19.

Tétel
A. Mutassa be a XX. századi építészetet! Ismertesse a Bauhaus történetét! Építészeti alkotások
bemutatásával elemezze a művészetet!
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ történelmi környezet, szellemi és kulturális háttér ‒ a korszak építészetének
jellemző törekvései ‒ a legjelentősebb művészek és stílusteremtő épületek ‒ a korszak művészetének
magyar vonatkozásai, illetve a Bauhaushoz kötődő magyar származású művészek
történelmi környezet, szellemi és kulturális háttér
A 20. századot tekinthetjük az egészségügyi, szociális, tudományos és technikai fejlődés, valamint a
nemzetközi egységesülés korszakának, ugyanakkor megjelölhetjük a példátlan
méretű háborúk és népirtások koraként is.
Amerikában az acélvázas szerkezetek elterjedése mögött elsősorban anyagi megfontolások húzódnak:
a belvárosokban megemelkedett telekárak diktálták, hogy az irodai szinteket a vázszerkezet adta
lehetőségek mellett egymás fölé építsék.
A modern építészet legfőbb jellemzője a rendeltetés gondos elemzésén alapuló, az anyag
tulajdonságainak és a szerkezet követelményeinek megfelelő funkcionális alakítás.
Kialakult a Funkcionalizmus.
a korszak építészetének jellemző törekvései ‒ a legjelentősebb művészek és stílusteremtő épületek
Chicagói iskolának nevezett építészcsoport, amelynek tagjai a fém vázszerkezet alkalmazásában
értek el kimagasló eredményeket. Chicagói iskola legjelentősebb képviselője Louis Sullivan, Egyik
főműve a chicagói Carson, Pirie és Scott áruház.
pl.: Auguste Perret: vasbetonnak első építészeti alkalmazása. Peter Behrens:pl. turbinagyár
A Bauhaus története
A Bauhaus tehát nemcsak jelentős művészeti irányelveket dolgozott ki, hanem a modern gondolkodás
megtestesítője volt.
A 20. század építészetét három irányzat együttesen, egymást áthatva határozta meg. A három
irányzat a következő:
1. funkcionalizmus: Elsődleges a funkció (rendeltetés, használhatóság), a forma ennek alárendeltje.
Az épület szerkezetét, kinézetét az határozza meg, mire használják.
2. organikus építészet: Az építész igyekszik harmonikus kapcsolatot teremteni az épület és a
természet között. Az épület formájával igazodik a környezethez, illetve természetes építőanyagokat
alkalmaz.
3. formalizmus: Az építész az épület funkcióját alárendeli a formának. Az épület szoborszerű, egyedi,
érdekes, vagy végtelenül leegyszerűsített.
Walter Gropius: A dessaui Bauhaus épülete: a szabadon kibontakozó alaprajz, a geometrikussá
letisztult forma a funkcióból és a szerkezet rendjéből következik. A három emeletet egységes
raszterben osztott, a vasbeton pillérek konzolaira függesztett fém-üveg függönyfal határolja.
Organikus építészet:
Mies VAN DER ROHE: Bauhaus igazgatója. Mestere: a korszerű térszervezés, a nagyipari gyártás
lehetőségeit hasznosító acélszerkezetek, mérnökien pontos, racionális formázása.
pl.: Mies van der Rohe: Farnsworth House
Frank Lloyd Wright: Szemléletét meghatározó egyik élménye távol-keleti utazása volt. A japán
építészetben a szerkezet kizárólagos anyaga a fa volt. Díszítést nem használtak.
pl.: Vízesés ház
Alvar Aalto: Munkáit főleg a természetes anyagok iránti fokozott érdeklődés jellemzi. Tudása nagy
volt a különböző fafajták sajátos tulajdonságairól, ösztönösen alkalmazta. Égetett téglát is elsőként
használt.
