Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Foot - Erkölcsi Vélekedések

    Uploaded by

    Lukács Botond Darkus Rex
    8 views18 pages

    Original Title

    Foot_Erkölcsi vélekedések

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    Download as pdf
    8 views18 pages

    Foot - Erkölcsi Vélekedések

    Uploaded by

    Lukács Botond Darkus Rex

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    Download as pdf
    of 18
    PH. Foor, ERKOLCSI VELEKEDESEK* crkiles! Ervekét, Az ulitarianizmust az sdott eset fggden kell Esszeegyertetni a szabilyole kldnbin6 kkoncepeiival, és nem kétséges, hogy xészben ennek el mulaszeissh6leredtek a2 ulitasaniemes helyes ételme- se kori nchezeégek Sokal seemében gy tik, hogy az elms devenegyné Nay € sorin a aatualems megdfolsa vole epigye lemeemélobb eGrelépés az erkesilosiia terilerén eer Winsé meghokkens seimunka, hogy a kerdesannyi € sin még mindig naptendre kent. K6any megérteni cextaz aide: ha ugyanisclfogadunkizonyos, slag wiathataln elofeevéseket, aor a naturalzmus bel Allis semmivel sem eseeribh probilkonss, mint «kor negysgestése. ARIK gy lj a herds, eve bizonyos naleesik, hogy minden naturist elcletben van vale buktitd, & csak Borszankodaak azon, hogy még mindig gy dirégi dlksvekestetés leepletsére bell a2 ejket | ‘retegeti, Bee a tanulminyommal megprabilom ei 2 dket am, hogy kriukusan vepyék semgyre az érvel Sk ala szlgals premised Aligha tiles aztllitan, hogy a2 erkGkesGlozia— ab bana formaban, ahogyan ma ebbavte aniik ~a tényi ldsok & a2 éxtkelesek seembeiltisin nyugsil, amely ‘vahhogy fey fogalmachate meg ‘A enyilltiok iguesigit vagy hamissigit az evident, « bizonyité, a tenyaltsokban clordale kifejeztsek jeden teneropa (PéldGul a kerck” é a laps” szavak jlemése va siltak Magellin uiaziai annak bizonyitékivé, hoay esha erek, nem pedi, lapos; végs6 fokon ki lehetne mu tata, hogy ha valakirovdbbra is hétclkedik aban, bony 2 Pooayiek valban bizonyiték-e, akkor valamilyen ayelv Pitar kover cl) EbbSL az kéverkezik, hogy két ember nem flitatja ugyanazt, ha kdzben tokéletesen KUlinbind dol potat tekine bizonyteknak; egalibb epyikire wégs6 fo Boks sbmonyithate a ayelvitadatlansig véeke, A fenticke bal aris Rovetkecik, hogy ha valaki megismesi egy tény- vet Konklirié megfeleld bizonyitékit, akkor nem weasit- hana vissea a konklide sak azért, mert az 6 rendszerében aan yonyicek egyitalin nem bizonyitek. Az értékelsck Ttagonban mis helyzet. Az étékelés nines logit Kap Rotuban aval a tényilicssal, amelyen alapul Egy dolgot tal kapesolatosteny slap valakijonak erthat, masva ahi vievont Kijlenthet, hogy €2 a tény egyslcalin nem te intends bizonyitchnaks mert a0” s26 jelentésében se wee ines, ami jakibb az epyik evidencithoz, mint 2 misik for kapesln. Kovetkezéskeppen, a eles kiln eae alaprin cevelhet sajst_ erkolesi xy valk azér seen egyéni premisszile onklizii mellet; kijelentheti pékitul, how} yo ember, mere Gsscklesola és sztnyita a kext, 6 sha vee fordel éeak-északkclettirinyba, ba elotte dél-dél- Tate fondute. Masvalakinek az ércekicleétenyszer: 1s eutasithatad, hogy megtagadia a felhozott bizo- videncia-jlleget Mesclekvés-vez6el6” vagy »gyakorl sayugat ayitele A i? fankeigia a tex lehetsvé, hogy a2 er 6, hogy az erkesi lone mégis hasonihata a SiO” litejxest nell, hogy alamerh Soniye A" opin cts koi mea ‘es lb, bik mishon hanna, ktlestgéack te kin, hogy a tala tale neve dolgokar vias, ne pediga toss ‘nak nevezetteket. Mindenki méshoz ha hasznilia a 6” sz6t, 7 Sy posi ogee Poa, fe sever Bt oak bese ft an gunk exer (lee soi ( fel fogom nevern feresersack Ne) feels sci inv ben alow iemeayet Inia ib nll olan pre. missedkru slapozhatja, amelyeket rata kivil senki sem is meme et ize. (2) ets sein, ade Si la iy set mk sain yen ont bzonyiteLnakkiene, individu em Kee evonn et aKonkiis, mere lt a mara nem bizonyiték. ~ eens Vegyik seemigyre az