Professional Documents
Culture Documents
A Magyar Katonai Szleng Szã Tã¡ra - Magyar Elektronikus KÃ Nyvtã¡r ...
A Magyar Katonai Szleng Szã Tã¡ra - Magyar Elektronikus KÃ Nyvtã¡r ...
A MAGYAR
KATONAI
SZLENG
SZÓTÁRA
Kis Tamás
A magyar katonai szleng szótára
Szlengkutatás 6.
Sorozatszerkesztő
Kis Tamás
ISBN 978-963-473-171-9
ISSN 1417-7730
Előszó az első kiadáshoz
7
Előszó a második kiadáshoz
A magyar katonai szleng szótárá-nak első kiadása 1991-ben, egy évvel azután
jelent meg, hogy megszűnt a Magyar Néphadsereg. Ez az esemény döntően be-
folyásolta azt, hogy a szótár összeállításához egyáltalán hozzákezdtem.
A második kiadás elkészítésének ötlete a Magyar Honvédség történetének
hasonlóan nevezetes eseményéhez kapcsolódik: 2004. november 3-án leszerelt
az utolsó magyar sorkatona, és ezzel megszűnt a sorozott állománnyal működő
magyar honvédség, ami által — még ha bizonyos formákban tovább is él a hi-
vatásos és szerződéses katonák nyelvében — lényegében megszűnt a szótárban
bemutatott sorkatonai szleng is.
A KatSzl. újra megjelentetését emellett indokolttá teszi az is, hogy a szótár két
eltérő célú (de tartalmában egyébként teljesen azonos) kiadásához már jó ideje
nem lehet hozzájutni a könyvesboltokban. Nemcsak A Debreceni Kossuth Lajos
Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 60. száma-
ként kiadott kötet nem szerezhető be még az antikváriumokból sem, de a szótár
népszerű kiadása, az 1992-ben a Zrínyi Kiadó által húszezer példányban megjelen-
tetett Bakaduma is a nehezen fellelhető könyvritkaságok közé tartozik, jóllehet
az érdeklődés iránta (nem utolsósorban a katonaviselt férfiaknak köszönhetően)
változatlanul megmaradt. Ennek jeleit az elmúlt másfél évtizedben folyamato-
san érzékelhettem, elsősorban a hozzám eljuttatott levelek, visszajelzések tekin-
télyes mennyiségében. A KatSzl. interneten közzétett verziója (http://mnytud.
arts.klte.hu/sorozat/katszl) nagyon sokakat ösztönzött arra, hogy a szótár által
felidézett „katonai nyelvi emlékeiket” egy-egy e‑mail erejéig megosszák velem,
így mindmáig kapok az elmúlt fél évszázadban katonáskodott férfiaktól néhány
szavas listákat, kisebb-nagyobb kiegészítéseket a szótárhoz.
Ezek az adatok, amelyek az 1950-es évektől a sorkatonaság megszűnéséig ter-
jedő időszakból származnak (és amelyek egyúttal a letűnt sorkatonaság nyelvi
emlékei is), mind mennyiségükre, mind minőségükre nézve indokolttá tették,
hogy elkészüljön A magyar katonai szleng szótárá-nak bővített kiadása. Az új
kiadás címéből azonban már elmaradt az „1980–1990” szűkítő alcím, ugyanis a
2917 szócikket tartalmazó első kiadáshoz képest 4952 címszavasra bővült máso-
dik kiadás immáron az 1950-es évektől 2004-ig terjedő időszakra vonatkozóan
tartalmaz adatokat.
9
Kis Tamás
Eredeti tervem az volt, hogy az 1980-as évek anyagának újrakiadása mellett, de
ettől elkülönítve, önálló részben (pusztán kereszthivatkozásokkal összekapcsol-
va) közlöm az 1990 és 2004 közötti, bőségesen adatolt másfél évtized szókincsét.
Ezt a „két szótár egy kötetben” megoldást az az előző kiadás előszavában megfo-
galmazott feltevésem indokolta volna, mely szerint a hadsereg szervezetében, ala-
kulatainak állomáshelyében, fegyverzetében, a felszerelésben, a kiképzés idejében
és módjában bekövetkező változások miatt az 1991-ben publikált gyűjteményem
már nem szolgálhat egy későbbi vizsgálódás szerves alapjául, mert a katonák
életét nagy mértékben érintő változások miatt a nyolcvanas években összegyűlt
anyag inkább előzménye, mintsem része a kilencvenes évek katonai szlengjének.
Az anyag feldolgozása során azonban rá kellett jönnöm, hogy korántsem kö-
vetkezett be a rendszerváltással akkora és olyan éles változás (pláne nem törés)
a katonaságnál és a katonai szlengben, ami indokolttá tenné egy „dupla” szótár
elkészítését, és az olvasó rákényszerítését arra, hogy minden adatot két helyen
kelljen megnéznie.
Ráadásul az időközben gyűjteményembe bekerült korábbi, az 1950–1980 kö-
zötti időszakot képviselő szavak szintén inkább a katonai szleng történetének
eddig is sejtett folytonosságát (erről ld. a 32–35. lapokon írottakat) bizonyították
számomra. Mindezek miatt úgy döntöttem, hogy nemcsak az 1990 után hasz-
nált kifejezéseket építem be a szótárba, hanem azt a rendelkezésemre álló néhány
száz szlengszót is, amelyek a Magyar Néphadsereg 1980 előtti első harminc évé-
hez kötődnek.
Az, hogy a KatSzl. második kiadása egy fél évszázad katonai szlengjét öleli
fel (ellentétben a elsővel, amelyben csak egyetlen évtized adatai voltak megtalál-
hatók), egyetlen apró, a szócikkek szerkezetében bekövetkező módosítással járt:
az új változatban már fontosnak tartottam annak jelölését, hogy a közreadott
szavak, kifejezések, esetleg egyes jelentések, alakváltozatok mely évtized(ek)ben
voltak használatosak — legalábbis a rendelkezésemre álló adatok szerint. Ezt a
szócikkekbe beillesztett bekarikázott számok mutatják. ( = az 1950-es évekbeli
katonáskodásból, = az 1980-as évekből, = az 1990 és 2004 közötti időből
származó adat stb.)
A KatSzl.2 önálló szócikkeiben (a szócikkek közül ugyanis 667 a szótár másik
helyére továbbirányító utaló szócikk, amelyek korszakjelzést nem tartalmaznak)
6235 használati időre utaló jelzés található, melyeknek megoszlása alapján nagyjá-
ból pontos képet kapunk arról, hogy melyik évtized milyen mértékben van kép-
viselve a szótár állományában. E szerint az adatok 0,7%-a származik az 1950-es,
2,3%-a az 1960-as, 1,8%‑a az 1970-es, 57,6%‑a az 1980-as évekből, és 37,6%-a az
1990–2004 közötti másfél évtizedből.
A korszakjelzésekre rákeresve könnyedén megtalálhatjuk azokat a szavakat,
amelyek legjobban illusztrálják a katonai szleng kontinuitását. Vannak olyan
10
Előszó
lexémák (bokorugró, fóka, krumplivirág), amelyekre minden évtizedből előkerül-
tek adatok. Ezek és valamivel hiányosabban adatolt társaik (alhangya, bakape-
hely, bakapihe, borjú, cselló, csúzli, csőrmester, dióverő, dobbant, gitár, gyengusz,
helybenjárás, jakumó, kaptár, kilós, konyhamalac, kopár, kopasz, koporsós, kóter,
nyúl, rohambili, sakkozik, skuló, smasszer, textil, tirpák, tyúkbeles) a legközvetle-
nebb bizonyítékai annak, hogy indokolt volt a katonai szleng fél évszázadát egy-
beszerkesztve, egyetlen szótárban bemutatni, mert nemcsak a különböző korú
szlengszavakban megfigyelhető szemlélet maradt azonos az évtizedek alatt, ha-
nem a szókincs központi része is folyamatosságot mutat.
A KatSzl.2 elektronikus változatának (http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/
szl_kut/06katszl) segítségével a korszakjelzések minden nehézség nélkül meg-
kereshetők, így lehetővé válik akárcsak e szótár segítségével bizonyos változás-
vizsgálatok elvégzése a katonai szlengre (elsősorban annak utóbbi 25 évére) vo-
natkozóan. Az ilyen kutatásokat fontolgatóknak azonban tudniuk kell, hogy a
második kiadás elkészültét nem előzte meg rendszeres gyűjtőmunka, noha erre
tettem kísérleteket. Úgy látszik azonban, a katonai szleng gyűjtése társadalmi be-
rendezkedéstől és rendszerváltástól függetlenül nem egyszerű feladat. Első lépés-
ként, tíz évvel a saját debreceni gyűjtésem után, megpróbálkoztam azzal, hogy az
egyetlen megmaradt debreceni laktanyában, ekkor már elsősorban szerződéses
katonák között megismételjem a gyűjtést. Ebből azonban semmi sem lett. Igaz,
a minisztériumi engedélyek beszerzése ezúttal jóval könnyebben ment, azonban
a hadsereget munkahelyként látogató katonák és parancsnokaik már nem voltak
segítő partnerek az adatfelvételben.
Ilyen módon saját gyűjtéssel nem sikerült adatokhoz jutnom a katonai szleng
módosulásáról, jóllehet az egy laktanyában eltérő időpontban készült gyűjtemé-
nyek alapján (például Bus 1986 és Mikulás 1991) jól látszik, hogy a katonai szleng
is kiváló anyag lehetne a nyelvi változásvizsgálatokhoz.
Gyűjtési kísérleteim kudarca ellenére a KatSzl.2 olvasói mégis kapnak bizonyos
tájékoztatást a katonai szleng átalakulásáról, mégpedig a szocialista néphadsereg-
ből magyar honvédséggé lett katonaság szlengjének változásáról. A kötetnek ez
a fejezete Liska Norbertnek az egri Eszterházy Károly Főiskolán íródott szakdol-
gozata alapján készült.
A KatSzl.2 újdonságai, mint az eddigiekből is kiderült, nem saját, közvetlenül
ellenőrzött gyűjtésekből származnak, azonban ezek híján is jelentős mennyiségű
új anyagra sikerült szert tennem 1990 óta. Az adatok egy része olyan egyetemi
tanítványaimtól került hozzám, akik az 1990-es évek elején előfelvételisként még
sorkatonai szolgálatot teljesítettek. Ezen munkák közül külön meg kell említe-
nem Szabó Péter Csaba igen alapos és terjedelmes szójegyzékét. Hallgatóimon
kívül nagyon sokan kerestek meg levélben, néhány szóval vagy akár több tucat-
nyi kifejezéssel bővítve céduláimat. Jelentősebb mennyiségben kaptam adatokat
11
Kis Tamás
Kara Miklóstól, Simonyi Sándortól, Erdőháti Károlytól, Kiss Gábortól, Zsikai
Pétertől és Hermann Zsolttól. Rónaky Edit saját 1960-as évek közepén készült
ifjúsági nyelvi gyűjtéséből juttatta el hozzám a sorkatonáktól származó szavakat.
A szótár első kiadása óta eltelt több mint másfél évtized alatt természetesen
megjelent néhány újabb publikáció is e témában, ezeknek a 15. oldalon lábjegy-
zetben felsorolt kisebb-nagyobb műveknek a szóanyagát is beépítettem a mosta-
ni kiadásba.
Gyűjtésem során felhasználtam a hozzám eljuttatott kéziratos dolgozatokat,
továbbá az interneten hozzáférhetővé tett anyagokat is. Ezek közül messze ki-
emelkedik Polgár Tamás (1998–1999) székesfehérvári katonaélményeiről szóló
beszámolója, amihez egy gondosan összeállított, bőséges szójegyzék is csatlako-
zik. Itt szeretném megköszönni, hogy hozzájárult anyagának szótáramban való
felhasználásához.
A KatSzl. mostani kiadásában a szótári részt jelentősen megváltoztattam, ki-
bővítettem. Nem láttam ugyanakkor értelmét a szótárt kísérő tanulmány átdol-
gozásának. Ez a szöveg közel két évtized után is viszonylag pontos elemzést nyújt
a katonai szleng általános kérdéseiről és az 1980-as évek sorkatonáinak nyelvéről.
A szlengről (miként a nyelvről és a nyelvészetről) vallott nézeteim természetesen
sokban átalakultak 1991 óta, azonban úgy vélem, nem a katonai szleng szótára az
a hely, ahol ezeket a katonai szlengen messze túlmutató gondolatokat meg kelle-
ne fogalmaznom. Ezekkel az érdeklődők már eddig is találkozhattak különböző
írásaimban, a Szlengkutatás sorozat korábbi köteteiben (akárcsak a szerkeszté-
si elveket, a kötetszervező témákat, a beválogatott írásokat megfigyelve) vagy a
Wikipédia általam írott szleng szócikkében. Ezen meggondolásból a KatSzl.2 lé-
nyegében változatlan tartalommal adja közre a „A magyar katonai szleng” című
tanulmányomat, rajta néhány kisebb hiba kijavításán kívül csak a Szlengkutatás
sorozat formátumához való igazítás miatt változtattam, megújítva a hivatkozási
rendszert, irodalomjegyzéket készítve hozzá, és ahol a szöveget közvetlenül érin-
tő újabb információk kerültek elő, ott *-gal jelzett lábjegyzetekben kiegészítve
korábbi megjegyzéseimet.
Bízom benne, hogy a változtatások után egy, az első kiadásnál teljesebb, de
legalább ugyanolyan jól használható könyvet tart a kezében az olvasó.
Debrecen, 2008. november
Kis Tamás
12
A MAGYAR KATONAI SZLENG
Kis Tamás
I.
1. A katonai szleng vizsgálata mindmáig [1991] hiányzik a magyar szocioling
visztika kutatási területei közül. Ez a hiány a kutatások változatos témaköreit
látva (vö. Kiss–Szűts 1988) fölöttébb feltűnő. A tények azt mutatják, hogy a
szociolektusok e sajátos változatának vizsgálata — szemben például a német, az
olasz, a cseh, a francia, az angol vagy a finn nyelv katonai szlengjével — a magyar
nyelvtudományban jószerivel meg sem kezdődött. Némi érdeklődés az első világ-
háború utáni évekig tapasztalható, de a lemaradásunk a külföldi vizsgálatokhoz
képest már ekkor is nyilvánvaló (vö. Balassa 1920, Spitzer 1920b). E helyt
nem áll módomban a külföldi irodalmat számba venni, de talán elég is csak arra
utalnom, hogy például csupán a finn katonai szlengről két terjedelmes szótárból
tájékozódhatunk (Hämäläinen 1963, Penttinen 1984), és alapos elemzésből
sincs hiány (Hämäläinen 1946).
Ezekkel az igen gazdag adattárakkal szemben a mai magyar katonai szleng-
ről nagyon kevés adatunk van. Az egyetlen nyomtatásban megjelent szójegyzék
Kövesdi Péter és Szilágyi Márton munkája (1988; ism. Kis 1989). Ezen
kívül csak néhány kisebb nyomdafestéket látott közleményről van tudomásom:
Tarpai 1977, 1980, Név nélkül 1988. (Ez utóbbinak a példái valószínűleg Halmi
Sándornak a nyíregyházi tanárképző főiskola nyelvészeti könyvtárában is meg-
található cím nélküli (?) szakdolgozatából [vö. Halmi 1986] valók.) Az Igaz Szó
című katonai magazin 1988. évi számainak „Nyelvőr” rovatában magam is írtam
a katonai szleng több kérdéséről (Kis 1988a–k).*
A teljesség kedvéért meg kell említenem az általam ismert és használt kézira-
tos munkákat is. A fent említett Halmi Sándorén túl ide tartozik: Bus 1986,
Mikulás 1988a–c (Mikulás e három dolgozata lényegében csak elrendezés
módjában különbözik), Mikulás 1991, Kis 1985.**
** A KatSzl. első kiadása óta a következő katonai szlenggel foglalkozó munkák jelentek meg
nyomtatásban: Fülöp 1991, Vaskó 1999, Szabó D. 2000, Farkas 2003.
** Az általam ismert és használt kéziratok sora az alábbiakkal bővült: Farkas 1993, Szabó P.
Cs. 1995, Vaskó 1995, Kalácska 1996, Göböly 1998, Polgár 1998–1999, Finta 2000, Liska
2004.
15
Kis Tamás
Bizonyára még számos kéziratos munka létezik; a Néphadsereg c. újság be-
számol például egy szegedi diákköri dolgozat megírásának tervéről (Dési 1988).
A Magyar Nyelvőr 1964. évi „Hogyan beszél a mai ifjúság?” c. pályázatára (vö.
Nyr. 1964) is érkeztek a sorkatonák körében gyűjtött szójegyzékek (Grétsy–
Kovalovszky 1965: 139), de ezeknek mára már nyoma veszett. Ugyanígy nem
sikerült rábukkannom Slahta György kéziratára sem (Katonaszavak gyűjte-
ménye. 1965–66), amelynek címét a Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály ké-
szítette „A magyar fattyúnyelv szótárá”-nak irodalomjegyzéke említi.*
Végezetül szólni kell még a debreceni Kossuth laktanyában 1984. december
6-án tartott „A katonák nyelve” tanácskozásról is (ld. Kurdi 1985). Ezen három
előadás foglalkozott a katonai szlenggel: Sebestyén Árpád a belső nyelvvál-
tozatok közötti helyéről beszélt, Nyirkos István a magyar és a finn katonai
szleng hasonlóságait vizsgálta, Bachát László pedig a katonai szleng téma-
köreit mutatta be gazdag szó- és kifejezésanyaggal illusztrálva. (A tanácskozás
videófelvételét az alakulat elöljáróinak szívességéből módom volt megtekinteni.
Az előadások anyaga kéziratom nyomdába adása után „Nyelvvédelem — honvé-
delem” címen [Grétsy 1990] nyomtatásban is megjelent.)
Igen szegényes tehát a katonai szleng szakirodalma, pedig nem túlzás talán, ha
a társadalmi nyelvváltozatok, különösen a familiáris, bizalmas nyelvhasználat és
a szleng kutatásában nagy fontosságot tulajdonítunk neki, már csak nagyszámú
használója miatt is. Az 1989-ben nyilvánosságra hozott adatok szerint Magyaror-
szágon 1980 és 1990 között másfél évenként majd százezer férfi fordult meg sorka-
tonaként a hadseregben. Rajtuk keresztül szinte minden családban hat a katonai
szleng különösen a nem katona fiatalok nyelvhasználatára, de még az idősebbek
nyelvére is. E csatornákon át a katonai szleng kifejezései, szavai szélesebb körben
is ismertekké válnak. Egyébként is igen jellemző mozgás a szociolektusok szavai
nak a sztenderdbe való behatolása, azaz általános használatúvá válása (Benkő
1988: 234). Ez a tény különösen fontossá teszi a mai szleng lejegyzését, hisz az
összegyűjtött szavak néhány évtized múlva várhatóan jelentős történeti értékkel
bírnak majd.
2. A katonai szlengből elindult szavakon természetesen nemcsak a katonavi-
selt férfiak emlékezetében megőrződő (vö. Penttinen 1984: 10), általuk elter-
jesztett, a passzív szókincsben meglevő, esetleg a katonai élmények elmesélésekor
használt szavakat kell érteni (fóka ’felmosórongy’; cselló ’konyhai munka’; tápos
’előfelvételis’; stb.), hanem a katonai szlengből eredő és a társadalom más csoport-
jainak a nyelvében meggyökerező kifejezéseket is. A katonai szlengben alakult
* A 79 szót és kifejezést tartalmazó, egy fél gépelt oldalból és három A/6 méretű cédulából
álló, három kéz írásával készült kis szójegyzékhez Gedényi Mihály hagyatékából azóta sike-
rült hozzájutnom. Szövege hozzáférhető a http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/egyeb/slahta.htm
internetcímen.
16
A magyar katonai szleng
ki, és innen terjedt el például ’rosszindulatú; nagyon rossz’ jelentésben az első
világháború alatt a komisz szó (Balassa 1918, Csefkó 1951; Loványi 1953; vö.
TESz. II, 536). A bizalmas köznyelvben élő begyullad ’megijed’ jelentésének ki-
alakulásában a begyulladó gránát keltette félelemből kell kiindulnunk, s így ezt
is a katonai szlengből származtatnunk (Csefkó 1921: 171), mint ahogy a katonai
szlengből való a megnyomja gombot ’rátesz egy lapáttal’ (eredetileg ’erősen támad’,
ti. a géppuska gombját nyomja; uo. 170) és a bedöglik ’(vmilyen szerkezet, gép)
felmondja a szolgálatot’ (tkp. ’a gránát nem robban fel’; uo. 171). A TESz. 1951-es
adatával szemben már 1921 előttről adatolható a kacsa ’kórházi vizelőedény’ az
első világháborús szlengből (Csefkó 1921: 172). Folytathatnánk a sort a nyelvjá-
rások1, a régi diáknyelv2 és még több más szociolektus hasonló eredetű szavával
is, kiegészítve azzal, hogy a katonai szleng gyakran csak közvetítője, elterjesztője
egy-egy szónak, amely nem is benne keletkezett (ld. például a lóg szót és család-
ját; K. P. 1916, Velledits 1916, Rexa 1919: 44, Csefkó 1921: 169–70, Bárczi
1932: 6, 1942: 83).3
3. Ma a katonai szleng szavainak elterjedése leginkább az ifjúsági nyelven ke-
resztül történik (vö. Bachát 1980: 155, 1976: 116; Grétsy 1980: 968; Koltói
1984: 11), majd ebből a nyelvi rétegből indul tovább a köznyelv felé. Az utóbbi
években került a bizalmas köznyelvbe a fent vázolt úton a kavar ’kotnyeleskedik;
szaladgál’ ige szóláshasonlataival együtt (kavar, mint a fagylaltgép; kavar, mint a
mérgezett egér).
Ha korábban lettek volna már folyamatos megfigyeléseink a katonai szlengről,
bizonyára még egész sor kifejezésről bebizonyíthatnánk hasonló eredetét. A tá-
pos (csirke) szót (Nyugat-Dunántúlon: ’gyenge fizikumú, beteges, betegségre haj-
lamos’, a katonai szlengben általánosan elterjedten: ’előfelvételis’) Szabó Géza
(1984) például a falusi nyelvből származtatja, de szerintem legalább ennyire való-
színű a katonai szlengből való eredete is.
1 Vö. plezúr ’horzsolás’ (vö. Ballagi 1877: 234; TESz. III, 227); rajcsúr ’gyerekviháncolás’ (vö.
Ballagi 1877: 275; TESz. III, 337); kiül pikétre (Kisújszállás) ’magasra felül’ (pikét ’őrház’; vö.
Bálint 1979: 64); stb. A katonai nyelvnek a nyelvjárásokra tett hatásáról ld. még: Tömörkény
1899; Szinkovich 1913; Bálint 1979: 64. Sok katonanyelvi szó található a nyelvjárások idegen
szavai közt is, vö. Oláh 1906: 44–5; Horváth 1906: 106–9.
2 Nyíregyházán például adjutans-nak, ordinánc-nak csúfolták azt a diákot, aki a táblát töröl-
gette, a tanárnak az ajtót nyitogatta (Paczauer 1917).
3 Az első világháborúnak a mindennapi beszédre és az újságnyelvre gyakorolt hatásáról ld.
Erdélyi 1915; Gulyás 1923; Loványi 1942; Parászka 1917a; Somogyi 1920; Szilády 1941;
Varró 1933. Vö. még: Kis 1988f.
17
Kis Tamás
II.
4. A magyar nyelv belső változatainak rendszerezésében meglévő bizony-
talanságokat e helyen most figyelmen kívül hagyva (erről a legfontosabb szak-
irodalom áttekintésével együtt ld. Nyirkos 1982) szólni kell a katonai szleng-
nek a nyelvváltozatok közti helyéről. Vitathatatlannak látszik, hogy a katonai
szleng csoportnyelv, miként a szakirodalom is egyértelműen ezek közé sorolja
(vö. Balassa 1943: 42; MMNyR. I, 30; Hajdú 1980: 18; Nyirkos 1982: 27;
Svejcer 1963: 6, magyarul: Svejcer 1975: 73; Bondaletov 1987: 69; stb.).
A katonai szleng a sorkatonák által használt csoportnyelv, melyet el kell külö-
nítenünk egyrészt a köznyelvtől és a nyelvjárásoktól, másrészt pedig a hivatalos
katonai szaknyelvtől (Hämäläinen 1963: 5; Kövesdi–Szilágyi 1988: 48–9).
Egyes kutatók a sorkatonákon túl a hivatásosok egy részére is kiterjesztik a vizs-
gálódást (Penttinen 1984: 10), míg mások határozottan kizárják őket ebből a
körből, lévén a hivatásos katonák csak kívülálló használói a katonai szlengnek
(ennek okairól ld. Kövesdi–Szilágyi 1988: 6).
A sorkatonai szolgálatot teljesítő határőrök szlengjét a katonai szlengbe tarto-
zónak kell venni; tapasztalataim szerint eltérései pusztán az eltérő szolgálatból és
felszerelésből adódó szókincsbeli különbségek, amit egyszerű „fegyvernemi” dif-
ferenciaként értékelhetünk (vö. bokorjárőr ’éjszakai járőr a zöldhatáron’; okmá-
nyos ’a határsávba belépő járőr’; buzi[pendely] ’hálóing’; kasztró ’bakancs’; újonc,
kopasz, gumi, öregedő, öreg, leszerelő [az egymást követő korosztályok, időszakok
nevei a három havonkénti bevonulásnak megfelelően]; nyúl, répakombájn, répa-
rágó ’a Magyar Néphadseregben szolgáló katona’; stb.).
A katonai szleng megnevezésében — talán a már említett elhanyagoltsá-
ga miatt — elég nagy tarkaságot találunk. A múlt században főleg kaszárnyai
szók, katonai szók cím alatt közöltek kisebb-nagyobb szógyűjteményeket (vö. pl.
Lintner 1874: 185; Lehr 1874: 525), Dobos (1898: 3, jegyz.) és Tömörkény
István pedig bakanyelv-nek nevezte (1900: 1). Később előfordul az általáno-
sabb katonai nyelv megnevezés használata (Sebestyén 1981: 323, jegyz.; Tarpai
1980: 9), de gyakoriak a körülírások is: a katona (argot-szerű) nyelve (Felszeghy
1938: 20); a katonák nyelvhasználata (MMNyR. I, 29); a sorkatonák jellegzetes
nyelvhasználata (Rácz 1987: 147). A hivatalos katonai nyelvtől való különbsé-
gekre és a szlengjegyekre utalva születhettek a katona(i) argó (Bárczi 1932: 10,
14; Szabó 1984: 8) és a katonai szakzsargon (Grétsy 1980: 968) műszavak.
A terminológiai sokféleségnek az alapos vizsgálatok hiányán túl oka lehet az is,
hogy a katonai szlengnek a többi csoportnyelvhez való viszonya sincs tisztázva.
Sebestyén Árpád az életkori nyelvváltozatok közé helyezi (1981: 323, jegyz.),
18
A magyar katonai szleng
Rácz Endre az ifjúsági nyelv mint rétegnyelv egyik csoportnyelvét látja benne
(1987: 147).
Én — mint ezt később kissé részletesebben is kifejtem — a szleng egyik válto-
zatának tartom a sorkatonák nyelvi környezetében kialakult szociolektust, ezért
megnevezésre a katonai szleng szakszót tartom a legjobbnak.
A magyar nyelvészeti szakirodalomban erre a csoportnyelvre tudtommal elő-
ször 1922-ben használták a szleng elnevezést (Balassa 1922; a rövidke írás angol
példán felbuzdulva a „háborús slang” gyűjtését szorgalmazta). Az újabb időkben
Mizser Lajosnak a katonai ragadványnevekről írott cikkében bukkan fel a ka-
tonai szleng műszó (1973: 72).4
5.1. Tárgyalt csoportnyelvünknek a szlengbe való sorolása megkívánja, hogy
— ha csak egy-két ponton érintve is — megvizsgáljuk a társadalmi nyelvváltoza-
tok kérdéskörét.
A szleng fogalma, s így maga a szleng műszó is meglehetősen későn tűnt fel a
magyar nyelvtudományban, pedig a szleng várható megjelenését Bárczi Géza
már több mint fél évszázada megjósolta (1932: 2–3, 4). A magyar szleng történeté-
nek és magának e nyelvi jelenségnek az első összefoglaló leírása Zolnay Vilmos
és Gedényi Mihály nevéhez fűződik (1945–1962: I. füzet). Sajnos hatalmas,
huszonnégy kötetes, több tízezer adatot tartalmazó szótáruk és az általuk képvi-
selt szemlélet semmilyen hatással nem volt a magyar csoportnyelvek kutatására.5
Kovalovszky Miklós határkőnek számító Valóság-beli cikke (1963) után a
„fattyúnyelv” vizsgálata helyett az ún. ifjúsági nyelv feltárásával igyekeztek pótolni
nyelvészeink nyelvünk eme színes részrendszerének hiányzó leírását, Zolnayék
eredményeiről tudomást sem véve.
Ennek az új irányzatnak a megjelenését a szleng szempontjából korántsem tart-
hatjuk szerencsésnek. Az ifjúsági nyelv terminus ’a fiatalság által beszélt többé-kevés-
bé egységes csoport- (réteg)nyelv’ jelentésben való használata egyrészt túlságosan
leszűkítette a vizsgálandó területet, másrészt a nyelvi univerzáléként is felfogható
szleng egyik speciális esetenként leírható magyar szleng működése, rendszere kap-
csán felmerülő kérdések megválaszolását a jelenségek puszta leírásával igyekezett
pótolni. E leegyszerűsítő közelítésmódból következik, hogy az elméleti megálla-
pítások csak részben állják meg a helyüket, így például az az okfejtés, mely e szo-
ciolektus stílusát, keletkezését, használatát mint nemzedéki problémát tünteti fel,
erősen vitatható (vö. pl. Bachát 1982: 53–8). Hasonlóan vélekedhetünk a szleng-
ben tükröződő nyelvi deviancia nyelvművelési kérdésként való felfogásáról is.
4 A katonai ragadványnevekkel Mizser az említett cikken kívül a Honvédségi Szemlében egy olva-
sói levélben is foglalkozik (1985). Ehhez a témakörhöz csatlakozik Hajdú Mihály cikke (1984).
5 A Zolnayék használta fattyúnyelv ’szleng’ szót az ÉrtSz. is felvette némileg szűkebb, a ’szó-
kincsnek az a része, amelyet az alsóbb nyelvi rétegbe (tolvajnyelvbe, diáknyelvbe) tartozó szavak
alkotnak’ jelentésben.
19
Kis Tamás
Ez az irányzat teljesen kizárta vizsgálataiból azt a szókincsanyagot, amely az
ÉrtSz.-ban bizalmas, familiáris (ritkábban argó, durva, gúnyos, tréfás) minősítés-
sel szerepel, s amely az ún. ifjúsági nyelvi szavak és kifejezések mellett a szlengnek
egyik legfontosabb része (vö. András–Kövecses 1989).
Az ifjúsági nyelvi kutatásoknak egyik alapvető tétele volt, hogy a vizsgált cso-
portnyelv a legújabb időkben fejlődött ki erős tolvajnyelvi hatás alatt bizonyos
diáknyelvi előzményekből. A szleng (és az ennek egy szeleteként felfogható ifjú-
sági nyelv) eredetét keresve nem szabad azonban elfelednünk, hogy ennél sokkal
erősebbek azok a szálak, amelyek a szlenget a városi és nem városi népnyelvhez
kötik (vö. Bárczi 1942: 73). Csoportnyelvünknek ez a rétege több évszázad-
ra visszamenően nyomon követhető. Réthei Prikkel Marián „Régi magyar
tréfaszók” címen közölt, régi szótárainkból és neves íróinktól (Dugonitstól, Páz-
mánytól) gyűjtött szóanyaga (1907) bőven (majdhogynem teljes egészében) a
régi magyar szlengre hoz példákat (vö. még Sipos 1981).
Az 1980-as évekig csak elvétve találkozhattunk olyan tanulmánnyal (legszebb
példája Kolozsvári Grandpierre Emil főleg angol nyelvű szakirodalomra
támaszkodó esszéje, az „Utazás az argó körül” [1965]), amely a szlenget több-ke-
vesebb sikerrel a maga teljességében igyekezett bemutatni. Magának a szleng ter-
minusnak a bevezetését is csak 1980-ban javasolta Péter Mihály (Péter 1980;
elvétve találkozhatunk vele korábban is, vö. Borosné 1965: 148), bár a szleng
mint idegen szó már jó száz éve megvan a magyarban (Országh 1977: 63), és
az ÉKsz. is tartalmazza. (Egyes idegen nyelvű művek természetesen használják a
magyar nyelvnek erre a rétegére a slang szakszót; vö. White 1960.)
Péter Mihály tanulmánya jó alapja a további kutatásoknak6, és érvei alapján
helyesnek látszik az eddigi pesti nyelv, nagyvárosi nyelv, a tágabb értelemben hasz-
nált argó, zsargon, jassznyelv vagy a leginkább idesorolható ifjúsági nyelv elnevezé-
sek felváltása a s z l e n g szakszóval (vö. Péter 1980: 273–6; Sipos 1988: 867).
5.2. E helyen nem kívánok a szleng minden kérdésével részletesen foglalkozni7,
de néhány dologra mindenképpen ki kell térnem. Az általános felfogás szerint a
szleng köznyelvi jelenségként értékelhető csoportnyelv (vö. Péter: 1980: 275;
Nyirkos 1982: 27), egyfajta városi népnyelv, mely a köznyelvtől csak szókincsé
ben és frazeológiájában tér el. A helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb, hisz
a szleng nem tekinthető egységes szociolektusnak (Partridge például huszon-
6 Vö. pl. Sipos 1981, 1984, 1988.
7 A szlengről jól tájékoztatnak a következő munkák (általában további igen gazdag irodalom
jegyzékkel): Partridge 1933, 1937, 1949; Potter 1964: 130–9, 193; NewEncBrit. 1979: Macro-
paedia XVI, 850–3; Micropaedia IX, 264–5; 1989: X [Micropaedia]: 871–2; XXII [Macropaedia]:
571–3; EncAm. XXV, 81–3; Rot 1988; Galperin 1956; Karttunen 1979 (ism. Nyirkos 1981:
119–21; Keresztes 1981: 103–4). További szakirodalmat ismertet Országh is (1966: 361–2).
Ld. még Burke „The Literature of Slang” (1939) c. áttekintését és a tanulmányomban a szlenggel
kapcsolatosan hivatkozott művek bőséges szakirodalmi utalásait.
20
A magyar katonai szleng
öt fajtájával foglalkozik „Slang To-day and Yesterday” c. könyvében (1933), és a
„Dictionary of American Slang” is tizenhárom fajtáját különbözteti meg a kato-
naság szlengjétől kezdve az alvilágén és a baseballjátékosokén át az egyetemistá-
kéig: Wentworth–Flexner 1960: VII). Karttunen vélekedését elfogadva
(1979: 8) a különböző szlengtípusokat három nagyobb csoportba sorolhatjuk:
meg kell különböztetnünk a k ö z s z l e n g e t , amely a nyelvet beszélők szá-
mára általánosan ismert dolgokat, fogalmakat megnevező országszerte elterjedt
szlengjelenségek összefoglaló neve; a t e r ü l e t i s z l e n g e t , melynek
érvényessége területileg korlátozott; és a s z a k s z l e n g e t , amely foglal-
kozás, hobbi, érdeklődés alapján tömörülő csoportokban alakul ki, és szorosan
kapcsolódik az adott szakma szaknyelvéhez is. A szakszlengek a közszlengtől és
a területi szlengektől legfeltűnőbben szókincsük témaköreiben térnek el. Hasz-
nálóik köre szociológiailag könnyebben leírható és a szakmai azonosság miatt
sokkal homogénabb is.
A közszleng és a szakszleng fogalma general slang és special slang, professional
slang néven az angol nyelvű szakirodalomban is ismeretes (vö. Berrey–van Den
Bark 1954), és ez alapján használja Szudzilovszkij is, aki széles körben hasz-
nált és szűk körben használt (szociális csoporthoz kötött) szlenget különböztet
meg az angol katonai szlengről írt értekezésében (1954: 10–1, idézi: Galperin
1956: 108), majd könyvében is (1973: 11).
A területi szlengek megléte a nyelv természetéből következik, és aligha vitatha-
tó, hogy „a beszélt nyelvnek minden változata a területi nyelvváltozatok kategó-
riájába is sorolható. Ide értve a városi köznyelvet, sőt a réteg- és a csoportnyelve-
ket is (…), ha nem is minden nyelvváltozatnak ez a legjellemzőbb és legfontosabb
meghatározója” (Imre 1988: 62). A csoportnyelveknek erre a sajátosságára nem
nagyon figyeltek még fel a magyar kutatók, pedig nyelvjárásaink szókincsét át-
rostálva minden bizonnyal számos szóról, kifejezésről bebizonyosodna, hogy a
közösség nyelvében szlengként funkcionál. (Az angol szlengre vonatkozóan is-
merünk ilyen vizsgálatokat, ld. például Makovszkij 1963.) A magyar ifjúsági
nyelv kutatása során csak elvétve közöltek idevonatkozó adatokat, a diáknyelv-
ből például Bachát mutatott be néhány területileg kötött (nyíregyházi) szót
(1976: 110–1). Erre irányuló kutatások híján mindössze azt mondhatjuk, hogy
valószínűleg a területi szlengek és a közszleng szókészlete között ugyanolyan el-
térések találhatók, mint a köznyelv és a nyelvjárások szavai között, tehát beszél-
hetünk a tájszók típusainak megfelelően (vö. MMNy. 468–9) valódi regionális
szlengszókról (amikor a területi szleng a közszlenghez képest egészen más szó-
alakot használ, illetve a közszlengben ismeretlen fogalmat nevez meg) és nem
valódi (alak vagy jelentés szerinti) regionális szlengszókról.
5.3. A szleng(ek) használatához — mivel vitathatatlanul nyelvi részrendszerek
(vö. Sebestyén 1988: 109) — a beszélő hétköznapi társalgásának nyelvére mint
21
Kis Tamás
hordozóra van szükség (a társalgás általam használt jelentésének meghatározá-
sát ld. Károly 1961b: 393). Ez a társalgási nyelv — ebben az esetben nevezhet-
nénk talán bázisnyelv-nek (vö. Hangay 1988: 412) — lehet a köznyelv vagy egy
nyelvjárás is. A bázisnyelvtől függ — és ez vonatkozik más csoportnyelvekre is
(vö. Hutterer 1963: 159) —, hogy a szleng az adott pillanatban köznyelvi vagy
nyelvjárási jelenség-e, bár ez a szleng szempontjából irreleváns, hisz a jakó ’kabát’
attól még szlengszónak minősül, hogy esetleg egyes vidékeken jakó-nak ejtik.
A bázisnyelvnek a szleng használatában betöltött meghatározó szerepéből kö-
vetkezik, hogy a szlengnek nincs önálló nyelvtana, eltérései leginkább bizonyos
mennyiségi mutatókkal, azaz például egyes képzők, szóalkotásmódok gyakori-
ságával, jellegzetes mondatfűzési formák kedveltségével jellemezhetők, melyek
feltérképezésére a statisztikai feldolgozás volna a legalkalmasabb (Svejcer 1975:
69), ha volnának viszonyítási alapul használható köznyelvi felméréseink.
5.4. A beszéd „szlengségének” foka a legelterjedtebb felfogás szerint attól
függ, hogy a szlengnek minősített jelenségek milyen arányban fordulnak elő
benne (Karttunen 1979: 7; vö. Matijevics 1972: 16). Megfigyeléseim szerint
azonban attól, hogy valaki szlengszavakat használ, még nem okvetlenül beszél
szlengben. A szlengben beszélés együtt jár (hisz annak eredménye) egyfajta vi-
selkedésmóddal és világszemlélettel (vö. Vidor 1964), ami a megszülető szleng
szavakban tárgyiasulhat, de a szlengszavak összessége még nem azonos a szleng-
gel magával.
A szlengben beszélő a világot egyfajta erős érzelmi szűrőn keresztül szemléli.
Ez az erős érzelmi szűrő a szlengben a szavak és kifejezések emocionális színezeté-
ben nyilvánul meg. Az irodalmi nyelvvel összevetve a szleng szókincse általában
lenéző, lekicsinylő stílusárnyalatot hordoz, ami abból következik, hogy a beszélő
a megnevezett dolgokat, jelenségeket, cselekvéseket erős kritikával (elsősorban
negatívan) szemléli, és ezt — leggyakrabban familiáris, esetleg tréfás, humoros
vagy éppenséggel durva, sértő formában — ki is fejezi (Szudzilovszkij 1973:
10). A megszülető kifejezésekben jól megfigyelhető — Hankiss Elemér szó-
használatával élve — a nyelvi elemek „energiájának feltranszformálása” (1970:
118–20 és a kk.). Ez a jelenség is magyarázza, hogy sokan a szlenget és a szépírói
nyelvet rendkívül közelállónak érzik (vö. Péter 1980).
A szavak „energiájának feltranszformálása”, az erős érzelmi töltés leggyakrab-
ban a túlzás igényében nyilvánul meg (vö. Szende–Károly–Soltész 1967:
191), s így a nyelvleírás szempontjából stilisztikai minősítésekkel jellemezhető
(durva, pejoratív, megvető, lenéző, ironikus, gúnyos, tréfás, bizalmas, kedveskedő
stb.) kifejezések jönnek létre. Ezért is tartja (főleg az angol nyelvű) szakirodalom
egy része a szlenget elsősorban stiláris nyelvi rétegnek (Országh 1966: 361). Ez
persze főleg a közszlengre igaz, a szakszlengeket az erős érzelmi töltésen túl a
valamely társadalmi csoporthoz, szubkultúrához való kötődés is jellemzi.
22
A magyar katonai szleng
A szlengben beszélésnek, illetve a szlengszavak létrehozásának számos oka le-
het (Partridge tizenöt pontban sorolja fel ezeket: 1933: 6–7; magyarul: Erdős
1988: 144–5)*, a jelenség valódi gyökerét azonban legpontosabban minden bi-
zonnyal pszichológiai oldalról lehetne feltárni.
Az elsődleges pszichológiai ok az ember „individuális ösztöne” — ahogy Zlinsz
ky Aladár nevezi —, amely arra ösztönzi a beszélőt, hogy „egyéniségét a lehető
legtökéletesebben érvényesítse, akaratát, érzelmeit, gondolatait másokkal elfo-
gadtassa, sőt másokra rákényszerítse” (1931: 4).
Az individuális ösztön és a fentebb említett túlzás igénye elsősorban abban
nyilvánul meg, hogy a szlengben beszélő a dolgokat, fogalmakat a maga szem-
pontjából fontos vagy a számára feltűnő vonásairól nevezi el. Ez általában meta
forikus vagy metonimikus szóalkotással történik meg, nemegyszer szinte követ
hetetlen asszociációk során át. A túlzás gyakran a torzításig is elmehet, a beszélő
szívesen alkalmaz eufémiát vagy kakofémiát, így nevezve el újra a világból szá-
mára fontos dolgokat. Rendkívül fontos ismertetője a szlengnek, hogy az egyéb-
ként bázisnyelvinek minősülő kifejezéseket is emocionális töltéssel látja el (vö.
Réthei Prikkel 1907: 385–95), a bázisnyelvi szó — nem feltétlenül neutrális
— stílusértékét megváltoztatja. A szleng egyik fő jellemzője a (gyakran fanyar,
cinikus) humor, tréfa és az ezt alátámasztó könnyed, sőt nyegle viselkedés. Jól
mutatják a szleng átlagostól eltérő érzelmi telítettségét Kövesdi–Szilágyi ka-
tonai szlengszótárának majd mindig felkiáltójelre végződő példamondatai.
A beszéd emocionális feltöltésének igényéből következik, hogy a szleng legfon-
tosabb „szóalkotási módjának” az é r z e l m i s z ó a l k o t á s t nevezhetjük,
a szavak, a kifejezések stiláris minőségének minden jelentés- és alakváltoztatás
nélküli megváltoztatását. (Az érzelmi szóalkotásnak a szlengben betöltött jelen-
tőségét mutatja az is, hogy Szudzilovszkij például a katonai szlenget mint a
katonai szókincs érzelmileg színezett részét határozza meg; vö. 1973: 3, 8, 9.) Ter-
mészetesen az érzelmi szóalkotást nem tekinthetjük valódi szóalkotásmódnak,
hisz hagyományos értelemben véve nem hoz létre új szavakat, pusztán az tör-
ténik, hogy „azokat az érzelmeket, amelyek individuális ösztönünkből folynak,
a nyelv rendkívül nagy erővel fejezi ki. Érzelmi kifejezéseink mindig túlzottak.
(…) A gyakori használat csökkentheti az érzelmi értéket, de a forrás, amelyből e
kifejezések eredtek, kétségtelenül az erős érzelem, indulat volt” (Zlinszky 1931:
5). Az érzelmi szóalkotás együtt járhat jelentésbeli vagy alaki szóalkotással (így
keletkeznek a valódi szlengszavak), de önmagában is képes egy szót alkalmilag
szlengszóvá tenni.8 Ez az oka annak, hogy a szleng nehezen körülhatárolható terü-
8 „Gyakran szlengnek tekinthetők a szavak olyan szövegösszefüggésbeli jelentései, amelyek kü-
lönböző stilisztikai kifejezőeszközök (irónia, perifrázis stb.) alkalmazásával keletkeznek” (Gal
perin 1956: 111).
* Partridge tizenöt pontjának újabb, pontosabb fordítását ld. Partridge 2002: 22–3.
23
Kis Tamás
let, hisz „egy adott pillanatban valamely szó vagy kifejezés félreérthetetlenül szleng,
más körülmények között viszont egyáltalán nem az” (EncBrit. 1947: XX, 765).
Erről az oldalról közelítve a szlenghez Penttinennel szólva tényleg csak azt
mondhatjuk, hogy a szlenget „mindenki ismeri, de senki sem tudja meghatároz-
ni” (1984: 10)*, legfeljebb úgy, hogy szleng az, amit a beszélője annak érez. Ez a
kétségtelenül igaznak látszó meghatározás a kutatás során azonban nemigen al-
kalmazható, ezért célszerű továbbra is azt a felfogást vallanunk, hogy szleng alatt
értjük „azokat a többnyire kérészéletű új szavakat vagy régi szavaknak azokat az
új jelentésváltozatait, melyeket a hétköznapi élőbeszéd a tréfás hangulat keltése
vagy a kifejezés színességének fokozása vagy az újszerűvel való játék öröme vagy
a nyomaték kedvéért használ” (Országh 1966: 361).
Ez a meghatározás persze korántsem tartalmazza a szleng szakszóval jelölt jelen
ségek minden vonását, inkább csak mint a szlenggel foglalkozó szakirodalomban
legelterjedtebb felfogást tarthatjuk számon (vö. Szudzilovszkij 1973: 9–13.
A különböző nézetek összefoglalását ld. Makovszkij 1962: 102–12).
6. Mivel a katonai szleng szakszleng, szükséges néhány szót a katonai szak-
nyelvről9 és egyúttal a szaknyelvekről10 is szólni.
A szleng és a szaknyelvek egyik alapvető különbsége funkciójukból ered. A szak-
nyelvek szó- és kifejezéskészletét a köznyelv és/vagy a nyelvjárások szókincsének
kiegészítéseként lehet felfogni. Egy adott szaknyelv műszava a szakma számára
„színezéstől, mellékértelemtől mentesen, ideális esetben egyértelműen jelöli az
ember külső és belső világának valamely valóságmetszetét” (Dániel 1982: 340).
A szaknyelv azokat a fogalmakat nevezi meg, amelyek a szakma gyakorlásában
szükségesek, de a bázisnyelvben nincsenek meg, vagy fogalmi tartalmuk nem
elég pontos. (Például a katonai szaknyelv az egyes lövegfajták lövedékeit külön-
külön megnevezi, míg a köznyelv az „anakronisztikus” ágyúgolyó-t használja.)
A szaknyelvekkel szemben a szleng nem megnevez, hanem újranevez, azaz a
már elnevezett dolgokat újabb és újabb nevekkel látja el minden látható „prak-
09 A katonai szaknyelv hatalmas szakirodalmából csak néhány alaposabb bibliográfiára utalnék
itt: Sági 1922: 26–7; Szathmári 1961: 612–3; Csörögi–Nagy 1980. A mai katonai szaknyelv
legteljesebb gyűjteménye a Katonai lexikon (Damó 1985).
10 „Kétségtelen, hogy a szaknyelv jó összefoglaló neve azoknak a csoportnyelveknek, amelyek
foglalkozásokhoz kötődnek, illetőleg egyik meghatározójuk a szakmai azonosság. A diák, kato-
nai, vadász, horgász, futball, kártya, tánc, tánczene vagy más iránt érdeklődő, rajongó csoport
nyelve már nehezebben foglalható össze ugyanezzel a műszóval. Végeredményben azonban
minden terminus technicus konvenció kérdése, s nyugodtan nevezhetjük a foglalkozási, foglala-
tossági, valami iránt vonzódási stb. alapon elkülönülő, helyesebben tömörülő csoportok nyelvét
szaknyelvnek” (Hajdú 1980: 18–9).
0* A szlengkutatás Penttinentől idézett egyik legismertebb szállóigéje Paul Robertstől
származik: „Slang is one of those things that everybody can recognize and nobody can define”
(Roberts 1958: 342), azaz: „A szleng azon jelenségek egyike, melyeket mindenki felismer, de
senki nem tud meghatározni” (Roberts 2002: 131).
24
A magyar katonai szleng
tikus” ok nélkül (vö. Kovalovszky 1963: 71; Deme 1978: 156; Telegdi 1977:
180). Ez a nyelvi oldalról nehezen leírható ok, mint ahogy az előbbiekben meg-
kíséreltem kifejteni, elsősorban a szleng érzelmi telítettsége, amit jól bizonyít az
is, hogy a szlengszavaknak a normanyelvben vagy a nyelvjárásokban, illetőleg a
szaknyelvekben érzelmileg, hangulatilag semleges megfelelőjük van (Lizanec–
Horváth–Tokár 1986: 44). A szleng „szótúltermelése”, az, hogy a szlengben
egy-egy fogalom megnevezésére szinonimasorok jönnek létre, és hogy a szleng
szókincse aránylag változékony (Bondaletov 1987: 72; Bárczi 1932: 33; Ben
kő 1988: 232; Varsányi 1988: 142) szintén az erős érzelmi töltéssel magyaráz-
ható: „az érzelmileg erősebb jelentésű szó kiszorítja a kevésbé hatásost, mígnem
a gyakori használat során maga is megkopik, és egy érzelmileg elevenebbnek ad
helyet” (Zlinszky 1931: 6). A szinonimasorok tagjaiként gyakran hasonló alakú
szavak születnek, hisz képzéssel, játszi torzítással egy-egy szónak számtalan alak-
változata jöhet létre (Penttinen 1984: 18).
A szaknyelvek és a szleng eltérő funkciójából következik — amint erre Grétsy
rámutatott —, hogy a szaknyelveket a közérdekűség, a szlenget pedig a magán-
érdekűség jellemzi (1988: 98; vö. Zlinszkynek az individuális és a szociális ösz-
tönről írott véleményével: 1931: 4–5).
Az említett eltérések magyarázzák a csoportnyelvek két alapvető típusának
a szóalkotásban tapasztalható különbségeit is. A szaknyelvek szavai s z ó t e -
r e m t é s s e l , a szleng szavai pedig s z ó k e l e t k e z é s s e l jönnek létre.
A szóteremtés tudatos alkotó folyamat, a létrejövő szó születésétől fogva betölti
tervezett funkcióját. Ezzel szemben a szókeletkezés öntudatlan, spontán nyelvi
folyamat: az egyén által kitalált szó csak akkor válik a nyelv részévé, ha azt a kö-
zösség is elfogadja, és elkezdi alkalmazni. (Erről írja Balassa a katonai nyelv
kapcsán, hogy „igen sok esetben még az egyéni nyelv hatása is megfigyelhető
benne, amint a közösség nyelvének fejlődésében érvényesül”: 1920: 76.) Ekkép-
pen az új szavak keletkezésének a szintje a szaknyelvekben a nyelvi, a szlengben
pedig a beszédszint. (A csoportnyelvek eltérő szóalkotásmódjaira már Hajdú
Mihály is felhívta a figyelmet: 1980: 34–5; vö. még Penttinen 1984: 17 és
Kövesdi–Szilágyi 1988: 54.)
Különbséget tehetünk a szleng és a szaknyelv között eredetüket tekintve is.
A szaknyelvek létrejötte a társadalmi munkamegosztásból következő szakmai
szükséglet eredménye (Szende 1979: 221–3), a szleng pedig — akárcsak a zsar-
gon (vö. uo. 223–4) — a társadalom hatalmi struktúrájának következménye (vö.
Tolcsvai Nagy 1989).
A z s a r g o n az én értelmezésem szerint nem csoportnyelv, hanem a tár-
sadalmi hierarchiában elhelyezkedő csoportok olyan tudatos vagy öntudatlan
n y e l v h a s z n á l a t a , amely a társadalmi csoport, réteg tagjainak elzárkó-
zási (Terestyéni 1960: 244) vagy az idetörekvő bekerülési szándékait szolgál-
ja (Szende 1979: 221–3), azaz a zsargont használó személy a nyelvhasználatával
25
Kis Tamás
(is) bizonyítani kívánja, hogy a csoport normarendszerének birtokában van. A
zsargon használatával általában nem a kommunikáció a cél, hanem a társadalmi
hierarchiában elfoglalt (elfoglalni kívánt) hely prezentálása. Ez oly módon tör-
ténik, hogy a zsargonban beszélő a nyelvet nem a konkrét beszédszituációnak,
hanem az általa képviselt csoport követelményeinek megfelelően használja, azaz
ahogy Penttinen fogalmaz: a zsargon csak a beszélőnek szolgál, és fittyet hány
a hallgatóra (1984: 13).
A zsargonnal szemben a szleng az „egyenlőség nyelve”, ahogy az ellene és mel-
lette felhozott érvek mondják: nem tiszteli a tekintélyt (Tolcsvai Nagy 1989:
55), „demokratikus természetesség, az egyenrangúság közvetlensége” jellemzi
(Grétsy 1976: 93; vö. még Kovalovszky 1963: 67–71). A szlengnek erre a jel-
lemzőjére céloz Partridge is, aki szerint a szleng használatának okai közt sze-
repe van annak is, hogy a szleng megkönnyíti a társadalmi érintkezést, és jelzi a
barátságot vagy a beszélők közti viszony intimitását (1933: 6; magyarul: Erdős
1988: 144). Walt Whitman megfogalmazása szerint „a szleng a beszédben a
szabadság élő bizonyítéka” (idézi: Partridge 1933: 18).*
7. A nyelv használatában három szintet szokás elkülöníteni. Bár a nyelv réteg-
zettségének vizsgálatában különböző kiindulási szempontok érvényesülnek a ku-
tató felfogásától függően (vö. Grétsy 1988: 86), a nyelvhasználat hármas tagoló-
dása más-más közelítésben is feltűnik. A hagyományosnak nevezhető „irodalmi
nyelv–köznyelv–népnyelv” tagolódást (vö. Simonyi 1905: 138–63; Horger
1914: 159; Bárczi 1953: 15–21; MMNyR. I, 26–31; Nyirkos 1982: 19–30) most
figyelmen kívül hagyva ilyen hármas rétegzettséget látunk Károly Sándornál,
aki a stílusszintek felől közelít a nyelvhasználat különböző formáihoz (1961b), és
Szende Tamásnál, akinek a közlemény hírértéke és a hír típusa szerint felvázolt
hármas közlésrendszere újszerűsége miatt külön figyelmet érdemel (1979: 231–3).
Ezek a különböző közelítésmódú tagolások egymást erősítik, hisz lényegében
ugyanannak a jelenségnek a különböző oldalait veszik szemügyre.
7.1. A nyelvhasználat efféle hármas rétegződése a szaknyelvekben is megvan.
A katonai nyelv rétegeit először Felszeghy Ediltrud írta le: „A hadsereg nyel-
ve tekintetében megkülönböztetjük: 1. a hadsereg szolgálati nyelvét, amint az a
császári kancellária nyelvében elénk tárul, 2. a katonai szaknyelvet és 3. a katona
(argot-szerű) nyelvét” (1938: 20).
Ezt a függőleges tagolódást a mai katonai szaknyelvben is megfigyelhetjük.
Pusztai István szaknyelvekre vonatkozó megállapításait alapul véve (1975:
395–400; 1976: 46–7; vö. még Hutterer 1963: 159; Hangay 1988: 412) a kö-
vetkező szinteket állapíthatjuk meg: a katonai szaknyelv felső rétege a katonai
* Whitman 1885: 431. Újabb magyar fordításában: „minden szó, minden mondat, minden
költészet mögött a szleng a rendhagyó csíráztató erő, s élő bizonyítéka a beszédben a szabadság
nak, az örök tiltakozásnak és az örök termékenységnek” (Whitman 2002: 11).
26
A magyar katonai szleng
szakirodalmi nyelv. Főleg írásban találkozhatunk vele, ezen a „nyelven” íródnak a
hadtudományi dolgozatok, a tudományos igényű tanulmányok, a szolgálati sza-
bályzatok stb.
Alatta találjuk a katonai köznyelvet, amely a hivatalos érintkezés nyelve. Szabá-
lyozzák bizonyos megkötöttségek (szabályzatok, meghatározott alaki viselkedé-
sek, például szabályozott mozgások, vigyázzállás stb.).
A katonai szaknyelv alsó szintjét Károly Sándor szóhasználatát átvéve ka-
tonai társalgásnak nevezem. Ez a laza, fésületlen szakmai beszélgetés nyelve, ame-
lyet szaknyelvi jegyei többé-kevésbé megkülönböztetnek a katonai szlengtől.
A katonai szaknyelv és a katonai szleng szétválasztása a gyakorlatban — kü-
lönösen akkor, ha nem ismerjük a vizsgált kifejezés elhangzásának szituációját
— nem mindig lehetséges, de elvileg éles határt kell húznunk közöttük.11 (Fel
szeghynél a katonai nyelv alsó szintjén ez a két változat összefolyik.) Az elvá-
lasztáshoz támpontot adhat a kérdéses szó vagy kifejezés stiláris értéke, ugyanis a
katonai szlengben gyakran előforduló, a megszokott hivatalos környezetünkből
kiszakított szaknyelvi fordulatok legtöbbször gúnyos, tréfás színezetet kapnak,
amiről így könnyen felismerhetők. Például a Parancs! szó, amit a katonának az
elöljáró megszólításakor kell válaszolnia, figyelmen kívül hagyva a hivatalos hie
rarchiát, a sorkatonák egymás közötti beszédében mindig tréfás stílusárnyalatú,
azaz magán viseli az „érzelmi szóalkotás” nyomait. Ugyanez mondható el a vá-
laszmondatok kezdetén gyakran előforduló „Jelentem” szóról is, és számos nyelv-
járási eredetű szlengszavunkon szintén megfigyelhető ez a jelenség. Nehezebb a
helyzet, ha olyan köznyelvi vagy régi katonai nyelvből származó szókat érzünk
szlengszavaknak, amelyeknek sem jelentése, sem alakja, sem neutrális stílusérté-
ke nem tér el az átadó nyelvváltozatétól. Ez esetben csak az adatközlőkre hagyat-
kozhatunk. Így a fogda, fogdás, csajka, zsold-féle szavakat például mind a magam
katonakori feljegyzései, mind mások hasonló szójegyzékei határozottan a kato-
nai szlengbe tartozónak minősítik. Bizonyára közrejátszik ebben az is, hogy a
hivatalos nyelvben nem így nevezik ezeket a dolgokat (vö. Kövesdi–Szilágyi
1988: 49).
7.2. A függőleges tagolódás mellett megfigyelhetjük a katonai nyelv vízszin-
tes, területi megoszlását is. Ez természetesen csak az alsó nyelvi szinten van meg,
hisz a katonai szakirodalmi és köznyelv írásban szabályozott (kodifikált) nyelv-
változat. A katonai szleng szókincsének központi része a katonák közt általáno-
san ismert, helyi sajátságok inkább csak a szókincs perifériáján találhatók. Ez az
11 A szaknyelvekhez kapcsolódó szakszleng egyébként nem sajátos katonanyelvi jelenség, is-
merünk rá példát a sportnyelvből is: „Szinkron síkon jelentkezik a sportnyelv egészén belül az
»ifjúság« nyelve. A fiatal sportolók a sportpályán egymás között nem ugyanazt a nyelvet hasz-
nálják, mint sportoktatóikkal, sportvezetőikkel” (Bánhidi 1971: 12, jegyz.; ugyanerről: Bárczi
1932: 5).
27
Kis Tamás
oka annak, hogy a különböző helyeken szolgált, de már leszerelt katonáktól nem
nagyon lehet területi különbözőséget mutató nyelvi anyagot gyűjteni, hisz leg-
hamarabb épp a peremszókincset felejtik el. Ám hogy vannak a katonai szleng-
ben helyi eltérések, azt a több helyen szolgált adatközlőim is megerősítették, akik
szerint néha még megértési gondokkal is meg kellett küzdeniük (vö. Penttinen
1984: 19). Az általam feljegyzett szóanyagban is vannak egy-egy laktanyához
vagy egy-egy megyéhez köthető szavak, kifejezések. Ezek egy része magában hor-
dozza a hely(ség) nevét. Ilyen az Ercsitől búcsúzó öregkatonák leszerelő rigmusa
(Arrivedercsi, Ercsi!), vagy az itt szolgáló előfelvételiseket bosszantó mondóka
(Csibe, visszajössz még Ercsibe?). Az e csoportba tartozó szavak legtöbbje a kör-
nyékbeliek és a helyi sajátosságok kicsúfolására is használatos (pl. Szombathelyen
vazsi tik, Zalaegerszegen, Nagykanizsán zalagalamb, zalai fácán, fagyálló zalai
fecske a varjú megnevezése).
Jól elkülöníthető a szavaknak az a csoportja is, amely a laktanya és a hozzá tar-
tozó objektumok valamely részét olyan jellegzetességéről nevezi el, ami csak az
adott laktanyában van meg. A fogdát például Lentiben nyolckéményes-nek, Za-
laegerszegen piroskilences-nek (mert piros színű és az épületek közül ez viseli a
kilences számot), Nagykanizsán pedig kékcsempés-nek hívják.
Tulajdonképpen ehhez a típushoz sorolhatók azok a szavak, amelyek a lakta-
nya alakulatának ritka, a más helyőrségek katonái számára ismeretlen fegyver
neméhez, az ott folyó speciális kiképzéshez kapcsolódnak. Ilyen a debreceni
Kossuth laktanyában az idegenlégiós ’hazánkban kiképzést kapó külföldi (afrikai)
katona’, Ercsiben a (szenny)vizes, béemkás ’a motorcsónak vezetője’.
A lokalizálható szóanyag harmadik rétegéhez olyan kifejezések tartoznak, ame-
lyek semmilyen tárgyi és nyelvi fogódzót nem tartalmaznak, többségük bizonyá-
ra egy-egy ember egyéni nyelvhasználatából terjedt el a laktanyában. Ilyeneket
említhetek itt, mint a debreceni Kossuth laktanyában a hikomat ’beteg’, rinya
’kérelemfüzet’, szamárfészek ’hanyagul bevetett ágy’; manó ’kimenő öltözetből
átalakított gyakorlóruha’; cápa ’rakétás katona’; Zalaegerszegen a gyíkvár, nyúl-
vár ’felderítő‑, ill. lövészalakulat szállása’, gombás ’ezredfürdő’, lepke ’harcjárműlő
szer’; buzizsúr ’zuhanyzás az ezredfürdőben’ (ugyanez a szó Debrecenben az
említett laktanyában ’osztálysorakozó’-t jelent); Szombathelyről kártyázik a vége
’az alakulat vége rendetlenül halad’, lövészidő ’sáros, esős időjárás’, utált ’utalt (ala-
kulat)’; Ceglédről mackótál ’összefagyott hidegtál’; Nagykanizsáról szalonnás
’buta, műveletlen’, Ercsiből bugi ’szolgálat’; stb.
Számos példa van tehát a katonai szleng helyi sajátosságaira, az azonban tagad-
hatatlan, hogy a területenkénti eltérés nem érvényesül olyan mértékben, mint az
a laktanyák egymástól való elszigeteltségéből következne.
Ennek egyik oka minden bizonnyal a szlengben megfigyelhető analóg gon-
dolkozás, vagyis hogy a szlenget használók ugyanannak a jelenségnek jellegze-
28
A magyar katonai szleng
tes tulajdonságai miatt ugyanazt a nevet adják a nyelvterület különböző részein
egymástól függetlenül is. Legszebb magyar példája a diáknyelv trapper ’elégtelen’
szava (volt), amely néhány évvel ezelőtt az első magyar farmernadrág, a Trapper
televíziós reklámjából, a felfelé tartott hüvelykujjból született; tulajdonképpen
egy-két hét alatt az egész országban elterjedt (vö. Bachát 1988: 147). Ez a jelen-
ség nem csak egy nyelv szlengjében, hanem a különböző nyelveket összevetve is
nagyon jól megfigyelhető (valamivel bővebben ld. Kis 1991a: 90–1). Ennek okát
is bizonnyal az érzelmi szóalkotásban kell keresnünk, vagyis az azonos érzelmi
töltésből fakadó azonos szemléletben, ami révén a dolgokat egymástól függetle-
nül is azonos módon nevezik el. Nem feledkezhetünk meg persze arról sem, hogy
a katonák életét, felszerelését, ellátását, viselkedését minden téren — egészen ad-
dig, hogy a törölközőnek milyen irányban kell feküdnie a takarón — központi
előírások szabályozzák, ami szintén a helyi sajátosságok kialakulása ellen hat.
7.3. A katonai nyelv tagolódásának harmadik típusát a belső szakmai nyelvek
adják. Ezeket talán fegyvernemi nyelveknek nevezhetnénk: „külön nagy szak-
szókincs a katonai nyelv, és még ezen belül is megvan a sajátos szókincse az egyes
fegyvernemeknek” (Terestyéni 1960: 230). Ez a különbözőség — ellentétben
a vízszintes tagolódással — inkább a katonai nyelv felsőbb rétegeit érinti, a kato-
nai szlengre kevésbé jellemző. Jó példa erre a buff fegyvernév. A szó általánosabb
jelentésjegyei (’nagyhangú tűzfegyver’) attól függően egészülnek ki konkrétak-
kal, hogy kik használják. A tüzéreknél az alakulat lövegei, az aknavetősöknél az
aknavetők, a lövészeknél pedig a páncéltörő kézifegyverek (RPG-k) viselik ezt
a nevet. Mindemellett beszélhetünk azért a katonai szlengben is fegyvernemi
változatokról. Az ide tartozó szavak gyakran valami módon a katonai nyelv fel-
sőbb rétegeihez kapcsolódnak, innen származik fegyvernemi kötöttségük. Ezek
a kifejezések többnyire a szakszavak helyén állnak, a katonák így nevezik meg a
fegyvernemre jellemző eszközöket, folyamatokat.
A fegyvernemi szlengbe sorolhatjuk a korábban már említett határőrszavakat,
de hozhatunk példát a Magyar Néphadseregből is. A harckocsizók élnek a sütő
’lövedéktartó’, mókuskerék ’a tank hűtőjének ventillátora’, kanalaz ’a lövegcső a
földnek ütközve szennyeződést vesz fel’, kutyafej ’a tank infralámpája’, béka ’a
sebességváltó biztosítója a tankban’ szavakkal. A harckocsizókon kívül mások
nemigen használják a stabifülű ’nagy fülű’ szót sem. Itt az összetétel előtagja
utal a fegyvernemre: a stabilizátor (ld. Damó 1985: 509) a harckocsi egy része.
A szó szlengben, illetve a katonai társalgásban használt alakja a stabi. Repülős
alakulatoknál ismerik az ancsa ’AN–26-os repülőgép’, kloáka ’a szuperszonikus
repülőgép hajtómű része’; diszkózik, játszik a fényorgonán, pislog ’(a repülésirá-
nyító) fényjeleket ad a repülőknek’, féktuskó ’az a katona, akinek a lábára rátolták
a repülőgép kerekét’; lokátorosoknál a dzsigit ’P–15-ös lokátor’; az angyal ’ma-
dárraj’, a villanypásztor ’a rádióadó-rendszer árnyékzónája’; híradósoknál a ráha-
29
Kis Tamás
rap a horogra ’a rádiós megtalálja a kívánt hullámsávot’; rakétásoknál a kannibál
’rakétaállvány-kezelő’ szavakat. (A katonai nyelv belső változatainak rendszeréről
ld. még: Kis 1988g.)
III.
8. A katonai szleng jelenségeit vizsgálva nem kerülhetjük meg csoportnyel-
vünk történetének kérdéseit sem (vö. Kis 1988i). Ilyen irányú kutatások híján is-
mereteink ezen a téren meglehetősen hiányosak, ami tulajdonképpen természe-
tesnek is nevezhető, hisz a szleng jellegzetesen szóbeli jelenség (vö. Karttunen
1979: 7; Szudzilovszkij 1973: 9), írásos emlékei csak elvétve kerülnek elő.
A katonai szleng kialakulásáról csak feltevéseink lehetnek. Eddigi ismereteink
alapján nyilvánvaló, hogy a katonai szleng nem a legújabb kor terméke. A finn
katonai szleng legkorábbi emléke például a harmincéves háborúból való, de más
nyelvekből vannak adatok korábbról is (Penttinen 1984: 7–8; Pei 1966: 170;
Pais 1951: 85–6), így több adat is bizonyítja a latin katonai szleng meglétét a
római légiókban (Heraeus 1902; Kempf 1901): tufa ’csalit’, sculca ’kém’, punga
’buksza’, brutis ’katonafeleség’ stb. Még katonai ragadványneveket is ismerünk
ekkorról, hogy csak a legismertebb Caligulá-t említsem: „Caligulae cognomen
castrensi ioco traxit”, vagyis katonai humorral neki a ’kis csizma’ nevet adták —
mondja Caligula császár életrajzában (9) Suetonius.12
8.1. A katonai szleng keletkezése a katonai szaknyelvvel szemben, amelynek
kialakulását a magyarban Zrínyi Miklós, a költő hadtudományi munkásságához
kötik általában (Markó 1958: 152; de vö. Pásztor 1970), nem elsősorban a szak-
mához, illetve annak szükségleteihez kapcsolódik, hanem a foglalatosságot űző
csoport(ok)hoz. A huzamosabb ideig együtt élő emberek hajlamosak egy a cso-
port jellegét mutató nyelv megteremtésére (Telegdi 1977: 179), mint Bárczi
írja: „Egyes, többé-kevésbé zárt egységeket alkotó emberi közösségekben, mint
a kaszárnyák lakói (…) a különleges helyzet vagy a sajátos együttes tevékenység
kitermel egy sereg pregnáns kifejezést” (1932: 5). A hadjáratok hónapokon ke-
resztül együtt maradó seregei vagy a végvárak helyőrsége már minden bizon�-
nyal használt valamilyen szlengszerű csoportnyelvet. Erre következtethetünk
Tinódi soraiból is, mikor így szól a szegedi hajdúkhoz: „Vannak nyelvetökben
nagy rútalmas szitkok, | Mind testét, mind lelkét pestinek [= bestének] mond-
játok, | Lovag vitézöket gyakran csúfoljátok, | Köztetök egymást kurta szellet-
nek híjjátok. || Nagy isten ígéjét, kérlek, halgassátok, | … | Hadnagytokat pesti
lélöknek ne mondjátok.” (1552: 70).
12 A latin katonai szleng szakirodalmi és nyelvi adatait Tegyey Imre szívességének köszönhetem.
30
A magyar katonai szleng
A katonai szleng 17. századi meglétét már Bárczi Géza is feltételezi: „Talán
nem túlságosan vakmerő dolog annak feltevése, hogy a labanc, tokos s efféle sza-
vak a XVII. század magyar katonai argotjából indultak ki” (1932: 10).
8.2. Alaposabb ismereteink csak az első világháború és az azt megelőző időszak
katonai szlengjéről vannak. Az idő tájt (a kiegyezéstől a monarchia bukásáig) a
magyarországi legények vagy a közös hadseregben vagy a magyar királyi honvéd-
ségnél töltötték katonaéveiket. Az előbbiben német, az utóbbiban magyar volt
a hivatalos nyelv (vö. Nyr. 1916, Nagy 1919: 133). Számtalan németből torzított,
gyakran népetimológiával alakult szava miatt a közösök nyelve volt a nyelvészek
számára az érdekesebb13, olyannyira, hogy a honvédek nyelvéről egyetlen feljegy-
zést sem ismerek. (A német vezényleti nyelv egyébként a monarchia nem magyar
anyanyelvű katonáinak nyelvére is nagy hatással volt. Horvát és olasz példákat
Spitzer Leótól olvashatunk (1920a: 18–9), a cseh katonák nyelvhasználatának
legszebb példája pedig Hašek Švejkje, melynek Réz Ádám fordította magyar szö-
vege oly jól sikerült, hogy némi túlzással az első világháborús katonai társalgás és
szleng „nyelvemlékének” is tekinthetjük.)
A nyelvészek gyűjtésein túl Tömörkény István bakanyelvről írott cikke
(1900; megjelent katona témájú novelláiból válogatott kötetében is: 1989: 7–11)
és több novellája14 őrizte meg leginkább a közösök katonai szlengjét.
A múlt század végi és e század elejéről származó katona nyelvi emlékeink-
ben is szembe kerülünk a katonai társalgás és a katonai szleng elválasztásának
problémájával. A katonai szaknyelv minden szava lehet egyben a szleng eleme
is, de ezt csak megfelelő szövegkörnyezet alapján állapíthatjuk meg. Mivel ko-
rai gyűjteményeink javarészt szójegyzékek, épp a legbővebben feljegyzett német
eredetű szavakról nem bizonyítható, hogy a katonai szlengbe tartoznának. Még
az a néhány szöveg is, ami ekkorról fennmaradt, azt erősíti, hogy a magyarosított
alakú német szavak a hivatalos formák helyén álltak. Jól mutatja ezt például az
alábbi, többek által is közölt, eléggé mesterkéltnek tűnő elbeszélés: „Mi Taniszló
alatt rasztoltung a stallungban. Egyszer csak a bóbachter jelenti, hogy mozog
a muszka. A kanonirok szalveneket adtak, minket unternémungba kültek, a
czvájtesz bataljon is marsberájt lett, pedig addig az rezervában volt, a hoptmány
úr felhuzta a brovlingot, a fájerverfelek kegyetlen dolgoztak, sturmoltunk, egy
firer elesett, a muszka kunyorált: pánye, pánye…” (a kolozsvári „A Hétfő” 1917.
augusztus 7‑i számából közli Veress 1917; ld. még Nyr. 1917: 297; vö. Balassa
1919: 360). Hasonlóan vélekedhetünk a kéziratos katonakönyvek szövegeit ol-
13 Lintner 1874; Vozári 1874; Lehr 1874; Király 1876; Ballagi 1877 (vö. Felszeghy
1938: 75–80); Balassa 1888; Barcza 1897; Benkóczy 1909.
14 Pl. Tömörkény 1905: 33–43, 171–81, 229–34; 1907: 10–21, 86–96; 1911: 153–76; 1914: 1–23, 145–55;
1955: 77–90, 203–7, 250–6, 289–93, 301–6, 314–8; 1958: 28–33, 40–5, 240–7; 1960: 47–50, 107–11, 137–8,
411–5; 1963: 187–92; 1974: 63–7, 251–4; 1981: 299–302. Ld. még Tömörkény 1989 is.
31
Kis Tamás
vasván (vö. Kósa 1973: 20–3415; NéprLex. III, 104–5), és ezt erősíti a katonai
miatyánk (Ősz 1901), a bakajóreggelt és a bakaegyszeregy is (Magassy 1909).*
A magyar katonák nyelvébe került német szavak az idegen nyelv ismeretének
hiánya miatt hangalakjukban megváltoztak, de funkciójuk változásáról nincs
adatunk.16 Így vélekedik Bárczi is, aki szerint a „magyar katona-argot jófor-
mán ismeretlen (…). A Nyr. katonanyelvi cikkei inkább a katonanyelv német mű
szavaival foglalkoznak” (1932: 14). Egyértelműen a katonai szlengbe tartozónak
csak a magyar szavakat minősíthetjük (az első ilyen jellegű gyűjtés: Jenő 1897:
526–7), bár akad azért német szakszóból alakult szlengszó is, például a ferslusz
vizsga, amely eredetileg a ’fegyvervizsgá’-t jelentette, de ezt használták a katonák
annak a szombatonkénti orvosi vizsgálatnak a megnevezésére is, amelyik jobbára
a nemi betegségek kiszűrését szolgálta, és a hímvessző megszemléléséből állt.
A magyar katonai szleng szavai az első világháború alatt örökítődtek meg elő-
ször nagyobb mennyiségben.17 A háborús katonanyelv emlékei egyaránt származ-
nak a császári és királyi (közös) hadsereg és a honvédség katonáitól, a feljegyzések
nemigen jelölik, kik használták. Ennek oka az lehet, hogy nagy különbségek nem
voltak a két hadsereg magyar katonai szlengjében.
Az első világháborúval záruló korszak katonáinak szlengje jó néhány közös
vonást mutat a maival. Ez különösen szemléletében feltűnő (keskenyvágányú őr-
15 „Bécsben lakó atyaisten, irgalmazz minékünk, valamennyi barna kislány, könyörögjön
érettünk, kedves jó anyánk, hallgassanak meg minket. Dühös kapitánytól, mérges főhadnagy-
tól, ments meg uram, minket. Idegen hadnagytól, mérges kadéttól, két órai posztállástól, éjjeli
patrólérzástól és a korai fölkeléstől ments meg uram, minket. Szigorú lágerástól, a reggeli ge
lenszübungtól, a hosszú laófszitól ments meg uram, minket. A risztungtól, a fegyvertől, a kemény
fegyverfogástól, az indibláncsulter tördeléstől, a bajonett fektérozástól, a kemény stószzsáktól,
ments meg uram, minket. A sok ferseft és egy áristomtól, a kaszárnya- és lágeráristomtól, a nehéz
marsagyusztérungtól ments meg uram, minket. Az orvosi vizittől, a nagy rukkolásoktól, az éjjeli
ibungoktól, a délutáni forsulétól és minden rossz menázsitól ments meg uram, minket a katona-
élettől most és mindörökké ámen.” (Kósa 1973: 28).
16 „Sok legény nem is tudja, hogy németül van az, amit elmond, azt hiszi, hogy az is magyar szó,
csakhogy ő még nem hallotta eddig. (…) neki teljesen mindegy, hogy a »szakasz« vagy »cúg«
szóban ismer-e meg egy fogalmat, mert azelőtt sem az egyiket, sem a másikat nem hallotta.” (Tö-
mörkény 1899: 189). Elősegítette a német szavak torzulását, hogy akiktől tanulták a nyelvet
(kiképző altisztek, abrikterek), gyakran maguk sem beszélték a német nyelvet (vö. Felszeghy
1938: 81). A népetimológiás alakok létrejöttében (úrlap ’Urlaub’ [Ballagi 1877: 326], örömlajbi
’Ärmelleibel’ [Barcza 1897: 325]; ld. még Nádai 1906: 3, 4, 7 stb., vö. még 34) nyilván szerepet
játszott a játékosság mellett, hogy a „magyar katona a legtöbb német kifejezésnek azért is igyek-
szik magyar formát adni, hogy azt jobban emlékezetében tarthassa.” (Felszeghy 1938: 74).
17 Balassa 1919; Csefkó 1921; Huhn 1918; Kner 1923; Korcsmáros 1925; Loványi 1941;
Parászka 1917b; Rexa 1919; Spitzer 1920a; Sztrokai 1920; Verő 1921; Harsányi 1943;
Molnár 1920; Spitzer 1923.
0* Hasonló, de szándékoltan humoros szövegeket (elsősorban „baka-levél”-ként) a korabeli élc-
lapok is közöltek, ld. például Buzinkay 1988: 29–66.
32
A magyar katonai szleng
nagy ’zászlós’ [Balassa 1920: 77] : keskeny nyomtávú őrnagy ’őrvezető’). A mind
az első világháború előtti-alatti, mind a mai katonai szlengben megtalálható szi-
takötő ’repülőgép; helikopter’, lobogós ’zászlós’ (erre van adatom a negyvenes évek
első feléből is), dögész ’egészségügyi katona’ szavak esetében nem kell okvetlenül
e kifejezések folyamatos meglétére gondolnunk, hisz az analóg gondolkodás ré-
vén a régitől függetlenül újraszülethettek ma is. Vannak persze olyan szavak is
(pl. dögcédula ’személyazonosító fémlapocska’), amelyek napjainkig megszakítás
nélkül a katonai szleng szavaként élnek. Elképzelhető az is, hogy az ebben az
időszakban élt szavak egy része a nagyapák elbeszélése vagy olvasmányélmények
nyomán éledt fel (menázsifaszolás ’élelemfelvétel’; borjú ’hátizsák’, megjegyzen-
dő, hogy ez utóbbira van adatunk az 1940–1950-es évekből is).
Az első világháború végéig tartó korszak katonai szlengjének szókincsében —
hasonlóan a maihoz — megtaláljuk a fegyverek (asszony ’fegyver’ [Tömörkény
1900: 2]; rohambicska ’rohamkés’ [Csefkó 1921: 169]), a felszerelés (kúdústarisz
nya ’kenyérzsák’ [Ballagi 1877: 183]; vaskalap, kisharang ’sisak’ [Korcsmáros
1925: 96]) vagy éppen a különböző időben bevonult katonák megnevezését (öreg
baka, sztári baka, vén huszár ’öregkatona’ [Ballagi 1877: 44]). Különösen az
újoncokra akadt már akkor is sok név: buger, csikos hasú (Barcza 1897: 323),
bundás (Ballagi 1877: 44; Balassa 1888: 284), suba, reguta, ribanc, busz
mája, tanyai, piros csizmával fogott, erdőbül szalajtott vadállat (Tömörkény
1900: 2). A regruták esti imája csokorba fogva említi e neveket: „Adjon a Min-
denható | Mennyben lakozó, | Kacifántos, bojtorjános, | Nyugodalmas jójcakát
| … minekünk | Sároshátú, repedt-sarkú, | Porosfülü, zöldhasú | Csörgőskörmü,
patróntáskaszájú, | Kopfpolcterfejü, buta, | Fölfoghatatlan, mázolatlan | Regru-
táknak.” (Gömöri 1918: 167–8; vö. még Kis 1988a).
Akkoriban is hangsúlyozták az öregkatonák, hogy az újoncok bevonulása
nemrég történt, ezzel is kiemelve saját kiváltságaikat: még gőzölög, amit cibil ko-
rában utójára odap....t (Barcza 1897: 325); megvoltak az alakias mozgást oktató
kifejezések is: Úgy vágd ki a lábod, hogy a cserép hulljon rád a háztetőrűl (Barcza
1897: 324).
A témakörökben különbséget csak a háborús kifejezésekben találni: küldi a
muszi a faszolást ’lő az orosz’ (Csefkó 1921: 171); megkapja a fakörösztöt ’meghal’
(a sírkereszt mellett a kitüntetésekre is utal; uo.); stb.
8.3. A Horthy-korszak és az azt lezáró második világháború katonai szlengjé-
ről kevés adat van. Ekkor tájban tűnik fel néhány argószó a katonai szlengben: jó
bulit kifogni, hóhányó (Boldizsár 1982: 29); majré (uo. 35); szajré (uo. 44; vö.
Loványi 1941), de ezeknek a katonai szlengbe tartozását a gyér adatoltság miatt
csak a napjainkig tartó tendencia erősíti meg.
Bizonyos jelek szerint ekkor kezdenek a katonai szlengbe beszivárogni a ka-
tonai szaknyelv rövidítései, mint muszos ’munkaszolgálatos’, Ello ’ellátó’, Üza
33
Kis Tamás
’üzemanyag’ (Boldizsár 1982: 38); há ’óra’, eü ’egészségügy’ (Tiszamarti 1940:
87); légó ’légoltalom’ (Buzás 1941).
A kevés anyag ellenére is megfigyelhető a katonai szleng folytonossága. A csics
kás ’tisztiszolga’ már az első világháború alatt is megvolt, de akkor még inkább
a privadíner vagy a kutyamosó járta. Igazi elterjedése ezután történt meg (Har
sányi 1943; nevezték még pucer-nek és ordonduc-nak is), olyannyira, hogy a
hízelgő, a tiszteknek szívességeket tevő katonára ma is használják. Ezt a folyto-
nosságot tapasztalhatjuk az újoncok megnevezésére használt porosfülű és bundás
szavakban is, amelyek adatközlőim szerint éltek a harmincas, negyvenes években
is. Legutoljára a hatvanas években tűntek fel megint adatolva: bundás (Sz. M.
1965: 115), poros fülű (HonvSzle. 1962/11: 54). (A 80-as években már nem ismer-
ték őket.)
Adatközlőim emlékezetében olyan szavak is akadtak, amelyek talán ebben a
korban keletkeztek, és megmaradtak napjainkig, például ales ’alezredes’; krump-
livirág ’csontcsillag’; csillaghullás ’előléptetés’; bokorugró, jakumó ’gyalogos’; dió-
verő, csúzli ’(szuronyos) puska’; sakkozik ’felmos’; konyhamalac ’konyhai mun-
kás’; bivalytej ’feketekávé’; stb.
A tréfás szavak, szóösszetételek ezt az időszakot is jellemezték: pocsolyakerülő
’gyalogos’ (vö. „Huszár vagyok nëm pocsolyakerülő”: Ethn. 1920: 65); csúszómá-
szó ’ua.’; kályhacsöves ’aknavetős’; gumihuszár ’kerékpáros’; menyasszony ’puska;
géppisztoly’; millió-leves ’zabpehelyleves’; légfúró ’légvédelmi tüzér’; bikacsaloga-
tó, vörösördög ’tüzér’; csipogó ’kézzel hajtott zseblámpa’ (Örkény 1967: 259); stb.
Hasonló adatok támasztják ezt alá Bóka László „Alázatosan jelentem” (1961)
c. regényéből is (vö. Károly 1961a): bakabál-nak nevezték a négyszögben való
menetelést (Bóka 1961: 313), birkanyíró-nak a borbélyt (uo. 288), tetűallé-nak a
fésületlenségért a fej tetejére nyírt csíkot (uo.) stb.
Körülírásos megnevezésekre (derékszíjjal átkötött marharépa ’újonc’) és hos�-
szabb kifejezésekre, szólásokra (kis huszárt szart a ló ’a huszár leesett a lóról’; „Sze-
gény borjúnak kár volt lábát törni, a szegény bakának kell hátán cipelni!”), ha csak
szórványosan is, de van adatunk. Még az olyan ma sem túl gyakori szójárásokra
is akad példa, mint a vezényszó helyettesítése hasonló hangzású és ritmusú szó-
val: Verd fejbe! ’Fegyverbe!’ A mai katonai szlenggel összevetve a legjelentősebb
különbséget e korszakban is a háborúval kapcsolatos, az ellenséget, az ekkor fel-
tűnt fegyvereket megnevező kifejezésekben találjuk: hitlerfurulya, sztálinorgona,
katyusa ’sorozatvető’; sztalingyertya ’világító rakéta’; sztalinok, ivánok ’oroszok’;
friccek ’németek’; stb.
8.4. A magyar katonai szleng legutolsó, napjainkig tartó (valószínűleg épp
most lezáruló) korszaka az 1945 után több év alatt szerveződött Magyar Nép-
hadsereghez (Damó 1985: 394; vö. Liptai 1985: 533–4, 544–6) kapcsolódik. Az
előző pontban felvázolt rövid történeti áttekintésben még az eddig feltárt ada-
34
A magyar katonai szleng
tokból rekonstruálható teljesebb kép megrajzolására sem vállalkozhattam, de ta-
lán ennyiből is látszik, hogy a katonai szleng mindig folyamatosan fejlődött, így
a mai katonai szlengnek szerves történeti előzményei vannak.
Azt, hogy az 1990. március 15-én a Magyar Néphadseregből alakult Magyar Hon-
védség jelent-e majd korszakhatárt a katonai szlengben, ma még nem lehet tudni.
A katonai szleng történetében új (bár korántsem éles határvonalú) korszakot
csak a hadsereg szervezeti viszonyainak, felszerelésének, kiképzésének, fegyverei-
nek, tehát az egész katonai életmódnak a megváltozása szokott hozni. Valószínű,
hogy a Magyar Honvédségben tervezett modernizálás, a katonaidőnek a 18-ról
12 hónapra (háromról két kiképzési időszakra) történő leszállítása (ezzel együtt
a katonák közt tulajdonképpen már több mint száz éve élő hármas tagoltságú
informális hierarchia megváltozása; vö. Erdős 1990: 9) új korszakot nyit majd
a katonai szleng történetében.
IV.
9. A továbbiakban a Magyar Néphadsereg katonai szlengjének bemutatásával
kívánom feltárni ennek a csoportnyelvnek legfontosabb sajátosságait. Természe-
tesen egy csoportnyelv történetében negyven évet nem lehet teljesen egységes
kornak tekinteni, a katonai szlengben is történtek ezalatt változások.
Alapvetően a Magyar Néphadsereg katonai szlengjében három szakaszt kell
elkülöníteni. Az első az 1950-es évektől körülbelül 1965-ig tartott. Ezt az idősza-
kot leginkább a szovjet hadsereg felszerelésének rendszeresítése, illetőleg ennek a
katonai szlengben való tükröződése jellemzi: pilotka, ködvágó ’szovjet típusú gya-
korlósapka’; gitár ’dobtáras géppisztoly’; konyi ’ló’. Megtaláljuk benne a korszak
jellegzetes szavait is: Megfuttatom, hogy kiszalad a béketáborból! Ezen elkülönítő
jegyek mellett azonban nagy számban megvannak a folyamatosságra mutató sza-
vak is (jakumó, dióverő, borjú, sakkozik, konyhamalac stb.), miként szép számmal
találni ekkoriban keletkezett s a nyolcvanas években is élő kifejezéseket (kilós
’százados’; textil, fóka ’felmosórongy’; helybenjárás ’laktanyafogság’; kaptár, kóter
’fogda’; stb.).*
A hatvanas évek közepére a szovjet mintára alakult hadseregben több újítást is
bevezettek (felszerelés, fegyverzet terén), 1965-ben például új öltözéket rendsze-
resítettek, ami a katonai szlengben a szókincs egy részének eltűnéséhez vezetett.
A hatvanas évek második feléből és a hetvenes évekből származó adataim már alig
mutatnak különbséget az 1980-as évek katonai szlengjétől. (Kellő mennyiségű
adat híján nem is nagyon mutatható ki jelentős eltérés.) Ami a nyolcvanas évek
elejét mégis belső korszakhatárrá teszi, az a szolgálati idő 1981-ben történt csök-
* Ld. még az előszóban (11) felsorolt példákat is.
35
Kis Tamás
kentése (24-ről 18 hónapra), és az előfelvételis katonáknak (a hadsereg páriáinak)
a többiekkel együtt történő kiképzése. Ez az életkorban, műveltségben, szocioló-
giai összetételében jelentősen eltérő réteg (ld. Kövesdi–Szilágyi 1988: 38–40)
sokban színesítette a katonai szlenget. Mivel a nyolcvanas évekhez képest a Ma-
gyar Néphadsereg katonai szlengjének első három évtizede meglehetősen gyé-
ren adatolt, ennek vizsgálatát nem végzem el. Csoportnyelvünk bemutatását az
utóbbi egy évtized katonai szlengjének vizsgálatára szűkítem, s így egy időben
egységes rétegén mutatom be a katonai szleng főbb jellemzőit.
10.1. Nyelvészeti közhely, hogy a csoportnyelvek a köznyelvtől vagy a nyelv-
járásoktól csak szó- és kifejezéskészletükben térnek el, önálló nyelvtanuk nincs.
Ennek a tételnek az igazságát jól mutatja a finnországi svéd anyanyelvű katonák
beszéde is, akik a finn katonai szleng szavait svéd bázisnyelvükbe illesztve hasz-
nálják (Penttinen 1984: 11).
A magyar katonai szleng is főként szókincsével és frazémáival jellemezhető,
még ha hangtani és mondattani téren is találkozunk néhány speciális formával. A
hangtani és mondattani jellegzetességek azonban elszigeteltek, nem terjednek ki
a nyelvhasználat egészére, csak bizonyos helyzetben fordulhatnak elő.
Hangtani sajátosságként tarthatjuk számon a laktanya környékén beszélt nyelv
járás utánzását a katonai szlengben. Ez alkalmilag tűnik csak fel, főleg ha a közel-
ből bevonult katonát akarnak kicsúfolni így. Katonakoromban a szombathelyi
laktanyában ilyen volt a v előtti zöngésítés mint a nyugati nyelvjárás egyik leg-
feltűnőbb jelensége: huzsvét, ödven, od van stb. Az ilyen utánzások során még
az ë ejtése is megvolt az egyébként ezt nem használóknál is (lëgvár). Az idézett
szavak, melyeket nyelvjárási jövevényszónak is tekinthetünk, csak alkalmilag vál-
nak szlengszóvá; jelentésük nem változik, a szociolektusba való bekerülésüket
gúnyos stílusárnyalatuk mutatja.
