A mezőgazdaság átalakulása a középkorban

1. A jobbágyság kialakulása: a középkorban a legjelentősebb gazdasági ágazat a

mezőgazdaság volt
Az európai jobbágyság a lesüllyedt germán szabadok, római colonusok és házas rabszolgák
összeolvadásából jött létre.
Jellemzői:
 a jobbágy csak használja a földet, az a földesúr tulajdona
 a jobbágytelek örökölhető és eladható
 a telek nagyságának arányában szolgáltatásokkal (robot) tartozik urának, ez elsősorban
terményjáradék
 a jobbágy személyileg is függött földesurától, pl. bíráskodott felette
 a jobbágynak szabad költözési joga van
A földesúri birtok (majorság) részei:
 falvak – itt élnek a jobbágyok
 szántók, dűlők
 vár, vagy udvarház – itt él a földesúr
2. A mezőgazdaság átalakulása: A Római birodalom bukása után Nyugat-Európa gazdasága
összeomlik – gyakoriak az éhínségek, önellátó nagybirtokok jönnek létre
az ezredfordulóra új, fejlett technológiák jelennek meg a mezőgazdaságban -> több az élelem -
> Európa népessége hirtelen megnő
Az éghajlat melegebbé válik -> az északi tájakon is nő a termelés
Új eszközök a termelésben:
Nehézeke: Mélyebben szánt, nem csak feltúrja, hanem feltöri és meg is forgatja a földet, javítva
ezzel annak minőségét.
Borona: Szántás után fellazítja a földet, jobb minőségű lesz.
Szügyhám: A régi nyakhámot váltja. Az igavonó állat (ökör, ló) szügyére teszik. Nem fojtja
húzás közben az állatot, így nagyobb igavonó erő érhető el.
Patkó: A lovak patáját védte kopás ellen.
Földművelési módok:
Legelőváltó gazdálkodás: A földet kimerülésig (4-6 év) használták, majd új területet fogtak
művelés alá. A régi szántóföldből pedig legelő lett.
Nem hatékony módszer – alacsony a terméshozam, az új földek feltörése sok munkát igényel
Kétnyomásos gazdálkodás: A földterületet két részre osztották. Egyik felét bevetették, másik
felét pihentették (ugar). Az ugart legelőnek használták, ahol az állatok trágyázással javították
a föld termőerejét. A nyomásokat évente váltották.
Háromnyomásos gazdálkodás: Az ugar mérete csökken. Három nyomást hoznak létre: egyet
tavaszi, másikat őszi növényekkel vetik be.
↓
A terméshozam nagy mértékben növekszik
Európa népessége a XI. századi 38 millió főről a XIII. századra 75 millióra nő