Le Corbusier: Építész, hanem szobrász, festő, író is, a plasztikus formálás mestere. Az új építészettel
szemben támasztott alapkövetelményeket híres „öt pont”-jában fogalmazta meg:
1. a lábakra állítás, hogy az épület ne foglaljon el a természetből szabad területet
2. a tetőkert kialakítására lehetőséget adó lapostető, mert így az építés - ahelyett, hogy csökkentené,
megnöveli a természetet
3. a pillérvázzal biztosítható szabad alaprajz, hogy a tartószerkezettől független térosztás hajlékonyan
igazodhasson a funkcióhoz
4. a teherviselés kényszerektől mentesült homlokzat szabad alakítása végigfutó ablaksávokkal s a
tartóvázra függesztett határoló szerkezetekkel
5. az előbbi következményeként a belsőkben faltól-falig nyúló szalagablak, a minél teljesebb
megnyitás a külső tér felé.
pl.: Le Corbusier: Notre Dame Du Haut
a korszak művészetének magyar vonatkozásai, illetve a Bauhaushoz kötődő magyar származású
művészek
Breuer Marcell: Magyar építész és formatervező, ő lett a legfiatalabb tanár az asztalosműhelyben,
bútortervezés: hajlított és nikkelezett, illetve feketére festett acélcsőből és vászonból készült székek.
Moholy-Nagy László: Magyar fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező és
a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára és a kísérleti filmek egyik magyar úttörője. Az intézmény
tanrendje valamennyi művészeti ágat többször is érintette: a tanulmányrajz, grafikai gyakorlás,
tervezőgrafika, plakát-, reklámtervezés folyamatosan fejlesztette a diákok látásmódját. A tipográfia
megismerése, bútort, vasalót, töltőtollat és használati tárgyakat is terveztek. Gipsz, fa és bronz
szobrok, elektromossággal működő, hang-és fényjeleket sugárzó, mozgó szobrokat, mobilokat
készítettek.
pl.: Moholy-Nagy: Fény-tér modulátoraiban a könnyű, áttetsző plexivel kombinálta a mozgó
fémötvözeteket.
Makovecz Imre: Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, a magyar organikus
építészet megteremtője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója. Számos középületet
(templomot, művelődési házat) tervezett, elsősorban vidéki városokban.
pl.: Makovecz Imre: Katolikus templom
B. Beszéljen azokról a magyarokról, akik sokat tettek a modern fotótechnikáért (Dulovits,
Riszdorfer és Mihályi)! Hogyan funkcionál a jog és az erkölcs a társadalomban?
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ Dulovits Jenő munkássága ‒ Riszdorfer Ödön munkássága ‒ Mihályi József
munkássága ‒ jog és az erkölcs kapcsolata
Dulovits Jenő munkássága
Dulovits Jenő a korabeli fotótechnikát tíz évvel előzte meg, Tóth Miklóssal (1908-1982) közösen
megalkotta első találmányát, a DUTO néven forgalmazott lágyító előtétlencsét. Dulovits az 1930-as
évek elejére kialakította sajátos fotóstílusát, mely az ellenfény, a lágyítás és a fény-árnyék
kiegyenlítésén alapult. 1943-ban szabadalmaztatta a fotótechnika történetében korszakos jelentőségű
DUFLEX fényképezőgépet, a világon az első tükörreflexes, kisfilmes és beugrórekeszes objektívvel
működő fotómasinát, amely szemmagasságból fényképezett, oldalhelyes és egyenes állású
keresőképet adott.
1948 Duflex fényképezőgép
- automatikusan beugró rekesz
- vízszintes betekintésű, valódi keresőkép
- bajonettes objektív
- visszacsapódó tükörreflex
- 24X36-os képméret
Riszdorfer Ödön munkássága
Mint fotoamatőr az 1920-as években kezdett a fényképezőgépek automatizálásával foglalkozni. Teljes
automata gépén a megvilágítási időt fényelemmel vezérelt berendezés közvetlenül szabályozta.
EUMIG 16 mm-es, majd a 8 mm-es filmfelvevőgépek kivitelezése. Félautomata gépet, fénymérős
fényképezőgépet is készített, melynél ugyancsak fényelem alkalmazásával, de kézi erővel történik a
zársebesség beállítása. Találmányai úttörő jelentőségűek, a fényképezés automatizálási kérdéseit
valószínűleg a világon elsőként oldotta meg.
Mihályi József munkássága
A KODAK gyár egyik leghíresebb fejlesztőmérnöke, 1923-tól mintegy 200 szabadalma volt.