Az alegységnél szolgálók nyelvjárásiassága is elterjedhet a közösségben (Beáll
nyi! Kiigazodnyi! Nem mozognyi! Feltakarnyi!) ugyanúgy, mint a parancsnokok
által jellegzetesen ejtett szó vagy kifejezés. Ilyen volt például a JaskÁ tä, kinyo-
mom a szemed, mint a fogkrémet! szólás megszólítás része, vagy az Úgy! ’rendben,
oké’ szónak csak szakaszunkban használt átty, ogy-szerű ejtésváltozatai, melyek
szakaszparancsnokunk utánozhatatlan ejtését voltak hivatottak megközelíteni.
Játékosságból ered a ne akaszcs ki! ’ne dühíts!’ és a szivattyú ’kitolás’ speciális
ejtése. Ez utóbbiban az utolsó szótag helyett néha egy tyú-szerű füttyöt ejtet-
tünk.
Az alaktan terén a később bemutatandó szóalkotásmódokon túl nemigen talál-
ni egyéb jelenséget. Adataim közül a nem biri ’nem bírom [!]’ igei személyragját
említhetem itt, valamint az agyilag zokni/gatya kifejezésben található, a katonai
szlengben egyébként nem produktív modáliszi-esszívuszi ragot. Található még
két, az összetételek utótagjaként sajátos jelentésben rögzült szó: a -gép ’valamivel
36
A magyar katonai szleng
sokat, intenzíven foglalkozó személy’-t (kavarógép, nyalizógép, bélgép; vö. a diák
nyelvből már a századfordulón: magológép [Benedek 1908: 126]), a többes szá-
mú -hegyek pedig ’sok’-at jelent (kajahegyek, sorakozóhegyek).
A mondatszerkesztési sajátosságok közül különösen a felszólításra vagy az an-
nak helyén álló szerkezetekre utalnék: Két ember csinálja meg! (= valaki csinálja
meg!; a Két ember! felszólítás a korábban elhangzott parancsra utalva önmagá-
ban is jelenthet noszogatást); Majd én megcsinálom! (= csináld meg!); meg lehet
csinálni! (= ua.). Tagadás, tiltás helyett használatos a Jó, hogy nem már (pl. Jó,
hogy nem már alszol! = ne aludj!); a volt (pl. Volt megdumálni? = ne beszéljen
vissza!); a mert majd (pl. mert majd megcsinálom = nem csinálom meg); a nehogy
már (pl. nehogy már megcsináljam = nem csinálom meg). Igenlésre a Még job-
ban! vagy a Még …-bb! (pl. Elolvastad? — Még jobban! vagy Még elebb! = igen)
szolgál (ld. még Kövesdi–Szilágyi 1988: 49–50).
A teljesség kedvéért említést érdemel néhány sajátos vonzat is. Valószínűleg a
nekem mindegy, nekem nyolc analógiájára fejlődött a neked annyi/butt ’véged van,
megjárod’. A vonzat változásával a kitáraz ’kiüríti a lőszert a tárból’ ige jelentése
is megváltozott: kitáraz valakin ’lelő’ (Haver, dugulj el, mert kitárazok rajtad!).
E helyen említek meg két nyelvhasználati érdekességet is, amelyek jellegzete-
sen a katonai szlenghez kapcsolódnak. Az egyik, hogy (különösen az utolsó idő-
szakát töltő) katona szívesen beszél magáról egyes szám harmadik személyben:
A vén tápos ledikózik! ’Lefekszem egy kicsit’; Lehet fölhozni a reggelit az öregnek!
’Hozd fel a reggelimet!’; stb.
A másik ilyen sajátosság a magázás használata. A hivatalos szabályok előírják a
katonák között a magázást, ez azonban csak szolgálati helyzetben, parancsnok és
beosztott viszonyában, vagyis a hatalom kölcsönös magázódásban is kifejeződő
aszimmetriájában valósul meg (ld. még Kövesdi–Szilágyi 1988: 53–4). Ha a
sorkatonák egymás között, minden formális és informális hierarchiát figyelmen
kívül hagyva használják, tréfás, csipkelődő kifejezés születik általa. A magázó-
dó szólásmódok általában elhangozhatnak a parancsnok és beosztottja között is,
tehát a hivatalos nyelvből való átvétel egyik eseteként is számon tarthatjuk őket
(vö. Hogyan lett ez magának meghatározva?! ’Végezze a parancsnak megfelelő-
en!’ — ’Hékás, miért nem úgy csinálod, ahogy mondtam?’; ld. még a 10.4. III.
pontban az 51. oldalon).
10.2. A grammatikai jelenségeket a katonai szlengben egyedül a szóalkotás-
ban lehet rendszerszerűen vizsgálni. (A szóalkotás fontosabb szlengbeli típusaira
ld. Szudzilovszkij 1973: 16–36; Karttunen 1979: 8; Penttinen 1984: 17;
Sipos 1988: 868–9.) A katonai szlengben az alábbi szóalkotásmódokra találni
példákat (vö. Kis 1988j):
37
Kis Tamás
I. Külső szóalkotás18
A) I d e g e n s z ó k á t v é t e l e : csurma ’fogda’ < ?or. тюрма; rányi
’nő’ < cig. rajni, ranyi ’úrnő’ (Pall. XLVIII); csácsesz ’jó’ < cig. csacso ’igaz, jó’ (uo.
XLV), čāčo/čāči ’ua.’ (Hutterer–Mészáros 1967: 71); mindzsó, mindzsa ’nő’
< cig. mincs(i), mincsa/mindzsa ’női nemi szerv’ (Mészáros 1980: 36), vö. még
Minzsa ’Női test; Női ágyék’ (Toronyai 1862: 31), minzsa ’hüvely; női szemé-
remtest’ (Kabdebó 1917: 34); blúz ’zene’ < ang. blues; brék ’hímvessző’ < ang.
break (vö. Kövesdi–Szilágyi 1988: 52).
Az idegen szók átvétele meglehetősen ritka a katonai szlengben (meglepő mó-
don így volt ez régen is; vö. Bárczi 1932: 15, jegyz.), s ráadásul az átvett szók
elterjedtsége is elég kicsi. Úgy látszik, ez sajátos vonása a katonai szlengnek, hisz
egyébként a szleng kedveli az idegen szavakat.
A cigányból származtatott szavakhoz hozzá kell még fűznöm, hogy esetükben az
sem zárható ki, hogy a tolvajnyelv közvetítésével kerültek a laktanyák nyelvébe.
B) N y e l v j á r á s i s z a v a k á t v é t e l e (vö. Penttinen 1984: 12;
Kövesdi–Szilágyi 1988: 54–5): dzsindzsa ’áthatolhatatlan terület a gyakorló-
téren’ (vö. ÚMTsz. I, 1053); dikó ’ágy’ (vö. MTsz. I, 401; ÚMTsz. I, 979; ÉrtSz.
I, 1013); topa ’ügyetlen’ (vö. MTsz. II, 757; ÉrtSz. VI, 728); sumákol (vö. Kiss L.
1980; MTsz. II, 439; ÉrtSz. V, 1294), sunnyog (vö. MTsz. II, 441; ÉrtSz. V, 1295)
’megszökik a munka elől’; csúró ’újonc’ (vö. csuri ’veréb’ ÚMTsz. I, 922; ’veréb
fióka’ [Kisújszállás]); rüszü ’újonc; hülye’ (vö. Illyés 1969: 505); kamburcol ’ren-
dezkedik, utasítgat’; szüttyögés ’látszatmunka’.
Él néhány „álnyelvjárási” szó is: bizserfa ’villanyoszlop’; lesmester ’kutya’ (vö.
Lőrincze 1955: 19), valamint nyelvjárási szóval alkotott szintagma: vasi (vagy
vazsi) tik ’varjú’. Még nyelvjárásiasságra utaló szójátékot is találunk: Hol van? —
Mögötted. — Dehogy ettem mög!
A nyelvjárásiasságokat általában nevetségesnek tartják a katonák, ezért a
nyelvjárásban beszélő vagy nyelvjárási szót, fordulatot használó katonát gyakran
beszédmódjának utánzásával bosszantják, gúnyolják. A szavak egy része azon-
ban az ilyen szituációkon kívül kerül és általánosabb használatú lesz (kelletett,
kell lesz; barna/szőke kala; Csináld már megf e l e ! stb; vö. még a szóalkotás
ritkább módjairól írottakkal a IV. F) 1. b) pontban).
C) K ö z n y e l v i s z ó k á t v é t e l e : fogda, fogdás; firkász ’írnok’;
nyal, nyalizik ’hízeleg’; megszakít ’agyondolgoztat’ (vö. ÉrtSz.).
D) Á t v é t e l e k a k a t o n a i s z a k n y e l v b ő l (vö. Penttinen
1984: 12; Kövesdi–Szilágyi 1988: 53).
Mint arról már korábban szót ejtettem, minden szaknyelvi szó átkerülhet al-
kalmilag a katonai szlengbe (vö. 27), állandónak azonban csak kevés bizonyul. A
18 Vö. Kis 1988k.
38
A magyar katonai szleng
gyengélkedő ’orvosi rendelő’ szón kívül csak rövidítéseket találunk. Hämäläinen
szerint a katonai szaknyelv szavai nem lehetnek szlengszavak (1963: 5), de sze-
rintem néhányukat — miként a köznyelvből származó szavakat is —, még ha a
nyelvi kritériumok hiányzanak is, a használók nyelvérzékére hagyatkozva a ka-
tonai szlengbe tartozónak kell tekintenünk. Ezeket a szaknyelvi rövidítéseket a
karszalagokról, kiképzési tervekből, feliratokból veszik át a katonák: cselló ’kony-
hai munka’ (< csapatellátó); vévé ’vegyivédelmi’; háká ’harckocsi’; pécé ’páncélos’;
téesz(es) ’továbbszolgáló’; ügyal ’ügyeletes alegység’; üti ’ügyeletes tiszt’. A váp
’katonai rendész’ (< városparancsnokság) eredetileg szintén szaknyelvi rövidítés
volt, de napjainkban már csak az átvevő katonai szleng őrzi. (A rövidítéseket ld.
Tábori törzsszolgálati utasítás I. HM, 1965; II. HM, 1968; A MN szárazföldi csa-
patainak harcszabályzata II–III. HM, 1987.)
Talán a szakmai társalgásból származtathatjuk a spagóca, tyúkbél ’(telefon)zsi-
nór’ szavakat, és idesorolhatjuk a péterkároly-t (< pk.) is, ami a parancsnok szó-
nak a harcjárművek rádiózásakor használt formájából ered.
E) A r é g i k a t o n a i n y e l v b ő l való szók: csajka, kulacs, gulyás-
ágyú (vö. Kis 1991a), obsit, zsold, borjú, menázsifaszolás, szeretetcsomag stb. (vö.
33–34).
F) T o l v a j n y e l v i á t v é t e l e k (vö. Kövesdi–Szilágyi 1988: 54).
Az argónak a katonai szlengre sokkal nagyobb hatása van, mint az ifjúsági
nyelvre. Ez a közvetlenebb érintkezésből adódik, hisz a hadseregben nagyon
gyakran épp a börtönviselt katonák a közösség hangadói, s ráadásul a börtön és
a laktanya közös vonásainak köszönhetően (bezártság, tilalmak, azonos nemű
közösség stb.) a tolvajnyelv szavai könnyebben átkerülnek.
Gyakran különösebb jelentésváltozás nélkül kerülnek be a katonai szlengbe:
befalcol ’felvágja az ereit’ (vö. Boross–Szűts 1987: 27); benyel ’ellop’; csikó ’de-
rék, jó’; keroló ’(drótból és két pengéből fabrikált) merülőforraló’; narkó ’(több-
ször felforralt, hallucinációt keltő) tömény tea’; sitt ’fogda’ (Boross–Szűts
1987: 37; Szirmay 1924: 44); télakol (Boross–Szűts 1987: 38), dobbant
(Boross–Szűts 1987: 26) ’megszökik’; hesszel (vö. Boross–Szűts 1987: 29),
héderez (Szirmay 1924: 28), szovázik, szovel (vö. szlovel ’alszik’ Szirmay 1924:
46) ’alszik, pihen’; bemószerol (Boross–Szűts 1987: 23, 34; Szirmay 1924:
18, 38), bevamzerol ’beárul, spicliskedik’; fül ’beépített ember’; stukker ’pisztoly’
(Boross–Szűts 1987: 37; Szirmay 1924: 46); skuló ’lövedék’.
Más szavak esetén a katonasághoz alkalmazkodik a szó jelentése: vamzer ’po-
litikai tiszt’ (— ’spicli’ Szirmay 1924: 49; Boross–Szűts 1987: 39); smasszer
’fogolykísérő’ (— ’börtönőr’ Szirmay 1924: 44; Boross–Szűts 1987: 37); köcsög
’hülye’ (— ’homoszexuális férfi’ Boross–Szűts 1987: 31); hőmérőzik ’(a sorban a
másikhoz) közel áll’ (— ’[homoszexuális férfi] análisan közösül’); kilós ’százados’
(<: kiló ’száz forint(os)’ Boross–Szűts 1987: 30; vö. Szirmay 1924: 31).
39
Kis Tamás
II. A jelentésbeli szóalkotás19
A) N é v a d á s . Ritka szóalkotási mód; néhány hangutánzó, hangulatfestő
szó keletkezett így: buff ’ágyú’; susmus (a vén tengeri susmus szerkezetben:) ’öreg-
katona’; ürübürü (a mélytengeri ürübürü szerkezetben:) ’ua.’; amandavek ’annyi,
vége; nem lehet segíteni rajta’.
B) N é v á t v i t e l (vö. Kövesdi–Szilágyi 1988: 53).
1. Hasonlósági névátvitel. A katonai szleng legproduktívabb szóalkotási
módja ugyanúgy, mint régen (vö. Felszeghy 1938: 58). Ennek okát minden bi-
zonnyal a (katonai) szleng emocionális töltésében kell keresni, ugyanis „Maga a
metafora is sok esetben nem más, mint a fogalomnak egy érzelmileg erősebb fo-
galomkörbe való kapcsolása, hogy annál hatásosabbá tegyük” (Zlinszky 1931:
6). Birtok, préri, sztyeppe ’gyakorlótér’; bivalytej ’feketekávé’; fóka ’felmosórongy’;
fókazsír ’cipőpaszta’; fűtő ’töltőkezelő’ (a lövedéket rakja a csőbe); helybenjárás
’laktanyafogság’ (nem hagyhatja el a laktanyát); kaptár ’fogda’; mackótál ’össze-
fagyott hidegtál’; malac ’ágyúlövedék’; nyúl ’lövész’ (mert sokat fut); szájkosár
’gázálarc’; dezodor ’moslékszállító lovaskocsi’; stb.
Vannak tulajdonnévből származó szók is (a jelenségre vö. Bárczi 1932: 35):
basztíj, szingszing, tower ’fogda’; rodézia, csikágó, kocsedó, kamcsatka, kambodzsa
’verekedés; kitolás’; havaj ’pihenés; meleg’.
Nem ritka egyes dolgoknak (különösen az egyéni lőfegyvernek) antropomor-
fizáló megnevezése: anyuci, (meny)asszony, élettárs ’géppisztoly’.
2. Érintkezési névátvitel: bakelit ’telefon’; csülöküti ’konyhai ügyeletes tiszt’;
kékcsempés ’fogda’; hadtáp ’konyhamunkások’ (— hadtáp ’konyhai kisegítő mun-
ka’); lövegcső ’nagy orrú’ (— lövegcső ’nagy orr’); manci ’sofőr’ (— ’Rába Mann
teherautó’); cirok ’seprű’.
C) J e l e n t é s á t v i t e l .
1. A szavak hangalakjának hasonlósága alapján: bukta ’ágyú’ (<: buff ); céná
polyi ’C kategóriával besorozott katona’; gyopár ’újonc’ (<: kopár); kétdekás ’két
deciliteres szeszes ital’; szivacs, szivattyú ’kitolás’ (< szívás); kolbászol ’cselleng’ (<:
kóborol). Tulajdonképpen ide is besorolhatnánk a szójátékkal létrehozott szava-
kat; vö. a „Hasonló hangzású szóvá alakítás” alatt (IV. F) 3.) felsorolt szavakkal.
2. A szavak mondatbeli érintkezése alapján: beönt, beszór (ti. valamilyen ta-
karítószert a körletbe, rá vizet önt, és ezt) ’feltakaríttatja’; időszak ’újoncok’ (<:
első időszakosok); kategóriás ’C kategóriás’; penge ’kiváló’ (<: penge stoki, azaz a
katonai ülőkére vékonyan ráhajtogatott ruha); szív ’kitolásban van része’ (a szív-
ja a faszt szerkezetből).
3. Szócsere a szavak szinonímiája alapján (vö. Bachát 1976: 117; Bárczi
1932: 35): zenél ’konyhai munkát végez’ (<: csellózik); csupor, padlóváza ’hülye’
19 Vö. Bárczi 1932: 35–7; Kovalovszky 1977: 121; Sipos 1988: 872; Erdős 1988: 148; Kis
1988l.
40
A magyar katonai szleng
(<: köcsög); csukda ’fogda’. Ennek a szóalkotásmódnak a példáin jól látszik, hogy
az asszociációknak milyen fontos szerepe van a szlengszavak keletkezésében. Egy-
egy szó köznyelvi jelentése gyakran aktivizálja a szóval mezőösszefüggésben lévő
más kifejezéseket is, amelyek aztán az eredeti szó szlengbeli jelentését felvéve an-
nak helyébe léphetnek; vö.: csellós ’konyhai munkás’ – csellista, hegedűs, melódiás,
muzsikus, (cselló)művész, zenész.
D) Ö s s z e t e t t j e l e n t é s v á l t o z á s o k (vö. Bárczi 1932: 34):
fácános ’fogda’ (<: fácán — fogoly); vízszintjelző ’rangjelző csík a sapkán’ (— a fej-
ben víz van); mari(ka) ’RPG’ (vö. asszony, menyasszony); oboa ’kitolás’ (<: meg-
szívja az oboát — faszt); guttyú ’újonc’ (kopasz — Goodhew, a moszkvai olimpia
kopaszra borotvált fejű úszója); kamionos ’szabolcsi katona’ (<: TIR kamionfel-
irat — tirpák); egykismalac ’törzsfőnök’ (rövidítve: töf. – „Egy kis malac: töf-
töf-töf…”); golyóstoll ’törzsfőnök’ (az indián nevek analógiájára, mint Fehér Toll
+ golyós ’bolond’).
E) J e l e n t é s b ő v ü l é s (vö. Kövesdi–Szilágyi 1988: 53): rokk ’zene’;
tirpák ’szabolcsi’; nyomat ’gyakran v. intenzíven csinál vmit’ (nyomatja a szolit
’gyakran van szolgálatban’).
F) J e l e n t é s s z ű k ü l é s (vö. Kövesdi–Szilágyi 1988: 53): főnök
’közvetlen parancsnok’; konyha ’gulyáságyú’; sereg ’Magyar Néphadsereg’; szol-
gálat ’alegység-ügyeletes(i szolgálat)’; megmagyaráz ’vmilyen (ált. parancsnoki)
kijelentéshez véleményt fűz’.
G) J e l e n t é s e l v e s z t é s (vö. Varsányi 1988: 142): Iszonyú!; Öcsém!;
Sejted!; Majd rájössz! Ezek a szavak lényegében csak fatikus funkciót látnak el;
leginkább bármire mondható válaszként fordulnak elő.
III. Alaki szóalkotás
A) S z ó ö s s z e t é t e l . Az egyik leggyakoribb szóalkotási mód a katonai
szlengben (vö. Bachát 1976: 117). Csoportnyelvünk összetett szavai az elő- és
utótag bázisnyelvi jelentése miatt általában szokatlanok, más nyelvi közegben
nemigen jöhettek volna létre. Keletkezésükben szerepet kaphatnak a képzettár-
sítások is, különösen a metaforikus vonások gyakoriak. A katonai szlengben is
megfigyelhető a Bárczitól „főnevesített összetett jelző”-nek nevezett összeté-
teltípus (vö. 1932: 35).
1. Szerves összetételek
a) Alárendelők: bokorugró ’lövész’; sokatszívott ’öregkatona’; fagatya, tund
rabug yi ’vattás nadrág’; kondértündér, konyhamalac ’szakács’; kupola/toronynyúl
’irányzó’; mesterhármas ’vécé–mosdó–zuhanyzó’ (mert „mestermunka” feltaka-
rítani); kotonkabát ’vegyivédelmi köpeny’; inkubátorszökevény ’kis termetű’; fó-
kavadászat ’felmosórongy-keresés’; négerverejték ’kóla’ v. ’kávé’; nyuszibulldózer
41
Kis Tamás
’gyalogsági ásó’; nyusziseriff ’lövész parancsnok’; szöcskerét ’gyakorlótér’; víziló-
bölcső ’kimélyedt közepű ágy’.
Az idesorolható szavak egy része a személyneveket akarja utánozni: gumigyurka,
gumigyuszi ’másodidőszakos katona’; gyohaberci, kopár-koparovics-koparov, kop
teriván, soknapújóska ’újonc’; stb.
b) Mellérendelők: lótifuti ’az ügyeletes tiszt írnoka’; csilivili ’kifényesített’
(pl. cipő); heppabungi ’lazsálás’; szopás-szívás, szopatás-szívatás ’kitolás’.
Ikerítés: glottiflotti ’tornanadrág’; cucimuci ’felszerelés’ (< cucc); sikamika, suru
muru ’felmosás, sikálás’.
2. Szervetlen összetétel: szakadjmegvezető ’szakaszvezető’.
B) S z ó k é p z é s . A katonai szleng szavai a bázisnyelv képzőivel képződ-
nek; speciális, más nyelvváltozatban nem használt képző nincs (vö. a diáknyelv
képzőivel: Büky 1974). A gyakori képzők közül az egyébként is sűrűn előforduló
-ás, -és képzőt, mivel a katonai szlengben is bármelyik igéhez járulhat ( fókázás
’felmosás’; pihizés ’pihenés’; stb.), nem tárgyalom. Nagy terheltsége miatt a kato-
nai szlengben is külön figyelmet érdemel a kicsinyítő képzők egy csoportja (vö.
Kövesdi–Szilágyi 1988: 53; Bárczi 1932: 30–1; Bachát 1976: 116). A kicsi-
nyítő képzővel alakult szavakban gyakori a tő csonkulása.
A szlengben megfigyelhető szóképzést (legalábbis annak egy részét) a magyar
nyelvészeti szakirodalom „játszi szóképzés” néven tartja számon (vö. Laczkó
1907); a szleng fogalmának bevezetése és az a tény, hogy a játszi szóképzés tulaj-
donképpen szlengszavakat hoz létre, szükségessé teszi azonban ennek a terminus
technikusnak a felülvizsgálatát (vö. Bárczi 1942: 74, jegyz.).
1. Névszóképzők (deverbálisak):
-ó, -ő: (az ezzel a képzővel keletkezett szavak általában „főnevesült jelző formá-
jába öntött körülírások”: Bárczi: uo.) lóbaszó ’nagy termetű’; köhögő ’géppisz-
toly’; kaparó ’gyalogsági ásó’; surranó ’bakancs’; ringató ’terepimitátor’; futkosó
’katonai börtön’.
(denominálisak):
-ci: manci ’Rába Mann teherautó’; surci ’bakancs’; kopci ’újonc’.
-csi: babcsi ’bab’; bikcsi ’jó’ (< bika); kimarcsi ’kimaradás’; zacsi ’zászlós’; kopcsi
’újonc’.
-csó: kopcsó ’újonc’.
-i: broki ’hímvessző’(< ?bráner); bungi ’búvóhely’ (< bungalló); futi ’katonai
börtön’; gyopi ’újonc’ (< gyopár); höki ’harckocsi’; kopri ’újonc’ (< kopár); kotri
’fogda’ (< kóter); obi ’kitolás’ (< oboa); őrmi ’őrmester’.
-inger: kopinger ’újonc’; tápinger ’előfelvételis’.
-kó: kimarkó ’kimaradás’; szecskó ’újonc’ (< szecska); szeszkó ’alkohol’.
-nyó: kopirnyó ’újonc’.
-ó: smiró ’újonc’ (< smirgli); skuló ’lövedék’.
42
A magyar katonai szleng
-si: miksi ’télikabát’ (< mikádó); gyaksi ’gyakorlat’.
-asz, -esz: sivasz ’újonc’; csocsesz (öreg cs. ’öregkatona’ < csocsó); pálesz ’pálinka’;
brokesz ’hímvessző’.
-szi: fogszi ’fogda’; kopszi ’újonc’; szakszi ’szakaszvezető’.
-u: sipu (< síp), gyiku (< gyík) ’újonc’; pusku ’puska’.
-usz: gyengusz ’gyengélkedő’.
-s: csellós ’konyhamunkás’; felsőágyas ’újonc’; infrás ’szemüveges’; kilós ’százados’;
kőbaltás ’laktanyai fodrász’; pizsamás ’tábornok’; tyúkbeles ’telefonos’; krumplivi-
rágos ’tisztes’.
-ú, -ű: ezernapú, riadtszemű ’újonc’; pirosszemű ’lövész’; stabifülű ’nagy fülű’;
kolbászarcú ’ellenszenves’.
Nem gyakori, de azért jól kimutatható, hogy egyes képzők eredeti funkcióju-
kon túl a képzett szónak valamely fogalmi csoportba sorolását, hasonló jelentésű
szavak közé illesztését is elvégzik. Egy szombathelyi szakasz nyelvében például
az ételnevek -csi képzőt kaptak (babcsi, kakcsi, szalcsi). Ennél nagyobb körben
fordul elő a -kó képző ’szeszes ital’ jelentést is hordozva: denkó, repkó, spirkó ’de-
naturált-, illetve repülőszeszből, spirituszból hígított ital’; vegykó ’vegyespálinka’;
szeszkó ’szeszesital’.
2. Igeképzés. A katonai szlengben igék csak nagyon kis számban keletkez-
nek; a csoportnyelvben található igék nagy része már képzett alakban került a
katonai szlengbe, így itt nem vehetjük számba. A katonai szlengben képzett igék
leginkább névszóból jönnek létre, s legtöbbször igekötő is módosítja a jelentésü-
ket (vö. Bachát 1976: 117).
-l: brekkel ’békaugrásban jár’; kiidegel ’felidegesít’; felkócol ’felmos’.
-z: (be)stokizik ’a stokira a ruhát (rá)hajtogatja’; beszódáz, beultráz ’takarító-
szert szór szét’; csellózik ’konyhai munkát végez’; fókázik ’felmos’; ráhátékáz ’a
hiány megtérítéséről jegyzőkönyvet vesz fel’; topázik ’ügyetlenkedik’.
-int: kimarcsint ’kimaradásra megy’; hesszint ’pihen’.
Az igekötő magában is módosítja a jelentést: megsunnyog, elsumákol ’ügyeske-
déssel kibújik a munka v. vmi más alól’; elsunnyog ’titokban (főleg munka elől)
elszökik’; megdumál ’szükségtelenül véleményt fűz vmihez’. Különösen a moz-
gást jelentő igék igekötős változataiban látható jól ez a változás: felvakkan ’felkel’;
kivakkan, kizuhan, kiciccen ’kimegy’; nekizizzen, nekizuhan ’elkezd’; rávakkan,
ráciccen ’csalódik, meglepődik’; stb.
Akad olyan igekötő is, amelyik a köznyelvben ismeretlen jelentésben is haszná-
latos; például a szét- ’nagyon, fokozott mértékben’; vö. szétszopat ’nagyon ellátja
a baját’.
IV. A szóalkotás ritkább módjai
A) M o z a i k s z ó - a l k o t á s . A katonai szlengben használatos mozaik
szavak szinte mind szaknyelvi átvételek, belső keletkezésű kevés akad. E kevesek
43
Kis Tamás
közé sorolhatjuk az előtag rövidítésével alkotott emhármas-t ’vécé–mosdó–
zuhanyzó’ (< mesterhármas). Ez az étlapokról a katonák nyelvébe került cétea
(< c. tea) ’citromos tea’; eshús ’sült hús’ analógiájára keletkezhetett (vö. Balázs
1987b).
Esetleg a káká ’külső körlet’ betűszót is idevonhatjuk; ld. alább a B) pontban.
Jellegzetesen szlengszót hoz létre a hivatalos rövidítésnek nem a köznyelvi norma
szerinti kiejtése is; például a Ü. H. [ühá] ejtése helyett üh; vö. még ütih, aegüh.
Szóösszevonás: mafi ’magasfigyelő (–) felső ágy’; lafi ’alsó ágy’ (tkp. lapos fi-
gyelő).
B) M o z a i k s z ó k sajátos f e l o l d á s a : höki (< hk.) ’harckocsi’;
káká ’külső körlet’ (a KK egyébként a katonai kórház rövidítése); zenetanár (<
ZNT) ’zászlóalj-napostiszt’.
Itt említhetők azok a szavak is, amelyek csak rövidített alakjukban használato-
sak, de hozzájuk a betűknek a szaknyelvitől eltérő új feloldása tapad (vö. Szűts
1967: 313); SZDNT (’század-napostiszt’): szadista disznó, notórius tahó. Esetleg
idevehetjük az RPG ’kézi páncéltörő’ (< or. рeактивный противотанковый
гранатомёт) szót is, bár ennek ’rakéta-páncéltörőgránát’ jelentéssel való ma-
gyarázata inkább naiv etimológia, mint tudatos belemagyarázás (vö. Kövesdi–
Szilágyi 1988: 94).
A televízióban a két kőkorszaki szakitól hallott Irma! és Vilma! kiáltás is be-
tűszó a katonai szlengben: a VILMÁ-t „Végre itt a leszerelés, megyek, anyám!”
jelentésben üvöltözik a leszerelésre készülő katonák, míg az újoncoké az IRMA
„Itt rohadok meg, anyám!”
C) S z ó c s o n k í t á s (vö. Bárczi 1932: 29; Kovalovszky 1977: 121):
eltáv ’eltávozás’; gyaktér ’gyakorlótér’; gyalágyú, gyalásó ’gyalogsági ásó’; sikakefe
’sikáló kefe’; Villany leó! ’villanyt leoltani!’.
D) S z ó r ö v i d í t é s : öreg csosz ’öregkatona’ (< öreg csocsesz); szás ’száza-
dos’; ales ’alezredes’. Ez utóbbi Kövesdi és Szilágyi szerint hivatalos rövidítés-
ből származik (1988: 82), de a rövidítésjegyzékek ezt nem tartalmazzák. A meg-
kérdezett hivatásos tisztek szerint az alezredes hivatalos rövidítése alez. (Mint
rövidítés esetleg valamilyen régebbi alak még szóba jöhet.)
E) E l v o n á s . Képző elvonása: brekk ’békaügetés’; csörömp ’harckocsi’;
csócsa ’étel’; dikó ’heverészés’; rokka ’nyalizás; nyalizó’.
Összetétel egyik tagjának elvonása: főtörzs ’főtörzsőrmester’; törzs ’törzsőr-
mester; törzszászlós’; könyv ’katonakönyv’; szöcske ’gyakorlótér’ (< szöcskerét).
F) S z ó f e r d í t é s (vö. Kövesdi–Szilágyi 1988: 53).
1. A hangalak változtatása:
a) Emfatikus ejtés: bííírom! (fel bííírok kelni ’felkelek’; nem bííírok kimenni
’nem megyek ki’); A kuttyát nem érdekli! ’Nem érdekel!’.
44
A magyar katonai szleng
b) Nyelvjárásias ejtés: keves ’kevés’; lëgvár ’lekvár’; ámentem ’elmentem’;
tőttö ’töltő’; Sinki sihová! ’Senki sehová sem mehet!’. (Vö. a 10.1. és a külső szó-
alkotás B) pontjában írottakkal.)
c) Henye ejtés: heftikém ’〈megszólítás〉’ (< elvtikém); parannok ’parancs-
nok’; cakci ’szakaszvezető’ (< szakszi).
d) Hangbetoldás: stank ’tank’; brihi ’pihenés’ (< pihi).
2. Idegen nyelv szabályai szerinti ejtés (vö. Bárczi 1932: 28): erpídzsí ’RPG’;
hilájkóptör ’helikopter’; májkídó ’mikádó’.
3. Hasonló hangzású szóvá alakítás, szójáték (vö. a szavak hangalakjának ha-
sonlóságán alapuló jelentésátvitellel a II. C) 1. pont alatt; vö. még Bárczi 1932:
27, 28): Jó barát! ’Jobbra át!’; Száraz ág! ’Század állj!’; Narancs! ’Parancs!’ (e ki-
fejezések ejtésének ritmusa megegyezik a hivatalos formula ejtéséével, ami fo-
kozza a hasonlóságot); (al/fő)hangya ’(al/fő)hadnagy’; bukta ’lebukás’; géppityu
’géppisztoly’; fatörzs ’főtörzs’; őrsvezető ’őrvezető’; szakadtvezető ’szakaszvezető’;
bőrmester, szőrmester, sörmester ’őrmester’; szőrnagy ’őrnagy’; utált ’utalt’ (nem
az alakulat állományához tartozó); komédiás ’komendáns’.
E torzításokban gyakran kakofemizmus figyelhető meg: péniszhá ’PSZH’
(páncélozott szállító harcjármű); jobbra hugyozz! ’jobbra húzódj!’; baszkancs
’bakancs’.
G) S z ó h a t á r - e l t o l ó d á s : söcsém ’〈megszólítás〉’ (< kedves öcsém);
(válaszként a Szemle lesz! bejelentésre:) Persze, f e k s z e m l e !
H) S z ó v e g y ü l é s (vö. Bárczi 1932: 28), a n a l ó g i á s alakulatok:
egyetemi gecista ’előfelvételis’ (< egyetemista geci); kopcsikovó ’újonc’ (< kopasz ×
Gabcsikovó); rüszmeteg ’ua.’ (< rüszü × gyermeteg); szopacs ’kitolás’ (< szopás ×
szivacs); tirburger ’zsíroskenyér’ (< tirpák × hamburger); bulafon ’ágyú’ (< buff
’ágyú’ × ?telefon); sernevál ’laktanyai sertéstelep’ (< sertés × Barnevál); buktafon
’telefon’ (< bukta ’lebukás’ × telefon); obifon ’orifon’ (< obi ’kitolás’ × orifon);
ombrométer ’kitolás’ (< oboa × ?centiméter); Duma leó! ’Csend legyen!’ (<: Vil-
lany leó!); Szopka beó! ’kitolnak vkivel’ (tkp. szopás beugrik; <: Villany leó!).
I) R a g r ö g z ü l é s . A megszólításként használt szavakban az E/1. szemé-
lyű birtokos személyrag szokott rögzülni: barátocskám, heftikém, öcsém, söcsém.
Az igei személyrag rögzülése szófajváltással jár: szopol, szopta (fn.) ’kitolás’ (<
szopás); pihenj ’fogda’.
V. A fogalom megnevezése szószerkezettel
Rendkívül produktív szókincsgyarapító módszer, amit az magyaráz, hogy szé-
les teret enged az ötletek, az egy szóba nem tömöríthető humoros képzettársí-
tások kifejezésére. Javarészt jelzős szintagmákat találunk közöttük: nyeles dózer
’gyalogsági ásó’; réti néger ’cigány’; szopató kábel ’indító kábel’ (a harcjárművek
külső akkumulátorról való indításához); szombathelyi egyesoszlop ’tülekedés az
45
Kis Tamás
étkezde előtt’; árvaházi torta ’zsíros kenyér’; motoros fóka ’felmosórongy nyélre
téve’; fadugós kézigránát ’fából készült gyakorlógránát’; ruszki eltáv ’elmaradt el-
távozás’ (ha valakit a kapuból küldenek vissza), máshol: ’kimenő öltözet viselése
a laktanyán belül’ (pl. egy ünnepségen); gravitációs budi, botkormányos vécé ’tá-
bori latrina’.
Itt sorolhatnám még fel az újoncok és az öregkatonák rengeteg megnevezését.
Csak mutatóba: vén tengeri iszapszemű rája ’öregkatona’; kopár világtalan vak-
egér ’újonc’.
Itt említem meg a centi (ezen számlálják a leszerelésre készülő katonák a hátra-
levő napokat) általam ismert legteljesebb alliteráló meghatározását (vö. Köves
di–Szilágyi 1988: 65): kizárólag katonai kantinban kilenc kilencvenért kapható,
kéz körül keringő, körkörösen kiképzett, kibaszott kurva könnyen kezelhető kopasz-
kábító kézi készülék.
10.3. A szleng változatai közül leginkább feltárt ifjúsági és diáknyelv (részle-
tes szakirodalmát ld. Kovalovszky 1977: 124; Grétsy 1980: 972; Rácz 1987:
145–6) szókincsének bemutatásakor gyakran találkozunk a szavak témakörök sze-
rinti csoportosításával. Ez amellett, hogy a nyelvi anyag logikus elrendezésének a
legegyszerűbb módja, megmutatja azt is, hogy a csoportnyelvet beszélői milyen
helyzetben használják, érvényessége meddig terjed (vö. Bachát 1976: 111, 120).
A szakmai meghatározottságú szociolektusoknál (szaknyelvek, szakszlengek,
tolvajnyelv) a szókincsben felölelt témakörök száma aránylag kicsi, hiszen szavaik
csak a szakmához és az ahhoz tartozó emberi világhoz kapcsolódó fogalmakat
nevezik meg. Szirmay tolvajnyelvi szótára például 13 fogalmi csoportba sorolja
az argó szavait (1924: 51–61), a diáknyelv szókincsében pedig Matijevics 12
(1972: 79–82), Mizser 5 témakört említ (1972). A mindennapi élet fogalmait
(férfi, nő, ételek, szórakozás stb.) megnevező ifjúsági nyelv — amit általánosan
ismert szókincse alapján lényegében közszlengnek tekinthetünk — szókincsét
ennél változatosabbnak tartják (vö. Bachát 1976: 109, 111; Bondaletov 1987:
72), bár az eddigi leírások ezt nem támasztják alá.
A szaknyelvvel és a szlenggel is rendelkező szociolektusok szókészletének fo-
galmi körei mind a két változatban hasonlóak, így van ez a katonai nyelvben is;
vö. az „Ötnyelvű katonai szótár és társalgó” (Moller 1966) témaköreit a kato-
nai szleng alábbi fogalmi csoportjaival.
A témaköri vizsgálódások jól mutatják, hogy a csoportnyelvet használók számá-
ra mely dolgok fontosak az adott korban, ezekre a fogalmakra a szociolektusnak
az átlagosnál jóval több szava van. A mai magyar katonai szlengben az újoncokra
találjuk a legtöbb megnevezést, én eddig 170-et* gyűjtöttem össze. Ezt követik az
’öregkatona’ és az ’előfelvételis katona’ jelentésű szavak, majd még mindig több
* A szótár második kiadása 261 ’újonc’ jelentésű szót tartalmaz.
46
A magyar katonai szleng
mint húsz szinonimával a ’fogda’, ’hülye’, ’sikálás’, ’parancsnok, elöljáró’, ’másod-
időszakos katona’, ’konyhamunkás’ jelentésben használt kifejezések.
A katonai nyelv változásainak vizsgálatában is helye van a témakörök szerinti
kutatásnak. A minden korban fontos fogalmakra használt szavak között talál-
juk a legtöbb régi szót, amit a katonai szleng már évtizedek óta őriz, de itt tű-
nik fel a legtöbb újítás is. Magyar nyelvű anyag híján érdekes összehasonlítani
a két finn katonai szlengszótár öt legtöbb szinonimával megnevezett fogalmát.
Hämäläinennél, aki a második világháború idejének szókincsét mutatja be, a
leggyakoribbak az ’ütközet’, a ’repülőgép’, a ’tulajdonság, viselkedés’, az ’orosz’ és a
’nő’ jelentésű szavak, míg a hetvenes években a ’káplár’, az ’újonc’, a ’leszerelés’, az
’ételek’ és a ’tiszthelyettes-hallgató’ állnak az élen. A két szótár tíz leggyakoribb
fogalma közül csak az ’újonc’ van meg mind a két helyen. A katonák számára
lényeges témakörökben mutatkozó különbségek tehát, mint ez várható is, a há-
borús és a békebeli katonaság különbözőségeiből fakadnak.
Nem haszontalan talán, ha a témakörök bemutatása előtt felsorolom az 1980-as
évek magyar katonai szlengjének leggyakoribb, az adatközlők válaszaiban legsű-
rűbben előforduló szavait is. Ezek a következők: kopasz, öreg, tápos, gumi, fóka,
motoros fóka, nyúl, surci, stoki, gyíkhús, rüszü, sikamika, kanálgép, skuló, szimat-
szatyor, kilós, rigó, surranó, kopár, sivár.
A mai magyar katonai szleng szavait a következő fogalmi körök szerint csopor-
tosíthatjuk:
I. A h a d s e r e g h i e r a r c h i á j á h o z k a p c s o l ó d ó s z a v a k .
Szervezés: nyúldeszant ’lövész alakulat’; zé ’zászlóalj’.
Fegyvernem: bokorugró, káposztakombájn, nyúl, nyuszi, pirosszemű, jakumó,
tapsifüles, szőröstalpú ’lövész’; ló, patás, kerekesnyúl, talpszárszaggató, süket ’tüzér’;
földtúró, patkány, gyík ’felderítő’; hákás, pécé, konzervnyúl ’harckocsizó’; hír, an-
tennanyúl ’híradós’; sínhuszár, krampácsberci ’vasútépítő’; stb.
Beosztás: pocsolyás ’parti őrség’; ütikutya, vahúr ’az ügyeletes tiszt írnoka’;
tyúkbeles ’telefonos’; hifi ’híradós parancsnok’; (gyógy)egér, gecigombóc, tápos,
táposákos, tápi, tápió(szecső) ’előfelvételis’; stb.
Rendfokozatok: őrvezér, őrvi, őrsvezető ’őrvezető’; tiz(i) ’tizedes’; csontszáza-
dos, szakszi ’szakaszvezető’; őrmi ’őrmester’; lobogós ’zászlós’; hangya ’hadnagy’;
kilós ’százados’; stb.
II. A k a t o n á k b e l s ő h i e r a r c h i á j a (vö. Kis 1988a).
Harmadik időszakos katona: öreg, öreg bálna, öreg cet, öreg csocsó, öreg csocsesz,
öreg hal, vén iszapszemű rája; stb. (A hozzájuk kapcsolódó tárgyi jelzések: centi,
obsit, öregségi bot, leszerelő zászló stb.)
Második időszakos katona: gumi, gumifül, kotonnyakú, nyakas.
Első időszakos katona: kopasz, kopirnyó, kopár, koperta, kopter, helikopter, gyík,
felsőágyas, smirgli, riadtszemű, rüszü.
47
Kis Tamás
III. E m b e r i t u l a j d o n s á g o k , emberek minősítése; cselekvések.
Hurkás ’debreceni’; kamionos, tires ’szabolcsi’; strasszer ’zalai’; brazil, meszkaléró,
dakota, bokszos, importindián, próbanéger ’cigány’; béldózer ’nagyevő’; infrás, op-
tikus, hemü ’szemüveges’; inkubátorszökevény ’kis termetű’; lóbaszó ’nagy terme-
tű’; kőagyú, vakegér, vakcsirke ’hülye’; hátszeles, csókos ’protekciós’; stb.
Brekkel ’békaügetésben megy’; bungizik, elsumákol, elsunnyog ’lóg’; kolbászol
’ténfereg’; stb.
IV. O b j e k t u m o k , é p ü l e t e k , h e l y i s é g e k . Birtok, gyak
tér, préri, sztyeppe, szöcske(rét) ’gyakorlótér’; ringató ’terepimitátor’; vidámpark
’akadálypálya’; nyúlgimi, gladiátorképző ’tisztesképző’; kutyaól ’őrbódé’; reptér
’(felmosandó) nagyobb helyiség’; hathengeres ’hatfülkés vécé’; stb.
V. F e l s z e r e l é s , f e g y v e r z e t , h a r c j á r m ű v e k . Kanál-
gép ’étkészlet’; mafi, doberdó ’felső ágy’; stoki ’szék’; szimatszatyor ’gázálarctáska’;
atomtopogó ’vegyivédelmi harisnya’. Csúzli, anyuci, menyasszony ’fegyver’; gitár,
géppityu ’géppisztoly’; varrógép ’géppuska’; hosszúpuska, dióverő, dragunov ’táv-
csöves puska’; bukta ’ágyú’; öcsibukta ’kisebb űrméretű ágyú’; szarpumpa ’RPG’;
malac ’nagy űrméretű lövedék’; szabócsalád ’gyalogsági célcsoport’. Bocipullman
’emberszállító marhavagon’; csörömp, háká, pléhdoboz ’harckocsi’; sütő ’lövedék-
tartó a tankban’; nyuszibusz ’lövészeket szállító harcjármű’; bika ’vontató’; stb.
VI. E l l á t á s .
Élelmezés: bivalytej, bikatej ’cikóriakávé’; gyíkhús ’vagdalthúskonzerv’; páncé-
los ’konzerv’; dzsuva, fűrészporos ’rossz minőségű felvágott’; önjáró szalonna ’avas
szalonna’; honvédfröccs, négerlábvíz ’kóla’.
Ruházat: ballonkabát ’(bélés nélkül hordott) kabáthuzat’; mikádó ’télikabát’;
molinó ’téli alsó’; surranó, surci, kasztró ’bakancs’; növekedésgátló ’vállszíj’. Zsold
’illetmény’; nyugdíj ’leszerelők illetménye’; stb.
VII. N a p i t e v é k e n y s é g .
Napirend szerinti élet: Véraláfutás!, Szemforgatás!, Távolbanézés! (tréfás ve-
zényszavak reggeli tornán); fókázik, sakkozik ’felmos’; százlábú ’gyökérkefe’;
bakatoll ’az ágy alatt összegyűlt pihe’; robbantott budi ’eldugult, mocskos vécé-
kagyló’; kirokkáz ’kifényesít’.
Kiképzés: keltető ’alapkiképzés’; ezreddiszkó ’ezredsorakozó’; nyulászkodik ’har-
cászati kiképzést végez’; gyászvigyázz ’lassú (temetési) vigyázzmenet’; utógyújtás
’egy ütemmel később végrehajtott alaki gyakorlat’.
Szolgálat: cselló ’konyhamunka’; hadtápos, csellós, művész ’konyhai munkás’;
bagoly, kuvik ’őr’; szolgálat, belobi, belgenyó ’alegység-ügyeletes’; vápos ’katonai
rendész’.
Szabadidő: havaj, brihi, pihi ’pihenés’; dobbant ’kiszökik’; doberdó ’kiszökés’;
kétdekás, kézigránát ’két deciliteres szeszes ital’; pacsirtanyál ’pálinka’; stb.
48
A magyar katonai szleng
VIII. F e n y í t é s , b ü n t e t é s .
Hivatalos: fogszi, kaptár, csapda, csukda ’fogda’; fogdabútor ’gyakran fogdán
levő katona’; befékezik ’nem engedik haza’; futi, futkosó ’katonai börtön’.
Nem hivatalos: obi, oboa, ombrométer, kenobi, szivacs ’kitolás’; beönt, beszór,
beegerez, beszódáz, beultráz; dölavíz, hóesés, rodézia (takaríttatással kapcsolatos
szavak); szabadidőpor ’takarítószer’; kanalaz ’kanállal vki hasát veri’; csikktemetés
’az eldobott csikk gyászszertartással történő eltemetése’; vonatozás ’a hazakíván-
kozó újonc végigkúszatása az ágyak alatt’; stb.
IX. E g y é b .
Bikcsi, csácsesz, penge ’jó’; bukta ’lebukás’; bungi ’búvóhely’; vasi tik, zalagalamb,
strasszer madár ’varjú’; lövészidő ’esős, rossz idő nagy sárral’; sportoló ’lábfájós’ (ti.
tornacipőt viselhet); stb.
A katonai szleng témaköreinek sorát esetleg még bővíthetnénk a nemi élettel
kapcsolatos kifejezésekkel, de ezt csak némi fenntartással tehetjük meg, hisz a
katonák által használt szavak nagy része nem a katonai szlengbe tartozik, inkább
közszlengbelinek, köznyelvinek vagy nyelvjárásinak minősíthető. Mindemellett
a témakör fontosságát jó néhány állandósult szókapcsolat mutatja: meglátok egy
női biciklit, és rögtön izgalomba jövök; szeretkezésben részesítette a lepedőjét ’éjsza-
kai magömlése volt’; sátorban ébred ’erekcióval ébred’; aktív nemi életet él a jobb
kezével ’önkielégítést folytat’; marokmarcsa, ötcombú asszony ’kéz (önkielégítés-
kor)’; stb.
A nemi élethez kapcsolódó fogalmak köréből egyedül a hímvesszőre van na-
gyobb számú szó a katonai szlengben: bráner, broki (vö. Kabdebó 1917: 14), mé-
teres véreres, méteres kékeres, méteres filteres, oboa, obi, óriáskígyó, cerka, csík, lapos,
nagypofájú, boa, hosszúcici, lompos, lucskos, műszer, kisjátékos, kár, káresz stb.
10.4. Miként általában a szlengre, a katonai szlengre is nagyon jellemző a
szószerkezeti egységek használata (vö. Kis 1988d). Ezek a valamilyen szóképen,
asszociáción alapuló szavakhoz hasonlóan elsődlegesen a stílus élénkítésére, az
expresszivitás fokozására és a beszélő szellemességének fitogtatására szolgálnak.
Leggyakrabban metaforikus képet tartalmaznak, különösen a szóláshasonlatok
és a kifejezésbővítések.
A katonai szlengben nem ritka az sem, hogy egy-egy kifejezés pusztán fatikus
funkciót lát el (Balázs 1987a, különösen: 408). Erre utalnak Szilágyi Már-
ton megfigyelései is: „A közhelyek lehetővé teszik, hogy két, egymás mellé sod-
ródott ember hosszabb ideig társalogjon, anélkül, hogy bármit mondania kellene.
A laktanyában ráadásul nagy szerepe van a gyors, csattanós válasznak; ebben is
segít a közhely: azonnal visszavághat az érintett, csak ki kell választania a rendel-
kezésre álló kifejezések közül a megfelelőt” (Kövesdi–Szilágyi 1988: 50).
A katonai szleng alább felsorolt állandósult szószerkezeti típusai között nin-
csenek szólások. Ennek oka az, hogy — bár a szólás fogalmának tisztázatlansága
49
Kis Tamás
miatt néhány katonai szlengbeli kifejezésre is használhattam volna ezt a szak-
szót — a magyar nyelvtudományi irodalomban az ilyen típusú szókapcsolatokat
maximum „szólásfélék”-nek nevezik (Kovalovszky 1985: 878), szólásnak soha.
A II–VI. pontban felsorolt kifejezéstípusokat leginkább az ÉrtSz. szójárás minő-
sítésével lehetne összefoglalni (vö. az ÉrtSz. meghatározását és Országh 1962:
104). Felvettem viszont a frazeológiai egységek sorába néhány inkább folklór je-
lenségként számon tartható kifejezést (rigmusokat, találós kérdéseket; vö. Kis
1988b). Ezt viszonylagos rövidségük, a többi frazémákhoz hasonló viselkedésük
mindenképpen indokolttá teszi.
Szilágyiéktól eltérően én nem minden rímes kifejezést soroltam a rigmusok
közé (vö. Kövesdi–Szilágyi 1988: 64–8). Véleményem szerint a rigmusokra —
szemben más rímes szószerkezetekkel — az is jellemző, amellett, hogy általában
kétsoros páros rímű versikék (uo. 45), hogy a bennük lévő rím nem csupán eszkö-
ze, hanem célja is létrejöttüknek. A rigmusok előadásmódja ugyanis alapvetően
különbözik a többi frazémáétól: ezeket leggyakrabban hangosan üvöltözik, pél-
dául centivágáskor, este takarodókor vagy éppen a szemben lévő épület lakóinak
célozva azok bosszantására.
Szükségessé teszi a rigmusok vizsgálatát az is, hogy szoros kapcsolatban van-
nak a katonai szleng többi rétegével. Számos szó keletkezésében fontos szerepet
játszott, hogy vele jól rímelő rigmust lehet mondani (Öreg rozmár nem dolgoz
már; Öreg hal már nem hall), vagy éppenséggel egy rigmusból vonódott el (csíkos
hátú kismalac ’újonc’ — Csíkos hátú kismalac, én elmegyek, te itt maradsz).
Az állandósult szószerkezetek közt szólni kell a trágár kifejezésekről, károm-
kodásokról is. Sipos Pál szerint a durva szavak használata a szleng egyik nyelvi
jellemzője (1988: 869), vagy ahogy helyesebben fogalmaz: a szlenget beszélők
három jelentős nyelvi szintje közül az egyik a trágár szavak köznyelvi jellegű hasz-
nálata (uo. 872). Ám éppen a Sipos említette köznyelvi jelleg miatt a trágársá-
gok vizsgálata nem a szleng kutatásába tartozik.20 Ugyanerre a következtetésre
jutott Szilágyi is: „A laktanya ezeket a [ti. trágár] kifejezéseket nagyobb men�-
nyiségben, sűrűbben használja ugyan, de nem speciális jelentésben” (Kövesdi–
Szilágyi 1988: 52).
A katonáskodás sajátos körülményeiből következik (erről ld. Wacha 1987),
hogy ebben a környezetben megnövekszik a káromkodások aránya. Így volt ez
régen is, miként ezt kaszárnyastílus, őrmesternyelv, hajdúbeszéd; káromkodik,
mint a bakancsos katona és más kifejezéseink is bizonyítják. (Györffy István
egyenesen a magyarok több évszázados katonáskodását vádolta az illetlen beszéd
elterjesztésével: 1983: 448–9.) A katonai szlengnek Mario Pei szerint is jellem-
zője a trágárság és a trivialitás (1966: 175).
20 A köznyelvi trágárságokról ld. Tolcsvai Nagy 1985, Bíró 1985, Bachát 1987.
50
A magyar katonai szleng
Bár katonasághoz köthető durva kifejezésünk csak néhány van (elhajt az isten
kóchengeres faszára ’elzavar’; kóchenger ’〈fegyverkarbantartó eszköz〉’), mégsem
adhatunk igazat Tarpainak, aki szerint a katonai nyelvben „durvaságok csak
elvétve fordulnak elő” (1980: 9). Ugyan a katonai szleng frazématípusai között
nem vizsgálom például az olyan, eddig csak katonanyelvi környezetben hallott
szidalmakat, mint a Faszom a füledbe, hogy legyen tengely a fejedbe! vagy Bas�-
szon meg egy taliga apró majom! stb., hisz ezek jellegzetes szakmai kötődést nem
mutatnak, a kifejezések többi fajtája azonban még így is bőséges cáfolatát adja
Tarpai kijelentésének. (A katonák durva beszédéről ld. még Kis 1988e.)
Az állandósult kifejezések fajtái:
I. T e r p e s z k e d ő kifejezések: Hogyan lett ez magának meghatározva?!
’Csinálja az előírás szerint!’; télakot vesz ’megszökik’; nyomatja a rokkot ’zenél’;
nyomatja a rokkát ’nyalizik’; beadja a jelentést ’jelent’; stb.
II. K i f e j e z é s b ő v í t é s e k . (A frazéma második része csak nyoma-
tékosításra szolgál, a kifejezés egészének jelentését már az első rész is hordozza.)
Ne háborogj, nem vagy te tenger!; Bassza isten, mondta Jézus, és eldobta a ke-
resztet ’No, jól van, nem bánom!’; hátéká, anyja neve tíz példányban ’hiánytérítési
kötelezettség’; Nem úgy van az, hogy a csík húzza a repülőt!; stb.
III. P a r a n c s o k . Ebbe a típusba tartozik a legtöbb olyan kifejezés,
„amely eredendően csak meghatározott viszonyban hangozhat el: parancsnok
mondhatja alárendeltjének” (Kövesdi–Szilágyi 1988: 53). Ezeknek a nyel-
vi megszerkesztésére jellemző a magázódás, akkor is, ha nem hivatásos elöljáró,
hanem sorállományú parancsnok használja, vagy ha a kommunikáló felek közt
nincs is rangbeli különbség (vö. a 10.1. pontban írtakkal).
Futás! Kéz feljön, láb kipörög!; Jobbra hugyozz! ’Jobbra húzódj!’; Irány az ég
alja, cél az isten fasza! (útirány „meghatározása”); Duma kilőve! ’Csend legyen!’;
Vegye fel a lépést, mert magára hátékázom! ’Lépjen egyszerre a többiekkel!’; Ne
kerülje ki! (ti. a pocsolyát); Ha utolérem, megbaszom! ’Siessen!’; Lopni mennek?!
’Hangosabban énekeljenek!’; Meg akarja baszni?! ’(A sorban) ne álljon közel hoz-
zá!’; Egy-kettő, egy-kettő… baszik a festő, nem csak az egyik, mind a kettő, egy-kettő,
egy-kettő… (számolás meneteléskor); Ne simogassa azt az ágyat, mert elélvez! ’Ne
szöszmötöljön az ágyazással!’; Leszerelőknek tizenöt nap, gumiknak szomorú va-
sárnap, kopaszoknak ébresztő, fel!, Ébredj, kopasz, itt a reggel, megint kevesebb lett
eggyel! (a reggeli ébresztő nem hivatalos formája); stb.
IV. T á r s a l g á s i fordulatok.
a) Parancsmagyarázatok: Úgy tegye a lábát, hogy a giliszták agyrázkódást kap-
janak! (ti. vigyázzmenetkor); Leng a kezem, jelentkezem!; „Jobbra nézz!”-nél úgy
vesse a fejét, hogy a takony hétszer csavarodjon körbe rajta!; „Parancs, Kanyifaszi
Guszti!”, vagy mi az isten fasza?! (megszólításra Parancs szóval és névvel kell je-
lentkezni); stb.
51
Kis Tamás
b) Kötekedő, fenyegető kifejezések: Olyat teszek, hogy rab leszek!; Ne nézzen
rám, mert rosszabb, mint ha az anyámat szidná!; Ilyet akkor se mondj, ha az egész
század biztat!; Mi maga, írnok?! (ha a toll vége kilóg a zsebből); stb.
c) Ugratások: Vérzik a karod? (célzás az ügyeletes piros karszalagjára); Nem
dobja le? (ti. a piros bicikli a láncot: célzás a nyalizásra); Hol az alakulótér kulcsa?,
Meghozták a szenet, hova rakják? (a válasz rá: A kútba, hogy ne legyen útba), Hova
tetted a harci ösvényt? (kérdések az alvó társhoz, hogy felébresszék); Hány apád
(iskolád) van? (kérdés a beszámolást végző parancsnokhoz, aki „válaszol” is rá:
egy-kettő); stb.
d) Sztereotip fordulatok. (Bizonyos ismétlődő helyzetekben használt kifeje-
zések; az adott szituáció automatikusan kiváltja a szokásos választ.)
Mondja, mi a gondja!; Nem állatkert ez! (válasz, ha valaki fóká-t, azaz felmosó-
rongyot keres); Na, ez se itta meg a fékfolyadékot! (ti. a brómos teát; a normálistól
eltérően viselkedik); Mit akar ez, hát annyi csillagja van, mint nekem! (pl. őrve-
zető mondhatja hadnagyról, őrnagyról, ha attól parancsot kap); stb.
e) A belső hierarchiához és a centihez, leszereléshez kapcsolódó kifejezések:
Én csíkos hátú kismalac, kérek engedélyt az öreg vadkantól a makkosba becsörtetni!
(tréfás engedélykérés a körletbe való belépéskor); Még ég a csikk, amit civilben
eldobott; Van még ezeregy éjszakája ’újonc’; Azzal egy ügyetlenebb indián hat cow-
boyt fog; az égig ér ’hosszú a centi’; Kopárja, hol a párja?, Neked is ennyi? (dicsek-
vés a centivel, azaz a hátralevő kevés nappal); stb.
V. T ö l t e l é k k i f e j e z é s e k : Egy az egybe, mint az egerek negyven-
egybe! ’úgy; igen; persze; stb.’; 65 mintájú (bármi jelzője lehet); Elmondanám…
(a mondandó bevezetése); Nem semmi, Tökön szúrom magam, Magamhoz nyú-
lok (a csodálkozás kifejezései); stb.
VI. K ö r ü l í r á s o k , metaforás kifejezések. (A körülírás az argónak is
egyik fő jellemzője, vö. Kassai 1988: 529.)
Együtt húznak surranót ’egyszerre vonulnak be’; vérzik a füle ’hosszú a haja’;
ormányon kormányoz ’orrba vág’; Ugorjon ki a zsebéből! ’Húzza ki a kezét a zse-
béből!’; ketyeg a könyve ’közeledik az eltávozás’; Drót őrnagy írja az engedélyét
’kiszökik a kerítésen át’; basznak a hetesek ’77 napja van’; Kakukk tojt a maga
ágyába?! ’rosszul van beágyazva’; stb.
A körülírások, metaforás kifejezések csoportja az, amelyik a leginkább megfe-
lel a magyar szótárírási gyakorlatban meghonosodott felfogás szerinti „szólás”-
nak, azaz — ha a kifejezés eredeti és átvitt jelentése közötti viszony világos is — a
beszélő nem gondol erre az összefüggésre (Országh 1962: 106).
Miként a szólásoknál, e típusnál is megfigyelhető, hogy vannak közöttük igés
szerkezetűek (a mondatba beépülők): tolja a piros biciklit ’nyalizik’; lemegy hídba
’dühös lesz; csodálkozik’; lovat evett ’rohan’; ügyalban van ’ruhában alszik’; felrob-
bant a kezében a fogkefe, sündisznót reggelizett, fogdára küldte a borotvát ’borostás’ és
52
A magyar katonai szleng
mondatértékű kifejezések: penészedik az ágy alja ’látszik az odaszáradt mosópor’;
cápafogas a surranó ’a bakancs recéi közt kosz maradt’; megbaszta a zebra a fókát
’csíkos lett a felmosás’; stb.
VII. S z ó l á s h a s o n l a t o k .
Rábasznak, mint negyvenben az egerek!; Meghajtom, mint hegyi rablót a lavi-
na!; fosik, mint a pelikán ’fél’; olyan a röhögése, mint a lóharapás; kicombosodik,
mint hegyi hangya a lavina után.
Annyi napod van, mint macinak a málnásban / mint hat vagon zizi félbevág-
va; hozzá képest a grillcsirke copfos indián; hozzá képest a villanykörte hajasbaba
’újonc’ (ti. kopasz).
A legtöbb szóláshasonlat a kevés-re van; valószínű azonban, hogy nem mind-
egyik a katonai szlengben keletkezett (vö. Erdős 1988: 147). Változataiból csak a
főbb típusokra hozok példákat, hisz ezek analógiájára megszámolhatatlan újabb
keletkezik. Például a kevés, mint Mackó (maci) sajtban a brummogás mintájára
jött létre a kevés, mint Turista sajtban a hátizsák / mint Camping sajtban a sátor-
vas / mint Mese sajtban a mesemondó stb.
Kevés, mint árvaházban a szülői értekezlet / mint Zsanán a poroltó / mint a
hajnali gerlefing / mint harmatos fűben a gyíkpisi / mint a trójai faló az epsomi
derbin / mint lágerben a repeta / mint börtönben a vészkijárat / mint őrmesterben
a jóindulat / mint lószarban a nyerítés / mint dobostortában a ritmusérzék / mint
kecskebékán a zöld festék / mint leányintézetben a fitymacsattogás / mint elefánt-
nak a normál tampon stb.*
VIII. K ö z m o n d á s o k , axiómák.
Ami kerek, viszik, ami szögletes, gurítják; A kapuügyeletes azért van, hogy be ne
engedje a logikát; Nem ésszerű, de roppant katonás; A parancsot megbaszni nem
szabad, mert csak szaporodik21; Csak az a baja, hogy az anyja picsája nem volt
szecskavágó; Két öreget ismerek a századnál: az egyik én vagyok, a másikkal még
nem találkoztam; Kopasz vagyok: felmoshatok, gumi vagyok: pattoghatok, öreg va-
gyok: beleszarok; Azír gyík, szenveggyík; Legnagyobb állat a belszolgálat; stb.
IX. S z á l l ó i g é k (vö. Kövesdi–Szilágyi 1988: 54). A katonai szleng-
ben szállóigeként a parancsnokoktól származó kifejezések, nyelvbotlások, a mű-
veletlenségre utaló fordulatok élnek. Legtöbbjüket egy-egy laktanyában hozzá
is kapcsolják valakihez, ám ezt némi kétkedéssel kell fogadnunk, hisz ugyanaz a
kifejezés az ország legkülönbözőbb helyeiről kerül elő. Egy-két esetben nyilván-
valóan látszik, hogy a sorkatonák gúnyolódásának eszközeként született meg az
illető kifejezés.
21 Vö. „a parancsot pedig köztudomásúan nem lehet… megizélni, mert akkor megfiadzik, és a
fia rosszabb, mint az anyja” (Boldizsár 1982: 33).
0* Egy több mint 170 kifejezésből álló gyűjtemény az interneten is elérhető: http://mnytud.
arts.klte.hu/szleng/egyeb/keves.htm.
53
Kis Tamás
Én nem vagyok egy volumen, de hogy szívni fognak, az rizikó; Nem vagyok szép,
de roppant geci; Nem vagyok én poliészter (ti. polihisztor); Hónuk alatt a diploma-
ta (ti. diploma), sőt némelyiknek még érettségije is van; Maguk, ott ketten, jó trió
lesznek!; Lecsukatom tíz napra, ha nem elég, egy hétre; stb.
X. T a l á l ó s k é r d é s e k .
Mit mondott az öreg Kiss? (Ne csak együnk, igyunk is); Mit mondott az öreg
Nagy? (Ha nem iszol, bolond vagy); Melyik a legnagyobb állat? (A belszolgálat);
Mi lesz, ha egy nyúl megbaszik egy lovat? (Vegyespáncéltörő); Mi az? Kicsi, büdös és
sokat iszik? (Harckocsizó); Hosszú, kemény és csak a fiúknak van, mi az? (Katonai
szolgálat).
XI. R i g m u s o k . A rigmusok erősen kötődnek egyes beszédhelyzetek-
hez, például a leszereléssel, a hátralevő napokkal foglalkozókat centivágás alkal-
mával ordítozzák leginkább. Más fajtái kinyilatkoztatásként (Üvöltözök, mint egy
állat, én vagyok a belszolgálat) vagy sztereotip válaszként is elhangozhatnak (az
Öreg ember nem Challenger például kiváló válasz, ha az öregkatonát gyorsabb
mozgásra biztatják). Az itt felsorolt kifejezések egy részének a rigmusok közé
való besorolása némiképpen vitatható, ugyanis nagyon hasonlítanak a közmon-
dásokhoz, különösen a bennük található szentencia miatt. Azonban mivel a be-
szédhelyzethez aránylag erősen kötődnek, és a rigmusokra jellemzően ordítozzák
is őket, inkább e csoportba sorolom őket; vö. Igen buta, nagyon erős: ebből lesz
az aknavetős; Étkezdéből jövet-menet jól esik a vigyázzmenet; Arra lettünk hivatva,
hogy meg legyünk szivatva.
Jó reggelt elvtársak, vége van az éjnek, 85 napra ébredtek a vének; Én kis kopasz
ebihal a stokimra felállok, minden öreg harcsának jó éjszakát kívánok.22
Laza vagyok, mint a pamut: én vagyok az öreg mamut; Kopár sziklán nem nő
moha, ’89 nem lesz soha (1988-ban leszerelőktől gyűjtve); Bevonultam, leszerelek:
kapjátok be, őrmesterek!; Itt hagyom a tanyátokat, basszátok az anyátokat!; Öreg
vagyok, mint a túzok, augusztusban el is húzok; Öreg vagyok, mint a medve, lesze-
relek augusztusbe.
Aki tápos, az a király, többinek a szopás kijár; Többet ér egy öreg tápos, mint az
összes hivatásos; Zúgja falu, zúgja város: leszerel az öreg tápos; Öreg tápos nem
rezel be, ütihá lesz kétezerbe.
Centim, centim, mondd meg nékem: ki lesz itt a jövő télen? — Kis gazdám, te
nem lehetsz: én elfogyok, te elmehetsz; stb.
22 A katonai költészet hagyományos műfajai közül (ld. NéprLex. III, 105; VilirLex. VI, 116–7)
manapság már csak a leszereléshez kapcsolódó versek és nóták élnek. Van néhány adat az esti
imádságok helyébe lépő esti jókívánságokról is; erre példa a debreceni Bocskai laktanyában fel-
jegyzett szöveg: Én, hadihajós vaskalapos Lajos, a Varsói Szerződés legelbaszottabb katonája, sok-
napú kopasz jelentkezem. Jelentem, tisztelem anyámat, apámat, a debreceni kurvákat, de legfőképp
a vén iszapszemű rájákat. Bebújok az ágyamba, mint malac a szalmába: bassza isten, jaj de fázok.
A vén öreg rájáknak nyugodalmas, riadómentes jó éjszakát kívánok.
54
A magyar katonai szleng
V.
11. Miután az eddigiekben áttekintettük a katonai szleng főbb sajátosságait,
érdemes egy keveset kialakulásának okaival is foglalkozni.
A szleng kialakulásának és használatának okait kutatva leginkább Partridge
tizenöt pontba foglalt véleményére lehet hivatkozni (1933: 6–7; magyarul: 2002:
22–3). A lehetséges okok közül társadalmi csoportonként különbözőek az elsőd-
legesek. Sipos szerint a szleng használatának fiatalkorban a nyelvi deviancia és a
közösségi élménnyé váló nyelvhasználat, míg később a „nyelvi relaxálás” az elsőd-
leges oka (1988: 869).
A katonai szleng esetében két dolgot kell feltétlenül megemlíteni. Először is je-
lentkezik a nyelvi normától való elszakadás igénye (vö. Sipos: uo.), ami nyilván-
valóan a katonai normákkal való szembenállásból következik (Szudzilovszkij
1973: 44). Minden hadsereg zárt közösségekből áll, ahol totális fegyelem uralko-
dik, az egyén helyét a rangfokozatok és a beosztások határozzák meg. Az ebből
származó kiszolgáltatottság (Kövesdi–Szilágyi 1988: 6–7) elleni tiltakozás
leginkább a nyelvben nyilvánulhat meg (némiképp hasonlóan az ifjúsági nyelv-
hez; vö. Tolcsvai Nagy 1988: 401–2), Penttinen szavaival: a katonai szleng
lázadás a gépezet ellen, a hivatalos nyelv paródiája, igazságtevés humorral (1984: 14).
Emellett figyelembe veendő, hogy a katonai szlengnek fontos szerepe van a
csoport létrejöttében, illetve az újoncok bevonulásakor a csoport újjáalakulásá-
ban. Nemcsak azzal, hogy tudatosítja az összetartozást (Telegdi 1977: 179, 180),
segíti a csoport nyelvi érintkezését, és pontosítja a sajátos fogalmak kifejezését
(Benkő 1988: 228), hanem azzal is, hogy közvetíti a meglevő és csak igen kis mér-
tékben változó szokásokat, normákat, a csoport értékrendjét (vö. Penttinen
1984: 8–9). Ezt támasztja alá a katonák vélekedése is saját nyelvükről. (Tudtom-
mal nálunk még egy csoportnyelv beszélőinek véleményét sem vizsgálták saját
nyelvváltozatukról, pedig a használt nyelvről fontosak az adatközlők ítéletei is;
vö. Svejcer 1975: 69.) Penttinen adatközlői szerint a katonai szleng támo-
gatja a csoportszellem kialakulását, humora segíti a nehézségek elviselését; segít
viselkedni azzal, hogy világos útmutatást ad (1984: 15).
A katonai szleng használatában jelentős szerepe van annak, hogy a nyelvet
beszélő csoport sokban eltér minden más társadalmi csoporttól (vö. Kövesdi–
Szilágyi 1988: 6–47), például a csoporttudatban szilárdan rögzített ember- és
értékhierarchiával. Talán ez az állandó és alig változó értékrend és szokásrend-
szer magyarázza, hogy a katonai szleng (pl. a finn is, vö. Penttinen 1984: 11, 18;
de vö. Pei 1966: 175) sokkal lassabban változik, mint a szociolektusok általában
(vö. Benkő 1988: 233).
55
Kis Tamás
A katonai csoportokban nagyon fontos és gyakori a szleng használata. Ez abból
is következik, hogy a kis és nem formális csoportoknak a léte függ a kommuniká-
ciótól (Hartley–Hartley 1981: 30). A hadseregben el sem képzelhető, hogy
az egyének ne szerveződnének közösséggé, hisz a katonának nem áll módjában
más csoportba távozni, a hivatalos hierarchia meghatározza helyét, s ez egyút-
tal állandó kommunikációs szituációt is teremt (vö. Benkő 1988: 234), minek
következtében m i n d e n katona kénytelen használni a katonai szlenget (vö.
Penttinen 1984: 8–9), hisz a közösség normarendszere is elvárja ezt. Ebben a
helyzetben a katonai szleng használata teljesen eltér a szleng általában tapasztal-
ható használatától, ami Bondaletov szerint fakultatív (1987: 72).
A katonai szleng erősen meghatározza a katonák nyelvhasználatát (sokkal erő-
sebben, mint pl. a diáknyelv a diákokét; vö. Bachát 1976: 120). Ez az eddig
elmondottakon túl abból is következik, hogy a katona a hadseregbe bekerülve
elveszíti kapcsolatát más társadalmi csoportokkal (vö. Grosse–Neubert 1975:
42), ezért nyelvi kódja leegyszerűsödik: csak a hivatalos és az egymás közötti be-
szédhelyzethez kell alkalmazkodnia. Ez magyarázza azt a gyűjtéseim során több
katonától is hallott és magamon is tapasztalt jelenséget, hogy katonaként nehéz
megállni, hogy nem katonai környezetben ne a laktanyai nyelv fordulatait alkal-
mazzuk, illetve civilek közé kerülve a katona úgy érzi, szavait „le kell fordítania”,
hogy megértsék.23
12. A fentiekben megpróbáltam a magyar katonai szleng vázlatos képét meg-
rajzolni. A további kutatások bizonyára számos helyen pontosítják majd megál-
lapításaimat, és újabb szempontokkal bővítik azokat.
Bízom benne, hogy a katonai szlengről adott áttekintésem bizonyítja azt, amit
már Bárczi is vallott, hogy a csoportnyelvek vizsgálata a nyelv egésze szempont-
jából is nagyon fontos, hisz ezekben a szemünk előtt megy végbe a szókeletkezés,
a nyelvbővülés folyamata, amelynek így minden fázisát megfigyelhetjük (1932:
7). Ez különösen igaz a katonai szlengre, hisz a katonaság kitűnő területéül kínál-
kozik egy sajátos, zárt, homogén közösség nyelvének tanulmányozására. Ideáli-
san állandó körülmények között figyelhetők itt meg a nyelv változásai, hiszen a
csoport létrejötte, napi tevékenysége, tagjainak egymáshoz való viszonya, a cso-
port struktúrája a hadsereg sajátosságaiból következően alig változik.
Ám hogy a vizsgálódásokban előrébb lehessen lépni, előbb az anyaggyűjtésben
mutatkozó hiányokat kell pótolni, elkészíteni a magyar (katonai) szleng szótárát.
Ennek előmunkálataként született meg „A magyar katonai szleng szótára”.
23 Vö. „Nemegyszer megtörtént, hogy odahaza szabadságon a szüleink nem értették a beszé-
dünket, kénytelenek voltunk a kérdésünket vagy feleletünket visszafordítani a polgári nyelvre”
(Ottlik 1983: 99).
56
Liska Norbert
57
Liska Norbert
4. Nyugat-Európában az 1970-es évektől kezdve jelentősen csökkent a fiatal
férfiak bevonulási kedve. Ez a tendencia az 1980-as évek végére elérte Magyar-
országot is.
5. A katonaszociológiában legelfogadottabb vélemény szerint a sorozás és az
emberi erőforrások szervezésének alapvető változásában a technológiai változá-
sok és az ún. szociokulturális forradalom játsszák a fő szerepet. Éppen úgy, mint
a társadalom egyéb területein, a „tömeget” immár a „gépek” helyettesítik.
A sorkatonák a hadseregben olyan végrehajtó szerepét töltötték be, akik köte-
lességüknek tettek eleget, és akik a szervezet hierarchiájában minden tekintetben
(feladat-végrehajtásban, a hatalomhoz való hozzáférésben stb.) a legalsó szinten
helyezkedtek el. A sorkatonák képzettségi összetétele meglehetősen heterogén
volt, bár többnyire leginkább valamilyen szakmunkás végzettséggel rendelkez-
tek, különösen az utolsó években, amikor jelentősen csökkent a felsőfokú vég-
zettségűek aránya. A sorkatonák számára a hadsereg szervezete meglehetősen
idegen volt, hiszen bevonulás előtti életükben jórészt más normák szerint, más
körülmények között éltek, így a laktanyán belüli rend elfogadása gyakran ne-
hézségekbe ütközött. Helyzetük a polgári élethez képest (az állandó egyértelmű
bezártság, parancsuralmi rend, állandó tömeges együttlét) gyökeresen megválto-
zott. Az sem elhanyagolható szempont, hogy családjuktól, barátaiktól, korábbi
környezetüktől elszakadtak, szabadságukban korlátozták őket, és állampolgári
kötelességük teljesítése nem utolsó sorban jövedelemkiesést jelentett számukra
és családjaik számára.
A felnőtté válás kitolódásával egyre több önállótlan, élettapasztalatokkal nem
rendelkező fiatal vonult be a hadseregbe. Ezeknek a fiataloknak nagy hányada
lelkileg, személyiségében még nem volt érett a sorkatonai szolgálatra. Nem ala-
kult ki olyan szintű felelősségtudatuk, ami lehetővé tette volna, hogy egy olyan
szervezetbe, mint a hadsereg, beilleszkedjenek. Egyre nehezebben tűrték a kato-
nai fegyelmet, mivel a civil szféra állampolgári fegyelme és a hadsereg fegyelme
közötti „olló” sokkal szélesebbre nyílt. A fiatal katonáknak a legnagyobb meg-
terhelést a parancsnok–beosztott viszony (az alárendeltség) elviselése jelentet-
te. A szabad civil életből bekerülve a hadsereg zárt rendszerébe sajátos, szemé-
lyiséget korlátozó struktúrával találkoztak, ami nagyban erősítette a sorkatonák
bezártságérzetét. Mindezt súlyosbította, hogy a fiatalok egyre nagyobb mérték-
ben megkérdőjelezték és elutasították a katonai szolgálat szükségességének gon-
dolatát is.
Mindezek mellett nagy jelentőséggel bírtak egyéb tényezők is, amelyek a szer-
vezetnek a katonákhoz való viszonyát alapjaiban befolyásolták. A katonák döntő
többsége a korábbi környezeténél sokkal rosszabb anyagi, tárgyi körülmények
közé került a laktanyákban, amit állandó tömeges együttlét közepette és a had-
seregre jellemző állandó bizonytalanságban kellett elviselniük. Az anyagi, tárgyi
58
A katonai szleng a Magyar Honvédségben
körülmények közé sorolhatjuk azokat az élelmezési, ruházati, illetménybeli és
egyéb anyagi ellátási viszonyokat, normákat (civil szemmel nézve: anomáliákat),
amelyek a honvédség funkcionális sajátosságaiból adódtak. Másrészt fontos
meghatározója volt a katonák közérzetének szűkebb környezetük: a laktanyák
térszerkezete, az építményekkel, tárgyakkal való sajátos berendezettsége, az al-
egységek elhelyezése, a klub helyiségek, körletek, folyosók térviszonyai, felsze-
reltsége stb. Például a kapusszoba, mely zsiliprendszerével a „biztos” elzárást volt
hivatott szolgálni, az épületek egyformasága, szürkesége, az általuk körbezárt,
nagy alakulóterek tribünjeikkel, amelyek nyomasztó, tekintélyt parancsoló ér-
zést keltettek; a sarkos elrendezettség; a katona öltözetét, szabályos testhelyze-
teit és mozgásait bemutató életnagyságú táblák, az alakzatban elfoglalt helyet
meghatározó, földre festett jelek stb. Mindezek hatékonyan demonstrálták az
emberek alávetettségét, a személy lényegtelenségét és az egységes cselekvést.
Az alegységek körletei úgy voltak kialakítva, hogy egy központi folyosóról
nyíltak a szobák, itt állt a nap huszonnégy órájában az ügyeletes, aki a napirend
szerinti tevékenységet szervezte, irányította, ellenőrizte, sok esetben itt helyez-
kedtek el a közvetlen parancsnokok irodái is, és szinte mindenhol a kiképzést, a
biztonsági rendszabályokat, az alakulat életét bemutató táblák, képek díszítették
a falakat.
A hálótermek és azok berendezettsége is figyelmet érdemel. A napi feladatok
után ez lehetett volna az a hely, amely a privátszférába való visszavonulás utolsó
reményeként szóba jöhetett volna. Ez azonban nem így volt. Minimum nyolcan,
tízen laktak egy körletben, amelyek emeletes vaságyakkal, keskeny, egybeépített
szekrényekkel, egy asztallal és minden személy számára egy kis székkel voltak
berendezve. Itt tehát csak a legszükségesebb tárgyak voltak jelen, minden sza-
badidős tevékenységet csak a közös helyiségekben lehetett folytatni. A szoba be-
rendezéséből adódóan az esti lefekvés, a felébredés, az álomban, félálomban való
beszéd stb. mind-mind mások jelenlétében zajlott, ami tovább fokozta a fruszt-
ráltságot.
A tömeges együttlét eredményeképpen az individuum veszített saját fontos-
ságának érzetéből, akarata ellenére a khaki ruhás tömegbe süllyedt. Az állandó
tömeges együttlét másik következménye az volt, hogy a sorkatonák állandóan
kontrollálták egymást, az elfogadott viselkedésformákat megerősítették, az álta-
luk el nem fogadottakat pedig szankcionálták. Ez a saját maguk által felépített
világ, a mindenki által egyformán használt mozdulatok, kommunikációs jelek
adtak lehetőséget egy egyedi kommunikációs forma kialakítására, amit a nyelvé-
szeti szakirodalom katonai szlengnek nevez.
59
Liska Norbert
63
Liska Norbert
idő miatt egyre „gazdaságosabb” volt a közszleng vagy a területi szleng szavait al-
kalmazni, míg az adatolt versikék, rigmusok a katonai élet következményei. (Vö.
Legjobb sör a Borsodi, attól megy a harckocsi. Ha elfogy a Borsodi, eladjuk a harc-
kocsit, veszünk rajta Borsodit!)
1.5. A rendszerváltás után folyamatosan csökkentek a f e n y í t é s e k , a
fogdába zárások alkalmazási lehetőségei is. Ez korábban a századparancsnok, majd
az ezredparancsnokok hatáskörébe tartozott. Később, az 1990-es évek második
felétől már csak súlyosabb esetben került sor a fenyítés ilyetén módjára. A lakta-
nyai fogda helyett a katonai fogházba szállították a foglyot. A laktanyai fogdára
ugyan szép számmal van még adat, körülbelül egy tucat (1990 előtt ennek több
mint a duplája volt), de ennek majdnem fele a budapesti Petőfi Laktanyából szár-
mazik, ahol a katonai fogház található (pl. a korábban széles körben elterjedt fácá-
nos‑t vizsgált korszakunk végére már csak itt használták). Ezen szavak túlnyomó
többsége régről maradt, bár új keletkezésűek is találhatók köztük: cerka, megőrző,
főutca, fűzfás, kóta, de vannak közszlengből átvettek is: dutyi, zárka stb.
2. A felszerelésben bekövetkezett változások
2.1. Az 1990-es évek elejétől kezdve megkezdték az új h a d i r u h a be-
vezetését (90, 96 és 2000 mintájú tereptarka gyakorlóöltözet) Az új egyenruha
bevezetése a sorállomány számára nem sok változást hozott a ruházati ellátás te-
kintetében, mert ez lassú, nehézkes folyamat volt, és többnyire csak a hivatásos
és a szerződéses állomány használta. Elnevezések persze születtek az új öltözetre
is. (Például a 95 mintájú pulóver cső alakú szövet rendfokozati jelzése a koton-
váll-lap elnevezést kapta.) Az új ruha bevezetésével bizonyos dolgok használatát
megszüntették, például 1999-ben a vállszíj használatát. Ezzel lassan elfelejtődött
a növekedésgátló ’antantszíj’ szó. Az új egyenruha elnevezésére többnyire a terep-
tarka színe alapján került sor: bociruha, bociruci, bocitarka, tarka, tehénbunda,
tehénruha, ezzel összefüggően a viselőik a bociruhások, bocimacik, bocisok, bocik
lettek. Ezek a szavak, kifejezések szinte valamennyi helyőrségben használatosak.
Érdekes, hogy ezzel párhuzamosan bizonyos laktanyákban megjelent a sorkato-
náknak önmagukra vonatkozó, az egyenruha alapján történő megkülönbözteté-
se, és ennek révén megszülettek a spenót, zöldtakony ’65 mintájú gyakorlóöltözet’
és a zöldborsó ’az ilyen gyakorlóöltözetet viselő sorkatona’ szavak.
A katonai bakancs (bakéró, bakker, bekencs, bokáncs stb.) nem változott, s a
szavakban sincs különösebb eltérés (surranó, surci, kasztró), bár akad kifejezetten
korszakfüggő megnevezése is: a rénós bakancs (ti. a Reno cipőáruház az 1990-es
évek közepén jelent meg Magyarországon).
2.2. Az e g y é n i l ő f e g y v e r h e z — gépkarabély — való viszony
megváltozása is kimutatható, bár ez inkább érzelmi jellegű, amit a szavak stílusá-
ban lehet kimutatni. 1990 előtt a hosszabb szolgálati idő, a hosszabb ideig tartó
64
A katonai szleng a Magyar Honvédségben
kiképzés, a lövészetek, a sorkatonák gyakorlatokon való részvétele következtében
bizonyos „érzelmi kötődés” alakult ki a katona és a fegyvere között. A katonának
ismernie kellett a fegyverét, tudnia a fegyverszámát, tudnia kellett karbantarta-
nia, a gyakorlatok idején a katona együtt aludt a fegyverével stb. Az ilyen, szemé-
lyes, fokozott „érzelmi kötődés” megléte tette lehetővé az asszony, menyasszony,
élettárs stb. szavakat. Ezen szavak később egyre inkább eltűntek (de vö. 2002-ből
adatolva: barátnő ’egyéni lőfegyver, gépkarabély’). 1990 után a szolgálati idő
megrövidülése, a kevesebb kiképzés és lövészet következtében már kevésbé ala-
kult ki ez a viszony. Viszonylag sok új szó keletkezett a gépkarabélyra (gépkabaré,
kávédaráló, natasa), de ezek kevésbé terjedtek el. A viszonyulás megváltozását
az új szavak keletkezésének stílusa mutatja: szinte mindegyik játékos szóösszeté-
tel, szójáték: gépkaralábé (< gépkarabély), gépszóró (< gépkarabély × golyószóró),
késespisztoly, pukka, szaporapuska, meggymagköpködő stb.
2.3. A 70 mintájú v e g y i v é d e l m i ö l t ö z e t (míg 2003-ban hasz-
nálaton kívül nem helyezték) nem változott. Az ennek elnevezéséből (pontosab-
ban a hivatalos vv. ruha rövidítéséből) keletkezett szlengszavak (vévé, vévécsizma,
vévéköntös, vévéköpeny, vévépapucs, vévétáska, vévétatyó) már korábban is igen nagy
népszerűségnek örvendtek, bár 1990 előtt az anyagára utaló szavak is nagyobb
számban keletkeztek (edegumi, horvátgumi, kotoncucc, kotonruha). 2001–2003
között a „Való világ” (VV) című televíziós valóságshow vetítési ideje alatt a vv.
rövidítés és a vévé- előtagú szavak új értelmet nyertek. Ekkor jelentek meg a deb-
receni laktanyában a valóvilágköpeny és a valóvilágruha szavak.
Egyéb apróbb eltéréseket is találhatunk ebben a szócsoportban, amiket magya-
rázhatunk akár az adatok hiányával, akár a szlengszó továbbalakulásával, vagy az
analóg gondolkodással: 1990 előtt használatos volt az atomtopogó ’vegyivédelmi
harisnya’, amire én már nem találtam adatot, viszont megszületett helyette az
atommamusz.
2.4. Már az 1980-es években világos volt a h a d i t e c h n i k a rohamos
amortizációja, de az 1990-es évekre haditechnikai eszközök, az anyagi készletek
és az objektumok állapota kritikussá vált. Ezen nem segített a Párizsi Szerződés
értelmében végrehajtott haditechnika-csökkentés sem, mivel ezután sem történt
nagy volumenű, átfogó haditechnikai fejlesztés, új harc- és gépjárművek beszer-
zése. A harci eszközök állapotát a csapatmúzeum, roncstemető ’telephely’ és a rozs-
da ’gépjármű’ szavak jelzik a legjobban.
A változás azonban itt is tetten érhető. Az 1990-es évek elején megkezdték
a Csepel teherautók folyamatos kivonását, így a korábban sok névvel (csepzon,
csedva, cselzon, csepdzon, csepelfelicián, csepi, csepszi, csepszon, csepzi, csiba, csöpi,
dzsepszon, technika) büszkélkedő teherautóra a 2000-es évekre már nincs szó. A
megmaradt technikára — elsősorban a ZIL teherautókra — többnyire gúnyos
kifejezések születtek: benzintemető, leninátka, oroszcsoda, ruszkicsoda. Ez betud-
65
Liska Norbert
ható az 1990 óta eltelt évek alatt bekövetkezett amortizációnak, de talán még
szembetűnőbb, ha figyelembe vesszük a civil gépjárműpark — főleg a személyau-
tók — jelentős megújulását.
3. A katonák életkörülményei
3.1. A sorállomány elhelyezési körülményeiben, a h e l y i s é g e k , é p ü -
l e t e k állapotában számottevő változás nem következett be. A legtöbb — ál-
talában gúnyos és pejoratív — szót és kifejezést a legénységi étkezdére (pl. éhezde,
legénységi mérgezde, vályú, zabálda), a legénységi épületre (csövesszálló) találtam.
A parancsnoki épületet jelentő szavak száma jelentősen megnőtt, s ezek általában
tréfás, kisebb számban gúnyos kifejezések (pl. csillagszálló, majomház, pentagon,
vezérodú stb.). A gyengélkedőre utaló szavak száma csökkent, bár újabbak is ke-
letkeztek (depó, menhely, vágóhíd, vigyorgó). Kevéssé változott viszont az őrbó-
dét jelentő szavak családja.
3.2. A n a p i r e n d b e n sem történt sok módosulás, de két momentum-
ban azért tetten érhető némi változás. Az egyik a reggeli torna. A reggeli tornát
az 1990-es évek közepén eltörölték, majd 1999-ben újra visszaállították. Erre a
napirendi pontra a KatSzl.-ban nincs szó, csak a tréfás gyakorlatok vezénysza-
vait találjuk meg (pl. Szemkörzés!, Távolbanézés!, Véraláfutás! stb.). Ezek fenn is
maradtak, de az én gyűjtésemben már magára a reggeli tornára is van két kifeje-
zés: a ducitréning és az aerobik Norbival. Mindkettő a manapság ismert testedző,
Schobert Norbert műsorának/programjának a címe.
A másik változás a takarításban, az ahhoz való hozzáállásban látható. A Nép-
hadsereg hármas jelszava a „Rend, fegyelem, tisztaság!” volt. Ezt akkoriban — fő-
leg az utolsót — be is tartatták. Ennek megfelelően szép számmal akadtak szavak
és kifejezések a témakörben (ld. a sikamika szócikket). A Magyar Néphadsereg
szlengjében kb. félszáz ehhez a tevékenységhez kapcsolódó szó és kifejezés volt,
magára a sikálásra huszonötöt sorol fel a KatSzl. Például csak a takarítás elen-
gedhetetlen eszközeként alkalmazott Ultra tisztítószer nevéből egy tucatnyi szót
képeztek: ultra holdbázis, ultrabébi, ultrabudi, ultrabugi, ultradiszkó, ultradizsi,
ultramóka, ultraparti, ultravideó, ultra-videódiszkó, ultravox, ultrázás. A takarí-
tásnak egyfajta kitolás jellege volt: ha nem akarták, hogy a katona „unatkozzon”,
takaríttattak vele. Erre tökéletes példa a takarítószer szabadidőpor elnevezése. Az
általam gyűjtött szóanyagban csak kb. tíz takarítással kapcsolatos szó és kifejezés
van. Úgy tűnik, hogy a takarítás „szabadidős foglalkozás jellege” megszűnt, az
Ultrára pedig már egyik sem utalt.
A sorkatonák havi i l l e t m é n y é n e k összege a szlengszavak bizonysága
szerint is állandó nevetség tárgyát képezte. A KatSzl.-ban hat, míg az én gyűjté-
semben harminchárom szó található az illetményre. Ezek túlnyomó többsége a
köz- vagy a területi szleng valamely ’pénz’ jelentésű szavának átvétele (pl. dohány,
jatt, kavics, kess stb.) a másik részük pedig az illetmény mennyiségére utal. Ezek
66
A katonai szleng a Magyar Honvédségben
többnyire eredetileg nem szlengszavak: alamizsna, borravaló, éhbér. A harmadik
csoportot a játékos szóösszetételek alkotják: sörrevaló, cigipénz, csokipénz, gyufa-
pénz, éhenhalási segély stb.
