Budapest fejlődése és a millennium – 1/23

 A főváros
 Pest, Buda és Óbuda egyesült 1873-ban = Budapest
- európai nagyvárossá fejlődött
- versengés Béccsel
- nagyfokú, tudatos városfejlesztés
(pl. Fővárosi Közmunkák Tanácsa)
- gazdasági- és kulturális kp.

Budapest, zászlaja
címere egykor és ma
 Budapest fejlődése és a millennium – 2/23
 A főváros
 Pest, Buda és Óbuda egyesült 1873-ban = Budapest

Budapest térképe 1873-ban

 Budapest fejlődése és a millennium – 3/23
 A főváros
 közlekedési csomópont
- vasút: Nyugati pu. (1877), Keleti pu. (1883)
- hidak: Margit híd (1876), Ferenc József híd (1896),
Erzsébet híd (1903)

A Ferenc
József híd
avatása a
király
A Nyugati jelenlétében

A Keleti Az Erzsébet
építése híd építése
 Budapest fejlődése és a millennium – 4/23
 A főváros
 közlekedési hálózat
- omnibusz
- lóvasút

Budapest lóvasút

Karikatúra az 1860-as évekből

Omnibusz kalauzokkal, 1896
 Budapest fejlődése és a millennium – 5/23
 A főváros
 közlekedési hálózat
- villamos
- autóbusz

A villamosok a Nyugati előtt, 1896

Az első (elektromos) busz, 1915

 Budapest fejlődése és a millennium – 6/23
 A főváros
 lakosság
- robbanásszerű növekedés
- térbeli terjeszkedés
- asszimiláció, beolvadás
A főváros lakosságszáma a dualizmus
korában (fő) – Az Osztrák–Magyar Monarchia
központi városainak lakossága
 Budapest fejlődése és a millennium – 7/23

 Az elmagyarosodó város
 nemzetiségek „olvasztótégelye”
- németek, magyarok + betelepülő nemzetiségek
14 011

1920 837 858 60 425

16 702
20 359

1910 756 070 78 882

25 060
24 091

1900 559 965 98 515

20 877
27126

1890 326533 115573

17 439
21871

1880 201776 122155

9880
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

magyar német szlovák egyéb

Budapest lakossága anyanyelv szerint

 Budapest fejlődése és a millennium – 8/23
 A főváros
 lakosság
 Budapest fejlődése és a millennium – 9/23

„Hogy ugyanabban a városban két olyan külön világrész nézzen farkasszemet,

mint Pest és Buda, ilyesminek párjáért ugyancsak messzire kellene menni. A
bal part csupa modern ideg, a jobb part maga a nyugalom, szinte penzió. A bal
parton a villamos száguld végig és becsilingel az emberek gyors
beszélgetésébe. Odaát akácvirág hull az emberekre, akik csendesen járnak és
halkan beszélgetnek.”
(Budai Hírlap, 1906)

„Hatalmas gyárak és nyomorult viskók. Azokban dolgoznak, ezekben laknak.

Mert Budapesten is ilyen a világ rendje. A gyárak úgy szaporodnak, mint a
gomba, de a munkások lakásáról senki sem gondoskodik. A proletariátus
aránylag kicsiny és nemigen szervezett, hanem szegénysége határtalan. Nem
is annyira szegény, mint földhözragadt.”
(Gerő Ödön: Budapest fiziognómiája, 1896)

„Ha a pesti gyereket az Andrássy útra viszi a dadája, szebb ruhát ad rá, mert
arra csupa finom nép jár. És megmagyarázza neki, hogy ezekben a házakban
csupa szörnyen gazdag ember lakik, akinek már az apja sem volt szegény, hát
még a gyereke!”
(Fried Margit: Pest és a pestiek, 1907)
 Budapest fejlődése és a millennium – 10/23
 A főváros
 térbeli struktúrája
- belváros: kereskedelem, bankvilág, politika
- Nagykörút: lakóövezet // gyárak, pályaudvarok
- eklektikus stílus

Nagypolgári szalon
Belvárosi lakás étkezője
 Budapest fejlődése és a millennium – 8/17
 A főváros
 térbeli struktúrája
- külváros: munkásnegyedek, bérházak

A tömeges költözködés lakbérnegyed idején

később is az utcaképhez tartozott.
Vasárnapi Újság, 1908

Kilakoltatott lakók az utcán,

Vasárnapi Újság, 1908
 Budapest fejlődése és a millennium – 12/23
 A millennium
 a honfoglalás 1000. évfordulója
- látványos külsőségek
- múltjára büszke, jelenében sikeres nemzet képe
- Budapest sokat profitál: sok építkezés, nagy rendezvények

Az ezredévi kiállítás plakátja és a Városliget

 Budapest fejlődése és a millennium – 13/23
 A millennium
 Budapest
- kb. 6 millió látogató

A megnyitó
Az uralkodó az ezredévi kiállításon, Klösz Gy.

A Korona fogadása az Országházban 1896-ban

 Budapest fejlődése és a millennium – 14/23
 A millennium
 földalatti vasút

A földalatti
 Budapest fejlődése és a millennium – 15/23
 A székesfőváros
 királyi központ
- a budai királyi palota bővítése, átépítése

A Magyar Királyság felsőoktatási intézményhálózata 1910-ben

Budapest fejlődése és a millennium – 16/23

A Budavári Palota elmúlt évszázadai rekonstrukció

 Budapest fejlődése és a millennium – 17/23

Az Operaház – A Postatakarékpénztár – A Széchenyi gyógyfürdő – A Parlament

 A polgári életmód kialakulása – 18/23
 A polgári életmód
 üdülés, turizmus
- középosztály: Adria (Abbázia); hegyek (Alpok, Tátra)
- kispolgárság, munkások: városok környéke

Fürdőzők

Abbázia
Tátra
 A polgári életmód kialakulása – 19/23
 A polgári életmód
 sport
- tornaklubok
- labdarúgócsapatok (FTC, UTE, MTK)
- szurkolótáborok
- nemzetközi sikerek (pl. olimpia, Hajós A.)

Az első nemzetközi futballmérkőzés

magyar csapata, az 1897-ben alapított
BTC
 A polgári életmód kialakulása – 20/23
 A polgári életmód
 kulturális intézmények
- színházak
- Zeneakadémia, Opera
- múzeumok

A Zeneakadémia 1907-ben
Az Operaház 1900 k.
A Szépművészeti Múzeum
 A polgári életmód kialakulása – 21/23
 A polgári életmód
 kávéházak
- pl. New York, Centrál
- társasági élet nyilvános színterei

A New York, alapítva: 1894

A Centrál, alapítva: 1887

 A polgári életmód kialakulása – 22/23
 A polgári életmód
 mozgókép
- 1896-ban, a millenniumi rendezvényeken már jelen volt
- filmgyártás
- mozi: kedvelt, olcsó szórakozás

Az egyik legnagyobb
mozi, a Royal Apollo
1915-ben nyitott meg
 A polgári életmód kialakulása – 23/23
 A vidék helyzete
 már nem elzárt övezet
- eljutnak ide is a modern eszmék, a mentalitás, a technika, bár
a hagyományok meghatározóka
- a vasút szerepe jelentős (modern társ. magatartás/mentalitás)

MÁV-vonatkísérők zászlószentelési
ünnepsége, 1916

Az isaszegi vasútállomás