-Újfajta, függőleges távmérő,
-Újfajta gombrecézés
-A film végét jelző ék
-Cserélhető filmmagazin
-Gyorsfelhúzó kar
-Beépített univerzál kereső
-Makrózásra alkalmas normál objektív
-1/500-as redőnyzár
-Motoros hátlap 1 felhúzásra 12 felvétel
-Telekonverter
- mélyrovátkolt forgatógomb
- egy távcső gyújtótávolság-növelő toldaléka
- fényképészeti zseb-távmérő
- Medalist
- Super six-20 fényképezőgép,
-KODAK ektra fényképezőgép,
- Bantam Special gényképezőgép
Hogyan funkcionál a jog és az erkölcs a társadalomban?
A jog és az erkölcs abban hasonló, hogy mindkettő normarendszer, amely a társadalomban együtt élő
emberek számára megmondja, mit tehetnek meg és mit nem. Lényeges különbség azonban, hogy az
erkölcsi vétségért nincsenek írásban rögzített büntetési tételek, mint a jogban. Az erkölcs fogalma: Az
erkölcs azon normák, szabályok, parancsok, értékítéletek összegzése, melyek magatartásunkat,
cselekedeteinket a társadalmi jó érdekében gyakorlatilag szabályozzák. Az erkölcsöt idegen szóval
etikának, morálnak is nevezik. Erkölcsi kárt azok az emberek okoznak mások, akik lelkileg nem
igényesek, akiket nem zavar a lelkifurdalás. Az ilyen embereket a köznyelv erkölcstelennek vagy
cinikusnak nevezi. Az emberi cselekedetek mindig lelki tulajdonságból fakadó, a közös normák
szempontjából erkölcsileg is megítélhető tettek. Könnyen kijelenthetjük, hogy minden erkölcstelen,
ami erőszakot alkalmaz másokon. Az erkölcs szinte egyidős az emberi társadalommal. Már az őskori
ember is normarendszert követett rítusaival. Az erkölcsi jó: mások tisztelete, az emberszeretet, a
segítőkészség minden társadalomban nélkülözhetetlen, hiszen másképpen zűrzavar keletkezne, az
emberek elpusztítanák egymást. A történelem azonban gazdag példasort szolgáltat az alapvető erkölcsi
értékek megszegésére a háborúk alkalmával. Ahol az erőszak az úr, ott még az emberi lét védelmének
legfőbb erkölcsi parancsát is megszegik. A jog fogalma: A jog legáltalánosabb megközelítésben
emberek közötti viszony, társadalmi viszony. A jog norma, magatartásszabály, az emberi
magatartásokat, vagy magatartásokat befolyásoló körülményeket szabályozza. A jogot a többi
magatartásszabálytól az különbözteti meg, hogy a jog esetében az államszervezeti rendszerén keresztül
rendelkezésre bocsátja a kényszereszközöket annak érdekében, hogy a társadalom tagjai a jogi
normáknak megfelelő magatartást tanúsíthassanak. A jog tehát állami kényszereszközökkel
kikényszeríthető általános magatartásszabály. Az erkölcs és a jog között az a döntő különbség, hogy az
erkölcsi normák ajánlottak, megszegésük legfeljebb a társadalom megvetését vonja maga után, de a
jogszabályok megszegése azt is jelenti, hogy a tipikus helyzetekre előre megírt és a társadalom által
megalkotott szabályrendszert szegtünk meg. A jogszabályokat követni kötelező, az egyénnek nincs
mérlegelési lehetősége. Ha nem követi, tette büntetést von maga után.
C. Részletezze a digitális kép minőségét befolyásoló tényezőket a felvételkészítésnél, a
képfeldolgozás folyamatában és a megjelenítéskor! Mutassa be, hogy a digitális képhibák
hogyan jelentkeznek a felvételen, magyarázza meg azok keletkezésének az okait és korrigálásuk
lehetőségeit!
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ felbontás ‒ színmélység ‒ képhibák ‒ interpoláció ‒ megjelenítő eszközök ‒
a képhibák keletkezésének okai
digitális kép minőségét befolyásoló tényezők
felbontás: A felbontás általában a pixelgrafikus képek egyik minőségi jellemzője. Mértékegysége a
dpi. A dpi azt mutatja meg, hogy egy egy inchen (ami 2,54 cm) hány darab képpont található.