Az é t e l e k minőségét becsmérlő szavak, kifejezések tekintetében változás
nem nagyon történt, a Magyar Honvédség szlengjében is rendkívül gyakori volt
a megnevezésük (vö. dzsuva, gempa, kutyahús, kutyaszalámi, kutyaszalonna, ló-
hús, macskariasztó, mozgóhús, patkányhús).
4. A vegyes rendszerű haderővé való átalakulás
1997-ben kezdődött az 1868 óta létező, keretrendszerű, sorozáson alapuló re-
guláris rendszer átalakítása önkéntes (szerződéses) és sorozott állományra épülő
vegyes rendszerű haderővé. A szerződéses katonák aránya ekkor még viszonylag
alacsony volt, és mivel a sorkatonákkal való napi kapcsolatuk sem volt jellemző,
nagymértékű változást az elnevezésük megjelenésén kívül nem hoztak a katonai
szlengben (vö. boci, csillagharcos, dzsiájdzsó, emzárolt baka, ezernapos rüszü gya-
logos, gyűrűsféreg, ólomkatona, örömkatona, rambó, szerdzsó, zsoldos stb.).
5. A bevonulás helyének megváltozása
A korábbiaktól eltérően a sorkatonai szolgálatra bevonulókat — a lehetősé-
gekhez mérten — lakóhelyük száz kilométeres körzetén belül helyezték el. Ez a
momentum, valamint a nagyarányú laktanyabezárások következtében nagyjából
megszűnt a nyelvjárások korábbi laktanyán belüli találkozása, így a nyelvjárás
mint feltűnő jelenség vagy beszédtéma nem maradt fontos a katonák számára. A
nyelvjárások az 1980-as években még a komikum tárgyát képezték, a sorkatonák
sokat élcelődtek tájnyelven beszélő társaikkal. A 2000-es évek elején nyelvjárásra
utaló formákat már nem találhattunk a katonai szlengben.
A lakóhelytől nem távol eső helységekben történő katonáskodás másik vár-
ható következményének (ti. hogy a katona emiatt sokkal inkább „otthon érzi
magát” viszonylag közeli helyőrségében) látszólag ellentmond az, hogy a sorka-
tonaság utolsó másfél évtizedében megnőtt a (javarészt gúnyos, pejoratív stílusú)
földrajzi nevek száma a katonai szlengben. (Az ellentmondást abban látom, hogy
a KatSzl. adatai szerint a katonák elsősorban vagy társaik távoli lakóhelyét, vagy
a laktanyájuk saját otthonukhoz képest távoli települését látták el szlengnévvel.
Az utazási távolságok csökkenésével, megszűnésével ezeknek a helyneveknek is el
kellett volna tűnniük.) Míg 1990 előttről csak néhány ilyen földrajzi név került
elő (Tirpákia, Tirland ’Szabolcs-Szatmár-Bereg megye’, Lazaegérszag ’Zalaeger-
szeg’ — ezek a nevek meg is maradtak), addig az ezt követő időszakban csak a ko-
rábban még nem adatolt nevek száma is megközelíti a két tucatot. Ezek kisebbik
része egy tájegység vagy megye (Ázsia ’Alföld’, Krobócia ’Vas megye’), esetleg egy
intézmény, objektum neve (Érdia ’az érdi lőtér’, Háká ’Honvéd Kórház’). Ilye-
neket az 1980-as években is találunk (Pávautca ’a csornai gyakorlótér’, Szabó-há-
67
Liska Norbert
gó ’nyomvonalrész az alsószölnöki határszakaszon’, Kamiónia, Kenya, Tirlandia,
Tírország ’Szabolcs-Szatmár megye’). Újak viszont az 1990-es években kialakí-
tott kiképzőközpontok és azok helyőrségének elferdített, gúnyos megnevezései
(Malária Hotel, Szavária Hotel, Szavária Kertészeti Központ, Szavária Üdülő
Központ, Szavária Leánykollégium ’a szombathelyi Savaria Kiképzőközpont’;
Baszombathely, Szívóhely, Szopacshely ’Szombathely’, Szivatszállás, Parasztszállás,
Szívószállás, Szopatszállás, Szutyokszállás ’Szabadszállás’) és a települések szleng
neveinek nagy része (Csirkefalva ’Bábolna’, Fészkesszemétvár ’Székesfehérvár’,
Kócpönöge ’Fülöpszállás’, Kukália ’Kerekegyháza’, Marótia ’Pilismarót’, Nagyfalu
’Budapest’). Bár vizsgált időszakunkban jelentősen csökkent a laktanyák száma,
a laktanyanevekből ennek ellenére többet sikerült adatolni (pl. Alba ’a székes-
fehérvári Alba Regia laktanya’, Nagysanyi ’a székesfehérvári Nagysándor József
laktanya’, (Hotel) Petőfi, Püspökvietnám ’Petőfi laktanya’).
VI.
68
A magyar katonai szleng szótára
Rövidítések
ált. általában
ang. angol
argó tolvajnyelvi, argó
átv átvitt, képes értelemben
birt. birtokos
biz bizalmas(kodó)
cig. cigány
durva durva, bántóan közönséges
E/1, 2, 3 egyes szám első, második vagy harmadik személy(ű)
fn főnév
fn-i főnévi
fr. francia
74
Tájékoztató a szótár használatához
gúny gúnyos
gyak. gyakran, gyakori
hangf. hangfestő szó
hangut. hangutánzó szó
Hír híradósok által használt
hiv. hivatalos forma, a katonai szaknyelvben használatos alak
Hk harckocsizók által használt
Hőr határőrök által használt
ige ige
Ik a címszóval alkotott igekötős ige
ill. illetve
i. m. idézett mű
in igenév
isz indulatszó
K közmondás
kny. köznyelvi
ld. lásd
Lok lokátorosok által használt
mn melléknév
mn-i melléknévi
msz mondatszó
nm névmás
nyj. nyelvjárás(i)
ol. olasz
or. orosz
Ö a címszóval alkotott összetétel(ek)
pej rosszalló, elítélő, pejoratív
R rigmus
Rep repülősök, repülésirányítók által használt
ritk ritka, kevéssé használt
ritk. ritkán
röv. rövidítés; rövidítve
sp. spanyol
szakny-i szaknyelvi, vmely szaknyelvben használatos
szép szépítő, körülíró, eufemisztikus
Szh szóláshasonlat
Szi szállóige
Szj szójárás
szn számnév
szrag(os) személyrag(os)
ti. tudniillik
Tk találós kérdés
tkp. tulajdonképpen
tn tárgyatlan (ige)
75
Tájékoztató a szótár használatához
tréf tréfás
tréf. tréfásan
ts tárgyas (ige)
tsz. többes szám
Tüz tüzérek által használt
T/1, 2, 3 többes szám első, második vagy harmadik személy(ű)
ua. ugyanaz
uo. ugyanott
ún. úgynevezett
v. vagy
v- (vki, vmi stb.) vala- (valaki, valami stb.)
vö. vesd össze
Ab Abasár 1987–9
Asz Aszód 1963–4, 1988
Aszö Alsószölnök 1982–4
Ba Baja 1980–3, 1984–7
Bcs Békéscsaba 1985–7
Bgy Balassagyarmat 1995
Bia Biatorbágy 1994
Bö Börgönd 1985, 1995–6
Börs Budaörs 1966–7, 1994–6
Bp Budapest 1959, 1980–1, 1983–6, 1988–90
BpA Budapest, Budapesti Határőr-igazgatóság budapest-adyligeti laktanyája,
1992–3
BpD Budapest, Dobó utcai laktanya 1984–5
BpP Budapest, Pesthidegkúti laktanya 1988–9
BpPet Budapest, Petőfi laktanya 2002–4
BpZ Budapest, Zách utcai laktanya 1986–7, 2002–4
Ce Cegléd 1979–80, 1983–4 1986–9
Cso Csorna 1957–60, 1990
Db Debrecen 1987–90, 1995–6, 2002–4
DbA Debrecen, Apafai laktanya 1988–9
DbB Debrecen, Bocskai laktanya 1988–9
DbK Debrecen, Kossuth laktanya 1984–5, 1987–9
Do Dorog 1980–1
Dúv Dunaújváros
* A szótár szócikkeiben az éveket utolsó két számjegyük jelöli: Nk82/83 = az adatközlő
1982–1983-ban volt katona Nagykanizsán; Ze84–87 = a szó Zalaegerszegről 1984 és 1987 között
minden évből adatolva van, Szk00 = Szolnokról 2000-ből gyűjtött kifejezés.
76
Tájékoztató a szótár használatához
Eg Eger 1986, 1996
Er Ercsi 1982, 1986, 1988–90
Fh Ferihegy 1989–91
Gyö Gyöngyös 1987–90
Gyr Győr, 2002–4
Ha Hatvan 1988–90
Hmv Hódmezővásárhely 1966, 1970–1, 1980–1, 1988
Jb Jászberény 1984–6
Ju Juta, 2002–4
Ka Kalocsa 1975–6, 1980–2, 1986–7
Kap Kaposvár, 2002–4
Ke Kecskemét 1986–7
Kfh Kiskunfélegyháza 1971, 1992–3
Kisk Kiskőrös 1997
Kö Körmend 1985–7
Kősz Kőszeg 1987–8
Le Lenti 1980–2, 1985–9
Lo Lovászi
Ma Marcali 1977, 1981–8, 1984
Mf Mezőfalva 1986, 1988–9
Mk Mezőkövesd
Mt Mezőtúr 1983–4, 1987–90
Na Nagyatád 1982–3, 1987–9
Nk Nagykanizsa 1982–7, 1988, 1990–1
Nyb Nyírbátor 1983–4, 1987–8
Nyh Nyíregyháza 1981–2, 2002–4
Or Orosháza 1990, 1993–4
Pá Pápa 1982–4
Pé Pécs 1980–1, 2002–4
Ré Rétság 1985–6, 1988
Rf Rábafüzes 1982–4
Sb Sárbogárd 1984–6, 1994–5
So Sopron 1957–60, 1989–90
Su Somogyudvarhely
Sza Szakáld 1986–8
Szabsz Szabadszállás, 1979–80, 2002–4
Sze Szeged 1982–3, 1985–7
Szf Szakonyfalu 1983–4
Szfv Székesfehérvár 1985–6, 1990–1, 1998
Szh Szombathely 1980–5, 1987, 1990
Szk Szolnok 1983, 1986–90, 1994, 1996–8, 2000
Szte Szentendre 1985–8
Sztk Szentkirályszabadja 1983–5, 1997, 2002–4
Szts Szentes, 2002–4
77
Tájékoztató a szótár használatához
Ta Tata 1982–3, 1986–9, 2002–4
Tp Tapolca 1973, 1987–90
Tr Taszár 1986–7
Tsz Tápiószecső 1988–90
Vác Vác 1958–60
Ve Velence 1994–5
Vp Veszprém 1985, 2002–4
Ze Zalaegerszeg 1964–6, 1979–80, 1984–90
Jelek
~ a címszó változatlan alakját (az ikes igéknél az -ik nélküli igetövet) helyettesítő
jel
I a címszót utolsó magánhangzóján ékezettel kiegészítve helyettesítő jel
G a megelőző magánhangzót ékezettel kiegészítő jel
|| annak a jele, hogy utána jelentésárnyalat következik
| a) sortördelés nélkül idézett versben a sorok végét jelzi; b) állandósult szókap-
csolatokban annak a jele, hogy a kifejezés előtte vagy utána álló része meg-
egyezik a következő kifejezés ugyanilyen részével
|— annak a jele, hogy az állandósult szókapcsolat jel utáni része megegyezik az előtte
álló kifejezés | jel utáni részével
—| annak a jele, hogy az állandósult szókapcsolat jel előtti része megegyezik az előtte
álló kifejezés | jel előtti részévével
/ a) vagylagosság jele; állandósult szókapcsolatokban, jelentésmegadásokban az
előtte és utána álló szavak bármelyike használható; b) a használat időpont
jának megjelölésében azt mutatja, hogy az adatközlő(k) mettől meddig tel
jesített(ek) katonai szolgálatot. Pl.: Nk82/83 = az adatközlő 1982–83-ban
volt katona Nagykanizsán; de: Ze84–87 = a szó Zalaegerszegről 1984 és
1987 között minden évből adatolva van
() a szokásos használaton kívül: a) a címszó után a kiejtést vagy az alakváltozatokat,
b) a kifejezés szabadon használható vagy elhagyható részét, c) az értelmezé-
sekben a nem kötelező jelentésjegyeket, d) két szófajú címszó összefoglaló
értelmezésében a második szófajnak megfelelő értelmezést, e) kifejezések
felsorolásakor az utána következő szókapcsolatra vonatkozó stílusminősí-
tést, f ) példamondatok vagy jelentésmegadások után azok elhangzásának,
illetve használatának időpontját foglalja magában
〈〉 a) a fogalomköri, a tárgyköri, illetve a használatköri megszorítást, b) a jelentés
helyett a használat körülírását és c) a szócikk értelmező részében a nyelv
tani vagy jelentéstani megjegyzést foglalja magában
[] a szócikk végén az etimológiát foglalja magában
– — a szókapcsolatok értelmezése abban a szócikkben található, amely szóra a nyíl
hegye mutat
78
Tájékoztató a szótár használatához
’ ’ a példamondatok után és az etimológiákban a jelentést fogja közre
? etimológiában az ismeretlen vagy bizonytalan eredet, illetve ilyen származtatás
jele
< az etimológiában az átvétel irányát mutatja
— etimológiában annak a jele, hogy a (cím)szó a nyíl után álló szóból vagy szavak-
ból, illetve annak vagy azoknak hatására, analógiájára keletkezett
+ az etimológiában az összetett szó elő- és utótagja között álló jel
× az etimológiában a szóvegyülés jele
- annak a jele, hogy a címszó etimológiailag összetartozik az e jel után álló szóval
vagy szavakkal
a bekarikázott szám annak a jele, hogy a címszó, illetve a szócikk e jel(ek) után
álló része (a következő jelig) az
1950–1959,
1960–1969,
1970–1979,
1980–1989,
1990–2004 között beszélt katonai szlengben fordul elő
79
A–Zs
A — ZS
A, Á
abált ~ szalonna—. ló látható a szakaszvezető gyakorlósapká-
ablak Szj: Addig sikáld/takarítsd az ján, a tábornoki nadrágon és a harmadéves
~ot,| míg haza nem látok/látsz (rajta); —| főiskolai hallgatók váll-lapján is].
míg nem látod a lovat a szomszéd háztetőn: adidaszbrigád fn tréf Csapatgya-
〈A (fölösleges munkaként végeztetett) ab- korlaton lévő harmadéves főiskolai hallga-
laktisztítás befejezési időpontjának „meg- tók csoportja (Gyr02).
határozása”〉. Vö. meszel. adidaszcímke fn Szakaszvezető;
abortuszbélyegző fn Hőr Hiány szakszi (DbK88, 89). Vö. adidasz.
talanító bélyegző. (Annak jelzésére szolgál, aegü fn ritk Alegység-ügyeletes; bel
hogy az útlevélbe bejegyzett gyermek át- geci. [Hiv. röv.]
lépte-e a határt, vagy sem.) (Fh89/91). — aegüh fn ritk Alegységügyeletes-he-
gyerektelenítő bélyegző. lyettes; belgecihá. [Hiv. röv.]
acélbili fn ritk Rohamsisak; ro aegühá fn ritk Alegységügyeletes-
hambili. Vö. bili. helyettes; belgecihá. [Hiv. röv.; vö. há].
acélkoporsó fn ritk Harckocsi, á-épületes mn és fn Protekciós;
tank; háká. protezsált (személy); hátszeles (Fh89/91).
acélkoporsós fn Harckocsizó; hákás. [— „A” épület ’parancsnoki épület’].
acélsvájci fn Rohamsisak; roham aerobik ~ Norbival: tréf Reggeli
bili. torna. [Utalás a Schobert Norbert vezette
tévétornára]. — ducitréning.
ad ~jon –sakkot! ~ja magát: a) 〈Va-
lamilyen munkát (ált. takarítást)〉 el kell afgán ~ film Ld. habrahab.
végezni. Csellóbugi ~ja magát: Menni kell agár1 fn ritk Újonc; kopasz. Kopasz
konyhai munkára (Er88). b) 〈Vki a tőle〉 ~: ritk Ua.
megszokott módon viselkedik. agár2 fn ritk Határőr; kutya.
adibarom fn Hőr A budapesti ady- agárverseny fn Erőltetett menet
ligeti laktanyába besorozott, majd kikép- (DbB89). — gyalogkakukktúra.
zés céljából Orosházára vezényelt újonc aggastyán fn Öregkatona; öreg.
(Or91). Vö. újonc. [— hadi barom]. aggód ik tn ige Aggályoskodik, kí-
adidasz fn tréf 1. Szakaszvezető; nos aprólékossággal ügyel a szabályzat
szakszi. 2. Tábornok; pizsamás. 3. betartására. Mit aggódsz itt a negyven na-
Harmadéves főiskolai hallgató (Gyr02). podra? (Nk84/85) || A többiek véleménye
[Az Adidas márkájú ruhákon, sportcikke- szerint fölöslegesen vagy túlzott mérték-
ken látható három csíkról, ti. ehhez hason- ben kér, elvár, megkövetel vmit. || ~ik az
83
agonizál akar
asztalnál: Alegység-ügyeletesi szolgálatot ágybetét fn Kurva, prostituált
ad; belobizik (Ze86/87); ~ik a gejzírnek: (Db95). — országos barátnő.
Tiszteleg; lapátol (Ze86/87). [< szleng]. agyhalott mn és fn Buta, hülye
— agonizál, görcsöl. Vö. droid. (ember); köcsög.
agonizál tn ige Aggályoskodik; ag agyiplazma fn Gyengélkedős, be-
gódik. teg katona; gyenguszos (Ze86/87).
agrártinédzser fn Falusi ember. agymen fn ritk Előfelvételis kato-
Vö. párizsizabáló. na; tápos1. [— agy + ang. man ’ember’; vö.
agy Szétaludta az ~át: Túl sokat/ agyas2].
keveset aludt (DbK87). Szétkavarja az agymosoda fn Laktanya; hotel
~át: ritk, pej Sokat kavar (kotnyeleskedik; (Szk00).
rohangál; kellemetlenkedik).
agyrázkódás Szj: –Verje oda, katona,
ágy –Penészedik az ~ alja. Szj: Ne hogy a giliszták fél méter mélyen ~t kapja-
simogassa azt az ~at, mert elélvez!: 〈Figyel- nak! (Úgy) bassza/tegye/–verje oda a lá-
meztetés az ágyazást színlelve más munka bát, hogy…; –Bassza oda a lábát a földhöz,
alól kibújni akaró katonának〉. ~akat ki- katona, úgy, hogy a vakond ~t kapjon!
húzni!: 〈Az ágyak rendbetételére, a pokró-
agytágítás fn tréf Elméleti kikép-
cok kisimítására való felszólítás. Elhangzá-
sa után legtöbbször megkérdezik: Hová?〉 zés. — agytorna, bealvás, fejtágítás, okí
Kakukk tojt a maga ~ába?: Miért nincs
tás, okosodás.
rendesen beágyazva? R: Sír az öreg ~a, agytorna fn Elméleti kiképzés;
kopasz fekszik rája: 〈A hamarosan leszerelő agytágítás (BpZ03).
öregkatona többieket bosszantó rigmusa〉. ágyú –Kopár ~; –kopci ~; –kopter ~;
Vö. sapka. Én, a kicsi halporonty, felső ~ra –sivár ~.
felállok, s minden kedves öreg halnak jó ágyúcső-takarító fn ritk Kis ter-
–éjszakát kívánok! metű katona; inkubátorszökevény.
agyagedény Égetett népi ~; népmű- ajtó Szj: Maguknál cipzár van (az
vészeti ~: ritk, tréf Hülye; köcsög. ~n)?!; Mi van, maguknál a szél csapkodja az
agyal tn ige Okoskodik, akadékos- ~t?!; Mi van, maguknál a villám csapkodja
kodik, kellemetlenkedik. Vö. megmagya az ~t?!: Csukd/Csukja be maga(d) után
ráz. — kavar1, pöcsöl, vergődik. az ajtót! (Fh89/91). Vö. barlang.
agyamputált mn és fn ritk Hülye; ak(k) fn Alapkiképzés; keltető
köcsög. (Szk00).
agyas1 fn 1. Hivatásos katona; ke áká fn Állandó kimaradás. Vö. ki
ményváll-lapos. 2. Ált. tiszti rangfokoza- marcsi. [Vö. AK, a Kalasnyikov géppisz-
tú parancsnok, elöljáró; péká. 3. Tábor- toly egyik típusa].
nok; pizsamás. [— kny., argó, szleng fejes akar Szj: Mit ~ ez, hiszen annyi csil-
’vezető’; — agyal]. lag ja van, mint nekem!: 〈Őrvezető meg-
agyas2 fn Előfelvételis katona; tá jegyzése őrmesterre, hadnagyra, őrnagyra
pos1. [— agyaskodik]. (tizedesé törzsőrmesterre, főhadnagyra,
agyaskod ik tn ige Okoskodik; alezredesre stb.), ha az vmit parancsol
megmagyaráz. neki〉. Mit ~ itt, ha nem takarít?: Tes-
84
akármi alárúg
sék, mondja; mit kíván? ~sz egy –foggal alákavar tn ige (Szándékosan) árt
naprázni? ~sz –fogak nélkül nevetni? vkinek, kitol vkivel; belezavar az illető ter-
akármi Mi lesz az ebéd? — Még ~ is veibe; megszívat (Le85/86).
lehet: Nem tudom (Szfv98). alaki ~ toprongy, higanymozgá-
akasztófa-gerendás fn 1. Tiszt- sú ~ csoda: tréf, gúny Alaki gyakorlatokon
helyettes; gyökér. 2. Zászlós; lobogós. rosszul mozgó, alakiatlan katona. — amő
(Kap03). [A rangjelzésen lévő ezüst v. ba, dembe, droid, hikomat, maci, met
arany csík miatt, vö. gerenda]. ronóm, robokacsa, robotember.
alakizik tn ige Alaki foglalkozáson
akna fn Széklet (erdőn, mezőn); gitt.
vesz részt, alaki gyakorlatokat hajt végre.
aknaszag Csukd be a –szádat, mert ~
alakulótér Az ~en kell, hogy meg-
van!
forduljál: Nagyképű vagy. [— nagy az ar
aknatelepítés fn Székelés. cod]. Szj: Hol az ~ kulcsa?: 〈Kérdés az
aknavető Szh: –Falhoz váglak, mint alvó társhoz, hogy felébresszék〉. Vö. szén
Józsit az ~! alatt. Kérd el az ~ kulcsát az ütitől!: 〈Ug-
aknavetős 1. R: Igen buta, nagyon ratásból adott „feladat”〉.
erős: | ebből lesz az ~; Legyen buta, legyen alakzat Ö: amőba~, csillag~, gyé
erős: |—; Aki buta, aki erős, abból lesz az mánt~, olajfolt~, takony~, támadóme
~!: 〈Más fegyverneműek aknavetősöket nyét~, tintapaca~.
csúfoló rigmusa〉. 2. mn és fn Rendkívül alamizsna fn tréf Illetmény; zsold.
buta és felettébb agresszív (ember); kö alap fn 〈Mondatszóként használva:〉
csög (Szfv98). Magától értetődik, természetesen. (Min-
aknázik tn ige Székel. [— akna]. denre mondhatják, ami kedvező vagy
— flekkel, gittel, gyíkol, gyurmázik, ik jó annak, aki használja ezt a kifejezést.)
rázik, kábelt fektet, kábelezik, kakkant, Hoztál sört? — Alap! (Sztk97, Szfv98). —
kekszel, lerakja a gyíkot/macit, megve alapeset. Vö. dobja magát.
rekszik a barnamedvével, nyom egy kek alapállás Lehet ~ba állni!: 〈Elöljá-
szet/pitét, pukkaszt, teker egy brióst. rója által használva annak érzékeltetésére,
Vö. megformáz, elöljáró. hogy a sorállományú alárendeltje kezdi
aktakukac fn Írnok; tinta. [< túllépni a megengedhető kereteket vele
kny.] szemben:〉 Vedd magad észre, fogd vissza
aktungolás fn Közösülés (Db03). magad! (Le85/86). [Az elöljáróval való be-
[— ném. Achtung ’figyelem’]. — mórázás, széd közben alapállásban kellett állni].
pisztolyozás, pumpa, rihálás, szegelés, alapeset fn Magától értetődő do-
szúrás. log; alap. Alapeset, hogy hosszú eltávra me-
akvárium fn 1. Fogda; fogszi. 2. gyek (Sztk97).
Laktanya-ügyeletesi helyiség; ütiszoba alapcumi fn Alapkiképzés; keltető.
(Szabsz03). alapoz Szh: –Pofon váglak, hogy oda is
aladin fn Az ajtó melletti felső becsengetsz, ahol még csak ~nak!
ágyon, a villanykapcsolónál alvó katona, alárúg tn ige (Szándékosan) árt
aki esténként lekapcsolja a villanyt (Bp87/ vkinek, kitol vkivel; megszívat. Vö. szleng
88). [— Aladdin és a bűvös lámpa]. alátesz, alávág ’ua.’.
85
alásó állomás
alásó fn Gyalogsági ásó; gyalásó seggbe rúgott ebihal: 〈Alakzatban〉 görbén,
(Le85/86). nem katonásan áll; mocorog; brékel. K:
alászed Szedj alá!: Fogd vissza ma- Ha a –katona ~, akkor leül; ha…
gad! [— sofőr szakszó]. állat fn 1. R: Üvöltözök/ordibálok,
alattvaló fn ritk Beosztott; beó1. mint egy/az ~, én vagyok a belszolgálat!;
Alba fn A székesfehérvári Alba Regia Azért vagyok ilyen ~, mer’ én vagyok a
laktanya (Szfv). belszolgálat! Még nem ember, már nem
aleg fn Alezredes; ales (Szts04). ~: én vagyok a belszolgálat! K: Legna-
gyobb ~ a belszolgálat; Nincsen nagyobb
alegységes fn Alegységügyeletes-
~, mint a belszolgálat. Kétféle ~ létezik
helyettes; belgecihá.
a világon: a hivatásos őrmester és a szer-
ales fn Alezredes. [Röv.] — aleg, ződéses szakaszvezető! Tk: Melyik/
parkettás tizedes. ki a legnagyobb ~? (A [bel]szolgálat). Vö.
alhadnagy Szj: ~ot avatnak!: tréf belszolgálat. 2. ritk, pej Alegység-ügye-
〈Szokásos mondás, amit akkor használ- letes; belgeci. Vö. belállat. 3. Újonc;
tak, amikor a laktanya saját hizlaldája felől kopasz. Ártány ~; felsőágyas riadtszemű
éktelen visítás jelezte, hogy ölik az egyik kopasz rüszü ~; fiatal ~; kopár ~; kopasz ~;
disznót〉 (Hmv70/71). sivár ~; (szar) rüszü ~: pej, durva Ua. 4.
alhangya fn gúny Alhadnagy. Tüzér ~: Tüzér; ló (Ma81/82). Ö: bel~,
[Szójáték; vö. hangya]. — gerendás őr sor~.
nagy, keskeny nyomtávú (őrnagy), kis
hadnagy, kishangya, vékony nyomtávú állatkert Isten ~je: Laktanya; hotel
őrnagy. (Szk00). Szj: 〈Válaszként a fókát (fel-
mosórongyot) keresőnek:〉 Nem ~ ez!:
alhas ~am fürge –munkása.
Nincs; nem adom oda.
alhonvéd fn tréf 1. Honvéd.
állatkerti ~ foglalkozás: Felmosás;
Kisegítő póttartalékos ~helyettes: Ua.
(Szfv98). Előléptettek? Nem, alhonvéd va- fókamóka (Ha90). [Ti. fókával (felmo-
gyok (Er88). — baka, gladiátor, hadi ba sóronggyal) történik].
rom, hadi birka, harcos, honvágy, hon állatkórház fn ritk, gúny Lakta-
vész, szamuráj, világtalan. 2. Rossz nyai segélyhely és betegszoba; gyengusz.
katona. Te alhonvéd! Vö. a Varsói Szerző állatorvos fn ritk Laktanyaorvos;
dés legelbaszottabb katonája. || 〈A többi mengele.
katona szemében〉 nem igazi katona (pl.
állomány fn ritk A katonák összes-
írnok). Ö: segéd~.
sége. Efe ~: Egyetemi előfelvett katonák;
áll Szj: ~j vagy ~j!; ~j, ki vagyok?; táposok (Le85/86). Leszerelő ~: Harma-
~j, ki voltál?; ~j, ki vagy? Mert én már ki;
dik időszakos katonák. –Gumírozott ~.
〈munkásszázadban:〉 ~j, vagy eláslak!: tréf
[Hiv.] || 〈A társ(ak) megszólítására:〉 Mi
〈Felszólítások az őrtoronyból〉. Vö. még
moha, öreganya. [— Állj, ki vagy?; Állj, van, állomány? Figyeljetek ide, állomány!
vagy lövök!] Lehet –alapállásba ~ni! Szh: (Ma81/82). Vö. dzsakomó. Ö: süldő~.
~, mint honvédló a tökbe; Úgy ~ ott, mint- állomás Szj: –Nehogy (már) az ~ fü-
ha bélcsavarodása lenne; (ritk) Úgy ~ ott, tyüljön a vonatnak! –Még haza se ért a
mint akinek heresérve van; Úgy ~, mint a kutya az ~ról.
86
álmodik anyag
álmodik K: Ha a –katona áll, akkor amőbaalakzat fn tréf Nem alakzat-
leül; ha leül, akkor lefekszik; ha lefekszik, ban mozgó katonák csoportja. — csillag
akkor elalszik; ha elalszik, akkor ~ik; ha… alakzat, falkábaverődés, gyémántalakzat,
alsóágyas fn és mn ritk Öregkato- olajfoltalakzat, takonyalakzat, támadó
na; harmadidőszakos; öreg. menyét-alakzat, tintapaca-alakzat.
ampervadász fn Műszerész.
alsógatya R: Im tiszta pamut, olyat
–szartam, mint egy mamut. Amstel R: Leg jobb –sör az ~, attól áll
a fasz fel!
alszik ~ik az –eltáv. Szj: ~ol? Aludj
csak!: 〈Az alvó társ felébresztésére használt amúgy –Még ~!
kifejezés〉. Vö. szén alatt. Jó –gyerek: ha anakonda fn 1. Hímvessző; fasz.
~ik, enni se kér. Vö. boa. Bihari ~: Ua. (DbB89). Elkapja
általános ~ harminckettes—. az It: Pórul jár, kitolnak vele; megszívja.
2. Slag, fali tűzoltótömlő; kígyó.
áltápos fn 1. tréf Előfelvételisekkel
ancsa fn Rep Antonov (AN–) tí-
egy helyen, de tizennyolc hónapig szolgá-
pusú katonai repülőgép.
ló értelmes, művelt katona. 2. tréf, gúny
Előfelvételisekkel egy helyen, de tizen- angyal fn (gyak. tsz.-ban) Lok
nyolc hónapig szolgáló szemüveges katona. Madár(raj).
Vö. tápos1. angyalbőr fn ritk Katonai
gyakorlóruha; gyakszi2. || Katonai ruhá-
aluljáró fn ritk, tréf Elöljáró;
zat. ~be bújik: Bevonul; bezupál. [<
péká. [Szójáték].
kny., argó].
alumíniumezredes fn ritk, tréf
antennanyúl fn gúny Rádiós, hír-
Főtörzsőrmester; fatörzs. adós katona; hírnyúl. Vö. nyúl.
alumíniumkapitány fn tréf Fő- antirüszü fn ritk Harmadidősza-
törzsőrmester; fatörzs. [A rangjelzés há- kos katona; öreg (Gyr02). [Vö. rüszü
rom ezüst csillagáról]. ’újonc’].
alvalagdal fn tréf Szellentés, fing anya fn 1. Szj: Idat próbálom!: 〈Vá-
(Gyr02). — kanyar2, luksikoly, pöndöly lasz dicséretre〉. [— Hazámat szolgálom!]
dörr, szar. 〈Válaszként a Hány napod van még hát-
alvásgátló fn ritk Alegység-ügyele- ra, kopasz?-féle kérdésekre:〉 Mint Idnak a
tesi szolgálat; belszolgálat. Rákóczi téren. –Hány Id van? Kelj fel—,
alvázszám Szh: Úgy seggbe –rúglak, mert basszák Idat a románok! 2. (birt.
hogy leolvasod a Göncölszekér ~át! szraggal) Anyád: A századparancsnok he-
lyettese. Vö. apád. Az ezred anyja: tréf
amandavek (állítmányként v. az Hadtápfőnök. A század anyja: tréf Szol-
állítmány ragozhatatlan részeként, mn-i v. gálatvezető; szolgvez.
fn-i állítmányhoz némileg hasonló szerep- anyahajó Szh: –Megütlek, mint vak
ben) Amandavek!: Kész! Vége van! Mind- bálna az ~t!
egy! Annak már befellegzett! (Szh81/82).
anyag fn 1. Alkohol, szeszes ital;
amerikai ~ váltás—. szeszkó. 2. 〈Összetételek utótagjaként:〉
amőba fn Alakiatlanul mozgó kato- fegyver~, dobi~, kantin~, kasztró~,
na; alaki toprongy. külsőkörlet~, recska~, surranó~.
87
anyatej asszony
anyatej fn 1. Szh: Úgy hátba –verlek, arcos fn és mn Nagyképű; nagyar
hogy felböfögöd az ~et! 2. tréf Alkohol, cú (Szk00).
szeszes ital; szeszkó. arcosharcos fn Nagyképű; nagy
annyi ~ napod— van… arcú (Szk00).
anyuci fn ritk, tréf Géppisztoly; arcoskodó fn és mn Nagyképű;
géppityu. Vö. (meny)asszony. nagyarcú (Szk00).
apa fn 1. –Hány Id van? Szj: Id árnyék fn és mn ritk, pej Cigány;
is csinált volna inkább kis sámlit helyet- kokeró.
ted!: tréf A fene egyen meg! 2. (birt. árok Szj: Egy –bokor, egy ~…
szraggal) Apád; apánk: (Század)parancs-
nok; (század)péká. Vö. nagyapa, dédapa. arrivedercsi R: ~, Ercsi!: 〈A lesze-
reléshez közeledő katonák búcsúrigmusa
apagép fn A helikoptert indító Ercsiben〉 (Er88). [— ol. arrivederci ’vi-
áramforrás. szontlátásra’].
apatu fn és mn Cigány; kokeró.
árt Szh: Annyit ~ nekem ez az egész,
aprófalvi mn Kis termetű katona; mint halnak a beöntés: Nekem ez nem árt-
inkubátorszökevény (Szts04). [— Apró- hat; nem számít; nem érdekel. Vö. beön
falva, óvodásoknak készült fejlesztő-fog- tés; meghat.
lalkoztató mesekönyv és CD „helyszíne”].
ártány fn ritk, pej Újonc; kopasz.
aprósörét fn Tarhonya; hadtápsörét. ~ állat; kopasz ~: ritk Ua.
aprótalpú fn Újonc; kopasz (Ju03). árvaház Szh: –Kevés, mint ~ban a
apu fn 1. Parancsnok; péká. || szülői értekezlet.
Századparancsnok; századpéká. Vö. apád. árvaházi ~ torta: ritk, tréf Zsíros ke-
2. Öregkatona; öreg. 3. ~ja van: Pro- nyér; tirburger.
tekciója van, protekciós; csókja van.
áskálód ik tn ige ritk, tréf Műszaki
apuci fn ritk, tréf, gúny Elöljáró, szá- munkálatokat (földmunkát) végez.
zadparancsnok; (század)péká. Vö. apád.
ásó –Gyalázatos ~.
arab ~ film Ld. habrahab.
ásónyom fn tréf Női nemi szerv;
aranytizedes fn tréf Hadnagy; bula (Db02).
hangya (Szts04). [Ti. ugyanannyi arany-
színű csillag van a rangjelzésében, mint aszalda fn Őrtorony; torony. (Szk
csontcsillag a tizedesében]. 00). Ö: virsli~.
arc –Nagy az ~od! Lerántja a pré- aszfaltpattanás fn ritk, tréf, gúny
met az ~áról: ritk Megborotválkozik. Vö. Kis termetű katona; inkubátorszökevény.
fej. Szj: –Megyek, beleszarok a vécé ~ába! aszfaltszaggató fn Harckocsi;
Szh: Leszakítom az ~od, mint bolond háká (Db02).
gyerek a plakátot!: Vigyázz, mert megver- Ászok R: A –söröm az ~, pinára vadá-
lek! Vö. betakar. szok!
arckirály fn Nagyképű; nagyarcú asszony fn tréf 1. –Ötcombú ~.
(Szk00). 2. Egyéni lőfegyver. — barátnő, csúzli1,
arcmegvilágítás Szh: Olyan –sötét menyasszony, pukka, pusku. 3. Géppisz-
(vagy), hogy nappal ~t kell tőle(d) kérni. toly; géppityu.
88
asztal Ázsia
asztal –Makkan az ~. atya fn 1. (birt. szraggal) Atyám:
atom Szh: –Bebaszik/–benyom, mint az ~. 〈Megszólítás〉; dzsakomó. 2. Teológushall-
gató sorkatona; atyus (Le85/86).
atommag Szh: Hasadj meg—, mint az ~.
atyámkod ik tn ige ritk Parancsol-
atommamusz fn tréf Vegyivédelmi gat, főnökösködik; gecizik. [— atyám].
harisnya; vévépapucs (Szts04). atyus 1. ritk Öregkatona; öreg. Vö.
atomtopogó fn ritk Vegyivédelmi apu. 2. Teológushallgató sorkatona (Le85/
harisnya; vévépapucs. 86). — atya.
atomvillanás ~ jobbról: ritk, tréf Be- autó –Csajozós/–csapásmérő ~. Fé-
rúg, lerészegedik. [— Hiv. vezényszó; vö. nyes— ~.
bebaszik, mint az atom]. Szh: Olyan –sö- avat Szj: –Alhadnagyot ~nak!
tét, hogy hozzá képest egy vödör korom ~. Ázsia fn tréf, ritk Alföld.
89
B
babakonzerv fn Első időszakos ka- 2. Honvéd, honvéd rangfokozatú
tona; kopasz. katona; alhonvéd.
babcsi fn ritk Bab (Szh81/82). bakafix fn Kényelmes, jó bőrből
bádogdoboz fn ritk Harckocsi; készült csizma; tukó. [— bokafix].
háká. bakalajos –Bokacsatos ~.
bádogkoporsó fn ritk Harckocsi; bakancs 1. Rénós ~: Az első idő-
háká. szakos katonák barna bakancsa; surranó.
bádogláda fn ritk Harckocsi; (Ti. a másod- és harmadidőszakosok fe-
háká. ketére bokszolták.) [— Reno, cipőáruház].
bagarol fn ritk, gúny Cigány kato-
Együtt húztak surranót/~ot; együtt húzták
na; kokeró. fel a surranót/~ot: Egy időben vonultak
be. 2. Bakancs!: Parancs! 〈A megszólításra
bagoly fn Felállított őr; bobi. adott felelet elferdített változata〉 ( Ju03).
Éjféli ~: Ua. ~ért mentem!: tréf Parancs, értettem!
bagolyfészek fn tréf Téli gyakor- ( Ju03).
lósapka; usánka. bakancstalp fn tréf Hússzelet. —
baj Szj: Csak az a ~a, hogy az anyja patkányburger, patkányhús.
picsája nem volt szecskavágó: ritk 〈(Ált. pa- bakanevelő fn tréf Másodidősza-
rancsnokra mondva) a gyűlölet kifejezése〉 kos katona; gumi.
(Szh81/82).
bakaovi fn Alapkiképzés; keltető
bajuszkötő fn ritk, tréf Gázálarc; (Db02).
szimat.
bakapehely fn ritk Por, szösz;
bajuszleső fn ritk, tréf Laktanyai bakapihe. || A nadrág felhajtásában
fodrász; kőbaltás. összegyűlő szösz.
baka fn tréf 1. Katona. Cen- bakapihe fn Por, porcsomó; a
tis ~: ritk Öregkatona; öreg. –Öreg ~: matracból kihulló és más egyéb helyről az
Ua. R: –Öreg ~ nem rakéta, fogy a napja, ágy alá kerülő szösz. — bakapehely, ba
mint a kréta!; –Öreg ~ azért laza, leszerel katoll, hákáakadály, harckocsiakadály,
és megyen haza! Emzárolt ~; emzé ~: tankcsapda.
tréf a) Szerződéses katona; boci. b) Tarta-
bakatárs fn A másikkal egy idő-
lékos katona; tarcsis. — bakec, bakkantó,
szakban bevonult sorkatona; surranótárs.
bakur ász, gép1, kistárs, madár, nyeke
nyóka, olajbogyó, slapci, slapec, slapek, bakatoll fn ritk Por, szösz; baka
slapka, sorállat, sorbakter, sorgép, sor pihe.
géza, sorstárs, tróger. Vö. katonákok. bakec fn Sorkatona; baka.
90
bakelit barack
bakelit fn Telefon; bulafon2. ~t: Hír Hadgyakorlaton a híradós állomást
bakéró fn Bakancs; surranó. Take kitelepíteni (Ta88).
rolni kell a ~t: Takarítani kell a bakancsot. balkettes fn 1. 〈Ált. szószerkeze-
bakkan tn ige ritk Megy; zizzen. tekben és beszédfordulatokban az önkielé-
bakkantó tréf Katona; baka (Pé02). gítés körülírására:〉 Az önkielégítés helye a
vécében; balkettő. [Tkp. balról a második
bakker fn Bakancs; surranó.
fülke]. ~ páholy: Ua. A ~be megy: Kimegy
bakkéró fn ritk Bakancs; surranó. a vécébe önkielégítést végezni (Nk84/85).
bakony fn ritk 1. A szekrény te- Menjél a ~be, és alsó bal madárfogással
teje, ahová az újoncnak kell felmászni és elégítsd ki magad!: Eredj maszturbálni! ||
letörölni. — magastátra. 2. A szekrény Menj a fenébe! (DbK88). Öt egy ellen a
tetejére egy nekifutásból való felmászás. ~ben: Önkielégítés (DbK88); vö. ötcom
bakonybuli-balhé fn ritk Had- bú asszony. 2. ~ páholy: ritk Laktanyai
gyakorlat a Bakonyban (Ze). Vö. balhé. fogda; fogszi. [A kaputól balra van].
bakter fn 1. Szj: –Nehogy már a so- balkettő fn 〈Ált. beszédfordula-
rompó tekerje a ~t! 2. ritk Felállított tokban:〉 Az önkielégítés helye a vécében;
őr; bobi. 3. Alegység-ügyeletes; belgeci balkettes.
( Ju03). 3. Újonc; kopasz (Szabsz03). ballonkabát fn ritk Lövészmikádó
Ö: sor~. bélés nélkül (Szh81/82). Vö. mikádó.
baktersapka tréf A hivatásos állo-
bálna –Öreg/–vén (tengeri) ~. Szh:
mány köznapi Bocskai-sapkája; ködvágó.
–Megütlek, mint vak ~ az anyahajót!
bakterol tn ige ritk Őrségben áll;
bálnaolaj fn ritk Cipőápoló olaj.
bobizik.
bálnazsák fn Málhazsák; málha
bakurász fn Sorkatona; baka (Ju03).
gyík (Szts04).
bal Szj: 〈Az Erre mit lépsz? ’Na, erre
mit tudsz szólni, hogy reagálsz?’ kérdésre balogmari fn Ultra mosogatószer;
adott válaszként:〉 (Egy) keményet ~lal!; hó (Bö-Börs95/96). [A papírzacskón lát-
Keményen ~lal!; Kemény ~t! (Le). [Ti. a ható fejkendős asszony alapján].
Lépés, indulj! parancsra bal lábbal kellett bambi Csatos ~: a) Szeszes ital;
indulni]. Szj: Mi van, magának két ~ szeszkó. b) ritk Üdítőital; buzivíz.
lába van?!: 〈Fenyegető-figyelmeztető kér- bambínó fn Első időszakos katona;
dés az alakzatban rosszul lépő katonához〉. kopasz (BpPet03).
~ra ám!: tréf Balra át! (Db02). — Bar
banán Szj: –Nehogy már a ~ hámozza
barát!, Barna hát!
a majmot.
Balaton ~ szelet: A katonai ülőkére
bánya fn ritk Laktanya; hotel. [? —
nem előírásszerűen (vö. stoki I.2.), hanem
gyűrten, hullámosan ráhajtogatott ruha. „A fiúk a bányában dolgoznak!” (egy kaba-
Vö. riadóstoki. Melyik fakezű csinálta ezt rétréfa szállóigévé vált mondata)].
a Balaton szeletet? (Fh89/91). Szh: –Ke- banyakommandó fn tréf Katonai
vés, mint ~ szeletben a hullámverés. képzettség nélküliek utólagos kiképzésén
balhé fn 1. 〈Összetételek utótagja- főleg nőkből álló alegység. — deltaforsz,
ként:〉 (Had)gyakorlat. Vö. gyakszi1. Ö: muterszakasz.
bakonybuli-~, egyes~. 2. Kitelepíteni a barack –Önjáró ~.
91
bárány bealvás
bárány Szj: Hozzám képest a Neander- baszik –Csőre ~. (Szexnap van,)
völgyi –ősember ma született ~. ~nak/kúrnak a kilencesek/hetesek stb.: Ki-
bárányfelhő Szj: Ezek –mennek, meg lencvenkilenc/hetvenhét stb. napja van
a ~k! hátra a leszerelésig. Szj: Úgy ~sza/tegye/
barát fn (birt. szraggal) Barátom:
–verje oda a lábát, hogy a giliszták agy-
〈Megszólítás〉; dzsakomó. rázkódást kapjanak! ~sza oda a lábát a
földhöz, katona, úgy, hogy a vakond agyráz-
barátnő fn tréf 1. Egyéni lőfegy- kódást kapjon!: 〈Díszlépésnél a láb erős, ha-
ver; asszony (Pé02). 2. Gépkarabély; tározott lerakására felszólító mondat〉. Vö.
géppityu (Pé02). 3. –Ötcombú ~; (Úgy) verje oda… Kelj fel—, mert ~szák
angol ~; laktanyán belüli ~: A kéz önki- anyádat a románok! Szh: –Vigyorog, mint
elégítéskor; marokmarcsa. 3. Országos akit ~ni visznek. R: –Öreg rája ~ik rája.
~: Kurva, prostituált; ágybetét (Db95).
baszdszájba fn durva 1. Alegység-
barátocska fn (birt. szraggal) Ba-
ügyeletes; belgeci (Nyh02). 2. ritk Főtiszt;
rátocskám: 〈Fenyegető, lenéző megszólí-
parkettás (Vp03). Ö: kis~.
tás〉; dzsakomó.
baszkancs fn ritk, pej Katonai láb-
barbapapa fn Gyakorlatok alkal-
beli, bakancs; surranó. [— bakancs; szójá-
mával használt, fekete gumiból készült,
ték].
három vagy négy fülű, elasztikus vízszállí-
tó ballon, melybe 60-80 liter víz is belefér, Baszombathely tn Szombathely.
viszont üresen összehajtogatható vagy ös�- Vö. Van jó hely, van rossz hely, meg van
szetekerhető, így kis helyen is elfér. (Szh80/ Szombathely. — Szívóhely, Szopacshely.
81). [Az alakja feltöltve Barba papá-ra, az basztíj (básztíj is) fn tréf 1. Lak-
akkori idők egyik rajzfilmfigurájára hason tanyai fogda; fogszi. 2. Laktanya; hotel
lított]. (Szk00). [— Bastille].
Barbara Barbarát!: tréf Balra át!; Bal basztíjlakos (básztíjlakos is) fn tréf
ra ám! (Le85/86). [Szójáték]. Fogdán lévő katona.
bárcsak isz 〈Gyakran használt mon batár fn BTR páncélozott szállító
datkezdő formula a hitetlenség kifejezésé- harcjármű; nyuszibusz (Nyh02).
re:〉 Nem hiszem el, nem igaz, hogy… (Ze). bázisdiszkó fn A kiképzőbázis so-
barlang Szj: Maga ~ban lakik?: Csukd rakozója az alakulótéren (BpA92/93). Vö.
be magad után az ajtót! (Fh89/91). Vö. ajtó. diszkó.
barlanglakó fn Az a katona, aki nem bazuka fn Rakétavető; erpégé. [—
csukja be maga után az ajtót (Le85/86). ang. bazooka ’kézi páncéltörő gránátvető’].
barna ~ hát!: tréf Balra át!; Balra ám! bead ~ja a –jelentést. ~ja a –bétéeszt/
barnamedve –Megverekszik a Ivel. –csövet /–téeszt.
barom –Hadi ~. –Isten barma. beakaszt tn ige Berúg, lerészegedik;
baromarcú mn és fn pej 1. Buta és bebaszik.
szemtelen (személy); köcsög; 2. Elöljáró, beáll tn ige Berúg, lerészegedik; be
parancsnok; péká. baszik (Db03).
bástya fn Őrtorony; torony (Szk00). bealvás fn tréf Elméleti kiképzés;
Ö: őr~. agytágítás (Db03).
92
béarcú befeszít
béarcú mn és fn Buta és szemtelen bedzsondzsul tn ige Megbolon-
(személy); köcsög. [— baromarcú]. dul, bezsong; bekattan. Teljesen bedzson
beásít tn ige ritk Berúg, lerészege- dzsulok, ha még egy hétig nem mehetek
dik; bebaszik. haza! (Fh89/91).
Beatles Ld. bitlisz-. beegerez tn ige Kis műanyag tasak-
ba töltött mosószer széttaposásával takarí-
beáztatás fn ritk Áldomásivás elő- tásra kényszerít. [— egér]. Vö. sikamika.
léptetéskor.
béemkás fn (gyak. tsz.-ban) A motor-
bebaszik tn ige Berúg, lerészegedik. csónak vezetője; hajós; szennyvizes (Er).
Szh: ~ik, mint az atom: Ua. — beakaszt,
beáll, beásít, bekarmol, bekávézik, be béempé fn (ritk., tréf. bíempí) Lö-
kólázik, benyom, szétájul, szétcsapja vészeket szállító páncélozott harcjármű;
magát. nyuszibusz (különösen Szh, Ze). [— Hiv.
BMP — or. боевая машина пехоты].
bébé Hk Belső beszélő berendezés a
béempékoktél fn Tisztításra, mű-
harckocsiban.
szaki célokra használt alkoholból hígított
bebejgliz ts és tn ige Lefekvéshez szeszes ital; szeszkó.
előkészülve felgöngyöli a takarót; bejgliz
béemvéleves fn tréf Meghatároz-
(Db96).
hatatlan összetételű leves. [— Bele minden
bebikáz ts ige 1. Vmilyen harc- vacakot! × BMW].
járművet lánctalpas vontatóval bevontat. beerdőz tn ige 1. Belezavarodik, el-
2. Vmilyen harcjárművet egy másikkal téved. 2. A tervtáblarajzoló — ha túl sok
vontatva elindít. Vö. bika1. gépet kell rajzolnia — összekeveri vagy
bebűnözik tn ige Szabálytalanságot rosszul vezeti őket a táblán. Besokall.
követ el (fogdába kerül, leittasodik, nem ér befagy ~ a –váltás.
vissza a laktanyába időre, késik stb.) (Le85/
befalcol (befarcol is) tn ige 1. ritk
86).
Öngyilkos lesz. || Felvágja az ereit. 〈Gyak-
becsenget Szh: –Pofon váglak, hogy ran figyelmeztetésként, fenyegetőzésként
oda is ~sz, ahol még csak alapoznak! vagy hitetlenkedés, csodálkozás, megle-
becsigáz ts és tn ige ritk Lefek- petés, düh kifejezésére használják.〉 Öcsém,
véshez előkészülve felgöngyöli a takarót; befalcolok! ’Teljesen fel vagyok háborodva!’
bejgliz. (Nk90/91). [< argó]. — belehugyozik a
becsokizik tn ige Becsinál, besza- konnektorba, belepisál a kettőhúszba,
rik (Db03). [— csoki ’széklet’]. beveszi az őrtablettát, felszerel, kirúgja
maga alól a stokit, leküzdi magát, magá
becsörtet Szj: …kérek –engedélyt a hoz nyúl, tökön szúrja magát. 2. Meg-
makkosba ~ni! döbben, meglepődik; rádöbben (Eg96).
becsuk Csukd be a –szádat, mert Vö. tökön szúrja magát.
aknaszag van. Szh: ~ják, mint a malacot: befékez ts ige ritk Megtiltja a lak-
Fogdára küldik. Vö. lesittel. tanya elhagyását. Befékezték: Nem mehet
bedekó fn ritk, tréf Alkohol, szeszes haza, eltávozásra. Vö. (kézi)fék. — bevarr,
ital; szeszkó. [— Bedeco, instant kakaópor hegeszt, lehúz, lenyom, ragaszt.
márka]. befeszít tn ige Befeszít vkinek:
bedeszkáz ~zák az –eget. Közösül vkivel. — becserkészi a gyíkot,
93
befordul bekeményít
tokárol, töcköl, töcsköl. Vö. még széttúr, beittyeg tn ige 〈Elsősorban újon-
tol alatt. coknak az öregkatonákkal szembeni „tisz-
befordul tn ige Magába fordul, elke- teletlen” megjegyzéseire mondva:〉 Meg-
seredik, lelkileg összeomlik; megmakkan. jegyzést tesz, ellentmond; megmagyaráz.
Ha ma nem engednek haza, biztos, hogy be- (Fh89/91).
fordulok (BpA92/93). beizzik ~ik a –piros telefon.
befőtt fn 1. Szj: Rohadjon meg az bejátszik tn ige Megtörténik, bekö-
összes ~ed!: 〈Általános rosszkívánság〉. Szj: vetkezik; beguggol. A hétvégén bejátszik
–Nehogy már a ~ tegye el a nagymamát/ egy eltáv ’Hétvégén hazamegyek’. Bejátszik
mutert! Nem –úgy van az, hogy a ~ teszi egy fenyítés ’Fenyítést kapok’ (BpA92/93).
el a nagymamát! Szh: –Elvan, mint a ~. bejgli fn Takarodóra előkészülve az
–Összeáll, mint a ~. 2. ritk Alkohol, sze- ágy végébe helyezett, feltekert takaró, le-
szes ital; szeszkó. pedő és pokróc. — csiga, guriga, hernyó1,
befőttsegély fn ritk A laktanyába mákos tekercs.
becsempészett szeszes ital, illetőleg az ezt bejgliz ts és tn ige Lefekvéshez elő-
tartalmazó csomag. készülve felgöngyöli a takarót. ~ni kell a
bególyázik tn ige Bególyázott nyelvét vkinek: ritk Sokat hízeleg, nyalizik
vki: ritk A körletszemle során rendetlen- (tkp. a nyalizástól olyan hosszú a nyelve,
nek talált ágyat az ügyeletes tiszt szétdo- hogy fel lehet tekerni; vö. pedálozik). Ö:
bálta, feltúrta. Vö. gólya. be~. — becsigáz, csigáz.
begombol Szj: Gombolja be a –zsebét, béka1 fn Rep A repülőtéri meteoro-
mert… lógiai szolgálatnál levő katona.
beguggol tn ige Meglesz, bekövet- béka2 fn Hk A harckocsi sebesség-
kezik, megtörténik. Remélem hétvégére váltókarjának biztosítója.
beguggol egy eltávozás. ~ a –gitt/–sport- béka3 fn ritk Újonc; kopasz. [A
szelet. Szj: Egy –síp ~. — bejátszik. béka ugyanis „kopasz”, nincs rajta szőr].
behány tn ige 1. Szh: Olyat –be- bekap ~ja a –hosszúcicit.
nyomok, hogy ~sz! 2. 〈Elsősorban bekarmol tn ige Berúg, lerészege-
újoncoknak az öregkatonákkal szembeni dik; bebaszik (Szabsz03).
„tiszteletlen” megjegyzéseire mondva:〉
bekattan tn ige ritk Megbolondul.
Megjegyzést tesz, ellentmond; megma
gyaráz. Ne hányjál be, kopasz állat, mert — bedzsondzsul, bezakkan. Vö. meg
szétsikálod az agyadat! (Fh89/91). Mi makkan
van? Csak úgy behányunk a körletbe?: bekavar tn ige Bekavar vkinek: Bo-
〈„Felháborodott” kérdés, ha valaki rosszul, nyodalmat, kellemetlenséget okoz mások-
vagy egyáltalán nem kér engedélyt a kör- nak; a másik számítását keresztülhúzza.
letben tartózkodásra, amikor pedig kelle- ~ magának: Cselekedeteivel a saját helyze-
ne (vagy más kötelező formulát eltéveszt)〉 tét rontja. Vö. kavar1. — bekever.
(BpA92/93). bekávéz ik fn Italozik, berúg; be
behavaz ik tn ige Behavazott: A baszik.
körletben takaríttatás céljából mosószert bekeményít tn ige Szigorúbb lesz;
szórtak szét. Vö. hó(esés), sikamika. kegyetlenebbé válik.
94
bekencs belgenyó
bekencs fn tréf Bakancs; surranó. belekavar tn ige (Szándékosan) árt
[A bakancs szó „angolosan” ejtve]. vkinek, kitol vkivel; belezavar az illető ter-
bekerít Szj: –Eredj csak, kerítsd be! veibe; megszívat (Le85/86).
Honvéd elvtárs, kerítse be és igazoltassa! (ti. belepisál ~ a –kettőhúszba.
az eldobott cigarettacsikket): 〈A parancs- beleszarik tn ige 1. Szj: –Megyek,
nok felszólítása a szemét eltakarítására, ~ok a vécé arcába! Szj: Letépem a –fejét,
ugyanis ha nem igazolja magát, el kell vin-
és ~ok a nyakába! 2. Nem törődik, nem
ni〉.
foglalkozik semmivel; nem érdekli, nem
béketábor Szj: –Megfuttatom, hogy csinálja. (Nagy ívben) ~ik az egészbe: Ua.
kiszalad a ~ból! K: –Öreg vagyok, ~ok.
békettes fn ritk Vattás téli nadrág; beleszól tn ige 〈Elsősorban újon-
tundrabugyi. coknak az öregkatonákkal szembeni „tisz-
bekever tn ige ritk Bekavar. teletlen” megjegyzéseire mondva:〉 Meg-
bekezel ts ige Hőr Lebélyegzi, illet- jegyzést tesz, ellentmond; megmagyaráz.
ve ellenőrzi az utasok útlevelét a határon Szj: Ne szólj(on) bele, | nem telefon!; Nem
való belépéskor; bever. Ezt a néhány faszit szól bele, |—: Ne szemtelenkedj, ne szólj
még kezeld be, aztán menj ebédelni! (Fh89/ bele, semmi közöd hozzá!
91).
beletrombitál ~ a semmibe: ritk Ön-
bekólázik tn ige Berúg, lerészege- kielégítést végez; zsibizik.
dik; bebaszik.
belevág A –faszát ~ja.
bekönyököl ~ a –sportszelet a gatyába.
belevaló Szj: ~ gyerek — fejjel a hús-
bekrepál tn ige 1. Meghal; felsze darálóba!: 〈(Ált. parancsnokra mondva) a
rel. 2. Elromlik; lepúvad (Db95). gyűlölet kifejezése〉 (Ce83/84).
beksz fn tréf Cipőkrém, boksz; fó
belever A –faszát ~i.
kazsír. [— boksz × bekencs].
belgeci fn pej 1. Alegység-ügye-
belállat fn pej Alegység-ügyele-
tes; belgeci. Vö. állat. letes. [— bel(szolgálat) + geci ’ellenszen
ves, utált ember’]. — aegü, állat, bakter,
belbódé fn ritk Alegység-ügyele- baszdszájba, belállat, belboldi, belcso
tesi szolgálat; belszolgálat. Vö. bódézik. csó, beldzsó, belgenyó, belgép, belgettó,
belboldi fn ritk, tréf Alegység-ügye- belgyík, belszivacs, belszolga, belszolgá
letes; belgeci. [— belbódé]. lat, bútor, bútoros, kirakatbábu, müez
belcsocsó fn Alegység-ügyeletes; zin, portás, seriff, szivacs, szolgálat, ü,
belgeci. Vö. csocsó. ügyész, ügyi, vérzőkarú. 2. ritk Alegység-
béldózer fn Nagyevő katona; bél ügyeletesi szolgálat; belszolgálat (Ma84).
gép (Szh81/82). belgecihá fn ritk, pej Alegység-
beldzsó fn ritk, tréf Alegység-ügye- ügyeletes-helyettes. Vö. há. — aegüh,
letes; belgeci. aegühá, belgép, belszivacshá, hajlékta
belehugyozik ~ik a –konnektorba. lan, kirakatbábu, szolgálat, ügyeletes
Szj: ~nék a konnektorba, ha annyi –na- hülye, üh, ühá, ühü.
pom lenne. belgenyó fn pej Alegység-ügye-
belép ~ a –téeszbe. letes; belgeci.
95
belgép beöntés
belgép fn 1. Alegység-ügyeletes; béna mn és fn ritk Beteg (katona);
belgeci. 2. Alegységügyeletes-helyettes; gyenguszos (Szabsz03).
belgecihá. benéz ts ige Elképzelésében, vá-
bélgép fn Nagyevő katona; béldózer. rakozásában csalódik, mert az valamiért
Vö. gép1. meghiúsul; rádöbben. Benézte az eltávot
belgettó fn ritk, pej Alegység-ügye- ’Hiába bízott benne, mégsem mehet eltá-
letes; belgeci. vozásra’. Ezt nagyon benézte magának.
belgyík fn Alegység-ügyeletes; bel bennég Szj: Ha még öt percig az
geci. anyjában marad, ~: ritk 〈Cigány katoná-
ra mondva:〉 Nagyon sötét bőre van. Vö.
bell fn tréf Telefon; bulafon2 (Szabsz kokeró.
03). [— Alexander Graham Bell, a telefon
feltalálója]. benő Benő! Ld. rádöbben (ő).
belobi fn pej Alegység-ügyeletesi
bent ~ –figyel.
szolgálat; belszolgálat. Vö. obi. benzingőz Szj: ~ van!; A ~ árt a
belobizik tn ige ritk Alegység-ügye-
légutaknak!; Vágni lehet a ~t!: 〈Fenyegető
felkiáltás, ha az újonc a „törvények” elle-
letesi szolgálatot teljesít. Vö. obizik. — ag
nére felmosófára tett ronggyal (motoros
gódik az asztalnál, bódézik, mekeg a bú
fókával) próbál meg felmosni〉.
tornál, kint ül a száraz fa mellett.
benzintemető fn tréf ZIL–131 típu-
belszivacs fn ritk Alegység-ügyele-
sú teherautó. — csajozós autó, leninátka,
tes; belgeci. Vö. szivacs.
oroszcsoda, ruszkicsoda.
belszivacshá fn ritk Alegységügye-
benyal ige 1. tn Hízeleg, felettesei
letes-helyettes; belgecihá. Vö. há.
kedvét keresi; pedálozik. Be van nyalva:
belszolga ritk fn 1. Alegység-ügye- Protekciós. Vö. csókos. 2. ts Pórul jár;
letesi szolgálat; belszolgálat. 2. Alegység- szív.
ügyeletes; belgeci. (Le85/86). benyel ts ige ritk Ellop. Benyelte a
belszolgálat fn 1. Alegység-ügye- kanalamat (Nk85/86). — bugázik, elsu
letesi szolgálat. — alvásgátló, belbódé, mákol, kummant, lenyúl, megment, pri
belgeci, belobi, belszolga, belszoli, bú vatizál.
torőrség. Vö. szoli alatt. 2. Alegység-ügye- benyó fn Benzin (Bia94).
letes; belgeci. R: Topa vagyok, mint az állat,
benyom tn ige 1. Megüt, megver;
én vagyok a ~! Legszebb/legnagyobb állat a
~! Tk: Melyik a legszebb/legnagyobb állat? betakar. Szh: Olyat ~ok, hogy behánysz!:
(A ~). Vö. szolgálat. 〈Fenyegetésként:〉 Megverlek, megütlek!
2. Berúg, lerészegedik; bebaszik. Szh: ~,
belszoli fn Alegység-ügyeletesi mint az atom: Ua.
szolgálat; belszolgálat. Vö. szoli.
beó1 fn ritk Beosztott; alattvaló.
belváros R: Szívatják a kopasz/öreg
beó2 Szopka/szivattyú stb. ~: ritk
–tápost, de rója még majd a ~t!
Rosszra válik a helyzet; elkezdődik a kito-
bélyeg Szj: Az a –lényeg, hogy ragad- lás (szívatás) (Ta88). [— beugrik; vö. leó].
jon a ~. Szh: –Lenyomlak, mint a ~et!
beöntés fn 1. Nagyobb mennyisé-
bélyegző –Gyerektelenítő ~. gű víznek a körletben, folyosón történő
bemutat ~ja a –centit. szétlocsolása a takarítás kikényszerítésére.
96
beparkol beszól
Vö. kígyózik. Vö. Mi történt, feljött a –ta- A büntetéstől való félelmében pedánsan, a
lajvíz a fugák közt? 2. Sok vízzel történő szabályzat szerint kezd el viselkedni. Vö.
takaríttatás; sikamika. Szh: Annyit –árt rinyál.
nekem ez az egész, mint halnak a ~. besokall tn ige 1. Belezavarodik,
beparkol tn ige Ottmarad, ottragad eltéved. 2. A tervtáblarajzoló — ha túl sok
valahol (Db95). gépet kell rajzolnia — összekeveri vagy
beporzás fn tréf A tartalékos állo- rosszul vezeti őket a táblán. — beerdőz.
mány behívása. Vö. bezsákol.
bepukkan tn ige Dühös lesz (Db03). bestokiz(ik) ige 1. ts A székre
— berág2, lemegy hídba. (stokira) ruházatát az előírás szerint rá-
hajtogatja. ~za a nadrágot/inget stb. 2. tn
bepulloz ts ige ritk Elrejt valamit
Elkészíti a stoki (I.2.)-t. Először bestokizok,
a többiek elől, titokban elraktároz, ma- aztán megyek mosdani (Nk84/85).
gának saját használatra eldug, nem osztja
meg társaival. Bepullozam egy szál kolbászt beszab fn ritk Beszabályozó szerelő.
a szekrénybe (Er88/89). — elpulloz, titko beszabályoz ts ige tréf Rendet
sít. teremt, fegyelmez, irányít. Majd én be
berág1 Látogató érkezésekor (úgy szabályzom, hogy mikor kelnek fel!
ülve, hogy csak a látogató(ka)t fogadó tár- beszabraj fn ritk Javítóraj. Vö. be
sa láthassa) folyamatos rágó szájmozdula- szab.
tok közepette a hasára mutogat (jelezvén, beszámol tn ige Hangosan számol-
hogy igen éhes, és azonnal fel fogja falni, va az alakzatban haladó katonák lépteit
amit a társa kapott). Menjünk, rág junk be összehangolja: Egy-kettő, egy-kettő…
egyet a gyíktestűnek! (Er88/89). beszélget ~ a –boával.
berág2 tn ige Dühös lesz; bepuk beszélőszerszám fn Rep Üzem-
kan. A hadnagy berágott rám a koszos sur- bentartó, javító műszaki beosztású katona
ranóm miatt (BpA92/93). a légierő szakcsapatainál (Sztk, Pá, Szk).
berángat ts ige Katonának (újra) [— beszélő szerszám ’rabszolga’].
behív. Vö. beránt. beszív tn ige Pórul jár, megjárja;
beránt ts ige Katonának behív. Vö. megszív (Eg96).
berángat. beszkártya fn Hőr Beszállókártya.
beráz ~za a –centit/répát. Az a kopasz figura elvesztette a beszkártyáját,
berben fn Hőr Novemberben lesze- nem találtátok meg? (Fh89/91).
relő határőr (Fh89/91). [— novemberben]. beszódáz tn ige ritk Takarításhoz
bereccsen tn ige Megtörik, lelkileg (sikamikához) szódát szór szét; takaríttat.
összetörik; megmakkan. Vö. beszór.
berepül ~t a –bivalycsorda/–gólya. beszól tn ige 〈Elsősorban újoncok-
nak az öregkatonákkal szembeni „tisztelet-
berezeg ~ a –keze.
len” megjegyzéseire mondva:〉 Megjegy-
bérgyilkos fn ritk, gúny A harcjár- zést tesz, ellentmond; megmagyaráz. Szj:
mű irányzója; toronynyúl. Ne szólj be, nem vagy te telefon!: Ne szólj
berinyál tn ige ritk 1. Megijed. — bele, semmi közöd hozzá; vö. beleszól. A
beguggol a gitt, megmazzan, megrec� kopasz gyík nem szól be az öreg halnak!:
csen, megszisszen, parázol, priccol. 2. pej 〈Fenyegetően:〉 Ne szemtelenkedj!
97
beszop(ik) bevesz
beszop(ik) tn ige Pórul jár, megjár- non fogok szopni. (Fh89/91). Szh: –Kopasz,
ja, kellemetlen, megalázó helyzetbe kerül; mint a taszári ~. 3. Hosszú szárú, vastag
szív. vattanadrág, pufajkanadrág; tundrabugyi.
beszór tn ige Takarításhoz (sikami [— betongatya, betonnadrág].
kához) valamilyen takarítószert szór szét; betongatya fn Hosszú szárú, vastag
takaríttat; ld. sikamika. Vö. beszódáz, vattanadrág, pufajkanadrág; tundrabugyi.
beultráz; vö. még beöntés. Az éjszakai őrségre nem húztam betongatyát,
beszorul Szj: Mi van már, ~tak?: azt hittem, lefagy a tököm. (Fh89/91).
tréf Gyorsabban jöjjenek ki a helyiségből! betonkabát fn Az orosz egyenru-
betakar ts ige Megüt, megver. Szh: hához hasonló, nehéz filcből készült téli
~ lak, mint | Moszkvát a hó(esés); kabát (Hmv).
—| Szent Márk teret a galambszar; (ritk) betonkeverő fn ritk, tréf Olyan ka-
—| Ziaul Hakot a tányérsapka: tréf Megver- tona, aki sokat kavar (ált.: kotnyeles).
lek, ellátom a bajod. — benyom, elkeni a
betonnadrág fn ritk, tréf Vattás téli
száját, falhoz vág, fejébe húzza a stokit,
nadrág; tundrabugyi.
felrúg, kirúgja a surcijából, lecsap, le
nyom (egy sallert), leüt, lever, megfe beugat tn ige 〈Elsősorban újoncok-
jel, megráz, nyom, szétrúg. Vö. még arc, nak az öregkatonákkal szembeni „tisztelet
bever, elnyom, fej, felborzol, felrugdos, len” megjegyzéseire mondva:〉 Megjegyzést
haj, homlok, kiver, lecsap, lefejel, meg tesz, ellentmond; megmagyaráz. Aki be-
kever, megüt, mellpor, pofon, ráver, rúg, ugat a vén rájának, az megszopja! (Fh89/91).
száj, ütifon, ver alatt is. beugázik tn ige 〈Elsősorban újoncok-
bétéesz 1. 〈Különböző beszédfor- nak az öregkatonákkal szembeni „tisztelet-
dulatokban:〉 ritk Nem leszek továbbszol- len” megjegyzéseire mondva:〉 Megjegyzést
gáló. Vö. téesz(es). Beadja a ~t: ritk Le- tesz, ellentmond; megmagyaráz (Fh89/91).
szerel (Ze). [— baszok tovább szolgálni]. beugrik Szj: Ugorjon be a –sapkája alá!
2. fn Hőr Szolgálat szabadnap helyett. beultráz(ik) tn ige Takarításhoz
|| A kedvezmények megvonása mint bün-
Ultra tisztítószert szór szét, takaríttat; ld.
tetés. Kurva anyjukat, ez már a harmadik
sikamika. — felultráz. Vö. beszór.
bétéeszem ebben a hónapban! (Fh89/91).
[— bent töltött szabadnap; esetenkénti tré- beutaló fn ritk, tréf 1. Behívó.
fás feloldása: bunkó tisztek szórakozása]. 2. Fogdajegy.
bétéká –Hátéká-~. bevarr ts ige Laktanyaelhagyás meg-
betép Betépni!: tréf Belépni! 〈a ve- vonásával büntet, megtiltja a laktanya elha-
zényszó elferdített változata〉. gyását; befékez (Szts04).
betol ~ja a –piros biciklit. bevásárlóközpont fn tréf Lakta-
nyai vegyesbolt; büfé; kantin (BpPet03).
beton fn 1. Szj: Úgy bassza/tegye/
–verje oda a lábát, hogy (a ~ alatt) a gi- bever ts ige 1. Szj: Olyat ~ek, a sze-
liszták agyrázkódást kapjanak! –Billeg a med kipereg!: Vigyázz, mert megverlek! Vö.
~?! Szh: Úgy –szájon váglak, hogy matyó betakar. 2. Hőr Lebélyegzi, illetve ellen-
mintát harapsz a ~ba! 2. Hőr A repülő- őrzi az utasok útlevelét a határon való be-
téri kifutópálya. — brötany. || A repülőtér lépéskor (Fh89/91). Vö. kiver. — bekezel.
külső területei (a repülőgépek állóhelyei, bevesz ~i a –bréket; ~i a –nyeles nya-
kifutópályák stb.). Holnap egész nap a beto- lókát. ~i az –őrtablettát.
98
bevezényel biliárd
bevezényel tn ige A katona feljebb biciklizik tn ige ritk, pej Hízeleg;
valójának olyasvalamit mond, amit tré- pedálozik. [— piros bicikli].
fásan parancsként lehet értelmezni. || A bicskás mn és fn Szabolcs-Szatmár-
tapasztalatlan katona valóban parancsol Bereg megyéből való (katona); tirpák.
feljebbvalójának, pl. „Vigyázz!”-t, amikor
bíempí Ld. béempé.
még magasabb rangú katona közeledik
(jóllehet ilyenkor mindig a legmagasabb bigfészmen fn Nagyképű; nagyar
rangúnak kell a parancsot kiadnia). Néz- cú (Szk00). [— ang. big ’nagy’ + face ’arc’ +
zenek oda, még bevezényel nekem! (BpA92/ man ’ember’].
93). — vezényel. bigyó fn tréf Rohamsisak; roham
bevisz ~i az –erdőbe. bili.
bezakkan tn ige Kimerülnek az bihari ~ anakonda—.
idegei; bekattan (Eg96). bika1 fn Lánctalpas (harckocsi)
bezár Szh: ~om, mint a majmot!: ritk vontató sérült harcjárművek mentésére.
〈Fenyegetésképpen:〉 Fogdába csukatom! bika2 fn Újonc; kopasz (Szfv98,
Vö. lesittel. Szts04). [A székesfehérvári magyarázat
bezizzent ts ige ritk 〈Főleg szeszes szerint egyrészt azért bika, mert mindent
italt〉 megiszik. –Csillagvizet ~eni. — drin megbír, másrészt rövidítésként értelmezve:
kel, grebbel, szeszkózik, szűr. bevonuló ifjonc katona].
bezuhan tn ige ritk Bemegy. Vö. bika3 fn Hőr Sorállományú tiszthe-
zuhan. lyettesek hálókörlete (ahová az újoncok
csak az ott lakók külön engedélyével, pl.
bezupál tn ige ritk Bevonul. — an
takarítási céllal léphettek be) (Or91).
gyalbőrbe bújik.
bikás fn (gyak. tsz.-ban) ritk Tüzér; ló.
bezsákol tn ige 1. Eltüntet, meg-
szüntet. 2. A tervtáblarajzoló — ha túl sok bikatej fn pej, tréf Cikóriából ké-
gépet kell rajzolnia — néhányat, amit már szült (híg) pótkávé; bivalytej.
nem bír elvinni, letöröl, nem viszi tovább. bikázik tn ige ritk Hadgyakorlaton
Vö. besokall. [— „Mint a Télapó, beteszi a tábori konyha üstjét vasrúdon viszi. [—
a zsákjába”]. szleng bika ’erős’].
biás fn Az őrszázad katonája (Börs bikcsi mn ritk Jó, remek; penge (Szh
95/96). Vö. bobi. | ~ok: Őrszázad (Börs95/ 81/82). [— szleng bika ’ua.’; vö. bikszi].
96). Vö. őrkutyák. [Mert a biatorbágyi bikken tn ige Megy; zizzen.
laktanyában is ők adták az őrszolgálatot].
bikszi mn ritk Jó, remek; penge.
bicikli 1. Szj: Meglátok egy női ~t, és Bak ~: ritk Ua. (Er). [— szleng bika ’ua.’;
azonnal/rögtön –izgalomba jövök. Szh: vö. bikcsi].
–Tolnám/dugnám, mint a lopott ~t! 2.
bilder fn ritk Rohamsisak; roham
El lehet tolni a (piros) ~t!; Told el a
bili. [?— bili].
~t!: ritk Menj odébb, menj el; hagyj békén!
Eltolom a ~t: ritk Elmegyek. Toljad bili fn 1. Rohamsisak; rohambi
már a ~t!: 〈Felszólítás pl. sorbanálláskor:〉 li. Ö: acél~, mofém~, ólom~, roham~,
Siess, igyekezz! (Szfv98). 3. –Piros ~ 〈ki- vas~. 2. ritk Evőcsésze; csajka1.
fejezésekben is〉. biliárd fn ritk, gúny Újonc; kopasz.
99
billeg boa
billeg Szj: Mit ~!? Gömbölyű a tal- bivalycsorda Szj: Berepült az abla-
pa?!; ~ a beton?!: Ne mocorogjon az kon egy ~: ritk, tréf Az ellenőrző tiszt a kör-
alakzatban állva! Szh: Ne ~jen, mint let rendetlenségét látva feltúrja az ágyakat,
szarka a dögön!: ritk Ua. Vö. brékel. kiborítja a szekrényeket. Vö. gólya.
biluxol ts ige Bámul, néz; sasol. bivalykod ik tn ige Hülye módon,
bimbi fn Rohamsisak; rohambili. ostobán csinál vmit (Le85/86).
bimbó fn 1. Rohamsisak; rohambi bivalyszőke mn és fn ritk, tréf Ci-
li. [— bimbi]. 2. Újonc; kopasz (Szts04). gány (katona); kokeró.
bír ts ige (ált. tárgy nélkül, gyak. bivalytej fn Cikóriából készült
segédigei funkcióban) Tud, képes v. haj- híg pótkávé. — bikatej, buzikávé, néger
landó vmire. Bííírom!: Tudom, képes va- lábvíz.
gyok rá (Er88). Fel bííírom mosni a folyo- bizei ~ rettenetes—.
sót ’〈Kényszerből〉 felmosom a folyosót bizonyítvány –Öregségi ~.
(Er88); ’Nem mosom fel a folyosót’ (Er86).
Bííírok leciccenni a zászlóaljszintre ’Leme- biztos 1. 〈Dicsekvő, büszkélkedő ki-
gyek a z.-re’ (Er88). Gondolom, el birom jelentések nyomatékosítása〉 (Le). Biztos
látni ’〈Igenlő válasz bármilyen parancsra, öt napra megyek haza (Le85/86). Biztos
kérésre〉’ (Szh81–83). Nem bírnék!; Nem nem ma kezdtem! ’Értek én ehhez, ugye-
bírnám!; Nem bííírnám! (Ze88/89); Nem bár!’ (Le85/86). ~ bocs!: 〈Dicsekvő, büsz
bííírom! (Er86); Nem biri! (Szh81/82): kélkedő kijelentések előbbinél erőtelje-
Nem, semmiképpen sem; semmi kedvem sebb, nagyképű nyomatékosítása〉 (Le85/
hozzá! Nem bírnák (!) szopni! ’〈A másik- 86). 2. ~ tápos—.
nak jutott kellemetlen munka láttán bos�- bizserfa fn ritk 〈A szabolcsiak ki-
szantásként:〉 Nem volnék hajlandó ilyes- gúnyolására használt — a legtöbbek által
mit csinálni’ (Ze87/88). Nem bííírunk valódinak hitt — ál nyelvjárási szó〉 Vil-
felkelni ’Nem kelünk fel’ (Er88). Nem biri lanyoszlop. 〈Leggyakrabban a következő
megcsinálni ’Nem csinálom meg’ (Szh81/ mondatban:〉 A lesmester felmászott a bi
82). Nem biri, csak így!; Nem biri más- zserfára (Nk85/86). Vö. bizsergefa, les
képp! ’〈Válasz irigykedő megjegyzésekre〉’ mester, padonpislogó.
(Szh81/82). bizsergefa fn ritk Villanyoszlop.
birka –Hadi ~. 〈Használatáról ld. bizserfa.〉 A padonpislo
birtok fn tréf Gyakorlótér; szöcske2. gó felmászott a bizsergefára ’A macska fel-
bítíer fn BTR–80 típusú páncélo- mászott a villanyoszlopra’ (Ma85/86).
zott gépjármű; nyuszibusz. bliccel tn ige Engedély nélkül távo-
bitliszfejű mn Hosszú hajú (Vp03). zik a laktanyából, megszökik; dobbant.
— hippi, konczsuzsa. Vö. bítzenész, együt blúz fn ritk Bármiféle instrumen-
tes, Kóbor, pípí. tális zene vagy hangszerkísérettel ellátott
bítzenész Szj: Mi maga, ~?!: Túl ének. Nyomatja a ~t: ritk Zenél; zenét
hosszú a haja, vágassa le! Vö. bitliszfejű. hallgat. [— ang. blues]. — rokk.
bivaly fn Hülye, ostobaságot elkö- BMP Ld. béempé.
vető személy; köcsög (Le85/86). BMW Ld. béemvé-.
bivalyarcú fn Hülye, ostobaságot boa fn ritk 1. Beszélget a Ival: ritk
elkövető személy; köcsög (Le85/86). Hány, kiadja magából az ételt; fúj. 2.
100
bobi bohóc
Slag, gumicső; kígyó. | Fali tűzoltótömlő. bociruci 90 mintájú három-, vagy
Elszabadul a ~: A tűzoltótömlővel vizet 96 mintájú négyszínnyomású gyakorlóöl-
locsolnak szét a sikamika előkészítése- tözet; bociruha.
kor (Ta82/83). 3. Hímvessző; fasz. Vö. bociruha fn 90 mintájú három-,
anakonda. 4. Szerződéses katona; boci vagy 96 mintájú négyszínnyomású gya-
(Gyr02). korlóöltözet. — bociruci, bocitarka, tar
bobi fn 1. tréf Őr; őrszolgála- ka, tehénbunda, tehénruha, terepruci,
tot ellátó katona. [— ang. bobby ’londoni terrorruha. Vö. angyalbőr.
rendőr’]. — bagoly, bakter, bundzsi, ce bociruhás fn és mn 1. Szerződéses
ruza, csingacsguk, éjféli bagoly, éjjelibátor, katona; boci. 2. Hivatásos katona; ke
értelemőrző, figyelő, fülesbagoly, kopó, ményváll-lapos. [Gyakorlóöltözetükről,
kutya, kuvik, őrkarcsi, őrkároly, őrku vö. bociruha].
tya, pocsolyás, portás, pitbull, sasszem,
bocis fn és mn 1. Szerződéses kato-
szentinel, talpas (őr), támlás, torony
na; boci. 2. Hivatásos katona; kemény
csősz, varjú. 2. ritk Másodidőszakos
váll-lapos. [— bociruhás].
katona; gumi (Vp03).
bocitarka fn 96 mintájú négyszín
bobizik tn ige Őrt áll, őrködik. [—
nyomású gyakorlóöltözet; bociruha.
bobi]. — bakterol, bódézik, figyel, tám
lázik. bocskaisapka fn ritk Gyakorló-
sapka, a gyakorlóöltözethez rendszeresí-
bobozás fn 〈A kitolásnak, bünte-
tett sapka; ködvágó.
tésnek az a fajtája, amikor az (újonc) ka-
tona könyökére és térdére rohamsisakot bódé fn Az alegység-ügyeletes szolgá-
csatolnak, majd a vizes, habos folyosón lati asztala (a folyosón); bútor (BpA92/93).
meglökik〉; gokartozás (Szts04). bodega fn 1. ritk Őrbódé; kutyaól.
boci fn Szerződéses katona. [— bo 2. Őrtorony; torony.
ciruhás]. — boa, bocimaci, bociruhás, bodegás fn és mn Hátul bódészerű
bocis, csillagharcos, csillag(os), csillag felépítményes teherautó (műhelykocsi, rá-
vadász, dzsiájdzsó, emzárolt/emzé baka, dióállomás). ~ csepel: Ilyen Csepel teher-
ezernapos rüszü gyalogos, fekete-száj autó. (Ma84).
padlású, gyűrűsféreg, íkúcsinovnyik, kis bódézik tn ige ritk 1. Őrségben van,
baszdszájba, laza, obsitos, ólomkatona, az őrbódéban teljesít szolgálatot; bobizik.
óvodás, örömkatona, rambó, szerdzsó, 2. Szolgálatot ad; belobizik. Vö. bel
szerdzsóleóne, szerdzsós, téeszes, zsoldos. bódé.
bocibulbon Ld. bocipullman. bódiguszti fn tréf Cigány katona;
bocibulman Ld. bocipullman. kokeró (Vp03). [— Bódi Guszti, a roma
bocigeci fn durva Hivatásos kato- Fekete Szemek együttes énekese].
na; keményváll-lapos (Nyh02). bogrács fn ritk, tréf Rohamsisak;
bocimaci fn Szerződéses katona; rohambili. Vö. fazék.
boci. [— Buci Maci, egy gyermekújság bogyó fn Rohamsisak; rohambili
címe és névadó figurája]. (Szts04).
bocipullman (ritk. bocibulbon, bohóc fn 1. Szj: –Öreg vagyok én már
bocibulman) fn tréf, gúny Személyszállítás- ~nak! Köpje ki/Nyelje le a bohócot!: Ne
ra használt marhavagon. — pullman. nevessen! Vö. vigyorog. 2. (Ki)polí-
101
bohóckodik borsóföld
rozza/fényesíti a ~ot: Önkielégítést végez; bolhás fn ritk, Hőr 1. Kutyakikép-
zsibizik. 3. gúny 〈Összetételek utótag- ző. 2. Kutyás járőr.
jaként ’vmivel foglalkozó katona’ jelentés- bólint tn ige ritk, Rep 〈A repülőgép〉
ben〉. Ö: madzag~, zsinór(os)~. 4. ritk, lezuhan.
tréf Kézi adó-vevő rádió; bohócrádió. bólogató fn A magasságmérő radar
bohóckod ik tn ige ritk, pej Gya- kezelője (Db03). [A magasságmérő radar
korlaton vesz részt. Vö. nyulászkodik. tükre vertikális mozgású, működésekor
bohócpolírozás fn Önkielégítés; olyan, mintha bólogatna].
marokmarcsa. bolond Szj: –Öreg vagyok én már
bohócrádió fn ritk, tréf Kézi adó- ~nak! Szh: Annyi –napod van, mint ~nak
vevő rádió. — bohóc, retikül, szokol. az intézetben/zárkában.
bohócruha fn Kimenőöltözet; ki bolondokháza fn ritk, gúny Pa-
menő (Szfv98). rancsnoki épület; fehérház.
bojler fn Nagy testű, kövér katona boniemes ~ táska—.
(Ma84). bor Szj: Elment ~ért: tréf 〈Felelet-
bokacsatos ~ bakalajos: Hőr, tréf ként, ha valakit keresnek:〉 Nem tudni,
Frissen bevonult határőr; újonc (Or91). hová távozott. Elment Homokkomáromba
bokáncs fn Bakancs; surranó (Szts borért ’Ua.’ (Nk85/86).
04). [— boka × bogáncs × bakancs]. boricilin fn tréf Bor ( Ju03). Vö.
bokor Szj: Egy ~, egy árok, hopp!; R: söricilin. [— bor (ami „gyógyszer”) × pe-
Egy ~, egy árok: jaj, anyám, nem látok!: ritk, nicillin].
gúny 〈Lövészeket jellemezni és bosszanta- borít tn ige Kiszökik a laktanyából;
ni akaró kifejezések〉. Vö. bokorugró. dobbant.
bokorarcú mn és fn ritk, tréf Boros- borjú fn ritk, tréf Hátizsák; mál
tás arcú (katona). — bundásszájú, csubak hagyík.
ka, kefeképű, smirgli, sündisznó. Ld. még bornyú fn Hátizsák; málhagyík.
borotva, Castro, (fog)kefe, hal, harc bornyúfejű fn Újonc; kopasz (Bp
kocsiakadály, kefeképű, kinéz, kombájn, Pet03).
lefogy, macskakaki, macskaszar, pina,
pofa, sündisznó, szőr(ös) alatt. borotva Fogdára küldte a It: ritk,
tréf Nem borotválkozott, borostás; vö.
bokorjárőr fn ritk, tréf, Hőr Éjsza- bokorarcú. Szj: Máskor hajoljon közelebb
kai járőr a zöldhatáron. a Ihoz!; (ritk) Álljon egy lépéssel közelebb
bokorugró fn tréf, gúny 1. a Ihoz!; (ritk) Betörő járt a körletben, és
Lövészkatona; nyúl. Vö. bokor alatt. ellopta X. Y. Iját!: Ua.
2. ritk Felderítő; gyík2. borravaló fn ritk Illetmény; zsold
boksz Hőr fn Legénységi háló- (Vp03).
körlet; putri (Fh89/91). Ébresztő az ál- Borsodi R: Leg jobb –sör a ~, attól
lománynak, szakadjunk ki a bokszokból! megy a harckocsi. Ha elfogy a ~, eladjuk a
(Fh89/91). harckocsit, veszünk rajta ~t!
bokszi fn és mn Cigány; kokeró. borsóföld fn gúny Olyan pálya
bokszos fn és mn Cigány; koke gép, amelyről nem ugrott le még egy cso
ró. ~ magyar: Ua. (Kfh92/93). mó2 sem (azaz a tulajdonosának még sok
102
borz broáf
ideje van hátra a leszerelésig); görcskötél vája: ritk, tréf Ua. (ti. mindenki szereti)
(BpA92/93) Vö. kábeldob. (Er86, 88).
borz Szh: –Szív, mint a torkos ~. brácsás mn és fn Konyhaszolgálatos
bot –Öregségi ~. Szh: –Véged van, (katona); csellós (Vp03). [— csellós].
mint a ~nak! bráner fn 1. Hímvessző; fasz.
botkormány fn ritk, tréf A tábori Elkapja/megszívja a ~t: Bosszúság éri;
latrina kapaszkodója. pórul jár, megjárja; kellemetlen, megalá-
botkormányos ~ vécé: ritk, tréf Tá- zó helyzetbe kerül; megszív(ja). 2. ritk
bori latrina; gravitációs budi. Bosszúság; kellemetlen, megalázó helyzet;
ennek elviselése; szívás. 3. Kitolás; szívatás.
botos Hőr Téli őrségben használt, a
csizmára ráhúzható, fatalpú halinacsizma. bránerezés fn ritk 1. Bosszúság;
kellemetlen, megalázó helyzet; ennek elvi-
botrafagyott fn Jégkrém (Ha90). selése; szívás. 2. Kitolás; szívatás.
bozótpatkány fn Felderítő; gyík2. brazil fn és mn Cigány; kokeró. ~
bömbölő fn Rohamsisak; roham egység: A szinte kizárólag cigányokból álló
bili (Szk00). harckocsizó zászlóalj (Nk90/91).
bőr1 ~ alatt hozza/viszi be a szeszt: brék1 fn Hímvessző; fasz. Beveszi
ritk Részegen tér vissza a laktanyába. Szj: a ~et: ritk Bosszúság éri; pórul jár, megjár-
Húzzon ~t a fogára!: tréf Ne vigyo- ja; kellemetlen, megalázó helyzetbe kerül;
rogjon! Húzzon ~t a fogára, mert ha én megszív(ja).
húzok, azt fitymának fogják hívni! Ua. Vö.
brék 2 fn ritk, tréf Békaügetés; brekk.
vigyorog.
[— ang. break × brekk].
bőr2 fn ritk Női tiszt. [— szleng bőr
brékel tn ige 1. 〈Többnyire alak-
’nő, lány’].
zatban〉 mocorog, mozgolódik. 2. ritk,
bőranyu fn ritk, tréf 1. Önkielégítés. tréf Nem alakiasan mozog. — diszkózik1,
2. A kéz önkielégítéskor. Marokmarcsa. dzsasszol, dzsesszel, dzsettel, kolbászol,
bőrfejű fn és mn ritk, gúny Újonc, macizik, szambázik. Ld. még áll, billeg,
első időszakos katona; kopasz. buszkerék, forgolódik, forgópisztoly,
bőrgulyás Babgulyás, amiben Grease, ipari kamera, korzó, Pepsi-sziget,
csülökről lefőtt (szőrös) bőr is található periszkóp, táncol, Travolta-képző. 3. ritk
(Börs67). Kiszökik a laktanyából; dobbant. Ik: el~.
bőrmester fn ritk, gúny Őrmes- brekk fn ritk, tréf Békaügetés. —
ter; őrmi. brék2. Szj: ~be le!: ritk Guggolásba le!
bőrnagy fn tréf Őrnagy; szarnagy. brekkel tn ige ritk Békaügetésben
bőrnyakú fn és mn ritk, gúny ugrál. [— brekk].
