Az Athéni államszervezet és működése a demokrácia
virágkorában
Demokrácia jelentése: démosz (nép), krácia (uralom) = a nép uralma 
szabad polgárok irányították és ellenőrizték az állam működését, részt
vehettek a hatalmi intézmények munkájába, betölthettek állami hivatalokat
Hellász nem egységes terület: különböző népek különböző területeken
(Ión, Dór, Akháji)  poliszokat alkotnak (polisz: városközpontú állam,
politikai és kulturális közösség)
1. Intézmény rendszer kialakulásának előzménye
 Athén: arisztokratikus köztársaság kora
 2 társadalmi csoport küzdelme: démosz-arisztokrácia
 arisztokrácia: nagyobb birtokú, régi múltú családok és
leszármazottjaik állam irányítói a saját körből választott
arkhónok voltak
 démosz tagjai: kisbirtokos, kézműves, kereskedők – nem
rendelkeznek politikai jogokkal
 Kiváltó ok a démosz térnyerésében: Kr.e. 7.sz. görög poliszok
gyarmatosítanak (kereskedőként részvétel , gazdasági és
politikai hatalom): Athén!
 megélénkülő gazdaság: Athén fő exportcikkei az
iparcikkek lettek. Ez maga után vonta az iparos és
kereskedő réteg anyagi helyzetének a fellendülését.
 megerősödő démosz: harcot indítanak politikai jogaikért
2. Demokrácia kialakulásának folyamata
 Kr.e. 621.: Drakón arkhón – írásba foglal bizonyos
törvényeket:
 jogvédelem az arisztokrácia önkényes ítéleteivel szemben
 arisztokratikus köztársaság idején gyakran
előfordul az arisztokrácia önkényes intézkedése
 vérrel írott törvények  legkisebb bűnt is halál sújtja
(drákói szigor)
 Kr.e. 594.: Szolón reformjai – felhatalmazás birtokában kapott
lehetőséget társadalmi problémák rendezésére
 Athén lakóit jövedelem alapján vagyoni osztályokba
sorolta (500, 300, 200 mérő éves jövedelemmel
rendelkezők, illetve thészek/napszámosok)  első 3
vagyoni osztály már részt vehettek az állam
irányításában: démosz vagyonos rétege kapott politikai
jogokat
 eltörli a démosz szegényebb rétegjeit fenyegető
adósrabszolgaságot
 eltörli a fennálló adósságokat (teherlerázás), állami
pénzből visszavásárolta a külföldre eladott rabszolgákat
 démosz vagyonosabb rétegje megerősödött,
szegényebb réteg számára is kedvező intézkedések
 hatalmi egyensúly: démosz még nem elég erős,
arisztokrácia már nem elég erős
 Ezt kihasználva Peiszisztratosz (politikus)
egyeduralmat hoz létre
 Kr.e. 560-510.: Türannisz (egyeduralom) időszaka:
 Kr.e. 527-ig Peiszisztratosz volt a türannosz, majd fiai
követik
 türannisz a démosz számára volt kedvező:
 megkezdődő építkezések  münkát és
jövedelmet hoz az iparos és kereskedő rétegnek
 bővülnek Athén kereskedelmi kapcsolatai
 démosz további erősödése, egyeduralom néhány évtized
után már tehernek bizonyul, Kr.e. 510-ben Peiszisztratosz
fiait elüldözik
 rövid belharcok után Kleiszthenész kerül ki győztesként
 Kr.e.: Kleiszthenész reformjai – demokrácia betetőzése
 A legfőbb hatalmi szervvé tettea népgyűlést
 vagyoni beosztás helyett föld területi alapon sorolja be az
Athéni és környező lakosokat: Attikai félszigetet 10
phülére (kerületre)– minden phülé 3 rész: városi,
tengerparti és az összekötő szárazföldi rész
 beosztás a démosz túlsúlyát biztosítja  3
részből 2-ben démosz tagjai éltek (város –
kézművesek, tengerpart – kereskedők)
 intézményi képviselők sorsolásakor
démosz tagjai nagyobb számban kerültek
be
 cserépszavazás: zsarnokság megakadályozására  gyanú
valakivel szemben, hogy egyeduralomra akar törni 
6000 < szavazat és száműzik 10 évre, de vagyonát
megtarthatja
3. Demokrácia intézményei, működése, és fénykora
 népgyűlés (ekklészia): hatáskörébe tartozik kb. minden
fontos kérdés (adók, háború törvények stb.) 
cserépszavazás
 tagok: minden 20. életévét betöltött férfi
 Kb. 40 ülés évente
 ötszázak tanácsa (bulé): végrehajtó hatalom, döntéseket
NEM hoz csak javaslatok felvetése
 tagokat évente sorsolják a phülékből (50/phülé)
 helia (esküdtbíróság): igazságszolgáltató hatalom
 tagok: phülékből sorsolás, összesen 6000 fő
 Árész-dombi tanács: egyetlen megmaradt arisztokráciai
intézmény, hatalmi szerepe jelentéktelen, inkább csak
formális
 tagok: arkhónok
 Sztratégoszok: legfonosabb tisztviselői szerep  phülék
élén álló katonai paracncsnokok (10db)
 sztratégoszokat phülék SZAVAZÁSSAL
választották
 sztratégoszokon belül is van rangsor (1-10):
Periklész 15 évig 1.(K.r. 5.sz.), demokrácia
fénykora Athénban
 reformaji:
 napidíj: polgárok napidíjat
kapnak közléti szereplésért, majd
művelődésért  ha közléti
 szerepre sorsolják, nem tudják
munkájukat végezni
 déloszi szövetség: görög-perzsa
háború alatt szövetség tagjai
hozzájárulást fizettek Athénnak
háború után „adóvá” válik
 állami jövedelemből fizették a
napidíjat, ill. szépítették a várost
pl.: Parthenon