fokdcett Bs non leh sty cee met het, birmikeppenvitazana a keds tlt Sls oye Real umésacesen nem at oe dom, hogy olyan gyi lt ch ik, mint ahogyan sisi hogy bt ero em he Seahnenr ina Deane gan sana tty nyo son Si ti iar + i ld ogee ny hogy a Tellent eelmen sj” éahe6 funk 49 jn viktozatlan maradhat az éxtékelsi elv viltozisai sori: ‘Geen az alapon azt monidhatjuk, hogy bis seni sem never het valakt jek pusein azér mert 22 ilet6 dsszekulesol ex sectyitj a kecét, ennek ellenére példakepnek ajinthatia (vagy prvetitiditfejealet fi ita, é8 ha szlkséges kis egy oj erkoles szbkészetet is kialakithat sat szokat fan erkilesi szabilyrendszerénck kiejexéére. ‘Akik ea az elméletr valli, természetesen bizonyos Wi egéazitéseket fiznck hozzd. Elser i, Stevensonnal see ‘hem manapsig, majdnem mindenki Hare-el ért egyet ab- ban, hogy az olyan seavak, mint ajo”, esak dtalanos elvek bmvedtésével vonatkornak az egyedt esetekre, siya leg svdlsBségesebb erklesikaldncnek sel Kell fogadaia bizo nyoselveket, amelyek alapiin kovetend6 példakat javaso Masodszor,a ,koverdse ajinlani”, a jpro-atitédsr canis tani" a feltevésszerint a cxelekvéscel é a valaszissal fond tik Gssze, nem mondbarjuk tehit példinak okiért azt, hogy valakiesakakkorj6 ember, ha ezerévig . Az ércke les Kore szakségképpen a lehetsges eselekves ¢s vélaseis beére korlitozodik. Te most nem az a feladatom, hogy megkeérddjelezzem az értékelofogalmak hasznilatnak eze et a fekételezet koritait; cake azt akarom kimutatni, hogy ezek nem elégsépesek "Ae alapkercés 4 kévetke25. Leherstgese a j6"-hoz ha- sonlé szaval jelentésesskiseni valamiéle clemet, ame Iyer séetékel jlentésnek” aeveziink,é tirgyaihos kepest LKlkSlegesnek foghatunk fel? Tlytn elemet reprezentilna példiul a2 a szabily, hogy ha valaki ,ROvetéte sjinlott” Walamelyeselekvés, akkor a besel6 személynek Kotelessé- te elfogedni egy «meg kell tennem mindezt” imperst- vuszt Ex a2 imperativase Kilslegesen kapesolddil te agythoz, mivel a leheeséges esclekvések fentebb emliert, orbital kizotebitmitértelmesen gondolhatndnk el ennel acajinlisnaka tirgyaként. E hipotézis alapjia egy exkdlest kullnede tgy iebatnnk le, ent aki egy 6 ember cselekvé sekén ajénlaa ke Osszekulesolisit, és nem kell semmiféle Intteretkeresninahhoz, hogy a Fekevés éetelmet kapjon. E hipotéais alapjén cehét minden magyarizat nll aja: Iutnink s kéz dsszekulesolisit; er lenne az, amit a ilyen clméetek hivei ,végs6 erklesi elunek” neveznek ‘Sveretném lest geen, hogy ez hipotéasrathatatlan, és jo” étdkeljlentést, az éeekelst, az aint vagy bi tn efflé ae rhatunk Ie anélkil,hogy ne rogzitenenk azt 4 tirgyat, amelyhez minder hozrikapesolédik. Ha eleve meg nem agadjuk az érékelésnek és hasonl fogalmaknale atuljdonkeppeni tary, haldakban végil valami egészen mis kad fenn: példiul egy parancs eogadisa, egy dontés, vagy egpitalia semmi Micle sremgyre venném ext a kérdés,elés2be achiny smishjea szellemi atttddét & vélekedése tirgyalok, amely tugyanilyen bes6 viszonyban van targyival. Remélem, s ‘eri megviligitanom targyhor valé bels6viszoay fopal- mit, &mellékesen azt is bebizonyitanom ~ ha pdm, bie cllenkerést vltana ki, de végil més egyeterése tail. ak hogy milyen konayé seem el tveszteni a els svonyt ot, abo! fennil Vegyitk seemigyre a bsakesége. Ax emberek gyakran meglepéidnek, ha valaki area uta, hogy korlitozoteazoknak a dolgoknak a seima, amelyekee Ibusekék lehetink, amelyek valobun a bisakesé ézésével sohtheenek el beaniinket. Nehezen tudnim megmondani, opp iru Te eck az emberek a asekeséget; tin aera gondola, hogy mosolyogvs tesznek meg vali VY atrucnen epee, vagy felemcick egy tgyat amikor aaa ladals, vagy tala ogy veik, hogy a bisckesée ipa elnény,amely area Készteti az bert, hogy amelie cejon, ce hjclentse: Az biszkesty, amit em eck” Fraescvedik fefoyéssal kapesolatos nehézségek Kézismer- tesa logikailag privée targy nem Ichet az, amit egy ki yeh ny