Újonc; kopasz. brezsnyevsapka fn Téli gyakorló-
bőrszisz fn Férfi nemi szerv; fasz sapka; usánka.
(Or95). brihi fn ritk Pihenés, lustálkodás;
börtön fn 1. Szh: –Kevés, mint ~ben a pihi. [— pihi].
vészkijárat. 2. Laktanya; hotel (Szk00). briós –Teker egy ~t.
bözsi fn ritk, tréf Mozgókonyha; broáf mn és fn Ellenszenves (kato-
gulyáságyú (Er86, 88). ~, az ezred kur- na); geci (Szk00).
103
brokesz bukta1
brokesz fn ritk Hímvessző; fasz. buffogó fn Tüzér, ágyútarackos ka-
[?— brovling ’browling’; bráner]. tona; ló.
broki fn Hímvessző; fasz. [?— brov buffos fn Tüzér; aknavetős; ágyú
ling; bráner]. tarackos katona; ló. (A marcali laktanyá-
brómoshipós fn gúny Tea; lólé ban, ahol sok (előfelvételis) tüzér volt, a
(Gyr02). buffos, kezelő, tüzér kifejezéseket sértésként
is használták.) [— buff].
brömbi fn BMP–1 gyalogsági harc-
jármű; nyuszibusz. bufter fn Tüzér, ágyútarackos kato-
na; ló.
brötany fn ritk, Hőr A repülőtér ki-
futópályája; beton. [— Bretagne × beton; bugázik ts ige 1. Lop (Db03); be
szójáték]. nyel. 2. Titokban csinál valamit (Eg96).
brummogás Szh: –Kevés (vagy), mint bugi I. mn ritk Jó, remek; penge
Maci/Mackó sajtban a ~. (Er). II. fn ritk 〈Szóösszetételek utótag-
jaként:〉 Vmilyen szolgálat. Telephely~:
BTK Ld. bétéká. Tárolóhelyiség-ügyelet; telephelyi őrszol-
BTSZ Ld. bétéesz. gálat (Er). Ö: cselló~, konyha~, őrség~,
bubi fn ritk Rohamsisak; rohambi ultra~. (Er).
li. [— bukóbili × bubi, kártyalap]. bugis mn ritk Kiváló, remek; penge.
buborgás fn Hadgyakorlat; gyak búgócsiga –Öreg mélytengeri iszapszívó ~.
szi1 (Szts04). buhan Ik: elbuhan, megbuhan.
buckalakó fn Lövész; nyúl (Db02). bukó fn Rohamsisak; rohambili.
Buddha Szh: Többet –ül, mint ~. [— bukósisak].
budi –Robbantott ~. Gravitációs ~/ bukóbili fn Rohamsisak; roham
vécé: a) ritk, tréf Tábori latrina. b) bili (Szk00).
Műanyag mobilvécé. Kapaszkodó rend- bukósisak fn Rohamsisak; ro
szerű ~: ritk, tréf Tábori latrina. — bot hambili.
kormányos vécé, sorozatlövő. bukott mn-i in Lelepleződött,
budibogár fn ritk, pej, gúny Vécét 〈emiatt esetleg〉 leváltott. ~ őrség: Az el-
takarító katona. lenőrzés során kiderült hiányosságok mi-
buff fn (Nagy hangú, nagy kaliberű att megfenyített őrség. ~ postás, tizedes:
tűzfegyver:) 1. Löveg, ágyú; tarack. Kisebb-nagyobb szabálytalanságok miatt
|| ritk 152 mm-es löveg (Ma87/88). Le- leváltott postás, lefokozott tizedes. [—
gelteti a ~okat: ritk Telephelyügyeletben szleng lebukik ’lelepleződik’].
van. Ö: öcsi~. — csúzli1, kerekespuska. bukováré Ld. bukovári.
2. Aknavető; bukta2. 3. ritk Kézi bukovári (ritk. bukováré) fn ritk,
páncéltörőrakéta-vető fegyver; erpégé. tréf Lelepleződés, lebukás; bukta1.
4. ritk Harckocsi; háká.
bukta1 fn Lebukás, vmilyen szabály-
buffcsősz fn ritk, tréf Telephely- talanság, lazaság, hiányosság lelepleződése.
ügyeletes. Bukta van! ’Lebukás történt!’ (Nk85/86)
buffkalap fn ritk Rohamsisak; ro [— szleng lebukik ’lelepleződik’]. — bu
hambili. kováré, bukovári, buktautca, serc.
104
bukta² buszkerék
bukta² fn 1. Aknavető. Ö: kis~, bundás fn 1. ~ mikrofon—. 2.
nagy~, öcsi~. — buff, kályhacső, ma (Frissen bevonult) újonc katona; kopasz.
kett. 2. ritk Az aknavető lövedéke; malac. bundásszájú mn és fn Borostás
buktafon fn ritk, tréf Belső telefon, arcú (katona); bokorarcú (Szabsz03).
orifon; obifon. [— bukta¹]. bundzsi fn 1. ritk Őr, az őrtorony-
buktajani fn ritk, gúny Aknavetős ban szolgálatot ellátó katona; bobi. 2.
katona, az aknavető kezelője; ló. Őrség, őrszolgálat (Sztk97); őrségbugi.
buktás fn Aknavetős, az aknavető [?— bungi].
kezelője; ló. Ö: kis~, nagy~, öcsi~. bungi fn ritk 1. Búvóhely, ahová
buktautca fn (nem ragozható) ritk, a katona ált. vmilyen munka elől elbújik
tréf Lelepleződés, lebukás; bukta1. (Szh81/82). 2. A búvóhelyen való pihenés;
sunnyogás (Szh 81/82). Vö. pihi. 3. Az
buktázik tn ige ritk Lebukik; sza-
őrök pihenőhelye, őrszoba. Ö: heppa~.
bálytalanság, hiányosság kiderül. [— buk 4. Olyan beosztás, ahol nem kell dolgozni
ta1]. (Le85/86). [— bungalló].
bula fn Női nemi szerv. — ásó
bungis 1. mn és fn A munka alól
nyom, fasztarisznya, kagyló, tépőzáras. kibújó, a feladatot el nem végző; a felada-
bulafon1 fn 1. Kézi páncéltörőgrá- tok kiosztásakor, elvégzésekor eltűnő (ka-
nát-vető fegyver; erpégé. 2. ritk Hímves�- tona); sumák. 2. mn Könnyű, semmilyen
sző; fasz. Megszívtuk a nagy harci bula- teherrel nem járó. Nagyon bungis állása
font ’Alaposan megjártuk, kitoltak velünk’ van (Le).
(Nk84/85). [2. — 1. — bula ’női nemi bungizik tn ige 1. Elbújva pihen;
szerv’ — buff?]. vö. pihizik. 2. Kibújik a munka alól, nem
bulafon2 fn ritk, tréf Telefon. [— csinálja meg; a feladat kiosztásakor, végre-
bulafon1; buktafon, orifon, telefon]. — hajtásakor nincs jelen, elbújik; sunnyog
bakelit, bell, tébéká, tyúkbeles2. Vö. (Le). Ik: ki~ [— bungi].
ütifon. bunkerszar –Szőrös, mint a háromna-
bulafonos fn A páncéltörőgránát- pos ~. Úgy néz ki—, mint a kéthetes ~.
vető fegyver kezelője, az ilyen fegyverrel bunkó fn Nem robbanófejes lőtéri
felszerelt lövészkatona. erpégégránát. — öcsi.
buldózer fn 1. Motoros ~, nyeles bunkóalak fn ritk, tréf Bukóalak
~: ritk, tréf Gyalogsági ásó; gyalásó. Ö: 〈egyfajta lőtéri cél〉. [Szójáték].
nyúl~, nyuszi~, serte~. 2. Mások ro-
bunkóképző fn pej 1. Hivatásos
vására előnyt szerző katona; pedálgép.
tiszt- v. tiszthelyettesképző intézet. — gyö
buli fn ritk 〈Összetételek utótag- kérképző, majomképző. 2. Tisztesképző
jaként:〉 Gyakorlat. Ö: bakony~-balhé; iskola; gladiátorképző.
egyes~.
busz Szh: Olyanok, mint a nyolcas ~:
bummbili fn Rohamsisak; roham mindig visszatérnek!: 〈A tartalékos kato-
bili (Kisk). nákat gúnyoló mondás〉 (Gyr02).
bummos fn és mn (gyak. tsz.-ban) buszkerék Szj: Mi maga, ~?!: ritk
ritk, gúny Tüzér; ló. Ne forgolódjon! Vö. brékel. Szh: Forog,
bunda Szj: –Még össze sem söpörték a mint a ~: 〈Alakzatban〉 mocorog, forgoló-
Iját. dik; brékel.
105
buszmegálló bűzmanó
buszmegálló fn tréf 1. Alakulótéri buzilámpa fn ritk Riadólámpa; rics
dísztribün. — buszváró. 2. Őrbódé; lámpa.
kutyaól (Db02). buzipendely fn ritk, Hőr Hálóing.
buszváró fn ritk, tréf Alakulótéri — buzi.
dísztribün; buszmegálló. buzivíz fn pej Alkoholt nem tar-
buta Szh: Olyan ~, hogy az IQ-ja talmazó v. rossz minőségű ital (ált. üdítő-
nem éri el a szobahőmérsékletet: Nagyon ital, ritk. tea). — csatos bambi, dühítő,
buta (Ce83/84). Vö. köcsög. R: Igen/le- honvédfröccs, hülyítő, lónyál, négerve
gyen ~, nagyon/legyen erős: ebből lesz az rejték, vizesszóda.
–aknavetős!
buzizsúr fn ritk, tréf 1. Osztályso-
bútor fn 1. Az alegység-ügyeletes rakozó (DbK). Vö. dizsi. 2. Zuhanyzás az
szolgálati asztala (a folyosón). Mekeg a ezredfürdőben (Ze).
~nál: ritk Alegység-ügyeletesi szolgálatban
van; belobizik. Szj: ~t szíjra!: ritk, tréf büdös 1. Szh: (ritk) ~ vagy, mint a
Azonnal menj a szolgálati asztalhoz! 〈Az puma (Szh82/83). 2. ~ kopasz—. ~ hócsin—.
ügyeletesnek címzett elferdített parancs büdöske fn és mn Cigány; kokeró
[— Fegyvert szíjra!], ha (szabálytalanul) (Db02).
éppen nem az asztalnál tartózkodik〉. büdöslábú ~ kuplunggyilkos—.
Ragadj a ~hoz!: ritk, tréf Ua.; menj a szol-
büdöstalpú fn és mn ritk, pej Újonc;
gálati asztalhoz, és maradj ott! Te csak
tapadj a ~hoz!: 〈Alegység-ügyeletesnek kopasz.
vagy helyettesének mondva:〉 Maradj a bűnöző fn ritk Megfenyített, fog-
szolgálati helyeden! (Szfv98). — bódé, dabüntetését töltő (vagy letöltött) katona;
deszka, űasztal. 2. ritk Alegység-ügye- fogszis (Vp03).
letes; belgeci. büntetés fn pej Étkezés (reggeli,
bútoros fn ritk Alegység-ügyeletes; ebéd, vacsora); tápolás.
belgeci. [— bútor]. büntetés-végrehajtás fn Lakta-
bútorőrség fn Alegység-ügyeleti szol- nyai fogda; fogszi (Szk00).
gálat; belszolgálat (Szfv98). [Vö. bútor]. bünti fn Fenyítés, laktanyafogság;
butt (állítmányként v. az állítmány helybetopi (Szts04).
ragozhatatlan részeként, mn-i v. fn-i ál- bürrög Szj: Bürrög jön!: ritk 〈Utasí-
lítmányhoz némileg hasonló szerepben) tás a tiltás ellenére motoros fókával felmo-
Butt!: ritk Kész! Vége van! Annak már be-
só katonának:〉 Berregjen!
fellegzett! (Szh81/82). Annak már butt!:
Annak már befellegzett! (Szh81/82). [— büti fn ritk, Hőr Bázis-ügyeletes tiszt.
kaput/kaputt ’odavan, tönkrement, vége’]. [Hiv. röv.; vö. üti].
— gatter. bűvöskocka Szh: Annyi –napja van,
búzavirág fn ritk Rangjelző csil- mint In a variációk.
lag a váll-lapon; krumplivirág. bűzbogár fn Ritkán tisztálkodó ka-
buzi fn ritk, tréf Hálóing; buzipendely. tona (Db02).
buzikávé fn ritk, pej Kávé, melybe bűzmanó fn Vegyivédelmi katona;
tej helyett vizet tettek; bivalytej. vévés (Db02).
106
C
CA ritk, tréf 〈A szovjet katonák váll- cél Szj: ~ a varjú alsó széle közepe!:
lapján látható rövidítés [— Советская ritk (A lőgyakorlaton használt célmegha-
Армия (tkp. Szovjet Hadsereg)], mely- tározás tréfás megváltoztatása, a lőtereken
nek jelentése a tréfás magyarázat szerint:〉 ugyanis sok a varjú). Hasra! Fekve tölts!
1. Kemping Afganisztán. 2. CA — MN: ~ a fekvő nőalak alsó széle közepe!: ritk 〈Ua.,
〈Ua. a Magyar Néphadsereg nevének rövi- a lőparancs teljesebb alakjának erotikus
dítésével együtt:〉 Cél Amerika! — Menje- asszociációk alapján történt elváltoztatá-
tek nélkülünk! (Szk88/89). sával〉. ~ a kátrányos mellalak alsó széle
cakci fn ritk, tréf Szakaszvezető; közepe!: 〈Vizelés megkezdésekor mondott
szakszi. kifejezés:〉 Hát akkor pisiljünk! (Hmv70/
Camping Szh: –Kevés, mint ~ sajtban 71). Vö. vizelés. [Ti. a vécében nem piszo-
a sátorrúd/sátorvas. árok voltak, hanem egy kátrányos falfelü-
let, az alján elfolyóval].
cápa fn ritk 1. –Öreg ~. 2. Rakétás
(DbK). cella fn 1. pej Hálóterem, körlet;
putri. 2. Laktanyai fogda; fogszi (Szk00).
cápafog fn ritk A bakancs talpré-
szének szegélyén (elsősorban az orránál) céllövölde fn tréf Lőkiképzés; lőkik.
levő rovátkák. célszerű K: Se nem ~, se nem prak-
cápafogas mn ~ a surranó: A ba- tikus, ellenben roppant katonás: 〈Értelmet-
kancs talprészének recés szegélye az ott len feladatra, utasításra mondták〉.
lévő szennyeződés miatt csíkosnak látszik. cénápolyi fn 1. C-vitaminos/cit-
Vö. megharap alatt. romos (?) nápolyi. 2. pej „C” kategóriával
Castro 1. Mi az? Indul a Fidel Cast besorozott, ezért bizonyos feladatok vég-
ro-választáson?: tréf 〈Figyelmeztetés, hogy rehajtása alól felmentett katona; vö. ka
máskor alaposabban borotválkozzon meg, tegóriás. [2. — szójáték: 1. — hiv. röv. az
borostás〉. Vö. bokorarcú. 2. 〈Köznév- étlapokon].
ként:〉 ld. kasztró. centi fn 1. 〈Ált. közönséges 150
Ceauşescu Ld. Csaucseszku. centiméteres mérőszalagból, szabócenti-
méterből benzinbe áztatással (színezéssel)
cefi fn ritk Szeszes ital; szeszkó. [—
készített, a benzintől feltekert alakban
cefre]. megmerevedett, tartóra szerelt〉 katona-
cefre fn Bármilyen szeszes ital; centi 〈ami az öregkatonák leszerelésig
szeszkó. hátralevő 150 napjának visszaszámlálására
cejka fn Írnok; tinta (Szk00). [— szolgál, minden nap levágva belőle a meg-
cerka]. határozott időpontban egy centiméternyit.
107
centi centi
Egyben az „öregség” szimbólumaként és kicsit bevágja. [A szóhasználat az aknák,
tárgyi jelzéseként is funkcionál.〉 Vö. co kézigránátok működésére utal. Ugyan-
lostok, kopaszkábító kézi –készülék, így: robban a ~.] Szj: (Vigyázz!
legyező, ostor. Táposfülszaggató ~: ritk Még) megéget (a ~)!; Megégeti a kezét/
Fűrészfogszerűen kiképzett végű fémcenti, kezed!: (Tréfás „figyelmeztető” felkiáltás,
ami alaposan megcsípte a fület, bár álta- ha a centi illetéktelen kezekbe (különösen
lában csak fenyegetésre szolgált a másfél újoncéba) jut). A ~ az égig ér; A ~ a
évig szolgáló katonák részéről. (A centivel klubszinttől a földig ér; A ~je körbe éri
kapcsolatos szokások, szertartások és mű- az alakulóteret; Elhúzza a ~ a kezem;
veletek részletes leírását ld. KSzil. 23–31). Ezzel a ~vel még egy mamutot agyon lehet
(Em)zárolt ~: Már elkészített, de még ütni; Kirántja a ~ a sorból; Még sár-
nem használt, gumigyűrűvel összefogott kányt lehet eregetni a ~jével; Azzal a ~vel
katonacenti. Robban a ~/százötven: egy ügyetlenebb indián még hat cowboyt fog;
(Elérkezett a leszerelésig hátralevő száz- A ~d vége Vlagyivosztok alatt csattog:
ötvenedik nap, amikor) levágják az első ritk 〈Ált. a mondatba beépült alakban első
centidarabot, megkezdődik (ált. ünnepé- és másodidőszakos katonák bosszantására,
lyes szertartás közepette) a centi vágása. esetleg öregkatonáknak ugratásból mond-
(Ha mód van rá (erre a célra gyak. rejteget- va:〉 Újonc vagy! Soká fogsz még leszerel-
nek a katonák füstbombát, petárdát, sőt ni! [Ti. a centi, mely a hátralevő napokat
trotilt is), valóban robbantanak is; vagy ha mutatja (első, másodidőszakosaknak nincs
ekkor tájt lövészet van, puskából, ágyúból is), még nagyon hosszú, ill. vastag, nehéz.
stb. lövik ki a százötvenedik centidarabot. Vö. dakkerék, kábeldob, malomkerék.]
Esetleg hasonló ünnepély kísérheti a szá- Még el sem ültették azt a fát, amiből a ~d
zadik és ötvenedik centidarab levágását készül: (Újoncnak mondva:) ritk Nagyon
is:) Robban a száz/ötven. Berázza/ soká fogsz leszerelni! Szh: A ~d olyan
(ritk) bemutatja a ~t: 〈Esetleg tárgy nélkül vastag, mint a KRAZ-kerék: ritk Ua. R:
is:〉 A centit hivalkodóan, tüntetően meg- Kopasz rüszü, nézz az égre, | messzi még a
rázza, vkinek az orra alá dugja, megmutat- ~d vége!; —| égig ér a ~d vége!; Kopasz
ja (ált. azért, hogy a leszerelésig hátralevő rüszü, nézz az égre, égig ér a ~d vége: azon
kevés napjával dicsekedjen, ezzel másokat számláld ezer napod, csőszájfékbe verd a fa-
bosszantson; ill. mások hasonló szándékú szod!; ~n inkább mérd a faszod, rövidebb,
cselekedetére válaszoljon). Vö. Előveszem mint ezer napod!; Elmegyek, hogy öreg
a centit, és lekopik, mint a picsa! ’〈A pa- lehess, kis/hogy kezedbe ~t vehess (azon
rancs, kérés teljesítésének megtagadását számláld ezer napod, vaságyadon verd a
az öregkatona a centi megmutatásával faszod)!: tréf 〈Az öregkatonák másodidő-
jelzi a (nála később bevonult) társának〉’ szakosokat bosszantó rigmusa, (ritk. éne-
(DbK88). Játszik a ~vel; rázza a ~t: A kelve)〉. [Ti. a másodidőszakos katonák
feltekert állapotban megmerevedett centit centiviselésre csak az öregkatonák leszere-
megrázza, hogy az le s fel ugráljon. (Ekkor lése után, vagy az ez előtti ötvenedik nap-
szokás megkérdezni: Hanyas a menet- tól jogosultak. A rigmus szövege egy régi
ütem?: ritk Hány nap van még hátra? Vö. sláger szövegéből származik: „Elmegyek,
még: az –idők szava.) Kiélesíti a ~t: A hogy boldog lehess…”]. Beléd estem, mint
centi vágása után a következő napi dara- ló a gödörbe, ~t is foghatsz, de csak jövőre!:
bot mindkét oldalról háromszög alakban Ua. (Ha88/89). ~m, ~m, mondd meg
108
centifa cici
nékem, | ki lesz itt a jövő télen/héten? — Kis cerkabajnok fn tréf Írnok; tinta.
gazdám, te nem lehetsz, én elfogyok, te el- cerkahegyezés fn Önkielégítés;
mehetsz! (Konkrét szituációra alkalmazott marokmarcsa (Kap03). [Vö. cerka 1.]
változatai is ismertek:) —| ki marad itt cerkás fn 1. Kapus szolgálatot adó
e vidéken?; —| ki marad bent a jövő hé- katona; portás (Szts04). [— cerka 2.]
ten?; (Részben az újoncok bosszantására:) 2. tréf Írnok; tinta.
Kis ~m, mondd meg nékem, hány kopasz
van e vidéken? — Te, kis gazdám, nem le- cerkaszolgálat fn 1. Őrszolgá-
hetsz: én elfogyok, s te elmehetsz! (DbK88). lat; őrségbugi. 2. ritk Telephelyszolgálat
–Kopaszokat égeti a ~, nem szeretnék újra (BpPet02). [— cerka 2.]
kopasz lenni! Ö: tápos~. — cenya, cenyó, cérna –Műszaki ~.
műszer, újonckábító. 2. ritk, tréf Vécé- ceruza fn 1. ritk Hatszög alakú
papír. — kábeldob, kopaszcenti, lyuk őrbódé; kutyaól. 2. Őrtorony; torony
szalag. (Szk00). 3. Az őrbódéban szolgálatot
centifa fn ritk Faléc, melyre az tevő katona; bobi (Szk97/98). 4. ritk
öregkatonák az utolsó ötven nap centijét Írnok; tinta.
ráragasztják; ostor. cet –Öreg ~; –vén ~.
centis ~ baka—. cétea fn Citromos tea. [Hiv. röv.;
centitartó fn 〈A leggyakrabban az étlap kiírásából. A tréfás magyarázat
kézigránát biztosító szegéből reszelt vagy szerint ’cementes’ vagy ’cukros tea’ lehet a
rézből esztergált (kézigránát alakú)〉 fém- rövidítés jelentése.] Szj: Megfordul még
szerkezet, melyre a centit csavarják. Olyan a Idban a tengeralattjáró (ti. olyan sokat
kopasz— vagy, hogy a ~d rezének bányáját kell még katonaként meginnod): ritk, tréf
még föl se fedezték! Soká fogsz te még leszerelni, újonc vagy
még! A leszerelésig még annyi It fogsz
centitemetés fn A centi levágott
meginni, amennyi a toronyba fér!: Ua.
darabjának nagy ceremóniával (siratónó-
(Nk84/85). Vö. még leszerelés, tea alatt.
tával, gyertyával, vegyivédelmi öltözet-
ben) az újoncok által történő eltemetése cévitamin Ld. C-vitamin.
(leggyakrabban a nevezetes 150., 100. és 50. Challenger Szj: –Öreg ember nem ~
centidarabé). (egész nap az ágyban lebzsel).
centivágás fn Az adott napot jel- Chicago Ld. csikágó.
képező centidarab meghatározott időpont- cicanadrág tréf fn Gyakorlónad-
ban (ld. KSzil. 28–29) történő levágása. rág. Vö. gyakszi2.
centizik tn ige ritk Az adott na- cicc isz Cicc!: ritk Mozgás! Indulás!;
pot jelképező centidarabot levágja. zizz1. [— ciccen].
cenya fn ritk Katonacenti; centi. ciccen tn ige ritk 〈Ált. igekötős alak-
cenyó fn ritk Katonacenti; centi. ban:〉 Megy, mozog; zizzen. Ik: ki~.
cerka fn 1. ritk, tréf Hímvessző; fasz. cicereg tn ige ritk 〈Ált. igekötős
2. Fából készült (hatszögletű, hegyes tete- alakban:〉 Lassan, komótosan megy, mo-
jű) csúcsos őrbódé; kutyaól. 3. Őrtorony; zog; zizzen (Er). Ik: ki~.
torony. 4. Írnok; tinta. 5. Laktanyai cici ~re vesz vkit: ritk Kellemetlen-
fogda; fogszi (BpPet03). [— ceruza]. kedik neki, ellátja a baját; kellemetlen,
109
cidribili C-vitamin
megalázó helyzetbe juttatja; kitol vele; civis mn és fn Debreceni (származá-
megszívat(ja). Vö. hosszúcici. sú katona); hurkás.
cidribili fn ritk Rohamsisak; ro coca fn Víz, Ultra mosópor és cipő-
hambili. Vö. majrékalap, rinyasisak. krém keveréke gumikesztyűbe töltve, amit
cigi Szj: ~ elnyom, füst elcsavar!: tréf az újoncok szobájába dobnak, hogy azt fel
Cigarettázást abbahagyni! Vö. csikk. kelljen takarítaniuk.
Szívjátok el a ~t, nekem már nincsen időm!: cókamóka fn ritk, tréf Szekrény-
tréf 〈Öregkatonák mondása a többieket rend-ellenőrzés. [— cókmók ’holmi’; vö.
ugratva:〉 Én már hamarosan leszerelek! fókamóka].
cigipénz fn tréf Illetmény; zsold. colostok fn (Különc) katonák cen
ti funkcióban használt időmérő eszköze.
cigó fn Cigány; kokeró. 〈Elterjedt használata csak ott van, ahol a
ciha fn Hőr Az utasoktól, személy- katonák egy része az alakulat jellegéből
zettől kapott vagy szerzett étel, ital, ciga- fakadóan (pl. repülésirányítók) a tényle-
retta stb. Jól dugd el a cihát, nehogy kiszúrja ges katonaidő leszolgálása után még tar-
a löket! (Fh89/91). talékosként tovább szolgál (ráhúz), s ezt a
ciház tn ige Hőr Az utasoktól, sze- pluszidőt mérik a colostokkal〉.
mélyzettől ételt, italt, cigarettát stb. kér copfos Szh: Olyan –kopasz/–sivár
vagy szerez (Fh89/91). Ik: le~. vagy, hogy hozzád képest a grillcsirke/vil-
cimbi fn ritk 〈Megszólítás〉; dzsa
lanykörte ~ indián.
komó (Ma84). cowboy Szj: Azzal a –centivel egy
ügyetlenebb indián még hat ~t fog.
cimmog tn ige ritk (Vissza)beszél;
megmagyaráz. Nem cimmog a kopasz gyík! cowboyos ~an alszik: ritk, tréf Felöl-
’Újonc, ne tégy megjegyzést az elhangzot- tözve, megvetetlen ágyon alszik. Vö. ügyal
takra!’ (Mf88/89). Ik: meg~. ban van.
cucimuci fn ritk Felszerelés; [— cucc].
cipzár Szj: Maguknál ~ van (az –aj-
tón)?! cumi fn 1. Bosszúság, kellemetlen,
méltánytalan, megalázó helyzet; ennek az
cirmog tn ige ritk Lassan, komóto-
elviselése; szívás. ~ra vág: ritk Igaz-
san megy, mozog; zizzen (Er). ságtalanul keményen bánik vkivel, ellátja
cirok fn ritk, tréf Seprű. a baját; kellemetlen, megalázó helyzetbe
civil fn 1. Kopasz ~: ritk, tréf Nemso- juttatja; megszívat(ja). Ö: alap~. 2.
kára leszerelő öregkatona; öreg. ~ bagázs: ritk Kihallgatás; rinya (Vp03).
ritk, pej Az újoncok összessége; időszak. cumiház fn Kiképzőközpont; ter
2. Civilruha. Szj: Mocorog a ~ a gardrób- minátorképző (Vp03).
ban!: 〈Öregkatonák egymás közötti, nem cumizik tn ige ritk Pórul jár,
sokkal a leszerelés előtt hangoztatott ki- megjárja; kellemetlen, megalázó helyzet-
szólása:〉 Közeleg a leszerelés (Fh89/91). ben van; szív.
civília fn A laktanyán kívüli világ, a C-vitamin Szh: –Kevés, mint (ló/
laktanyán kívül eső terület (Bia94). tyúk)szarban a ~.
110
Cs
csácsesz1 mn ritk Jó, kiváló; penge. csapatzászló fn gúny Felmosórongy;
[(— argó) — cig. čāčo ’igaz, jó’ (Vek. 44)]. fóka. Bukjon rá a katona a csapatzászlóra!
csácsesz2 –Öreg ~. ’Kezdje el a felmosást!’ (Börs67).
csacsog ~nak a –fókák. csapda fn ritk Fogda; fogszi.
csacsogó fn 1. A leszerelésig hátra- csapdás fn ritk Fogdabüntetését töl-
levő utolsó ötven (ritk. harminc) nap mé- tő katona; fogszis.
résére szolgáló centi, melyet (néhány) mű- csapódik –Faltól falig, hadd ~jon.
anyag- vagy fadarabra ragasztanak; ostor. ~ik a –fóka farka. Szh: ~jon, mint a ta-
2. Két huszonöt centiméteres colostokda- kony; ~jon (a sor vége), mint a majomgeci:
rab ua.-ra a célra. 3. Harmonika alakúra 〈Figyelmeztetés a menetelő alakzat utolsó
összehajtogatott centidarab a centi vise- katonáinak, hogy kanyarban fokozottan
lésére még nem jogosult másodidőszakos figyeljenek az igazodásra〉.
katonák számára. császár fn ritk 1. Elöljáró; péká.
csajka1 fn 1. Fémből készült evő 2. Szobaparancsnok.
csésze fedővel. 2. ritk Mély tányér. — csaszi fn Parancsnok; péká (Db02).
bili, vályú. [— császár].
csajka2 fn ritk, tréf Lány, nő; muff. csatos ~ bambi—.
[— szleng, argó csaj ’ua.’; szójáték]. csattan Majd ha ~ (ti. az újoncok
csajozós ~ autó: tréf ZIL márkájú keze a géppisztolyon az eskü alkalmával):
tehergépkocsi; benzintemető. 〈A következő időszakba lépés időpontjá-
csákánylapát fn Műszaki (építő) nak meghatározása, azaz ekkor lesz a fél-
alakulat. || ritk Ebben szolgáló katona; éve bevonult katonából gumi, az egy éve
népitáncos (DbA89). [? — parolijelzés]. bevonultból öreg〉. Kopasz keze ~, gu-
csáp fn Hőr A repülőgépekhez milabda pattan: Ua. (Nk90/91).
kapcsolódó, be- és kiszálláshoz használt csattanóslófasz fn durva Kolbász
utasfolyosó. Menjél, kérdezd meg, hova ( Ju03). — fűrészporos kolbász.
megy a gép a kettes csápról! (Fh89/91). csaucseszkukocsi fn ritk Ro-
csapásmérő ~ autó: tréf UAZ már- mán gyártmányú DAC teherautó; dakk
kájú gépjármű. (Ze86/87). [— Nicolae Ceauşescu, román
csapatdiszkó fn Csapatsorakozó. kommunista vezető].
Vö. diszkó. csébetűs ~ takarítás—.
csapatmúzeum fn tréf Telephely. csecsemő Szj: Hozzám képest a Nean-
— roncstemető. der-völgyi –ősember újszülött ~.
111
csecsemősír csepelfelicián
csecsemősír fn ritk Lövészteknő; csellóparancsnok fn ritk A kony-
gödör. hai szolgálatra vezényelt katonák sorállo-
csedva fn Csepel teherautó; csep mányú parancsnoka; csellópéká.
zon Ta86/87). [?— Csepel × szleng getva, csellópéká fn A konyhai szolgálatra
getvás ’rossz; undorító’]. vezényelt katonák sorállományú (ált. tisz-
cséeff fn Csapatfelderítő (al)egység. tesi rendfokozatú) parancsnoka. Vö. péká.
[Hiv. röv.] — csellóparancsnok, dózer(péká).
cséemó fn Csapat-művelődésiott- csellós fn 1. (gyak. tsz.-ban) Kony-
hon. [Hiv. röv.] — csemó, csomó1, csömó. hai szolgálatra vezényelt katona, konyhai
cséemós fn A csapat-művelődési- kisegítő munkás. [— cselló1]. — brácsás,
otthonban szolgáló katona. csellista, csellóművész, doki, dokkos,
dózer, hadtáp1, hadtápcsicska, hadtapi,
cséerpé fn Evőeszközkészlet; ka
nálgép (Bp88). [? Hiv. röv.; ’?’]. hadtápkirály, hadtápmalac, hadtápmuki,
hadtápos, hegedűművész, hegedűs, ko
cselendzser Ld. Challenger. kima, kokis, kokitündér, kondértündér,
csellista fn ritk Konyhamunkás; konyhadózer, konyhadroid, konyha
csellós. malac, konyhamuki, konyhatechnikus,
cselló1 fn 1. Konyhai kisegí- konyhatündér, laboráns, malac, meló
tő munka (24 órás szolgálat) ~t ad: diás, moslékos, muki, muzsikus, művész,
Konyhai szolgálatra vezényelték, konyha- ökáemm, szakácsszolga, röfi, tápos2, ze
munkát végez; csellózik. || Mosogatás. nész. Vö. cselló, csellókirály. 2. Hadtá-
[Hiv. röv.: csapatellátó]. — csellóbugi, pos (élelmezés-ellátó).
dokk, gálya, hadtáp1, hegedű, káem, csellóskötény fn ritk Kék színű
kákáem, koki, konyhabugi. 2. vászonkötény, amit a katonák fegyvertisz-
Konyhai szolgálatra vezényelt katonák; tításkor és konyhamunkán használnak.
csellósok. Ne szórakozz vele, majd a cselló
megcsinálja (Nk84/85). 3. ritk Konyha. csellózik1 tn ige Konyhai ki-
segítő munkát végez. || Mosogat. [— csel
cselló2 fn ritk Evőeszközkészlet; ka ló1]. — csellót ad, hegedül, zenél.
nálgép. [— cselló1; hadtáp2].
csellózik 2 tn ige Géppuskával lő.
cselló3 fn ritk Géppuska; varrógép.
[— cselló3].
[Vö. gitár ’géppisztoly’, aminél a géppuska
nagyobb]. cselzon fn ritk Csepel teherautó;
csepzon.
csellóbugi fn Konyhai kisegítő
munka; cselló1 (Er88). csemó fn 1. Csapat-művelődési
otthon; cséemó. 2. Az ott lévő büfé (Nk
csellódisznó fn ritk Konyhai
ügyeletes tiszt(helyettes); csülöküti. Vö. 84/85). [— CSMO, hiv. röv.; vö. hemó].
konyhamalac. csendeskemping fn Temető;
csellókirály fn 1. Konyhaügyele- makkos (Db95).
tes; csülöküti. 2. Nagyon gyakran kony- csepdzon fn ritk Csepel teherautó;
hamunkán lévő katona. Vö. csellós. csepzon.
csellóművész fn Konyhai szolgá- csepelfelicián fn Csepel teher-
latra vezényelt katona; csellós. Vö. (hege gépkocsi; csepzon (Ze87/88). [— Škoda
dű)művész. Felicia].
112
csepelsárhányó csikk
csepelsárhányó ~ja van: Haja a füle Újonc, első időszakos katona; kopasz
fölött rövidre van nyírva (Nk85/86). Vö. (Szabsz03). [— csicskás ’tisztiszolga’].
sárhányó. csicskamiska fn Az ügyeletes tiszt
csepi fn Csepel teherautó; csepzon. írnoka, küldönce; ütikutya (Ze86/87).
csepszi fn Csepel teherautó; csepzon. csicskás fn Mást kiszolgáló, va-
csepszon fn Csepel teherautó; lakihez törleszkedő katona; csicska. [—
csepzon. ~ bradörz: Ua. [?— Gibson csicskás ’tisztiszolga’].
Brothers, zenei együttes] (Ma84).
csicsó ~ bácsi: Laktanyai fodrász;
csepzi fn Csepel teherautó; csep kőbaltás (DbK88). Vö. csicsi bácsi.
zon.
csicsóka Szj: –Öreg csóka nem ~.
csepzon fn Csepel teherautó.
[— Csep(el) + -zon — ang. -son; ném. -sohn csiga fn 〈Takarodóra előkészülve
(nevekben képzőszerű utótagként:) ’fia’ (a az ágy végébe helyezett〉 feltekert takaró,
magyar szleng egyre gyakoribb becéző lepedő és pokróc; bejgli (Ze88/89). Vö.
képzője)]. — csedva, cselzon, csepdzon, becsigáz.
csepelfelicián, csepi, csepszi, csepszon, csigáz ts és tn ige ritk Lefekvéshez
csepzi, csiba, csöpi, dzsepszon, technika. előkészülve felgöngyöli a takarót; bejgliz.
csere fn ritk Tartalékos katona; tar csík1 ~on van: Kihúzzák a névsorból,
csis (Db03). nem utazhat haza; féken van (Szk88/89).
cserejátékos fn ritk Tartalékos ka- Vö. helybetopi. Szj: –Nehogy már a ~
tona; tarcsis (Db03). húzza a repülőt. Szh: Annyi –napod van,
csétészállítás fn pej, Hőr 〈A hiva- mint zebrán a ~.
tásos tisztek〉 családtagjainak teljesen sza- csík 2 fn Hímvessző; fasz (Er86, 88).
bálytalan szállítása a határőrség szolgálati
autójával (miközben a határőrök gyalog csík 3 fn tréf Raj. — csipetcsapat,
mentek razziára) (Aszö-Rf82/84). [— cst. szabócsalád.
’családtag’]. csikágó fn 1. Verekedés, vérfürdő.
cs. f. Ld. cséeff. 〈Tréf. fenyegetésként:〉 ~ lesz! (Szh81/82).
csiba fn Csepel teherautó; csepzon 2. A katonák egy csoportjának rémuralma,
(Ba86/87). a többiek megfélemlítése. 3. Kellemetlen-
csibe 1. ~, visszajössz még –Ercsibe? ség; szívás. 4. Kitolás, büntetés; szívatás.
2. fn Alapkiképzésen részt vevő katona. Ne hergelj, mert | ~ra váglak!, —| ~t csiná-
[— keltető ’alapkiképzés’]. — négykezű. lok! (Ze86/87). 5. Takaríttatás; sikamika.
csicseriborsó Szj: ~, bab, lencse, hány ~ hadművelet: Ua. (Ka80/81). 6. Felfor-
–napja van, jelentse! dulás; a felszerelés, berendezés szétdobá-
csicsi ~ bácsi: Laktanyai fodrász; kő lása; kavar2. [— Chicago; vö. kambodzsa,
baltás (DbB, DbK). Vö. csicsó bácsi. kamcsatka, kocsedó, palermó, rodézia].
csicska fn 1. Mást kiszolgáló, csikk –Még ég a ~, amit civilben el-
vkihez törleszkedő katona; csicskás. 2. dobott: Nemrég vonult be, újonc (Szh81/
ritk Hivatásos (ált. az ügyeletes) tiszt 82). Szj: ~et lenyelni, füstöt felcsavarni!:
mellé beosztott katona. 3. Az ügyele- tréf Dohányzást befejezni! Vö. –Cigi el-
tes tiszt írnoka, küldönce; ütikutya. 4. nyom, füst elcsavar!
113
csikkszedő csillagleső
csikkszedő fn ritk Komendáns ez, hiszen annyi ~ja van, mint nekem! 3.
szolgálatra beosztott katona; komédiás ~ok háborúja: Ezredsorakozó; ezreddiszkó.
(DbB89). Siessél már, mindjárt kezdődik a csillagok
csikktemetés fn 〈Az eldobott háborúja! (Fh89/91). [Az elnevezés alapja
csikk szertartásos eltemetése büntetésből: Steven Spielberg nagysikerű fantasztikus
az ügyelestől v. az öregkatonáktól erre filmjének címe. A kifejezéssel az ezredsora-
kényszerített katonák (ált. újoncok) a kozón megjelenő magas rangú tisztek csil-
csikket egy párnán az udvarra viszik, gya- lagjaira utalnak.] 4. ritk Hivatásos ka-
logsági ásóval sírt ásnak, majd díszmenet, tona; keményváll-lapos (BpPet03). 5.
„díszsortűz” stb. kíséretében eltemetik〉. ritk Szerződéses katona; boci (BpPet03).
csikó fn Jó ember, bajtárs. ~ vagy!: csillagalakzat fn tréf Nem alak-
Kedvellek (Nk85/86). [< argó]. zatban mozgó katonák csoportja; amőba
csíkos Szj: ~ volt a felmosóvíz?!: Csí- alakzat.
kos maradt a felmosás után a padló! Valaki csillagflotta fn tréf Rendfoko-
azonnal mosson fel újból! (Ma84). R: zattal rendelkező állomány (Szts04). Vö.
Nézd, a barmok, nézd, a marhák, ~ vizet sokcsillagos.
honnan hordják?!: Ua. (Le85/86). (Vö.
Megbaszta a zebra a fókát.) csillagharcos fn 1. tréf Éjszakai
~ hátú kismalac: a) Újonc; kopasz. Szj: harcászaton tevékenykedő katona (Ze86/
Én, ~ hátú kismalac, kérek –engedélyt az 87). 2. Harckocsi és páncélozott jármű
öreg vadkantól a makkosba becsörtetni! R: (BMP) irányzója; toronynyúl. (Ze86/87).
Én elmegyek, te itt maradsz, ~ hátú kis- 3. Az előléptetésért mindent megte-
malac; ~ hátú kismalac, én elmegyek, vő karrierista, túlbuzgó katona; csillag
te itt maradsz: (A leszerelésre készülő öreg vadász. [Utalás a rangfokozatokat jelölő
katonák többieket bosszantó rigmusa.) csillagokra]. 4. Hivatásos katona; ke
[Vö. „— Én elmegyek, | te itt maradsz, | ményváll-lapos. 5. Parancsnok; péká
isten veled, | kismalac!” (Kormos István, (Szk00). 6. Szerződéses katona; boci.
Mesék Vackorról, Bp., 1983. 75). Az ’újonc’ 7. ritk Magas rangú („sokcsillagos”) ka-
jelentés a rigmusból vonódott el.] b) tona (BpA92/93). || ritk Százados; kilós.
ritk Tiszti iskolás hallgató (Ré85/86). csillaghegy fn gúny Hadnagy;
[b) — a) (a sorkatonák szemében a hivatá- hangya (Szk00). [Ti. a hadnagynak csak
sosok örök újoncok, ti. „soha nem szerel- egy csillaga van, de természetesen többet
nek le”); — a tiszti hallgatók váll-lapjukon szeretne].
évfolyamukra utaló csíkokat hordanak.]
~ hátú vaddisznó: ritk Újonc; kopasz. csillaghullás fn 1. Az az alka-
~ hátú vadmalac: a) Újonc; kopasz. lom, amikor egyszerre sok katonát lép-
b) Tartalékos katona; tarcsis. tetnek elő, tüntetnek ki. Vö. meglökés. ||
(Tömeges) előléptetés, kitüntetés. Tegnap
csilivili mn (Ált. állítmányi szerep-
ben, ragozatlanul) Kifényesített, megtaka az ezreddizsin csillaghullás volt (Nk84/85).
rított 〈cipő〉. [— csillog-villog]. — csilli 2. Lefokozás (DbK88; Nk85/86).
villi, csocsiragyi. csillagközi ~ invázió: tréf Táborno-
csillag fn 1. Szj: Jó –gyerek: nem do- kok csoportja. Vö. pizsamás.
bálja kővel a ~okat. Szh: Annyi –napod csillagleső fn ritk, tréf Lokátoros
van, mint ~ az égen. 2. Szj: Mit –akar (katona); patkány1.
114
csillagos csobi
csillagos fn ritk 1. Hivatásos ka- csingacsguk fn ritk Őr; bobi
tona; keményváll-lapos. 2. Szerződéses (DbK88). [— Csingacsguk, mohikán törzs-
katona; boci. (BpPet03). főnök J. F. Cooper indiánregényeiben].
csillagszálló fn Parancsnoki épü- csipasz fn ritk Újonc; kopasz (DbK
let; fehérház (BpPet02). 88). [— csipasz nyj. ’tollatlan madár-, külö-
csillagszóró fn Fényjelzős löve- nösen verébfióka’].
dék; gyertya (Ma81/82). csipázó fn és mn ritk Felderítő;
csillagvadász fn 1. Harckocsi és gyík2 (Db03).
páncélozott jármű (BMP) irányzója; to csipetcsapat fn tréf Raj; csík3 (Db
ronynyúl (Ze87/88). 2. tréf Az előlép- 02). [— Csipet Csapat, egy rajzfilmsorozat
tetésért mindent megtevő karrierista, túl- címe].
buzgó, törtető katona. — csillagharcos. csippant tn ige Csendben ma-
3. Hivatásos katona; keményváll-lapos. rad, hallgat; eldugul. Csippants!: Maradj
4. Szerződéses katona; boci. 5. (Fő) csendben (Bia94).
tiszt; parkettás. || Hadnagy; hangya. || csira fn ritk pej Első időszakos ka-
Őrnagy; szarnagy. || Ezredes; ron tona; kopasz.
gyos. 6. Rendfokozattal rendelkező ka-
csirageci fn ritk, pej Első időszakos
tona; sokcsillagos. || Tisztes; zebra.
katona; kopasz.
csillagváltás fn Az a teljesen sza-
bálytalan őrségváltás, amikor a szolgálati csirke –Robbantott ~. –Ezernapos ~.
szabályzatban leírtakkal ellentétben mel- –Tápos ~.
lőzik az őrhelyre való felvezetést: az őrség csirkebél fn Hír Vékonyabb (és
felvezetője az őrszoba előtt szélnek ereszti kisebb kapacitású) hírközlési kábel (Ta82/
az őröket, akik egyedül, az őrhelyre vezető 83). Vö. lóbél, tyúkbél.
legrövidebb úton mennek leváltani társai Csirkefalva fn tréf Bábolna.
kat; szélrózsa (Hmv70/71). [Ti. „csillag csirketest-kecskefej fn gúny
alakban” széledtek szét az őrök, és váltot- Vézna, csúnya, idétlenül kinéző ember. ||
ták a társukat, illetve egy másik magyará- 〈Megszólítás〉; dzsakomó. (Fh89/91).
zat szerint: csak éjjel, sötétben, a „csillagok CSMO Ld. cséemó.
alatt” lehetett ezt megcsinálni, amikor
nem látták az elöljárók]. csobban1 tn ige ritk Zuhanyozik
(DbK89).
csillagvíz fn Áldomás előléptetés
után (Er 86, 88). Csillagvizet bezizzenteni: csobban2 tn ige Csalódik feltevésé-
Előléptetés után áldomást inni (Er86, 88). ben, tapasztalatok hatására belátja vmely
Vö. csillaghullás. dolog ellenkezőjét; rádöbben. Csob-
bansz!; Majd csobbansz!: Majd meglátod,
csillivilli mn Kifényesített, megta- hogy nem úgy van az, ahogy te elképzeled.
karított 〈bakancs〉; csilivili. (Sztk97). [— Szh: (Majd) csobbansz, mint a Velencei-tó
csillog-villog]. Agárdnál/Püspökladánynál (v. vmely ha-
csimasz fn ritk Újonc; kopasz. sonlóan távoli városnál): Ua. (Ze87/88).
[— nyj. csimasz ’kis, kopasz veréb’]. Ik: rá~.
csinál Szj: Elugattam a kibaszott csobi Csobi hill!: 〈A gúny kifejezése,
pofámmal, hogy ~j magadnak kistestvért!: amikor vki kénytelen belátni vmely dolog
Baszd meg az anyád! ellenkezőjét, csalódik feltevésében, vagy
115
csobizik csontcsillag
pórul jár〉; döbi (Ze84/85, 87/88). Vö. csókdózer fn 1. Előnyszerzés cél-
csobban2, döbben, rádöbben. [— csob jából felettesei kegyét kereső, talpnyaló,
ban × ?Benny Hill (angol humorista); vö. hízelgő személy; pedálgép. Az a szőke ti-
döbi hill ’ua.’]. zedes, az mekkora csókdózer! 2. Protekciós;
csobizik tn ige ritk Csalódik felte- protezsált (személy); hátszeles. (Fh89/91).
vésében, a tapasztalatok hatására belátja csoki fn 1. ritk Cigány; kokeró
vmely dolog (főleg saját elképzelése) ellen- (Ze86/87). Vö. csokoládé. 2. Leszerelő
kezőjét; rádöbben. katona; öreg. Öreg ~: Ua. 3. Széklet;
gitt.
csoborog tn ige ritk Csalódik fel-
tevésében, a tapasztalatok hatására belátja csokipénz fn tréf Illetmény; zsold.
vmely dolog (főleg saját elképzelése) ellen- csokizik tn ige A piszkos vécékagy-
kezőjét; rádöbben (Le85/86). lót tisztítja; zsuzsizik (Bp89/90). Ö: be~ik.
csócsa fn ritk Étel; táp. [— csoki ’széklet’].
csocseró –Öreg ~. [— csocsó2]. csokoládé fn ritk Cigány; koke
ró. Vö. csoki.
csocsesz fn ritk Öregkatona; öreg.
–Öreg ~: Ua. [— csocsó2]. csókos mn és fn 1. Protekciós;
protezsált (személy); hátszeles. Vö. be
csocsi –Öreg ~. [— csocsó2]. van nyalva. [— csók]. 2. gyak Ked-
csocsiragyi mn Kifényesített, meg- vezményben részesülő, kedvezményezett
takarított 〈bakancs〉; csilivili (Sztk97). (katona). A csókosok sokszor hazajárnak
csocsó1 fn Asztali foci. — gecifoci. (BpA92/93). 3. Hízelgő, talpnyaló, fe-
lettesei kedvét kereső (katona); pedálgép.
csocsó2 fn ritk (Öreg)katona; öreg.
4. Írnok; tinta. 5. mn gyak Olyan,
–Öreg ~; –vén ~: Ua. [?— csocsó1, csó ami csak az öregkatonáknak vagy más
ka]. Ö: bel~. kedvezményezetteknek jut. Az öregeknek
csodaceruza fn ritk, tréf Írnok; csókos kaja jár, de a kantinosnak mindig is
tinta (Ze87/88). Vö. csodagrafit. az járt (BpA92/93).
csodagrafit fn ritk, tréf Írnok; tin csomó1 fn Csapat-művelődésiott-
ta (Ze87/88). Vö. csodaceruza. hon; cséemó. [— CSMO, hiv. röv.]
csoffadt mn gyak 1. Gyenge fiziku- csomó2 fn A pályagép zsinórján az
mú, beteges. — tápos2. 2. Gyengélkedős, eltelt hónapok számát jelző bog (BpA92/
beteg; gyenguszos (BpA92/93). 93). Szj: Hány ~val megy a hajó?: 〈Öreg-
csók fn Pártfogó, befolyásos sze- katonák saját napjaikra vonatkozó kérdése
mély. — hátszél. || Protekció. ~ja van: az újoncokhoz:〉 Mennyi időnk van még a
Protekciója van; az alakulat egyik tisztje leszerelésig? (Fh89/91). [Utalás a görcs
v. vmilyen befolyásos személy támogatja, kötélre kötött időjelző csomókra].
protezsálja. — apu, drót, hátszél, nagy csónak1 fn Pontonhíd (Ma81/82).
kabát, piros bicikli/telefon, puncs, pu — talpsín.
szi, zsibi. csónak 2 fn Katonai bakancs; surra
csóka fn 1. Ember, férfi. Jó ~: Jó- nó (Ma81/82). [— szleng csónak ’(torna)
ravaló, rendes, kedvelt, rokonszenves sze- cipő’].
mély. 2. (Öreg)katona; öreg. –Öreg ~: csontcsillag fn ritk Tisztesi rang-
Öregkatona; öreg. fokozatú sorkatona; zebra. [— csontcsillag
116
csontgyenge cst.-szállítás
’rangfokozat jelzője a galléron v. a váll-la- csőrike fn Nagy orrú ember; or
pon’]. mányos.
csontgyenge mn és fn Gyengélke- csőrmester fn Őrmester; őrmi.
dős, beteg (katona); gyenguszos (Ze86/87). [A szó elterjedését bizonyára nagyban se-
csonthadnagy fn ritk, tréf Őr- gítette az 1974-ben készült „Kérem a kö-
vezető; őrvi. vetkezőt!” c. rajzfilmsorozat, melynek ma-
dár rendőrét Csőrmester-nek hívták].
csontőrnagy fn Őrvezető; őrvi.
Vö. csontcsillag; csontszázados. csörömp fn Harckocsi, tank; háká.
[— csörömpöl].
csontszázados fn Szakaszvezető;
csörömpös mn és fn (gyak tsz.-
szakszi. Vö. csontcsillag; csontőrnagy.
ban) Harckocsizó (katona); hákás. || Csö
csosz –Öreg ~. [— csocsesz]. römpösök: Harckocsizó alakulat.
csótány fn 1. –Öreg ~. 2. Műszaki csőrös mn és fn 1. Csőrös (zil):
(építő) alakulat katonája; népitáncos. Hosszú motorháztetejű, régi ZIL teherau-
csótányos fn Étkező; kajálda. Men- tó (ZIL–157) (Ma84). 2. Nagy orrú
jél le a csótányosba, hozzál fel egy vekni kenye- (ember); ormányos.
ret! (Fh89/91). — moslékoló. Vö. reptér. csőrvezető fn Őrvezető; őrvi (Szk00).
csotrogány fn ritk Harckocsi; csősz Vigyázzon a ~!: 〈Felelet a
háká (DbK 88). [— szleng csotrogány ’ócs- Század vigyázz! parancsra〉 (Ze86/87). Ö:
ka, rozoga autó’]. buff~, torony~.
cső Beadja a csövet: Továbbszolgálónak csőszkunyhó Szh: Akkora –orra van,
jelentkezik; beadja a –téeszt (DbK85/86; hogy ha lefekszik a mezőn, azt hiszik, ~.
Ma87/88). ~re kúr: Fegyvert csőre tölt. csöves1 fn ritk 1. Továbbszolgá-
~re ránt/basz: Nem tűri be a nadrágszá- ló katona; téeszes. 2. Szakaszvezető;
rát a bakancsba, hanem hagyja szabadon szakszi. [— cső].
lógni (Szfv98). csöves2 fn 1. Lokátorkezelő katona;
csöcs fn Bosszúság, kellemetlen, patkány1. [A rádiólokátor legfeltűnőbb
méltánytalan, megalázó helyzet; szívás. Na, alkatrészei közé tartoznak a jókora üveg-
srácok, nektek csöcs van! (Szfv98, Szk00). csövek]. 2. gúny, Hír Szakmájához nem
~öt kap: Kellemetlenségben van része; értő híradóstiszt (Börs67). [Az elnevezés
(meg)szív. ~re rak: Megfenyít. ~re arra a tisztre vezethető vissza, aki elrendel-
kapcsol/tesz/vesz: Kitol vkivel, kellemet- te, hogy a rövidhullámú rádiókészülékek-
lenkedik neki; megszívat. Vö. hosszúcici. ből „azokat a csöveket szedjék ki, amelyi-
csőlakó Továbbszolgáló katona; keken a Szabad Európa jön”].
téeszes. Vö. csöves1. csöves3 fn Hőr Határőrizeti ügyele-
csömó fn Csapat-művelődésiotthon; tes tiszthelyettes (Kősz87/88).
cséemó. [— CSMO, hiv. röv.] csöves4 fn és mn ritk Légvédelmi
csöpi fn Csepel teherautó; csepzon tüzér; légfúró. [? — ágyúcső].
(Er88). [— csepi]. csövesszálló fn Legénységi épület
csörgőstalpú mn és fn (gyak. tsz.-
(Szts04). — fehéragyarszálló.
ban) ritk Harckocsizó (katona); hákás. || CSRP Ld. cséerpé.
Csörgőstalpúak: Harckocsizó alakulat. cst.-szállítás Ld. csétészállítás.
117
csua csütörtök
csua fn Szenny, piszok (ált. ételma- értem, utolsó tíz napjára minek csuszvány
radékból származó zsír és kosz elegye); kodik! (Fh89/91).
dzsuva (Ze86/87). Vö. csuva. csuta fn Férfi nemi szerv; fasz.
csubakka fn Borostás katona; bo csutak fn Felmosórongy; fóka.
korarcú. [— Csubakka (ang. Chewbacca),
a „Csillagok háborúja” című film majom- csutora fn Rep A légzőkészülék
emberszerű szereplője]. azon része, melyet a szájba vesznek.
csukda fn 1. Fogda. 2. A fogdában csuva fn Szenny, piszok (ált. étel-
töltendő büntetés. A Szabó három nap maradékból származó zsír és kosz elegye);
csukdát kapott (Nk84/85). Fogszi. dzsuva (Ze86/87). Vö. csua.
csumi Őrmester; őrmi (Szk00). csuvás ~ szalámi: Olasz szalámi (Ré88);
csúnya Szh: Olyan ~, hogy a lovat vö. dzsuvás. [— csuva].
ütni kéne, hogy megrúgja: Nagyon csúnya csúzli1 fn 1. ritk Egyéni lőfegyver;
(Db95). Vö. fej alatt. kézifegyver; asszony. 2. Gép-
csupasz mn és fn ritk Újonc (kato- pisztoly, gépkarabély; géppityu. Felhúzza
na); kopasz (Ma83/84). a ~t: Csőre tölti a géppisztolyt (Ze84). 3.
ritk Géppuska; varrógép. 4. Ágyú;
csupasztökű mn és fn Előfelvéte-
lis (katona); tápos1 (Ma81/82). buff. Ö: torony~. [— ’játékfegyver’].
csupor fn Hülye; köcsög. 〈Csak egy csúzli2 fn ritk Másodidőszakos ka-
század szóhasználatában élt.〉 (Szh81/82). tona; gumi (Le88/89). [A csúzlinak fontos
része a gumi. Vö. csúzliszájú, csúzlinyakú.]
csurma fn ritk Laktanyai fogda;
fogszi. [?— or. тюрма ’börtön’]. csúzlinyakú mn és fn ritk Másod-
csurmi fn ritk 1. Fogda. 2. A fogdán
időszakos (katona); gumi. Vö. csúzli2.
töltendő büntetés. Fogszi. [— csurma]. csúzlis fn Mesterlövész; mesternyúl.
csúró fn ritk Újonc; kopasz. [— nyj. csúzliszájú mn és fn ritk Másod-
’tollatlan verébfióka’; vö. csimasz, csipasz]. időszakos (katona); gumi (Asz88/89). Vö.
csúszik Ik: ki~. csúzli2.
csúszó fn tréf Kimaradás; kimarcsi. csücskös mn 〈Rosszalló megjegy-
zésként:〉 Felháborító, kockázatos, brutá-
csúszómászó fn (gyak. tsz.-ban)
ritk Felderítő; gyík2. || Csúszómászók: Fel lis. Mi az hogy nem mosol fel? Nem csücskös
derítő alakulat. ez?! (Szfv98). — erős. Vö. dobál.
csuszpid mn és fn Aljas, hitvány, csülöküti Konyhai ügyeletes tiszt;
galád; ellenszenves, utált (ember); geci konyhaügyeletes. Vö. üti. — csellódisznó,
(Fh89/91). csellókirály, dózer, kokikirály, kokimaoki,
kondérüti, konyhafőnök, konyhamalac,
csuszvány mn és fn Aljas, hitvány,
galád; ellenszenves, utált (ember); geci konyhaügyész, konyhaüti, konyü, ügyész.
(Fh89/91). Már megint az a csuszvány csűrmester fn Őrmester; őrmi
Maci lesz az ügyeletes? (Fh89/91). (Szk00).
csuszványkod ik tn ige Aljas mó- csütörtök R: Még tíz ~, és kívülről
don viselkedik; szántszándékkal rosszat tesz üvöltök!: 〈A leszerelés időpontját hirdető
valakinek; kellemetlenkedik; szívat. Nem rigmus〉.
118
D
d Ld. dé. dandárfürdő fn Vizesblokk; mes
DAC Ld. dakk. terhármas.
dadog tn ige Hőr (Augusztusban, ill. dandártibi fn tréf Dandártábor-
novemberben másfél évre bevonult kato- nok; dandi (Db02).
na) csak a jövő év utáni évben (februárban, dandi fn tréf Dandártábornok (Szts
ill. májusban) szerel le. (Átlépve a követke- 04). — dandártibi, dandibébi, dédété
ző naptári évre, már büszkén jelentették ki: béká, ellentengernagy, vandáltábornok.
Mi már nem dadogunk! Fh89/91). [Dadog, dandibébi fn tréf Dandártábornok;
ti. csak jövő-jövőre szerel le]. dandi (Gyr02).
dak(k) fn DAC teherautó (Ze86/ dantesz fn 1. Botrány, nagy zűr,
87). — csaucseszkukocsi. felfordulás; kavar2. 2. Kitolás, fenyítés;
szívatás. Szj: (Akkor) maguknak/neked/
dakkarcú mn és fn Nagyon csúnya
az egész körletnek ~!: Végük/Véged van,
arcú (ember) (Le87/88). pórul járnak/jársz! (Le).
dakkerék fn 1. Az (még) egy ~ 〈ti. darázik tn ige Fél; fosik. Ne daráz-
a centi〉: Az még nagyon vastag; soká fogsz zál már! [— argó, szleng darázik ’ua.’; vö.
még leszerelni (Ze86/87). 2. tréf A másod- dárel ’ua.’].
időszakos katonák még teljes, vastag cen
darázstestű mn Kövér; vitamin
tije; malomkerék. 3. Fém húszforintos golyó.
(Sztk-Mk83/85). 4. A fül körül mélyen
dárel tn ige Fél; fosik. [— argó,
körbevágott haj; sárhányó (Le85/86).
szleng dárel ’ua.’; — cig. dārel ’ua.’ (Vek.
daknyúl fn (DAC) teherautó so- 52); vö. még darázik].
főrje (Ze88/89). Vö. kuplunggyilkos.
dé A nagy ~ (betű) kiül az arcára/
dakota mn és fn ritk Cigány (ka- homlokára: ritk Meglepődik; csalódik elő-
tona); kokeró. zetes feltevéseiben; rádöbben.
Dallas R: Még tizenegy ~, és rólam dédapa fn Ezredparancsnok; ezred
nem is hallasz!: 〈A leszerelés időpontját péká (BpPet03). Vö. apa, nagyapa.
hirdető rigmus〉. [Dallas, népszerű ameri- dédétébéká fn Dandártábornok;
kai televíziós sorozat]. dandi (Vp03). [— ddtbk., hiv. röv.]
dandárdiszkó fn Dandársora- déeff fn ritk Dandárfürdő, gombás.
kozó; dandárdizsi. Vö. diszkó. [(?Hiv.) röv.]
dandárdizsi fn Dandársorako- dekás fn ritk Tizedes; tízes (DbK
zó; dandárdiszkó. Vö. dizsi. 88). [Vö. kilós ’százados’].
119
dékörlet diszkó
dékörlet fn ritk Disznóól; sernevál deszka fn Az alegység-ügyeletes
[— disznókörlet; vö. C körlet ’megindu- szolgálati asztala (a folyosón); bútor.
lási körlet; a támadások megindítása előtt dezertál tn ige Megszökik, enge-
elfoglalt hely’]. dély nélkül távozik; dobbant (Szk00).
dekszter fn Kis termetű, alacsony dezodor fn 1. A konyhai hulla-
katona; inkubátorszökevény (Szk00). [— dékot, moslékot elszállító lovaskocsi a
Dexter Morgan, a Dexter című amerikai szombathelyi laktanyában (Szh81/82). Vö.
televíziós sorozat főszereplője]. mercédesz. 2. Hőr Könnygázspray. Vál-
delfinkommandó fn ritk, gúny, tásnak dezodorért van!: A váltás menjen a
tréf Úszni nem tudó, ezért úszásoktatásra könnygázspray-ért! (Fh89/91).
járó katonák csoportja. DF Ld. déeff.
deltaforsz fn tréf Főleg nőkből álló digó fn és mn tréf Cigány; kokeró.
alegység, egység a katonai képzettség nél- [— digó ’olasz’].
küliek utólagos kiképzésén; banyakom dikó fn 1. Ágy, katonai vaságy. —
mandó. [— Delta Force, az USA hadsereg- mafi, mercédesz, merci, priccs. Vö. még
ének különlegesen kiképzett egysége]. doberdó, lafi, szamárfészek, vízilóböl
dembe fn ritk Alakiatlanul mozgó cső. 2. Lustálkodás, pihenés, heverészés
katona; alaki toprongy. az ágyon; pihi. [— nyj. dikó ’ágyféle fek-
vőhely’].
denáj fn Disznóól; sernevál (BpA
92/93). dikózik tn ige Lustálkodik, pihen,
heverészik az ágyon; pihizik. [— dikó].
denkó fn ritk 〈Hígítva szeszes ital- Ik: le~ik.
ként fogyasztott〉 denaturált szesz; szeszkó.
dinoszaurusz fn Tartalékos kato-
Vö. repkó.
na; tarcsis (Db02).
depó fn tréf Laktanyai elsősegély-
dinnye Érik a ~: 〈Tréf. mondás, ha
hely, gyengélkedő; gyengusz (Szabsz03). vki sisakot visel〉.
derbi Szh: –Kevés, mint a trójai faló az dióverő fn 〈A géppisztoly-
epsomi ~n. nál hosszabb〉 puska, karabély. || A
derék ~ba kapja a –faszt. mesterlövész távcsöves puskája; dragunov.
derékegyengető fn Felmosórongy; || 48-as kispuska (mondván, hogy csak
fóka. dióverésre jó).
derékszíj Húzza szorosabbra a ~át, diplomata Szi: Hónuk alatt a ~, sőt
mert felugrok rá, és hatszor körbetekerem némelyiknek még érettségije is van: 〈A hiva-
magán!: 〈Tréfás fenyegetés, ha a katoná- tásos katonák értelmi színvonalát gúnyoló
nak lazább a derékszíja a szabályosnál〉 kifejezés; állítólag egy őrmester mondta
(DbK87). eredetileg előfelvételis katonáknak〉 (Er86,
88). [diplomata = diploma].
derékszög Szj: –Kiigazodik, feltakar,
diszkó fn 1. (Legtöbbször összetéte-
~, párhuzam!
lekben:) Sorakozó; dizsi. || ritk Zászlóalj-,
désajt fn ritk Disznósajt; malacor ezredsorakozó. Vö. kötelék. [— diszkó ’ze-
ca. [Hiv. röv.] nés szórakozóhely’]. Ö: bázis~, csapat~,
deszantmini –Módosított ~. dandár~, ezred~, osztály~, század~,
120
diszkózik1 dobi
zászlóalj~. 2. ~ egy, ~ kettő: Hőr 〈A mo- dob ~ja magát: ritk Magától ér-
sogatásra kijelölt személyekre való rámuta- tetődik. Vö. alap. ~ egy hátast: Elesik
táskor használt kifejezés:〉 Te és te menje- (Eg96).
tek mosogatni! (Aszö-Rf82/84). dobál 1. Szj: Jó –gyerek: nem ~ja kővel
diszkózik1 tn ige 〈Többnyire zárt a csillagokat. 2. Nem ~?: Nem zavar(ja)?
alakzatban〉 mozgolódik, mocorog; brékel. Nem ~ a hosszú haj?: Nem zavarja, hogy
Ne diszkózzon ott a sorban!; Mit diszkózik ott hosszú a haja? (ti. vágassa le). (Or95). Vö.
jár, csücskös.
a sorban? (Ma81/82). [— diszkózik ’táncol’].
dobbant tn ige 1. 〈A lakta-
diszkózik2 tn ige Rep A leszálló
nya területéről (ritkábban őrségből vagy
repülőgépeknek fényjeleket ad; játszik a szolgálatból)〉 megszökik, engedély nélkül
fényorgonán. Kinn diszkózott egész éjjel távozik. [— szleng ’megszökik’ — argó
a reptéren (Pá82). [A diszkókban szokásos ’disszidál’]. Ik: ki~. — a harmadik kapun
villogó hangulatvilágításról]. megy ki, bliccel, borít, brékel, dezertál,
díszmagyar fn Kimenőruha; ki dobi kapitány írja (alá) a könyvét, dobi
menő (Szk00). őrnagy írja meg/írja alá a könyvet, dobi
zál, dobizik, drót hadnagy/őrnagy írja
díszmenet Díszmenet!: Távozz, ta-
(meg) a könyvét/kilépőjét, drót őrnagy
karodj innen! (Le85/86). tól kap engedélyt eltávra, drót őrnagytól
disznó –Kopasz ~. kért engedélyt, elmegy dobi kapitány
disznókörlet fn Disznóól; serne hoz, kibakkan, kidobbant, kidobizik,
vál (BpA92/93). kilóg, kizakkan, koccan, leborít, lefal
col, lekoccan, lekoccol, lelécel, lelép, le
disznóöböl fn Tábori sertésnevelde;
pattan, meglép, meglóg, megpattan, olaj
sernevál (Na). [— Disznó-öböl, az 1961 ra lép, palánkjegyet vált, télakol, télakot
áprilisában végrehajtott amerikai katonai vesz, tiplizik. Vö. még dobi, drót2 és kerí
hadművelet helyszíne Kuba partjainál]. tésparancsnokság alatt. 2. Kibújik a
dísztárcsa R: –Öreg szárcsa nem ~! munka, feladat alól; sunnyog.
dísztíz fn Tízórai (BpPet03). — tí doberdó1 fn Felső ágy. Gyerünk
zes. ~ra!: Takarodó! Vö. takarító. — mafi,
magasfigyelő, plató. Vö. dikó.
díver fn és mn Vagány, nagymenő
(Eg96). doberdó2 fn A laktanya engedély nél-
küli elhagyása, szökés; dobi. [— dobbant].
dizsi fn 〈Legtöbbször összetéte-
doberdós mn és fn 1. Felső ágyon
lekben:〉 Sorakozó. — diszkó, huhogás,
alvó (katona). 2. Újonc; kopasz. Vö. fel
huhu, lázmérés, libasor, névsorolvasás,
sőágyas. [— doberdó1].
szórakozó. Vö. buzizsúr; összeáll. || Ez-
dobi fn A laktanya engedély nél-
redsorakozó. [— diszkó]. Ö: dandár~, ez
küli elhagyása, szökés. ~ban van: Ille-
red~, század~, zászlóalj~.
gálisan tartózkodik a laktanyán kívül.
dizsipálya fn Alakulótér. [— A so- Elmegy ~ kapitányhoz; ~ kapitány
rakozók helyszíne; vö. dizsi]. — hancúr írja (alá) a könyvét; ~ őrnagy írja meg/
placc, jóreggeltér, kert, szépmozgástan alá a könyvet: Engedély nélkül távozik;
szék. dobbant. Ki írta meg a könyvedet? Dobi
121
dobianyag döbi
őrnagy (Nk84/85); vö. drót őrnagy/had dómány fn tréf Vattás télikabát; pu-
nagy. [— dobbant]. — doberdó2, dobi fajka; mikádó ( Ju03). [— dolmány].
anyag, palánkeltáv, szovjet eltávozás, té dombelhárító mn és fn Műszaki
lak, tipli. Vö. még kerítésparancsnokság. alakulatban szolgáló (katona); népitáncos.
dobianyag fn A laktanya engedély dózer fn ritk 1. –Nyeles ~. 2.
nélküli elhagyása, szökés; dobi. (BpA92/93). Konyhai kisegítő munkás; csellós. 3.
dobikirály fn A laktanyából gyakran A konyhai szolgálatra vezényelt katonák
(és sikeresen) kiszökő katona (Kfh92/93). sorállományú parancsnoka; csellópéká.
dobizál tn ige ritk A laktanyából (Ma). 3. Konyhaügyeletes; csülöküti.
engedély nélkül távozik, megszökik; dob dózerpéká fn A konyhai szolgá-
bant. [— dobizik]. latra vezényelt katonák sorállományú pa-
dobizik tn ige 1. 〈A laktanya te- rancsnoka; csellópéká (Ma). Vö. dózer,
rületéről (ritkábban őrségből v. szolgálat- péká.
ból)〉 megszökik, engedély nélkül távozik; döbb isz Döbb-döbb! 〈A gúny kife-
dobbant. Ik: ki~ik. [— dobi]. 2. Ki- jezése, amikor vki kénytelen belátni vmely
bújik a munka, feladat alól; sunnyog. dolog ellenkezőjét, csalódik feltevésében,
dobostorta Szh: –Kevés, mint Iban a vagy pórul jár〉; döbi. Vö. döbben, rá
ritmusérzék. döbben.
dobozos ~ –ültetés. döbben tn ige 1. Csalódik feltevé-
sében, tapasztalatok hatására belátja vmely
dodzsem fn Felmosás; fókamóka dolog ellenkezőjét; rádöbben. Döbbensz!;
(Ze86/87). Majd döbbensz!: Majd meglátod, hogy
dodzsember fn Harckocsizó; hákás nem úgy van az, ahogy te elképzeled. ~ az
(Db03). [— dodzsem × ember]. arca: Csalódik feltevésében, meglepődik;
dohány fn Illetmény; zsold. rádöbben. 2. Pórul jár; megszívja (bün-
doki fn ritk 1. Konyhaszolgálatos tetésből vagy csak váratlanul nehéz felada-
katona; csellós (Db03). 2. Okoskodó, aka- tot kap).
dékoskodó ember; nagytudású (Szk00). döbbenet ~ kiül/ült ki az arcomra:
dokk fn ritk Konyha kisegítő mun- pötty, pötty, pötty 〈közben ujjal mutogatva
ka; cselló1. a pöttyöket az arcon〉: Csalódtam felte-
vésemben. || Végre megértettem. || Nem
dokkos fn ritk Konyhaszolgálatos hiszem el. (Er86, 88). Kiül a ~ az arcod-
katona; csellós. ra (pötty, pötty, pötty); A ~ kiül az orcád-
dolgozik Szj: –Öreg rozmár nem dol- ra: Majd meglátod, hogy nem úgy van az,
goz már. ahogy te elképzeled; majd rádöbbensz!
dolgozó A ~ nőket szolgálom/szur- Vö. döbben, rádöbben.
kálom!: 〈Válasz dicséretre〉. Vö. anya. [— döbbenix isz Döbbenix!: 〈A gúny
A dolgozó népet szolgálom (hiv.)]. kifejezése, amikor vki kénytelen belátni
dolog Az csak egy ~: 〈Semmitmon- vmely dolog ellenkezőjét, csalódik feltevé-
dó válasz bármilyen kijelentésre, érvre, pa- sében, vagy pórul jár〉; döbi. Vö. döbben,
naszra:〉 Nem számít, nem érdekel, nem lé- rádöbben.
nyeges. Vö. meghat. Az egy ~, hogy…: ritk döbi isz Döbi!: 〈A gúny kifejezé-
Az is igaz, hogy… (Le85/86). se, amikor vki kénytelen belátni valamely
122
döbizik dug
dolog ellenkezőjét, csalódik feltevésében, dragunov fn A mesterlövész táv-
vagy pórul jár〉. Vö. döbben, rádöbben. csöves puskája. [— Dragunov (e puska fel-
~ hill: Ua. (Ze87/88). [— döbben × ?Benny találója)]. — dióverő, hosszúpuska.
Hill (angol humorista); vö. csobi hill]. — drinkel ige Alkoholt fogyaszt; be
csobi, döbb, döbbenix. zizzent. [— ang. drink ’inni, iszik’].
döbizik tn ige Csalódik feltevésé-
droid fn 1. Az alakzatban rosszul
ben, a tapasztalatok hatására belátja vmely
lépő katona; alaki toprongy (Szts04). Vö.
dolog ellenkezőjét; rádöbben. Döbizel!:
Mi van, magának két bal lába van?! 2. Sze-
Majd meglátod, hogy nem úgy van az,
rencsétlenkedő, ügyetlenkedő, esetlen
ahogy te elképzeled; majd rádöbbensz!
[— döbi]. katona; topa (Szk00). 3. Olyan katona,
aki túlságosan betartja a szabályokat. Vö.
dög fn Hús (Szabsz03). aggódik. 4. Droidok: ritk Első időszakos
dögcédula fn 1. Háborúban katonák; kopaszok (Szabsz03). Ö: kony
nyakba akasztva viselt, a katona személyi ha~. [— droid(ok), a Csillagok háborúja c.
számával ellátott fémlapocska, melynek film robot szereplői].
segítségével az elesett személyt azonosítani
drót1 ~ja van: ritk Az alakulat egyik
lehet. 2. ritk A málhazsákban hordott,
a legközelebbi hozzátartozónak címzett tisztje v. vmilyen befolyásos személy tá-
boríték, melyben a katona haláláról szóló mogatja, protezsálja; csókja van. Forró ~:
értesítést küldik el. Protekció. [?— argó, szleng drót ’értesítés,
információ’].
dögész fn A betegszobára beosz-
tott, egészségügyi szolgálatot végző kato- drót2 ~ hadnagy/őrnagy 〈A be-
na; tökösnővér. széd kevésbé kötött kifejezéseiben a lakta-
döglött Szh: Annyi –esze van, mint nya engedély nélküli elhagyására való uta-
egy ~ hintalónak. lás〉; kerítésparancsnokság. ~ hadnagy/
őrnagy írja (meg) a könyvét/kilépőjét; ~
döglöttfrigyes fn Férfi nemi szerv,
őrnagytól kért engedélyt; ~ őrnagytól kap
hímvessző; fasz.
engedélyt eltávra: Engedély nélkül távozik,
dögös 1. fn A betegszobára beosz- megszökik; dobbant. Vö. dobi kapitány,
tott, egészségügyi szolgálatot végző kato- kerítés hadnagy/őrnagy, palánk őrnagy.
na; tökösnővér. Vö. dögész. 2. mn és fn [A laktanyából való kiszökés ált. a kön�-
Beteg (katona); gyenguszos. nyebben kibontható drótkerítés résein tör-
dögtestű mn és fn Nagy termetű ténik].
(katona) (Vp03). — lóbaszó, rambó.
ducitréning fn tréf Reggeli torna;
dölavíz fn (ragozhatatlan) A aerobik Norbival ( Ju03). [— Duci tréning,
nagytakarítás ált. büntetésből alkalma- Schobert Norbert (Norbi) videókazettán
zott formája, Ultra szétszórásával és sok és DVD-n forgalmazott edzéprogramja].
víz beöntésével végeztetett sikálás. (Este)
francia film/műsor (lesz a tévében): ~. Vö. dúcse fn tréf Elöljáró; péká. [— ol.
sikamika. [— dől a víz, „franciásan”: dö duce ’vezér’ (Benito Mussolini)].
la víz]. duda Szh: –Megfeszíti, mint skót a Iját.
dörzsőrmester fn tréf Törzsőrmes dug Szh: –Tolnám/~nám, mint a lo-
ter; törzs. [Szójáték]. pott biciklit!
123
dugó dühöngő
dugó Szj: ~ van!; ~t lehet nyelni!: (BpA92/93). De ~…: 〈Az öregkatonáknak
Csend legyen! Duma kilőve! ~ benyel, fül az újoncok merészségére való reagálásá-
kisimul, –láb kipörög!: Futás! (Fh89/91). nak bevezető tagmondata〉. Hű, de durva,
–Villany leó, ~ benyel, kutya elereszt! [— a kopaszok felírták magukat kimaradásra!
eldugul ’elhallgat’]. Vö. duma. (Fh89/91). Nagyon durva ez a kedvez-
duma Szj: ~ kilő(ve)!; ~ leó!: Csend mény! 〈Általában öregkatonák használják,
legyen! [— Villany leó!] Vö. dugó, elakad, ha náluk fiatalabb katonák valamilyen
elcsitul, eldugul, elhalkul, leó, pofa, súly. kedvezményben, jutalomban részesülnek〉
(BpA92/93).
durrog tn ige Visszabeszél, véle-
ményt fűz vmihez; megmagyaráz. Nem dutyi fn ritk Laktanyai fogda; fogszi.
durrog! ’Ne beszélj(en) vissza!’ (Kfh92/ dübörög ~ az üti: Jön az ügyeletes
93). Ik: meg~, vissza~. tiszt.
durung fn Géppisztoly; géppityu. dühítő fn Üdítőital; buzivíz. [Szó-
durva mn Túlzott, nem helyén- játék].
való. Durva ez a hányás! ’Nem kellett dühöngő fn ritk Alapkiképzés; kel
volna, nem lett volna szabad megszólalni’ tető.
124
Dzs
dzsakomó fn 1. 〈Önelnevezés〉. Ki dzsekszi1 fn 〈Megszólítás〉; dzsako
más csinálta volna, mint az öreg dzsakomó: mó (Nk84/85). [?— ang. Jack].
Én csináltam. 2. 〈Megszólítás〉. Hé, dzsako dzsekszi2 msz Rendben van, oké;
mó, gyere csak ide! (Nk84/85). — állo okszi. Vö. dzsekszon3 (Nk84/85). [—
mány, atyám, barátom, barátocskám, okszi ’oké’].
cimbi, csirketest-kecskefej, dzsekszi1, dzsekszon1 fn Hőr Kiképző-
dzsekszon2, dzsokó, dzsoni, dzsotti, bázis (Nyb87). Fölmegyek a dzsekszonra
dzsottó, dzsovanni, heftikém, hógolyó, (BpA92/93). [— ?].
kicsi (csikó/makett/rigó), kopasz, kop dzsekszon2 fn 〈Megszólítás〉; dzsa
csó, köcsög, öcsém, öcsisajt, padlóváza, komó. Te, dzsekszon, segíts már nekem egy
rüszü, söcsém, vakcsirke, vakegér, vak kicsit! (Nk84/85). [?— ang. Jack(son)].
hangya, vaknyúl, vaktik.
dzsekszon3 msz Rendben van, oké;
dzsal tn ige Megy; zizzen okszi. (Nk84/85). [— dzsekszi2 ’ua.’].
(Szts04). Ik: ki~. [— argó dzsal — cig.
dzselisztonpark fn ritk Tábori
džal ’megy’ (Vek. 60)]. sertésnevelde; sernevál (Na). [— Yellow-
dzsanesz mn Nagyon jó, remek; stone Park, nemzeti park az USA-ban, a
penge (Ze 87/88). Dzsanesz! Rendben, televízióban sugárzott „Maci Laci” c. rajz-
mehet! (Eg96). [?— cig. džanel ’ért’, džanes filmsorozat helyszíne].
(E/2.) (Vek. 60)]. dzsepszon fn ritk Csepel teherau-
dzsasszol tn ige 1. Megy; zizzen. 2. tó; csepzon. [— csepszon].
Nem alakiasan mozog; brékel. 3. A dzsesszel tn ige 1. Megy; zizzen.
sorban, alakzatban mocorog; brékel. [— 2. Nem alakiasan mozog; brékel. 3.
dzsal ’megy’; - dzsesszel ’ua.’]. A sorban, alakzatban mocorog; brékel. [—
dzsasztázik tn ige Megy; zizzen. szleng dzsesszel ’megy’ — argó dzsal ’ua.’].
[— dzsal — cig. džal ’megy’ (Vek. 60), dzsettel tn ige 1. Megy; zizzen.
džas ’mégy; megyünk’]. 2. Nem alakiasan mozog; brékel. 3. A
sorban, alakzatban mocorog; brékel. [—
dzsaveszol Megy; zizzen (Eg96).
dzsesszel ’ua.’].
dzsefi fn Üdítőital (Cso). [— Jeffy
dzsiájdzsó fn tréf 1. Lövész; nyúl.
— Jefferson, amerikai elnök, aki ugyanúgy 2. Szerződéses katona; boci. ( Ju03). [—
amerikai, mint a kóla]. ang. G. I. Joe, tkp. Government Issue Joe
dzseki fn (Gyakorló)zubbony; ’Kincstári Joe’, az egyszeri katona megne-
kényszerzubbony (Szfv98). vezése az USA fegyveres erőinél].
125
dzsiájdzsóképzés dzsuva
dzsiájdzsóképzés fn tréf 1. Alap dzsovanni fn 1. 〈Önelnevezés〉.
kiképzés; keltető. 2. Katonai végzettség- 2. 〈Megszólítás〉. Dzsakomó (Nk84/85).
gel nem rendelkezők kiképzése. — dzsiáj [?— ol. Giovanni].
dzsótanfolyam. dzsua fn 1. Szenny, piszok (ált. étel
dzsiájdzsótanfolyam fn tréf 1. maradékból származó zsír és kosz elegye);
Alapkiképzés; keltető. 2. Katonai végzett- dzsuva. 2. (Ehetetlen) étel, ennivaló; dzsuva.
séggel nem rendelkezők kiképzése; dzsiáj dzsuga fn Szenny, piszok (ált. étel-
dzsóképzés. maradékból származó zsír és kosz elegye);
dzsigit fn tréf, Lok P–15-ös lokátor dzsuva.
(Szk86/87). dzsugás mn Ehetetlen; zsíros 〈étel〉;
dzsigoló fn és mn Cigány; kokeró. dzsuvás. [— dzsuga].
dzsindzsa fn Rekettyés; áthatol- dzsulás ~ szalámi: Olasz szalámi;
hatatlan terület a gyakorlótereken. [— nyj. dzsuva. Vö. dzsuvás szalámi.
dzsindzsa ’nádas, vizenyős, mocsaras terü- dzsumaszalámi fn Felvágott;
let’]. — dzsindzsás, dzsumbuj, susnyás. dzsuva.
dzsindzsás fn Bokros, fás, bozótos
dzsumbuj fn ritk 1. Gazos terep;
hely, erdő széle; dzsindzsa (Szfv98). dzsindzsa. 2. Rendezetlen állapot, körül-
dzsingisz fn ritk 1. Kellemetlenség, mény, felfordulás; kavar2. (Le85/86). [—
bosszúság, hátrányos helyzet, méltányta- Dzsumbuj ’Budapesten a Ferencvárosban
lanság, megaláztatás; szívás. 2. Kitolás; az Illatos út és a Gubacsi út sarkánál talál-
szívatás. (Na). ható hírhedt városrész’].
dzsójer fn Mindig mosolygó kato- dzsumbujdzsindzsózás fn Kül-
na (Kap03). sőkörlet-takarítás.
dzsokó fn 1. 〈Önelnevezés〉. 2. dzsunsz fn ritk Gyenge minőségű
〈Megszólítás〉. Dzsakomó (Nk84/85). étel; patkányfőzelék. Ki tudja, mi lesz ma
dzsondzs fn Őrület, felpörgött ál- este a dzsunsz? (Fh89/91).
lapot (Fh89/91). Vö. bedzsondzsul. dzsuva fn 1. ritk Takony. Töröld meg
dzsoni fn 1. 〈Önelnevezés〉. 2. 〈Meg- az orrod, tiszta dzsuva! (Nk84/85). 2.
szólítás〉. Dzsakomó (Nk84/85). [?— ang. (Főleg ragacsos) kosz, piszok, szenny (ált.
Johnny]. ételmaradékból származó zsíros mocsok).
dzsonzon fn ritk Géppuska; varró — csua, csuva, dzsua, dzsuga, gempa, ko
gép. [?— ang. Johnson]. tu, kula, redva. 3. (Ehetetlen) étel,
ennivaló; patkányfőzelék. Mi a dzsuva?:
dzsopi fn ritk Újonc; kopasz. [—
Mi a vacsora? (Mf88/89). 4. 〈Reggelire
gyopi].
és vacsorára leggyakrabban adott és legke-
dzsotti fn 1. 〈Önelnevezés〉. 2. vésbé kedvelt〉 (olasz, nyári, vadász) szalá-
〈Megszólítás〉. Dzsakomó (Nk84/85). [— mi. — csuvás szalámi, dzsumaszalámi,
dzsottó]. dzsuvás szalámi, dzsuvaszalámi, fűrész
dzsottó fn 1. 〈Önelnevezés〉. 2. 〈Meg poros, gempa, gyíkhús1, kutyahús, ku
szólítás〉. Dzsakomó (NK84/85). [?— ol. tyakolbász, kutyaszalámi, kutyaszalon
Giotto]. na, lóhús, macskariasztó, mozgóhús,
126
dzsuvás dzsuvaszalámi
patkányhús, patkányszalámi, véfelvágott. (Ált. zsírtól csepegő, félig nyers) sült kol-
[?— nyj. csula ’orrváladékos köpet’ × argó bász. ~ szalámi: Olasz szalámi; dzsuva; vö.
dzsuva ’tetű’]. csuvás szalámi. ~ szalonna: (Rágós) sült
dzsuvás mn 1. Koszos, piszkos szalonna. — csuvás, dzsugás, dzsulás,
(zsíros, ragacsos) 〈tárgy〉. Dzsuvás asztal gempás, grimbás, lappincsos, redvás.
’koszos asztal’. Mosd el ezt a tányért még egy- dzsuvaszalámi fn 〈Igen kevéssé
szer, teljesen dzsuvás! (Nk84/85). 2. Ehe- kedvelt, kellemetlen kinézetű〉 (olasz, va-
tetlen; zsíros; kellemetlen kinézetű 〈étel〉. dász, nyári) szalámi; dzsuva. Vö. dzsuvás
~ káposzta: Lucskos káposzta. ~ kolbász: szalámi.
127
E, É
eáp fn Hőr Ellenőrző áteresztő pont. szegény ezernapú, reményvesztett kopaszok-
Vö. fep. nak (Szk87/88). Szj: Ha a katonának azt
eb A kóbor ~et nem hatja meg: Nem mondják, hogy fesse be az eget, nem azt kér-
érdekel. Vö. meghat. [— A kutyát nem ér- dezi, hogyan, hanem hogy milyen színűre.
dekli]. (Szh81/82). –Irány az ~ alja! Szh: Annyi
ebéd ~ utáni –séta. –napod van, mint csillag az ~en. R: Ko-
pasz rüszü, nézz az ~re, messzi még/~ig ér
ebédjegy fn ritk Egy darab a
a –centid vége!
centiről levágva. Kérsz egy ebédjegyet?
’〈Annak a tréfás közlése, hogy a centiből egér fn 1. ~ van a körletben; Elv-
levágtak egy darabot〉’ (BpA92/93). társak, X honvéd szekrényében ~ volt: 〈Az
ellenőrző tiszt magyarázata a visszatérő
ebihal Pöttyös hátú ~: Újonc; kopasz
katonáknak, miután a körlet rendetlensé-
(Kfh92/93). Szh: Úgy –áll, mint a seggbe
gét látva feltúrta az ágyakat, kiborította
rúgott ~. R: Én kis kopasz ~ a stokimra fel-
a szekrényeket〉; berepült a gólya. Szj:
állok, minden öreg harcsának jó –éjszakát
kívánok! –Egy az egybe, mint az egerek negyvenegy-
be. Szh: –Rábasznak, mint negyvenben az
edegumi fn ritk, tréf Vegyivédelmi egerek. –Kavar, mint a mérgezett ~. 2. Kis
öltözék; vévé1 (Nyh88). [— Horváth Ede, méretű, párna formájú, négyszögletes mű-
a győri Rába-gyár igazgatója volt; vö. hor anyag tasakba töltött mosószer, sampon,
vátgumi]. amelyet a katonák illetményként kapnak.
édesanya Im, nem perdül a –rokka! Eltapossa az egeret: 〈Ált. öregkatona〉 szét-
efe ~ állomány—. tapossa a mosószeres műanyag tasakot,
efis mn és fn Előfelvételis (katona); hogy ezzel takarításra kényszerítsen máso-
tápos1 (DbK88). [Röv.] kat. Vö. sikamika; patkány3, pukkancs.
ég 〈Vmikor(ra), ált. a leszerelés után〉 [Az egér széttaposás előtti mozgása (ált.
bedeszkázzák az eget: 〈A leszerelő katonák egymásnak rugdossák az öregkatonák)
által a többiek bosszantására használt ki- hasonlít az üldözött egér cikázásához]. —
fejezés arra célozva, hogy leszerelés után pukkancs. 3. Előfelvételis katona; tápos1.
megáll az idő, aki nem akkor szerel, az Ö: export~, gyógy~, import~. || ritk
örökre katona marad〉. Már csak két nap, Első időszakos, újonc előfelvételis katona.
és bedeszkázzák az eget (Pá83/84). A mi 4. ritk Újonc; kopasz.
leszerelésünk után bedeszkázzák az eget, egerészik tn ige Kis tasakos mosó-
és csak egy kis lyukat hagynak rajta, ahol szer széttaposásával (beegerezéssel) kény-
a sok páncélost/g yíkhúst dobálják befelé a szerítve takarít; sikál. [— egér].
128
egérhajsza ejés
egérhajsza fn Egy apró tasak fo- egyes fn 1. Az 1. számú gyakorlótér.
lyékony mosószer rugdosása a folyosón v. 2. Gyakorlótér; szöcske2. (Ze).
a körletben, majd a tasak széttaposása. [— egyesbalhé fn Gyakorlat az (1. szá-
egér; vö. beegerez]. — egérkergetés. mú) gyakorlótéren; egyesbuli (Ze). Vö.
egérkergetés fn Egy apró tasak balhé, gyakszi1.
folyékony mosószer rugdosása a folyosón egyesbuli fn Gyakorlat az (1. szá-
v. a körletben, majd a tasak széttaposása; mú) gyakorlótéren; egyesbalhé (Ze). Vö.
egérhajsza. [— egér; vö. beegerez].
buli; gyakszi1.
egérméreg –Erős egérmérget!
egyetemi ~ gecista—.
