A magyar hangrendszer – a mássalhangzó törvények

A mássalhangzók egymásra hatása

 A beszédben egymás mellé kerülő mássalhangzók hatnak egymásra, sokszor módosulnak egymás
hatására.
 Hangtani kötöttségű hangmódosulás  rokon hangok között, egy vagy több képzőmozzanatban,
mindig bekövetkezik
 Alaktani kötöttségű hangmódosulás  csak meghatározott alaktani helyzetben jön létre, oka
rendszerint a nyelv történetében keresendő

A mássalhangzók egymásra hatásának szabályszerűségei

 Igazodás
 Hasonulás
 Összeolvadás
 Rövidülés és kivetés
Igazodás
Az a hangváltozás, amelyben két szomszédos (mással) hangzó közül az egyik a másiknak a hatására úgy
módosul, hogy belőle az eredeti hangnak valamilyen nyelvünk hangrendszerében nem fonémaértékű
változata jön létre.
Pl. zongora, ing, van körte stb.: n > ŋ (veláris nazálsi)
kapj, rakj, döfj: j > ç (zöngétlen)
kicsi: az i hatására a szokásosnál előrébb képzett k-t ejtünk

Hasonulások
Az a hangváltozás, amelynek következtében a két egymás mellé kerülő mássalhangzó közül az egyik
(indukált hang) a másik (indukáló) hatására úgy változik meg, hogy a létrejött hang egybeesik egy
nyelvünkben önálló fonémaértékű hanggal.
Részleges hasonulás: az indukált hang csak egy képzésmozzanat szempontjából válik hasonlóvá az indukáló
hanghoz

Zöngésség szerinti részleges hasonulás

Hátraható (regresszív) hangváltozás: a később ejtett hang hat az előbb ejtettre
 Zöngésedés pl. kapd [kabd], vasgolyó [vazsgolyó], kék zászló [kég zászló]
 Zöngétlenedés pl. főzték [főszték], dobtam [doptam], nagyszálló [natyszálló], vastag cérna [vastak
cérna]
 A v nem zöngésít (a köznyelvben) pl. hatvan
Képzés helye szerinti részleges hasonulás
 Az explozívák elé kerülő nazálisokat érintő hátraható hangváltozás
 n + p/b > n  m (bilabiálissá válik) pl. szénpor [szémpor], különben [külömben], van búza [vam
búza]
 n + gy/ty > n  ny (palatalizálódik) pl. rongy [nonygy], csontját [csonytyát]
Teljes hasonulás: az indukált hang több képzésmozzanatban alkalmazkodik az indukáló hanghoz (= teljesen
ugyanolyanná válik)
Regresszív (hátraható) vagy progresszív (előreható): éljen / atyja
Írásban jelöletlen teljes hasonulás
 Hátraható (regresszív) teljes hasonulások  a mai nyelvben nem mindig jönnek létre
Pl. házsor [hássor] – teljes hasonulás, [hászsor] – hadcsoport [haccsoport] stb.
 Előreható (progresszív) teljes hasonulások  ny / ty / gy + j = nny, tty, ggy
Pl. hunyja [hunnya], hagyja [haggya] stb.
Írásban jelölt teljes hasonulás
Alaktani kötöttségűek (meghatározott alakokban jelennek meg)
Esetei:
 -val/-vel, -vá/-vé határozóragok: haddal, géppel, vérrel; borrá, okossá, lánnyá
 s, sz, z, dz végű igék + -j felszólító módjel / j-vel kezdődő határozott személyrag  mossa, vesszen,
hozz, eddzen, ássátok, hozzuk, halássza, eddzük
 ez, az névmás + rag / -féle, -fajta, -kora, -beli képző  abban, ebben, attól, ettől, ahhoz, evvel,
efféle, akkora, abbeli

Összeolvadás
Két különböző mássalhangzó követi egymást a fonémasorban, és a kiejtésben egy harmadik minőségűt
ejtünk.
 Két magánhangzó között (intervokális): a kiejett msh. hosszú pl. adjuk [aggyuk], segítség [segíccség]
 Az összeolvadás szomszédságában van még egy msh., a kiejtett msh. rövid pl. zöldség [zölcség]
 Az összeolvadt msh. zöngésségét a második msh. határozza meg pl. hadsereg [haccsereg]
Palatalizációs összeolvadás  t, d, n + j = ty, gy, ny
Pl. kútja [kúttya], padjuk [paggyuk], bánjuk [bánnyuk]
Affrikációs összeolvadás  t, d, ty, gy + sz, s, (z, zs)
= c, cs, (dz, dzs) pl. látsz [lácc], adsz [acc], költség [kölcség], barátság [baráccság], egyszerű [eccerű]

Mássalhangzó kivetés
Ha kettőnél több msh. kerül egymás mellé, az egyik (ált. a középső) kieshet
Pl.: mondtam [montam], testvér [tesvér], testnevelés [tesnevelés], mindnyájan [minnyájan], mosd ki
[moski]
Mássalhangzó rövidülés
A hosszú mássalhangzók egyéb mássalhangzó szomszédságában megrövidülnek
Pl.: varrta [varta], parttalan [partalan], sarkkör [sarkör], benn van [ben van]