Korrigálás: kiválasztani a legnagyobb felbontást a gépen
színmélység: Egy adott eszközön vagy tárolási formátumban ábrázolható színek számának leírására
használt mérőszám. A színmélységet szokás bitekben megadni.
Korrigálás: pl. RAW-ban fotózás hogy a színmélység 36 bitesen és veszteségmentesen tömörítetten
kerüljön eltárolásra.
interpoláció: Ez az eljárás a digitális képek méretének, pixelszámának megváltoztatását szolgálja. A
gyakorlatban általában a képek felnagyításakor van rá szükség. A nagyított kép több pixelből áll, mint
az eredeti. Minthogy csak az eredeti kép információtartalma áll rendelkezésre, ezért a megnövelt
pixelmennyiség sem hordozhat új információkat. A nagyítás során keletkező új pixelek színét a
szomszédos eredeti pixelek színéből "tippeli meg" a nagyítást végző program. Azt, hogy ez a tippelés
milyen logika alapján történik, a programba épített interpolációs algoritmus dönti el. Az algoritmus
által használt matematikai szabályrendszertől függ a nagyított kép minősége. Ezért ez a különböző
eszközöknél nem egyforma. Az interpoláció elsősorban a kontúrok élességét és a kép
részletgazdagságát rontja.
Korrigálás: RAWban fotózás a veszteségmentes tömörítés miatt
felvételkészítésnél
képhibák: Képzaj, szennyezett érzékelő, Expozíciós hiba, képzaj, túl nagy kontraszt, bemozdulás.
Korrigálás: utómunka
Megjelenítéskor
-Halott (dead) pixel: nem ad ki magából jelet, fekete pont, 0-0-0
- hot pixel: a hosszú expozíciós idejű felvételeken jelentkeznek kék, zöld vagy vörös pontok
formájában. Ezek a pixelek hideg érzékelő esetén ritkábban, meleg érzékelő esetén sűrűbben
jelentkeznek. Az ilyen képpontok egyébként is magasabb hőmérsékletűek és hamarabb telítésbe
kerülnek.
- stuck pixel - fehér, elektronikusan elromlik,
- blooming: A CCD különálló szenzorai közötti elektromos "túltöltődést" jelenti. CMOSnál kevésbé
jellemző
- moire: a színszűrő raszterességéhez hasonló kép vetül az érzékelőre. Ekkor vöröses, zöldes és kékes
színű minták, rajzolatok jelennek meg a végső képen, melyeknek természetesen nem kellene ott
lenniük.
Korrigálás: utómunka
D. Melyek az értékesítés során használt gépek, eszközök jellemzői? Mondja el a kezelésük
szabályait!
Az értékesítés során használt gépek, eszközök jellemzői
 Pénztárgép
 Számítógép, és a munkához szükséges szoftverek
 Digitális és analóg tükörreflexes fényképezőgép, és objektívek, rendszervaku
 Műszaki fényképezőgép, és objektívek
 Digitális videókamera
 Nyomtató, vagy levilágító eszközök
 Fotóműtermi felszerelések
 Műtermi vakuk
 Kézi fénymérő
 Analóg fekete-fehér laboratóriumi eszközök
A fenti eszközök igen komoly vagyoni értékkel rendelkezik. Kezelésükhöz nagy szakértelem
szükséges. A gépeket folyamatosan karban kell tartani.
Ezen gépek kezelése, működtetése a gyakorlatban valósul meg.
Az elektromos gépek kezelésérre vonatkozó munkavédelmi előírások
1. A gépet csak arra kioktatott személy kezelheti,
2. A gépek javítását csak szakember végezheti,
3. A gépet úgy kell elhelyezni, hogy jól hozzáférhető legyen,
4. Tisztítása csak áramtalanított állapotban történhet.
Amortizáció: a tevékenységhez szükséges eszközök értékcsökkentési leírását jelenti. Az amortizációs
kulcsokat és módszereket törvény szabályozza.
A gépi berendezések kezelése, használata saját tapasztalat szerint.