éget 1. ~i a –fülét 〈a haja〉. 2. tn
egyetemista fn 1. Egyemista elő-
ige Zavar, irritál. ~ már a seprűnyél ilyen
öregen!: Öregkatonaként már nagyon za- vett –geci. 2. ritk, gúny Tudálékos, „min-
var, hogy fel kell sepernem. Öcsém, nem dent tudó” katona; nagytudású.
~ az az ágy?: 〈Újoncnak mondva, ha az egykismalac fn ritk Törzsfőnök;
ráfekszik az öregkatona ágyára:〉 Kelj fel! golyóstoll (Fh89/91). [— Egy kismalac,
Harmincegy nap? ~ az még téged!: 〈Akkor töf-töf-töf (gyermekdal) — töf. ’törzsfőnök’,
mondja a katona, ha a leszerelésig hátralé- hiv. röv.]
vő napjainál kisebb számot lát〉. (Szfv98). egymás ~ba ér a –farkuk/–faszuk.
~i az ágy/centi: 〈Legtöbbször kérdés for-
egyorrú mn 〈Általánosan használt
mában elhangzó figyelmeztetés arra, hogy
vki engedély nélkül lefeküdt más ágyára, sértő kifejezés〉. Nem engedett ki a kapus?
hozzányúlt centijéhez stb.:〉 Nem égeti A büdös egyorrú! Vö. még: Rohadjon le az
az ágy, kopasz? ’Újonc, hogy mertél az az egy büdös orra! Számold már meg, hány
ágyamra feküdni?!’ (BpA92/93). Vö. meg orra/orrod van! (Ma84).
éget, fagyaszt. egyszemű fn tréf Mesterlövész; mes
égetett ~ népi –agyagedény. ternyúl (Db02).
egy Szj: Egy az egybe (mint az egerek együttes Szj: Melyik/Milyen ~ben
negyvenegybe): 〈Leggyakrabban válaszként játszik?!: 〈Felkiáltás burkolt megrovás-
használt, konkrét jelentés nélküli kifejezés; ként:〉 Túl hosszú a haja (hozzáér a fülé-
ritkábban:〉 Igen. || Pontosan úgy. Egy-ket- hez). Vö. bitliszfejű.
tő, egy-kettő… Baszik a festő, nem csak az eháká fn Elhelyezési körlet; putri.
egyik, mind a kettő. Egy-kettő, egy-kettő…: [— ehk., hiv. röv.]
tréf 〈Sorállományú parancsnokok kedvelt éhbér fn Illetmény; zsold (Kap03).
mondókája az alakzatban menetelve hala-
dók lépteinek összehangolására〉. [A hiva- éhenhalási ~ segély—.
talos beszámolás rímes kibővítése]. éhezde fn Legénységi étkezde; kajál
egycsillagos fn tréf Őrvezető; őrvi. da. Szj: Éhezéshez sorakozó, irány az ~!:
egyéni ~ szoc –probléma. ~ temet- 〈Vezényszó〉 Étkezéshez sorakozó, irány az
kezési szerszám: ritk, tréf Gyalogsági ásó; étkezde!
gyalásó. ejéfantom fn ritk, Rep Félős v. ügyet-
egyenlőségjel fn Tizedesi rend- len ejtőernyős katona. Vö. ejés.
fokozatot jelölő két csík a gyakorlósapkán ejés mn és fn (gyak. tsz.-ban) ritk,
(BpA92/93). Vö. vízszintjelző. Rep Ejtőernyős (katona). || Ejések: Ejtő
129
éjjelibátor élenjáró
ernyős alakulat. [— Röv.] — pitypang, elakad tn ige 〈Többnyire felszólí-
sas. Vö. zsinórbohóc. tásban:〉 Elhallgat, elcsendesedik; eldugul.
éjjelibátor fn ritk Őrkatona; bobi Szj: Akadj már el!: Hallgass már el! Csend
(Db03). legyen! Duma kilőve! (Le85/86).
éjszaka Szj: Ezeregy Ija van (még); elalél tn ige 1. Elfárad; megzuhan.
Ezer napja— van és ezeregy Ija: Soká 2. Elalszik. Elalélni!: Aludjon mindenki!
fog még leszerelni, nagyon újonc még. || 〈Takarodó után〉. || Őrségben elalszik. El
(E/2-ben használva:) gúny 〈Újoncok bos�- bólint.
szantására〉. (Hány napja van még? Az elalszik K: Ha a –katona áll, akkor
újonc tréfás válasza:) Sok napom és ezeregy leül; ha leül, akkor lefekszik; ha lefekszik,
Im. R: Én kis kopasz ebihal a stokimra akkor ~ik; ha…
felállok, minden öreg harcsának | jó It kívá- elbólint tn ige Elalszik; elalél.
nok! (Ze878/88); Én, a kicsi halporonty, elbrékel tn ige Elmegy, eltávozik;
felső ágyra felállok, s minden kedves öreg elhúz2. Vö. brékel.
halnak |— (Fh89/91): 〈Az újoncok által
takarodókor a felső ágyra állva elmondott elbuhan El van buhanva: Nagyképű,
beképzelt (Szfv98). Vö. nagyarcú.
mondóka〉. Bebújok az ágyamba, mint
malac a szalmába. Bassza isten, nem fázok, elcsitul tn ige 〈Többnyire felszólí-
jó It kívánok!: Ua. (Ha88/89). Kopasz- tásban:〉 Elhallgat, elcsendesedik; eldugul.
tökű Alajos, felső ágyas motoros, csíkoshátú El lehet csitulni!: 〈Felszólításként:〉 Csend
kismalac a stokira felállok, és a leszerelő ál- legyen! Duma kilőve!
lománynak jó It kívánok!; Este van, este eldug 〈Ált. felszólításban:〉 Dug ja
van, vége van a napnak, nyugovóra térnek a el a haját!: Vegye fel a sapkát! Vö. kuka,
szeptemberi atyjak. Reggel, mikor felkelnek, sapka.
tíz napra ébrednek, dicsőséges szeptemberi eldugul tn ige 〈Többnyire felszólí-
állománynak jó It, a többieknek takarodó, tásban:〉 Elhallgat, elcsendesedik. Dugul-
villany leolt!: Ua. jon már el!; El lehet dugulni!: Csend le-
ejtőernyős R: Fejed gyenge, lábad gyen! Duma kilőve! — csippant, elakad,
erős, te is lehetsz ~!: 〈A többiek ejtőernyő- elcsitul, elhalkul. Vö. dugó, duma.
söket ugrató mondása〉 (Szk97/98). eldurran Szj: A –faszom/–picsám ~!
ejtőernyőzsinór Szj: Még az ~ sem Hát a –tököm ~ik!
vált le a seggéről: Rep Még csak nem régen elefánt Szh: –Kevés, mint ~nak a nor-
vonult be, újonc az illető (Pá82). mál tampon.
eksönforsz fn Hőr Határőr akció- eleje szragos fn A szolgálatot vezető
század (Fh89/91). [— ang. Action Force, já- hivatásos katona (ált. az ügyeletes tiszt).
ték- és képregényfigurák neve]. Ld. hátulja.
ékszerész fn Főtiszt; parkettás elektromos ~ oroszlán!: Villanyt le-
(Vp03). oltani! [— Villany leó!].
él Szj: Él, hő!: Él, állj! 〈vezényszó〉 elemel tn ige Rep A repülőgép fel-
(Kap03). száll.
elaggód ik tn ige ritk Éldegél, béké- élenjáró ~ beteg: ritk, tréf Járó beteg.
sen elvan. Vö. aggódik, elvan. [— Élenjáró Katona, kitüntetés].
130
elesett elmegy
elesett mn és fn tréf Beteg, gyengél- elkap ~ja/megszívja a –bránert. ~ja a
kedőn lévő (katona); gyenguszos (Szts04). –szivattyút. ~ta a –kummanditisz beteg-
élet Egy pillanatra belép az ~be: Rö- séget.
vid ideig szabadságon van. elken ~em a szádat!: ritk Vigyázz
élettárs fn ritk, tréf 1. Géppisztoly; magadra, mert megverlek! Vö. betakar.
géppityu. Vö. (meny)asszony. 2. Köze- elkoccol tn ige Eltávozik, elmegy;
li munkatárs (akivel sok időt tölt együtt a elhúz2. 〈Ált. felszólításban:〉 Koccolj el!
katona). (BpA92/93). Vö. kocc.
elevátor Kézi ~: ritk, tréf Gyalogsági elkorcol tn ige Eltávozik, elmegy; el
ásó; gyalásó. húz2. 〈Sokszor ingerült felszólításként:〉 El
elfelejt Felejtsd el, hogy…!: ritk Verd lehet korcolni! ’Menj el! Tűnj el!’ (BpA92/
ki a fejedből, hogy…! (Le85/86). Vö. elta 93). Vö. kikorcol.
lál. elkolbászol tn ige 1. Elcsavarog,
elfüstöl tn ige 〈Ált. felszólításban:〉 〈úgy〉 elmegy 〈hogy a többiek nem tudják,
Eltávozik, elmegy; elhúz2 (Or95). hol van〉. 2. 〈Ált. munka elől〉 elsompo-
lyog; elsunnyog.
elgombáz Eltol, elront (Börs67).
[— A rex biliárdnál a gomba golyóval való elkummant ige 1. tn Elsompo
eldöntése a játszma elvesztését, ill. az addi- lyog 〈ált. a munka elől〉. 2. ts Elkum
gi pontszám lenullázását jelenti]. mant vmit: Kibújik vmi (ált. munka) alól;
nem csinálja meg. Elsunnyog. 3. Vécé-
elhajt ts ige Elzavar; durván, in-
re megy (Bgy95).
dulatosan elküld. Kiálltunk kihallgatásra,
de a péká mindenkit elhajtott (Nk84/85). elkúszik tn ige ritk 〈Ált. a munka
~ja a halál faszára; ~ja (őket) az isten elől〉 elsompolyog; elsunnyog (Szk89/90).
kóchengeres faszára: durva Ua. Szh: ellenőrzés ~e van: ritk Látogatója
~ja, mint a magzatvizet: Ua. — eltakarít. érkezett.
elhalkul tn ige Csendben marad, ellenség fn ritk, tréf Nő; muff.
hallgat; eldugul. Elhalkul!: Legyen(ek) ellentengernagy fn tréf Dandár-
csendben! (Db03). Szj: ~, nem fikázik, tábornok; dandi.
nem keni a kistársára!: Csend legyen! Du elló fn Ellátó- (hadtáp) szakasz 〈a
ma kilőve! zászlóaljon belül〉. || Az ebben szolgáló
elhúz1 ~za a –centi a kezem. katonák. Kérdezd meg az ellót, hogy mikor
elhúz2 tn ige Elmegy, távozik. ~ a lesz már kaja! (Nk84/85). [Hiv. röv.]
véres/vérvörös gecibe: Ua. R: –Öreg va- ellós mn és fn Az ellátó szakaszhoz
gyok, mint a túzok, februárban/augusztus- tartozó; ott szolgáló (katona). [— elló; vö.
ban el is húzok. [— szleng elhúzza a csíkot csellós].
’elmegy’; vö. húz]. — elbrékel, elfüstöl, elmegy tn ige 1. Elment –borért.
elkoccol, elkorcol, elvitorlázik, elzizeg, R: –Csíkos hátú/–Kurta farkú kisma-
elzizzen. lac, én ~ek, te itt maradsz; Én ~ek, te itt
elizélt ~ palota: ritk, gúny A laktanya maradsz, isten veled kis –kopasz: 〈Lesze-
valamelyik — a beszélő számára ellenszen- relésre készülő öregkatonák többieket
ves emberek tartózkodási helyéül szolgáló bosszantó rigmusa〉. 2. ritk 〈Nem előfelvé-
— épülete. [— Élysée-palota]. telis katonák nyelvhasználatában:〉 Előfel-
131
elmond eltáv
vételis katona leszerel; szerel. [Utalás arra, elsunnyog ige 1. tn 〈Ált. munka,
hogy az egyetem, főiskola elvégzése után feladat elől〉 elsompolyog, elsomfordál
még egy időszakra ismét be kell vonulnia, vhová; elrejtőzködik. — (el)kolbászol, el
ezért nem leszerel, csak elmegy]. kummant, elkúszik. 2. ts Elsunnyog vmit:
elmond Elmondanám…: 〈Dicsekvő, Kibújik vmi (ált. munka) alól; nem csi-
nagyképűsködő hanghordozással és arcki- nálja meg; megússza. — elkummant, el
sumákol, megkummog, megkúsz, meg
fejezéssel mondott mondatkezdő formula;
summant, megsunnyog. Vö. sunnyog.
bármilyen mondanivalót bevezethet〉.
elsül Szj: A –faszom ~!
elnézés 〈Ha valaki nem jól csinált
valamit, és ezért elnézést kért, akkor szid- elszabadul ~ a –boa.
ták le ilyeténképpen:〉 Tudja maga mi az elszáll Szh: Akkora –pofont kapsz,
elnézés?! Elnézés az, amikor valaki bassza hogy ~sz, mint a győzelmi zászló!
a kecskét hátulról, és a szarvai közt elnéz elszédül El van szédülve; elszédült:
(Le87). 〈Ált. újonc katona〉 nagyképűen viselkedik.
elnyom Szh: ~lak, mint szájszagot eltakarít ts ige Elküld, elzavar; el
az Orbit!: 〈Fenyegetésként:〉 Megverlek! hajt (Db02).
Vö. betakar. eltalál El ne találd, hogy…: ritk Verd
elolvad R: ~ a –hóember, leszerel a ki a fejedből, hogy…! (Le85/86). Vö. elfe
november! lejt.
előgyújtás ~a van: Siet, a többiek- eltapos Szj: Tapossa el a –mosolyát,
hez képest egy ütemmel korábban végzi a katona!
mozdulatot (BpPet03). Vö. utógyújtás. eltáv fn 1. Hazautazás, a laktanyá-
előjátékos fn tréf Felderítő; gyík2. nak ált. a hét végére engedélyezett elha-
gyása; eltávozás. Vö. rinya, havaj. Hos�-
elöljáró Szj: Elöljáró! …ban csak szú ~: Kimaradás (a laktanya elhagyására
annyit mondanék…: 〈A mondanivaló tréf. szóló engedély, max. 24 óra időtartamú);
bevezető félmondata, amire — mivel az kimarcsi (Kap03). Rövid ~: Kimenő (a
Elöljáró! parancsra a többiek reflexszerűen laktanya elhagyására szóló engedély, max.
odafigyelnek, esetleg vigyázzba is állnak hat óra időtartamú). ~ helyett hadtáp:
— mindenki elcsendesedik a körletben〉 Váratlan szolgálat miatt nem engedélyezik
(Ta82/83). Figyelem, ~ érkezik!: 〈A vé- az eltávozást. Alszik az ~: Nem engedé-
cén ülve kiabálják a katonák〉. lyezik a hazautazást. Nős ~: Rövidebb
előnyom ts ige Előléptet (ált. T/3- időre (ált. fél öttől éjfélig), leginkább csa-
ben: Előnyomták: Előléptették). ládos katonáknak adott eltávozási forma.
Orosz/ruszki/(ritk) szovjet ~/(ritk) ki-
elpulloz ts ige ritk Elrejt valamit
menő: tréf, gúny a) Elmaradt eltávozás 〈a
a többiek elől, titokban elraktároz, ma-
kapuból az ügyeletes vmilyen ok miatt vis�-
gának saját használatra eldug, nem osztja szaküldi a katonát〉. Orosz/ruszki ~ot kap:
meg társaival; bepulloz. Nem engedik haza, kérelmét elutasítják.
elsumákol ts ige 1. Elsumákol vmit: b) Kimenőruhában végzett tevékenység. ||
Kibújik vmi (ált. munka) alól, nem csinál- Kimenőruhában a kapuig megy a vendég
ja meg; megússza; elsunnyog. 2. Eltitkol. elé. || Kimenőruhában vmilyen laktanyán
3. Ellop; benyel. belüli rendezvényen (ált. ünnepségen)
132
eltávozás én
vesz részt. || 〈A meg nem valósult eltávo- kül úgy jár el vkivel, hogy az emiatt kelle-
zás gondolatbeli pótlása:〉 Kimenőruhába metlen, megalázó, helyzetbe kerül; kelle-
öltözve a térkép elé áll, v. kinéz az ablakon, metlenkedik vkinek; szívat (Le85/86).
és hazagondol. c) Munkára, feladatvégzés- emelget Szj: A –kézigránát emelgessen!
re a laktanyán kívülre távozik.
emen Ld. MN.
2. Eltávozási engedély. Ö: palánk~.
emhármas fn Zuhanyzó, mosdó,
eltávozás –Szovjet ~.
vécé (az ún. vizesblokk) együttes elnevezé-
eltelik Szj: Van rá tíz –perced, ebből se; mesterhármas.
kilenc már ~t. emhárom fn Zuhanyzó, vécé,
eltol El (lehet) tolni a –biciklit! mosdó (az ún. vizesblokk) együttes elne-
elvág ~ja(Gk) a –faszát. vezése; mesterhármas.
elvan Szh: ~, mint a befőtt: Békén emma fn tréf 〈Az önkielégítés
van, pihenget; elaggódik. körülírásában:〉 A kéz önkielégítéskor;
Elvis Szj: Elvis meghalt!: Hajtsa le a marokmarcsa. Vö. vera. ~, az ötcom-
gallérját! [Utalás Elvis Presley jellegzetes bú asszony: Ua. Ija van: 〈Önkielégítést
viseletére]. szokott végezni; nincs barátnője〉.
~, emmeg hónap (Ez ma, ez meg holnap):
elvitorlázik tn ige Elmegy; elhúz2.
〈Utalás az önkielégítésre, s egyben az ek-
El lehet vitorlázni: Menj el!
kor használt jobb, ill. bal kézre〉. Menjél
elvonás fn ritk Alapkiképzés; kel el az Ival!: Eredj maszturbálni! || Menj a
tető (Vp03). fenébe!
elzizeg tn ige ritk Elmegy; elhúz2. empí pej, ritk Nem előfelvételis sor-
El lehet zizegni!? Menj el, hagyj békén! katona; táptalan (Le). [— MP ’munkás
El lehet zizegni az újságomról! ’Add vissza és paraszt’ betűszó angolos ejtéséből. Va-
az újságomat, mert én akarom olvasni!’ lószínűleg szójáték az angolból ismert MP
(Le85/86). (Member of Parliament, Military Police)
elzizzen tn ige 1. Elmegy; elhúz2. rövidítéssel.]
2. Békén hagy. Vö. zizzen. emzárolt mn 1. A mozgósítás ese-
ember –Öreg ~. –Vén ~. Két em- tén újonnan megalakítandó alakulatok
ber…: 〈Felszólítás kifejezésére:〉 Vki 〈csi- számára teljes hadi szükségletre biztosított
nálja meg〉. Szi: Jó étvágyat, ~ek! Meg 〈fegyverzet, technikai eszköz és anyag〉.
magának is! (DbK89): tréf 〈Étkezés előtti ~ baka—. 2. Olyan 〈tárgy〉, amihez nem
kifejezés〉. Önök is csak ~ek valahol, be- lehet hozzáférni, tilos használni. ~ centi—.
látom (DbK87): 〈Egy tiszthelyettes mon- [Szakny-i röv.]
dása a katonákról〉. Maga meg jöjjön emzé ~ baka—.
mellém, mert nem való ~ek közé! (DbK89).
én Majd én…: 〈Mondatkezdő for-
Szj: Több bajom van magával, mint egy
mulaként burkolt, de erélyes felszólítás〉.
~rel! –Ép ~ ép gépből ép ésszel nem ugrik ki.
Majd én becsukom az ajtót! (Szh81/82):
emberhús fn ritk Húskonzerv; Csukd be az ajtót! Én meg majd…,
gyíkhús1. (nem?!): Ua. Én meg majd kiviszem a sze-
emberked ik tn ige ritk Hatalmát metet! (Nk84/85): Vidd ki a szemetet! Én
érezteti, kíméletlen módon, sajnálat nél- meg majd felhozom a reggelit, nem?! ’Hozd
133
engedély erős
fel a reggelit!’ (Er86). Vö. majd. R: ~ kis hogy az egyetem, főiskola elvégzése után
kopasz ebihal a stokimra felállok, minden még vissza kell térniük〉 (Er).
öreg harcsának jó –éjszakát kívánok! ~ a ki- érdekel Kérdezd meg: ~?!: Nem ér-
csi halporonty, felső ágyra felállok, s minden dekel, nem törődök vele (Fh89/91). Hol
kedves öreg halnak jó –éjszakát kívánok! ~ (ez engem)?; Az éngem hol?: Nem ér-
engedély Kérek ~t kérni!: 〈Az elöljá- dekel. Lefenyítenek? Hol érdekel? (BpA92/
ró megszólítása a hivatalos katonai fordu- 93). Vö. meghat.
lat kicsúfolásával〉 (Börs67). Szj: Én, Érdia fn Az érdi lőtér.
csíkos hátú (kurta farkú) kismalac, kérek erdő Beviszi az ~be: a) Becsap. b)
~t | az öreg vadkantól (v. ritk. iszapszemű Megnehezíti a dolgát; kitol vele; megszí
rájától) a makkosba becsörtetni! (v. becsör- vatja.
tetni a makkosba!); —| az öreg vadkan-
tól, hogy becsörtessek a makkosba! (Ui, ui, erdőtűz Szh: –Kevés, mint ~nél a
ui!); —| az öreg vadkantól a makkosban vízipisztoly.
való tartózkodáshoz! Ui, ui, ui!; —| az ered Szj: ~j csak, kerítsd be!: ritk 〈Ke-
öreg vadkan makkosába becsörtetni! (v. be- délyeskedő kifejezés:〉 Nosza! 〈biztatás〉. ||
csörtetni az öreg vadkan makkosába!): 〈Az Hoppá! 〈meglepetés〉.
újoncok engedélykérése a körletbe való eregyes (er(r)eggyes) Ld. R. 1-es.
belépéskor, ha ott öregkatona tartózko- eresz mn Rendszeresített. ~ alsó:
dik〉. Vö. csíkos hátú kismalac. Kérek Alsónadrág. [Hiv. röv.]
~t meghunyászkodni!: tréf Elnézést kérek;
ne haragudj! érettségi Hónuk alatt a –diplomata,
sőt némelyiknek még ~je is van.
ényebénye fn ritk, tréf Fenyítés,
laktanyafogság; helybetopi (Db03). [— érez Szj: Azt csak úgy érzed: 〈Ált. pa-
naszra válaszolva:〉 Nem igaz; nem úgy van.
ejnye-bejnye].
Aki úgy érzi, előreáll/kivonul stb.!: Hőr
ennyi Szj: Nekem ~, neked men�- 〈Öregkatonák újoncoknak szóló felszólí-
nyi?: gúny 〈A centi berázásakor elhangzó tása, hogy a feladatot azok hajtsák végre〉.
dicsekvő, a másikat (újoncot, esetleg má- (Fh89/91). –Nehogy már jól ~ze magát a
sodidőszakost) bosszantani akaró kérdés〉. katona! K: A katona nem fázik/álmos/be-
Neked is ~? (ti. napod van még a leszerelé- teg/éhes (stb.), csak úgy érzi: 〈A katona ne
sig): gúny Ua. panaszkodjon, mert úgyse hallgatják meg〉.
ép Szj: ~ ember ~ gépből ~ ésszel nem A katonának semmi sem fáj, nem fázik, leg-
ugrik ki: 〈A pilóta mondja az ejtőernyős- feljebb csak úgy érzi: Ua.
nek〉 (Szk97/98). érik ~ik a –könyve. ~ik –dinnye.
ér 1. Egymásba ~ a –farkuk/–faszuk. erős mn 1. R: Legyen/igen buta, le-
2. Többet ~ egy öreg –tápos, mint az összes gyen/nagyon ~, ebből lesz az –aknavetős.
hivatásos. Annyit ~, mint a vasárnapi Fejed gyenge, lábad ~, te is lehetsz –ejtőer-
tízórai: Semmit sem ér 〈ti. vasárnap nem nyős. ~ egérmérget!: tréf Erőt, egészséget!
adnak tízórait〉; vö. kevés, mint a vasár [A hiv. köszönés elferdítése]. 2. (Ált. az
napi tízórai. Igen erős! szerkezetben) 〈rosszalló megjegy-
Ercsi Csibe, visszajössz még ~be?: zésként:〉 Felháborító, kockázatos, brutális;
〈A 18 hónapig szolgáló katonák előfel nem kellene; csücskös. Nem mosol fel? Igen
vételiseket bosszantó kérdése, arra utalva, erős! (Szfv98). Erős a kantinba járás! ’Nem
134
erőteljes etel
kéne a kantinba járnod!’ Erős a cigarettá- esvé1 Sorozatvető fegyver. [Hiv. röv.]
zás! ’Ne cigarettázz!’ Erős a surranó! ’Nem — ezsvé, katyusa, sztálinorgona.
kellene, hogy neked ilyen surranód legyen!’ esvé2 fn ritk, tréf Többnapos konyha
Vagy kérdés formájában: Nem erős a kan- szolgálat. [Röv.: saját váltás, azaz a kony-
tinba járás/cigarettázás/surranó? (Or95). hamunkások csoportja 24 óránként saját
erőteljes ~ nyelvcsapásokkal— halad maga helyett lép szolgálatba. ?— esvé1].
előre. ész Szj: –Ép ember ép gépből ép ~szel
erpégé fn Kézi páncéltörő fegyver. nem ugrik ki. Szh: Annyi esze van, mint
[— or. рeактивный противотанковый egy | marék szárított lepkének; —| pirí-
гранатомёт ’reaktív páncéltörő gránát- tott/jól meggyúrt hógolyónak; —| por-
vető’; a hivatásos katonák között is elter- celánkutyának; —| döglött hintalónak:
jedt magyarázat szerint a rövidítés alapja a Buta, hülye; köcsög.
rakéta-páncéltörő gránát szó]. — bazuka, eszdéenté fn Század-napostiszt.
buff, bulafon1, erpídzsí, gyík5, hurkatöl [Hiv. röv.; a sorkatonák magyarázata sze-
tő, kályhacső, klarinét, mari(ka), muff, rint a szadista disznó, notórius tahó kifeje-
nyúlágyú, szarpumpa. zés rövidítéséből].
erpéká fn ritk Rajparancsnok; raj eszdéesz fn Századszint; halálsor.
péká. [Hiv. röv.] [— szdsz., hiv. röv. × SZDSZ ’Szabad De-
erpídzsí fn ritk Kézi páncéltörő mokraták Szövetsége’; szójáték].
fegyver; erpégé. [— erpégé, „angolosan” eszdépékáhátétées fn ritk
ejtve]. 1. Századparancsnokot helyettesítő tisztes.
erté fn Rádiótechnikai század. [Hiv. 2. 〈Bármely ismeretlen, értelmetlen, hosszú
röv.] (idegen) szó helyett használták〉. (Ze86/
ertea fn Rumos (rumaromával ízesí- 87). Vö. hákáeszcsépéeszvé. [Hiv. röv.]
tett) tea. [Az étlapok rövidítéséből]. eszem-iszom ~ felszerelés: Csajka,
értékel Szj: ~em a mai napot: 〈Vécé- kulacs és étkészlet.
re induláskor mondott kifejezés〉. Vö. sza eszkáef tréf 〈Mondatszóként hasz-
rik. [A parancsnokok szokták minősíteni, nált mn〉 Csapnivaló, minősíthetetlen, na-
értékelni a végrehajtott feladatokat]. gyon rossz. 〈A történt dolgok (pl. az eltelt
értelemőrző fn tréf Őr; bobi nap, kiképzés) értékelésére használták:〉
(Db02). [Ti. ő vigyáz rá, hogy a laktanyá- Uraim, értékelem a szakasz munkáját: Esz
ba be ne szökjön az értelem]. káef ! (BpA92/93). [Röv.: szar, kula, fos].
esemény fn Rendkívüli esemény észosztás fn tréf Kihallgatás; rinya
(baleset, haláleset stb.). Jelentem, ~ történt. (Szabsz03).
— Nem vagyok kíváncsi a nemi életére: 〈A ésszerű K: Nem ~, de roppant –katonás.
századparancsnok és az ügyeletes beszél- eszti isz 〈Betűszóként értelmezve:〉
getése〉. Eleget szoptam, távozok innen! 〈Öregkato-
eshús fn Sült hús. [Az étlapok rö- nák által ordibált, a leszerelés közelségére
vidítéséből]. utaló szó〉. Vö. vilma.
eső Szh: –Kevés, mint ~ben a hajszárító. etel isz 〈Betűszóként értelmezve:〉
esőkabát fn ritk Vegyivédelmi kö- Ennyi/Ebből a táposnak elég, (s/és) lelép/
peny; vévéköpeny. (ritk) leszerel! 〈Előfelvételis katonák által
135
eükatona ezsvé
a második időszakban ordibált szó, mely ezerlábú fn ritk, tréf Gyökérkefe,
a leszerelés közelségére (egyesek szerint a súrolókefe; százlábú. Ki akarja ma elkop-
fél évvel rövidebb szolgálatra is) utal〉. Vö. tatni az ezerlábút? (Ba84/85). Ezerlábú
vilma, letelik. –pók.
eükatona fn Egészségügyi szol- ezernapos mn és fn Újonc, első
gálatra a gyengélkedőre beosztott katona; időszakos (katona); kopasz. ~ csirke,
tökösnővér. ~ gyalogos/kiscsibe: gúny Ua.; vö. csirke.
eüszabi fn Egészségügyi szabad- –Hadihajós-alajos, ~ gyalogos. ~ rüszü
ság. R: ~, káká: megyek haza, pá-pá!: –gyalogos. ~ –háté. [— Ezer napja van
〈Egészségügyi szabadságot kapott katona még].
többieket bosszantó rigmusa〉.
ezernapú mn és fn 1. Újonc, első
eüszoba fn ritk Egészségügyi
szoba, gyengélkedő; gyengusz. időszakos (katona); kopasz. ~ kopasz; ~
sivár gyík: Ua. 2. Hivatásos; kemény
eütiszt fn ritk Egészségügyi tiszt,
váll-lapos. Ez az ezernapú hadnagy nekem
katonaorvos; mengele.
ne ugasson! (Nk84/85). 3. ritk Továbbszol-
evezés fn Büntető szándékú, meg-
gáló; téeszes (katona). 〈Pejoratív jelzőként
alázó takaríttatás; sikamika. [A sikálás-
hoz sok vizet öntenek széjjel]. hivatásos (v. ritk. továbbszolgáló) katoná-
ra:〉 ~ téesz: ritk, pej Továbbszolgáló kato-
exkavátor Kézi ~: tréf Gyalogsági
na; téeszes.
ásó; gyalásó.
ezernapújóska fn ritk Újonc, első
exportegér fn Külföldi egyetem-
re felvett előfelvételis katona; tápos1. Vö időszakos katona; kopasz.
(import)egér. ezred Az ~ anyja—.
ezer Ezerrel: Nagyon gyorsan. Vö. ezreddiszkó fn Ezredsorakozó. ||
vágta alatt. Borotválkozzon meg, katona, Hétfői napokon tartott zenés ezredsora-
de ezerrel! (BpA92/93). Szj: ~ napja— kozó, parancskihirdetés. Vö. diszkó. —
van még. ~ napja— van, meg ezeregy éjsza- csillagok háborúja, ezreddizsi.
kája—. R: Kopasz rüszü, nézz az égre, égig
ér a –centid vége; azon számláld ~ napod, ezreddizsi fn Ezredsorakozó. ||
csőszájfékbe verd a faszod! –Centin inkább Hétfői napokon tartott zenés ezredsora-
mérd a faszod, rövidebb, mint ~ napod! kozó, parancskihirdetés. Ezreddiszkó. Vö.
ezeregy ~ éjszakája— van. dizsi.
ezeregyéjszakás fn és mn ritk, ezredpéká fn Ezredparancsnok.
tréf Újonc, első időszakos; kopasz. Vö. péká. — dédapa, keresztapa, öreg
ezeregynapos fn mn Újonc, első szürke (nyúl).
időszakos; kopasz. ezsvé fn ritk, tréf Sorozatvető; esvé
ezeréves ~ őrmester: gúny Olyan őr- (Ma87/88). [A helybeli marcali nyj. hang-
mester, aki idősebb korára se vitte többre tani jelenségének átvétele az odavaló kato-
az őrmesterségnél. nák nyelvéből].
136
F
fa Kint ül a száraz ~ mellett: Alegy- a folyosó felmosásának meghatározása; ill.
ség-ügyeletesi szolgálatban van; belobizik. felszólítás erre, ha nem így történik〉; vö.
Vö. bútor. Szj: Még el sem ültették azt a It, fókázik. Szh: ~hoz váglak, mint Józsit az
amiből a –centid készül. –Nehogy már a aknavető: ritk, tréf 〈Fenyegetésként:〉 Meg-
~ tekeredjék a kígyóra! verlek! Vö. betakar.
fabaltás fn ritk Laktanyai fodrász; falikutya fn Fali hangszóró. Mit
kőbaltás. ugat már megint a falikutya? (Nk84/85).
fácán Szj: –Megütlek, s fekszel, mint ~ — ordibátor, szokol.
a tálcán! falimanó fn Kis termetű, alacsony
fácános fn Fogda; fogszi. [— fo- katona; inkubátorszökevény (Szk00).
goly1–2 ’fogságban levő személy’ és ’fácán- falkábaverődés fn tréf Nem alak-
nal rokon madár’]. zatban mozgó katonák csoportja; amőba
fadugós ~ kézigránát: (Leginkább alakzat.
fából készült) gyakorló-kézigránát. faló –Kevés, mint a trójai ~ az epsomi
fagatya fn Vattás nadrágbélés, pu- derbin.
fajkanadrág; tundrabugyi. fapados fn ritk Fogda; fogszi.
fagyálló ~ zalai –fecske. Somogyi ~
fapina 65 mintájú tábori ~: Kis rom-
–fecske.
busz alakú falap, közepén kerek lyukkal,
fagyaszt tn ige 〈Akkor mondták, amit a bevonuló katonáknak adtak aján-
ha a katona olyan számot látott, ami több dékba (Ta82/83).
volt a leszerelésig hátralévő napjainak szá-
farkas fn Határőr; kutya.
mánál:〉 262 nap?! Ajajj, az aztán fagyaszt!
(Szfv98). Vö. éget. farok Befelé nő a farka: Zárkózott,
fagyi fn Nő, lány; muff. Szőke ~: csendes természetű, befelé forduló (ka-
Ua. (Db03). tona). Egymásba ér a farkuk: durva A
sorban túl közel állnak egymáshoz. Veri
fagyigép Szh: –Kavar, mint egy ~.
a farkát: durva Semmit nem csinál, pihen,
fagylalt Szj: –Nehogy már a ~ vissza- lazsál; pihizik. Vö. herevere; vö. még
nyaljon! szleng (ki)veri a farkát/faszát ’önkielégí-
fakabát fn 1. Őrbódé; kutyaól. tést végez’. Szh: Akkora farka van, hogy
2. (Gyakorló)köpeny. kátrányos lesz a vége: Nagy hímvesszője
fal ~ra veszi: Kitol vele; megszívatja. van (Hmv70/71). [Ti. a vécében egy kát-
[Vö. argó falhoz állít ’becsap’]. Szj: ~tól rányos falfelület, alján elfolyóval alkotta a
~ig (hadd csapódjon!) 〈ti. a felmosórongy〉: vizeldét]. Vö. fasz.
137
farzsebes fatörzs
farzsebes Szj: Ezek –mennek, meg a ~ baszogass, amikor levelet írok, a fasz üsse ki
molinó! a szemed!: (Fh89/91). –Kiverem a ~át két
fasz fn Hímvessző. Vö. farok. sündisznóval/ötkilós kalapáccsal! R: –Ko-
Belevágja/beleveri a ~át: durva Nem csi- pasz vagy, és sok a napod, csőszájfékbe verd
nálja, nem foglalkozik vele. || Elege van a ~od! Kopasz rüszü, nézz az égre, égig ér
vmiből. A faszom belevágom az egész őr- a –centid vége; azon számláld ezer napod,
ségbe! (Nk84/85). Derékba kapja a ~t; csőszájfékbe verd a ~od! –Centin inkább
(Meg)szívja a (nagy) ~t; Megnyalja mérd a ~od, rövidebb, mint ezer napod!
a nagy harci ~t; Megszívja/Megszopja Leg jobb –sör az Amstel, attól áll a ~ fel!
a harci ~t: durva Nagyon megjárja, pórul — alhasam fürge munkása, anakonda,
jár; megszív. Elvágja a ~át: durva boa, bőrszisz, bráner, brokesz, broki,
Kitol vele; megszívat. Egymásba ér a bulafon1, bundás mikrofon, cerka,
~uk: durva A sorban túl közel állnak egy- csík2, csuta, döglöttfrigyes, fifi, gyík6,
máshoz. A ~(a) kivan vmivel: Elege van hosszúcici, kár, káresz, káró, lucskos,
vmiből. A fasz kivan már ezekkel a tápo- makkosfrigyes, méteres filteres, méteres
sokkal (Nk84/85). A faszom kivolt az üti kékeres (piros fejű tizedes), méteres kí
agyalásával (uo.). 〈Káromkodásként is:〉 A gyó, méteres véreres, mikrofon, nagyfe
~om kivan! Tele van a ~a vkivel v. vmivel: jű, nagylámpafejes, nagypofájú, nyeles
durva Elege van belőle. Veri a ~át: kalmopirin/nyalóka, obi, oboa, óriás
durva Semmit nem csinál, pihen, lazsál; kígyó, ormányos tojás, páncéltörőlöveg,
pihizik. Vö. herevere. A halál ~ára: péló, pélosz, pisztoly, sátorrúd, simafe
〈Kifejezésekben:〉 A fenébe. Ki lehet tapo- jű főhadnagy, szakállas, szopatórúd, to
gatni a halál ~ára!: durva Takarodj(atok)! lótetős nyalóka, varázspálca, zsiráfnyak.
(Le81/82). Szj: Basszon meg— egy lavór ~! faszcibálás fn Önkielégítés; marok
Eredj az isten ~ára, és mondd meg, hogy marcsa.
én küldtelek!: durva Menj a fenébe! A faszol tn ige Felveszi a pénzbeli il-
~om elsül/eldurran!: 〈(Felháborodás és) letményét.
meglepetés kifejezésére:〉 Még ilyet! Vö.
faszosnővér fn ritk Egészségügyi
A picsám eldurran! Hát a faszom eldurran,
mit képzelnek ezek a kopárok?! (Nk84/ katona; tökösnővér.
85). ~om a füledbe, hogy legyen tengely faszorrú mn és fn ritk, durva Újonc,
a fejedbe!: durva 〈Káromkodás, a másik első időszakos (katona); kopasz.
iránti düh kifejezése〉. Az isten kóchen- faszrázás Heveny ~: ritk Semmit-
geres ~a!: durva 〈Káromkodás〉. A kotlós tevés, lazsálás; pihi. Vö. veri a farkát/fa
~át!: tréf 〈Káromkodás〉. Nyalom a ~át szát.
vkinek: durva, biz 〈Beszédtöltelék jellegű fasztarisznya fn durva Női nemi
kifejezés〉. Mi kéne neked, nyalom a faszod? szerv; bula (Gyr02).
(Nk84/85). Nincs annyi vér a ~ában/
faszvakarás Pihenő a terepgya-
pucájában, hogy…: durva Nincs benne an�-
korlaton; pihi (Szk97/98).
nyi becsület, bátorság, hogy… Szájába a
~om!: durva 〈Többnyire indulatos kifaka- fatökűbenő fn tréf 〈Az egyszeri ka-
dás〉. Azt mondta, hogy nem enged el sza- tona elnevezése〉; gipszjakab.
bira? Szájába a faszom! (Nk84/85). A ~ fatörzs fn tréf Főtörzsőrmester.
üsse ki a szemed!: 〈Indulatos kifakadás〉. Ne [— főtörzs; szójáték]. — alumíniumkapi
138
fatörzsőrmester fék
tány, alumíniumezredes, fatörzsőrmester, Kifarag ja a ~ét: tréf Borotválkozik
főderékőrmester, főtengely, főtörmelék, (Szts04); vö. arc. Nyele— van a ~ének.
főtörmi, főtörzs, pléhszázados, tuskó. –Szétszopatja a ~ét. Szj: ~edbe húzom a
fatörzsőrmester fn ritk, tréf Fő- –stokit! Ez nem ~, fúj: 〈Tréfás csúfo-
törzsőrmester; fatörzs. lódás〉. Magának akkora ~e van, | hogy
a szentjánosbogár három/két elemcserével
fazék fn ritk Rohamsisak; roham
tudja megkerülni; Van akkora ~e, |—:
bili. Vö. bogrács. tréf, gúny Nagy feje van. Nincs nagy –or-
fecske Fagyálló zalai ~: tréf Varjú; rod, csak nyele van a ~ednek. Összement
zalagalamb (Ze). Somogyi ( fagyálló) ~: a ~e, vagy nem borotválkozott?: tréf Miért
tréf Ua. –Strasszer ~: tréf Ua. Szovjet ~: nem borotválkozott? „Jobbra nézz!”-nél
ritk, tréf Ua. úgy vesse a ~ét, hogy a takony hétszer csava-
fecskefos fn tréf Csontcsillag; rodjon körbe rajta: 〈A vezényszó „szemlé-
krumplivirág. letes” magyarázata〉. Ha ilyen ~em len-
fegyelmezés fn ritk Alapkiképzés;
ne, | hazáig rugdosnám; —| szatyorban
hordanám: Nagyon csúnya (Db95). Vö.
keltető (Vp03).
csúnya alatt. Van egy feje!: tréf Furcsán,
fedettpályás 〈Válaszként lövészet nevetségesen néz ki. Ebben a sapkában van
előtti napon tartott eligazításkor (különö- egy fejed! (BpA92/93). Vedd le a –sapkát,
sen esős időben) az újoncok által gyakran vagy kirúgom alóla a ~ed! Letépem a ~ét,
feltett kérdésre, hogy akkor is lesz-e lö- és beleszarok a nyakába!: Vigyázzon, mert
vészet, ha szakad az eső〉: Miért, kopasz, ~ megverem! Vö. betakar. R: ~ed gyenge,
háborúról talán hallott már? (Or91). lábad erős, te is lehetsz –ejtőernyős.
fedő fn 1. Szj: A –kukára is kell ~! fejék fn Párna.
2. Hk A harckocsi búvónyílásának ajtaja. fejes fn ritk 1. Elöljáró (ált. tiszt);
fegyver R: Itt hagyom a ~em, rohad- péká. 2. Hivatásos katona; kemény
jon a testeden!; ~em átadom, rohadjon a váll-lapos (Vp03). [— kny., argó, szleng
válladon!: 〈Öregkatonák által üvöltözött fejes ’vezető’; vö. agyas].
rigmus a leszerelés felé közeledve〉. fejszolgálat fn ritk, tréf Laktanyai
fegyveranyag fn Fegyverkarban- fodrász; kőbaltás.
tartás, tisztítás (BpA92/93). fejszolgáló fn ritk, tréf Laktanyai
fehéres fn Az a rész a mosogatónál, fodrász; kőbaltás. [— felszolgáló; szójáték].
ahol a tányérokat mossák el (Gyö87/88). fejtágítás tréf Elméleti kiképzés;
Vö. feketés. agytágítás.
fehérház fn (Ált. fehér falú) fejű –Nyeles ~.
parancsnoki épület. [— Fehér Ház (Wa- fejvadász fn ritk Mesterlövész;
shingtonban)] — bolondokháza, csillag mesternyúl.
szálló, kóter, majomház, majomkunyhó,
fék fn 1. Büntetés, fenyítés: a
péká, pentagon, vezérodú, villa.
katona bizonyos ideig nem hagyhatja el
fehéragyarszálló fn gúny Le- a laktanyát; laktanyafogság; helybetopi.
génységi épület; csövesszálló (Pé02). ~en van, ~ alatt van, ~et kapott:
fej Kockásra aludta a ~ét: tréf Túl Megfenyítették: nem hagyhatja el a lakta-
sokat/keveset aludt; szétaludta az agyát. nyát; vö. befékezték, kézifék; csíkon van.
139
feka felmosófa
2. Kimaradás, eltávozás megvonása; felcser fn 1. pej Katonaorvos;
helybetopi (Db02). mengele. 2. ritk, tréf Laktanyai fodrász;
feka fn durva Cigány; kokeró. [— kőbaltás.
szleng feka ’néger’ — fekete]. felder fn Felderítő; gyík2.
fekete ~ mosogató: Az a rész a mosoga- felderes fn Felderítő; gyík2.
tónál, ahol a nagyobb edényeket mossák el. feldob ts ige Beárul, feljelent; fel
feketejárőr fn ritk Cigány; koke nyom (Le85/86).
ró (BpA92/93). feldug ts ige ~ magának vmit
feketekávé Szh: Olyan –sötét vagy, (esetleg tárgy nélkül, ált. felsz. módban):
hogy világít benned a ~. Megtartja magának. Nem akart elengedni
feketelábú mn és fn ritk Újonc, szabira, mondtam neki, hogy akkor dug ja
első időszakos (katona); kopasz. föl magának! (Nk84/85). Dugd fel magad-
nak!: a) 〈Válaszként, ha vki féltékenyen
feketés fn Az a rész a mosogatónál,
őriz vmit, nem hajlandó tőle megválni:〉
ahol a nagyobb (esetleg kormos aljú) edé-
Akkor nem kell, tartsd meg magadnak!
nyeket mossák el (Gyö87/88). Vö. fehéres.
Adj egy szál cigit! — Nekem is már csak ez
[— fekete mosogató].
az egy van. — Akkor dugd föl magadnak!
fekete-szájpadlású mn és fn b) 〈Válaszként kérésre:〉 ritk Nesze, itt van
Szerződéses (katona); boci ( Ju03). (odaadom, ha kelletlenül is).
feketetalpú mn és fn ritk Alacsony felfedező fn tréf Felderítő; gyík2
beosztású hivatásos (katona). — nigger. (Szabsz03).
Vö. keményváll-lapos. felfókáz ts ige Felmos 〈követ, pad-
fékfolyadék fn 〈Kifejezésekben:〉 lót〉. Vö. fókáz(ik). — felkócol, felkor
Brómos tea. Na, ez se itta meg a ~ot!: Ért- csolyáz, kisakkoz.
hetetlenül, szokatlanul, nem normálisan felizgatás fn tréf Eligazítás.
viselkedik.
feljön Szh: Feljött, mint a talajvíz:
fekszik Szj: –Megütlek, ~el, mint fá- gúny Vidékről Budapestre került.
cán a tálcán!
felkel Szj: Kelj fel, mert basszák
féktuskó fn gúny, Rep Az a katona, anyádat a románok!: 〈A nehezen ébredő
akinek a repülőgép tolása közben a lábára katonának kiáltják〉 (Sze04).
gurult a gép.
felkócol ts ige Felmos 〈követ, pad-
feláll R: Én kis kopasz ebihal a stokimra lót〉; felfókáz. Vö. kócol.
~ok, minden öreg harcsának jó –éjszakát
felkorcsolyáz ts ige ritk Felmos;
kívánok! Én, a kicsi halporonty, felső ágyra
~ok, s minden kedves öreg halnak jó –éjsza- felfókáz. Fel lehet korcsolyázni a folyosót!:
kát kívánok! Legjobb –sör az Amstel, attól Mosd fel a folyosót (Er86).
áll a fasz fel! féllábú mn és fn ritk Másodidősza-
felborzol Szj: ~om a fogsorodat egy kos, félidős (katona); gumi.
negyvenhetes villáskulccsal!: 〈Tréf. fenye- felmos K: –Kopasz vagyok, ~hatok.
getésként:〉 Vigyázz, mert megverlek! felmosófa fn tréf (gyak. tsz.-ban)
(Db95). Vö. betakar. Elsőéves főiskolai hallgató. Vö. kondenzá
140
felmosóvíz fényesít
tor, adidasz, zászlós. [A váll-lapon a rend- ’〈katona〉 a felszerelést magára veszi’; lesze-
fokozatot egy —| alakú arany csík jelöli]. rel ’visszatér a polgári életbe’]. — bekre
felmosóvíz Csíkos— volt a ~?! pál.
felnőtt fn ritk, tréf Másodidőszakos felszerelés –Eszem-iszom ~.
katona; gumi. feltakar Szj: –Kiigazodik, ~, derékszög,
felnyerítő tréf fn Felderítő; gyík2 párhuzam!
(Pé02). feltöri ~ a –fülét a haja.
felnyom ts ige Beárul, feljelent; felújított ~ –tiszthelyettes.
mulasztást, hibát jelent az elöljáróknak. felultráz ts ige 〈Öregkatona〉 a ta-
~ni az égig!: 〈Sorkatonák egymást biztató karításhoz Ultra tisztítószert szór szét, ta-
felszólítása, legtöbbször akkor, ha felfe- karíttat; beultráz (Szfv98). Ld. sikamika.
deznek valamilyen tisztek által elkövetett
hibát (pl. félrekezelt útlevél stb.)〉 (Fh89/ felüljáró fn Elöljáró; péká. [Szó-
91). (A sorkatonák íratlan törvénye, hogy játék].
egymást fedezik, és a hivatásosok hibáira felvakkan tn ige ritk Felkel; felziz
vadásznak. Ez utóbbi találása esetén törté- zen. Vö. vakkan.
nik ez a felszólítás.) — feldob. felvesz ~i a –lépést.
felrobban ~t a –fogkefe/–sündisznó felvezér fn Felvezető; sétálóbajnok
a kezében. (Szts04).
felrúg ts ige Megver; betakar. Szh: félvezető Őrvezető, aki elhagyta az
Szj: Úgy ~lak, hogy | éhen halsz, mire egyik gallérjáról a csillagját, ezért csak egy
leérsz!; —| megbüdösödsz!; —| meg- van neki (Szfv98). Vö. őrvi.
feketedsz!: Megverlek! (Fh89/91). ~lak
műholdnak!: Ua. felzizzen tn ige Felkel; felvakkan.
Vö. zizzen. Fel lehet zizzenni!: Kelj(etek)
felrugdos Szh: ~lak, mint a fagyott fel! || Ébresztő!
lószart!: Megverlek! (Fh89/91). Vö. beta
kar. fémkonténer fn tréf Harckocsi;
háká (Szabsz03).
felsőágyas mn és fn Újonc, első
időszakos (katona); kopasz. Vö. alsóágyas. fenegyerek fn Megfenyített, fog-
~ kopasz; ~ motoros; ~ riadtszemű dabüntetését töltő (vagy letöltött) katona;
kopasz rüszü állat; ~ szarfaszú kopasz; fogszis (Db03).
riadtszemű ~: Ua. [Az újoncok a ne- fény ~t kap: Eltűnik, ellopják. Mire
hezebben beágyazható és minden szem- visszamentem a körletbe, fényt kapott a zsá-
pontból kényelmetlenebbnek tartott felső volyom! (Fh89/91).
ágyakat szokták kapni]. fénybenjáró fn ritk, tréf Elöljáró;
felszabadulás fn ritk Leszerelés; péká (Db03).
szabadulás (Vp03). fényes ~ autó: tréf Parancsnoki gép-
felszed Szj: Nem is hinnéd, milyen ne- jármű (Gyr02).
héz ~ni a –fogaidat törött kézzel! fényesít ~i a pékákilincset: Sűrűn
félszemű ~ világtalan—. bejár a parancsnokhoz nyalizni, besúgni
felszerel tn ige 〈Ált. öngyilkosság másokat; pedálozik (Aszö-Rf82/84). ~i
miatt〉 meghal. Vö. befalcol. [Vö. felszerel a –bohócot.
141
fényorgona flinta
fényorgona Játszik a In: Rep Éjjel figaró fn Laktanyai fodrász; kőbal
fényjeleket ad a leszállni készülő repülőgé- tás.
peknek; diszkózik2. figyel tn ige 1. Bent ~: Nem kapott
fep fn Hőr 1. Forgalom-ellenőrző kimenőt, szabadságot, nem hagyhatja el a
pont. Vö. eáp. 2. Forgalom-ellenőrző pon- laktanyát (Szk97/98). 2. Őrködik, őrszol-
ton szolgálatot teljesítő határőr; fepes. gálatot lát el; bobizik ( Ju03).
fepdölon fn gúny, Hőr Sokat ud- figyelő fn Őr; bobi ( Ju03).
varló, nőket hajkurászó szépfiú (Fh89/91). figyelőz ~ve van (ti. az útlevél): Hőr
[— fep + Alain Delon, francia színész]. A be/kilépő utas útlevele ellenőrizve van
fepes (feppes is) Hőr Forgalom-el- (Rf82/84). (Az útlevelet kint a bódéban
lenőrző ponton szolgálatot teljesítő határ- betették egy kamera fölé (megsütötték),
őr. — fep. amit aztán a hivatásos tiszt egy lista alap-
fepséta fn Hőr A szolgálatban jár- ján ellenőrzött.)
őröző fegyveres őrök lassú, ráérős, vonta- fikaavató fn ritk, gúny Katonai es-
tott járása (Fh89/91). kütétel; fókaavató.
feptakcsi fn Hőr 1. A repülőtéri
filctollvadász fn tréf Írnok; tinta
szolgálati helyiségek takarítása. 2. Az ennek
(Szabsz03).
takarítására kijelölt személy. (Fh89/91).
film Afgán/arab ~. Ld. habrahab. Fran-
fércel tn ige (Ált. 24 órás) szolgá-
latban van, szolgálatot teljesít (Szk00). cia ~. Ld. dölavíz. Japán ~. Ld. sikamika.
— hegeszt, húzza az igát, szív, szop(ik), filteres –Méteres ~.
vérzik a karja. Vö. tikitakizik. firga mn és fn 1. Ügyetlen; topa.
féreg –Olajos ~. 2. Ostoba (ember); köcsög (Db95).
festék Szh: –Kevés, mint kecskebékán firka fn ritk, tréf, pej Írnok; tinta.
a zöld ~. firkanc fn ritk, tréf, pej Írnok; tinta.
fészekjáró fn ritk Sorállományú firkász fn pej Írnok; tinta. [—
(tartalékos) tiszthelyettes; rigó. kny. firkász ’tintanyaló, hivatalnok’].
Fészkesszemétvár fn Székesfehér fitti mn Szép, tiszta, rendezett. Fitti
vár (Szfv98). re vesse be azt az ágyat! (BpA92/93).
fiatal mn és fn 1. Újonc, első idő- fitymacsattogás Szh: –Kevés, mint
szakos (katona); kopasz. ~ állat; ~ lánykollégiumban/leányintézetben/zárdá-
gyíkversenyző; ~ harcos; ~ versenyző:
ban a ~.
Ua. 2. Hőr 6–9. hónapját szolgáló sorál-
lományú (határőr); gumi. Ld. még újonc. fizetés fn ritk, tréf, gúny Illet-
ficcen tn ige ritk Megy, mozog; (el)
mény, pénzbeli juttatás; zsold.
indul; zizzen (Er89/90). flaska fn Kulacs.
ficereg tn ige ritk Megy, mozog; flekkel tn ige Székel, nagydolgát
(el)indul; zizzen (Er89/90). végzi; aknázik (BpPet02).
Fidel Ld. Castro. fletyó fn Folyadékok (tej, főzelék)
fifi fn 1. ritk Újonc; kopasz. [? — fi tetején képződő vékony hártya (Db95).
atal]. 2. Férfi nemi szerv; fasz (Db02). flinta fn Géppisztoly; géppityu.
142
fog fóka
fog Szj: Húzzon –bőrt a ~ára! –Hány kolóhely, piroskilences, rácsipari tech
~ad van? Ha lehajol, kihullik a ~a: 〈Har- nikum, rácsos (intézmény), sitkó, sitt,
madidőszakos katonára mondva:〉 Na- szálló, szingszing, tower, tömlöc, zálog
gyon öreg már; vö. még öreg alatt. Szj: ház, zárda, zárka, zsibbasztó.
Akarsz ~ak nélkül nevetni?; Akarsz egy fogszifröccs fn ritk Vmilyen arc-
~gal naprázni? [’napraforgót enni’]; Ne- szesz (ált. Pitralon) v. tiszta szesz (üdítő-
héz egy ~gal szotyizni, főleg, ha a nyaklán- ben) az ihatóságig felhígítva; szeszkó. Vö.
codon lóg!; Nem is hinnéd, milyen nehéz repkó, denkó.
felszedni a ~aidat törött kézzel!: 〈Tréf. fe-
nyegetésként:〉 Vigyázz, mert megverlek! fogszis fn és mn Fogdás, fogdabün-
(Db95). Vö. betakar. Szh: Olyan –pofont tetését töltő katona. [— fogszi]. — bű
kapsz, hogy a ~aid körmérkőzést játszanak nöző, csapdás, fenegyerek, refes, sitkós,
a szádban a bennmaradásért! sittes.
fogda fn 1. Ira küldte a –borotvát. fogy Szj: Nekem ~, neked hogy?:
2. Laktanya; hotel (Szk00). gúny 〈Tkp. Hogy vagy? A centi berázása-
kor elhangzó, a másikat bosszantani akaró
fogdabútor fn tréf Gyakran fogda-
kérdés〉.
büntetést kapó katona.
fóka fn 1. Felmosórongy.
fogdapecsét Fogd a pöcsét: gúny, tréf
Kézi ~: ritk Ua. (szemben a motoros
Fogdabélyegző.
fókával). A Ik éneke: ritk, tréf A felmo-
fogkefe –Nagy a Id! Felrobbant sás zaja. Csacsognak a Ik; Csapódik
a Ije; Felrobbant/szétrobbant a ~ a a ~ farka: ritk, tréf Folyik a felmosás; vö.
kezében/szájában: Nem borotválkozott, fókázik. Ráakad/rábukik/rázizzen/
borostás. Vö. sündisznó, bokorarcú. rázuhan a Ira: Elkezdi a felmosást; vö.
fogsor Szj: –Felborzolom a ~odat egy textil alatt. Akadjon/bukjon rá a Ira!:
negyvenhetes villáskulccsal! Mosson fel! Szakadj rá a Ira!: Kezdj el
foglalt ~ a könyve: Nem engedik takarítani! Ira fel!; Rá lehet bukni/
haza; laktanyafogságot kap. zizzenni a Ira!; Morog a ~ a sarokban!:
fogszi fn 1. Fogda, a fogda épüle- Vki sürgősen mosson fel! Honvéd elvtárs,
te. 2. Fogdában töltendő büntetés. A Tóth engedje tele a medencét vízzel, és verekedjen
tíz nap fokszit kapott (Nk84/85). — mo össze a fókával! ’Mosson fel!’ (BpD84/85).
zigépész-tanfolyam. [— fogda. Sok adat- Ummogtassa meg a Ikat, fiatal!; Na-
közlő a foxterrier kutyafajtával asszociálja a gyon ummognak már a Ik: Ua. (Ce83/84).
szót, amit gyakori foxi írásmódja is mutat; (Vö. felmosás tréfás leírásával: „A katona
vö. foxi-maxi.] — akvárium, balkettes észrevétlenül, hogy az állat ne vegye észre:
páholy, basztíj, büntetés-végrehajtás, kúszva, közelíti meg a fókát. Ezután bele-
cella, cerka, csapda, csukda, csurma, nyomja a vízbe, jól megcsavargatja a nyakát,
csurmi, dutyi, fácános, fapados, foxi- s egyik faltól a másikig csapkodja, amíg az
maxi, főutca, futkosó, fűzfás, guggoló, állat el nem pusztul”: Ba84/85). Meg-
gyorskocsiutca, helybetopi, huszon baszta a zebra a It: tréf A felmosás után
egyes, hűsölő, hűvös, if vára, kalitka, csíkos maradt a padló. 〈Felkiáltásként:〉
kaptár, kékcsempés, ketrec, kóta, kóter, Vki azonnal mosson fel újból! (Vö. Csíkos
kotri, kukkoló, kutrica, lapos, málnás, volt a felmosóvíz?!) R: Nem sokáig lesz
megőrző, mosolygó, nyolckéményes, par itt móka, előkerül majd a ~!: ritk, tréf Fe-
143
fókaavató fonódik
nyegetőzés jókedv láttán. — csapatzászló, fókalak fn ritk A tisztítóeszközök
csutak, derékegyengető, kóc, 41 mintá tárolási helye; fókagarázs.
jú harctextil, nagybarna, sakktörlő, szé fókamentés fn ritk, tréf Büntetés-
dítőrongy, textil, zebra. ből végzett, sok víz szétlocsolásával előké-
motoros ~: Felmosórongy felmosófára, szített takarítás; sikamika.
partvisra téve, azzal együtt (vö. motor; fókamóka fn Felmosás, takarítás.
motorozik). (Az újoncok a hallgatólagos [— fóka]. — állatkerti foglalkozás, do
törvények szerint nem használhatják, ők dzsem, fóka, formaegy, kóc, motorosfó
kézi fókával kötelesek felmosni; esetleg a ka-kezelés, subick, takcsi. Vö. még gáz
jogosítvány (vö. még fókakulcs) megszer játék, kocsedó, öttusa.
zése után engedélyezik használatát. E
tiltásra ált. különböző körülírással figyel fókamotor fn ritk Felmosófa; mo
meztetnek: A benzingőz árt a légutaknak! tor.
(Ma81/82). Vágni lehet a benzingőzt! (Ma fókaolaj fn ritk Bakancs-, bőrápoló
81/82). Tiltott használatát követhetik bün olaj.
tetések is: Motoros fókával csak gázálarcban fókaölés fn A takarítás szimbólu-
lehet dolgozni, mert megtümmedsz a füsttől mának, a felmosórongynak a „megölése”
(Ze86/87). Motoros fókával nem lehet késsel a második időszak kezdetén, a kör-
dolgozni, mert a többiek megfulladnak a letmunka befejezésének jeleként; fóka
füsttől (Ha90). Bürrögjön! ’Berregjen!’ gyilkosság (Szk00).
(Szh81/82). — motoros harci jármű. fókaraj fn (ált. tsz.-ban) Fókarajok:
2. Felmosás; fókamóka. ritk Csoportosan felmosó katonák.
fókaavató fn ritk, tréf Katonai es- fókavadászat fn ritk A felmosó-
kütétel; fikaavató. rongy keresése 〈főleg a reggeli sietős taka-
fókagarázs fn ritk A tisztítóeszkö- rítás idején, ugyanis kevés van belőle〉.
zök tárolási helye; fókalak. fókáz(ik) tn és ts ige Felmosást
fókafa fn ritk 1. Felmosófa, —| végez, felmos. Vö. még fóka és textil alatt.
alakú nyél a felmosórongyhoz; motor. Faltól falig ~ik: A folyosót teljes szélessé-
2. tréf Hivatásos hallgatók —| alakú év- gében, egy lendülettel mossa fel. Ik: fel~.
folyamjelzése a váll-lapon (Or90). — habzik, kócol, radarozik, sakkozik.
fókagyilkosság fn ritk A takarí- Vö. még motorozik; adjon sakkot.
tás szimbólumának, a felmosórongynak a fókazsír fn Cipőtisztító paszta,
„megölése” késsel a második időszak kezde- ált. a Magyar Néphadseregben rendsze-
tén, a körletmunka befejezésének jeleként. resített Hydrostop cipőkrém. — beksz,
— fókaölés. medvenyál, surcilefety, suviksz.
fókaidomár fn ritk, tréf, gúny Újonc; fon ~ja magát: Kötözködik, akadé-
kopasz. koskodik; gecizik (BpA92/93).
fókakulcs fn Kézigránát biztosító- fonódi ~ őrnagy az ügyeletes: Az
szege mint a motoros fóka „slusszkulcsa”. ügyeletes tiszt mindenbe bele fog kötni;
(Akinek ilyen van, az már „beindíthatja a kötözködik, akadékoskodik; gecizik (BpA
motoros fókát”, azaz nem kell kézzel fel- 92/93). [— fonódik].
mosnia. Fókakulcsot az első lövészet al- fonód ik tn ige Kötözködik, akadé-
kalmával lehet szerezni.) koskodik; gecizik (BpA92/93).
144
forgolódik fúj
forgolódik Szj: Ne ~jon, nem loká- földkaparó fn ritk, gúny Gya-
tor!: ritk Álljon fegyelmezetten a sorban; logsági ásó; gyalásó.
ne forgolódjon! Vö. brékel. földszintes mn és fn Kis termetű,
forgópisztoly ~t reggelizett/nyelt: 〈A alacsony (katona); inkubátorszökevény
sorban〉 forgolódik, mocorog; brékel. (Szk00).
formaegy fn Felmosófára tekert földtúró fn és mn gúny, ritk Felde-
ronggyal való felmosás; fókamóka. [Ti. rítő; gyík2.
motoros fókával történik]. főmufti fn 1. Parancsnok; péká.
forog Szj: Olyan –hülye vagy, hogy 2. Törzsfőnök; golyóstoll. (Szk00).
ha rájönnél, hogy ~ a Föld, kapaszkodnál. főnök fn tréf 1. Hivatásos katona;
Szh: ~, mint a buszkerék; ~, mint az keményváll-lapos. 2. Elöljáró; péká.
ipari kamera: 〈Alakzatban〉 mocorog, for- 3. Parancsnok; péká. 4. biz Köz
golódik; brékel. vetlen felettes; szakasz/századparancsnok.
forró ~ drót—. Öreg ~: Tanszékvezető (Szte). Ö: nagy~.
fos Szj: Itt minden ~ és trágya!: 〈Az főnyúl fn ritk, tréf Ezredparancs-
ellenőrző parancsnok szokásos kijelentése, nok lövészeknél. Vö. nyúl; nyusziseriff. —
ha rendetlennek látja a körletet〉. öreg szürke (nyúl).
fosik tn ige Fél. Szh: ~ik, mint a peli- főtengely fn tréf Főtörzsőrmester;
kán: Ua. — darázik, dárel, gittel, gittózik, fatörzs (Szabsz03).
murgázik, rinyál, rinyázik, veri a víz. főtörmelék fn ritk, tréf Főtörzs-
foskeverő fn ritk Vadászrepülőgép őrmester; fatörzs. [— főtőrm. (röv.)].
(Fh89/91). főtörmi fn ritk, tréf Főtörzsőrmes-
foszab fn Forgalomszabályozó. — ter; fatörzs. [— főtőrm. (röv.)].
foszabos. főtörzs fn Főtörzsőrmester; fatörzs.
foszabos fn Forgalomszabályozó; főtörzsőrmester fn ritk A fogdán
foszab. harminc nap büntetést letöltött katona.
foxi-maxi fn ritk, tréf Fogda; Vö. tizedes.
fogszi. [— Foxi Maxi (rajzfilmfigura)]. főutca fn Fogda; fogszi (Szk00). [A
főderékőrmester ritk Főtörzsőr- budapesti Fő utcai börtönről; vö. gyors
mester; fatörzs (Db03). kocsiutca].
főhadnagy Simafejű ~: tréf Hím- francia ~ film/műsor Ld. dölavíz.
vessző; fasz (Szts04). frenki fn Nagyképű, beképzelt;
főhangya fn gúny Főhadnagy. nagyarcú (Eg96).
[Szójáték; vö. hangya]. — nagyhangya. frisshús fn ritk Újonc, nem rég
föl- Ld. fel-. bevonult katona; kopasz.
föld Szj: Ne –nézze a ~et, úgyis oda fuga Szj: Mi történt, feljött a –talajvíz
kerül! a Ik közt?
földgyalu fn Mások rovására előnyt fúj tn ige 1. Szj: –Szív, ~, tapos! 2.
szerző katona; pedálgép. Vö. buldózer. Hány, okád (Eg96). — beszélget a boával.
145
futás fűzfás
futás Szj: ~! Kéz feljön, | láb— kipö- füles fn 65 mintájú téli gyakorló
rög! Hagyja a ~t, rohanjon!: 〈A Futás! sapka; usánka.
vezényszó gyors végrehajtására noszogató fülesbagoly fn ritk Őr; bobi. Vö.
kifejezés〉. Mozogjon! ~ban is jó lesz!: bagoly.
ritk Siessen! Vö. még vágta alatt. fülész fn ritk, tréf Lokátoros kato-
futi fn Katonai börtön, büntető na; patkány1.
zászlóalj; futkosó. ~ra/hadra vág(ják): fűnyíró fn 1. gúny Laktanyai fod-
a) Börtönbüntetésre ítél(ik). b) ritk Had- rász; kőbaltás. 2. ritk Gyalogsági ásó;
bíróság elé állítják. gyalásó.
futkosó fn 1. Katonai börtön, fűrer fn Elöljáró; péká (BpZ03).
büntető zászlóalj. [A katonák tudomása Ö: kisz~. [— ném. Führer ’vezér’].
szerint ott mindent futva kell csinálni].
fűrészporos mn és fn 1. Íztelen,
— futi, kaposvár, sitkó. Vö. Petőfi. 2. kevéssé kedvelt (szalámi); dzsuva 2. ~ po-
Laktanyai fogda; fogszi. gácsa: Könnyen szétmorzsolódó, túl om-
futrinka fn ritk Kimaradás; kimarcsi. lós pogácsa. ~ kolbász—.
futronc fn ritk, pej, gúny Az ügyele- fürge Alhasam ~ munkása—.
tes tiszt küldönce; ütikutya. füst 1. Szj: Cigi elnyom, ~ elcsa-
fű Szh: –Kevés, mint harmatos ~ben a var!; Csikket lenyelni, ~öt felcsavarni!:
gyíkpisi. tréf Cigarettázást abbahagyni! 2. 〈Felszó-
füge Szh: –Leverlek/–Lecsaplak, mint lításként:〉 Füst!: Menj el, takarodj!; kocc
majom/olasz a It! (Or95). [— elfüstöl].
függőleges ~ giliszta: tréf Magas ka- fűtő fn Hk 〈Harckocsiban〉 töltőke-
tona; lombrágó. zelő. — golyó, lövegfelhuzerátor, töltő.
fül Vérzik a ~e: 〈Felkiáltásként is, fütyi fn ritk Felderítő ügyeletes tiszt.
burkolt megrovásként:〉 Túl hosszú a haja Vö. üti. [— FÜTI, hiv. röv. × fütyi ’férfi
(hozzáér a füléhez). Véres a ~e; Vé- nemi szerv’].
resre dörzsöli a ~ét a haja; Feltöri a ~ét a fütyül Szj: –Nehogy (már) az állomás
haja; Égeti a ~ét 〈a haja〉: Ua. –Gumi- ~jön a vonatnak! –Öreg rája ~ rája.
sodik a ~e. Szj: Kéz feljön, –láb kipörög, füv fn ritk 1. Egészségügyi felülvizs-
| ~ hátracsapódik; —| kanyarban a ~ a gáló bizottság. 2. Egészségügyi felülvizs-
földet éri; Dugó benyel, ~ kisimul, –láb gálat. Hétfőn megyek füvre, remélem lesze-
kipörög!: Futás! (Fh89/91). relnek (Nk84/85).
fülemüle fn Lokátoros; patkány1. fűzfás fn Fogda; fogszi (Szk00).
146
G
galamb –Strasszer ~. Lefosta a ~ a gatter Gatter!: Neked lőttek, véged
vállát: Előléptették őrvezetővé. [Vö. ga van; butt! (Eg96).
lambfos]. gatteros fn tréf Aggregátoros
galambásztechnikus fn ritk, tréf ( Ju03).
Híradós katona; hírnyúl. gatyás fn Ruházati ellátó, szolgá-
galambdúc fn ritk, tréf Őrtorony; latvezető; szolgvez (Szabsz03). Vö. gatya
torony. számláló.
galambfos fn tréf A tisztesek rang- gatyaszámláló fn ritk, gúny Szol-
ját jelző csontcsillag; krumplivirág. gálatvezető; szolgvez.
galambszar fn 1. –Betakarlak, mint gázálarc Szj: Húzza fel a kimenő
Szent Márk teret a ~. 2. ritk, gúny ~ot!: Ne vigyorogjon, nézzen komoly arc-
A tisztesek rangját jelző csontcsillag; cal! (Kfh92/93). Vö. vigyorog.
krumplivirág.
gázjáték fn ritk Felmosás gázálarc-
galambtechnikus fn ritk, tréf ban (büntetésből, kitolásból); vö. fóka
Híradós katona; hírnyúl. móka.
gálya fn 1. Konyhaszolgálat; cselló. gazkapri fn ritk, tréf GAZ–66 típu-
2. Szolgálat; szoli (Szk94, Szts04). sú teherautó. [— Ford Capri, autómárka].
gamás fn ritk Nagytakarítás mint gázmacska fn Gázálarc, gáz-
a takarítás negyedik, legvégső fokoza- maszk; szimat.
ta: focilabda-bokszolás, kályhakormolás
(ld. még kocsedó, rodézia, vityapuszta) gazvigyázó fn ritk, gúny Határőr;
(Ma85/86). [— Gamás, helység Somogy kutya.
megyében]. geci 1. fn durva Ondó. 〈Kifejezések-
ganyézás fn tréf A körletrend kiala- ben:〉 A véres ~be: A fenébe. 2. mn
kítása, takarítás ( Ju03). Vö. sikamika. és fn durva Aljas, hitvány, galád; ellenszen-
ves, utált (ember). Az a geci kapus nem en-
garázs Kiállnak a –teherautók a ~ból.
gedett ki! (Nk84/85). (Pasztőrözött tejen
garázsmester fn tréf Telephely- és nápolyin nevelkedett) –tápos ~; (ritk)
ügyeletes; garázsüti (Szabsz03). Egyemista elővett ~: Előfelvételis katona;
garázsüti fn tréf Telephely-ügyele- tápos1 (Szh81/82; egy őrmestertől vette át
tes (Szabsz03). — garázsmester, istálló egy kisebb csoport). Táncos ~: ritk, pej
vezető, múzeumőr, roncstelepőr, tüda A laktanyai néptánccsoportban szereplő
hülye. (s ezért számos kedvezményben részesü-
gardrób Szj: Mocorog a –civil a ~ban. lő) katona. Szj: Nem vagyok –szép, de
147
gecifoci gépéú
roppant ~. R: A mai nap roppant ~, de dzsuva. Mi lesz az ebéd? — „A” menü:
jól esne egy féldeci! K: –Gumi vagyok, ~ gempa kotuval, „B” menü: kotu gempával.
vagyok. Ö: bel~. — broáf, csuszpid, (Szfv98). 4. pej Aljas, hitvány ember;
csuszvány, gempa, kannibál, kolbász geci. Ezzel a szemét gempával én nem lépek
arcú, köcsög, patkány2, paplanszájú, szolgálatba! (Nk84/85). 5. Pénz.
rüszü. 3. fn durva Másodidőszakos ka- gempafőzelék fn pej Felismerhe-
tona; gumi. 4. fn –Öreg ~. 5. fn durva tetlen anyagból készített, ehetetlen főze-
Kiképzésvezető tisztes, rajparancsnok. lék; patkányfőzelék.
gecifoci fn Asztali foci; csocsó1.
gempás mn ritk Szennyes, pisz-
gecigombóc fn ritk, durva Előfel- kos, sáros; dzsuvás.
vételis katona; tápos1 (Szh81/82).
genetikai ~ hulladék—.
geciképző fn ritk, durva Rajparancs-
nokképző (al)egység; gladiátorképző. gennyes ~ macskafej: ritk, pej Disz-
nósajt; malacorca.
gecista Egyetemi ~: ritk Előfelvételis
katona; tápos1 (Szh81/82). [— egyetemista genyótócsa Szj: (ritk) Ki lehet szakad-
× geci, egy őrmestertől vette át egy kisebb ni a Iból! Ld. gecitócsa.
csoport]. gép1 fn 1. Szj: –Ép ember ép ~ből ép
gecitócsa Szj: Ki lehet csattanni/ ésszel nem ugrik ki. 2. ritk Sorkatona;
szakadni a Iból!; (ritk) Szakítsa ki magát baka. 3. 〈Összetételek utótagjaként:〉
a Iból!: Ébresztő! Mindenki keljen fel! Vmit gyakran v. nagy intenzitással végző
〈Leggyakrabban az alegység-ügyeletesek személy. Aggódó~: A dolgokat túl komo-
használta kifejezés〉. Kibaszódik a Iból a lyan vevő katona, sokat idegeskedő em-
gecibe!: Ébresztő! (DbK88). ber. Ö: bel~, bél~, hazajáró~, kaparó~,
gecizik tn ige durva 1. Szőrözik, aka- kavaró~, kúszó~, nyali(zó)~, pedál~,
dékoskodik; parancsolgat. — atyámkodik, rinya~, rokka~, sor~. Vö. még írógép,
fonja magát, fonódik, kamburcol, kö kanálgép, pályagép, takarítógép, zene
csögködik, köcsögösködik, patentko gép. Szh: –Kavar, mint a ~. Úgy jár
dik, szarozik. Vö. még fonódi őrnagy. haza, mint a ~: Nagyon gyakran megy
2. Aljas módon viselkedik; szántszán- haza. 4. 〈Alkalmi összetételek utótagja-
dékkal rosszat tesz vkinek; szívat. ként tréfás szavak alkotására〉. Pl. bors~: A
géelzé fn ritk Gépesített lövészzász- nyomozókutyák megtévesztésére szétszórt
lóalj. [Hiv. röv.; vö. zé]. bors.
gejzír fn ritk Elöljáró, parancsnok; gép2 fn ritk Nő; muff. [— szleng gé-
péká. –Aggódik a ~nek. pel ’közösül’].
gékápéká fn ritk Gépkocsi gépész fn tréf Sofőr, gépkocsiveze-
parancsnok. [Hiv. röv.] tő; kuplunggyilkos (Szabsz03).
gékás fn Gépkocsivezető; kup géptojás fn Rep Géptolás: a repülő-
lunggyilkos. [— gk. ’gépkocsi’, hiv. röv.] gép kézi erővel történő kivontatása a han-
gempa fn ritk 1. pej Izé, valami. 2. gárból (Pá83/84).
pej Gusztustalan, ehetetlen étel; pat gépéú fn 1. Géppuska; varrógép.
kányfőzelék. Én ezt a gempát meg nem tu- [— gpu., hiv. röv]. 2. ritk Géppuskairány-
dom enni! (Nk84/85). 3. Kosz, mocsok; zó; szobaparancsnok.
148
gépistván gitt
gépistván fn ritk, tréf Géppisz- G. I. Joe Ld. dzsiájdzsó.
toly, gépkarabély; géppityu. giliszta fn 1. –Függőleges ~. Szj:
gépkabaré fn tréf Gépkarabély; –Verje oda, katona, hogy a Ik fél méter
géppityu (Szabsz03). mélyen agyrázkódást kapjanak! Úgy bas�-
gépkaralábé fn Gépkarabély; gép sza/tegye/–verje oda a lábát, hogy | (a be-
pityu (Pé02). ton alatt) a Ik agyrázkódást kapjanak! —|
a ~ kiugorjon a földből! Szh: Olyan –ko-
géppista fn ritk, tréf Géppisztoly;
pasz (vagy), mint egy megperzselt ~. 2. ritk
géppityu.
Újonc; kopasz. Perzselt ~: ritk Ua. 3. ritk
géppityu fn Géppisztoly, gép- Műszaki katona; népitáncos.
karabély. [— gpi, hiv. röv.; géppisztoly; szó-
gilisztahatástalanítás fn tréf
játék]. — anyuci, asszony, barátnő, csúz
Alaki gyakorlat (BpPet03). [Vö. ver alatt].
li1, durung, élettárs, flinta, gépistván,
gépkabaré, gépkaralábé, géppista, gitár, gilisztás mn és fn Gyengélkedős,
kapa, karalábé, kávédaráló, késespisz beteg (katona); gyenguszos (Szk00).
toly, köhögő, köpködő, meggymagköp gipszjakab fn tréf, ritk 〈Az egysze-
ködő, menyasszony, mordály, moslék ri katona elnevezése〉. Fölállsz és mondod:
keverő, muskéta, natasa, parittya, pityu1, gipszjakab honvéd, jelentkezem (Nk84/
pöpös, pukkancs, stukker. 85). — fatökűbenő, hadihajós-alajos, ka-
géppityus fn ritk Géppisztolyos n(y)ifasziguszti, krumplipityu, lóbaszó
lövészkatona. elemér, szarfaszújózsi, szaroslábújóska.
gépputyu fn ritk Géppuska; var geseng Hőr Ajándék (megveszte-
rógép. [— géppityu; gpu. (röv.)]. getési céllal) a sorállományú útlevélkeze-
lőknek az utastól (Rf82/84). [— ném. Ge-
gépszóró fn tréf Géppuska; varró
schenk ’ajándék’].
gép (Szabsz03). [— géppuska × golyószóró].
girhes mn és fn Gyengélkedős, be-
gerenda fn 1. Rangjelzésre szolgáló
teg (katona); gyenguszos (Szk00).
vízszintes barna csík(ok) a sorállományú-
aknál; vízszintjelző (Le85/86). 2. A gitár fn 1. A ~ álljon ki a hátadból,
tiszthelyettesek, zászlósok rangjelzésében és a rák pengesse!: ritk 〈Tréf. káromkodás
lévő ezüst vagy arany csík. enyhe bosszúság kifejezésére〉. Szh: –Rád
verek, mint Zorán a ~ra! 2. Gép-
gerendás ~ őrnagy: ritk, tréf Alhad-
pisztoly; géppityu. Vö. Kisfiam, a fegyver
nagy; alhangya. [Az alhadnagy váll-lapján
nem gitár, ne játssz rajta! 3. ritk Harc-
egy hosszanti sárga csík található].
kocsi-előtéthajtómű.
gergely Húsz –nap, meg egy ~!
gitároz 1. ts ige (Géppisztollyal) lő.
gerlefing Szh: –Kevés, mint a hajnali ~. [— gitár]. 2. ritk tn ige Kitáraz, a tölténye-
gettó fn 1. Századszint; halálsor ket tárból kiüríti (Fh89/91). [Szójáték].
(Kap03). 2. ritk Nőtlen tiszti szálló (Bp.). gk. Ld. géká.
3. Laktanya; hotel (Szk00).
gitt fn 1. Ürülék, széklet. Ott gug-
gettóbogár fn Első időszakos ka- gol egy nagy ~ a retyóban, és nem lehet le-
tona; kopasz (BpPet03). húzni! (Fh89/91). Beguggol a ~: Megijed;
gettóközpont fn Laktanya; hotel berinyál. Mi van, beguggolt a gitt (a ga-
(Szk00). tyába)? (Fh89/91). — akna, barna maci,
149
gittel góré
csoki, kábel, kaktusz, keksz, pite, sport ta az ágyat. Fészket rakott a ~ a csövébe 〈ti.
szelet. 2. Félelem, ijedtség; rinya. Nó gitt!: a fegyvernek〉: Piszkos.
Ne félj, ne ijedezz! (Fh89/91). gólyavári ~ esték: ritk, tréf Az az eset,
gittel tn ige 1. Székel, nagydolgát amikor az ellenőrző elöljáró ténykedése
végzi; aknázik. 2. Fél; fosik. után (vö. beröpült a gólya) a körletben
gittes mn és fn Állandóan ellen- óriási rendetlenség van. [— Gólyavári esték,
őrzéstől, lebukástól stb. félő (személy); a televízió szabadegyetemi sorozata].
rinyagép (Fh89/91). golyó fn 1. ritk Újonc; kopasz.
gittózik tn ige Fél; fosik. Ne gittózz, 2. ritk Harckocsi-töltőkezelő; fűtő.
a hátsó kerítésnél könnyen ki tudunk mász- golyófogó fn 1. ritk, gúny Lövész;
ni! (Fh89/91). nyúl. 2. ritk, pej Első időszakos katona;
gittrágó mn és fn ritk Sunyi, alat- kopasz. 3. tréf Műszakis katona, utász;
tomos, helyezkedő (személy); sumák. [— népitáncos.
gitt ’szar’; vö. szarrágó ’hitvány alak’]. golyókapkodó fn ritk, gúny Lö-
gladiátor fn 1. Rajparancsnok; raj vész; nyúl.
péká. 2. tréf 〈Dicséret esetén〉 Honvéd;
golyóstoll fn ritk, tréf Törzs-
alhonvéd. Vö. harcos, szamuráj.
főnök (DbB89). [Szójáték. A törzsfőnök
gladiátorképző fn 1. tréf, gúny szóról ált. indián nevek (Fehér Toll, Hos�-
Rajparancsnok-, tisztesképző alegység. — szú Toll) jutnak a katonák eszébe. Ezek
bunkóképző, geciképző, görénysuli, her analógiájára: Golyós Toll; vö. szleng golyós
nyóképző, majomképző, nyúlgimi. 2. ’bolond’.] — egykismalac, főmufti, góré,
tréf Alapkiképzés; keltető. indián, manitu, nagyfehér, töf, utolsó
gláz fn Cigaretta (Bia94). [— bláz ’ua.’]. mohikán, vezér, vinetu.
glottiflotti fn ritk, tréf Tornanad- gomba fn ritk Oszlopon álló tető,
rág (Szh 81/82). [— klottnadrág]. — mó mely az őrnek árnyékot ad, ill. védi az eső-
dosított deszantmini. től; őrgomba.
GLZ Ld. géelzé. gombás fn tréf Ezredfürdő (Ze). —
gnóm mn és fn Kis termetű, alacsony déeff.
(katona); inkubátorszökevény (Szk00). gombos ~ ing: Olyan ing, amelyikről
gokartozás fn ritk 〈Az újonc a mosodában a mángorlás során nem törtek
katona könyökére, térdére rohamsisakot le a gombok (az ilyen ingekért, mivel kevés
kötnek, lámpát akasztanak a nyakába, volt belőlük, a tiszta ingek kiosztásánál kö-
és végig lökik a folyosón〉. — bobozás, zelharc dúl). (Börs67). Jutott neki ~ ing:
mofémralli, teknőc. Szerencsés fickó, mázlista (Börs67).
gólya –Strasszer ~. Berepült/ gombszemű fn tréf Újonc; kopasz.
(ritk) Bejött a ~; Beköltözött a ~ az ágy-
ba: Az ellenőrző elöljáró a körlet rendet- gond Szj: –Mondja, mi a ~ja!
lenségét látva feltúrta az ágyakat, kiborí- góré fn 1. Elöljáró; péká. 2.
totta a szekrényeket, mindent felforgatott. Parancsnok; péká. 3. Törzsfőnök; go
Vö. bególyázik, helikopter. — berepült a lyóstoll (Szk00). 4. Ügyeletes tiszt; üti
bivalycsorda; egér van a körletben; be (Szk00). Ö: nagy~, raj~, szakasz~, szá
jött a vaddisznó; a vaddisznó felborítot zad~.
150
gödör gumi
gödör fn ritk Lövészteknő. — csecse grillcsirke Szh: (Olyan –kopasz, hogy)
mősír, gyereksír, lövészteknőc, maszeksír. hozzá képest a ~ copfos indián.
gömbölyű Szj: Mit –billeg!? ~ a talpa?! grimbás mn ritk 1. Mocskos, pisz-
gömbstoki fn Szekrényrend (Nyh02). kos. 2. pej Hitvány, rossz, semmirevaló.
Göncölszekér Szh: Úgy seggbe –rúg- Kéred ezt a grimbás szalámit? (Nk84/85).
lak, hogy leolvasod a ~ alvázszámát! Dzsuvás.
görcskötél fn ritk A hónapok múlá- guba fn ritk Illetmény; zsold (Db03).
sának számlálására (és ált. kulcstartónak is) guggoló fn tréf Laktanyai fogda;
használt álcahálózsineg, melyre a kilencedik fogszi.
hónapig (ill. a leszolgálandó időszak feléig) gulyáságyú fn Mozgókonyha,
havonta egy csomót kötnek, fele időtől tábori konyha. — bözsi, konyha, pörsing.
pedig minden hónap kezdetén leoldanak [Vö. Kis 1991a].
egyet. (Vö. Hány csomóval megy a hajó?) —
gumi fn 1. Másodidőszakos, a
borsóföld, gyíkzsinór, pályagép.
második hat hónapját töltő katona. ~
görcsoldó fn A görcskötélre kö- úr: ritk Ua. Szj: Leszerelőknek tizenöt
tött, a hátralevő hónapokat jelölő csomók nap, ~knak szomorú vasárnap, kopaszok-
levágásához használt kisolló (Fh89/91). nak ébresztő, fel!: 〈Az ügyeletes vasárnap
görcsöl tn ige 1. Aggályoskodik, ébresztőkor kiabált szövege〉. Öregek
kínos aprólékossággal ügyel a szabályzat tíz napra, ~k álló faszra, kopaszok újabb
betartására, feleslegesen izgatja magát; ag szopatásra ébredtek!: 〈Ua. bármelyik nap〉.
gódik. 2. Szerencsétlenkedik, ügyetlenke- Öregeknek százkettő, ~knak dikó/g yőri
dik; topázik. Ne görcsölj már azzal a csúz- rádió, kopaszoknak takarítást megkezde-
lival, majd én összerakom! (Nk84/85). ni!: 〈Az öregkatonák centivágáskor ordi-
görény fn ritk 1. gúny Vegyi bált mondókája〉. [A győri rádió éppen a
védelmis katona; vévés. 2. Felderítő; kiképzés befejezésekor, azaz a centivágás
gyík2. 3. Tisztes; zebra. időpontjában kezdte meg adását.] K:
görénysuli fn Tisztesképző alegy- (Kopasz vagyok, felmoshatok/sokat szopok;)
ség; gladiátorképző. ~ vagyok, geci vagyok/pattoghatok/pofázha-
göthös mn és fn Gyengélkedős, be- tok; (öreg vagyok, beleszarok): 〈A különbö-
teg (katona); gyenguszos (Szk00). ző időszakos katonák „jogait” összefoglaló
gránát –Lőtéri ~. Szj: A ~ vetkőz- rímes mondóka〉. — bakanevelő, bobi,
tessen le!: A fene egyen meg! Dögölj meg! csúzli2, csúzliszájú, csúzlinyakú, féllábú,
Vö. mesterlövész. felnőtt, geci, gumifül, gumigyurka, gumi
gyuszi, gumijóska, gumikatona, gumi
gránátkergető Kotroncos ~: ritk, pej
nyakú, gumírozott állomány, gumirudi,
A harcjármű irányzója; toronynyúl (Ze).
gyíkgyuszi, időszakproblémás (gumikop
gravitációs ~ –budi/vécé. ter), ivarérett, kocsonya, kotnyak(ú), ko
Grease Szj: Ez nem a ~!: Ne for- tonjóska, kotonnyakú, kotonszökevény,
golódjon a sorban! Vö. brékel, Travolta- nyakas, öregedő, papírfülű, szárazta
képző. [— Grease, táncos-zenés film John kony, szivattyútelep-vezető, tömlő, vé
Travolta főszereplésével]. konyfülű. Vö. szabadcsapat.
grebbel tn ige ritk Italozik; beziz 2. 〈Olyan alakulatoknál, különösen a
zent (Db03). határőrségnél, ahol háromhavonta volt be-
151
gumibogyó guttyú
vonulás:〉 A harmadik három hónapját töl- gumirudi fn ritk, tréf Másod-
tő katona; fiatal. Vö. újonc. [Gumi, mert: időszakos katona; gumi.
a) A centije még nyúlik, mint a gumi; az gumisaru fn A honvédségben rend
öregkatonákénál több napjukat csak gumi szeresített papucs. [Hiv. megnevezésből].
centivel lehetne megmérni. b) A másod
gumisodik ~ a füle: tréf 〈Leginkább
időszakos katona már többet megengedhet
az öregkatonák által használt kifejezés,
magának: pattoghat, mint a gumi.]
amikor centijükkel megpöckölik valame-
gumibogyó fn tréf Újonc; kopasz lyik újonc fülét:〉 Nemsokára másodidő-
(Szts04). szakos, gumi lesz. Vö. gumifül.
gumibugyi fn Gázálarctáska; szi gumisodó fn ritk Első időszakos
matszatyor (Db03). katona az időszak végén. Vö. öregedő.
gumiceruza fn ritk, tréf Másod- gumiszag 1. Szj: Égett ~, irány— az
időszakos írnok; tinta. [— gumi + ceru ég alja! –Kéz feljön, láb kipörög, enyhe ~!
za; szójáték]. 2. Égett ~ van: ritk 〈Gúnyos megjegyzés,
gumicucc fn tréf Vegyivédelmi fel- ha vki sokat hízelgett, nyalizott〉. [A piros
szerelés; vévé1. bicikli gumijára való utalás]. 3. Már
gumifül fn ritk, tréf Másodidősza- ~om van!: Nemsokára másodidőszakos le-
kos katona; gumi. Vö. gumisodik a füle. szek. Szj: Mi ez a büdös? Ja, ~ van!: 〈A
gumigyík fn ritk, tréf Vegyi-, su- másodidőszakos katonák ugratása, csúfo-
gárfelderítő. [Vö. gyík2; a vegyivédelmi lása〉. [— gumi].
