcsolatban van a torzsducokkal es kisaggyal

552. Latomezok: (171)

A. Elsodleges latomezo az area striata
B. Elsodleges latomezo a 18-as Brodman mezonek felel meg
C. A masodlagos latomezo az aria peristriata
D. Tarsito mezzo az aria parastriata
E. Masodlagos es tarsito latomezo a 18,19-es Brodman mezonek felel meg

553. A tarsito mezok: (138)

A. Az agykereg csekely reszet alkotjak
B. Jol korulhatarolt teruletek
C. Az erzo tarsito mezok az elsodleges testerzo mezzo korul talalhato
D. Cortico-corticalis es cortico-subcortico-cortico kapcsolatokat biztositanak
E. A dominans agyfelteke a muveszi agyfelteke
554. Grupul anterior al nucleilor talamici primesc aferențe de la :

A. Coliculii superiori
B. Cortexul senzitiv
C. Nucleii trigeminali
D. Corpul mamilar

555. Următoarele afirmații despre substanța neagră sunt adevărate :

A. Fibrele striato-nigrale sunt Gaba-ergice

B. Fibrele striato-nigrale sunt dopaminergice
C. Fibrele nigro-striatale sunt Gaba-ergice
D. Fibrele nigro-striatale sunt serotoninergice

108
556. Substanța neagră :

A. Are concavitatea orientată înspre medial (intern)

B. Are concavitatea orientată înspre lateral (extern)
C. Partea compactă are rol eferent
D. Partea compactă are rol aferent

557. Următorii nuclei talamici au rol de centri extrapiramidali :

A. MD
B. VA
C. VL
D. AV

558. Nucleii nervului facial au conexiuni supranucleare cu :

A. Talamusul
B. Epitalamusul
C. Sistemul piramidal
D. Sistemul extrapiramidal

559. Stria olfactorie medială conține fibre provenite din tractul olfactiv destinate :

A. Substanței perforate posterioare

B. Amigdalei
C. Nucleilor septali
D. Bulbului olfactiv contralateral

560. Nucleii nervului oculomotor au conexiuni cu :

A. Nucleul tractului spinal al trigemenului

B. Nucleul tractului mezencefalic al trigemenului
C. Nucleul senzitiv principal al trigemenului
D. Nuclei motori ai trigemenului

561. La nivelul corpului geniculat lateral, aferențele de la nivelul retinii ispilaterale

ajung în straturile :

A. 1
B. 2
C. 3
D. 4

562. Fibrele palido-talamice sunt destinate nucleilor talamici :

109
 A. VA
B. VL
C. MD
D. AV

563. Fibrele cortico-striatale:

A. Sunt ipsilaterale
B. Sunt controlaterale
C. Folosesc ca și mediator GABA
D. Folosesc ca și mediator Dopamina

564. Nucleul interpeduncular are conexiuni cu :

A. Habenula
B. Amigdala
C. Hipotalamusul
D. Mezencefalul

565. Nucleii nervului oculomotor au conexiuni supranucleare cu :

A. Coliculii cvadrigemeni superiori

B. Coliculli cvadrigemeni inferiori
C. Hipotalamusul
D. Epitalamusul

566. Fibrele postcomisurale ale fornixului sunt destinate :

A. Corpului mamilar
B. Epitalamusului
C. Ariei septale
D. Hipocampului

567. Nucleii intratalaminari au conexiuni cu :

A. Cerebelul
B. Formațiunea reticulară din trunchiul cerebral
C. Amigdala
D. Aria septală

110
568. Reflexul corneene se realizează prin conexiunile internucleare dintre nuclei
nervilor cranieni :

A. V
B. VII
C. VIII
D. IX

569. Nuclei MD ai talamusului primesc aferențe de la :

A. Palidum
B. Striatum
C. Nuclei septali
D. Habenulă

570. Nuclei vestibulari au conexiuni cu :

A. Hipotalamusul
B. Talamusul
C. Cerebelul
D. Măduva Spinării

571. Peduncul talamic anterior trimite fibre către :

A. Cortexul de asociație
B. Cortexul senzitiv
C. Cortexul prefrontal
D. Cortexul motor

572. Conexiunile internucleare V-VII realizează următoarele reflexe :

A. Intraorale
B. Deglutiție
C. Masticație
D. Fonație

573. Nucleul supraoptic hipotalamic secretă :

A. Hormonul antidiuretic
B. Oxitocina
C. Este format din celule magnocelulare
D. Este format din celule parvocelulare

111
574. Fibrele striato-nigrale :

A. Sunt dopaminergice
B. Sunt GABA-ergice
C. Sunt destinate pars compacta a substanței negre
D. Sunt destinate pars reticulata a substanței negre

575. Nucleii gracilis și cuneat au conexiuni cu :

A. Lemniscul spinal
B. Lemniscul medial
C. Hipotalamusul
D. Cerebelul

576. Raportile topografice ale ATM :

A. Nervus auriculotemporalis - posterior

B. Arteria auricularis profunda - anterior
C. Nervus auriculotemporalis - medial
D. Nervus facialis - superior

577. Tractul tecto-pontin conectează nucleii coliculilor cvadrigemeni superiori cu :

A. Nucleii trigemenului
B. Nucleii faciali
C. Nucleii vestibulo-cohleari
D. Nucleii optomotori

578. Nucleii gracilis și cuneat sunt nuclei localizați de-alungul căilor :

A. Tactile protoptice
B. Tactile epicritice
C. Propioceptice discriminative
D. Propioceptive inconștiente

579. Nuclei VA din talamus primesc aferențe de la :

A. Cerebel
B. Substanța neagră
C. Cortexul senzitiv
D. Cortexul motor

112
580. Habenula primește aferențe :

A. Prin stria medularis

B. Prin stria lateralis
C. Din Hipotalamus
D. Din Metatalamus

581. Nucleul corpului mamilar trimite eferențe la :

A. Fornix
B. Hipocamp
C. Cerebel
D. Trunchi cerebral

582. Următorii nuclei au rol în locaizarea sunetelor :

A. Nucleul olivar superior

B. Nucleul olivar inferior
C. Nucleul corpului trapezoid
D. Nucleul lemniscului lateral

583. Nucleii anteriori ai hipotalamusului primesc aferențe de la sistemul limbic

prin :

A. Stria terminalis
B. Stria lateralis
C. Fascicolul medial al creierului anterior
D. Fascicolul retroflexus Meynert

584. Fibrele talamo-corticale sunt destinate :

A. Ariei sensitive
B. Ariilor de asociație
C. Ariei motorii
D. Ariei premotorii

585. Sistemul extrapiramidal este conectat cu sistemul limbic prin :

A. Fascicolul medial al creierului anterior

B. Fibrele habenulo-tegmentale
C. Stria medialis
D. Stria lateralis

113
586. Nucleii MD ai talamusului au conexiuni reciproce cu lobii :

A. Frontali
B. Parietali
C. Temporali
D. Occipital

587. Următorii nuclei talamici au rol de releu limbic :

A. AV
B. AM
C. VA
D. VL

588. Tractul tegmental central conține fibre :

A. Talamo-olivare
B. Rubro-olivare
C. Nigro-rubrale
D. Nigro-striatale

589. Nuceul nervului trohlear este situat :

B. La nivelul joncțiunii ponto-mezencefalice

C. La nivelul joncțiunii bulbo-pontine
D. La nivelul coliculilor superiori
A. La nivelul coliculilor inferiori

114