jlo" Az el felfops elfogadhatSbb, & ete icanek thet az a kijlentés, hogy egy bizonyos médon elked® személyt dgy frhatunk le, mine aki bisskének veearkozik valamire, birmi legyen is az. Bz résaben ig, vuyben nem, Ha adva van egy tiegy, selekvés, személyi Talajdonsdg st. lenis akkor ext a tggyat st, nem re Tether Ka bisekeség tngyai koa. Ahhoz, hogy K- ‘Sreszthessl, eadnonk Kell, mit mondaaa rola sz, ak ll lesverint vagy valoban biseke rf; de ha nem wall eyes eetcket a kérdéses tingyt, akkor barmi legyen is az at fiale, er nem bisekeség, Vegyilk példful azt az exetet hogy sala az égboltra vagy atengevre Diszies ele pi enya bteeret Erez, dagad a Keble, 6 iri matOgat 2 bole vagy 2 tenger fel. Ennck csak akkor van értelme, fe valamatyen specils fekéelexésalapin magyaraczuk ices velekedéaet, példéul azzal, hogy egy Gxt teveseene tabja, cart his, 6 mentette meg az égbolot az Oeszeom inca cengerea hsziradastol. A biszkeség jellegzetes tt spit olyasralaosinek ekg i (a gy vagy Say val ease aidta, (b) valamifele teljesimény vagy el6ny: igen tepy hina bosrkeség nem fehat6 le Abo, hogy Iyelissuk a mésouik feleéel srikségességat, tegytk fel, hogy valakiavért éxee bisckeséget, mert egy Grim belil hi romszorrafektette az egy kezét a masikra, za fltevs, hogy alles valoban busakeségetérez, megint esak akkor rmondhatéstelmesnck, ha speci hétere van. Ember talin beteg, & mic a2 is komoly teljesitmény, ha kepes Sranként hiomszor rafektetni egyk kexét a masikra; cain ‘alamiféle vallisi vagy politika jelentése van ennek a mor ddulatnak, & egy bitor ember al elttink, aki fey akarja ki hhivni az teneket és a hatamasokat, De sajdtoshéeté hin 26 em leet busakeségrdl; nem azért, mertpszicholbgiai lag seni sem érezhet biszkeségetilyenesetekben, hanem ar, mett batmit ére i, logikailag ez nem lehet biseke- ég. Perse, az emberek igen kulénés dolgokat vélhetnek telesitménynek bir nem akérmit , 6 azonositharjk ma tgukattivoll Geek, rokonalkal, szomszédaikkal, s6¢al- Kalomadtin az Emberiséggel is. Nem kivanom tagacni, hogy a biisekesépnek szdmtalan tulott és komikus példijn ‘Seimos egyéb példét is valaseehattunk volna az olyan s2ellemi aitddok k6rébsl, amelyek hasonl6 médon belsS viseonyban vannak targynikkal. A felelem példiul nem Coupin reszketés futis & elsipadis; egy fenyegerd szeren- ‘ctlenste gondolatanelkl mindez még nem féllem. Nem rmondhatjuk azt sem, hogy valaki olyasmit6l dabben meg, tit nem lit rossznak; ba gy gondolad, hogy a kérdéses ddolog mindent egybevetve 6, akkor nem jelenthetné ki, hogy (kilns médon) dobbeneter érez,,Parmily furesa js, dbbbenetet érzek, holottSrilndm kellene” ~ ex a mon- dat bevereti a dolog llentéces oldalinak kutacisit,axt a ‘ns rejtdzik. Hasznos lesz azonban egy mésfajeapeldi is szemigyre vern, mivel elképrelhetd az a ellenéryhowy 2 busakeség, a élelem és a dobbenet érzés vagy trvclems e2ért nem megfelel6 ana ii az yajnldsoak”” Elemezhee it peldil azt a vElekedét, hogy egy bizonyos de svdlyes, & megkérdezhetjik, vajon logikaily egyslalan vélekedhetink- igy birmirdl is, Avt az illtst, hony see ‘szélyes", 2,2 "hoz hasonléan természeteaen eases e4 vagy hamissiga alapjin fogadjuk el vagy utasijuk vise za; az yen litésokat bizonyitehkal igyckscunk alec tasctani, st, gy tnik, mintha a ,veseélyes” scohos ofigyelmertes5 Funkeis” kapesolddna, abogy 2 Kontudae serint a ,j6” szdhoz kapesolédile ar yajinle. fonlens Mert cegyiik fl, hogy a vezélyesséetuladonsipin tdpnen 16 Blozofusok dy déintenek, hogy asz6cgyiltslin nen 101 semmifele rlajdonsigor,hanem lenyegchen gyatorlas, illetve cselekvést verérl kifeeaés, amely fiyehregtten il A wveszélyes” 26, hacsale nem ,idézdjeles eel ben” hasan, figyelmeztetésilsaolgl, és ex aus eles hogy barkinck, aki ilyen ételemben hasznli,feltett sean dléka elkerilni mindaze, ami veseélyesnck miabsil, men akadilyozai misokat a Veselyeshely meghiceitschen

    You might also like