öltözet gumiszerű anyagból készül]. gumiszalonna fn ritk, tréf Rágós
gumigyurka fn ritk, tréf Másod- szalonna. Vö. dzsuvás szalonna.
időszakos katona; gumi. gumiszendvics fn Rágós szend-
gumigyuszi fn ritk, tréf Másod- vics (Szabsz03).
időszakos katona; gumi. gumiz tn ige A nadrágszárát — ahe-
gumihús fn ritk 65 grammos máj lyett, hogy betűrné a bakancsba — egy
krémkonzerv; kispáncélos. gumiszalaggal a bakancs szárához rögzíti
gumijóska fn ritk, tréf Másodidő-
(Szfv98).
szakos katona; gumi. guriga fn 〈Takarodóra előkészülve
gumikatona fn ritk Másodidő- az ágy végébe helyezett〉 feltekert takaró:
szakos katona; gumi. lepedő és pokróc; bejgli.
gumikopter –Időszakproblémás ~. gurít Szj: Ami kerek, viszik, ami
szögletes, ~ják; Ami kocka, azt ~ják, ami
gumikávé fn pej Tejpor, cikóriaká- gömbölyű, azt viszik: 〈A hadseregben ta-
vé (és a katonák vélekedése szerint: bróm) pasztalható ésszerűtlenségeket kifogásoló
tartalmú reggeli ital (Börs67). kifejezés〉.
gumilabda Kopasz keze –csattan, ~ pattan. guttyú fn ritk Újonc, első idősza-
guminyakú fn ritk, tréf Másodidő- kos katona; kopasz (Ma81/82). Vízi ~: Ua.
szakos katona; gumi. (uo.). Szh: Olyan –kopasz vagy, mint egy
gumírozott ~ állomány: ritk Az al vízi ~ (uo.). [Goodhew, a moszkvai olim-
egység másodidőszakos katonái (Ma81/82). pia mellúszó bajnoka, aki mindennap bo-
Vö. állomány. rotválta a fejét].
152
Gy
gyakmező fn ritk Gyakorlótér; gyali fn Gyalogsági ásó; gyalásó
szöcske2. ( Ju03).
gyakorlat fn Alapkiképzés; kelte gyalogkakukktúra fn ritk, tréf
tő (Szk00). Erőltetett menet; agárverseny. [— Ken-
gyakorló fn Katonai gyakorló- gyelfutó Gyalogkakukk, egy rajzfilmsoro-
ruha; gyakszi2. zatnak és villámgyorsan futó madár fősze-
gyaksi1 fn Hadgyakorlat; gyakszi1. replőjének neve].
gyaksi2 fn Gyakorlóruha; gyakszi2. gyalogkeszem fn ritk A terület
gyalogos bejárása, megismerése a gyakor-
gyakszi1 fn Hadgyakorlat. — bu
lat végrehajtása előtt; gyalogkezelői. Vö.
borgás, gyaksi1, nyaralás. Vö. balhé, egyes
keszem.
balhé, egyesbuli.
gyalogkezelői fn ritk A terület
gyakszi2 fn Katonai gyakorlóru-
ha. — angyalbőr, gyakorló, gyaksi2, ját gyalogos bejárása, megismerése a gyakor-
szóruha, játszósruha, ördögbőr, spenót, lat végrehajtása előtt; gyalogkeszem. Elő-
zöldtakony, zsávoly. Vö. bociruha, ma ször gyalogkezelőiben mentünk végig, aztán
nó(ruha); cicanadrág. meg pöszkével (Nk84/85).
gyaktér fn Gyakorlótér; szöcske2. gyalogos (–Hadihajós-alajos,) –ezer
napos ~. Ezernapos rüszü ~: Szerződéses
gyalágyú fn ritk Gyalogsági ásó;
katona; boci.
gyalásó.
gyászvigyázz fn A temetési szer-
gyalás fn Gyalogsági ásó; gyalásó.
tartásokon használt, nagyon lassú vigyázz
gyalásó fn Gyalogsági ásó. menet.
— alásó, egyéni temetkezési szerszám,
gyémántalakzat fn tréf Nem alak-
földkaparó, fűnyíró, gyalágyú, gyalás,
gyalázatos ásó, gyalázó, gyali, halálosz zatban mozgó katonák csoportja; amőba
tó, kapa, kaparó, kézi elevátor/exkavá alakzat.
tor, motoros buldózer, nyeles buldózer/ gyenge R: Fejed ~, lábad erős, te is le-
dózer, nyúlbuldózer, nyúldózer, nyuszi hetsz –ejtőernyős.
buldózer, sírásó, szeneslapát. Vö. nyu gyengélkedő fn Laktanyai se-
szifarok. gélyhely (orvosi rendelő) és betegszoba;
gyalázatos ~ ásó: ritk, tréf Gya- gyengusz.
logsági ásó; gyalásó. gyengélkedős mn és fn Beteg
gyalázó fn Gyalogsági ásó; gyalásó. szobán fekvő, beteg (katona); gyenguszos.
153
gyengus gyík2
gyengus fn Laktanyai segélyhely; Szj: Jó ~: | ha alszik, enni se kér; —|
gyengusz. nem dobálja kővel a csillagokat; —| nem
gyengusz fn 1. Laktanyai eszi meg a kúpcserepet; —| nem ugatja
segélyhely (orvosi rendelő) és betegszo- meg a holdvilágot: tréf Problémás, zűrös
ba. Elmegyek a gyenguszra, fáj a torkom alak (Ce83/84). –Leszerelt két ~re. Szh:
(Nk84/85). 2. A betegszobán töltött idő. Annyi –napod van, mint hülye ~nek az
Ha eltöröd a kezed, az minimum két hét intézetben. A katona –megáll, mint Kati-
gyengusz és egy hét eüszabi (Nk84/85). — ban a ~. R: Augusztusi/novemberi ~ek, ti
állatkórház, depó, eüszoba, gyengél vagytok az –öregek! Novemberi ~ek, sose
kedő, gyengus, hácséer, hancúrplacc, lesztek –öregek! Öreg –tápos fasza ~,…
menhely, mészárszék, pihende, pihenő, 2. ritk, tréf Első időszakos katona; ko
segghely, vágóhíd, vigyorgó2. pasz. Ö: tanya~.
gyenguszhuszár fn ritk, tréf Beteg gyereksír fn pej Lövészteknő; gödör.
szobán fekvő, beteg katona; gyenguszos. gyerektelenítő ~ bélyegző: Hőr
gyenguszking fn ritk, tréf (Gyak- Hiánytalanító bélyegző; abortuszbélyeg
ran a) betegszobán fekvő, beteg katona; ző. (Annak jelzésére szolgál, hogy az útle-
gyenguszos. [— gyengusz + ang. king vélbe bejegyzett gyermek átlépte-e a határt
’király’]. vagy sem.) (Fh89/91).
gyenguszkirály fn ritk, tréf gyertya fn ritk Fényjelzős lövedék;
(Gyakran a) betegszobán fekvő, beteg ka- csillagszóró.
tona; gyenguszos. gyík1 fn 1. Újonc, első időszakos
gyenguszkönyv fn Az alegy- katona; kopasz. Ezernapú sivár ~;
ség állományának egészségügyi kezeléseit fiatal ~; kopár/kopasz ~; kövi ~;
nyilvántartó könyv. riadtszemű kopasz ~; rüszi ~; sibra/
sivár ~; zöldhasú nullkilométeres kopasz
gyenguszos mn és fn 1. Beteg-
~; zöldszemű riadt ~: Ua. K: Azér(t)/
szobán fekvő, beteg (katona). 2. Orvosi
azír ~, szenveggyík/mozog|gyík!: 〈Az újon-
vizsgálatra jelentkező/menő, gyengélkedő
cok megalázásának, a velük történő kito-
(katona). — agyiplazma, béna, csoff adt,
lásoknak megmagyarázása〉. Tk: Miért
csontgyenge, dögös, elesett, genetikai
van a ~? (Hogy szenveggyík). Ö: örök~.
hulladék, gilisztás, girhes, göthös, gyen
2. 〈Ált. jelzőként〉 pej Fiatal (tapaszta-
gélkedős, gyenguszhuszár, gyenguszking,
latlan) 〈hivatásos katona〉. ~ őrmi. 3.
gyenguszkirály, gyenguszpatkány, gyen
Hitvány, kevés, rossz. || 〈Becsmérlő kife-
guszpéter, gyógyegér, hikomat, hulla,
jezésekben:〉 –Tápos ~. Gyík vagy, öcsém!
hullajelölt, kummantós, munkaterápiás,
(Nk84/85); Kopasz gyík! (Ze-DbK85/86).
nyomorék, nyomorult, sportszázados,
Ö: bel~, őr~. gyík
tápos2.
gyík2 fn 1. (gyak. tsz.-ban) Felde-
gyenguszpatkány fn Beteg, (so-
rítő; ilyen alegységhez bevonult katona. ||
kat) betegeskedő katona; gyenguszos.
Gyíkok: Felderítő alakulat, (al)egység. Ö:
gyenguszpéter fn ritk, tréf Beteg- gumi~. [A sok kúszásról]. — bokorugró,
szobán fekvő, beteg katona; gyenguszos. bozótpatkány, csipázó, csúszómászó,
gyerek fn 1. –Belevaló ~. A parancs- előjátékos, felder(es), felfedező, felnye
nok hazavitte a –könyvét a ~nek játszani. rítő, földtúró, görény, gyíkversenyző2,
154
gyík3 gyógyegér
idegenlégió, kecske, kommandós, kuk gyiku fn ritk, gúny Újonc, kopasz.
ker, kutatman, macska, madzagbohóc, [— gyík1].
nyuszka, óvatos nyúl, patkány1, pikke gyikulátor fn ritk, tréf Újonc; ko
lyes, teknős. 2. ritk Határőr; kutya. pasz. [— gyík1, gyiku].
gyík 3 fn ritk Hátizsák, málha- gyikulusz ~ variánusz: ritk, tréf
zsák; málhagyík. Újonc; kopasz. [— gyík1, gyiku].
gyík4 fn ritk Vagdalthúskonzerv; gyikusz fn ritk, tréf Újonc; kopasz.
gyíkhús1. –Páncélos ~: Vagdalthús- ~ hungarikusz makszimusz: ritk, tréf Ua.
konzerv; gyíkhús1. Variánusz ~: ritk, tréf Ua.
gyík5 fn Kézi páncéltörő fegyver; gyíkvár fn tréf A felderítők elhe-
erpégé. lyezésére szolgáló épület (Ze). [— gyík2].
gyík6 fn Férfi nemi szerv; fasz. Be- gyíkversenyző1 fn tréf Újonc;
cserkészi a ~ot: Közösül; befeszít. Kicsa- kopasz. Fiatal ~: Ua. [— gyík1].
varja a ~ot: Vizel; gyíkol. Kitekeri a ~ot:
gyíkversenyző2 fn ritk, tréf Fel-
Önkielégítést végez; zsibizik (Bgy95).
derítő; gyík2.
gyík7 Lerakja a ~ot: ritk, tréf Szüksé-
gyíkvezető fn ritk, tréf Őrvezető;
gét végzi; székel; aknázik. [— gyíkol].
őrvi. Vö. őrgyík. [— gyík1; szójáték].
gyíkbőr fn ritk, tréf A felderítők
gyíkvizsgáló fn ritk A leszerelésig
álcaruhája. [— gyík2].
hátralevő utolsó ötven nap mérésére szol-
gyíkfing fn ritk, gúny Újonc; ko gáló centi, melyet (néhány) műanyag- vagy
pasz. Vö. gyík1. fadarabra ragasztanak; ostor. [— gyík1.
gyíkgyuszi fn Másodidőszakos Az öregkatonáknak kedvelt szokása volt a
katona; gumi. gyíkvizsgálóval az újoncokat ütögetni.]
gyíkháború fn ritk, gúny Újon- gyíkzsinór fn ritk A hónapok mú-
cok veszekedése. [— gyík1]. lásának számlálására (és ált. kulcstartónak
gyíkhús1 fn pej 1. Vagdalt- is) használt álcahálózsineg, melyre a kilen-
húskonzerv. — emberhús, gyík4, káhús, cedik hónapig (ill. a leszolgálandó időszak
macskakonzerv, páncélos (gyík/hús). feléig) havonta egy csomót kötnek, fele
2. Bármiféle kisebb fémdobozos kon- időtől pedig minden hónap kezdetén leol-
zerv; (kis)páncélos. Páncélozott ~: Ua. danak egyet; görcskötél.
Vízi ~: ritk, tréf Halkonzerv. 3. ritk gyilkos K: Minden katonatiszt hiva-
Bármiféle (ált. zsíros) felvágott; dzsuva. tásos ~ (Ma81/82).
gyíkhús2 fn ritk Újonc; kopasz. gyipa fn ritk, gúny Újonc; kopasz.
[— gyíkhús1; vö. gyík1, frisshús]. [— gyopár; vö. nyj. gyipár ’gyopár’].
gyíkol tn ige Szükségét végzi. || Szé- gyógycickány fn ritk, gúny Előfel
kel; aknázik. || Vizel. — megverekszik az vételis katona; tápos1. Vö. gyógyegér.
óriáskígyóval, kicsavarja a gyíkot. [— gyógyegér fn gúny 1. Előfelvételis
gyíkol ’vizel’ — szleng gyík ’hímvessző’]. katona; tápos1 (Ze). Vö. egér. 2. Sze-
gyíkpisi Szh: –Kevés, mint harmatos rencsétlenkedő, esetlen, mulya katona;
fűben a ~. topa. 3. Kicsi, vékony, szemüveges ka-
155
gyogyesz gyűrűsféreg
tona. Vö. optika. 4. Sokat betegeskedő gyorskocsiutca fn ritk Lakta-
katona; gyenguszos. nyai fogda; fogszi (Bgy95). [A budapesti
gyogyesz fn gúny Előfelvételis ka- Gyorskocsi utcai börtönről; vö. főutca].
tona; tápos1 (Ze). [— gyógyegér]. gyökér fn pej 1. Buta, hülye; el-
gyogyi fn gúny Előfelvételis katona; lenszenves ember; köcsög. Vö. Szh: Olyan
tápos1 (Ze). [— gyógyegér]. –hülye vagy, hogy a ~ hozzád képest va-
gyogyós mn és fn ritk, gúny Előfel-
rázspálca! 2. Tiszthelyettes. — akasztó
vételis (katona); tápos1 (Ze). [— gyogyós fa-gerendás, nigger, rüszü, szenszej. Vö.
’gyógypedagógiai iskolába járó, szellemileg rigó. 3. Tiszthelyettes-hallgató; gyökér
fogyatékos gyerek’ × gyógyegér; szójáték]. képzős. 4. Újonc; kopasz. Gyöke-
rek, a bevetési helyen sorakozó; a fókára rá
gyógypedagógiás mn és fn ritk, lehet szakadni! (DbK88).
gúny Előfelvételis (katona); tápos1 (Ze).
[Szójáték; vö. gyogyós]. gyökérképzés fn ritk Alapkikép-
zés; keltető.
gyógypemete fn ritk, gúny, tréf
Előfelvételis katona; tápos1 (Ze). [— gyógy gyökérképző fn Tiszthelyettes-
egér × gyógypemete ’mézből készült cukor- képző iskola; bunkóképző.
kaféle’; szójáték]. gyökérképzős fn ritk Tiszthelyet-
gyógytintenpen fn ritk, tréf Elő- tes-hallgató. — gyökér, husi, kanász, le
felvételis katonából lett írnok; tinta. Vö. szek őrmester, patkány2, potri, rüszü.
gyógyegér. [— Tintenpen (filctoll márka)]. gyökszi fn ritk, tréf Újonc; kopasz.
gyoha fn ritk Újonc; kopasz. [— [— gyökér].
gyohár]. győzelmi Szh: Úgy seggbe –rúgom,
gyohaberci fn ritk, tréf Újonc; ko hogy zúgva száll, mint a ~ zászló! Akko-
pasz. ra –pofont kapsz, hogy elszállsz, mint a ~
zászló!
gyohár mn és fn Újonc, első idősza-
kos (katona); kopasz. [— gyopár]. gyufa fn Újonc; kopasz.
gyohárcsík fn ritk A feltűrt ing gyufafej fn 1. ritk, tréf Újonc; ko
alatt fehéren maradó és a napbarnította pasz. 2. fn Vörös hajú katona (Vp03).
bőr határvonala a karon (Le87/88). gyufafejű fn tréf Tüzér; ló. [Mert
gyohinger fn ritk Újonc; kopasz. a tüzérek barettsapkája piros].
[— gyohár]. gyufapénz fn tréf Illetmény; zsold
gyomorsavkeltető fn tréf Kon- ( Ju03).
zerv; páncélos. gyújtózsinór fn A bakancs fűző-
gyopár mn és fn Újonc, első rejtője alól kilógó cipőfűző (Db03).
időszakos (katona); kopasz. Kopár ~: Ua. gyurmázik tn ige Székel; aknázik.
[— kopár]. gyülekező Szj: –Sorakozó vagy ~ volt
gyopi fn ritk, gúny Újonc; ko meghatározva?!
pasz. [— gyopár]. gyűrűsféreg fn pej Szerződéses
gyorscipő fn tréf Tornacipő (Db03). katona; boci ( Ju03).
156
H
h. Ld. há. hadműveletlen fn tréf Hadműve-
há fn ritk Helyettes. Ö: aegü~, bel leti tiszt.
geci~, belszivacs~, ü~, üti~. hadnagy –Drót/–kerítés ~.
hab Térdig ér a ~. Ld. sikamika. hadtáp1 fn 1. Konyhai kisegítő
habfürdő fn tréf Takarítás, felmo- munka 〈24 órás szolgálat〉. –Eltáv helyett
sás, sikálás; sikamika ( Ju03). ~. 2. A konyhai szolgálatra vezényelt
habgenerátor fn ritk, tréf Mosógép.
katonák. 3. ritk Konyha. Cselló1. [—
szakny-i hadtáp ’a fegyveres erők anyagi el-
háborog Szj: Ne ~j, nem vagy te ten- látását végző erők és eszközök összessége’].
ger!: Elég volt a panaszkodásból, háborgás-
ból! hadtáp2 fn Evőeszközkészlet; ka
nálgép. [— hadtápkészlet].
háború –Csillagok ~ja. –Fedettpályás ~.
hadtápcsicska fn ritk, tréf Kony-
habosít tn ige ritk Takaríttatáskor, haszolgálatban lévő katona; csellós.
sikáláskor a vízbe szórt takarítószert ha-
bosra veri. Ld. még sikamika. hadtapi fn ritk, gúny Konyhai kise-
gítő munkás; csellós.
habparti fn Ultrával felszórt padló
felsikálása, takarítás; sikamika. hadtápkészlet fn ritk Evőeszköz-
készlet; kanálgép.
habrahab fn tréf 〈Takaríttatás,
sikálás körülírására használt szó:〉 Ma este hadtápkirály fn tréf Konyhaszol-
kulturális műsor lesz a körletben, az ultra gálatban lévő katona; csellós.
videó filmválasztékából afgán/arab film: ~. hadtápmalac fn ritk, gúny, pej
Ld. sikamika. Konyhamunkás; csellós.
habzik tn ige Felmos; fókázik. hadtápmuki fn ritk, tréf Konyha-
hácséer fn ritk Laktanyai orvosi munkás; csellós.
rendelő; gyengusz. [— HCSR, hiv. röv.: hadtápos fn Konyhamunkás;
helyőrségi csapatrendelő]. csellós.
had ~ra vág(ják): Hadbíróság elé hadtápsörét fn ritk, tréf Tarhonya.
állít(ják); futira vág. — aprósörét, sörét, úttörőgombóc.
hadi ~ barom, ~ birka: ritk Honvéd; hadúr fn Hadnagy; hangya (Szk00).
alhonvéd. ~ nudli— kecsappal. ~ retikül—. háercsomag fn Leforrasztott mű-
hadihajós-alajos ~, ezernapos gyalo- anyagtasakban levő felszerelés (fehérnemű,
gos: ritk, tréf, gúny 〈Az egyszeri lövészkato- ing, tisztálkodó eszközök, gyufa, hideg
na elnevezése〉; gipszjakab. élelem stb.), melyet csak harci riadó, hábo-
157
háermelegítő hákáosz
rú esetén szabad felhasználni. [— hr. ’harci hajmentes tréf mn Újonc; kopasz
riadó’, hiv. röv.] (Db02).
háermelegítő fn ritk Kerek, kis át- hajó Hány –csomóval megy a ~?
mérőjű, konzervmelegítésre használt tűz- hajóskapitány fn ritk, tréf Tábor-
hely. [— hr. ’harci riadó’, hiv. röv.; ld. még nok; pizsamás. [Az egyenruha nadrágján
KSzil. 101]. látható piros csíkról].
háerszesz fn ritk Ipari célokra ké- hajszabász fn Laktanyai fodrász;
szített alkohol, a háermelegítő tartozéka. kőbaltás (Szk00).
[— hr. ’harci riadó’, hiv. röv.; vö. háermele
hajszárító Szh: –Kevés, mint esőben
gítő].
a ~.
háes fn Hőr Határsértő. Esemény
háká fn Harckocsi, tank. Ö: u~.
volt, tegnap szoliban fogtunk két háest!
[Hiv. röv.] — acélkoporsó, aszfaltszag
(Fh89/91).
gató, bádogdoboz, bádogkoporsó, bá
hagy Szj: Hagyjad csak, hagyjad!: dogláda, buff, csotrogány, csörömp, fém
〈Általában öregkatonák tréfás, „arisztok- konténer, hoki, höki, konzerv(doboz),
ratikus” magatartást kifejező mondata koporsó, nyeles zsiguli, pléhdoboz, pléh
egymás között, esetleg megértő leeresz- koporsó, stank, száguldó koporsó, talpas,
kedés fiatalabb katonák felé, pl. ha valaki vakló, vaskoporsó, zöldvillám, zörgő.
átadja helyét egy öregnek. Az öregkato-
Háká fn Honvéd Kórház.
nák rendszerint akkor használják egymás
között, ha valaki a hátralévő katonaidőre hákáakadály fn tréf Szöszmösz,
tesz megjegyzést. Ilyenkor a Hagyjad csak, szemét, amely a takarítás után még a kör-
hagyjad! kb. ezt jelenti: ’Hagyd csak, nem let padlóján maradt; bakapihe. Mi ez a
fontos, hogy emlékeztess rá, de azért kö- hákáakadály itt, kopárok, nem volt takarít-
szönöm, jólesett!’〉 (BpA92/93). ~ja a va? (Nk84/85).
–futást, rohanjon! R: Itt ~om a –tanyá- hákáakasztó fn ritk Harckocsi-
tokat, basszátok az/meg anyátokat! Még akadály.
tizenegy –vasárnap, itt ~om a vaságyat! hákáesz fn Harckészültségbe he-
〈variánsokban〉. Itt ~om a –fegyverem, ro- lyezés; riadó. [Hiv. röv.] — hákáosz, piros
hadjon a testeden! lámpa. Vö. rics.
haj Véresre dörzsöli a –fülét a ~a; Fel- hákáeszcsépéeszvé fn ritk, tréf,
töri a –fülét a ~a. Szj: –Még össze sem gúny 〈Találós kérdésként is:〉 Hétfő, kedd,
söpörték a ~át. Kiütlek a ~ad alól!: Vi- szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasár-
gyázz, mert megverlek! Vö. betakar. nap. 〈A hivatalos és szaknyelvi rövidítések
hajasbaba Szj: Hozzá képest a –vil- kigúnyolására; vö. eszdépékáhátétées〉.
lanykörte ~. [— hákáesz].
hajász fn Laktanyai fodrász; kőbal hákámalac fn A harckocsiágyú lö-
tás (Szk00). vedéke. Vö. malac.
hajléktalan fn ritk 1. Alegység- hákáosz fn ritk, tréf Harcké-
ügyeletes-helyettes; belgecihá. (BpPet02) szültségbe helyezés, riadó; hákáesz. [—
2. Első időszakos katona; kopasz. hákáesz × káosz; szójáték].
158
hákápéká hangyász
hákápéká fn Harckocsiparancsnok. egy halat és egy i betűt.) (Szfv98). [— hali
Vö. péká. (— halihó) ’viszlát’].
hákáringató fn Terepimitátor; halizik tn ige ritk Telefonon beszél-
olyan szerkezet, mely az álló harckocsit (a get. [— halló].
lőtéren) úgy mozgatja, mintha terepen ha- hall Szj: –Öreg hal már nem (min-
ladna. — ringató. dent) ~! R: Még tizenegy –Dallas, és ró-
hákás mn és fn (fn-ként gyak. lam nem is ~asz!
tsz.-ban) Harckocsizó (katona), tankos; halporonty R: Én, a kicsi ~, felső ágy-
(ritk.) hozzájuk tartozó, általuk használt. || ra felállok, s minden kedves öreg halnak jó
Hákások: Harckocsizó (al)egység. [— háká]. –éjszakát kívánok!
—acélkoporsós, csörgőstalpú, csörömpös, halvány mn ritk, gúny 〈Tisztest
dodzsember, hering, hernyó2, hernyótal jelentő szó jelzőjeként:〉 A következő elő-
pas, hökis, kánya, konzervdobozos, kon léptetéskor majd magasabb rangot kapó
zervhuszár, konzervmanó, konzervnyúl, (Szh81/82). ~ tizedes: Olyan őrvezető, akit
koporsós, kutya, laposhomlokú, olajbo hamarosan elő fognak léptetni tizedessé.
gyó, olajos féreg, páncéltörpe, pécé(s), [Váll-lapján már látszik halványan az újabb
pitbull, pléhdobozkapitány, pléhkopor csillag].
sós, pocok, szardínia, tanker, tankos,
teknős(béka), traktoros, vasas. Vö. kön� hámozott ~ ribizli—.
nyűlovasság, láncos, nagytankos. hamutipró fn tréf Tűzoltó (Bö85).
hal fn 1. ~at evett, (ritk) ~at hancúrplacc fn ritk, tréf 1.
reggelizett: tréf Nem borotválkozott, bo- Alakulótér; dizsipálya. 2. Orvosi se-
rostás. Vö. bokorarcú. Mi van, katona, tán gélyhely, betegszoba; gyengusz.
halat evett? ’Miért nem borotválkozott?’ hang Szj: Mi az? Nem terjed a
(Nk85/86). ~ volt ebédre?: ritk, tréf Ua. hang?!: 〈Az ügyeletes sokszor elkiabált
Szj: ~at akar tenyészteni?: ritk, tréf Ke- mondata, ha parancsára senki sem reagál〉.
vesebb vízzel moss(on) fel! Szh: Annyit Tíz perce ébresztő volt, uraim! Nem terjed a
–árt nekem ez az egész, mint ~nak a be- hang?! (BpA92/93).
öntés! 2. –Öreg ~; –vén ~. R: Én, a kicsi hangember fn tréf Nagyotmondó
halporonty, felső ágyra felállok, s minden ember, akinek a szavában nem lehet bízni.
kedves öreg ~nak jó –éjszakát kívánok! Hangember vagy, úgysem mersz dobizni!
halál A ~ faszára—. –Szürke ~. (BpA92/93). — volumen.
halálosztó fn tréf Gyalogsági ásó; hangnagy fn tréf Hadnagy; hangya.
gyalásó. hangya fn 1. Szh: Olyanok, mint
halálsor fn pej Századszint (Db02). a Ik ragasztás után: ritk A sorban túl kö-
— eszdéesz, gettó, hotel hajet, madárlak, zel állnak egymáshoz. 2. gúny, tréf
otthon. Hadnagy. Ö: al~, fő~, kis~, nagy~, őr~.
hali fn Leszerelés; szabadulás. (A [Szójáték]. — aranytizedes, csillaghegy,
katonák gyakran írják fel falakra a hátralé- csillagvadász, hadúr, hangnagy, han
vő napjaik számát, pl: 71 nap és hali! Az el- gyász.
terjedt szokás szerint a nap szó helyett egy hangyász fn Hadnagy; hangya
napocskát rajzolnak, a hali helyett pedig (Szabsz03).
159
Hanoi hátéká
Hanoi Szh: –Messze van 〈ti. a leszere- harcsa –Öreg ~. R: Én kis kopasz ebi-
lés〉, mint ide ~. hal a stokimra felállok, minden öreg Inak
hány1 ts ige Olyat mond, amit nem jó –éjszakát kívánok!
lenne szabad; megmagyaráz (BpA92/93). harkály fn ritk, tréf Tüzér; ló
Ik: be~, le~, vissza~. (Szabsz03). [Piros sapkájuk miatt].
hány2 Szj: ~ anyád/apád/fogad/ harmadik A ~ kapun— megy ki.
iskolád/–napunk van?: 〈Kérdés a mene- hármashelyiség fn Zuhanyzó;
telő katonák parancsnokához, aki alaku- mesterhármas (BpPet03).
latának beszámolva meg is adja a választ: harminckettes Általános ~: Magyar
Egy-kettő, egy-kettő…〉. ~ csomóval— megy kártya (Ta82/83). [Az Általános 20-as és
a hajó? ~ méter— mélyen alszik ma este az az Általános 22-es (a szolgálati és az alaki
öreg? ~ olimpiád— van még? ~ óra— van? szabályzatok) mintájára].
Vö. mennyi. három Szj: ~ egyes –vizelés!
hánykolód ik ts ige Olyat mond, háromszázalékos fn és mn tréf
amit nem lenne szabad; megmagyaráz Nagyon nem kedvelt elöljáró. Vö. Az én
(BpA92/93). [— hány1]. ~om: Megölöm, lelövöm hátulról (Börs67).
háp fn ritk Harcálláspont.
[Utalás a sorállomány azon vélelmére,
mely szerint a hadgyakorlatokon 3% vesz-
hápüti fn Ügyeletes tiszt; üti (Db96). teség meg van engedve].
harakiri fn ritk, tréf Büntetésként has Szh: ~ba –rúglak, oszt úgy meg-
alkalmazott takaríttatás; sikamika. hajlasz, mint az U szög!
harap Szh: Úgy –szájon váglak, hogy hát Vízköves lesz a ~a: 〈A zuhany-
matyó mintát ~sz a betonba! zás abbahagyására felszólító mondat nyo-
harci ~ bili: Rohamsisak; rohambili. matékosítására:〉 Eleget zuhanyozott már.
~ retikül: ritk Gázálarctáska; szimat Másszál ki a zuhany alól, mert vízköves lesz
szatyor. –Motoros ~ jármű. Szj: Hová a ~ad! Szj: Vérzik a ~a (ti. a hátszéltől):
tetted a ~ ösvényt?: tréf 〈Kérdés az alvó tréf, gúny Protekciója van. Szh: Úgy ~ba
–verlek, hogy felböfögöd az anyatejet!
társhoz, hogy felébresszék〉. Vö. szén alatt.
Megszívtuk a nagy ~ –bulafont/–oboát; határőrkutya Hőr 〈A határőrök „fel-
Megnyalja/Megszívja/Megszopja a (nagy) sőbbrendűségét” érzékeltetve a honvédek-
~ faszt—. kel szemben a határőrségnél így tanították
a rendfokozati jelzéseket az újoncoknak:〉
harckocsiakadály fn 1. ritk, tréf Honvéd, határőrkutya, határőr, őrvezető,
Szöszmösz, szemét, ami a takarítás után tizedes, szakaszvezető… (Or91).
még a körlet padlóján maradt; bakapi hátas –Dob egy ~t.
he. 2. ~ok vannak a képén: tréf Borostás
háté fn ritk Hivatásos tiszt; ke
(Szh81–3); vö. bokorarcú.
ményváll-lapos. Ezernapos ~: gúny Ua.
harcos fn tréf 〈Dicséret esetén〉 (BpA92/93). [— ht., hiv. röv.]
Honvéd; alhonvéd. Vö. gladiátor. –Fia- hátéká fn 1. Hiánytérítési köte-
tal ~. –Mandinka ~. lezettség 〈honvédségi tartozás, melyet a
harctextil 41 mintájú ~: Felmosó- leszerelés után köteles fizetni a katona, ha
rongy; fóka. nem tud elszámolni a neki átadott felsze-
160
hátékáz havaj
reléssel〉. ~-bétéká!: 〈Tréf. figyelmeztetés, ték szolgálati helyére. Akkora a hátszele,
hogy ha elvész vmi, az hiánytérítési kö- hogy orkánnal felér! (Ha90). || átv Protek-
telezettséggel jár, különben életbe lép a cióval könnyítettek a helyzetén. Szembe
Büntető törvénykönyv〉 (Le85/86). 2. Az kapta a ~: Pórul járt. 2. fn Sorkato-
erről felvett jegyzőkönyv. ~ — anyja neve na magas beosztású tiszti segítője; csók
tíz példányban(!): tréf 〈Utalás (ált. figyel- (Bia94). 3. ritk Protekcióval segített
meztetésként v. fenyegetésként) a jegyző- katona; hátszeles.
könyvvel járó adminisztrációra〉. [Hiv. röv. hátszeles mn és fn tréf Protek-
A betűszót a katonák ált. a honvédelmi/ ciós, vmely magasabb rangú tiszt által tá-
honvédségi térítési/tartozási kötelezettség/ mogatott, több kedvezményben részesülő
költség szószerkezet rövidítéseként értel- (katona). Ez a gyík hátszeles az ütiparancs
mezik, és gyakran tréfásan hirtelen támadt noknál (Pá82). [— hátszél]. — á-épületes,
kiadás, ill. Hová tette, katona? feloldással csókdózer, csókos, hátszél, kábeles, pi
magyarázzák.] rostelefonos, puncsos, puszinyuszi, vi
hátékáz Szj: Vegye fel a –lépést, mert torlás, zsibis.
magára ~om! Ik: rá~. hátulja szragos fn ritk, tréf 1. Az
hátépalánta fn ritk, gúny, pej To- ügyeletes tiszt helyettese. 2. Bármely szol-
vábbszolgáló, továbbszolgálatra jelentkező gálattevő helyettese. Üti ~: ritk, tréf Az
katona; téeszes. Nézd, hogy pedálozik a kis ügyeletes tiszt helyettese. Belgenyó hátul-
hátépalánta! (Fh89/91). ját adok (Nk90/91). [— há; vö. eleje].
hátépatkány fn Hivatásos katona; hátuljáró fn ritk, tréf Elöljáró;
keményváll-lapos (Db02). péká. [Szójáték].
hathengeres fn és mn tréf Hat hatvan 〈A kifejezésben a városnév-
fülkéből álló vécé. || Hatszemélyes latri- re is célozva:〉 Megyünk ~ba: tréf Hama-
na. ~ szelepállítás: Vécétakarítás. Vö. rosan csak hatvan napunk lesz a leszerelésig.
(két/négy/nyolc)henger(es). [— Műsza- A legszebb város ~: Csak hatvan napunk
ki nyelv]. van a leszerelésig. (Találós kérdésként is:
hathónapos fn és mn ritk Leszere-
Melyik a legszebb város? Hatvan.)
lő katona; öreg (Vp03). hatvanhetes 〈A leszerelés előtt hat-
hátizsák Szh: –Kevés, mint Turista vanhét nappal a Republic együttes A 67-es
sajtban a ~. úton című számát éneklik:〉 Csak hatvan-
hét napunk van a leszerelésig (Sztk97).
hatmalacos fn ritk A debreceni
haube fn Rep Repülős fejvédő. [—
konzervgyár készítette májkrémkonzerv;
ném. Haube ’főkötő; sisak’].
kispáncélos (Aszö-Rf82/84). [A dobozán
látható 2 × 3 malacról]. havaj fn 1. Vmilyen kellemes do-
log; ált. pihenés, lazsálás; pihi. || ritk
hatos Hőr Hathengeres IFA teher-
Szabadság, eltávozás; szabi, eltáv. || ritk
autó. ~ ifa: Ua. (Or91).
Tornacipőt viselni, mikor a többieken ba-
hátrányosarcú fn és mn (ált. tsz.- kancs van (Szk88/89); vö. sportoló. ||
ban) Újonc; kopasz (Vp03). Mn-szerű használatban: 〈Vmi〉 nagyon ~:
hátszél fn tréf 1. Protekció; csók. Nagyon jó, nagyszerű; penge. 2. Bün-
Indul a ~: Vkinek az érdekében protekciót tetésből történő takarítás; sikamika. [—
kérnek. ~lel érkezett: Protekcióval helyez- Hawaii].
161
havajdiszkó hekszi
havajdiszkó fn ritk, tréf Pihenés, heftike fn (E/1. birt. szraggal)
lazsálás; pihi. Heftikém: tréf, gúny 〈Bizalmaskodó meg-
havajdizsinapfény fn ritk, tréf szólítás〉; dzsakomó. [— elvtikém — elv-
Pihenés, lazsálás, kellemes időtöltés; pihi. társ; vö. argó, szleng hefti ’orr’].
havajkod ik tn ige ritk Lazsál, tét- hegedű fn Konyhai kisegítő munka
lenkedik, pihen; pihizik. (24 órás szolgálat); cselló1.
havazik tn ige A büntetésből törté- hegedül tn ige ritk, tréf Konyhai
nő takaríttatáshoz mosószert (ált. Ultrát) munkát végez (ált. mosogat); csellózik1.
szórnak szét. Ld. sikamika; vö. hó(esés). hegedűművész fn Konyhai szol-
— beesik/hull a hó. gálatra vezényelt katona, konyhai kisegítő
haverfelvétel Szj: Ma nincs ~!: Kopj munkás; csellós (Szk00). Vö. (cselló)mű
le, tűnj el! (Fh89/91). vész.
havi fn Illetmény; zsold (Szabsz03). hegedűs fn ritk Konyhai szolgá-
hazaér Szj: –Még haza se ért a kutya latra vezényelt katona, konyhai kisegítő
az állomásról. munkás; csellós. Vö. (cselló)művész.
hazahúz tn ige Hazamegy, ha- hegeszt tn ige 1. Ott marad valahol.
zautazik. R: Olyan/Laza vagyok/leszek, (Pl. az alegység-ügyeletes vagy helyettese
mint a –túzok, augusztusban ~ok! –Öreg a szolgálati asztalnál tartózkodik.) 2. A
vagyok, mint a túzok, | augusztusba(n)/ laktanyából nem távozhat el, megvonják
februárba(n) ~ok! Én vagyok az –öreg tú- a hétvégi eltávozását; befékez. Bent he-
zok, |—! geszt hétvégén. 3. Szolgálatban van; fércel
(Szk00).
hazajárógép fn pej Sokat, gyakran
hazajáró katona; otthonalvó. || ritk Öreg- hegy fn (tsz.-ban; ált. összetételek
katona; öreg. Vö. gép1. utótagjaként) Sok 〈vmiből〉. (Ált. alkal-
mi összetételekben bármilyen dolog nagy
hazakönyv fn ritk Körletelhagyási mennyiségét jelölheti; pl. beöntés~ek,
engedély; könyv (Vp03). cselló~ek, dobi~ek, őrség~ek, pia~ek, sora
hazamegy Szj: Ebből a századból kozó~ek, tábornok~ek stb.) Kinn voltunk
mindenki akkor megy haza, amikor a ra- vápolni, de egész délután mást sem csinál-
diátor: ritk 〈Ált. fenyegetésként a parancs- tunk, csak üdítőhegyeket ittunk (Mf88/
nok által hangoztatva:〉 Senki sem mehet 89). Kajahegyek legyenek, ha visszajöttök a
haza. Akkor mentek haza, amikor a ra- vacsorából! (Nk84/85). Időhegyek vannak
diátor!: Ua. még estig! (Le85/86). ~ek vannak vmiből
hazatapogat tn ige ritk Hazamegy; lezsírozva: Sok van vmiből 〈gyakran kétel-
visszamegy a saját körletébe. kedést fejez ki〉; vö. lezsíroz(va).
hazavisz Szj: Hazavigyelek a zse- Heineken R: Én –söröm a ~, mindig
bemben/kimenőtáskámban?: 〈Társak ugra- pina kell nekem!
tása:〉 Bezzeg én hazamegyek (eltávozásra, hekkel tn ige tn ige Pihen, heveré-
szabadságra), te meg nem! (Le85/86). szik, semmit sem csinál; pihizik (Bia94).
házmester fn ritk, tréf Őrmester; [— heppel, vö. hepizik, heppázik].
őrmi. [Szójáték]. hekszi fn ritk Pihenés, lazsálás; pihi.
HCSR Ld. hácséer. [— hesszel].
162
helikópáter hernyó1
helikópáter fn tréf Helikopter; henger fn ritk Vécé; mesterállás.
szitakötő. [— helikopter × herkópáter]. [— hat/két/négyhengeres].
helikopter fn 1. Szj: Elvtársak, ~ hentes fn (gyak. tsz.-ban) pej 1.
repült át a körleten, és felborogatta a sto Laktanyai katonaorvos; mengele. 2.
kikat: ritk Az ellenőrző elöljáró a körlet Egészségügyi szolgálatra vezényelt katona;
rendetlenségét látva felborogatta a stoki tökösnővér.
kat. Vö. gólya. 2. tréf Újonc; kopasz. [— hepizik tn ige ritk Pihen, lustálko-
kopter].
dik; szórakozik; pihizik. [— ang. happy
helybenfutás (gyak. helybefutás) ’boldog, szerencsés’; vö. még hepaj ’szóra-
fn Büntetés, fenyítés: a katona bizonyos kozás’].
ideig nem hagyhatja el a laktanyát; lakta-
heppa (ritk. hepa) fn ritk Lustálko-
nyafogság; helybetopi (Ma84).
dás, az ágyon való heverészés; pihi.
helybenjárás (gyak. helybejárás) fn
1. 〈Az alegység tagjainak büntetéseként heppabungi fn ritk Semmittevés,
alkalmazva:〉 Járás egy helyben, ált. magas lustálkodás; pihi.
sarok- v. térdemeléssel. 2. Büntetés, heppázik (hepázik is) tn ige ritk
fenyítés: a katona bizonyos ideig nem Lustálkodik, tétlenkedik, pihizik. [? -
hagyhatja el a laktanyát; laktanyafogság; hepizik].
helybetopi. here Veri a Iit: ritk Lustálkodik,
helybetopi fn 1. Büntetés, tétlenkedik; pihizik. Vö. Veri a farkát/
fenyítés: a katona bizonyos ideig nem faszát; herevere. Tele ~!: 〈Mondatként
hagyhatja el a laktanyát; laktanyafog- használt kifejezés:〉 ritk, tréf Elege(m) van
ság. [— (helyben) topog — jár]. — bünti, vmiből! Vö. tele van a fasza.
ényebénye, fék, helybenfutás, helyben herebere fn ritk Tétlenkedés, lus-
járás, kézifék, lafó, laktanyafék, pihenj,
tálkodás; pihi. [— herevere].
pihentetés, ragacs, sín, szopatás, téháel,
víz. Vö. csík1. 2. Laktanyai fogda; fog herefejű fn mn durva, ritk Újonc;
szi (Szk00). kopasz (Szabsz03).
helyrebillent Szj: Egy év –Lenti ~i. herepacsker fn Pihenés; pihi (Ju03).
hemi fn 1. Szemüveges katona; op heresérv Szh: Úgy –áll ott, mint aki-
tika. 2. Szemüveg; hemü (Szabsz03). nek ~e van.
hemingvéj fn Okoskodó katona; herevere fn 1. Semmittevés, tét-
nagytudású (Kap03). [— Ernest Heming- lenkedés, pihenés; pihi. Egetverő ~: Külö-
way]. nösen nagy semmittevés. 2. ritk Unatkozás.
hemó fn Helyőrségi művelődési [— veri a heréit. Vö. heveny faszrázás.]
otthon. [Hiv. röv.; vö. csemó]. hereverő fn ritk Katonai ágy; dikó
hemü fn Szemüveg (Db95). — hemi, (Vp03). [— heverő; szójáték].
hemüveg. hering fn ritk, gúny Harckocsizó
hemüke fn gúny Szemüveges kato- katona; hákás. Vö. konzervnyúl.
na; optika (Db03). hernyó1 fn Takarodóra előkészül-
hemüveg fn tréf 1. Szemüveges ka- ve az ágy végébe helyezett, előírásszerűen
tona; optika. 2. Szemüveg; hemü. feltekert takaró, lepedő és pokróc; bejgli.
163
hernyó2 hírnyúl
Alakítsuk ki a ~kat!: Ágyazzanak meg! hifi fn tréf, ritk Híradósok parancsnoka.
(Fh89/91). higanymozgású ~ alaki— csoda.
hernyó2 fn Harckocsizó; hákás hikomat fn (gyak. tsz.-ban) tréf 1.
(Db02). [— hernyótalpas]. Gyengélkedős, beteg katona; gyenguszos
hernyóképző fn ritk, pej Rajpa- (DbK). 2. Katonai szolgálatra alkalmat-
rancsnok-, tisztesképző alegység; gladiá lan, egészségügyi okból felmentett katona
torképző. [Vö. szleng hernyó ’ellenszenves (BpA92/93, Bia94). 3. ritk, gúny Ala-
ember’]. kiatlanul mozgó katona; alaki toprongy.
hernyótalpas fn Harckocsizó; 4. Szerencsétlenkedő, ügyetlenkedő, eset
hákás. len katona; topa (Szk00). [— Trabant Hy
heszienda fn ritk Gyakorlótér; comat, mozgássérültek számára forgalma-
szöcske2. [— sp. hacienda ’birtok’; vö. bir zott autó].
tok]. hikomatbrigád fn tréf, gúny Or-
hessz fn ritk Pihenés, lazsálás; pihi. vosi vizsgálatra jelentkezett (és a rendelő-
[— hesszel]. be együtt átvonuló) katonák csoportja.
hesszel tn ige Pihen, lazsál, kibújik hikomatkommandó fn tréf, gúny
a munka alól; pihizik. [— argó hesszel ’fi- (Elsősorban karbantartási) munkákra
gyel, néz’]. ideiglenesen összevont, nem „A” kategóri-
ával besorozott, ezért könnyebb feladato-
hesszint tn ige Pihen, lazsál, kibú-
kat kapó katonákból álló alegység (Hmv).
jik a munka alól; pihizik. [— hesszel].
hilájkóptör fn ritk, tréf Helikop-
hét fn Két hetem van még: tréf Het-
ter; szitakötő. [„Angolosan” ejtve].
venhét (77) nap múlva leszerelek. Szj: Két
heted van: ez a ~ meg ’87: 〈Az öregkatonák hintaló Szh: Annyi –esze van, mint
által az újoncok bosszantására használt egy döglött ~nak.
kifejezés 1985–86-ban, utalva az újoncok hipóreklám fn Világos, fehér bőrű
1987-es leszerelésére〉 (Nk84/85). Még há- katona; sápadtarcú.
rom hetetek van (vissza): ez a ~, a jövő ~, hippi fn 1. Tartalékos katona;
meg ’87: 〈1987 elején leszerelő katonák tarcsis (Db02). Vö. hosszúhajú. 2. Hos�-
többieket ugrató mondása〉. Szh: Több he- szú hajú katona; bitliszfejű (Szts04).
ted van, mint nekem –napom. Szi: –Le-
hír mn és fn Híradós. [hir., hiv. röv.]
csukatom tíz napra, ha nem elég, egy ~re.
híres (hires is) fn 1. Híradó alegy-
hetra fn Pihenés; pihi (Bia94).
ségben szolgáló katona. 2. Nem híradó al-
heveny ~ faszrázás—. egységben híradós (rádiós) feladatot ellátó
hibernált ~ moslék—. katona. Hírnyúl. [— hír].
hiccent tn ige Elélvez, ejakulál (Ka hírgenyó fn ritk, pej Híradószázad-
75/76). Ö: oda~. ban szolgáló katona; hírnyúl.
híd Lemegy ~ba: a) Dühös lesz; be hírnyúl fn 1. Híradó alegységben
pukkan. b) Csodálkozik, hitetlenkedik, szolgáló katona. 2. Nem híradó alegység
méltatlankodik. Lemegyek ~ba!: Nem hi- ben híradós (rádiós) feladatot ellátó ka-
szem el! tona. Vö. nyúl. — antennanyúl, galam
hiéna fn Parancsnok; péká (Szk00). básztechnikus, galambtechnikus, híres,
164
hírszázad honvéd
hírgenyó, hőscincér, prüntyögő(s), prüty- hógolyó fn 1. Szh: Annyi –eszed
työs, tyúkbeles1. van, mint egy pirított/jól meggyúrt ~nak.
hírszázad fn Híradószázad. Vö. hír. 2. ritk, pej 〈Megszólítás〉; dzsakomó.
hisz Azt ~em, igen!: Nem! Voltál hogy Szj: Nekem –fogy, neked ~?
vasárnap kimarcsin? — Azt hiszem, igen! hoki fn ritk Harckocsi; háká. [—
’Nem voltam’ (Fh89/91). Szj: Nem is hin- höki; vö. szleng hoki ’önkielégítés’].
néd, milyen nehéz felszedni a –fogaidat
holdjáró fn ritk, tréf Vegyivédelmi
törött kézzel!
harisnya; vévépapucs.
hk. Ld. háká(-).
holdvilág Szj: Jó –gyerek: nem ugatja
HKSZ Ld. hákáesz. meg a ~ot.
hó fn 1. Szh: –Betakarlak, mint homálymegye fn pej 1. Az a me-
Moszkvát a ~! –Széttúrnálak, mint je- gye, ahol a katona szolgálatát tölti. [Külö-
gesmedve a havat! 2. Sikáláshoz használt
nösen a dunántúli alakulatok katonáitól
takarítószer; ld. sikamika; vö. hóesés. Be-
hallható vélekedés, hogy a szolgálati hely
esik a ~; hull a ~: Sikáláshoz takarítószert
szórnak szét; havazik. Beröpült a gólya, és sötét (sötét Zala), a lakóhely pedig világos,
még hó is esett (Nk85/86). — balogmari, napfényes (napfényes kelet)]. 2. Szabolcs-
pezsgő(por), rüszütej, szabadidőpor. Szatmár megye; Tirpákia.
2. Takarítószer szétszórása a takaríttatás- homika ritk fn Homlokra ütés;
hoz; hóesés. struccpuszi.
hobókonyak fn ritk, tréf Sósbor- homlok Szj: Úgy váglak ~on, átre-
szesz; szeszkó. pülsz a dombokon!: Vigyázz, mert megver-
hobózik tn ige ritk Nem mosakszik. lek! Vö. betakar.
hocsedó fn Tiszta körlet beszemete- homok Szh: Olyat –nyomok, mint hat
lése, mosószerrel való felszórása, újbóli ta- zsák ~.
karítás kikényszerítése; sikamika (Bia94). hónaljcirkáló fn Kis termetű, ala-
[— kocsedó]. csony katona; inkubátorszökevény (Szk00).
hócsin Büdös ~: Houchin típusnevű, hónaljgátló fn tréf Dezodor; szi
dízelmotorral működő, utánfutóra szerelt szegő szappan ( Jb84/86).
áramfejlesztő generátor. Ha már nagyon
nem bírod éjszaka a hideget, állj oda a bü- hónap R: Azt mondták a télapónak,
dös hócsinhoz! (Fh89/91). szeptember a legszebb ~!: 〈Szeptemberben
bevonult öregkatonák önmagukat dicsé-
hóember Szj: Ne akard –megmagya- rő rigmusa〉. Azt mondta a légy a póknak,
rázni a ~nek, hogy jó neki a meleg! R:
március a legszebb ~!: 〈Márciusban bevo-
Elolvad a ~, leszerel a november!: 〈Novem-
nult öregkatonák önmagukat dicsérő rig-
berben bevonult öregkatonák leszerelését
hirdető rigmus〉. musa〉. Tk: Mit mondott a légy a póknak?
(Március a legszebb ~): Ua.
hóesés fn 1. –Betakarlak, mint
Moszkvát a ~. 2. Nagy mennyiségű honvágy fn ritk, tréf Honvéd; al
takarítószer szétszórása sikálás kikénysze- honvéd. [Szójáték].
rítésére. Ld. sikamika. Nyári ~: ritk Ua. honvéd fn 1. Lankadt faszú ~:
— hó, ultrázás. Újonc; kopasz (Db03). 2. ritk A fog-
165
honvédfröccs hugyozik
dán öt napnál kevesebbet töltött katona. hosszúpuska fn 1. A mesterlövész
Vö. tizedes. távcsöves puskája; dragunov. 2. Géppus-
honvédfröccs fn Kóla; buzivíz. ka; varrógép. 3. tréf Írnok; tinta.
honvész fn ritk, tréf Honvéd; al hotel fn 1. gúny Laktanya.
honvéd. [Szójáték]. Garasin ~: A szombathelyi Garasin lakta-
nya. ~ Petőfi: Petőfi laktanya; Püspök
hópehely fn tréf Csontcsillag;
vietnám (BpPet03). Malária/Szavária
krumplivirág (Szts04). ~: Savaria Kiképzőközpont, Szombathely.
horgászcsizma fn Vegyivédelmi — agymosoda, bánya, basztíj, börtön,
harisnya; vévépapucs (Szts04). fogda, gettó(központ), isten állatkert
horog Ráharap a ~ra: ritk, Hír A rá- je, kollégium, kóter, laksi, lakti, szállo
diós megtalálja a kívánt hullámhosszt. da, szanatórium, vesztőhely, zárka. 2.
horvátgumi fn ritk, tréf Vegyi ~ hajet: Századszint; halálsor.
védelmi öltözék; vévé1 (Nyh88). [— Hor- höki fn Harckocsi; háká. [— hk.]
váth Ede, a győri Rába-gyár volt igazgató- hökis mn és fn (gyak. tsz.-ban)
ja; vö. edegumi]. Harckocsizó (katona), tankos; hákás. ||
Ho Shi Minh-ösvény fn tréf 1. A Hökisek: Harckocsizó (al)egység.
laktanyából való kiszökés (útvonala) 〈a hőmérőzés fn Olyan helyzet a
beszédben ált. a szökésre való utalásként; sorban álláskor, amikor vki túl közel áll
vö. kerítésparancsnokság〉. 2. ritk A bün- a másikhoz, a távolság be nem tartása. —
tetésből kitűzött célhoz vezető, nehezen seggbekuki.
járható út, terep. hőmérőz(ik) tn és ritk. ts ige A
hosszú ~ eltáv—. Tk: ~, kemény és sorban nem tartja a távolságot, túl közel áll
csak a fiúknak van, mi az? (Katonai szol- a másikhoz. Ik: meg~. [— szleng hőmérő-
gálat). zik ’homoszexuális férfi análisan közösül’;
hosszúblokk fn Folyosó. — hos� vö. Meg akarja baszni?!: Ne álljon közel a
szúpálya. másikhoz!] — lázmérőzik, meghőmérőz,
megkukiz, megtoliz. Vö. még megbasz.
hosszúcentis fn és mn ritk, tréf
hör fn ritk Határőr; kutya. [A váll-
Újonc; kopasz.
lapon látható betűjelzésből; hiv. röv.]
hosszúcici fn Hímvessző; fasz. Be-
hörcsög fn ritk Határőr; kutya. [—
kapja a ~t: Pórul jár; megszív.
hör].
hosszúhajú mn és fn Tartalékos
hőscincér fn ritk, tréf Rádiós kato-
(katona); tarcsis (Gyr02).
na; hírnyúl.
hosszúnyelvű mn és fn pej 1. Hí-
hősugárzó Szh: –Kevés, mint mocsár-
zelgő, talpnyaló, mindig a felettesei kedvét nak a ~.
kereső (katona); pedálgép (Szk00). 2. Ír-
nok; tinta (Szts04). hr. Ld. háer-.
hosszúpálya fn Folyosó, a század- ht. Ld. háté(-).
szint nagy folyosója (amit fel kell mosni); HTK Ld. hátéká.
hosszúblokk. Felultrázom a It! Öné a ~! hugyozik Szj: Jobbra/balra ~z!: tréf
’Mossa fel a folyosót!’ Jobbra/balra húzódj! [Szójáték].
166
huhog Hyatt
huhog tn ige Éjszakai szolgálat húz2 tn ige Megy, siet; zizzen. Szh:
(őrség, ügyelet) miatt ébren van; virraszt ~, mint a túzok. R: ~unk, mint a vadlibák,
(Er). Vö. bagoly. elhagyjuk a laktanyát. Ik: el~2.
huhogás fn 1. Őrszolgálat; őr hülye Szj: (ritk) Ha olyan messze
ségbugi. 2. Sorakozó; dizsi (Szts04). lakna, mint amilyen ~, soha nem érne haza.
Szh: Annyi –napod van, mint ~ gyerek-
huhu fn 1. Őrszolgálat; őrségbugi.
nek az intézetben. Olyan ~ (vagy), mint
2. Sorakozó; dizsi (Szts04). egy doktoráló őrmester; Olyan ~ vagy,
hulla fn gúny (ált. tsz.-ban) Beteg, hogy a gyökér hozzád képest varázspálca!:
gyengélkedős katona; gyenguszos. Nagyon buta vagy! Olyan ~ vagy, hogy
hulladék Genetikai ~: Gyengélkedős, ha | a hülyeséged hajtaná a biciklidet, kont-
beteg katona; gyenguszos (Szk00). rával mennél fel a Himalájára; —| a ma-
gasságot hülyeségben mérnék, ülve nyalnád
hullagyalázó fn ritk, durva Egész- a Holdat; —| rájönnél, hogy forog a Föld,
ségügyi katona; tökösnővér (Vp03). kapaszkodnál: Ua. (Db95). Vö. köcsög.
hullajelölt mn és fn Beteg (kato- hülyítő fn ritk, tréf Üdítőital; buzi
na); gyenguszos ( Ju03). víz. [Szójáték].
hullámverés Szh: –Kevés, mint Bala- hűsölő fn ritk, tréf Laktanyai fogda;
ton szeletben a ~. fogszi. Vö. hűvös.
hullaszállító fn Egészségügyi ka- hüti fn Hőr Hadműveleti ügyeletes
tona; tökösnővér (Nyh02). tiszt. Vö. üti.
hullócsillagos fn 1. Főtiszt; parket hűtő fn A repülőtéri betonon elhe-
tás. 2. Tábornokok; pizsamás. (Kap03). lyezett, villanyoszlopok oldalán található
szerszámtartó szekrény (amibe a határ-
hungarikusz –Gyikusz ~ makszimusz. őrök szívesen rejtenek ételt, italt). Majd
hurkás mn és fn 1. Debrecenből nézd meg, hagytam neked a hűtőben egy kis
való (katona). — civis. 2. Hajdú-Bihar bort! (Fh89/91).
megyei (katona); laskás. [— debreceni pá- hűtőszekrény fn ritk, tréf Lakta-
ros kolbász]. nyai fogda; fogszi. Vö. hűvös.
hurkatöltő fn ritk, tréf Kézi hüvelyes fn tréf (ált. tsz.-ban) Nő;
páncéltörő fegyver; erpégé. muff.
hús –Friss ~. –Nyeles ~. –Robbantott ~. hüvelykmatyi fn ritk, tréf Önki-
húsdaráló fn tréf Kiképzőközpont;
elégítés; marokmarcsa. [— Hüvelyk Matyi
(mesehős); szleng matyizás ’önkielégítés’].
terminátorképző (Szabsz03).
hűvös fn tréf, ritk Laktanyai fog-
husi fn Hivatásos tiszthelyettes-
da; fogszi. ~re teszik: Lecsukják, fog-
hallgató; gyökérképzős (Db). dára kerül (Db95). [— kny., szleng hűvös
huszonegyes fn Fogda; fogszi (Er). ’börtön’].
húz1 ~zon –bőrt a fogára! ~za az –igát. Hyatt Ld. –hotel hajet.
167
I, Í
idegenlégió fn tréf, ritk Felderítő időszakproblémás fn és mn 1.
alegység; vö. gyík2. A második időszak első néhány napját
idegenlégiós mn és fn ritk, tréf töltő katona az öregkatonák leszerelése
Hazánkban kiképzést kapó néger (katona) és az újoncok bevonulása (illetve az öreg-
(DbK). katonák leszerelése és az újoncoknak az
idegenvezető Szh: –Kevés, mint Tu- alapkiképzésből az alakulathoz való átke-
rista szalámiban az ~. rülése) közti időszakban. [Még nem gumi,
de már nem kopasz]. ~ gumikopter: ritk
idegeskedik Szj: Ne ~jen a katona,
mert megzavarosodik az ondója!: ritk, tréf, Ua.; vö. gumi, kopter. — ípés. 2. ritk
gúny Ne izgasd/izgassa magát! Lehet ~ni!: Újonc; kopasz. [Ti. olyan fiatal, hogy még
Siess már! (Le85/86). időszakja sincs; ill. első időszakos voltából
számtalan problémája fakad].
idő Szj: Mennyi az idő?: 〈A hátralévő
napok számára vonatkozó beugrató kérdés, if ~ vára: ritk, tréf Laktanyai fogda;
melyre a helyes válasz ált. a centi bemuta- fogszi. [If vára, itt raboskodott Alexandre
tása és/vagy a centin olvasható napok szá- Dumas regénye szerint Monte Cristo gróf-
ma〉. Az ~k szava: A centi zizegése rázás ja].
közben (Le85/86). iga Húzza az It: Szolgálatban van;
időmilliomos fn tréf Újonc; ko fércel (Szk00).
pasz. igazoltat Szj: Honvéd elvtárs, kerítse
idős fn és mn ritk Öregkatona; be—, és igazoltassa!
öreg. igen ~ –erős! Szj: Mer’ ~!: gúny
időszak fn 1. Nagyobb kiképzési 〈Kételkedés kifejezésére:〉 Nem hiszem.
időegység (hat hónap). Átmeneti ~ban Nem igaz. Azt –hiszem, ~!: Nem!
van: ritk Másodidőszakos; se nem újonc, igénytelen mn pej 〈Lekicsinylő,
se nem öregkatona; vö. időszakproblé leértékelést kifejező jelző tárgyakra, sze-
más. Szj: Ezért kell neked még itt lenni mélyekre, gyak. egyféle általános töltelék-
egy/két ~ot!: 〈Megjegyzés újoncok vagy szóként:〉 Alacsony színvonalú, rossz, hit-
másodidőszakos katonák vmilyen rutinta- vány. — senyhe.
lanságáról árulkodó cselekedete, viselkedé-
se esetén〉. 2. Az újoncok összefoglaló em- így ~ jártál: gyak 〈Panaszkodásra
lítése (ált. felszólításokban); civil bagázs. adott válaszként, akár együttérzés, akár el-
~, sorakozó!: Újoncok, sorakozó (a másod-, hárítás kifejezésére〉 (Sztk97). Vö. íjé.
harmadidőszakosok pihenhetnek)! [— igyász Igyász!: tréf Vigyázz! 〈vezény-
első időszakosok]. — süldőállomány. szó〉 (Db02).
168
íjé irma
íjé msz Így jártál. 〈Panaszkodásra ingyenbuzi fn durva, ritk Első idő-
adott válaszként, akár együttérzés, akár szakos katona, újonc; kopasz (Szabsz03).
elhárítás kifejezésére〉 (Szfv98). Vö. téíjé. inkubátorszökevény fn ritk, tréf
[Röv.] Kis termetű katona. — ágyúcső-takarító,
igyekezet –Éles ~. aprófalvi, aszfaltpattanás, dekszter, fali
ikrázik tn ige ritk, tréf Székel; ak manó, földszintes, gnóm, hónaljcirkáló,
názik. kábété, kotonszökevény, manó, meggy
mag, mélynövésű, mini, stöpszli, törpe,
íkúcsinovnyik fn pej Szerződéses zsebelefánt.
katona; boci (Gyr02).
int R: Ne –szólj, csak ~s, már 150 sincs!
íkúkirály fn Okoskodó, akadékos-
intézet –Kábelfektető ~.
kodó személy; nagytudású (Szk00).
invázió –Csillagközi ~.
imbolyog Imbolyog!: tréf Indulj! (A
vezényszó elferdített változata). Vö. ing ipari Szj: Mi maga, ~ kamera?!: Ne
ujj. forgolódjon a sorban! Vö. brékel. Szh: Fo-
rog, mint az ~ kamera: 〈Alakzatban〉 mo-
importegér fn ritk Külföldi egye- corog, forgolódik; brékel.
temre felvett előfelvételis katona; tápos1.
iparitanuló fn Tartalékos tiszthe-
Vö. (export)egér.
lyettes; inas.
importindián fn ritk, tréf Cigány;
ípés fn és mn A második időszak
kokeró. első néhány napját töltő katona az öregka-
importnéger fn ritk, tréf Cigány; tonák leszerelése és az újoncok bevonulása
kokeró. (illetve az öregkatonák leszerelése és az
inas fn Tartalékos tiszthelyettes. Vö. újoncoknak az alapkiképzésből az alaku-
játék. — iparitanuló. lathoz való átkerülése) közti időszakban;
időszakproblémás. Vö. gumi. [Röv.]
indián fn 1. Szj: Azzal a –centivel egy
ügyetlenebb ~ még hat cowboyt fog. Szh: IQ Szh: Olyan –buta, hogy az ~-ja
(Olyan –kopasz/kopár/sivár, hogy) hoz- nem éri el a szobahőmérsékletet. Ld. még
zá képest a grillcsirke/neoncső/villanykör- íkú.
te copfos ~. 2. Törzsfőnök; golyóstoll irány Szj: Éhezéshez sorakozó, ~ az
(Szk00). –éhezde! ~ az ég alja!; (Égett gumiszag,)
~ az ég alja (cél az isten fasza)!; ~ Irán!; ~
indigó fn Írnok; tinta.
Surány!: tréf 〈Vezényszó:〉 Indulás, gye-
infra fn Szemüveges ember, katona; rünk!
optika.
irányított ~ szabadidő—.
infrabakos mn és fn Szemüveges
írásbeli Szj: –Kapsz egy ~ vállveregetést!
(ember, katona); optika.
irka fn ritk, tréf Írnok; tinta.
infrás mn és fn Szemüveges (ember,
irma isz 〈Betűszóként értelmez-
katona); optika.
ve:〉 Itt rohadok meg, anyám!; (ritk) Itt
ing –Gombos ~. rendesen megszívatnak, anyám!; Itt roha-
ingujj Ingujj!: tréf Indulj! 〈A vezény- dok, mama!: 〈Első időszakos katonák által
szó elferdített változata〉. Vö. imbolyog. ordibált szó〉. [Ld. vilma].
169
írnok izzasztyorka
írnok Szj: Mi maga, ~?!: 〈Kötekedő iszik R: Azt mondta az öreg Kis, ne
kérdés, ha valakinek a zsebéből kilátszik a csak együnk, igyunk is! Tk: Mit mondott
tolla〉. az öreg Kis? (Ne csak együnk, igyunk is);
írógép fn tréf Írnok; tinta. Mit mondott az öreg Nagy? (Ha nem ~ol,
bolond vagy).
irokéz fn és mn Cigány; kokeró.
íti fn ritk Ügyeletes tiszt; üti. [—
iromba fn és mn Cigány; kokeró. ÜTI, hiv. röv. × E. T., Steven Spielberg
iskola Szj: –Hány ~d van? filmjének földönkívüli szereplője].
istállóvezető fn tréf Telephely- ivarérett fn tréf Másodidőszakos
ügyeletes; garázsüti (Ta03). katona; gumi (Db02).
isten ~ állatkertje—. ~ barma: durva izgalom Szj: Meglátok egy női biciklit,
Újonc, első időszakos katona; kopasz. Szj: és azonnal/rögtön ~ba jövök: ritk Nagyon
Bassza ~, mondta Jézus, és eldobta a ke- vágyom a nőkre.
resztet: durva Nem bánom, beleegyezem. izgató ~ra rakja a pisztolyt: Hőr Nem
R: Azt mondták a sitten, augusztus az az oldalára, hanem előre (a nemi szervé-
~!: 〈Augusztusban bevonult öregkatonák hez) igazítja a fegyvert (Aszö-Rf82/84).
önmagukat dicsérő rigmusa〉. Szj: Ugye nem gondolja komolyan, hogy ez
iszapszemű mn és fn ritk Har- a –pina ~?!
madik időszakos katona; öreg. –Öreg ~ izgatódik Izgatódj!: tréf Igazodj! 〈A
(rája); ~ (mélytengeri) –rája; mélytengeri vezényszó elferdített változata〉 ( Ju03).
~ rája—; –öreg ~ mélytengeri rája; –öreg izmol tn ige ritk Erőlködik. Mit
mélytengeri ~ rája; –vén tengeri ~ rája; izmolt, hogy fényes legyen a surcija! (Le85/
–vén ~ mocsári vadkan: Ua. 86).
iszapszívó –Öreg mélytengeri ~ búgó- izzasztyorka fn Gimnasztyorka,
csiga. zubbonyszerű bebújós ruhadarab.
170
J
jaksi Gyalogos, lövészkatona; nyúl. jéká fn Hőr Botlódrótos jelzőkészü-
[— jakumó]. lék (Or91). (A különösen veszélyeztetett
jakumó fn 1. Lövészkatona; határszakaszokon telepített jelzőrendszer.
nyúl. 2. Tüzér; ló. A körülbelül térdmagasságban kifeszített
janicsár Szh: –Kevés, mint törökméz- drót egy kibiztosított jelzőrakétával volt
ben a ~. összekötve.) [Röv.]
japán mn és fn 1. ~ film/műsor. Ld. jékádrót fn Hőr Botlódrótos jelző-
sikamika. 2. ritk Újonc; kopasz. készülék (jéká) nagyon vékony, puha fém-
jár 1. –Így ~tál. 2. Nem ~ja?: Nem ből készült drótja; műszaki cérna (Or91).
zavar(ja)? Nem járja a hosszú haj? ’Nem (A lusta tisztesek varrás helyett ezzel rög-
zavarja, hogy hosszú a haja?’ (ti. vágassa le) zítették a zsávolygallérra a csillagokat. Sok
(Or95). Vö. dobál. tiszt nem szerette ezt a szokást, és gyakran
járőrbogár fn ritk Járőr. ellenőrizték a csillagok rögzítését.)
járőrbombázó fn Csizma; tukó. jelent Szj: Te csak ~hetsz!: Nekem te
játék fn Tartalékos (tiszthelyettes): ne beszélj, ne parancsolgass! (Le85/86).
~ főtörzsőrmester/törzsőrmester/őrmester: jelentés Beadja a ~t: Jelent.
Tartalékos főtörzsőrmester/törzsőrmester/ jelentkezik Szj: Leng a kezem, ~em!:
őrmester. Vö. inas. tréf 〈A hívásra megjelenő katona szólása〉.
játékszoba fn A takarítószerek tá- jelzőrakéta Szh: Én olyan vagyok, mint
rolására használt helyiség (Fh89/91). a ~: –szép, de veszélyes.
játszik ~ik a –fényorgonán. Szj: Me- Jézus Szj: Ma ~ leszel szolgálatban:
lyik/Milyen –együttesben ~ik?! Szh: Olyan ritk 〈Ugyanis „(meg)feszülsz”, azaz〉 végig
–pofont kapsz, hogy a fogaid körmérkőzést
az újonc katona fog a szolgálati helyen ülni
~anak a szádban a bennmaradásért!
(DbK87). Vö. megfeszít.
játszóruha fn tréf Katonai gyakor-
lóruha; gyakszi2. jó –Még jobban. ~, hogy nem
(már)…: Ne…! ~, hogy nem már alszol:
játszósruha fn tréf Katonai gya-
Ne aludj! ~, hogy nem azt mondja, fog jam
korlóöltözet; gyakszi2 (Szabsz03).
meg a faszát!: Velem ne bizalmaskodjon!
játszótér fn tréf Harcászati kiképző Szj: ~ barát!: tréf Jobbra át! ~ –gyerek…
pálya, akadálypálya; vidámpark (Szts04). K: Mindenütt ~, de | leg jobb a sör. —| a
jatt fn Illetmény; zsold. legrosszabb itt; —| itt nagyon rossz. R: Én
javraj fn ritk, Hk Javító raj. kis kopasz ebihal a stokimra felállok, min-
jegesmedve Szh: –Széttúrnálak, mint den öreg harcsának ~ éjszakát— kívánok!
~ a havat! Én, a kicsi halporonty, felső ágyra felállok, s
171
jogosítvány jutiszabi
minden kedves öreg halnak ~ éjszakát— kí- jóreggeltér fn Alakulótér; dizsi
vánok! pálya (Gyr03). [Minden hétfő reggel sora-
jogosítvány fn „Engedély” a fel kozókor itt hangzik el a Jó reggelt! először].
mosófa, azaz a motoros fóka használatára. jóska Ö: ezernapú~, gumi~, koton~,
(A katonaszokások szerint az újoncoknak soknapú~, szaroslábú~.
tilos felmosófát használni, bár egyes he-
lyeken bizonyos próbatétel után (moto jóskapista fn 1. Ügyefogyott kato-
rosvizsga: pl. gázálarcban, sisakban való na; topa. 2. Újonc; kopasz.
csúszkálás: Er86) megengedik. Vö. „Mióta józsi Újonc; kopasz (Szk00). Ö:
van magának jogosítványa a motoros fóká- szarfaszú~.
hoz?”: Igaz Szó 1982/12: 47.) A kopasznak
juharleveles fn (gyak. tsz.-ban)
még nincs jogosítványa a motoros fókához
(Ma81/82). ritk Tábornok; pizsamás.
johár mn és fn Újonc, első idősza- Jurassic Park Szj: Mi ez a ~ a kör-
kos (katona); kopasz. [— gyohár]. letben?: Mi ez a rendetlenség?! Rakjanak
jóindulat Szh: –Kevés, mint őrmester- rendet! [Jurassic Park, Steven Spielberg
ben/századparancsnokban a ~. klónozott dinoszauruszokat „szerepeltető”
jóképességű fn és mn tréf 1. (Ált. tudományos-fantasztikus filmje].
tsz.-ban) Újonc, első időszakos katona; jutiszabi fn ritk Jutalomszabad-
kopasz. 2. Hülye; köcsög. ság. Vö. szabi.
172
K
kábel fn Széklet; gitt. ~t fektet: Szé- káem fn ritk Konyhai munka; csel
kel, nagydolgát végzi; aknázik. ló1. [— k. m., hiv. röv.]
kábeldob fn ritk 1. gúny Még káerjés fn Hőr Katonai rendészjárőr
egész, feltekert katonacenti; malomkerék. tagja; vápos (Or91)
Vö. centi. 2. tréf Vécépapír; centi. kaffer fn és mn Cigány; kokeró.
kábeles mn és fn ritk, gúny Protek- kafferbivaly Szh: –Lecsaplak/leütlek,
ciós, protezsált (személy); hátszeles. [— mint a ~t.
telefonkábel]. kágéestéindián fn ritk, tréf Ci-
kábelezik tn ige Székel, nagydolgát gány; kokeró.
végzi; aknázik. kagyló fn Női nemi szerv; bula.
kábelfektető ~ intézet: tréf Vécé; káhús fn ritk Húskonzerv; gyík
mesterállás (Szabsz03). hús1. [— k. hús, hiv. röv.]
kábété fn durva Kis termetű kato- kajakszervó fn Régi teherautók rá-
na; inkubátorszökevény (Szabsz03). [— segítés nélküli kormányszerkezete; kenyér
KBT — kibaszott törpe]. szervó (Ma84).
kabinpatkány fn ritk A műszaki kajálda fn Legénységi étkezde. —
kabinban az indikátorcsövet figyelő (loká- csótányos, éhezde, legénységi mérgezde,
toros, rakétairányító) katona; patkány1. moslékoló, vályú, zabálda.
kacsa fn tréf BMP páncélozott szál- kajalé fn ritk A katona távolléte
lító harcjármű; nyuszibusz. Sárga ~: ritk esetén, az étkezési ellátás pénzben törté-
Ua. nő kifizetésekor kapott összeg; kajapénz
kacsafarok fn Hőr A tányérsapka (Vp03). [— szleng kaja ’étel’ + lé ’pénz’].
tetejének sajátságos íve, amit a sapkát be- kajalóvé fn ritk A katona távolléte
lülről merevítő fémszalag eltörésével vagy esetén, az étkezési ellátás pénzben történő
meghajlításával lehetett elérni (Fh89/91). kifizetésekor kapott összeg; kajapénz.
kacsavadász fn Légvédelmiraké- kajapénz fn Az étkezések ellen-
ta-tüzér; lérak. értékeként kapott pénz, ha a katona nincs
káelte isz ritk 〈Betűszóként értel- a laktanyában. — kajalé, kajalóvé.
mezve:〉 Kint leszek távol ettől! 〈A Kossuth káká fn 1. Katonai kórház. Nya-
Lajos Tudományegyetemre (KLTE) felvett ral a ~ban: ritk Beutalták a kórházba. 2.
katonák által ordibált szó Zalaegerszegen〉. tréf Külső körlet (a laktanya területének
Vö. vilma. egy része és a lakóépület környéke, melyek
173
kákáem kanalazás
takarítása az alegység feladata). Kiküld kamillázik tn ige Szemtelenkedik
~ra: Kidob az ablakon; vö. külső. — küllő. (Szts04).
kákáem fn ritk Konyhai kisegítő kamiondobáló mn és fn tréf, gúny,
munka; cselló1. (A betűszó feloldása a pej, ritk Szabolcs-Szatmár megyei (ember);
katonák szerint: koszos konyhamalac.) tirpák (Ce83/84). [Ti. a szabolcs-szatmá-
[Hiv. röv.] riak tirpákok, akik emiatt gúnyolódásnak
kakcsi fn tréf Kakaó (Szh81/82; veszik a TIR jelzést, és ezért megdobálják
csak egy szakasz használta). a kamionokat].
kaki Szh: Olyan –öreg vagyok, hogy Kamiónia fn ritk, tréf, gúny Sza-
már a ~ is mankóval mászik ki belőlem. bolcs-Szatmár megye; Tirpákia.
kakkant tn ige Székel, nagydolgát kamionos mn és fn tréf, gúny, pej
végzi; aknázik. 1. Szabolcs-Szatmár megyei (ember). 2. ritk
Faragatlan, otromba (ember). Tirpák. [—
kaktusz fn Széklet; gitt.
TIR (kamionjelzés) — tirpák].
kalap Szj: –Még mozog a szögön a ~ja. kamionsofőr fn ritk, tréf Szabolcs-
kalapács Szj: –Kiverem a faszát két szatmári ember; tirpák.
ötkilós ~csal! kampalyog tn ige ritk 1. Lófrál,
kalifasziguszti Ld. kanifasziguszti. ténfereg; kolbászol. 2. Beleszól, akadé-
kalitka fn tréf Laktanyai fogda; koskodik; megmagyaráz. 3. Panaszkodik;
fogszi. rinyál.
kalmopirin –Nyeles ~. kampó fn 1. Huszonnégy órás szol-
kályhacső fn tréf 1. Kézi páncél- gálat (őrség, ügyelet, járőrözés stb.); szoli.
törő fegyver; erpégé. 2. ritk Aknavető; 2. Hőr Repülőtéri őrszolgálat, a repülőgé-
bukta2. 3. ritk Légvédelmi rakéta. pek és a repülőtér biztosítása, őrzése.
kályhacsöves fn ritk, tréf 1. Ak- kampós fn Hőr Repülőtéri őr, a re-
navetős katona, az aknavető kezelője; ló. pülőgépek és a repülőtér biztosítását, őrzé-
2. RPG-irányzó. sét végző határőr.
kambodzsa fn ritk, tréf 1. Kelle- kampózik tn ige Fegyveres szolgá-
metlenség; szívás. 2. Kitolás, büntetés; latot ad. Majd te is beszélsz magadban, ha
szívatás. Vö. csikágó. 3. 〈Az öregkatonák annyit kampóztál, mint én (Fh89/91).
által megalázás, büntetés, kitolás céljával kampózó fn Hőr Sorállományú so-
kikényszerített, az újoncok által végrehaj- rompókezelő a határátkelőn.
tott, értelmetlen, hosszadalmas〉 nagyta- kanál fn Büntetésből vagy avatás-
karítás, a padlónak, kövezetnek bő vízzel ként a has verése kanállal; kanalazás.
és sok tisztítószerrel végzett felsúrolása; kanalaz ts ige 1. Kanalazást vé-
sikamika (Ta82/83). gez. Vö. műt, operál. Ik: meg~. 2. Hk
kamburcol tn ige ritk Rendezke- A harckocsi lövegcsöve a földbe fúródik
dik, utasítgat, parancsolgat; gecizik. (és emiatt a csőbe szennyeződés kerül).
kamcsatka fn ritk, tréf 1. Kellemet- kanalazás fn Büntetésből, avatás-
lenség; szívás. 2. Kitolás, büntetés; szíva ként (az újoncból másodidőszakos lesz)
tás. Vö. csikágó. Olyan kamcsatkát csinálok, vagy tréfából alkalmazott művelet, mely-
hogy egy életre belerokkan! (Ze86/87). nek során az áldozatot (ált. az öregkato-
174
kanálcsapás kapar
nák) lefogják, és csupasz hasát egy kanál kantesz fn ritk Laktanyai vegyes-
homorú oldalával nagyon gyorsan ütöge- bolt; büfé; kantin.
tik; közben esetleg hideg vízzel is locsolják kantin fn 1. Laktanyai vegyes-
(„hűtik”). A kanalazás idejét számolással bolt. Tiszti ~. 2. Kisebb büfé a századszin-
mérik. Alkalmanként „gyógyítási” céllal ten vagy a klubban. — bevásárlóközpont,
művelik (pl. krónikus szemtelenség ellen), kancsa, kantesz, kricsmi, nonstop, ön
ekkor neve műtét. — kanál, kanálcsapás, kiszolgáló.
kanálhalál, műtét, operáció, putykolás,
ultrahangos vizsgálat. kantinanyag fn A kantin nyitva
tartása (BpA92/93).
kanálcsapás fn ritk Büntetésből
vagy avatásként a has verése kanállal; ka kantinász fn ritk, tréf A kantinban
nalazás. dolgozó, azt vezető személy; kantinos.
kanálgép fn Katonai étkészlet kantinos fn 1. A laktanyai ve-
(kanál, villa, kés egy fémsínnel összefog- gyesboltban dolgozó polgári alkalmazott.
va, amely egyben konzerv- és üvegnyitó 2. A büfé vezetésével megbízott sorállo-
is). Szj: Van ~e? Oldja meg!: 〈Elöljáró mányú katona. — kantinász.
elhárító felelete segítségkéréskor:〉 Old- kánya fn 1. –Öreg ~. 2. (gyak. tsz.-
ja meg egyedül, nem segítek! — cséerpé, ban) Harckocsizó katona; hákás.
cselló2, hadtáp2, hadtápkészlet, óelpé, kanyar1 tn ige Szellent. [— argó
összfegyvernemi védőbicska. kanyarázik, kanyerel, kanyerol ’szellent’ —
kanálhalál fn tréf Büntetésből cig. khanjarel, khanjārel ’fingik’ (Vek. 89)].
vagy avatásként a has verése kanállal; ka kanyar2 fn Szellentés; alvalagdal.
nalazás.
kányavadász fn ritk Légvédelmi
kanász fn tréf A tiszthelyettesi isko- rakétás; légfúró.
lába járó (ezüst váll-lapos) hallgató; gyö
kérképzős (Ce83/84). kanyi fn Hőr 〈Olyan alakulatoknál,
különösen a határőrségnél, ahol háromha-
kancsa fn ritk, tréf Laktanyai bolt;
vonta volt bevonulás〉 első három hónapját
kantin. [— kantin × kancsal].
töltő katona; újonc (Kö85/87).
kancsó fn ritk, tréf Hülye, ellen-
kanyifasziguszti Ld. kanifasziguszti.
szenves ember; köcsög.
kap ~ egy –mellport/–sallert. –Csö-
kanifasziguszti (kalifasziguszti,
kanyifasziguszti, karifasziguszti is) fn tréf csöt ~. –Fényt ~. Szj: ~sz egy | szóbeli
〈Az egyszeri katona elnevezése〉; gipsz szaloncukrot! —| nemzetiszínű zászló-
jakab. Én ~, csíkos hátú kismalac, kérek en- lengetést! —| nemzetiszínű kézfogást!
gedélyt…: tréf 〈Mondandó, kérés bevezeté- —| írásbeli vállveregetést!: tréf Megdicsér-
sére〉 (DbA89). –Parancs, kanyifasziguszti, lek!
vagy mi az isten fasza! kapa fn tréf 1. Gyalogsági ásó; gyal
kannibál fn 1. ritk, pej Rosszindu- ásó. 2. Géppisztoly; géppityu.
latú személy (ált. öregkatona); geci. 2. kapar tn ige Hízeleg, törleszkedik a
Rakétaállvány-kezelő. K: Kutyának, feljebbvalójához; (mások rovására) a maga
~nak kint a helye! (DbK88). 3. ritk Ra- önző céljainak igyekszik megnyerni vkit;
kéta; szivar. pedálozik.
175
kaparenkó kategóriás
kaparenkó fn Mások rovására karalábé fn Karabély; géppityu.
előnyt szerző katona; pedálgép. [— ka Vö. gépkaralábé.
par × Makarenkó; szójáték]. karantén fn ritk, tréf Alapkikép-
kaparó fn Gyalogsági ásó; gyalásó. zés; újonckiképző alakulat; keltető.
kaparógép fn Mások rovására karbantartás fn tréf Takarítás;
előnyt szerző katona; pedálgép. sikamika. [— századszint-karbantartás].
kapás ~ van! 〈Figyelmeztetés:〉 karbantartó Szj: Mi maga, ~?!: ritk
Valaki vegye fel a telefont, mert csöng. Ne álljon összetett kézzel a sorban!
kapaszkodó ~ rendszerű –budi. káresz fn ritk Hímvessző; fasz. [—
kapitány fn ritk, tréf 1. Százados; kár(ó)].
kilós. 2. Századparancsnok; század karifasziguszti Ld. kanifasziguszti.
péká. –Dobi ~. Ö: alumínium~. karika fn Illetmény; zsold (Db02).
kaposvár fn Katonai börtön; fut Karinthy-expressz fn ritk, tréf
kosó (Ze). [— Kaposvári katonai börtön, Autóstoppal való utazás. [— kar inti].
bíróság]. káró fn ritk Hímvessző; fasz. [—
káposzta fn Vegyivédelmi felszere- kár].
lés; vévé1 (Db03). [Színe és állaga miatt]. karrierista fn ritk, gúny (Előlép-
káposztakombájn fn tréf 1. Lö- tetésben sokáig nem részesülő) tiszthelyet-
vészkatona; nyúl. 2. Lövészeket szállító tes, őrmester.
páncélozott harcjármű; nyuszibusz. karrierjelző fn ritk, gúny Váll-lap.
káposztáskert fn ritk, tréf Gya- — parketta, szpojler.
korlótér lövészek számára; szöcske2. Vö. kártyázik Szj: ~ik a vége!: 〈Ált. fi-
nyúl. gyelemfelhívásként:〉 Az alakzat hátsó em-
kaptár fn Laktanyai fogda; berei fegyelmezetlenül vonulnak, mert a
fogszi. Begyűjtik a ~ba: Fogdába viszik. parancsnok nem látja őket (Szh).
Két napot ültem a kaptárban a legutóbbi kasu fn és mn Süket (Eg96). [— argó
bukta miatt (Pá82). kasu ’süket’ — cig. kašuko ’ua.’ (Vek. 84)].
kapu A harmadik ~n megy ki: Kiszö- kasza Szj: Hozom a It, hogy meg tudjál
kik a laktanyából; dobbant. borotválkozni—.
kapus fn Kapuszolgálatot ellátó ka- kasztró fn 1. Katonai bakancs;
tona; portás. surranó. (Hőr és Rep alakulatoktól ada-
kar Vérzik a ~ja: 〈Leginkább bos�- tolva.) [— (Fidel) Castro; állítólag a kubai
szantásnak szánt kérdésben:〉 Piros karsza- vezető is ilyen lábbelit visel egyenruhájá-
lag viselésével járó szolgálatban van; fér hoz]. 2. Lábbelitisztítás; surcipuci.
cel. Mi van, haver, megint vérzik a karod? kasztróanyag fn Hőr Lábbeli
(Nk84/85). tisztítás; surcipuci.
kár fn ritk Hímvessző; fasz. [(— kata fn Felmosófa; motor (Ha90).
argó kár) — cig. kār ’ua.’ (Vek. 83)]. kategóriás fn Nem „A” kategóriá-
karácsonyfa fn Katona teljes me- val besorozott, ezért könnyebb feladatokat
netfelszerelésben. kapó katona; vö. cénápolyi.
176
katica kecsap
katica fn 1. Vörös csillag a régi típu- Siet, megy; zizzen. 3. A parancsnok
sú sapkarózsában. 2. Rangjelző csillag; háta mögött szervezkedik, intézkedik
krumplivirág. Vö. Mi van, válladra szállt (Bia94). 4. Kellemetlenkedik, ellenőriz
a katica? (Fh89/91). 3. Tűzoltóautó; pi (ált. tiszt v. tiszthelyettes); agyal. Mit ka-
rosnyíl (Kap03). var már megint itt a Farkas? (Nk84/85).
katona A Varsói Szerződés legelba- 5. Saját érdekében minden követ meg-
szottabb Ija: Ügyetlen, nevetséges katona. mozgat; helyezkedik, ügyeskedik (mások
–Rátermett ~. K: Ha a ~ áll, akkor leül; ha rovására is). Vö. pedálozik. Ha valaki
leül, akkor lefekszik; ha lefekszik, akkor elal- haza akar menni, annak muszáj kavarni
szik; ha elalszik, akkor álmodik; ha álmo- (Nk84/85). Ik: ki~. || Másoknak árt, bajt
dik, akkor otthon van; ha otthon van, akkor okoz. Vö. szívat. Ha most hazamész, akkor
nem jön vissza: 〈Annak „megindoklására”, mások alá kavarsz (Er88). Ik: be~, szét~.
miért nem szabad a katonát nyugton Szh: ~, mint | egy fagyigép; —| a gép;
hagyni, miért kell akár álfeladatokkal is —| ló a kamillában; —| a mérgezett
foglalkoztatni〉. egér; —| a mixer; —| egy mosógép;
—| a turmixgép. — kever, kutyul, sokat
katonai ~ óvoda—.
tud.
katonákok fn (tsz.) tréf Katonák.
kavar2 fn 1. Kavarodás, felfordulás.
— kislányok. Vö. baka.
Amióta a díszszemlére készülünk, nagy ka-
katonakönyv fn Katonai igazol- var van itt (Nk84/85). — csikágó, dan
vány; ld. még könyv. (Baleset történt,) rá- tesz, dzsumbuj. 2. Zaklatás, kellemetlen-
dőlt/ráesett a katonakönyvére a páncélszek- ség; szívatás.
rény: Nem engedélyezik a hazautazását.
kavargép fn ritk Sokat kavaró sze-
katonás K: (ritk) Se nem célszerű, se mély; kavarógép.
nem praktikus, ellenben roppant ~;
kavarógép fn Sokat kavaró sze-
Nem ésszerű/logikus, de/viszont roppant
mély. Vö. gép1. — betonkeverő, kavargép,
~: 〈A hadseregben tapasztalható dolgok
kavirc, mixer, turmixgép.
logikáját kifogásoló kifejezés; különösen
akkor hangoztatják, ha valakit méltányta- kávé Szj: Világít benne a ~: Buta;
lanság ért〉. köcsög. [Ti. sötét].
kátrányos Szj: –Cél a ~ mellalak alsó kávédaráló fn tréf, ritk 1. Helikop-
széle közepe! Szh: Akkora –farka van, hogy ter; szitakötő. 2. Gépkarabély; gép
~ lesz a vége. pityu.
katyusa fn ritk Rakéta-sorozatvető kavics fn 1. Mi az ebéd? — Szar
tüzérségi fegyver; esvé1. [— katyusa ’II. vi- meg ~, de a ~ már elfogyott: 〈Tréf. párbe-
lágháborúban használt szovjet fegyver’ — széd, ha az ebéd felől érdeklődnek〉. 2. Il-
Катюша or. női név]. letmény; zsold.
katyusás fn (gyak. tsz.-ban) ritk kavirc fn ritk Sokat kavaró sze-
Rakéta-sorozatvetős katona. [— katyusa]. mély; kavarógép.
kauboj Ld. cowboy. kavirnyázik tn ige Kószál, lődö-
rög; kolbászol (Eg96). [— kavar1].
kavar1 tn ige 1. Kotnyeleskedik,
mindenbe beleüti az orrát; muhog. 2. KBT Ld. kábété.
Nem tud nyugton maradni, rohangál. || kecsap Hadi –nudli ~pal.
177
kecske kenobi
kecske fn Felderítő; gyík2. keltetés fn Alapkiképzés; keltető
kecskebéka Szh: –Kevés, mint In a (Szk00).
zöld festék. keltető fn 1. Alapkiképzés; alap-
kecskefejű mn pej Újonc, első idő- kiképző alegység; ill. annak elhelyezési
szakos katona; kopasz (Szabsz03). körlete. — ak(k), alapcumi, bakaovi,
dühöngő, dzsiájdzsóképzés, dzsiájdzsó
kedvesnővér fn ritk, tréf A beteg tanfolyam, elvonás, fegyelmezés, gladiá
szobán segítő egészségügyi katona; tökös torképző, gyakorlat, gyökérképzés, ka
nővér. rantén, keltetés, kiképző, kopaszhancúr,
kefe Lenyelte a It: ritk, tréf Borostás; kopterhancúr, kopterkiképzés, kúszás
vö. bokorarcú. mászás, nyúlkiképzés, nyúlgimi, óvoda,
kefeképű fn és mn pej Borostás; rambótréning, rohambili-időszak, suty-
bokorarcú. tyónevelde, szívató, szívóütem, szopatás.
2. Hálókörlet; putri (Vp03).
kék1 fn Konzerv; páncélos (Szts04).
[— készételkonzerv]. kemény Szj: (Egy) ~et –ballal!; ~en
–ballal!; ~ –balt! Tk: –Hosszú, ~ és
kék2 ~ szegély—. csak a fiúknak van, mi az?
kékálom fn A honvédségben rend- keménykalap fn Rohamsisak; ro
szeresített sportöltözet (Db03). — kékvil hambili.
lám.
keményváll-lapos fn és mn 1. Hi-
kékcsempés fn Laktanyai fog- vatásos katona. — agyas1, bocigeci, boci
da; fogszi (Nk). [A fogda falát kék színű ruhás, bocis, csillag, csillagharcos, csil
csempe borította]. lagos, csillagvadász, ezernapos háté,
kékeres –Méteres ~ (piros fejű tizedes). ezernapú, fejes, főnök, háté(patkány),
keksz fn 1. Széklet; gitt. Nyom keményváll-lapú, köcsög (bunkó), pat
egy ~et: Székel; aknázik. ( Ju03). 2. Bos�- kány2, szivatásos, vezérgeci. Vö. nigger,
sáskahad, seriff. 2. Továbbszolgáló kato-
szúság, kellemetlen, méltánytalan, meg-
na; téeszes. ~ szakszi: pej Továbbszolgáló
alázó helyzet; ennek az elviselése; szívás.
katona, akit ezért szakaszvezetővé léptet-
3. Ilyen helyzetbe juttatás; kitolás; szíva tek elő.
tás (Szk00). 4. A főtiszti aranyváll-lap.
5. ritk Rangjelzés. keményváll-lapú fn és mn ritk
1. Hivatásos katona; keményváll-lapos.
kekszel tn ige Székel; aknázik (Db03). 2. Főtiszt; parkettás. 3. Tábornoki rend-
kekszes mn és fn ritk, pej Előfel fokozatú hivatásos katona; pizsamás.
vételis (katona); tápos1. kemping Ld. Camping.
kékvillám fn 1. Kék tubusos kéne tréf 〈Figyelmeztetés, tiltás kife-
Mos6 vagy Bip márkájú mosószer. Adj egy jezésére:〉 Nem kéne itt vagánykodni! ’Ne
kis kékvillámot, megyek, kimosom a gön- vagánykodj!’ (BpA92/93). Nem kéne lema-
ceimet (Fh89/91). 2. A honvédségben radnia a sor végének, uraim! ’Ne maradjon
rendszeresített kék színű sportöltözet, me- le a sor vége!’ (BpA92/93).
legítő; kékálom. kenobi fn tréf 1. Bosszúság, kel-
kelepel tn ige ritk Vékony lécre ra- lemetlen, méltánytalan, megalázó helyzet;
gasztott centivel (ld. ostor) csattog. ennek az elviselése; szívás. 2. Ilyen hely-
178
kentájn készülék
zetbe juttatás; kitolás; szívatás. Vö. obi, írására használják〉. A kerítésparancsnokság
oboa. írta meg a könyvét (Ze86/87). 2. Rés a ke-
kentájn fn ritk Laktanyai vegyes- rítésen, ahol ki lehet szökni a laktanyából.
bolt; kantin (Ta82/83). [— kantin, „an- A kerítésparancsnokságon ment ki (Er88).
golosan” ejtve]. — dobi kapitány, drót hadnagy/őrnagy,
Ho Si Minh-ösvény, kerítés hadnagy/
Kenya fn ritk, tréf Szabolcs-Szatmár
őrnagy, kerítésbérlet, kutyabérlet, pa
megye; Tirpákia. [— sötét ’elmaradott, lánk őrnagy, palánkbérlet, palánkjegy.
kulturálatlan’ hely]. Vö. kutyásház.
kenyérszervó fn Régi teherautók
kerol tn ige ritk Fabrikált merülő-
rásegítés nélküli kormányszerkezete (Ma forralóval vmit felforral. Vö. keroló. [—
84). — kajakszervó. argó kerál ’vmit tesz, csinál; vizet melegít’
kényszerpálya fn Akadálypálya; (BörtSzl. 131) — cig. kerel ’csinál, tesz, ké-
vidámpark. szít’, kerāl ’csináltat’ (Vek. 87)].
kényszerzubbony fn A gyakorló- keroló fn ritk Két pengéből és né-
ruha zubbonya. — dzseki. hány drótdarabból fabrikált merülőforra-
kér ~ek –engedélyt. Szj: Jó –gyerek: ló. [— argó keroló, keráló ’ua.’ (vö. BörtSzl.
ha alszik, enni se ~. 131)].
kérdez Szj: Ne –nézzen, ~zen! ~d kert fn Alakulótér; dizsipálya (Nyh02).
meg: –érdekel?! késdobáló mn és fn Szabolcs-Szat
kerek Szj: Ami ~, viszik, ami szögletes, már-Bereg megyéből való (katona); tirpák.
–gurítják. késes mn és fn tréf Szabolcs-Szat
kerekes fn Sofőr, gépjárművezető; már-Bereg megyéből való (katona); tirpák.
kuplunggyilkos. Vö. láncos. ~ nyúl—. késespisztoly fn tréf Bajonettel
kerekespuska fn tréf Ágyú; buff felszerelt gépkarabély; géppityu.
(Pé02). keskeny ~ nyomtávú: ritk, tréf Al-
keresztapa fn tréf Ezredparancs- hadnagy; alhangya. ~ nyomtávú őrnagy:
nok; ezredpéká (BpPet03). ritk, tréf Ua.
kerítés ~ hadnagy/őrnagy: ritk, tréf kess fn Illetmény; zsold (Db03).
〈A beszédben szabadon felhasználva a lak- [— ang. cash ’készpénz’].
tanya engedély nélküli elhagyására utal; kesz fn ritk Kezelőszemélyzet a
vö. drót hadnagy/őrnagy〉; kerítéspa harcjárműben (ált. vezető, irányzó és pa-
rancsnokság. rancsnok); keszem. [— KESZ, hiv. röv.]
kerítésbérlet fn tréf 〈Nem állan- kész Ha már ~ volna, az is késő lenne:
dósult kifejezésekben, kötetlen beszédben Siessenek a munkával!
a laktanyából való illegális távozás körül- keszem fn Kezelőszemélyzet a harc
írására használják〉; kerítésparancsnok járműben. Kovács az én keszememben van
ság. — Hogy mentél ki, öcsém? — Kerítés- (Nk84/85). Ö: gyalog~, műhely~. [—
bérlettel (Nk84/85). Vö. palánkbérlet. kez. szem., hiv. röv.] — kesz, kezszem.
kerítésparancsnokság fn 1. 〈Kü- készülék Időmérő kézi ~; Kopaszfe-
lönböző beszédfordulatokban a laktanyá- nyítő kézi ~ (leszerelő bakák számára); Ko-
ból való engedély nélküli távozás körül- paszkábító (kézi) ~; (Kantinban kapható)
179
kétcsík kevés
(körkörösen kiképzett) kopaszkábító kézi ~; ketrec fn 1. Szj: –Nehogy már a ~
Katonák kéz körül keringő körkörösen ki- rázza a majmot! 2. Laktanyai fogda;
képzett kopaszkábító kézi ~e; Kizárólag ka- fogszi.
tonai kantinban kapható körkörösen kikép- kétszersült fn és mn ritk, tréf Ci-
zett kopaszkábító kézi ~; Kéz körül keringő gány; kokeró.
körkörösen kiképzett, kivénhedt katonák kettőhúsz Belepisál a ~ba: ritk 〈Tréf.
kopaszt kábító kézi ~e; Kizárólag kani- fenyegetésként is:〉 Öngyilkos lesz; befal
zsai kantinban kilenc kilencvenért kapható col. Vö. konnektor. Szh: –Megrázlak,
körkörösen kiképzett kopaszkábító kézi ~; mint a ~! [— 220 volt].
Kizárólag kaposvári kantinokban kapható,
kibaszott könnyen kezelhető, körkörösen ki- ketyeg ~ a –könyve.
képzett kopaszkábító kézi ~; Kizárólag ka- ketyeró fn ritk, Rep Repülésirányí-
tonai kantinban kapható, körkörösen kikép- tók fejhallgatója (Tr86/87).
zett, kopaszszédítő, gumicsábító, civilbe látó kever tn ige ritk Kavar1. Ik: be~.
kézi ~; Kanizsán kapható kizárólag kato- kevés szn 1. Kis mennyiségű; kis
nai kantinban, körkörösen kiképzett, kivén- tömegű; nem sok. 2. 〈A másik ember (az
hedt katonák készítette, kéz körül keringő általa kifejtett vélemény vagy cselekvés) je-
kopaszkábító kézi ~; Kizárólag katonai lentéktelenségének, lenézésének kifejezé-
kantinban kilenc kilencvenért kapható, kéz sére:〉 Kevés (vagy)!: Nem érdekel(sz), nem
körül keringő, körkörösen kiképzett, kiba- foglalkozom vele(d), semmit nem tehet(sz)
szott kurva könnyen kezelhető kopaszkábító ellenem, nem szólhat(sz) bele! Szh:
kézi ~: 〈A centi körülírása, „definiálása”〉. Kevés (vagy), mint | árvaházban a szülői ér-
kétcsík fn ritk Tizedes; tízes. [A tekezlet; —| Balaton szeletben a hullám-
sapkán látható rangjelző csíkról; vö. víz verés; —| Balaton szeletben a vízirendőr;
szintjelző]. —| börtönben a vészkijárat; —|
kétdekás fn Két deciliteres üveg Camping sajtban a sátorrúd/sátorvas;
szeszes ital; kézigránát. —| egy darab nulla; —| dobostortában
a ritmusérzék; —| elefántnak a normál
kétezer 〈Az öregkatonák többieket tampon; —| erdőtűznél a vízipisztoly;
bosszantani akaró kifejezéseiben arra utal, —| esőben a hajszárító; —| gépsonkában
hogy a később bevonultak soha nem sze- a négyes csavar; —| a hajnali gerlefing;
relnek le (vö. bedeszkázzák az eget), ille- —| harmatos fűben a gyíkpisi; —| a
tőleg előfelvételis katonáknak mondva az Hattyúk tavában az iszap; —| Hitlerben
egyetem után még letöltendő egy időszak- a jóindulat; —| kecskebékán a zöld festék;
ra céloz:〉 Itt leszel még kétezerben is!; Két- —| kopasz valagon egy szál szőr; —|
ezerben is itt vered a vigyázzt! (Nk84/85); lágerben a repeta; —| lakatlan szigeten
Még kétezerben is a körletet sikálod! (Szh81/ a tömegverekedés; —| lánykollégiumban/
82). 〈Csak előfelvételiseknek mondták:〉 leányintézetben/zárdában a fitymacsatto-
Plusz egy szezon kétezerben! (Nk84/85). R: gás; —| a lepkefing; —| lószarban a
–Kopasz vagyok, rá se teszek, ~ben leszere- citrompótló; —| (ló/tyúk)szarban a (C-)
lek! vitamin; —| lócitromban a C-vitamin;
kéthengeres fn és mn ritk, tréf —| lócitromban/lószarban a nyerítés;
Két fülkéből álló vécé. Vö. henger; hat/ —| Maci/Mackó sajtban a brummogás;
négyhengeres. [— Műszaki nyelv]. —| mákos tekercsben az önindukció;
180
kéz kicsavar
—| Mese sajtban a mesemondó; —| mo- kibakkan tn ige ritk 1. 〈Rendsze-
csárnak a hősugárzó; —| motorháztetőn rint felszólításként:〉 Kimegy (gyorsan);
a kúpcserép; —| őrmesterben/századpa- kiugrik; kizizzen. 2. A laktanyából enge-
rancsnokban a jóindulat; —| szarban a dély nélkül távozik; dobbant. (Er).
koleszterin; —| taposóaknán a lábnyom; kibakkant tn ige ritk 〈Rendsze-
—| téliszalámiban a hóvihar; —| rint felszólításként:〉 (Gyorsan) kimegy,
törökmézben a janicsár; —| a trójai faló kiugrik (ált. vmilyen munkát elvégezni);
az epsomi derbin; —| Turista sajtban kizizzen (Er). Ki lehet bakkantani a mes-
a hátizsák; —| Turista szalámiban az terhármasba!: Menjen valaki a vizesblok-
idegenvezető; —| újoncnak a szabadság; kot takarítani! (Er86).
—| a vasárnapi tízórai [ti. vasárnap nem
kibaszód ik tn ige Kibaszódik vala-
adtak]; —| Auschwitzban a tízórai;
honnan: 〈Többnyire felszólításként:〉 Ki-
—| vöröshagymában a proletáröntudat;
megy, távozik vhonnan; kizizzen. Szóljál
—| Zsanán a poroltó.
be a körletbe, hogy lehet kibaszódni a folyo-
kéz Berezeg a keze: (Túl) katonásan sóra: …hogy mindenki menjen a folyosó-
tiszteleg; lapátol (Börs67). Kopasz keze ra (Nk84/85). Szj: ~ik a –gecitócsából a
–csattan, gumilabda pattan. Szj: ~ feljön, gecibe! Szh: ~ik, mint a féltégla!: Azonnal
–láb kipörög… Elhúzza a –centi a kezem. hagyja el a körletet! (Ta82/83).
Felrobbant a –fogkefe a kezében. Leng a
kibungiz ts ige Kiügyeskedik, el-
kezem, –jelentkezem! Vegye fel a –lépést,
intéz, (minden követ megmozgatva) elér
mert a kezébe adom! Ez mire –számol? A
vmit; kikavar. ~za magának: Ua.
kezére? Szj: Nem is hinnéd, milyen nehéz
felszedni a –fogaidat törött ~zel! Tk: kiciccen tn ige ritk 〈Rendszerint
Mi az, se keze, se lába, mégis a hazát szol- felszólításként:〉 (Gyorsan) kimegy, kiug-
gálja? (Törzsőrmester). rik (ált. vmilyen munka elvégzésére); ki
zizzen (Er).
kéz-és-láb-nélküli tréf Törzsőr-
mester; törzs (Szabsz03). kicicereg tn ige ritk Lassan, komó-
tosan kimegy; kizizzen. Kicicereg az öreg
kézfogás Szj: –Kapsz egy nemzetiszí-
egy sörre a faluba ’Bemegyek a faluba egy
nű ~t!
sörre’ (Er88/89). Ik: ki~.
kézi ~ elevátor—. ~ exkavátor—. ~ fóka—.
kicombosodik Szh: ~ik, mint hegyi
kézifék fn ritk Laktanyafogság, a hangya a lavina után: ritk, tréf Megerősö-
laktanya elhagyásának megtiltása; fenyí- dik. || Megjön a hangja.
tés; helybetopi. Vö. fék.
kicsap ts ige (tárgy nélkül) Önki-
kézigránát fn 1. Szj: A ~ emelges- elégítést végez; zsibizik.
sen!: A fene egyen meg! Dögölj meg! Vö.
kicsattan tn ige 〈Rendszerint fel-
mesterlövész. 2. ritk, tréf Két decilite-
szólításként:〉 (Gyorsan) kimegy; kiugrik;
res üveg szeszes ital; kétdekás.
kizizzen. Csattanjon ki a sorból! Csattan-
kezszem fn ritk Kezelőszemélyzet a jon ki az ágyból! (DbK85/86). Szj: Ki lehet
harcjárműben; keszem. [— kez. szem., hiv. csattanni a –gecitócsából!
röv.]
kicsavar ts ige (tárgy nélkül) Ön-
KGST-indián Ld. kágéestéindián. kielégítést végez; zsibizik (Bgy95). Kicsa-
kiáll ~nak a –teherautók a garázsból. varja a –gyíkot.
181
kicsi kiküld
kicsi mn és fn 1. ~ csikó/makett/ teres ~. Szj: –Nehogy már a fa tekeredjék
rigó: 〈Megszólítás〉; dzsakomó (Fh89/ a ~ra!
91). || ritk 〈Alacsony ember megszólítá- kígyózik tn ige Takarítás kikény-
sa〉; dzsakomó. 2. Tk: Mi az? ~, büdös és szerítésére slaggal vizet locsol szét; vö. be
| sokat iszik; —| nagyon buta; ~, olajos és öntés. [— kígyó].
szemtelen/részeges. (Harckocsizó): gúny 〈A kihallgatás Szj: Akkor jöjjön ~ra,
lövészek harckocsizókat bosszantó kérdé- ha azt jelenti, hogy szolgálatba lép: 〈A pa-
se〉 (Ze). Ö: őr~. rancsnok elutasító válasza eltávozás, kima-
kicsihuszár fn Újonc; kopasz (Ju03). radás kérésekor〉.
kicsinigger fn Újonc; kopasz (Ju03). kihúz ige 1. tn Kimegy; kizizzen.
kicsirigó fn Újonc; kopasz (Ju03). 2. ts Az ágyat simára, egyenesre igazítja.
–Ágyakat kihúzni! 3. ts A fegyver csövét
kicsúszik tn ige ritk Kimegy; ki kitisztítja.
zizzen. Csússzunk ki a folyosóra!: Sorako-
kiidegel ts ige Felidegesít, feldühít.
zó! Mindenki menjen a folyosóra! (Fh89/
91). Vö. összeáll. kiigazodik Szj: ~, feltakar, derékszög,
párhuzam!: 〈Az alakzatban való kiigazo-
kidobbant tn ige A laktanyából
dásra felszólító nem hivatalos vezényszó〉.
engedély nélkül távozik, kiszökik; dob
bant. Megfújtam az őrséget, kidobbantot- kik fn és mn ritk 〈Összetételekben:〉
tam Takácsiba borért (Pá82). Kiképzés(i). Ö: lő~. [Hiv. röv.]
kikavar ts ige Nagy buzgalommal
kidobizik tn ige A laktanyából en-
(másokkal nem törődve), minden követ
gedély nélkül távozik, kiszökik; dobbant.
megmozgatva elér vmit. Vö. kavar1. ~ja
Vö. dobizik.
magának: Ua. Vö. kirokkáz. — kibungiz.
kidurran tn ige ritk 〈Rendszerint
kikeményít ~i a –lepedőjét.
felszólításként:〉 (Gyorsan) kimegy; ki-
ugrik; kizizzen. Durranjon ki az ágyból!: kiképző fn ritk Alapkiképzés; alap-
Keljen fel! (Ha88/89). kiképző alegység; keltető.
kiképzős fn ritk Az alapkiképzés
kidzsal tn ige Kimegy; kizizzen.
során az újoncokat kiképző katona.
Szj: –Ügyal ~!
kikerül Szj: Ne kerülje ki! (ti. a po-
kiélesít ~i a –centit. csolyát): 〈Az alapkiképzés során gyakran
kifarag ~ja a –fejét. felhangzó vezényszó〉 (Szh). A pocso-
kifordított fn Konzerv; páncélos lya nem azért van, hogy ~jük, hanem azért,
(Db03). mert esett!: Ne kerülje ki a pocsolyát!
kifúj tn ige Vmi kifújt: Vége! Hagy- kikorcol tn ige Kimegy, elhagyja
játok abba! Takarodó! –Villany leó! Rex, a körletet; kidzsal. 〈Sokszor ingerült fel-
csocsó ~t! szólításként:〉 Ki lehet korcolni! ’Menj el!
Takarodj!’ (BpA92/93). Vö. elkorcol.
kígyó fn 1. Vizesslag, gumitöm-
lő (amivel takarítás kikényszerítésére vizet kiköp Köpje ki a –bohócot/–majmot!
locsolnak szét). — anakonda, boa. 2. kikterv fn ritk Kiképzési terv. [Hiv.
Slaggal szétlocsolt víz (sikálás utáni) felta- röv.]
karítása; sikamika. Vö. beöntés. 3. –Mé- kiküld ~ kákára—.
182
kilincstakarító kisbukta
kilincstakarító fn ritk, pej Talp- kimonó fn tréf Kimenőruha; ki
nyaló, hízelgő katona; pedálgép. menő. [Szójáték].
kilóg tn ige Megszökik, kiszökik; kincstári mn tréf A honvédség tu-
dobbant (Szk00). lajdonában lévő.
kilométerkő Szh: Úgy néz ki—, mint kinéz Szj: Hogy néz ki, ember?! Be-
a lefosott ~. lenéz a tükörbe, és ez beködösödik: Nem
kilométeróra fn Felvezető, aki előírásszerű a ruházata, a katona külse-
kétóránként felvezeti a váltást az őrhelyek- je (Ze86/87). Szh: Úgy néz ki, mint egy
re; sétálóbajnok (Hmv70/71). [Minden jóllakott óvodás: tréf, gúny Kis termetű
kör kb. 2-3 kilométer volt]. (DbK89); vö. inkubátorszökevény. Úgy
kilós fn Százados. [— argó, néz ki, mint a kéthetes bunkerszar: Boros-
szleng kiló ’száz (forintos)’]. — csillag tás (DbK88); vö. bokorarcú. Úgy néz ki,
harcos, kapitány, nagykiller, szás, szaszi, mint a lefosott kilométerkő: Nem előírás-
száz, százszorszép. szerű a ruházata, külseje.
kilő ~tték a –konyhát. Szj: –Duma kipolíroz ~za a –bohócot.
~(ve)!
kirakatbábu fn 1. Alegység-ügye-
kimarcsi fn 1. A laktanya elha-
letes; belgeci. 2. Alegységügyeletes-he-
gyása a napi foglalkozás befejezésétől ta-
karodón túlra, meghatározott időpontig; lyettes; belgecihá.
kimaradás. 2. Ua. takarodóig; kimenő. király –Öreg ~. R: Augusztus a ~,
3. Az ezekre szóló engedély. Vö. áká. [— január meg sikál!: 〈Augusztusban bevo-
kimaradás]. — csúszó, futrinka, hosszú nult öregkatonák önmagukat dicsérő rig-
eltáv, kimária, kimarkó, kimeredés, ki musa〉. Azt mondta a sirály, szeptember
merevedés, lövő. Vö. áká, rinya. a ~!: 〈Szeptemberben bevonult öregkato-
kimarcsint tn ige Kimaradásra nák önmagukat dicsérő rigmusa〉. Ö: arc~,
megy; kimaradáson van (Er). cselló~, dobi~, gyengusz~, hadtáp~,
kimária fn ritk, tréf Kimaradás; íkú~, koki~.
kimarcsi. [Szójáték]. kiráz ts ige (tárgy nélkül) Önkielé-
kimarkó fn ritk, tréf Kimaradás; gítést végez; zsibizik.
kimarcsi. [— kimaradás]. kirokkáz ts ige 1. Fényesre tisztít
kimenő fn 1. Ruszki ~. Ld. ruszki (pl. bakancsot). 2. Hízelgéssel, talpnyalás-
–eltáv. 2. Kimenőruha. ~ kimonó: Ua. sal elér vmit; kikavar. Vö. rokkáz(ik).
Szj: Öltözz ~be, és gondolj haza!: 〈Tréf, kirúg ~ vkit a –surcijából. Szj: Vedd le
gúny kifejezés, ha vki nagyon vágyik haza〉. a –sapkát, vagy ~om alóla a fejed!
— bohócruha, díszmagyar, kimonó,
kosztüm, miseruha. kisakkoz ts ige ritk Felmos; felfó
káz. Vö. sakkoz(ik). Sakkozd ki a folyosó-
kimeredés fn ritk, tréf Kimaradás;
kimarcsi (Ze). [— kimaradás; szójáték: a követ!: Mosd fel a folyosót! (Ba85/86).
kimaradás ált. lerészegedéssel szokott járni, kisbaszdszájba fn ritk Szerződé-
vö. kimerevedés]. ses katona; boci (Vp03). Vö. baszdszájba.
kimerevedés fn ritk, tréf Kimara- kisbukta fn 82 mm-es aknavető. Vö.
dás; kimarcsi (Ze). [Ld. kimeredés]. bukta2. — makett, öcsibuff, öcsibukta.
183
kisbuktás kivakkan
kisbuktás fn A 82 mm-es aknave- kistitkár fn tréf, gúny, ritk KISZ-
tő kezelője; vö. (nagy)buktás, ló. — öcsi titkár; kiszfűrer.
buktás, póniló. kiszakad ts ige 〈Rendszerint fel-
kiscsibe fn (birt. szraggal) Kiscsibém: szólításként:〉 (Gyorsan) kimegy, kiugrik;
ritk Újonc; kopasz. Ezernapos ~: Ua. kizizzen. Ki lehet szakadni/Szakadjatok
kiscsikó fn Újonc, első időszakos ki az ágyból!: Ébresztő! Szakadj ki a kör-
katona; kopasz (Szts04). letből!: Menj ki a körletből! Ébresztő az
állománynak, szakadjunk ki a bokszokból!:
kisegítő ~ segédalhonvéd—. Ua. (Fh89/91). Szj: Ki lehet szakadni a
kishadnagy fn ritk Alhadnagy; –gecitócsából/–genyótócsából! Szakadjon
alhangya. ki a zsebéből! ’Vegye ki a zsebéből a kezét!’
kishangya fn ritk Alhadnagy; (BpA92/93).
alhangya. Vö. hangya. kiszakít Szj: Szakítsa ki magát a –geci
kishűvös fn ritk Khaki színű meleg tócsából!
alsóruházat: téli ing és nadrág (jégeralsó); kiszfűrer fn tréf, gúny KISZ-titkár.
molinó. — kistitkár, kiszminiszter, tégla.
kiskörös fn Az az őrszemélyzetet kiszminiszter fn tréf, gúny KISZ-
felvezető katona, aki a rövidebb felvezetési titkár; kiszfűrer.
útvonalon jár. Vö. nagykörös; sétálóbaj kitapogat tn ige ritk Kimegy; ki
nok. zizzen.
kislány fn 1. Újonc, első időszakos kitáraz tn ige 1. A tárból a lőszert
katona; kopasz (Vp03). 2. Kislányok: tréf (kézzel) kiüríti. Vö. gitároz. ~ a csövén ke-
Sorkatonák; katonákok (Szabsz03). resztül: ritk A fegyver tárából az összes lö-
kismalac –Csíkos hátú ~; –Kurta far- vedéket (egyszerre) kilövi. 2. Kitáraz vkin
kú ~. (vmin): Lelő. || Egy teli tárat belelő vkibe.
kisőrnagy fn tréf Őrmester; őrmi. Hagyjál békén, mert kitárazok rajtad!
[Az őrmesternek is egy csillagja van, akár- (Nk84/85). Kitárazok a fejeden! (Le81/82).
csak az őrnagynak]. 3. ~za a fogsorát: Kiveri a fogait.
kiteker ~i a –gyíkot.
kispados fn és mn (ált. tsz.-ban)
Tartalékos; tarcsis (Vp03). kitercel tn ige Kimegy; kizizzen.
kispáncélos fn Kis méretű kitobzód ik tn ige ritk 〈Rendszerint
(májkrém)konzerv. Vö. (nagy)páncélos. felszólításként:〉 Kimegy; kizizzen.
— gumihús, gyíkhús1, hatmalacos. kiugrik Szj: Ugorjon ki a –zsebéből!
kistankos fn tréf Gépjárművezető; –Ép ember ép gépből ép ésszel nem ugrik ki.
kuplunggyilkos. Vö. nagytankos. kiül A nagy –dé (betű) | ~ az arcára; A
kistárs fn 1. Sorkatona 〈leggyak- –döbbenet |—.
rabban megszólításként〉; baka. 2. A má- kiüt Szj: A –fasz üsse ki a szemed! ~lek
sikkal egy időszakban bevonult katona- a –hajad alól!
társ; surranótárs (Szfv98). kivág ~ külsőre—; ~ vilmára—.
kistestvér Szj: Elugattam a kibaszott kivakkan tn ige (Gyorsan) kimegy;
pofámmal, hogy –csinálj magadnak ~t! kiugrik; kizizzen. Vakkanjál ki, mert víz-
184
kiváltságos kocsonya
köves lesz a hátad!: Fejezd be a zuhanyo- kloáka fn Rep A szuperszonikus re-
zást, gyere ki a zuhany alól! (Er88). pülőgépek hajtóműrésze. Odanézz, apám,
kiváltságos mn és fn (ált. tsz.-ban) mekkora tüzes a kloákája! (Pá82).
Tartalékos (katona); tarcsis (Vp03). klón fn Újonc; kopasz (Szabsz03).
kivan A –fasz(a) ~. Szh: ~, mint KLTE Ld. káelte.
Napóleon Waterloonál: Nagyon elfáradt, k. m. Ld. káem.
kimerült; megzuhan. kobak fn Rohamsisak; rohambili.
kiver ts ige 1. Szj: Kiverem a fa- kóbor ~ prérifarkas—.
szát két | ötkilós kalapáccsal!; —| sündisz-
nóval!: Vigyázzon, mert megverem! Vö. Kóbor Szj: Nem vagy te ~?!: 〈Burkolt
betakar. 2. Hőr Lebélyegzi, illetve ellen- megrovásként:〉 Túl hosszú a hajad (hoz-
őrzi az utasok útlevelét a határon való kilé- záér a füledhez). Vö. bitliszfejű. [Célzás
péskor (Fh89/91). Vö. bever. Kóbor Jánosra, az Omega együttes hosszú
hajú énekesére].
kizakkan tn ige ritk 1. Kimegy;
kobra fn Szemüveges katona; optika.
kizizzen. 2. A laktanyából engedély nél-
kül távozik, kiszökik; dobbant. (Er86). kóc fn ritk 1. Felmosórongy; fóka.
2. Felmosás; fókamóka.
kizizzen tn ige 〈Ált. felszólítás-
ban:〉 (Gyorsan) kimegy; kiugrik. Ki lehet koca Sovány ~ vágtában—.
zizzenni az ágyból!: Ébresztő, mindenki kocc 〈Felszólításként:〉 Kocc!: Menj
keljen fel! (Nk84/85). Lehet kizizzen- el, takarodj! (BpA92/93, Or95). Vö. elkoc
ni a mosdóba vízért! (uo.). — kibakkan, col, lekoccan, lekoccol. — füst.
kibakkant, kibaszódik, kiciccen, ki koccan ige Engedély nélkül távozik
cicereg, kicsattan, kicsúszik, kidurran, a laktanyából; dobbant. Ik: le~.
kidzsal, kihúz, kiszakad, kitapogat, ki kockás Ráütötték a ~t: ritk Nem en-
tercel, kitobzódik, kivakkan, kizakkan, gedték ki a kapun a gépjárművet (négyzet
kizubban, kizuhan. alakú pecsétet ütöttek a menetlevelére) (Er88).
kizubban tn ige 〈Rendszerint fel- kócol ts ige ritk Felmos; fókáz.
szólításban:〉 (Gyorsan) kimegy; kiugrik; Ik: fel~.
kizizzen. Szj: Zubbanjon ki a –zsebéből!
Kócpönöge fn tréf Fülöpszállás.
kizuhan tn ige 〈Rendszerint fel-
kocsedó fn ritk 1. A katonák egy
szólításban:〉 (Gyorsan) kimegy; kiugrik;
csoportjának rémuralma, a többiek megfé-
kizizzen.
lemlítése; csikágó. 2. Felmosás; fókamó
k. k. Ld. káká. ka (mint a takarítás első fokozata; ld. még
k. k. m. Ld. kákáem. rodézia, vityapuszta, gamás) (Ma85/86).
klarinét fn ritk, tréf Kézi páncéltö- [— Kocsedo (Koje do): kis sziget Dél-Korea
rő fegyver; erpégé. partjainál, mely az 1950–1953-as koreai há-
klimax fn ritk, tréf Az öregkatonák
borúban az amerikaiak és a dél-koreai kor-
leszerelésétől az újoncok bevonulásáig el- mány hírhedt internáló tábora volt].
telt idő a (leendő) másodidőszakos kato- kocsis fn Sofőr; kuplunggyilkos.
nák szempontjából, „időszakprobléma”; vö. kocsonya fn Másodidőszakos kato-
időszakproblémás. na; gumi.
185
kodzsek kondenzcsík
kodzsek fn Újonc; kopasz (Vp03). tott helyen) csavarog. Délután hazame-
[— Kojak, egy bűnügyi filmsorozat telje- gyek, szeretném, ha otthon lennél, s nem
sen kopasz felügyelője]. másfelé kolbászolnál éppen (Mf88/89).
kokeró mn és fn Cigány (katona). — kampalyog, kavirnyázik, szambázik.
— apatu, árnyék, bagarol, bivalyszőke, 2. Lazsál, kibújik a munka alól; (el)
bódiguszti, bokszi, bokszos (magyar), sunnyog. 3. ritk Nem alakiasan mozog;
brazil, büdöske, cigó, csoki, csokoládé, brékel. Ik: el~. [? - kószál, kóborol].
dakota, digó, dzsigoló, feka, feketejár kolléga fn A másikkal egy időszakban
őr, importindián, importnéger, irokéz, bevonult sorkatona; surranótárs (Db03).
iromba, kágéestéindián, kaffer, két
szersült, kokszos, kommancs, lilabő kollégium fn Laktanya; hotel
rű, meszkaléró, mozdonyszőke, néger, (Szk00).
negró, nyári néger, ombre, pirított ma kombájn Szj: Ugye nem találkozott
gyar, próbanéger, réti néger, rézbőrű, ma még ~nal?: Miért nem borotválkozott?
sínentúli, sötétlelkű, suvickos, szuty Vö. bokorarcú. Ö: káposzta~, répa~.
kosképű. Vö. bennég alatt. komédiás fn (gyak. tsz.-ban) tréf
koki fn 1. Konyhai kisegítő munka; A csapatok és szállítmányok gyors és szer-
cselló1. 2. Konyha (Szk94). [— konyhai vezett forgalmának biztosítására szolgáló
kisegítő munka]. szervezetben (a komendánsszolgálat-nál)
kokikirály fn 1. Első alkalom- tevékenykedő katona. [— komendáns;
mal konyhaszolgálatra beosztott katona. szójáték]. — csikkszedő.
(A kokikirályt meg szokták koronázni:
kommancs fn és mn Cigány; ko
fejére egy kerek, műanyag csokisdobozt
keró (Db02).
tesznek, és egy erőteljes ütést mérnek rá.)
2. Konyhai ügyeletes tiszt; konyhaügyele- kommandó fn ritk, tréf Lövészszá-
tes; csülöküti. zad; nyúldeszant.
kokima Konyhai kisegítőmunkás; kommandós mn fn Felderítő; gyík2
csellós (Szts04). (Szts04).
kokimaoki fn Konyhai ügyeletes kommandózás fn tréf Kiképzés
tiszt; konyhaügyeletes; csülöküti (Szts04). (Pé02).
kokis Konyhaszolgálatra vezényelt konczsuzsa fn Olyan katona, aki-
katona; csellós (Szk97/98). nek az előírtnál hosszabb a haja; bitliszfejű
kokitündér fn Konyhai kisegítő- (Szk97/98). Jöjjön ide, konczsuzsa! (Ha90).
munkát végző katona; csellós. [Koncz Zsuzsa, egykor hosszú hajáról is is-
kokszos mn ritk Cigány; kokeró. mert énekesnő].
kolbász fn 1. Fűrészporos ~: pej kondenzátor fn tréf Másodéves
Kolbász; csattanóslófasz ( Ju03). 2. Újonc; főiskolai hallgató (Gyr02). [A váll-lapon
kopasz. a rendfokozatot jelölő arany csíkról: —||.]
kolbászarcú mn és fn ritk, pej 1. El- Vö. felmosófa, adidasz, zászlós.
lenszenves (ember); geci. 2. Újonc; kopasz. kondenzcsík Szj: ~ az égen!: ritk
kolbászol (ritk. kóbászol) tn ige 1. Nagyon gyorsan csinálja; nagyon siessen!
Ténfereg, lődörög; (cél nélkül, ritk. til- (Er). Vö. vágta.
186
kondértündér kopárigazolvány
kondértündér fn tréf 1. Kony- ’konyhai kisegítő munka (munkás)’ rövidí-
hai kisegítő munkás; csellós. 2. Szakács; tés „magyarázatából”]. 2. Konyhai ügye-
konyhamalac. letes tiszt, konyhaügyeletes; csülöküti. Vö.
kondérüti fn tréf Konyhaügyele- csellódisznó. 3. Szakács. — kondér
tes; csülöküti (Szabsz03). tündér, kontár, kotyvasztó.
kondzserva fn ritk Konzerv; pán konyhamuki fn ritk, tréf Kony-
célos. hai kisegítő munkás; csellós.
konnektor Belehugyozik a ~ba: 〈Tréf. konyhamunkás A jövő ~a: Olyan
fenyegetésként is:〉 Öngyilkos lesz; befal fiatal, aki láthatóan (feltehetően) nem volt
col. Vö. kettőhúsz. még katona (BpA92/93).
kontár fn pej Szakács; konyhamalac. konyhatechnikus fn ritk, tréf,
gúny Konyhai kisegítő munkás; csellós.
konzerv fn ritk, tréf Harckocsi; háká.
konyhatündér fn ritk, tréf Kony-
konzervdoboz fn ritk, tréf Harc-
hai kisegítő munkás. || fn Folyamatosan
kocsi; háká. konyhaszolgálatot adó katona (BpPet03).
konzervdobozos fn Harckocsizó; Csellós.
hákás. konyhaügyész fn tréf Konyhai
konzervhuszár fn tréf Harckocsi- ügyeletes tiszt, konyhaügyeletes; csülök
zó; hákás. üti.
konzervmanó fn ritk, tréf, gúny konyhaüti fn Konyhai ügyeletes
Harckocsizó katona; hákás. tiszt, konyhaügyeletes; csülöküti. Vö. üti.
konzervnyúl fn tréf, gúny 1. Harc- konyi fn Ló. [< or. конь (tsz. кони) ’ló’].
kocsizó katona; hákás. Vö. nyúl. 2. ritk konyü fn Konyhai ügyeletes tiszt,
Lövészkatona; nyúl. konyhaügyeletes; csülöküti.
konyec ~ vilma—. [— or. Конец kopár mn és fn gúny (pej)
фильма ’Vége a filmnek’; szójáték]. Újonc, első időszakos (katona); kopasz.
konyha fn 1. Kilőtték a It: 〈Ált. ~ ágyú; ~ állat; ~ gyík; ~ gyo-
hadgyakorlatokon:〉 Nincsen ebéd. 2. Moz pár; (ritk) ~ vaddisznó; (ritk, tréf )
gókonyha; gulyáságyú. ~-koparovics-koparov: pej Ua. Tízezer
konyhabugi fn tréf Konyhaszolgá- napos ~: ritk, pej Továbbszolgáló (katona);
lat; cselló1 (Db02). téeszes. Szj: ~ja, hol a –párja. Szh:
konyhadózer fn ritk, gúny, pej
Olyan ~ vagy, hogy a neoncső hozzád képest
copfos indiánlány!: gúny Soká fogsz még
Konyhai kisegítő munkás; csellós.
leszerelni, nagyon újonc vagy még (Nk84/
konyhadroid fn Konyhamunkás; 85); vö. Olyan –kopasz, hogy…
csellós (Or95).
kopárigazolvány fn ritk A ka-
konyhafőnök fn ritk Konyhai tonai igazolvány mintájára készített nem
ügyeletes tiszt; konyhaügyeletes; csülök hivatalos igazolvány az újoncok számára.
üti. (Ált. öregkatonák készítik, szabályosan
konyhamalac fn gúny, pej 1. kitöltve, betétlapokkal, amit aztán az öre-
Konyhai kisegítő munkás; csellós. Vö. gek bármilyen nekik nem tetsző cselekedet
malac. Koszos ~: Ua. (Ce83/84). [A kkm után kitéphetnek, majd valami módon (pl.
187
kopár-koparovics-koparov kopasz
kanalazással) büntetnek. Ha az újonc nem —| a villanykörte hajasbaba: Ua.; vö.
hordja magával szintén súlyos vétségnek még kopár, sivár alatt. R: Ébredj, ~, itt
számít.) (Szh). Vö. smirgliigazolvány. a reggel, megint kevesebb lett eggyel!: 〈Újon-
kopár-koparovics-koparov fn coknak szóló ébresztő〉. ~ keze –csattan,
ritk, tréf Újonc, első időszakos katona; gumilabda pattan. Sír az –öreg ágya, ~
kopasz. fekszik rája. Sír az –öreg sapka(Gja), ~ lesz
kopasz mn és fn 1. Újonc, első a gazda(Gja). Sír az öreg –szekrénye, ~ lesz
időszakos (katona). ~ agár; ~ állat; a vendége. –Öreg csocseszé ez az írás, vár
~ ártány; ~ csiga; (ritk) ~ disznó; a ~ra másfél éves szívás. –Öreg csóka repül
~ gyík; ~ rüszü (állat); felsőágyas hátul, a sok ~ majd elájul. Én kis ~ ebihal a
riadtszemű ~ rüszü állat; riadtszemű ~ stokimra felállok, minden öreg harcsának jó
gyík; zöldhasú nullkilométeres ~ gyík; –éjszakát kívánok! ~ vagy, és sok a na-
büdös ~; ezernapú ~; felsőágyas (szar- pod, csőszájfékbe verd a faszod!: 〈Többnyi-
faszú) ~; szarfaszú ~: Ua. ~ civil—. re puszta megalázásból mondott kifejezés〉.
Örök ~: gúny Tartalékos katona; tarcsis ~ rüszü nézz az égre: égig ér a –centid
(Gyr02). Szj: A ~ kurva életbe!: durva vége: azon számláld ezer napod, csőszáj-
〈Indulatos kifakadás az újoncokra〉. For- fékbe verd a faszod!: Ua. ~ vagyok, rá se
ró vizet a ~ra!: tréf 〈Felszólítás az újoncok- teszek, kétezerben leszerelek! (Fh89/91).
kal való kitolásra〉. Én elmegyek, te itt ~okat égeti a centi, nem szeretnék újra ~ len-
maradsz, isten veled, kis ~: ritk 〈A leszere- ni!: 〈Leszereléskor skandált rigmus〉. K:
lésre készülő öregkatonák többieket bos�- Az a legcsúnyább, ha a ~ok veszekszenek:
szantó rigmusa; vö. csíkos hátú kismalac〉. ritk 〈A „bölcs” öregkatonák megjegyzése
Leszerelőknek tizenöt nap, gumiknak szo- az újoncok (ált. az öregkatonáktól kiadott
morú vasárnap, ~oknak ébresztő, fel!: 〈Az feladat miatt kirobbant) veszekedését lát-
ügyeletes vasárnapi ébresztőkor kiabált va〉 (Szh). A ~ok veszekednek, az öregek
szövege〉. (ritk) Húsz –napra ébredtünk, leszerelnek: ritk Ua. ~ vagyok: felmosha-
a ~ok keddre!; Öregek tíz napra, gumik tok, | gumi vagyok: pattoghatok/geci vagyok,
álló faszra, ~ok újabb szopatásra ébredtek!: öreg vagyok: beleszarok; ~ vagyok: sokat
〈Ua. bármelyik nap〉. Öregeknek száz- nyalok, |—; ~ vagyok: szívok, szopok, |—; ~
kettő, gumiknak dikó/g yőri rádió, ~oknak vagyok: nem szólhatok, |—; ~ vagyok, azért
takarítást megkezdeni!: 〈Az öregkatonák szívok, |—; ~ vagyok: nagyot szopok, |—; ~
centivágáskor ordibált mondókája〉. Szh: vagyok: sokat szopok, |—: 〈A különböző
(Olyan) ~ (vagy), mint | a (borotvált) időszakos katonák „jogait” összefoglaló
villanykörte; —| a hámozott ribizli; rímes mondóka〉. — agár1, állat, aprótal-
—| egy koraszülött záptojás; —| a mak- pú, ártány (állat), babakonzerv, bakter,
kom; —| egy megperzselt giliszta; (ritk) bambínó, béka3, bika2, biliárd, bimbó,
—| a pingponglabda; —| a taszári bornyúfejű, bőrfejű, bőrnyakú, bundás,
beton; (ritk) —| egy vízi guttyú (Ma 81/ büdöstalpú, csicska, csíkos hátú kis
82): Soká fog(sz) még leszerelni, nagyon malac/vaddisznó/vadmalac, csimasz, csi
újonc (vagy) még. (ritk) Olyan ~ vagy, pasz, csira( geci), csupasz, csúró, dober
hogy a centitartód rezének a bányáját még dós, droid, dzsopi, egér, ezeregyéjszakás,
föl se fedezték; [Olyan ~ (vagy), hogy] ezeregynapos, ezerlábú pók, ezernapos
hozzá(d) képest | a grillcsirke copfos indián; (csirke/kiscsibe), ezernapú (sivár gyík),
—| a villanykörte copfos/kócos indián; ezernapújóska, faszorrú, feketelábú, felső
188
kopaszcenti kopasznyakú
ágyas (motoros), félszemű világtalan, tyó, sünfejű, süni, süsveleg, süszü, szar
fiatal (állat/( gyík)versenyző/harcos), fifi, rüszü állat, szecska, szecskó, szkínhed,
fókaidomár, frisshús, gettóbogár, gilisz takarítógép, tar, tengerész, tízezer napos
ta, golyó, golyófogó, gombszemű, gumi katona, tukós, türhő, tüske, uborka, új
bogyó, guttyú, gyerek, gyík1, gyíkfing, hús, újszülött, variánusz gyikusz, veréb,
gyíkhús2, gyiku, gyikulátor, gyikulusz világtalan, villanykörte(fejű), vízi guttyú,
variánusz, gyikusz (hungarikusz mak zizis, zöldfülű, zöldszemű (riadt gyík).
szimusz), gyíkversenyző1, gyipa, gyoha, 2. 〈Olyan alakulatoknál, különösen
gyohaberci, gyohár, gyohinger, gyopár, a határőrségnél, ahol háromhavonta volt
gyopi, gyökér, gyökszi, gyufafej, hajlék bevonulás〉 A második három hónapját
talan, hajmentes, hámozott ribizli, hát töltő katona; vö. újonc. 3. ritk Az
rányosarcú, helikopter, herefejű, hosszú első időszak, az első hat hónap. Én többet
centis, időmilliomos, időszakproblémás, szoptam kopaszban, mint te! (Nk84/
ingyenbuzi, isten barma, japán, johár, 85). 4. Kezdő; tapasztalatlan. ~
jóképességű, jóskapista, józsi, kecskefe hadnagy: A tiszti főiskoláról nemrég
jű, kicsihuszár, kicsinigger, kicsirigó, kikerült hadnagy. ~ őrvezető: Második
kiscsibém, kiscsikó, kislány, klón, ko időszakos őrvezető, aki az első időszak
dzsek, kolbász(arcú), kopár (ágyú/állat/ után tért vissza a tisztesképzésről, tehát
gyík/g yopár/vaddisznó), kopár-koparo őrvezetőként új beosztásában kezdő. 5.
vics-koparov, kopasznyakú, kopci (ágyú), Bizonytalanul, félénken, tapasztalatlanul
kopcsi, kopcsikovó, kopcsó, kopedár, viselkedő (ember). Ne légy már olyan
koperda, koperta, kopfer, kopi, kopin kopasz! (DbK85/86). Hogy lehetsz ilyen
ger, kopirnyó, kopoltyú, kopper, kop kopasz, hát még ezt sem tudod? (BpA92/
perfild, koppintó, kopré, kopri, kopszi, 93). || Ügyetlen; topa (BpA92/93). 6.
kopter (ágyú), kopterfild(dávid), kopter tréf, pej 〈Megszólítás〉; dzsakomó.
filter, kopteriván, koraszülött záptojás, kopaszcenti fn 1. tréf Vécépa-
korpa, kövi gyík, lankadt faszú honvéd, pír; centi. 2. Smirglipapír feltekerve; vö.
mandinka harcos, matróz, mazsola, mil smirgli(igazolvány). Vö. centi.
liomos, mosógép, nigger, nokedli, null kopaszcsörgő fn A gázálarc sze-
kilométeres, nyúl, ötszázliteres, paripa, lencéje, amelynek műanyag kupakjába egy
patkány2, perzselt giliszta, pingpong(lab egyforintost tesznek, és egy söröskupakkal
da), pirosszemű (állat/nyúl), pisztráng, lezárják. (Az öregek az újoncok bevonulá-
porosfülű, pótló, pöttyös hátú ebihal, sakor készítették, és az ujjaikon végig csör-
puhatestű, radi, radiátor, ragacs, ráter gették. Az új gázálarcok rendszeresítésével
mett katona, riadt, riadtarcú, riadtképű, megszűnt.)
riadtszemű (felsőágyas/kopasz rüszü ál kopaszhancúr fn tréf Alapkikép-
lat), ribizli, rövidhajú, rügy, rühő(ci), zés; keltető (Szts04).
rühőke, rüszi (gyík), rüszmeteg, rüszü
(állat/vadállat), sárgahasú zöldpikkelyes, kopaszhíd fn Az első időszakosok
sibár, sibra (gyík), sibrák, simafejű, síp, bevonulása után (általuk) először készített
sípagyú, síparcú, sipi, sípmalac, sippan híd (Er86).
tó, sippantyú, sipu, sípzsinór, sivár (ágyú/ kopaszkábító ~ (kézi) –készülék.
állat/gyík/rüszü), siváriván, sivasz, smirg kopasznyakú fn és mn (gyak.
li, smiró, soknapú, soknapújóska, sut� tsz.-ban) ritk Újonc; kopasz.
189
kopci korpa
kopci fn és mn ritk, gúny Újonc; kopter fn Újonc; kopasz. ~
kopasz. ~ ágyú: ritk, gúny Ua. ágyú; ~ geci: Ua. R: ~ek, nektek csak
kopcsi fn ritk Újonc; kopasz. a dob pereg!
kopcsikovó fn ritk, tréf Újonc; ko kopterfild fn Újonc, első idősza-
pasz. [— kopasz × Gabcsikovó; szójáték]. kos katona; kopasz (BpZ03).
kopcsó fn pej 1. Újonc; kopasz. kopterfilddávid fn ritk, tréf
2. ritk 〈Megszólítás〉; dzsakomó. Újonc; kopasz. [— kopter × Copperfield
Dávid; szójáték].
kopedár fn ritk Újonc; kopasz.
kopterfilter fn ritk, tréf Újonc;
koperda fn ritk Újonc; kopasz. [— kopasz.
koperta].
kopterhancúr fn tréf Alapkikép-
koperta fn ritk Újonc; kopasz. [Szó zés; keltető.
játék]. kopteriván fn ritk, tréf Újonc; ko
kopfer fn ritk Újonc; kopasz (Bia94). pasz.
kopi fn ritk Újonc; kopasz. kopterkiképzés fn Alapkiképzés;
kopinger fn ritk Újonc; kopasz. keltető.
kopirnyó fn pej, tréf Újonc; kopasz. koraszülött ~ záptojás—.
kopó fn Őr; bobi (Szts04). kormányos fn tréf Gépkocsiveze-
tő, sofőr; kuplunggyilkos.
kopoltyú fn ritk, tréf Újonc; ko
pasz. [Szójáték]. kormányőr fn tréf Sofőr; kuplung
gyilkos (Db02).
koporsó fn 1. Harckocsi; háká. Szá-
guldó ~: Ua. Ö: acél~, bádog~, pléh~, korom Szh: Olyan –sötét, hogy hozzá
vas~. 2. ritk, tréf Konzerv; páncélos. képest egy vödör ~ atomvillanás.
[— acélkoporsó ’tank’ (a páncélosok harc korong fn Fém, bimetál százforin-
járműve)]. tos (Gyr02).
koporsókaja fn Konzerv; páncé korosztály fn A katonák leszolgált
los (BpPet02). katonaidő szerinti csoportja. Augusztusi
~: Augusztusban bevonult/leszerelő kato-
koporsós mn és fn ritk, tréf
nák. Egy ~ vagyunk: Együtt vonultunk be
Harckocsizó (katona); hákás. [— acélko
(BpA92/93).
porsó].
korosztályos mn gyak A leszolgált
kopper fn ritk Újonc; kopasz. idő alapján a katonát megillető (dolog). ~
kopperfild fn ritk, tréf Újonc; ko viselet: Az öregkatonák hanyag ruházata.
pasz. [— Copperfield Dávid; szójáték]. Miért nem jársz kiképzésre? — Korosztá-
koppintó fn Újonc; kopasz. lyos alapon. (ti. elég öreg vagyok már hoz-
kopré fn ritk, pej Újonc; kopasz.
zá, hogy ne járjak) (BpA92/93).
korpa fn 1. Illetmény; zsold. 2. Első
kopri fn ritk Újonc; kopasz.
időszakos katona; kopasz. Szj: Ival nem
kopszi fn ritk Újonc; kopasz. keveredünk!: Újoncok és öregkatonák sza-
koptat ~ja a –küszöböt; ~ja a –surci badidejükben nem tevékenykednek együtt.
talpát. 3. ritk Logisztikás.
190
korzó köcsög
korzó Szj: Emberek, ez nem a ~!: kotonköpeny fn ritk, tréf A vegyi
〈Figyelmeztetésként az alakzatban lévők- védelmi felszerelés köpeny része; vévé
höz:〉 Ne mocorogjanak, mozgolódjanak! köpeny.
Vö. brékel. kotonnyakú fn pej, tréf Másod-
kosárfejű mn és fn Nagy fejű (ka- időszakos katona; gumi.
tona) (Nyh02). kotonruha fn tréf Vegyivédelmi
kosztüm fn ritk, tréf Kimenőruha; felszerelés; vévé1.
kimenő (Ma81/82). kotonszökevény fn 1. ritk, tréf,
kóta fn Fogda; fogszi (Szk00). pej Alacsony, kis termetű ember; inkubá
torszökevény. 2. Másodidőszakos kato-
kóter fn 1. Laktanyai fogda; na; gumi.
fogszi. 2. Parancsnoki épület; fehérház
kotonváll-lap fn A 95 mintájú pu-
(Szts04). 3. Kiképzőközpont; terminá
lóver cső alakú szövet rendfokozati jelzése.
torképző (Vp03). 4. Laktanya; hotel
(Szk00). [— szleng, argó kóter ’börtön’]. kotri fn ritk Laktanyai fogda; fog
szi. [— kóter].
kotla fn tréf Rohamsisak; roham
kotronc fn ritk, pej Harcászati fel-
bili (Szts04).
szerelés (Ze).
kotli fn Rohamsisak; rohambili
kotroncos mn ritk, pej 1. Ápolat-
(Szk00). lan, koszos. 2. Fegyelmezetlen. || Hülye;
kotló(s) fn Rep Nagy, lomha mo- köcsög. 3. 〈Negatív jelzőként:〉 ~ hákás, ~
toros repülőgép (Pá82). A kotlós mindjárt nyúl. ~ gránátkergető—. (Ze).
elhullatja a csibéit! (Pá82). kotu fn Kosz, mocsok; dzsuva.
kotnyak fn ritk, tréf Másodidősza- kotyvasztó fn ritk, gúny Szakács;
kos katona; gumi. [— kotonnyakú]. konyhamalac (Db03).
kotnyakú fn ritk, tréf Másodidő- kovboj Ld. cowboy.
szakos katona; gumi. [— kotonnyakú]. kozákpisztoly Szh: Olyan –orra van,
koton fn A kimenő ruhához tarto- mint egy balkezes ~.
zó esőköpeny. kő fn 1. Szj: Jó –gyerek: nem dobál-
kotoncucc fn ritk, tréf Vegyivédelmi ja ~vel a csillagokat. 2. Töltény, lőszer;
felszerelés; vévé1. skuló.
kotonfelszerelés fn tréf Vegyivé kőbaltás fn tréf Laktanyai fod-
delmi öltözet; vévé1. rász. ~ ember: Ua. (Le85/86). — ba
kotonjóska fn ritk Másodidősza-
juszleső, csicsi/csicsó bácsi, fabaltás,
fejszolgálat, fejszolgáló, felcser, figaró,
kos katona; gumi.
fűnyíró, hajász, hajszabász, szöghajú,
kotonkabát fn 1. tréf A vegyi szőrfigaró, zombi. 2. Egészségügyi ka-
védelmi felszerelés köpeny része; vévé tona; tökösnővér (Nyh02).
köpeny. 2. tréf Vegyivédelmi öltözet; köcsög mn és fn pej 1. Nem nor-
vévé1 (Nyh02). mális; buta, hülye (ember). — abált sza
kotonkalap Vegyvédelmi gázálarc; lonna, agyamputált, agyhalott, aknave
szimat (Börs67). tős, baromarcú, béarcú, bivaly(arcú),
191
köcsögködik köpködő
csupor, égetett népi agyagedény, firga, könnyűlovasság fn tréf Harcko-
gyökér, jóképességű, kancsó, kotroncos, csizó alakulat. Vö. hákás.
kuplung(os), lőtéri gránát, nagytudású, könyök Szj: –Kéz feljön, láb kipörög,
népművészeti agyagedény, nyúlagyú, kanyarban a ~ a földet sepri, és enyhe gumi-
padlóváza, pitypangagyú, rüszü, sötét, szag érződik a levegőben!
szalonna, szefós, szellemi toprongy, tir
könyöradomány fn tréf Illet-
pák, tuskó, vakcsirke, vakegér, vakhan
mény; zsold (Db03).
gya, vaknyúl, vaktik, világtalan, zizi1.
Vö. még buta, ész alatt. 2. Alattomos, könyv fn 1. Katonai igazolvány,
aljas, rosszindulatú; geci. 3. Hivatásos katonakönyv. Megírja a ~et: 〈Az írnok〉
tiszt; keményváll-lapos. ~ bunkó: ritk Ua. a laktanya elhagyására szóló engedélyt be-
4. 〈Bármihez kapcsolható pejoratív jegyzi a katonakönyvbe. || 〈A parancsnok〉
jelzőként:〉 Ellenszenves. ~ tápos: Előfel- a kimaradásra, eltávozásra, szabadságra
vételis katona. 5. 〈Sértő v. kedélyeskedő szóló körletelhagyási engedélyt aláírja.
megszólítás〉; dzsakomó. 6. Nagyképű Meg van írva a ~e; ~e van: Hamarosan
(ember); nagyarcú. (Szk00). [— argó kö- elhagyhatja a laktanyát (már bejegyezték
csög ’a nő szerepét játszó homoszexuális az erre szóló engedélyt). Ketyeg a ~e:
férfi’]. a) Nagyon közel van az engedélyezett
köcsögköd ik tn ige ritk Aljas mó- távozás időpontja. Csináld meg helyet-
don, rosszindulatúan viselkedik, kellemet- tem, nekem ketyeg a könyvem (Nk84/85).
lenkedik; gecizik. b) Bár a katonakönyvben engedélyezett
távozás időpontja már elérkezett, vmilyen
köcsögösköd ik tn ige ritk Aljas
ok miatt mégsem indulhat el. Rábo-
módon, rosszindulatúan viselkedik, kelle-
rult/rádőlt/rászakadt a páncél(szekrény) a
metlenkedik; gecizik.
~ére; Rátették a páncélszekrényt a ~ére;
ködvágó fn tréf 1. ritk Nyári gyakor- (ritk) A parancsnok hazavitte a ~ét a
lósapka. | Szovjet típusú nyári gyakor- gyereknek játszani: Büntetésből hosszabb
lósapka. — baktersapka, bocskaisapka, ideig nem engedik haza (tkp. hosszú ideje
macska, moslékmérő, pilotka, tökfedő, el van zárva a katonai igazolványa a pán-
úttörősapka. 2. A pilóták háromszög célszekrénybe). Már érik/pirosodik a
alakú sapkája. ~e: ritk Közeledik a leszerelés ideje (tkp. a
köhögő fn ritk, tréf Géppisztoly; zöld színű katonakönyvet felváltja a barna
géppityu. személyi igazolvány). Ö: katona~, haza~.
kőkemény mn gúny 〈Ált. a szol- — hazakönyv, katonakönyv, zsuga. 2.
gálatban lévőkre, ügyeletesekre használt Körletelhagyási engedély (Szfv98). (Kis
gúnyos jelző:〉 Nagyképű, fontoskodó. ~ könyvecske, amelybe az alegységparancs-
FEP-legény (Fh89/91). nok beleírja a laktanya engedélyezett elha-
kölni Szh: Olyan, mint a ruszki/ gyásának időpontját és a kötelező visszaér-
szovjet ~: egy csepp is elég belőle: ritk, tréf kezés időpontját.)
Rossz, nehezen elviselhető. köpészet fn tréf Lövészet. Vö. köp
kőműves Szj: –Nehogy már a vakolat ködő, meggymagköpködő.
verje a ~t. Nem –úgy van az, hogy a vako- köpködő fn tréf Gépkarabély; gép
lat veri a ~t. pityu.
192
körbeszőrös kula
körbeszőrös tréf mn Körszakállas. folva: Vazs megye, Vazsvár, a vonad nem áll
— punciszájú. meg dzsag lazzsíd! (Szh90).
körletezés fn Felmosás, takarítás; krumplipityu fn tréf, ritk 〈Az
sikamika (Szk00). egyszeri katona elnevezése〉; gipszjakab
körmester fn tréf Őrmester; őrmi. (Le85/86).
körmérkőzés Szh: Olyan –pofont krumplivirág fn tréf A
kapsz, hogy a fogaid ~t játszanak a szád- rendfokozatot jelző csontcsillag a tiszte-
ban a bennmaradásért! sek gallérján (váll-lapján). || ritk Tiszti
körvezető fn tréf Őrvezető; őrvi. rendfokozatot jelző csillag a váll-lapon.
— búzavirág, fecskefos, galambfos, ga
köszi-köszi msz 〈Általában az
lambszar, hópehely, katica, pattanás,
öregkatonák beugrató kérdéseire adott
verébszar.
válaszokat nyugtázó tréfás, udvariaskodó
fordulat:〉 Köszönöm, ezt akartam hallani krumplivirágos fn ritk, tréf
(BpA92/93). Mennyi is a megengedett se- Tisztesi rendfokozatú katona; zebra.
besség autópályán? — Száz. — Köszi-köszi! kucu fn ritk, tréf Ágyúba való, nagy
(BpA92/93). (Az efféle beugratások na- kaliberű lőszer; malac. Százas ~: 100 mm-
gyon gyakoriak, ha valaki azt akarja, hogy es lőszer. [— kucu ’disznó; malac’].
valaki „emlékeztesse” a leszerelésig hátralé- kuka Szj: A Ira is kell fedő!: Vegye
vő napjai számára). fel a sapkát! Vö. eldug.
kötelék fn Hőr A 17 órai parancski- Kukália fn tréf Kerekegyháza.
hirdetés (Aszö-Rf82/84). Vö. diszkó. kuki fn ritk, gúny Szemüveges kato-
kövi ~ gyík—. na; optika. [— kukker].
krampácsberci fn ritk, tréf, gúny kukker fn 1. gúny Szemüveges
Vasútépítő munkásszázadban szolgáló ka- katona; optika. 2. ritk Felderítő; gyík2
tona; sínhuszár. (Szabsz03). 3. Mesterlövész; mester
kráterarcú mn és fn Pattanásos nyúl (Szts04).
arcú (katona) (Kfh92/93). kukkerművész fn tréf Mesterlö-
krematórium fn Zuhanyzó; mes vész; mesternyúl (Db02).
terhármas (Kap03). kukkeros mn és fn ritk, gúny
kretusz fn Illetmény; zsold (Db03). Szemüveges (katona); optika.
kretyusz fn Vécé; mesterállás kukkoló fn ritk, tréf Fogda; fogszi.
(Szts04). kukorica Szj: Ha annyi szemed lenne,
krézigránát fn Kézigránát. [— mint –napod, úgy néznél ki mint a ~. Szh:
ang. crazy ’őrült’; szójáték]. Annyi –napja van, mint a csöves ~.
kricsmi fn ritk, tréf Laktanyai ve- kukoricaszárító fn Őrtorony;
gyesbolt; büfé; kantin. torony (Szk00).
Krobócia fn pej, ritk Vas megye kuksi fn ritk, gúny Szemüveges ka-
(Szh90). tona; optika.
krobót mn és fn pej, ritk Vas megyei kula fn 1. ritk, tréf Félelem; rinya.
(ember, katona), akit efféleképpen gúnyol- 2. Kosz; dzsuva (Or95). [— argó, szleng
tak a helyi állomás hangosbemondóját csú- kula ’széklet’].
193
kulup kúszik
kulup fn Téli sapka; usánka (Szabsz bújó katona; sumák. De nagy kundéc vagy
03). [— kalap]. te, öregem! (Ma81/82). [— kundécol].
kumacsol tn ige Önkielégítést vé- kundécol tn ige ritk, tréf 〈Ált.
gez; zsibizik. munka, feladat végzése elől〉 elbújik; 〈míg
kumkum fn Vmilyen munka, fel- mások a feladatot végzik〉 (rejtekhelyen)
adat elvégzése alól kibújó katona; sumák pihen; kibújik a munka alól; sunnyog.
(BpPet03). kupak fn tréf Rohamsisak; roham
kummancs fn 1. Vmilyen munka, bili. Ö: majré~.
feladat elvégzése alól kibújó katona; su kúpcserép Szj: Jó –gyerek: nem eszi
mák. 2. ritk Sofőr; kuplunggyilkos. meg a kúpcserepet. Szh: –Kevés vagy, mint
kummancsbogár Megcsípte a ~: Ki- motorháztetőn a ~!
bújik a munka, feladat alól; sunnyog. kupírozás fn Felmosás, takarítás;
kummanditisz Elkapta a ~ betegsé- sikamika (Szk00).
get: Kibújik a munka, feladat alól; sun� kuplung mn Bolond; köcsög (Gyr02).
nyog. kuplungos mn Bolond; köcsög
kummant ige 1. tn 〈Ált. munka, (Szabsz03).
feladat elvégzése elől〉 elbújik, 〈míg mások kuplunggyilkos fn ritk, tréf
a feladatot végzik〉 (rejtekhelyen) pihen; Sofőr. Büdöslábú ~: tréf Ua. — gékás,
sunnyog. Konyhamunkán voltam, de egész gépész, kerekes (nyúl), kistankos, kocsis,
nap kummantottam. Ik: el~, meg~. 2. kormányos, kormányőr, kummancs,
ts Lop, csen; bugázik. Hol szerezted azt a olajbúvár, pilóta, rapszi, sumaher, ta
sapkát? — Kummantottam. (BpA92/93). xi(s). Vö. daknyúl, manci.
kummantós mn és fn 1. Lusta, kupolanyúl fn 1. tréf Lövészeket
munka alól kibújó, a feladatot el nem vég- szállító páncélozott harcjármű irányzója,
ző; a feladatok kiosztásakor, elvégzésekor toronylövész; toronynyúl. Vö. nyúl. 2.
eltűnő (katona); sumák. 2. Szolgálatban Harckocsiirányzó. — kupolanyuszi.
hanyag katona. ~ brigád: Szolgálatban ha- kupolanyuszi fn tréf 1. Harckocsi
nyag katonák. (Szts04). 3. Gyengélkedős, irányzó; kupolanyúl. 2. Toronylövész; to
beteg (katona); gyenguszos (Szk00). ronynyúl. (Szabsz03).
kummog tn ige 〈Ált. munka, fel- kúr –Csőre ~. Szexnap van, –basz-
adat elvégzése elől〉 elbújik, 〈míg mások nak/~nak a kilencesek/hetesek stb.
a feladatot végzik〉 (rejtekhelyen) pihen; kurta R: Te ~ farkú kismalac, én elme-
sunnyog (Szabsz03). Ik: meg~. gyek, te itt maradsz! Ld. csíkos hátú kis
kumózik tn ige 〈Ált. munka, fel- malac.
adat elvégzése elől〉 elbújik; 〈míg mások kúszásmászás fn Alapkiképzés;
a feladatot végzik〉 (rejtekhelyen) pihen; keltető (Szk00).
sunnyog. Hol kumóznak már megint a si- kúszik tn ige ritk 〈Ált. munka, fel-
várok? (Fh89/91). adat végzése elől〉 elbújik, 〈míg mások a
kundéc fn ritk, tréf 1. Pihenőidő fel- feladatot végzik〉 (rejtekhelyen) pihen; ki-
adatvégzés közben; pihi. Kundéc van, állo- bújik a munka alól; sunnyog (Szk89/90).
mány! (Ma81/82). 2. A feladatok alól ki- Ik: el~, meg~.
194
kúszógép küti
kúszógép fn A munka alól kibú- helyezve, vagyis ahol a kennelek álltak
jó, a feladatot el nem végző; a feladatok (Or91). — kutyásház.
kiosztásakor, elvégzésekor eltűnő katona; kutyaól fn tréf 1. Őrbódé. — bo
sumák (Szk89/90). dega, buszmegálló, cerka, ceruza, faka
kutatman fn tréf Felderítő; gyík2 bát, kutyaház, lóistálló, mirelitbódé, to
(Db02). [— kutat + ang. man ’ember’]. rony. 2. ritk Két esőkabátból összeállított
kutató fn Hőr A forgalom-ellenőrző kétszemélyes kis sátor (Ze).
ponton, vasúton a teherautót, vasútszerel- kutyásház fn A 43. Nagysándor
vényt átvizsgáló határőr (Aszö-Rf 82/84). József Híradóezred laktanyájában az őr-
kutrica fn ritk, tréf Laktanyai fog- kutyák boxainak sora és a kutyafelvezető
da; fogszi. szolgálati helyisége; kutyakörlet. (Arról
kutrizik tn ige 〈Ált. munka, fel- nevezetes, hogy mellette húzódik egy rö-
adat elvégzése elől〉 elbújik, 〈míg mások vid kerítésszakasz, amely igen alkalmas a
a feladatot végzik〉 (rejtekhelyen) pihen; laktanyából való kiszökésre és a tiltott sze-
sunnyog. szes italok becsempészésére: az őrtorony-
kutya fn ritk, tréf, gúny 1. Szj: –Még ból sem lehet odalátni, szögesdrót sincs.)
haza se ért a ~ az állomásról. 2. Fel- Hol mész ki? A kutyásháznál? — Alap!
állított őr. || Őrbódéban (vö. kutyaól) (Szfv98).
őrszolgálatot teljesítő katona; bobi. 3. kutyaszalámi fn Felvágott; dzsuva.
Szolgálatban lévő katona; szolis (Kap03). kutyaszalonna fn Felvágott; dzsuva.
4. Határőr. — agár, farkas, füles kutyaszar Szh: –Összeáll, mint a ~.
bagoly, gazvigyázó, gyík2, hör, hörcsög,
kóbor prérifarkas, vahúr. 5. Harcko- kutyul tn ige ritk Kavar1.
csizó katona; hákás. Ö: fali~, papír~, kuvik ritk Felállított őr; bobi.
rics~, troli~, üti~, zsír~. küllő fn Külső körlet (Nyh02). —
kutyabérlet fn 〈Nem állandósult káká.
kifejezésekben, kötetlen beszédben a lak- külső Kivág ~re: Kidob az ablakon.
tanyából való illegális távozás körülírására Ld. káká.
használják〉; kerítésparancsnokság. Ho-
külsőkörlet fn Hőr A napirend
gyan mész ki? Kutyabérlettel? (Szfv98). Vö.
részeként történő takarítás a laktanya
kutyásház.
vagy őrs udvarán, az ún. külső körletben;
kutyafej fn ritk, Hk A harckocsi külsőkörletanyag (Szh89/90).
infralámpája.
külsőkörletanyag fn Hőr A napi-
kutyaház fn Őrbódé; kutyaól (Db03). rend részeként történő takarítás a laktanya
kutyahús fn Felvágott; dzsuva. vagy őrs udvarán, az ún. külső körletben;
kutyakiképző fn tréf Harcászati (Szh89/90). — külsőkörlet.
kiképző pálya, akadálypálya; vidámpark küszöb Koptatja a ~öt: ritk Hízeleg,
(Szts04). hízelgéssel akar elérni vmit a maga számá-
kutyakolbász fn Felvágott; dzsuva. ra; pedálozik.
kutyakörlet A laktanyának (őrs- küti fn Hőr Kerületügyeletes tiszt.
nek) az a része, ahol a kutyák voltak el- Vö. üti.
195
L
láb Szj: (Futás!) Kéz feljön, ~ kipörög lafó fn Fenyítés, a katona bizo-
| (enyhe/égett gumiszag)!; —| kanyarban nyos ideig nem hagyhatja el a laktanyát;
a fül a földet éri!; —| fül hátracsapódik/ helybetopi. [— laktanyafogság].
hátrasimul, tüdő zihál!; —| kanyarban lajhár –Öreg ~.
a könyök a földet sepri, és enyhe gumiszag
lájtos mn Kevés (Pé02). Lájtos volt
érződik a levegőben; Dugó benyel, fül kisi-
az ebéd. [— ang. light ’könnyű’ (a cukor
mul, ~ kipörög!: tréf 〈Rövidebb alakjában
nélkül készített édességek, üdítők jelzőjé-
leginkább mint a „Futás!” vezényszó nem
hivatalos hosszabb változata, teljesebb és ből)]. — sovány.
vezényszó nélküli formáiban pedig mint láger fn 1. Szh: –Kevés, mint ~ben a
a vezényszó magyarázata használatos〉. repeta. 2. pej Kiképzőközpont; terminá
Kéz felugrik, ~ kipörög!: ritk, tréf Csináld torképző (Szabsz03).
gyorsan! Vö. vágta. Szj: Úgy bassza/tegye/ laksi Laktanya; hotel.
–verje oda a ~át, hogy | (a beton alatt) a laktanyafék fn Laktanya-elhagyási
giliszták agyrázkódást kapjanak!; —| a gi- engedély megvonása; helybetopi (Vp03).
liszta kiugorjon a földből! –Bassza oda a
laktanyagirosz fn ritk Konzerv;
~át a földhöz, katona, úgy, hogy a vakond
agyrázkódást kapjon! Mi van, magának két páncélos (Vp03).
–bal ~a van?! R: Fejed gyenge, ~ad erős, te lakti Laktanya; hotel.
is lehetsz –ejtőernyős. Tk: Mi az, se –keze, lámpa –Piros ~. Szj: ~ leó!: ritk Vil-
se ~a, mégis a hazát szolgálja? lanyt lekapcsolni! Vö. (Villany) leó!
labanc fn ritk Tartalékos; tarcsis. láncos fn 1. Lánctalpas gépjármű.
lábmosás Szj: Tíz –napom van és egy ~! 2. Lánctalpas gépjármű vezetője, harcko-
lábnyom Szh: –Kevés (vagy), mint ta- csizó. Vö. kerekes, hákás. ~ kutya: Ua.
posóaknán a ~. (Db02).
laboráns fn ritk Konyhai szolgá- láncszakítás fn tréf Leszerelés;
latra vezényelt katona, konyhai kisegítő szabadulás.
munkás; csellós. lángos fn Pofon; saller. Haver, ha
ladik Szh: –Meghúzza, mint Matula sokat ugatsz, lenyomok egy lángost! (Fh89/91).
a ~ot! lánykollégium Szh: –Kevés, mint ~ban
ladikos mn A flottillánál szolgáló a fitymacsattogás.
katona, flottillás. Vö. szennyvizes. lánc Szj: Nem dobja le a ~ot? (ti. a
lafi fn ritk, tréf Alsó ágy; vö. dikó. piros bicikli): ritk, gúny Sokat hízelegsz.
[— lapos figyelő; vö. mafi]. lankadt ~ faszú honvéd—.
196
lapátol lecsap
lapátol tn ige Tiszteleg; vö. aggó mamut; —| öreg vagyok, mint a mamut: A
dik a gejzírnek, berezeg a keze. közelgő leszerelés miatt már nem érdekel a
lapos fn ritk Laktanyai fogda; fogszi. szabályzatok betartása; vö. öreg. ~ vagyok,
laposhomlokú fn és mn tréf Harc- mint a túzok, augusztusban hazahúzok;
kocsizó; hákás. Azért vagyok ilyen ~, (mert) augusztusban/
februárban/nemsokára megyek haza; Sze-
laposhús fn Rántott hús.
relésem azért ~, mert augusztusban megyek
lappincsos mn Hőr Koszos, pisz- haza: Ua. 2. mn és fn (ált. tsz.-ban)
kos; dzsuvás (Rf 82/84). (Leggyakrabban Szerződéses (katona); boci (Gyr02).
a következő szerkezetben: lappincsos a ke-
Lazaegérszag fn ritk, tréf, gúny
zem ’piszkos a kezem’. [Ti. a határőr, ami-
Zalaegerszeg.
kor a rábafüzesi forgalom-ellenőrző ponton,
a Lapincs patak felőli oldalon beélesítette lazít Lazíts!: tréf Pihenj! 〈vezényszó〉
a jelzőrakétákat, összekoszolta a kezét]. (Szts04). — penny!
laskás mn és fn Hajdú-Bihar me- lázmérő Szj: Húzza már meg, nem ~
gyei (katona). [— laska ’metélt’]. — hur az!: ritk, tréf Fogja feszesen a fegyver szí-
kás, ürgés. ját! [A lazán tartott fegyver a kar és a test
lassít Lassíts!: 〈Eredetileg a házi mozi között, a katona „hóna alatt” lóg].
gépészének felszólítása az erotikus jelene- lázmérés fn Sorakozó; dizsi (Szk00).
tek lassítva történő lejátszására. Ekkor a [Vö. lázmérőzik].
mozigépész lefékezte a motort, és a képek lázmérőzik tn ige ritk A sorban
ugrálva, lassabban peregtek. Átvitt érte- túl közel áll a másikhoz; hőmérőzik.
lemben az erotikus tartalmú elbeszélések
leányintézet Szh: –Kevés vagy, mint
elnyújtására, kiszínezésére való felhívás〉
(Börs67). ~ben a fitymacsattogás.
lé fn Illetmény; zsold.
lászlós fn ritk, tréf Zászlós; lobo
gós. [Szójáték]. lébecol tn ige Kibújik a munka alól;
látógépes mn és fn tréf Szemüve- sunnyog.
ges (katona); optika. leborít tn ige Önkényesen eltávo-
latrina fn A tisztek által használt zik, kiszökik a laktanyából; dobbant.
Latvia típusú gépkocsi. Tedd fel a sapkád, léc fn ritk 〈Az alakulatok jellegéből
jön egy latrina! (Fh89/91). fakadóan a tényleges idejük leszolgálása
látügyész fn Hőr Látogatóügye- után még tartalékosként továbbszolgáló,
letes. Nem jössz látügyésznek? Megnézzük, ráhúzó〉 katonák időmérő eszköze; colos
milyen bigék jönnek! (Fh89/91). tok. Vö. centi, lelécel.
lavina Szh: –Kicombosodik, mint he- leciház ts ige Hőr Az utasoktól,
gyi hangya a ~ után. –Meghajtom, mint személyzettől ételt, italt, cigarettát stb.
hegyi rablót a ~. kér vagy szerez. Majdnem lebuktam, ami-
laza 1. mn A katonai előírásokat kor leciháztam a sztyuvikat két üveg sörre.
szándékosan figyelmen kívül hagyó, nem (Fh89/91).
katonásan viselkedő 〈katona〉. Szh: ~ (va- lecsap ts ige ritk Megüt, megver;
gyok), mint a Riga-lánc: Ua. R: ~ vagyok, betakar. Szh: ~lak, mint a kafferbi-
mint a pamut, | mert én vagyok az öreg valyt!; ~lak, mint üti az ütifont!; ~lak,
197
lecsó leküzd
mint majom a fügét!: 〈Fenyegetésként:〉 légfúrós fn ritk, tréf Légvédelmi
Leütlek, megverlek! tüzér; légfúró.
lecsó fn Illetmény; zsold (Db03). legénységi ~ mérgezde—.
lecsöcsöz ts ige ritk Kitol vkivel, légi ~ nyúl: ritk, tréf Légvédelmi tü-
kellemetlenkedik neki; megszívat (Er86, zér; légfúró.
88). Vö. csöcsre tesz, csöcsöt kap. légiriadó Légiriadó!: 〈Figyelmezte-
lecsukat Szi: ~om tíz napra, ha nem tés, ha feljebbvaló jön ellenőrizni〉.
elég, egy hétre! Vö. lesittel. légtérzavaró fn ritk Légvédelmi
ledikózik tn ige Lefekszik, lepihen. rakétás; légfúró.
leellenőriz Szj: A kopasz elvtársak- légy fn 1. Szj: –Nehogy már a ~ fújja
nak le lehet ellenőrizni a vécét!: ritk Az a Chemotoxot! R: Azt mondta a ~ a pók-
újoncok takarítsák ki a vécét! nak, március a legszebb –hónap! 2. Be-
leesik 1. ~ a nyolcvannyolc/kilenc stb. súgó; vamzer. [— beköp ’besúg’].
〈Centivágáskor mondva:〉 A leszereléstől lehajol Szj: Vegye fel a –lépést, hajoljon
visszaszámolt nyolcvannyolcadik/kilence- le érte!
dik stb. nap eltelt. Szj: Neked mi esik le? —
lehány ts ige 1. Szj: –Mellemet ~om!
Az állad! 〈Az öregkatonák centivágáskor
feltett kérdése az újoncoknak, amelyre ált. 2. Leszúr, megszid (Szfv98). 3. Olyat
maguk az öregkatonák válaszolnak〉. 2. tn mond, amit nem lenne szabad; megma
ige Hőr 〈Repülőgép〉 leszáll. ~ett a Moszk- gyaráz. Ez a kopasz lehányta nekem a nap-
va/Milánó stb. ’Leszállt a moszkvai/milá- jai számát! (BpA92/93).
nói stb. gép’ (Fh89/91). lehet tn ige 〈Parancsokban, fel-
lefalcol tn ige A laktanya terüle- szólításokban főnévi igenévvel együtt a
téről (ritkábban őrségből v. szolgálatból) felszólító mód helyett, annak kifejezésére
megszökik, engedély nélkül távozik; dob használatos〉. El lehet dugulni! El lehet vi-
bant. torlázni! Lehet idegeskedni! Lehet próbál-
lefejel Szh: ~lek, mint vasorrú bába kozni! Lehet alapállásba állni!
a mágnesasztalt!: 〈Tréf. fenyegetésként:〉 lehúz ts ige Nem enged haza, meg-
Vigyázz, mert megverlek! (Db95). Vö. be tiltja a laktanya elhagyását; befékez.
takar. lekoccan tn ige Engedély nélkül tá-
lefekszik Szj: Fekszem le. Ld. szemle. vozik a laktanyából; dobbant.
Szh: Akkora –orra van, hogy ha ~ik a me- lekoccol tn ige A laktanya terüle-
zőn, azt hiszik, csőszkunyhó. K: Ha a –ka- téről (ritkábban őrségből v. szolgálatból)
tona áll, akkor leül; ha leül, akkor ~ik; ha… megszökik, engedély nélkül távozik; dob
lefogy Nagyon ~ott; ~ott az éjsza- bant.
ka; tegnap este ~ott: Borostás; bokorarcú leküzd Küzdje le!: ritk Csinálja meg;
(Db). hajtsa végre! Leküzdve! 〈Gyakran a cselek-
legel tn ige ritk Eszik; tápol. vés tárgyával vagy céljával együtt mond-
légfúró fn ritk, tréf Légvédelmi va:〉 Befejezve, elvégezve. Reggeli torna
tüzér. — csöves4, kányavadász, légfúrós, leküzdve! Tízórai leküzdve! (Ma81/82).
légi nyúl, légtérzavaró, naplövő nyúl, Szünet ~ve!: Vége a szünetnek, mindenki
pocok(vadász). folytassa a munkáját, álljon a helyére stb.
198
lelécel lesittel
(Nk84/85). ~i magát: ritk, szép Öngyilkos Oszt ~: ritk, tréf 〈A beszéd záróformulá-
lesz; befalcol. jaként〉. 3. Duma ~!: Csend legyen!
lelécel tn ige 1. A laktanyát enge- Leó!: Ua. Duma kilőve! 4. Nem, nem
dély nélkül elhagyja; dobbant (Szts04). lesz. Nem mész haza, és akkor: cigi leó, nő
2. Leszerel (Bgy95). Vö. szabadulás. leó, pia leó! (BpA92/93). [— Villanyt leol-
3. ritk 〈A tényleges katonaidőn túl tani! Vö. beó2].
visszatartott, tartalékosi szolgálatra köte- lép –Olajra ~.
lezett katona〉 leszerel; szerel. [— léc; vö.
lepattan Megszökik; dobbant
szleng lelécel ’elszökik’].
(Szk00).
lelép tn ige A laktanya területéről
lépcsős fn Laktanyai lépcsőház.
(ritkábban őrségből v. szolgálatból) meg-
szökik, engedély nélkül távozik; dobbant. lepedő fn 1. Kikeményítette a ~jét;
lemegy ~ hídba—. ~ sétára—. szeretkezésben részesítette a ~jét: ritk Éjsza-
kai spontán ejakulációja volt. Vö. otthon.
leninátka fn tréf ZIL–131 márkájú
2. Ezredes (Szk00); rongyos. [— szleng
teherautó; benzintemető.
lepedő ’ezerforintos bankjegy’; vö. kilós,
leninfiú fn (ált. tsz.-ban) gúny, pej, rongyos].
ritk Politikai tiszt; poltiszt. [— Lenin-fiúk,
lépés Felveszi a ~t: 〈A menetelés köz-
hírhedt különítmény a Tanácsköztársaság
ideje alatt]. ben rossz ütemben lépő katona〉 igazodik a
többiek járásához. Szj: Vegye fel a ~t, | ha-
Lenti Szj: Egy/két/másfél év ~ hely- joljon le érte!; —| mert a kezébe adom!; —|
rebillenti: 〈Ált. siránkozásra mondva:〉 vagy én adom a kezébe!; —| mert magára
Majd megedződik! [A lenti laktanya külö-
hátékázom!: Lépjen együtt a többiekkel!
nösen hírhedt volt keménységéről, szigo-
rúságáról]. lepke fn ritk Harcjárműlőszer; ma
lac (Ze).
lényeg Szj: Az a ~, hogy ragadjon
a bélyeg: tréf a) 〈Sztereotip válaszformu- lepkefing Szj: –Kevés vagy, mint a ~.
laként, ha valami csak részben sikerült:〉 lepúvad tn ige Elromlik, tönkre-
Nem baj, nem számít. b) 〈Sztereotip for- megy (Db03). — bekrepál, megmihálylik.
dulat, melyet a lényeg szó előfordulásakor léra fn ritk Légvédelmi rakétás üteg;
használnak〉. lérak.
lenyel ~te a –kefét. lérak fn ritk 1. Légvédelmi rakétás
lenyom ts ige 1. ~ egy sallert: ritk, üteg; léra. 2. Ebben szolgáló katona. —
tréf Megver; betakar. Vö. saller. 2. Meg- kacsavadász, lérakos, patás.
ver; betakar. Szh: ~lak, mint a bélyeget:
lérakos mn és fn (gyak. tsz.-ban)
Ua. 3. Megfenyít, megbüntet; befékez.
Szh: ~ják, mint a bélyeget: Megfenyítik. ritk Légvédelmi rakétás (katona); lérak.
|| Lérakosok: ritk Légvédelmi rakétás ala-
lenyúl ts ige (El)lop; benyel. || Le- kulat.
nyúl vkit: Meglop vkit. Lenyúl vmit: Ellop
vmit. (Szts04). leránt ~ja a prémet az –arcáról.
leó Szj: 1. Villany ~!; (ritk) Lám- les fn Őrtorony; torony (Szk00).
pa ~!: Kapcsoljátok le a lámpákat! Leó!: lesittel ts ige Fogdára küld. —
Ua. Vö. elektromos oroszlán. 2. mélyhűt. Vö. becsuk, bezár, lecsukat.
199
lesmester leszerelésszag
lesmester fn ritk, tréf, gúny Kutya. ebédlő falán függő olajfestményre, amely
〈A szabolcsiak kigúnyolására használt, a egy csónakázó katonát ábrázol]; —| Jancsi
legtöbbek által valódinak hitt ál nyelvjá- átadja a zászlót Juliskának! [utalás a Nagy-
rási szó; leggyakrabban ebben a mondat- kanizsán látható kétalakos szoborkompo-
ban:〉 A lesmester felmászott a bizserfára: A zícióra, amely egy zászlót emelő férfit és
kutya felmászott a villanyoszlopra (Nk85/ egy mellette álló nőt ábrázol]: tréf 〈Az
86). Vö. bizserfa. öregkatonák újoncokat, másodidőszako-
leszakad ritk 1. A –pofám ~. 2. Sza- sokat bosszantó ugratása:〉 Soha nem sze-
kadj le!: Menj el onnan! 3. Szakadj le a reltek le! R: –Kopasz vagyok, rá se teszek,
lambériáról!: Ne támaszkodj a falnak! || kétezerben ~ek! Azt beszéli/erről beszél falu,
Állj távolabb a faltól! 4. 〈Felszólításban:〉 város, | ~ az öreg tápos; Nem kell duma,
Lemegy. Szakadj le a zászlóaljszintre egy mézes-mázos, |—; Zúg ja falu, zúg ja város,
seprűvel! (Er88). |—; (ritk) Nem kell duma, mézes-mázos,
leszakít Szh: ~om az –arcod, mint bo- tudja már az egész város: júliusban ~ az
lond gyerek a plakátot! öreg tápos; Azt beszéli már az egész város:
leszállópálya fn ritk, tréf A sor- augusztusban leszerel a tápos (egy 1986-os
ban állók közötti túl nagy távolság. sláger aktuális átköltése: Le85/86); ~ az
leszar ~ta a madár/veréb: ritk, gúny öreg harcsa, nem lesz többé marokmarcsa;
Előléptették (és így újabb csontcsillagot Bevonultam, ~ek, szopjatok le/nyaljatok
visel). Szj: ~om a mai napot: ritk 〈Több- be/kapjátok be, őrmesterek!; Ó be pompás, ó
nyire az öreg katonák által hangoztatott be remek, júliusban ~ek; (ritk) Öreg vagyok,
kifejezés, amikor vécére indulnak〉. mint a medve, ~ek augusztusbe; (ritk) A sok
leszek (Alkalmilag főnevesült jel- nyenyec jaj de bunkó, ~ már a vén Lajkó;
ző rendfokozatot jelentő szavak előtt) Szarok én a fagyra, hóra, ~ek 88-ba: 〈A le-
gúny, pej Hamarosan előléptetendő, leen- szerelés közeledtével ordibált rigmusok〉.
dő (tisztes). || Az előléptetésért mindent Petőfiben nem nő moha, nem szereltek le ti
megtevő; az elöljárók között népszerű –soha! Elolvad a –hóember, ~ a novem-
〈katona〉. ~ tizedes: ritk Őrvezető; őrvi. ber! K: (ritk) Én ~ni jöttem a hadseregbe.
~ szakszi: ritk 〈Ált. a jövendő szolgálatve- Vö. még szerel, elmegy, lelécel. Az egyik
zetőre mondva:〉 Biztosan szakaszvezető- legnépszerűbb leszerelő nóta: „Augusztus-
vé előlépő személy. Ez a leszek szakszi már- ban leszerelünk, ez az igazság, | Nem esszük
is parancsolgat! (Nk84/85). ~ őrmester: már csajkából a lucskos káposztát. | Had-
a) Szakaszvezető; szakszi. b) ritk Tisztes; nagy elvtárs, isten vele, mi már elmegyünk,
zebra. c) ritk Rövid időn belül többször | Köszönjük, hogy olyan sokszor kibaszott
előléptetett katona. d) ritk Tiszthelyettes- velünk.”
hallgató; gyökérképzős.
leszerelés Szj: ~ig még annyi –céteát
leszerel tn ige 1. 〈Kiképzésről fogsz meginni, amennyi a toronyba fér!
visszatérve〉 harcászati felszerelését leveti.
2. Katonai szolgálatának letöltése után leszerelési ~ zászló Ld. leszerelőzászló.
távozik a hadseregből. Szj: 〈Személy hollé- leszerelésszag fn ritk, tréf 〈Az
tét tudakoló kérdésre:〉 (Árpi hol van?) ~t öregkatonák beszédében a leszerelés köze-
két gyerekre: Nem tudom. Akkor fogsz ~ni, ledésére utaló szó. Ált. 50 nappal a leszere-
ha a | csónak átmegy a híd alatt! [utalás az lés előtt „kezdik érezni”〉.
200
leszerelő ló
leszerelő fn 1. ritk A leszerelés- leül K: Ha a –katona áll, akkor ~;
hez közel álló öregkatona. Vö. öreg. ~ állo- ha…
mány—. Szj: ~knek tizenöt nap, gumiknak leüt Szh: ~lek, mint a kafferbivalyt!:
szomorú vasárnap, kopaszoknak ébresztő, 〈Fenyegetésként:〉 Megverlek, leütlek! ~lek,
fel!: 〈Az ügyeletes vasárnap ébresztőkor mint vak a poharat: ritk Ua. Vö. betakar.
kiabált szövege〉. 2. 〈Olyan alakulatoknál,
levegőkeverő fn tréf Rádióloká-
különösen a határőrségnél, ahol háromha-
tor. — műszer.
vonta volt bevonulás:〉 Az utolsó (hatodik,
később negyedik) három hónapját töltő lever 1. ~i a vigyázzt: Díszlépéssel
katona. Vö. újonc. tisztelegve elvonul. 2. ~lek, mint | olasz a
leszerelőzászló fn Kb. 1 × 1,2
fügét; —| vak a poharat: tréf 〈Fenyegetés-
méteres lepedővászonból készített zászló, ként:〉 Megverlek, leütlek! Vö. betakar.
melyet leszereléskor a katonák magukra leves –Robbantott ~.
terítenek, vagy a vonatablakból lóbálnak levetkőztet Szj: A –gránát vetkőztes-
ki. (Leginkább alkoholos üvegek és mez- sen le!
telen nők ábrái díszítik, szerepel rajta a lezuhan ~ az –orcám!
lakóhely és a laktanya városának neve; ez
lezsíroz ts ige 1. 〈Fémtárgyat〉 hos�-
utóbbiból az előbbibe egy vonat robog a
leszerelést szimbolizálva. Elkészülte után szú időre elraktároz, tartósít. Lezsíroztad
a barátokkal, társakkal ráíratják nevüket, a pisztolyokat? (Nk84/85). 2. Felhalmoz,
címüket. A Szombathelyen készült zász- összekuporgat 〈leginkább határozói ige-
lókon a következő vers is szerepel: Együtt névként〉. Ott van neki lezsírozva egy csomó
voltunk jóban-rosszban, | Hóesésben, ziva- (Nk84/85). –Hegyek vannak vmiből ~va.
tarban, | Áztunk, fáztunk, hegyet másztunk, libasor fn Sorakozó; dizsi (Szk00).
| Ellenség nélkül csatáztunk. | De a centi las- liberós fn és mn ritk Tapasztalatlan
san fogyott, | S az öreg hal már unatkozott. (életkorát tekintve a sorkatonák többségé-
| Véget ért a kínszenvedés, | Végre itt a lesze- nél fiatalabb) őrmester. Vö. mintájú alatt.
relés. | Úgyse látjuk többé egymást, | Írd ide [— Libero, eldobható pelenka].
a neved, pajtás! (Szh81–83). Vö. még obsit. lilabőrű mn gúny Cigány; kokeró
— (leszerelési) zászló. (Vp03).
leszívat ts ige Kitol vele, kellemet- limbó fn Tüz A századparancsnoki
lenkedik neki; megszívat. Vö. szívat. lánctalpas a tüzéreknél; limbóhintó (Ze).
leszopat ts ige Kitol vele, kellemet- limbóhintó fn Tüz A (század)pa-
lenkedik neki; megszívat. Vö. szopat. ~ja rancsnoki lánctalpas a tüzéreknél (Ze). [A
az agyát: Ua. Hungária együttes táncdalszövegéből]. —
letelik (isz-i funkcióban használt) limbó, masina.
ige ritk 〈Előfelvételis katonák által a máso- ló fn 1. Lovat evett: ritk, tréf Nagyon
dik időszakban ordibált szó, mely a leszere- siet, rohan. Vö. zizzen. Szj: Majd ha a ~
lés közelségére utal〉. Vö. etel. [— l-etel-ik]. köp, de az a ~ már megdöglött: ritk 〈Újon-
letép Szj: ~em a –fejét, és beleszarok a coknak mondták, ha haza akartak menni〉.
nyakába! Szh: –Kavar, mint ~ a kamillában. 2.
létra Szh: Olyan –öreg vagyok, hogy ritk Teherautó. Megitatja a lovakat: ritk
In kell felmennem az emeletes ágyra! Benzint tölt a teherautókba. Szj: Lóra!:
201
lóbaszó lop
Gépkocsira! Lóról!: Gépkocsiról! 〈A te- lobogós fn ritk, tréf Zászlós. —
herautóra, ill. a teherautóról szálláskor ki- akasztófa-gerendás, lászlós, zacsi, zacs
adott parancs „huszárosan” elferdített vál- kós, zaszi, zászló.
tozata〉. 3. Szolgálat, lovamat!: ritk, tréf lócitrom Szh: –Kevés, mint ~ban a
〈Az alegység-ügyeletesnek címzett felszó- nyerítés.
lítás a fegyverszoba azonnali kinyitására, lódobogás ~t hallok!: Figyeljetek,
hogy az illető magához vehesse kézi fegy- ellenőrzés közeledik! (Or91).
verét〉 (Nk84/85). 4. (gyak. tsz.-ban)
lódoktor fn ritk, pej Laktanyai
Az aknavető kezelője, aknavetős. Tüzér. || orvos; mengele.
Lovak: Aknavetős v. tüzér alakulat. Szólj
be a lovakhoz! (Nk84/85). Szolgálat, a lo- lóg tn ige 〈Ált. munka, feladat el-
vamat!: ritk, tréf 〈Az alegység-ügyeletes végzése elől〉 elbújik, 〈míg mások a felada-
felszólítása:〉 Az aknavetősökkel mosassa tot végzik〉 (rejtekhelyen) pihen; sunnyog.
Ik: ki~.
fel a folyosót! (Nk84/85). [Az ágyúkat ere-
detileg lovak húzták, de ezeket — tartja a logika K: A kapuügyeletes azért
katonalegenda — a tüzérek megették. Az van, hogy ne engedje be a It; Az őrség azért
elnevezésben közrejátszhat, hogy tüzérnek kell a hadseregben, hogy be ne szökjön a ~:
ált. nagydarab, magas embereket válogat- 〈A hadseregben tapasztalható ésszerűtlen-
nak ki.] — bikás, buffogó, buffos, bufter, ségeket kigúnyoló mondás〉.
buktajani, buktás, bummos, gyufafejű, logikus Nem ~, viszont roppant –ka-
harkály, jakumó, kályhacsöves, kerekes tonás.
nyúl, messzelövő, paci, patás, pocok, sü lóharapás Szh: Olyan a –röhögése,
ket, szüzér, talpszárszaggató, tüzér állat, mint a ~.
uborkás. Vö. még kis/nagybuktás, öjtós. lóhús fn Felvágott; dzsuva.
lóbaszó mn és fn Nagy termetű lóistálló fn ritk, tréf, gúny Őrbódé,
(katona); dögtestű. ha benne tüzér v. aknavetős az őr. Vö. ku
lóbaszóelemér fn ritk, tréf 〈Az tyaól; ló.
egyszeri katona elnevezése〉; gipszjakab. lokátor Szj: Ne –forgolódjon, nem ~!
lóbél fn Hír A legvastagabb (és lokátorfülű mn ritk Nagy, elálló
legnagyobb kapacitású) hírközlési kábel fülű; lokátoros (Db03).
(Ta82/83). Vö. tyúkbél, csirkebél. lokátoros mn és fn Nagy fülű (em-
lóbeles fn Nehézvezetékes szakasz ber). — lokátorfülű, parabolaantenna,
katonája (Ta82/83). Vö. tyúkbeles1. radar(fülű), stabifülű.
lóbetegség fn pej 〈A parancsnok lólé fn gúny Tea (Db02). — bró
v. magasabb rangú elöljáró emlegetésekor moshipós, színesvíz. Vö. cétea, ertea.
használatos, tájékozatlanságot mímelő ki- lombrágó fn gúny Magas katona.
szólás; arra utal, hogy az illető tiszt nem — függőleges giliszta.
számít, nem kell tőle tartani〉. Jön az üti! — lónyál fn Üdítőital; buzivíz.
Az valami lóbetegség? (Szfv98). Vö. öreg lop Szj: ~ni megy a század?: 〈Tréfás-
katona. fenyegető kérdés vigyázzmenet gyakorol-
lóbogár fn ritk, gúny Előfelvételis tatása közben:〉 Keményebben verjék oda
katona; tápos1. a lábukat! (Börs67). Vö. ver alatt. (Mi
202
lórúgás lyukszalag
van/Nem hallom!) ~ni mennek (elvtár- lőtérpötty fn Zöld színű, kb. 2 cm
sak)?!: 〈Tréfás-fenyegető kérdés:〉 Hango- átmérőjű, kör alakú kis matrica, amivel a
sabban énekeljenek! használt céltáblákon a lyukakat ragaszt-
lórúgás fn ritk, tréf (Ált. a bevonu- gatták be, így téve azokat újra felhasznál-
láskor kapott) védőoltás; lószérum. hatóvá (Or91). (Nagyon alkalmas volt
dekorációs célokra is, pl. a falra különböző
lószar Szj: Úgy –seggbe rúgom, hogy
képek, fényképek felragasztására.)
lesöpri a Hadak útjáról a ~t! Szh: –Kevés,
mint ~ban a (C-)vitamin/nyerítés. –Fel- löveg –Páncéltörő ~.
rugdoslak, mint a fagyott ~t! lövegcső fn ritk, gúny 1. Nagy orr.
lószarorkán fn (Gyakorló)köpeny. 2. Nagy orrú ember; ormányos.
lószérum fn ritk, tréf (Ált. a bevo- lövegfelhuzerátor fn ritk, tréf, Hk
nuláskor kapott) védőoltás. [Mert „egy ló Töltőkezelő a harckocsiban; fűtő.
is megdöglene tőle”]. — lórúgás. lövészidő fn Nagyon rossz, sáros,
lótifuti fn ritk, tréf Az ügyeletes tiszt esős idő (amit a parancsnokok nagy elő-
írnoka; ütikutya. [A Muppet-show c. tévé- szeretettel használtak ki gyakorlótéri ki-
műsor egyik szereplőjének nevéből]. képzésre; Szh).
löket fn ritk 1. Ellenőrzés. 2. El- lövészteknőc fn Fekvő lövészárok,
lenőrző elöljáró; vö. péká. lövészteknő; gödör (Szabsz03).
lőkik fn Lőelméleti-lövészeti kikép- lövő fn Éjszakai kimaradás; kimar
zés. [Hiv. röv.; vö. kik]. — céllövölde. csi (Er).
lőtéri ~ gránát: a) Gyakorlatokon lucskos fn ritk Hímvessző; fasz.
használt nem robbanófejes RPG-gránát; luksikoly fn ritk, tréf Szellentés,
bunkó. b) ritk, tréf Faragatlan, modorta- fing; alvalagdal.
lan ember (vö. szleng bunkó ’ua.’); hülye; lüktet tn ige ritk 〈Katona〉 feljebb-
köcsög. valói jelenlétében, amikor szem előtt van,
lőtérpatkány fn ritk, pej Lőtéri igyekszik a legszabályosabb lenni, és úgy
szolgálatra rendelt katona (DbB). Vö. pat mutatni magát, hogy feltűnő legyen a lel-
kány2. kesedése.
Ly
lyukszalag fn tréf Vécépapír; cen-
ti (Szts04).
203
M
maci fn 1. Szj: Befelé ballag a ~ a macskakaki Szálkásodik a ~: ritk,
málnásba: Még csak szolgálata elején tart a tréf Borostás (a katona); bokorarcú.
katona, újonc. Benn van a ~ a málnásban: macskakonzerv Vagdalthúskon-
Szolgálati idejének középső szakaszát tölti zerv; gyíkhús1 (Börs67).
a katona, másodidőszakos. Kifelé ballag a
~ a málnásból: Szolgálati idejének utolsó, macskariasztó fn Felvágott; dzsu
harmadik időszakát tölti a katona. A ~ ki- va (Vp03).
felé megy a málnásból: Vége felé közeledik macskaszar Penészedik a ~: ritk, tréf
a katonaidő; már több mint a fele eltelt. Borostás (a katona); bokorarcú.
Vö. mackó. Szh: Annyi –napod van, mint madár fn és mn 1. –Leszarta a ~.
~nak a málnásban. –Kevés (vagy), mint ~ 2. pej Könnyen becsapható személy. De
sajtban a brummogás. 2. Barna ~: tréf madár ez az alezredes, nem vette észre, hogy
Széklet; gitt. Lerakja a ~t: ritk, tréf Szé- a szeme előtt másztunk ki a kerítésen! 〈Bos�-
kel, nagydolgát végzi; aknázik. 3. tréf szantásképpen szolgálatban lévők ugra-
Alaki gyakorlaton, menet közben össze- tására:〉 Madár a felvezető! (Szfv98). 3.
vissza mozgó katona; alaki toprongy. Sorkatona; baka ( Ju03).
macizik ige Alaki gyakorlaton, me-
madárlak fn Századszint; halálsor
net közben rosszul, össze-vissza lép; brékel.
( Ju03).
mackó Szj: A ~ már kifelé megy a
madzagbohóc fn ritk, gúny Felde-
málnásból: Vége felé közeledik a katona-
rítő katona; gyík2.
idő; már több mint a fele eltelt. Vö. maci.
Szh: Annyi –napod van, mint ~nak a mafi fn 1. Magasles, magasfi-
málnásban. –Kevés (vagy), mint ~ sajt- gyelő. 2. Az emeletes ágy felső tagja;
ban a brummogás. doberdó1. 3. Emeletes vaságy; dikó.
mackótál fn ritk Összefagyott hi- [Röv.]
degtál, francia- v. burgonyasaláta (Ce). mafis mn és fn A felső ágyon alvó
macska fn 1. ritk, tréf Felderítő (katona) (BpA92/93).
katona; gyík2. 2. ritk, tréf Ejtőernyős maga Ihoz nyúl: 〈E/2-ben tréfás fe-
(felderítő); zsinórbohóc. [Mert a macs- nyegetésként is:〉 Öngyilkos lesz; befalcol.
ka mindig a talpára esik]. 3. Nő; muff. ~mhoz nyúlok!: 〈Hitetlenkedés kifejezé-
4. Sapka; ködvágó. Szj: Macskát le/fel!: sére〉. Szj: Magamhoz!: tréf 〈Vezényszó-
Sapkát le/fel! ként:〉 Hozzám! –Mi ~, …?!
macskabaszta ~ vágtában—. magasfigyelő fn ritk, tréf Az eme-
macskafej –Gennyes ~. letes ágy felső tagja; doberdó1; vö. mafi.
magastátra makker
magastátra fn ritk, tréf A szekrény majomház fn gúny Parancsnoki épü-
teteje, ahová az újoncnak kell felmászni és let; fehérház (Gyr02).
letörölni; bakony (Le). majomhorda fn gúny Körlet; put
mágnesasztal Szh: –Lefejellek, mint ri (Szabsz03).
vasorrú bába a ~t! majomképző fn ritk, gúny, pej Pa-
mágneses Szh: Kóvályog, mint vas- rancsnokképző (tiszt-, tiszthelyettes-, raj-
orrú bába a ~ mezőben. Megzavarodott, parancsnokképző); bunkóképző; gladiá
mint vasorrú bába a ~ viharban. torképző.
mágus fn Hőr Májusban leszerelő majomkunyhó fn 1. Ügyeletes
határőr (Fh89/91). [— május]. tiszti helyiség; ütiszoba. 2. Parancsnoki
magyar –Pirított ~. épület; fehérház. A majomkunyhó előtt
majd hsz 〈Burkolt felszólítás kifejezé- tiszteleg j!
sére, nyomatékosítására:〉 Majd –én…; majré fn ritk Kapaszkodó fogantyú
–Én meg majd… 〈E/2. igékkel taga- a harcjárművekben (Ze). Vö. rinyavas. [Vö.
dás kifejezésére; remények, vélemények, szleng majré ’félelem, ijedtség’].
állítások ellenkezőjének, helytelenségének majrébré fn Rohamsisak; rohambili.
hangsúlyozására〉. Ld. rádöbben, rájön,
majrékalap fn ritk, tréf Rohamsi-
rávezet. Mert majd…: Nem… Pl. Mert
sak; rohambili. Vö. cidribili, rinyasisak.
majd megcsinálom ’Nem csinálom meg’.
majrékupak fn tréf Rohamsisak;
májerkodik tn ige Vagánykodik, hő-
rohambili.
zöng, nagyzol. Ezer napodra ne májerkodj
itt, kiscsirke, mert szétszopod az arcod! (Fh makett fn ritk, tréf 82 mm-es ak-
89/91). [— argó májer ’selyemfiú, strici’ navető; kisbukta. [Tréfásan a 120 mm-es
— ném. Meier ’majorosgazda, tejesgazda, aknavető kicsinyített másának tartják].
kasznár’]. — elszédült, el van szédülve, maketthadnagy fn tréf, gúny, ritk
pakolja magát, pályázik. Vö. nagyarcú. Alacsony termetű hadnagy (Le87).
májkádó Ld. mikádó. makk Szh: Olyan –kopasz vagy, mint
májkídó Ld. mikádó. a ~om.
majom Szj: –Nehogy már | a ketrec makkan tn ige Magába fordul, ideg-
rázza a majmot!; —| a banán hámozza összeroppanást kap; megmakkan (Szfv
a majmot! Köpje ki a bohócot/majmot!: 98). Ik: meg~. 2. ~ az asztal: Az alegység-
Ne nevessen! 〈Felszólítás annak az (ált. ügyeletes ott hagyja szolgálati helyét. 3. (A
újonc) katonának, aki sorakozónál nevet, büntetéstől való félelmében) mindent sza-
mosolyog. Ha továbbra is nevet, ki kell áll- bályszerűen csinál (Szk97/98).
nia a sorból, köpnie kell, és azon ugrálni, makkanat fn Visszahúzódó, zár-
valamint nagyon hangosan ordítani〉. Vö. kózott katona, aki ideje nagy részében
vigyorog. csendben ül valahol (Szfv98).
majomarcú fn és mn ritk, pej Elöl- makker fn Az a katona, aki (a bün-
járó; péká. tetéstől való félelmében) mindent szabály-
majomgeci Szh: –Csapódjon (a sorvé- szerűen csinál; félős, gyáva ember; rinya
ge), mint a ~! gép (Szk97/98).
205
makkos marad
makkos 1. Szj: …kérek –engedélyt a málnazsák fn ritk, tréf Hátizsák;
~ba becsörtetni! 2. fn Temető (Db95). — málhagyík. [— málhazsák; szójáték].
csendeskemping. malomkerék fn tréf Még teljes
makkosfrigyes fn tréf Hímves�- vagy majdnem teljes katonacenti a napok
sző; fasz. számlálására. Vö. centi. — dakkerék, ká
mákos 1. Szh: –Kevés, mint ~ te- beldob, malomkő, óriáskígyó.
kercsben az önindukció. 2. ~ tekercs: Taka- malomkő fn tréf Még teljes vagy
rodóra előkészülve az ágy végébe helyezett majdnem teljes katonacenti a napok szám-
feltekert takaró (lepedő és pokróc); bejgli. lálására; malomkerék. Vö. centi.
makszimusz –Gyikusz hungarikusz ~. mamut fn 1. Szj: Ezzel a –centivel
malac fn 1. Sovány ~ vágtában—. 2. még egy ~ot agyon lehet ütni. R: –Laza
ritk Konyhai kisegítő munkás; csellós. Vö. vagyok, mint a pamut, | mert én vagyok az
konyhamalac. 3. 〈Harckocsi-, ak- öreg ~; —| öreg vagyok, mint a ~. Alsóga-
navető-, ágyú-〉 lövedék, gránát (100, 120 tyám tiszta pamut, olyat –szartam, mint
mm-es ált.). Százas ~: 100 mm-es re- egy ~. 2. Hőr Augusztusban leszerelő
pesz-, ill. páncéltörő harckocsigránát. határőr (Fh89/91).
Sivít a ~: 〈A lövedék helytelen betöltése- mamzer fn ritk Árulkodó (ezzel hí-
kor hallható hangra mondták〉. Ö: háká~. zelkedő) katona; spicli; vamzer.
— bukta2, kucu, lepke. manci fn tréf 1. Rába Mann típusú
malacka fn Hőr Boeing 737 típusú teherautó. 2. ritk Ennek sofőrje. Vö. kup
repülőgép. Szólj be, hogy megjött Amszter- lunggyilkos.
damból a malacka! (Fh89/91). mandinka ~ harcos: ritk, tréf Újonc;
malacorca fn ritk, tréf, pej Disznó- kopasz.
sajt. — désajt, gennyes macskafej. manitu fn 1. ritk, tréf Tábornok; pi
malária ~ Hotel: pej Savaria Kikép- zsamás. Nagy ~: ritk, tréf Ua. 2. Törzs-
zőközpont, Szombathely; Szavária Hotel. főnök; golyóstoll (Szk00). [— Mannitou,
málha fn ritk Hátizsák; málha az indiánok főistene].
gyík. [— málhazsák]. manó fn 1. Régi kimenőruhából át-
málhagyík fn tréf Hátizsák,
alakított gyakorlóruha (DbK). Vö. gyak
málhazsák. — bálnazsák, borjú, bornyú, szi2. — manóruha, szolgálati. 2. Kis
gyík3, málha, málnazsák, púp, puttony, termetű, alacsony katona; inkubátorszö
tyuttyó. kevény (Szk00). Ö: bűz~, fali~, konzerv~.
manóruha fn Régi kimenőruhából
málház ts ige ritk 1. Csomagol.
2. Élelmet rak el (pl. az útra) 3. Átad, oda- átalakított gyakorlóruha; manó (DbK).
ad. málházd ide azt az újságot! (Le85/86). Vö. gyakszi2.
manőverút fn Hőr A nyomsáv mel-
málnás fn 1. Szj: Befelé ballag a
–maci a ~ba; Benn van a –maci a ~ban; letti út (Aszö-Rf 82/84). (Ezen közelítette
meg a razziakocsi a nyomsávot.)
Kifelé ballag a –maci a ~ból. A –maci/
–mackó (már) kifelé megy a ~ból. Szh: marabu fn tréf, Lok A P–15-ös loká-
Annyi –napod van, mint macinak/mackó- tor antennája (Szk86/87).
nak/medvének a ~ban. 2. ritk, tréf Lakta- marad R: –Csíkos hátú/Kurta farkú
nyai fogda; fogszi. kismalac, én elmegyek, te itt ~sz! Én elme-
206
marcsa medve
gyek, te itt ~sz, isten veled, kis –kopasz! kálás; sikamika. [Szójáték; vö. harakiri,
–Centim, centim, mondd meg nékem, ki ~ matat].
| itt e vidéken…; —| bent a jövő héten… matat tn ige Kényszer hatására ér-
marcsa –Ötcombú ~. telmetlen takarítást (főleg portörlést) vé-
Marcselló fn Marcali (Ma85/86). gez. A kopárok tegnap is matattak, mert nem
hoztak föl reggelit az öregnek! (Nk84/85).
mari(ka) fn ritk Kézi páncéltörő
fegyver; erpégé (Szh81/82). matatás fn Többnyire megalázás
céljából kikényszerített takarítás, amely
maris –Ötcombú ~. ált. nem jár együtt felsikálással. Vö. mata,
marokbatosz fn ritk, tréf Önkielé- sikamika.
gítés; marokmarcsa (DbK). matekozik ts ige Verekszik. [—
marokmarcsa fn tréf 1. Ön- szleng matek ’matematika’, ti. a kiütött el-
kielégítés; maszturbálás (férfiaknál). Ha lenfelet kiszámolják].
befékeznek, akkor marad a marokmarcsa mateó isz Mateó!: ritk, tréf Kap-
(Pá82). R: Leszerel az –öreg harcsa, nem csold le a villanyt! (Er88). [Tkp. „Ma te
lesz többé ~! 2. ritk A kéz önkielégítés- oltod le a villanyt.” Vö. Villany leó!]
kor. — angol barátnő, bohócpolírozás,
matróz ritk Újonc katona; kopasz
bőranyu, cerkahegyezés, emma, faszci
(Db03).
bálás, hüvelykmatyi, laktanyán belüli
barátnő, marokbatosz, ondórandi, öt Matula Szh: –Meghúzza, mint ~ a
combú asszony/barátnő/marcsa/maris, ladikot!
ötujjas, recska(anyag), vera, zacsipacsi, matyizik tn ige Önkielégítést vé-
zsebzsötem, zsuzsika. Vö. zsibis, zsibizik. gez; zsibizik.
Marótia fn Pilismarót. matyó Szh: Úgy –szájon váglak, hogy
masina fn ritk, Tüz A (század)pa- ~ mintát harapsz a betonba!
rancsnoki lánctalpas a tüzéreknél; limbó mazsola fn Első időszakos katona;
hintó. kopasz. [— szleng mazsola ’kezdő autóve-
maszeksír fn ritk Lövészteknő, lö- zető’].
vészgödör; gödör. mea fn ritk Műszaki ellenőrző ál-
mászik Szj: Katonák, ma megint lomás.
~unk az étel után!: Ma Bácskai felvágott van meáz(ik) ts és tn ige ritk Gépkocsit
az étkezdében (Bö-Börs95/96). [Utalás a a műszaki ellenőrző állomáson megvizs-
Bácskai kinézetére, illetve szagára]. gáltat, ellenőriztet. [— mea].
mászófa fn ritk, tréf Felmosófa; medve –(Vén) tengeri ~. Szj: –Ne-
motor. hogy már a méz nyalja a It! Szh: Annyi
masztimarci fn tréf Az önkielé-
–napja van (még), mint Inek a málnás-
ban. R: Hideg van, hideg van, fáznak a
gítést végző katona neve. — zsibis. Vö.
Ik, fejbe lőném magam, ha februári lennék:
marokmarcsa, rejszmatyi.
〈A hamarosan leszerelő öregkatonák töb-
mata fn Külső és belső körletmunka, bieket bosszantó rigmusa〉. Hideg van,
takarítás (Bia94). Vö. matatás, sikamika. hideg van, a Budaörsi úton brummognak a
matahari fn tréf Nagytakarítás, Ik, főbe lőném magam, ha kopter/novem-
megalázás céljából kikényszerített felsi- beri lennék!: Ua. Jó –reggelt, jó reggelt,
207
medvenyál megcsókol
ébrednek a Ik, tökön szúrnám magam, ha megbír ts ige gyak 〈Nem állandó-
én kopasz lennék!: 〈Az ügyeletes reggeli éb- sult kifejezésekben: kb. ’jó az neki’〉. A
resztőkor kiabált szövege〉. kopaszok megbírják a felmosást. Megbí-
medvenyál fn ritk, tréf Cipőpasz- rod a bundzsit. Megbírod, hogy hegesztesz.
ta; fókazsír. (Sztk97, Szfv98).
még hsz Még amúgy!; Még jobban!: megbocsát Bocsáss(ál) meg! ( Jel-
〈Eldöntendő kérdésre adott magabiztos legzetesen nagyképűsködő hanglejtéssel
válaszként:〉 Persze, hogyne; igen. (Ki- ejtve:) a) 〈Dicsekvés, dicsekvő hangvéte-
élesítetted a centit?) Még amúgy! (Nk84/ lű mondanivaló bevezető formulája〉. b)
85). (Hazamégy holnap, Józsikám?) Még 〈Közbeszólás v. a beszélgetőtárs kioktatása
jobban! (Szh81/82). 〈Igekötős igei állít- esetén a mondat elé (esetleg után) illesz-
mányt tartalmazó eldöntendő kérdésre tendő formula〉.
adott (magabiztos) válaszként:〉 Még + az megborotválkozik Szj: Hozom a
igekötő (vagy a neki megfelelő határozó- kaszát, hogy meg tudjál borotválkozni: ritk,
szó) ‑bb középfokjeles alakja: Ua. (Kivit- gúny Nagyképű vagy! Vö. nagyarcú.
ték már a táposok a szemetet?) Még kijjebb! megbuhan Meg van buhanva: Nagy-
(Nk84/85). (Téged is elhajtott az a vén geci képű, beképzelt (Szfv98). Vö. nagyarcú.
a kihallgatásról?) Még elebb! Ugyanígy megbuk ik tn ige Szolgálatban el-
még: Még beljebb/feljebb/följebb/lejjebb követett szabálytalansága lelepleződik;
stb. Szj: Még ég otthon a cigarettacsikk, rajtaveszt. ~ik/~ott az őrség, a szolgálat.
amit eldobott; Még haza se ért a kutya az Ma csupa kopár van a tornyokban, biztosan
állomásról (és már…); Még mozog a szö- megbukik az őrség! (Nk84/85). Vö. bukott.
gön a kalapja, és már öregnek érzi magát? — megdől, megég, megsercen.
Még össze sem söpörték a haját/bundáját
(és már…); Még ég a csikk, amit civilben megcerkáz tn ige Pórul jár, meg-
eldobott (Szh81/82): Nemrég vonult be, járja; megszív. Jól megcerkáztuk ezzel az
újonc (és már…). új főtörzzsel! (Fh89/91). [— szleng cerka
’hímvessző’].
megáll Szh: A katona ~, mint Kati-
megcimmog ts ige ritk Fölösle-
ban a gyerek: 〈Az „Állj!” vezényszóra való
cselekvés magyarázataként:〉 Katonásan, fe- gesen beszél; akkor nyilvánít véleményt,
szesen álljon meg! amikor nem kellene; megmagyaráz. Ne
cimmog ja meg!: Ne magyarázkodjon! (Sb
megbasz Szj: Ha –utolérem, ~om! 84). Vö. cimmog.
Meg akarja baszni?!: durva Ne álljon olyan
megcincog ts ige ritk Fölöslegesen
közel a sorban a másikhoz! Vö. hőmérő
zik. Basszon meg egy | taliga apró majom!; beszél; akkor nyilvánít véleményt, amikor
—| erdő páviánfasz!; —| lavór fasz!: durva nem kellene; megmagyaráz.
〈Dühös kifakadás a másikra〉. (Ne) bassza megcsíp ~te a –kummancsbogár.
(már) meg (az) a kopár/kopasz/tápos kurva megcsókol Szj: Csókolja meg!: ritk
isten/élet!: durva 〈Káromkodás; ált. dühös 〈Hangos felkiáltás, ha a fegyver karban-
kifakadás újoncokra vagy előfelvételis ka- tartása közben leesik a földre valamilyen
tonákra〉. K: A –parancsot ~ni nem sza- hangosan csörgő alkatrész. Az újoncoktól
bad, mert csak szaporodik. gyakran megkövetelik, hogy tényleg csó-
208
megdől meghasad
kolják meg, csak azután tehetik vissza a megfeszít Szh: ~i, mint skót a dudá-
többi közé〉. ját: ritk Az alegység-ügyeletes végig újonc
megdől tn ige ritk Szolgálatban helyettesét hagyja a szolgálati helyen ülni,
elkövetett szabálytalansága lelepleződik; aki emiatt ideges, „feszül” (DbK87). Vö.
rajtaveszt; megbukik. Jézus.
megdumál ts ige Fölöslegesen be- megfordul Szj: Az –alakulótéren kell,
szél; akkor nyilvánít véleményt, amikor hogy ~jál.
nem kellene; megmagyaráz. Ne dumálja megformáz ~om a napot: 〈A vécén
meg!: Ne vitatkozzon! ülve kiabálják a katonák〉. [— gyurmázik
megdurrog ts ige ritk Fölösle- ’székel’].
gesen beszél, visszabeszél; akkor nyilvánít megfuttat Szj: ~om, hogy kiszalad a
véleményt, amikor nem kellene; megma béketáborból! : 〈Elöljáró (akár szó szerint
gyaráz. értendő) fenyegetése:〉 Megbüntetem!
megduzzog ts ige ritk Fölöslegesen megfütyül ts ige Fölöslegesen be-
beszél; akkor nyilvánít véleményt, amikor szél; akkor nyilvánít véleményt, amikor
nem kellene; megmagyaráz. A sivár nem
nem kellene; megmagyaráz. Ne fütyüld
duzzogja meg!: Ne fűzzön hozzá véle-
meg, tápos! (Ze87/88).
ményt! (Gyö87).
meggyalul Szj: Miért nem gyalulta
megég tn ige Szolgálatban elköve-
tett szabálytalansága lelepleződik, mulasz- meg a –pofáját reggel?
táson érik; rajtaveszt; megbukik. meghajlik Szh: Hasba –rúglak, oszt
megéget ~ a centi: 〈Ált. figyelmez- úgy ~asz, mint az U szög!
tetésekben arra utal, hogy az újoncok nem meghajt ts ige Rosszindulatból,
nyúlhatnak az öregkatonák centijéhez. megalázás céljából különösen sok vagy
Ld. még centi〉. Megégeti a kezét, katona! igen nehéz feladatot végeztet. Vö. megszí
(DbK88). Nem félsz, hogy megégeti a kezed vat. Szh: (Úgy) ~om, hogy elhagyja a fa-
a centi? (Ze86/87). Szj: Mennyi –napod szát!; ~om, mint hegyi rablót a lavina!;
van? Ki ne mondd, ~i a szádat! ~om, mint pék a kiflit!; ~om, mint az
megesz Szj: Jó –gyerek: nem eszi meg U szeget!; ~om, mint Zinger a varrógé-
a kúpcserepet. pet/(ritk) találmányát!: 〈Fenyegetésként:〉
megfázik Megfázol!: ritk Gombold Meg fogom dolgoztatni! Möghajtom
be az összes gombot! (hogy elhagyja a tökit)!; Möghajtom, hogy
vízibolhák pólóznak a tökin!: Ua. (Börs67).
megfejel Szh: ~lek, mint teknősbéka
— megfektet, megszaggat, megszakít.
a földiepret!; ~lek, mint kezdő vakond
a kerti csapot!: ritk, tréf 〈Fenyegetésként:〉 megharap Megharap!: ritk a) 〈Felki-
Megverlek! Vö. betakar. áltás a piszkos bakancsot meglátva (vö. cá
megfektet ts ige ritk Megaláz; pafogas a surranó)〉. (E „rémült” felkiáltás
megalázás céljából vmilyen nehéz munkát után ált. kidobják a bakancsot a körletből.)
kifáradásig végeztet; meghajt. Vö. meg b) 〈Tréf. felkiáltás vmilyen kellemetlen ki-
szívat. [— A büntetés egyik gyakori for- nézetű ételt meglátva〉.
mája volt, hogy a katonát „Feküdj! Föl!” meghasad Szh: Hasadj meg, mint az
vezényszóval ugráltatták]. atommag!: ritk, tréf 〈A társalgás megszakí-
209
meghat megmagyaráz
tásának jelzésére használt formula:〉 Menj megközelít Közelítsen meg!: tréf
innen! Hagyj békén! Nem érdekelsz! Hozzám! 〈vezényszó〉; Testemhez!
meghat ts ige ritk Érdekel. Aztán megkukiz ts ige ritk A sorban túl
kit hat meg, hogy te fáradt vagy? (Nk84/ közel áll a másikhoz; hőmérőz(ik). Szj:
85). Nem hat meg; Nem tud ~ni: Nem ér- Meg ne kukizza!: ritk, tréf Ne álljon olyan
dekel. Vö. még: Meghat? ’Érdekel ez té- közel a másikhoz a sorban!
ged?’ — Igen. 121 meg 6! 〈Az igenlő válasz- megkummant ts ige Kibújik vmi
ban a szám mindig a leszerelésig hátralevő (ált. munka) alól; nem csinálja meg; sun�
napokra utal (jelen esetben 127 napja van nyog.
hátra a válaszolónak〉 (Le85/86). Vö. árt,
megkummog ts ige 1. Kibújik va-
dolog, eb, érdekel, kevés, szocprobléma.
lami (ált. munka) alól; nem csinálja meg;
meghatároz Szj: Hogyan lett ez ma- megússza; elsunnyog. Ne kummog ja meg!
gának ~va?!: Miért nem (a parancs sze- 2. Fölöslegesen beszél; akkor nyilvánít
rint) csinálja? –Sorakozó vagy gyülekező véleményt, amikor nem kellene; megma
volt ~va?! Fekvés van ~va!: Takarodó! gyaráz. 〈Leggyakrabban parancs vagy
Vö. takarító. mondanivaló utáni kelletlen duruzsolás
meghőmérőz ts ige ritk A sorban kapcsán mondva:〉 Ne kummog ja meg!
túl közel áll a másikhoz; hőmérőz(ik). megkúsz ts ige Megkúsz vmit: Ki-
meghunyászkodik Kérek –engedélyt ~ni! bújik vmi (ált. munka) alól; nem csinálja
meghúz Szj: Húzza már meg, nem –láz- meg; megússza; elsunnyog (Szk89/90).
mérő az! Szh: ~za, mint Matula a ladi- megkúszat ts ige Büntetésből kú-
kot: Nagyot kortyol az italból. szásra kényszerít.
megír ~ja a –könyvet. Meg van írva a meglát Szj: ~ok egy női biciklit, és azon-
–könyve. nal/rögtön –izgalomba jövök.
megjár ts ige Megjárja: Neki meglép tn ige Megszökik, engedély
való, jár neki, őt illeti, megérdemli. Ilyen nélkül távozik; dobbant.
kopasznak még megjárja a konyhamun- meglóg tn ige Megszökik, engedély
ka! Az öreg rájának megjárja a jutiszabi! nélkül távozik; dobbant.
(Fh89/91). Nekem megjárja, hogy ne jár-
meglökés fn ritk, tréf Előléptetés.
jak reggeli tornára ’Jogom van hozzá (mert
Vö. csillaghullás.
már öregkatona vagyok), hogy ne járjak
reggeli tornára’ (BpA92/93). megmagyaráz ts ige 1. Szj: Ne
akard ~ni a hóembernek, hogy jó neki a me-
megjárási ~ alapon: Azért, mert (ne-
leg!: 〈Értelmetlen kérésre vagy parancsra
kem) megjárja, azaz mert már öregkatona
mondva:〉 Nem csinálom meg (Sztk97).
(vagyok). Megjárási alapon többet vagyok
2. Fölöslegesen beszél; akkor nyilvánít
otthon (BpA92/93). Vö. öregségi.
véleményt, amikor nem kellene. a) Véle-
megkanalaz ts ige Vkinek a ha- ményt fűz vmihez; ellenkező véleményét
sát büntetésből, avatásként kanállal veri. hangoztatja, vitatkozik. || Parancs helyes-
Ld. még kanalazás. Vö. kanalaz. ségét kifogásolja, a kiadott parancsot kri-
megkever Szj: ~em az ujjaidat!: tizálja (ahelyett, hogy teljesítené). b) Be-
〈Tréf. fenyegetésként:〉 Vigyázz, mert meg- lebeszél, kotnyeleskedik. c) Visszabeszél,
verlek! (Db95). Vö. betakar. felesel. d) Mentegetőzik, magyarázkodik.
210
megmakkan megsípol
Faszom kivan ezekkel a táposokkal, akármit megnyer ts ige Szolgálatba kerül.
mondok, rögtön megmagyarázzák! (Nk84/ ~i a hétvégét. 〈Erre mondták a többiek, akik
85). Ne magyarázza meg!; Volt ~ni?!: Csend nem nyertek semmit, azaz hazamehettek,
legyen; nem érdekel a véleménye(d)! Ne amíg a „nyertesnek” a laktanyában kellett
magyarázd már meg, fókázzad föl a folyo- maradnia:〉 Ha ~te, hadd vigye! (Szfv98).
sót, aztán kész! (Nk84/85). Vö. agyal. — megobiztat ts ige ritk Kitol vkivel,
agyaskodik, behány, be(le)szól, beittyeg, kellemetlen, megalázó, hátrányos helyzet-
beugat, beugázik, cimmog, durrog, hány, be hoz; megszívat. Vö. obiztat.
hánykolódik, kampalyog, lehány, meg megőrző fn tréf Fogda; fogszi (Db02).
cimmog, megcincog, megdumál, meg megpampog ts ige ritk Fölösle-
durrog, megduzzog, megfütyül, meg gesen beszél; akkor nyilvánít véleményt,
kummog, megnyamnyog, megpampog, amikor nem kellene; megmagyaráz. Vö.
megprüttyög, megugáz, megzizeg, pam pampog.
pog, pörcög, rüsszög, visszadurrog, vis� megpattan tn ige A laktanya te-
szahány. Vö. nyom. rületéről megszökik, engedély nélkül távo-
megmakkan tn ige 1. Magába zik; dobbant. [— argó, szleng megpattan
fordul, idegösszeroppanást kap. Meg van ’el/megszökik’].
makkanva (Szfv98). — befordul, berec� megpokrócoz ts ige Egy pok-
csen, makkan, megmekken, megreccsen, róccal letakar, és megver. Vö. pokrócoz.
megzizzen, megzuhan, recseg. Vö. bekat megprüttyög ts ige ritk, pej Fölös-
tan. 2. ritk Kimerül, elfárad; megzuhan. legesen beszél; akkor nyilvánít véleményt,
megmazzan tn ige (Valamilyen fel- amikor nem kellene; megmagyaráz.
adattól) megijed; berinyál. megráz Szh: ~lak, mint a kettőhúsz!:
megmekken tn ige ritk 1. Magába ritk, tréf 〈Fenyegetésként:〉 Megverlek! Vö.
fordul, idegösszeroppanást kap; megmak betakar.
kan. 2. Kimerül, elfárad; megzuhan. Tel- megreccsen tn ige 1. Megtörik,
jesen megmekkentem, már egy hete vagyok lelkileg összetörik; megmakkan (Bö-
éjszakás! (Fh89/91). Börs95/96). 2. ritk Kimerül, elfárad;
megment ts ige Lop; benyel (Db03). megzuhan. 3. (Valamilyen feladattól)
megijed; berinyál.
megmihálylik tn ige Elromlik; le
púvad (Db95). megrohad Szj: Rohadjon meg az összes
–befőtted!
megműt ts ige Vkinek a hasát ka-
megsercen tn ige Szolgálatban
nállal veri (vö. kanalazás), majd filctollal
elkövetett szabálytalansága lelepleződik,
„műtéti heget” rajzol rá (ld. műtét).
mulasztáson érik; rajtaveszt; megbukik.
megnyal ts ige Pórul jár, elszenved Tegnap megsercentem őrségben, tuti egy hó-
vmit; megszív. Ezt jól megnyaltam, csupa nap helybetopi! (Fh89/91).
leszerelővel leszek szoliba (Fh89/91). ~ja a megsípol ts ige 〈Többnyire fegyel-
nagy harci faszt: Ua. mezési, büntetési célzattal〉 a szegycsontot
megnyamnyog ts ige ritk, pej Fölös- ujjbütyökkel vagy vmilyen tárggyal meg-
legesen beszél; akkor nyilvánít véleményt, nyomja. Vö. síp. Menjünk, sípoljuk meg
amikor nem kellene; megmagyaráz. azt az agyas kopárt! (Fh89/91).
211
megsummant megtizedelt
megsummant ts ige Megsummant beveszi a bréket/nyeles nyalókát, csö
vmit: ritk Kibújik vmi (ált. munka) alól, csöt kap, döbben, elkapja az anakondát/
nem csinálja meg; megússza; elsunnyog. bránert, megcerkáz, megnyal(ja a nagy
[— sumákol]. harci faszt), megszívja a bránert/faszt/
megsunnyog ts ige Megsunnyog (nagy harci) oboát, megszop, rábaszik.
vmit: Kibújik vmi (ált. munka) alól; nem megszívat (gyak. megszivat) ts
csinálja meg; megússza; elsunnyog. Vö. ige (Kíméletlen módon, sajnálat nélkül
sunnyog. büntetésből vagy bosszúból, esetleg vélet-
megsüt ts ige Hőr Az útlevelet el- lenül) úgy jár el vkivel, hogy azt kellemet-
lenőrzés céljából a kamera fölé teszi (Rf82/ len, megalázó, esetleg tartósan hátrányos
84). Ld. még figyelőz. helyzetbe hozza; elbánik, kitol vele; bos�-
megszaggat ts ige ritk Rosszindu- szúságot okoz neki. a) Vmilyen nemszere-
latból, megalázás céljából különösen sok tem (a katona számára minden kötelező
vagy igen nehéz feladatot, munkát végez- annak minősülhet; unalmas, kellemetlen,
tet (akár végkimerülésig); meghajt. Vö. undorító, megerőltető, megalázó, a többie-
megszívat. kénél több) munkát, feladatot ad, végeztet.
megszakaszt Szh: ~om, mint a véres b) (Túl nagy) büntetést ad. c) ritk Meg-
hurkát, az biztos igaz!: Ezt még megjárja! tréfál. || Becsap. Vö. szívat(ás); (meg)szív.
Vö. megszakít. Megszívattam a kopaszokat: egész este ma-
megszakít ts ige Rosszindulatból, tattak! (Nk84/85). K: Arra lettünk hi-
megalázás céljából különösen sok vagy vatva, hogy meg legyünk szivatva: ritk, tréf
igen nehéz feladatot végeztet (akár vég- 〈A kellemetlenségekbe való belenyugvás
kimerülésig); meghajt. Vö. megszakaszt, rímes kifejezése〉. [— szív(at)]. — aláka
megszívat. var, alárúg, belekavar, beviszi az erdőbe,
cicire vesz, cumira vág, csöcsre kapcsol/
megszámlál Szj: –Napjaim meg van-
tesz/vesz, elvágja a faszát, falra vesz, le
nak számlálva.
csöcsöz, leszívat, leszopat, megobiztat,
megszárad Szj: Ott fogsz/fogtok ~ni! megszopat, megvezet, obira vág, oboára
〈Őrségben állók ugratása〉 (Fh89/91). veszi a száját, rákapcsolja a szivattyút, re
megszarik tn ige Fizikailag össze- szel, szétszopat, szopatóra vesz. Vö. meg
roppan, kikészül (a kiképzéstől stb.); meg hajt.
zuhan. Úgy megfuttatom magukat, hogy
megszok Szj: (Ezt) ne szokd/szokja/
megszarnak! (BpA92/93).
szokjátok/szokják meg!: Ilyen máskor ne
megszisszen tn ige (Valamilyen forduljon elő!
feladattól) megijed; berinyál.
megszop ts ige Pórul jár, megjár-
megszív ts ige 1. ~ja a –bránert/ ja; bosszúság éri; megszív. ~ja a harci
(harci) –faszt. 2. (tárgy nélkül) Pórul jár, –faszt: Ua.
megjárja; (mások) (kíméletlen) eljárása
miatt kellemetlen, megalázó, esetleg tartó- megszopat ts ige Kellemetlenke-
san hátrányos helyzetbe kerül; méltányta- dik neki, ellátja a baját; kitol vele; megszí
lanság, bosszúság éri (ld. még szív alatt is). vat. Vö. szopat. Szh: ~ja, mint Tarzan
Vö. (meg)szívat; szív(at)ás. [— megszívja a majmát: ritk Nagyon ellátja a baját.
a faszt]. — bekapja a hosszúcicit, beszív, megtizedelt fn Tizedes; tízes (Szk00).
212
megtoliz menázsifaszolás
megtoliz ts ige ritk, tréf A sorban medvével/óriáskígyóval! 〈Vécére való indu-
közel áll a másikhoz; hőmérőzik. láskor tett kijelentések〉 (Fh89/91).
megugat Szj: Jó –gyerek: nem ugatja megyekhazazokni fn A honvéd-
meg a holdvilágot. ségben rendszeresített fehér sportzokni
megugáz ts ige ritk, tréf, pej Fölös- (Db03). [megyek haza: a zoknira hímzett
legesen beszél; akkor nyilvánít véleményt, MH (Magyar Honvédség) rövidítés tréf.
amikor nem kellene; megmagyaráz. [— feloldása].
szleng ugat ’beszél’]. meggymag fn 1. 〈Gyalogsági fegy-
megüt Szh: ~lek, mint vak bálna az verbe (leggyakrabban géppisztolyba) való〉
anyahajót!; ~lek, mint vakondok a vízcsa- lőszer; skuló. 2. Kis termetű, alacsony
pot!; ~lek, s fekszel, mint fácán a tálcán!: katona; inkubátorszökevény (Szk00).
〈Tréf. fenyegetésként:〉 Vigyázz, mert meggymagköpködő fn ritk,
megverlek! (Db95). Vö. betakar. tréf Géppisztoly, gépkarabély; géppityu.
megverekszik ~ik a barnamedvével: meleg Ne akard –megmagyarázni a
ritk, tréf Székel, nagydolgát végzi; akná hóembernek, hogy jó neki a meleg!
zik. ~ik az óriáskígyóval: Vizel; gyíkol. melegítős fn ritk, tréf Tábor-
Szj: Megyek, megverekszem a barnamedvé- nok; pizsamás. [Az egyenruha nadrágján
vel/az óriáskígyóval!: 〈Vécére való indulás- látható piros csíkról].
kor tett kijelentések〉 (Fh89/91).
mell Szj: ~emet lehányom!: 〈Bos�-
megvezet ts ige Kellemetlen, meg- szankodás, meglepődés kifejezésére:〉 Ez
alázó helyzetbe hoz; elbánik, kitol vkivel. nem lehet igaz! (Fh89/91).
|| Becsap. Megszívat.
mellpor fn ritk Erős ütés a másik
megzakkan tn ige ritk A végkime- mellkasára. Szj: Kapsz egy ~t!: tréf, ritk
rülésig csinál valamit, kifárad; megzuhan. 〈Fenyegetésként:〉 Megverlek! — mellpo
megzizeg ts ige ritk, tréf, pej ros. Vö. betakar.
Fölöslegesen beszél; akkor nyilvánít véle- mellporos fn ritk Erős ütés a másik
ményt, amikor nem kellene; megmagya mellkasára; mellpor (Ma84).
ráz. Ne zizegje meg!
melódiás fn és mn ritk, tréf Kony-
megzizzen tn ige Megtörik, lelki- hai kisegítő munkás; csellós.
leg összetörik, az idegei felmondják a szol-
mélyhűt tn ige ritk, tréf Fogdába
gálatot; megmakkan.
zár, fogdafenyítést ad; lesittel. [— hűvös].
megzuhan tn ige 1. Kimerül, elfá-
mélymerülő fn ritk Az utolsó, öb-
rad. — elalél, megmakkan, megmekken,
lögetésre használt mosogató a konyhán;
megreccsen, megszarik, megzakkan. Vö.
termál három (Tp87/88).
kivan. 2. tn ige Magába fordul, elkese-
redik, lelkileg összeomlik; megmakkan mélynövésű mn tréf Kis termetű,
(BpA92/93). alacsony (katona); inkubátorszökevény.
megy Szj: Ezek mennek, meg | a bá- mélytengeri –(Öreg) iszapszemű ~
rányfelhők; —| a farzsebes molinó: Ez van, rája; –(öreg) ~ iszapszemű rája; –öreg ~
ezt kell szeretni, nem lehet megváltoztatni, iszapszívó búgócsiga. Vö. rája alatt is.
elkerülni (Ta82/83). Szj: ~ek, beleszarok a menázsifaszolás fn ritk, tréf A hi-
vécé arcába!; ~ek, megverekszem a barna- degélelem felvétele.
213
menés méter
menés Menés!: Menet! 〈vezényszó〉. mesemondó Szh: –Kevés, mint Mese
menetütem Szj: Hanyas a ~?: ritk, sajtban a ~.
tréf 〈A centi berázásakor feltett kérdés:〉 mester1 fn Parancsnok; péká (Szts04).
Hány nap van még hátra a leszerelésig? mester2 fn ritk Vizesblokk; mes
mengele fn pej 1. Laktanyai or- terhármas.
vos. Doktor ~: ritk, pej Ua. Frau ~; mesterállás fn ritk, tréf Vécé. —
~ néni: ritk, pej Orvosnő a laktanyai gyen- henger, kábelfektető intézet, kretyusz,
gélkedőn. — állatorvos, eütiszt, felcser, nyomda, pottyantó, rigófüttyös, röttyin
hentes, lódoktor, méregkeverő, régész, tő, szaroda, szarófülke, szaróka, vasing
szadi, tökösnővér. 2. Fogorvos 3.
tonklub. Vö. mesterhármas.
Egészségügyi katona; tökösnővér.
mesterhármas fn tréf Vizes-
menhely fn Gyengélkedő; gyengusz.
blokk: mosdó, vécé, előtér/zuhanyzó. [„Mert
menyasszony fn 1. ritk, tréf Gép- mestermunka feltakarítani”]. — dandár
pisztoly; géppityu. 2. Egyéni lőfegyver, fürdő, emhármas, emhárom, hármas
puska; asszony. helyiség, krematórium, mester2, szécsé
mennyi Szj: Nekem –ennyi, neked ~? ~ nyigőzfürdő.
az –idő? ~ a Duna –vízállása? Vö. hány. mesterlövész Szj: A ~ kacsintson
mercédesz fn 1. 〈Kifejezésekben:〉 rád!: A fene egyen meg! Dögölj meg! Vö.
Ágy; dikó. Kiállnak a ~ek: Kiviszik az (kézi)gránát.
ágyakat a folyosóra 〈mert nagytakarítás
mesternyúl fn Mesterlövész. —
lesz〉 (Le). Vö. merci. Told ki a mercédeszed!
csúzlis, egyszemű, fejvadász, kukker
(Le81/82). 2. gúny Az a teherutánfutó,
(művész), puskázó, sasszem, sólyom
mellyel a moslékot disznóólakba szállítják
(BpA92/93). Vö. dezodor. szem, vakegér, vaksi.
mészárszék fn ritk, pej Laktanyai
merci fn 〈Kifejezésekben:〉 Ágy;
dikó. Kiáll a ~kkel: Kitolja az ágyakat a rendelő, gyengélkedő; gyengusz.
folyosóra, mert nagytakarítás lesz (Le). meszel Szj: Addig fogod ~ni (a szo-
Vö. mercédesz. bát), míg középen összeér: 〈A (fölösleges
méregkeverő fn ritk, pej Lakta- munkaként végeztetett) meszelés befeje-
nyai orvos; mengele. zési időpontjának „meghatározása”〉 (Le
88/89). Vö. ablak.
mérgezde Legénységi ~: gúny Le-
génységi étkezde; kajálda. meszkaléró mn és fn ritk, tréf,
mérgezett Szh: –Kavar, mint a ~ egér. gúny Cigány (katona); kokeró.
mert hsz-ként használva 〈Kételke-
messze Szh: ~ van, mint ide Hanoi:
dést, elutasítást, tagadást kifejező válasz- 〈A leszerelésről mondva a másik bosszan-
ban:〉 Nem; dehogy; éppen ellenkezőleg. tására:〉 Soká lesz még az!
(Te fogod felmosni a folyosót?) Mert én! ’Én messzelövő fn mn tréf Tüzér; ló
aztán nem!’ (Nk84/85). Mert majd megcsi- (Szts04).
nálom ’Nem csinálom meg’. méter Szj: Hány ~ mélyen alszik ma
Mese Szh: –Kevés, mint ~ sajtban a este az öreg?: Mondd meg, hány napom
mesemondó. van még a leszerelésig! (Ce83/84).
214
méteres mintájú
méteres ~ filteres; ~ kékeres (piros mikszi fn Vattás télikabát; miká
fejű tizedes); ~ kígyó; ~ véreres: tréf Hím- dó. Ö: pécés~.
vessző; fasz. milánó fn ritk, tréf Téli alsónemű;
metronóm fn tréf Alakiatlanul moz- molinó. [Szójáték].
gó katona; alaki toprongy. millió Szj: Hány –napod van, kis rigó?
metrózik tn ige Újonc katona (bün- — Millió, millió. Ld. még nap.
tetésből, kitolásból) a körletben körbemá- milliomos mn és fn ritk, tréf
szik az ágyak alatt; vonatozik (Szts04). Újonc, első időszakos (katona); kopasz.
méz Szj: –Nehogy már a ~ nyalja a [Még „millió” napja van a leszerelésig].
medvét! milliónapos mn és fn gúny To-
mezőgazdász fn Vidéki származá- vábbszolgáló (katona); téeszes. Vö. mil
sú katona; tanyagyerek. liomos.
MH fn 〈A betűszó eredete a katonák mindegy 〈Állítmányi mn-ként,
„etimologizálása” szerint:〉 a) Megyek haza; mondatértékű szóként használva, de nm-
megyek haza minden héten. Vö. megyek ként és szn-ként értelmezve:〉 Mindegy!
hazazokni. b) Maradok hétvégére; mara- Nekem (már) ~! Most már ~!: 〈Felkiáltás,
dok hegeszteni; maradok hegeszteni minden ha a katonának 111, 11 v. 1 napja van a le-
héten. [— MH ’Magyar Honvédség’; vö. szerelésig〉. Nagy ~: 111 napja van hátra
MN]. (Er86). Vö. nekem nyolc.
m. hármas Ld. emhármas. mindzsa fn Nő; muff. [— argó —
cig. mindž ’női szeméremtest’ (Vek. 110)].
m. három Ld. emhárom.
mindzsó fn Nő; muff. [— argó —
mi Szj: Mi maga, –bítzenész?! Mi
cig. mindž ’női szeméremtest’ (Vek. 110)].
maga, –buszkerék?! Mi maga, –ipari
kamera?! Mi maga, –írnok?! Mi maga, mini mn tréf Kis termetű; inkubá
–karbantartó?! Mi maga, –periszkóp?! torszökevény (Szabsz03).
Mi maga, –politikus?! Mi maga, –ringlis- mínium Paradicsomszósz a töl
píl?! Mi maga, –rockzenész?! töttpaprika- vagy húsgombóckonzervben
mikádó (ritk. tréf. „angolosan” (Börs67).
ejtve: májkádó, májkídó) fn (3/4-es) vat- mintájú 〈Szn-vel együtt〉 1. 41 ~
tás télikabát; pufajka. Vö. ballonkabát. –harctextil. 65 ~, 96 ~: 〈Semmit-
Szj: ~, sapka, kesztyű! Irány a vécé!: mondó, bármire használható jelző〉. 65 ~
〈Bármilyen munka végzésére ezzel gyűj- szilvapálinka ’szilvapálinka’ (Szh81/82). 65
tötték az embereket〉 (Le81/82). Ö: nyúl~, ~ katonai –védőital. 65 ~ tábori –fapina.
pécé(s)~. — dómány, mikádzsó, miksi, [A Magyar Néphadseregben használatos
mikszi, muszájkabát, okádó, rikárdó. ruházat 65 mintájú, azaz 1965-ben rendsze-
resítették, majd a Magyar Honvédségben
mikádzsó fn tréf Vattás télikabát;
bevezették a 96 mintájú, azaz 1996-ban
mikádó.
rendszeresített felszerelést is]. 2. 〈Szü-
mikrofon fn ritk, tréf Hímvessző; letési évszámra v. a bevonulás évére utaló
fasz. Bundás ~: Ua. szn-vel a megnevezett fiatal korára utaló
miksi fn ritk Vattás télikabát; mi jelző〉. 63 mintájú gecigombóc ’1963-ban
kádó. született előfelvételis katona’ (Szh81/82).
215
mindenütt moslékoló
87-es mintájú mosógép ’1987-ben bevo- (Hmv70/71). Vö. még áll, öreganya.
nult újonc’ (DbK87). 66 mintájú őrmester R: Kopár sziklán nem nő ~, ’89 nem lesz
’1966-ban született (tapasztalatlan) őr- –soha! Petőfiben nem nő ~, nem szereltek
mester’ (Vp85); 71 mintájú őrmester ’Ua.’ le ti –soha!
(Or90). mohikán Utolsó ~: ritk, tréf Törzs-
mindenütt K: ~ jó—, de | legjobb a sör. főnök; golyóstoll.
—| itt nagyon rossz. —| a legrosszabb itt. mokaszin fn ritk Vegyivédelmi pa-
minyó fn MI–8 típusú szállító heli- pucs; vévépapucs.
kopter (Sztk03). mókuskerék fn ritk, Hk A harc
mirelitbódé fn ritk, tréf Őrbódé kocsihűtő ventillátora.
(télen); kutyaól. mókusmászó fn Hír Mászóvas.
miseruha fn tréf Kimenőruha; ki (Az a lábra szerelt eszköz, amivel a tele-
menő ( Ju03). fonpóznák tetejére lehet felkapaszkodni;
mixer fn 1. Szh: –Kavar, mint a Ta82/83).
~. 2. ritk, tréf Sokat kavaró személy; kava moli fn Khaki színű meleg alsóruhá-
rógép. zat: téli ing és nadrág; molinó.
MN fn ritk, tréf 〈A betűszó erede- molinó fn Khaki színű meleg
te a katonák „etimologizálása” szerint:〉 alsóruházat: téli ing és nadrág (jégeralsó).
a) Munkanélküli. b) Mindent a nőkért! Szj: Ezek –mennek, meg a farzsebes ~! —
c) Minden napra egy feles. [— MN ’Ma- kishűvös, milánó, moli.
gyar Néphadsereg’; vö. CA, MH]. mond Szj: ~ja, mi a gondja!: tréf
mocorog Szj: ~ a –civil a gardróbban. Mondjad, beszélj! Ilyet akkor se ~j, ha az
mocsár Szh: –Kevés (vagy), mint ~nak egész század/zászlóalj/ezred biztat!: ritk
a hősugárzó. 〈Valamilyen nem tetsző kijelentésre:〉 Ilyet
ne mondj többször! Ne ~jam kétszer,
módosított ~ deszantmini: ritk, tréf
odamegyek egy léccel!: 〈Ált. az újoncoknak
Kék tornanadrág; glottiflotti. [Vö. AMD:
szóló figyelmeztetésként:〉 Ne kelljen még
automata módosított deszant ’géppisz-
egyszer szólnom!
toly’].
mórázás fn Közösülés; aktungolás
mofémbili fn ritk, tréf Rohamsi-
( Ju03).
sak; rohambili. Vö. bili.
mordály fn ritk, tréf Géppisz-
mofémkalap fn tréf Rohamsisak;
toly; géppityu.
rohambili (Gyr02).
moslék fn (A laktanya konyháján
mofémralli fn A térdre és a kö-
készült) étel. Hibernált ~: durva Konzerv;
nyökre szíjazott rohamsisakkal négykézláb
páncélos.
a habos folyosón való végigcsúszás 〈ált. az
újoncokkal való kitolásként〉; gokartozás. moslékkeverő fn Gépkarabély;
géppityu (Db03).
mofémsvájci fn tréf Roham-
sisak; rohambili. [MOFÉM (vállalat) + moslékmérő fn tréf Gyakorlósap-
svájci (sapka)]. ka; ködvágó.
moha Szj: tréf 〈Válasz az „Állj, ki moslékol ts ige Ebédel, eszik; tápol.
vagy?” kérdésre:〉 Moha bácsi, a törpe moslékoló fn Ebédlő; kajálda.
216
moslékos munkás
moslékos fn tréf Konyhaszolgála- mozdonyszőke mn és fn ritk, tréf
tos katona; csellós. Cigány (katona); kokeró.
mosógép fn 1. Szh: –Kavar, mint mozgóhús fn tréf Felvágott; dzsuva.
egy ~. 2. ritk, tréf, gúny Újonc; kopasz. mozigépész-tanfolyam fn ritk,
87-es mintájú ~: 1987-ben bevonult újonc. tréf Fogdafenyítés, fogdában letöltendő
Megjöttek az új mosógépek, hat hónapig jó büntetés; fogszi. (Az ötnapos büntetés
rájuk a jótállás (DbA89). diavetítőre, a tíznapos keskenyvásznú film-
mosoly Szj: Tapossa el a ~át, katona!: re, a tizenöt napos szélesvásznú, a húszna-
〈Az öregkatonák így utasították helyre pos szélesvásznú, színes filmre „ad képesí-
a „komolytalanul” mosolyogni merészelő tést”.) ~on van: Le van zárva, fogdában
újoncot:〉 Ne vigyorogjon! (Ténylegesen van. [Csak fehér fal és egy kis lyukablak,
is végre kellett hajtani: két tenyérrel letö- mint a gépházban a vetítőlyuk].
rölni az arcról a mosolyt, ledobni a földre,
mozog Szj: –Még ~ a szögön a kalapja.
és két lábbal eltaposni.) Vö. vigyorog.
Ami ~, annak tiszteleg j, ami áll, emeld
mosolyalbum fn Gyakran nevető meg, ha nem bírod megemelni, fesd le!:
katona (Kfh71). [Utalás a Nyugati pálya- 〈Jótanácsok, hogy hogyan viselkedjen a
udvar közelében működő hasonló nevű katona a laktanyában〉.
fényképészüzletre].
möghajt Ld. meghajt.
mosolygó fn Fogda; fogszi (Nyh02).
mubarak fn ritk, tréf A parancs-
mosolygós Szj: ~ra szopatom a –szádat! nok technikai helyettese (Ze87/88). [—
moszat –Öreg ~. Hoszni Mubarak, egyiptomi elnök].
motor fn Felmosófa; partvis muff fn 1. Női nemi szerv. 2.
(amelyre a felmosórongyot teszik). Ne Nő, lány. — csajka2, ellenség, fagyi, gép2,
használd a motort, kipufogógáz-szag lesz! hüvelyes, macska, mindzsa, mindzsó,
(Nk85/86). — fókafa, fókamotor, kata, muflon, rányi, szőke fagyi. 3. Kézi
mászófa. páncéltörő fegyver; erpégé. [3. — 1.]
motoros ~ buldózer—. –Felsőágyas ~. muflon fn ritk, tréf Nő, lány; muff.
~ fóka—; ~ harci jármű: ritk, tréf [Szójáték].
Felmosófára rátekert felmosórongy; mo
muhog tn ige Szorgoskodik, nyü-
toros fóka.
zsög, nem tud nyugton lenni (Sztk97). —
motorosfóka-kezelés fn Felmo- kavar1.
sás, takarítás; fókamóka (Szk00).
muki fn ritk Konyhai kisegítő mun-
motorosvizsga fn ritk Az „enge-
kás; csellós. [— konyhamuki].
dély” megszerzése a motoros fóka haszná-
latára; ld. még jogosítvány. múmia fn ritk, tréf Az utolsó
három hónapját töltő katona; vö. öreg,
motorozik tn ige 1. Felmosófára
leszerelő.
tekert ronggyal mos fel; vö. motor, fóká
zik. 2. Hízeleg, nyalizik; kijár magának munkadíj fn tréf Illetmény; zsold
vmit; pedálozik. [— biciklizik]. 3. (Kap03).
ritk Büntetésből behajlított lábbal és ki- munkás Alhasam fürge ~a: tréf Férfi
nyújtott karral áll; vö. mutatvány. nemi szerv; fasz (Pé02).
217
munkásőrnaptár m3
munkásőrnaptár Szh: Olyan bu- végéről ordibálva közöl minden informá-
taságot mondtál, hogy benne kell lennie a ciót, parancsot].
~ban! műhelykeszem fn ritk A műhely
munkaterápia fn tréf A gyengél- gépkocsi kezelőszemélyzete. Vö. keszem.
kedőnek a beteg katonákkal való takarít- műhold Szj: –Felrúglak ~nak!
tatása (Börs67). műszaki ~ cérna: tréf Huzal, drót
munkaterápiás fn (gyak tsz.- 〈amit cérna helyett használnak a gombok
ban) tréf Gyengélkedős, beteg katona; gyen felvarrására: így nehezebben szakad le〉. —
guszos (Börs67). [Utalás arra, hogy bete- jékádrót, utászcérna.
gen, lázasan is dolgoztatták őket]. műszer fn 1. ritk Katonacenti; cen
murgázik tn ige Fél (vmilyen bünte- ti. Beráztam neki a ~t, erre elhallgatott
téstől), berezel, gyáváskodik; fosik (Tp73). (Nk84/85). 2. Lokátor; levegőkeverő
muskéta fn Géppisztoly; géppityu. ( Ju03).
mutatvány fn ritk, tréf Térdro műt ts ige Műtétet hajt végre. Ld.
gyasztás mellső középtartással; vö. moto műtét. — operál.
rozik. műtét fn A kanalazás „gyógyítási”
muterszakasz fn tréf Katonai kép-
céllal való alkalmazása. (Bármilyen nem
tetsző cselekedetet, kijelentést „betegség-
zettség nélküliek utólagos kiképzésén főleg
nek” nyilváníthatnak az öregkatonák. A
nőkből álló alegység; banyakommandó.
hasnak kanállal való gyors ütögetése után
muszájkabát fn tréf Vattás télika- filctollal vagy vegytintával műtéti varratot
bát; mikádó. rajzolnak az áldozat hasára, amit megha-
muszkasapka fn 65 mintájú téli tározott ideig nem szabad lemosni. Ha ez
gyakorlósapka; usánka. mégis megtörténne, meg kell ismételni a
múzeumőr fn tréf Telephely-ügye- „műtétet”. A gyógyulási idő lejártával újból
letes; garázsüti (Szabsz03). [Vö. csapat megkanalazzák az illetőt a varrat eltávo-
múzeum]. lítása címén (kiveszik a sípot). Esetleg a
műtéti varrat mellé egy ollót is rajzolhat-
muzsikus fn ritk Konyhai kisegítő nak, jelezvén, hogy bent felejtették, amiért
munkás; csellós. ismét meg lehet műteni. A műtétre okot
műanyagalhadnagy fn ritk, tréf, adhat az is, ha az öregkatonák szerint az
gúny Őrvezető; őrvi. [A rangjelző mű- újoncnak sípol a tüdeje, ekkor is kanala-
anyag csillagról]. zással kell kioperálni a hasából a sípot. —
műanyaghangya fn ritk, tréf, gúny operáció.
Őrvezető; őrvi. Vö. hangya; műanyagal művész fn tréf Konyhai kisegítő
hadnagy. munkás; csellós. Vö. (cselló/hegedű)
műanyagszázados fn Szakaszve- művész.
zető; szakszi (Vp03). m. z. Ld. emzé.
müezzin fn ritk, tréf Alegység- m. zárolt Ld. emzárolt.
ügyeletes; belgeci. [Az ügyeletes a folyosó m3 Ld. emhárom.
218
N
nagy ~ manitu—. ~ az arcod/fogke- nagyhangya fn ritk, gúny Főhad-
féd/nyakkendőd!: ritk, tréf, pej Nagyképű nagy; főhangya. Vö. (kis)hangya.
vagy! Vö. nagyarcú. nagyhatalmú mn és fn gúny Olyan
nagyapa fn Zászlóaljparancsnok. hivatásos katona, akire alkalmatlansága
Vö. apa, dédapa. miatt semmit sem bíznak.
nagyarc fn ritk, pej Nagyképű em- nagyhűvös fn ritk Vattás nadrág-
ber; nagyarcú. bélés, pufajkanadrág; tundrabugyi.
nagyarcú mn ritk, pej Nagyké- nagykabát fn 1. gúny Pártfogó, be-
pű. — arckirály, arcos(harcos), arcos folyásos személy. 2. gúny Protekció. ~ja
kodó, bigfészmen, frenki, köcsög, nagy van: Protekciós; az alakulat egyik tisztje
arc, nagyfejű, nagyképernyős. Vö. még v. vmilyen befolyásos személy támogat-
májerkodik, elbuhan, megborotválko ja, protezsálja. Csók. 3. Egy ágyúlö-
zik, megbuhan, nagy alatt. vés (ti. ára azonos egy nagykabát árával)
(Börs67).
nagybarna fn Felmosórongy; fóka.
nagyképernyős mn ritk, gúny
nagybukta fn ritk 120 mm-es ak-
Nagyképű; nagyarcú.
navető; vö. kisbukta, bukta2.
nagykiller fn Százados; kilós
nagybuktás fn ritk A 120 mm-es (Db96).
aknavető kezelője; vö. (kis)buktás, ló.
nagykönyv fn ritk, tréf A szolgála-
nagyeszű mn ritk, gúny, pej Buta, ti szabályzat.
de mindig okoskodó, parancsolgató sze-
nagykörös fn Az az őrszemélyze-
mély; nagytudású. ~ alhadnagy.
tet felvezető katona, aki a hosszabb felve-
Nagyfalu fn tréf Budapest. zetési útvonalon jár. Vö. kiskörös, sétáló
nagyfehér fn Törzsfőnök; golyós bajnok.
toll (Szk00). nagykutya fn Tábornok; pizsamás
nagyfejű fn és mn 1. ritk, gúny (Db02).
Elöljáró; péká. 2. Nagyképű; nagyarcú nagylámpafejes fn ritk, tréf Hím-
(Szk00). 3. ritk, tréf Hímvessző; fasz. vessző; fasz.
nagyfőnök fn Magas beosztású nagymama Szj: Nem –úgy van az,
elöljáró, parancsnok; péká. || Laktanya- hogy a befőtt teszi el a It!
parancsnok. Vö. főnök. nagypáncélos fn Nagy méretű
nagygóré fn ritk Magas beosztású konzerv (ált. készételkonzerv). Vö. (kis)
elöljáró; péká. Vö. góré. páncélos.
219
nagypofájú nap
nagypofájú fn ritk, tréf Hímves�- Ha nekem annyi ~om lenne, mint neked,
sző; fasz. felkötném magam; Ha annyi szemed/
Nagysanyi fn A székesfehérvári szeme lenne, mint ahány napod/napja, |
Nagysándor József laktanya (Szfv98). úgy néznél/nézne ki, mint a kukorica; —|
olyan lennél/lenne, mint egy cső tengeri:
nagytankos fn Harckocsivezető.
gúny 〈Újoncoknak mondva〉 Sok napod
Vö. hákás, kistankos.
van még hátra a leszerelésig, nagyon újonc
nagytudású mn gúny, pej 1. Okos- vagy még. Húsz ~, meg egy Gergely!: Ua.
kodó. — doki, egyetemista, hemingvéj, (Fh89/91) [A gergely (— Gergely-naptár) a
íkúkirály, nagyeszű, okoska, okostojás, naptári évre utal]. Hány ~od van (hát-
tudor. 2. Buta, primitív; köcsög. ra)? — Nyolcvan. — Nekem annyi órám!:
nap Ezer ~ja van még; Ezer Nagyon újonc vagy te még! Hány ~od
~ja van, meg ezeregy éjszakája: Soká fog van? — Százötven. — Hagyjad már, ne-
még leszerelni, nagyon újonc még. Vö. kem annyi percem sincs!: Ua. Mennyi
éjszaka. Szj: Húsz ~ra ébredtünk, a ~od van? Ki ne mondd, megégeti a szádat!:
kopaszok keddre!: ritk 〈A reggeli ébresztő Ua. Szh: Több ~od van, mint nekem órám;
szövege〉. Húsz ~, és vége! Akinek nem (Neked) több heted van, mint nekem ~om;
ennyi, az mind kopasz!: 〈Főleg centivágás Kevesebb ~om/hetem/hónapom van, mint
idején a folyosón ordibált helyzetjelen- neked/nektek hetetek/hónapotok/évetek!:
tés〉. ~jaim meg vannak számlálva!: ritk 〈Ált. vmilyen figyelmeztetés kíséretében:〉
〈Bármire használható kifogásként is:〉 Már Nagyon újonc vagy te még! Annyi ~od/
nagyon kevés időm van a leszerelésig. (Az) ~ja van (hátra/még), mint | bolondnak az
–öreg sünnek ~jai (már) szűnnek. Tíz intézetben/zárkában; —| hülye gyerek-
~om van és egy lábmosás: 〈Centivágáskor nek az intézetben; —| bűvöskockán/Ru-
hangoztatott kijelentés〉. –Hány ~unk bik-kockán/Rubik-kockában a variáció(k);
van?: tréf 〈Öregkatonák kérdése a mene- —| csillag az égen (kétszer/háromszor
telő katonák parancsnokához, aki alaku- ledarálva); (ritk) —| a csöves kukorica;
latának beszámolva meg is adja a választ: —| macinak/mackónak/(ritk) medvé-
Egy-kettő, egy-kettő…〉. (Kopasz gyík) nek a málnásban; —| egy/(ritk) hat
jelentse az öreg— sünnek, (hogy) a ~jai vagon zizi (ketté/félbevágva); (ritk) —|
hogyan/nagyon szűnnek: 〈Ált. a hátralevő a zizi; —| zebrán a csík: 〈Az öregka-
napok számára, ritkábban a katona hogy- tonák első- és másodidőszakos katoná-
létére utaló rímes kérdés〉. Csicseriborsó, kat bosszantó (a zizi-vel alakultakat ált.
bab, lencse, hány ~ja van, jelentse!: ritk, előfelvételiseknek célozva; vö. zizis) szólá-
tréf Hány napod van még a leszerelésig? sa:〉 Sok nap van még hátra nektek a lesze-
Hány ~od van, kis rigó? | Millió, millió!; relésig. R: ~jaim lassacskán letelnek vala,
—| Ezer meg egy millió!: 〈Újoncoknak v. s augusztusban végleg elmegyek haza: ritk
sorállományú tiszthelyettesnek (vö. rigó) 〈A leszerelés közeledtét hirdető rigmus〉.
feltett kérdés, melyre ált. a kérdező felel Pár/Tíz ~ múlva vasárnap, itt hagyom a
is〉. Beszéltem anyáddal, millió csókot vaságyat!: 〈A közeli leszerelésre célzó kife-
küld: amennyi ~od van hátra!; (ritk) jezés〉. –Kopasz vagy, és sok a ~od, csőszáj-
Biztos elfáradtál, mire elmondtad, men�- fékbe verd a faszod! –Centin inkább mérd
nyi ~od van; (ritk) Belehugyoznék a a faszod, rövidebb, mint ezer ~od! Kopasz
konnektorba, ha annyi ~om lenne; (ritk) rüszü, nézz az égre, égig ér a –centid vége;
220
napfényes nehogy
azon számláld ezer ~od, csőszájfékbe verd a negró fn és mn Cigány; kokeró
faszod! Szi: –Lecsukatom tíz ~ra, ha nem (Db02).
elég, egy hétre. négydimendizós mn ritk, tréf
napfényes ~ kelet: 〈Dunántúli, főleg Szemüveges; optika.
Zala megyei alakulatoknál:〉 A katona la- négyes fn 1. A helyőrségi lőtér (Nk).
kóhelye (szemben a sötét szolgálati hel�- [A hivatalos számozásból]. 2. Hőr Négy-
lyel); az ország keleti része. Huszonhat nap hengeres IFA teherautó. ~ ifa: Ua. (Or91).
múlva itt hagyom a sötét Zalát, és megyek négyhengeres fn és mn tréf Négy
a napfényes keletre! (Nk84/85). ~ Szabolcs: fülkéből álló vécé. ~ dízelmotor: ritk, tréf
〈A Szabolcs-Szatmár megyéből dunántúli Ua. Vö. henger, hat/kéthengeres.
alakulathoz bevonultak beszédében a sö négykezű fn (ált. tsz.-ban) tréf
tét szolgálati hellyel szemben:〉 Szabolcs- Alapkiképzésen részt vevő katona; csibe
Szatmár megye; vö. Tirpákia. (Szabsz03).
naplövő ~ nyúl—. négyszemű mn és fn Szemüveges
napos Szj: –Pihenő napos! (katona); optika.
naposcsibe fn ritk, tréf 1. (Zász- negyvenegy 41 mintájú –harctextil.
lóalj‑) napostiszt; ügyeletes tiszt; üti. Vö. nehézvállú fn és mn (gyakran tsz.-
zenetanár. 2. gúny Előfelvételis katona; ban) ritk, tréf Főtiszt, tábornok; parket
tápos1. Vö. tápos csirke. tás. Vö. pizsamás.
naprázik Szj: Akarsz egy –foggal ~ni? nehogy Szj: Nehogy már… 〈Mon-
datkezdő formulaként a felháborodás,
naptár Szj: Azt a ~t még meg sem csi-
méltatlankodás kifejezésére; az újoncok
nálták, amikor te –szerelsz!
bizalmaskodásának visszautasítására; a
narancs fn 〈Hivatalos v. tréfásan feladat végrehajtásának elutasítására〉. ~
annak szánt szituációban elhangzó meg- már a tizenöt napomra! ~ már jól érezze
szólításra válaszformulaként:〉 Narancs!: magát a katona!: 〈A katonák felkiáltása, ha
tréf Parancs! ~, én ettem!; ~, éretlen!: számukra kedvezőtlenül alakulnak a dol-
Parancs, értettem! [Szójáték]. gok, ált. akkor, ha pihenés helyett vmilyen
narkó fn ritk Nagyon sok teafűvel feladatot kell megcsinálni〉. (ritk) ~
készített többször felforralt és leszűrt, hal- (már) | az állomás fütyüljön a vonatnak!
lucinációt és szokatlan ébrenlétet okozó tea. (ritk) —| a banán hámozza a majmot!;
(ritk) —| a befőtt tegye el a nagymamát/
[< argó, börtönszleng; vö. BörtSzl. 163].
mutert!; (ritk) —| a csík húzza a re-
natasa fn Gépkarabély; géppityu. pülőt!; (ritk) —| a fa tekeredjék a kígyó-
néger mn és fn Cigány (katona); ra!; (ritk) —| a fagylalt visszanyaljon!;
kokeró. Nyári ~, réti ~: gúny Ua. —| harang húzza a papot; —| a ketrec
Ö: import~, próba~. –Svájci ~. rázza majmot!; (ritk) —| a méz nyalja a
négerlábvíz fn tréf Cikóriából ké- medvét!; —| a nyúl vigye a puskát!;
szült pótkávé; bivalytej. (ritk) —| a légy fújja a Chemotoxot!; —|
retikül forgassa a kurvát; —| rőzse vigye
négerverejték fn Kóla; buzivíz. az anyókát; (ritk) —| a sorompó tekerje
Negro Szh: Olyan –sötét (vagy), hogy a baktert!; —| a szög egye a rozsdát;
a ~ (cukor) világít a szájában (szádban). —| a vakolat verje a kőművest!: 〈Felháboro-
221
nekibuhan nullkilométeres
dás, méltatlankodás kifejezése; az újoncok lenül néző katonához〉. Ne ~ze a földet,
bizalmaskodásának visszautasítása; a fel- úgyis odakerül!; Mér’ ~i a földet, | úgyis
adat végrehajtásának elutasítása〉. Vö. Nem odakerül!; —| lesz benne eleget!: 〈Mene-
úgy van az, hogy… telő katonákat vezető parancsnok felszólí-
nekibuhan tn ige ritk 〈Ált. vmilyen tása:〉 Emelje fel a fejét katonásan! Ne
munkának〉 nekikezd; rázizzen. [— neki + ~zen rám, mert rosszabb, mintha az anyá-
bukik × zuhan; vö. rábukik, rázuhan]. mat szidná!: ritk 〈Kötekedő megjegyzés〉.
nekizizzen tn ige ritk 〈Ált. vmilyen nigger fn és mn 1. Újonc katona;
munkának〉 nekikezd; rázizzen. kopasz. Ö: kicsi~. 2. Tiszthelyettes;
gyökér. (Db02). 3. ritk Alacsony beosztá-
nekizuhan tn ige ritk 〈Ált. vmilyen
sú hivatásos katona; feketetalpú.
munkának〉 nekikezd; rázizzen. Vö. rázu
han. nokedli fn Újonc; kopasz ( Ju03).
nem 〈A mondat befejezéseként an- nonstop fn tréf Laktanyai vegyes-
nak nyomatékosítására használva〉. Kuss bolt; büfé; kantin (Szts04).
van, nem? Volt valami, nem? (Szfv98). Norbi –Aerobik ~val.
Nem a… (ugye?!): 〈Indulatos felkiáltás nóta Szj: Ez a ~ nem ~!: ritk 〈Fenye-
nem tetsző dolog észlelése esetén〉. Nem gető felkiáltás:〉 Hangosabban (v. szebben)
a kopaszhancúr, ugye?! (Szfv98). Nem a énekeljenek!
duma a sor végén! ’Ne beszélgessenek!
nőgyógyászujj fn ritk, tréf Közép-
Pofa be!’ (BpA92/93).
sőujj. 〈Parancsmagyarázatként:〉 Vigyázz
nemi Aktív ~ életet él a jobb kezével: állásban ~ a nadrágvarráson! (Le87/88).
ritk, gúny Gyakran végez önkielégítést;
női Szj: Meglátok egy ~ biciklit, és azon-
zsibizik. Vö. marokmarcsa.
nal/rögtön –izgalomba jövök.
nemzeti Szj: –Kapsz egy ~ színű zász-
nős ~ eltáv—.
lólengetést/kézfogást!
növekedésgátló fn tréf Tisztek,
népitáncos fn ritk, tréf Műszaki
tiszthelyettesek vállszíja; antantszíj. Nézd,
(munkás) alakulatban szolgáló katona. [A
megint felrakta a ~ját! (Mf88/89).
bakancs helyett viselt gumicsizmáról]. —
csákánylapát, csótány2, dombelhárító, nővérke fn ritk, tréf, gúny A gyen-
giliszta, golyófogó, sírásó, vakond. gélkedőre vezényelt egészségügyi katona;
tökösnővér.
népművészeti ~ agyagedény—.
nudli Hadi ~ kecsappal: tréf Spagetti
néptisztviselő –Zimbabwei ~.
(Szabsz03).
neuron tréf fn Hírvivő, kiértesítő
nulla Nullában: ritk Egyfolytában,
(Szts04).
megállás nélkül. Annyi utas volt, nullába
nevet Szj: Akarsz –fogak nélkül ~ni? kezeltünk egész délután! (Fh89/91). Nullá-
névsorolvasás fn Sorakozó; dizsi ba mossa a padlót! (BpA92/93). Szh: –Ke-
(Szk00). vés (vagy), mint egy darab ~.
néz Szj: Ne ~zen, kérdezzen!; Ne nullkilométeres fn gúny Újonc;
~zél, kérdezzél!: 〈Rímes felszólítás az értet- kopasz. Zöldhasú ~ kopasz gyík: Ua.
222
Ny
nyakas fn ritk Második időszakos nyalista mn és fn Hízelgő, talpnya-
katona; gumi. Vö. kotonnyakú. ló, felettesei kedvét kereső (katona); pe
nyakkendő Szj: –Nagy a ~d. A dálgép (Szk00).
gyakorlóhoz nem kell ~!: ritk, gúny, pej nyalizik tn ige pej Hízeleg, má-
〈Figyelmeztetés a talpnyalóknak:〉 Már sok rovására alattomosan a maga önző
megint hízelegsz (a sok nyalizástól nyak- céljainak igyekszik megnyerni vkit; pe
kendő hosszúságú lesz a nyelved). dálozik. Vö. erőteljes nyelvcsapásokkal
halad előre.
nyaklánc Szj: Nehéz egy –foggal szo
tyizni, főleg, ha a ~odon lóg! nyalizó fn pej Hízelgő, talpnyaló
katona; pedálgép.
nyakörv fn Őrvezető; őrvi (Szk00).
nyaller fn 1. Besúgó; vamzer (Nyh
nyal 1. Szj: ~om a –faszát! 2. tn 02). 2. Talpnyaló; pedálgép (BpPet03).
ige pej Hízeleg, mások rovására alattomo-
nyalós fn Hízelgő, talpnyaló, fe-
san a maga önző céljainak igyekszik meg-
lettesei kedvét kereső (katona); pedálgép
nyerni vkit; pedálozik. 3. tn ige ritk
(Szk00).
Pórul jár, megjárja; kellemetlen, megalázó
helyzetben van; szív. K: –Kopasz vagyok, nyalóka Tolótetős ~: biz Hímvessző;
sokat ~ok. fasz. Nyeles ~: Ua. Beveszi a –nyeles
It: ritk, tréf Pórul jár, kitolnak vele; meg
nyálas mn és fn Hízelgő, talpnyaló, szív.
felettesei kedvét kereső (katona); pedál
nyaralás fn pej Hadgyakorlat;
gép (Szk00).
gyakszi1 (Db02).
nyáleredmény fn gúny Jutalom
nyári ~ hóesés—. ~ néger—.
(Szts04).
nyekenyóka fn (ált. tsz.-ban) tréf
nyalesz ritk 1. Kellemetlenség, bos�- Sorkatona; baka (Szabsz03).
szúság; szívás. 2. Kitolás; szívatás. Reggel
nyel ~je azt, amit én!: 〈Az ügyeletes
nagy nyalesz volt, megbukott az egész vál-
tiszt vacsoráját az őrszobára vivő őr mon-
tás! (Fh89/91).
dása volt, aki ezen szavak kíséretében bele-
nyali fn ritk, pej Hízelgő, talpnyaló, köpött a tiszt ételébe〉 (Börs67).
felettesei kedvét kereső katona; pedálgép. nyél Nyele van a fejének: tréf Nagy
nyaligép fn pej Sokat hízelgő, fe- orrú; ormányos (BpPet03). Szj: Nincs
lettesei kedvét kereső katona; pedálgép. nagy –orrod, csak nyele van a fejednek: Ua.
nyalis fn pej Talpnyaló, hízelgő nyeles ~ buldózer, ~ dózer: tréf
katona; pedálgép. Gyalogsági ásó; gyalásó. ~ fejű: ritk Nagy
223
nyelvcsapás nyúl
orrú (ember); ormányos. ~ hús: a) tréf 〈Fenyegetésként:〉 Mindjárt megverlek!
〈Ételként:〉 Csirkecomb. b) tréf (Női) Vö. benyom; betakar.
comb. Kitépem a ~ húsodat!: Megverlek! nyomat ts ige 1. Sokszor, gyakran
(Le81/82). ~ kalmopirin: ritk, tréf Hím- (intenzíven) csinál, tesz vmit. Nyomas-
vessző; fasz. Beveszi a ~ nyalókát (tkp. suk, mert különben sosem leszünk készen!
hímvesszőt): ritk, tréf Pórul jár, kitolnak (Nk84/85). ~ja a szolit: Gyakran van szol-
vele; megszív; vö. brék. ~ obi: Bosszúság, gálatban. Két hétig egyfolytában nyomattuk
méltánytalan, kellemetlen, megalázó hely- az őrséget! (Nk84/85). ~ja a blúzt: a) Han-
zet; szívás (Ta82/83). ~ zsiguli: Harckocsi, gosan zenét hallgat. b) Zenél. c) Felhan-
tank; háká. ~ zsuzsi: Vécékefe (Ta82/83). gosítja a rádiót vagy a televíziót, ha zenét
nyelvcsapás Erőteljes ~okkal halad sugároznak. d) Bármiféle tevékenységet
előre: ritk Hízeleg, hízelgéssel kiváltságokat folytat, csinál vmit. ~ja a rokkot: a) Zenét
hallgat. b) ritk Zenél. c) ritk Hízeleg; pe
akar szerezni az elöljárónál; pedálozik.
dálozik. ~ ja a rokkát: Hízeleg; pedálo
nyenyec fn (gyak. tsz.-ban) ritk, zik; vö. rokkázik. 2. ritk Ad. Nyomasd ide
gúny Újonc; kopasz. R: A sok ~ jaj de a könyvemet! (Nk84/85).
bunkó, –leszerel már a vén Lajkó: ritk 〈A nyomda fn Vécé; mesterállás (Szh
leszerelés közeledtével ordibált rigmus〉. 89/90).
nyerítés Szh: –Kevés, mint lócitrom- nyomorék fn (gyak. tsz.-ban) ritk,
ban/lószarban a ~. gúny Gyengélkedős, beteg katona; gyen
nyilvi fn Hőr Nyilvántartó, az át- guszos.
szálló utasokkal foglalkozó ellenőrző pont. nyomorult fn (gyak. tsz.-ban) ritk,
Szólj fel a nyilvibe, hogy megjött a vacsora! gúny Gyengélkedős, beteg katona; gyen
(Fh89/91). guszos.
nyolc Szj: Nekem nyolc!: tréf 〈Szó nyugdíj fn tréf Az öregkatonák
szerint értelmezve:〉 Nyolc napom van illetménye, pénzbeli juttatása; zsold.
hátra. Vö. mindegy. nyugdíjas fn és mn Utolsó idősza-
nyolcas fn Tizedes, leszerelés előtt kát töltő, leszerelés előtt álló katona; öreg
nyolc nappal (BpPet03). Vö. tízes. (Szk00).
nyolchengeres fn tréf Nyolc fülké- nyúl fn 1. Szj: –Nehogy (már) a ~
ből álló vécé (BpZ03). Vö. hathengeres. vigye a puskát! 2. (gyak. tsz.-ban)
nyolckéményes fn Laktanyai fog- 〈Alkalmanként gúny, pej〉 Lövészkatona. ||
da; fogszi (Le). Nyulak: Lövészalakulat. Kerekes ~: ritk
Péeszhás lövészkatona. Öreg szürke (~):
nyom ts ige 1. Parancsolgat. Kinek ritk Lövészezred parancsnoka; főnyúl.
nyomod?: Kinek parancsolgatsz? Szj: Ki- Nem számít, hiszen azok csak nyulak!:
nek nyomod, marék homok? (Szfv98). 2. ritk 〈Harckocsizók mondták, ha a lövé-
Szj: Kinek nyomod?: gyak 〈Ált. öregkato- szek vmilyen (vélt) előnyben részesültek〉
nák mondták az újoncoknak:〉 Ne beszélj (Le). Egy bokor, egy ~: ritk, tréf 〈Utalás
vissza, ne legyen nagy a szád! (Gyakran arra, hogy lövészkatonából van a legtöbb
csak Kinek!? formában volt használatos.) (ezért aztán az ő becsületük a legkisebb a
(Sztk97). Vö. megmagyaráz. 3. Szh: többi fegyvernem előtt).〉 Ld. még bokor
Olyat ~ok, mint hat zsák homok!: tréf, ritk alatt. Ö: fő~, konzerv~, kupola~, mes
224
nyúlagyú nyuszibusz
ter~, torony~. — bokorugró, buckalakó, nyúlbuldózer fn ritk Gyalogsági
dzsiájdzsó, golyófogó, golyókapkodó, ásó; gyalásó (Na).
jaksi, jakumó, konzervnyúl, káposzta nyúldózer fn ritk Gyalogsági ásó;
kombájn, nyuszi, pirosszemű, répagya gyalásó (Na).
lu, répakombájn, réparágó, répazabáló,
szőröstalpú, tapsifüles, torzsazabáló. nyúlgimi fn tréf 1. Rajparancsnok-
3. 〈Összetételekben, szószerkezetekben:〉 képző; gladiátorképző. 2. ritk Alapkikép-
gúny, pej (Vmilyen nem lövészalakulatnál zés; alapkiképző alegység; keltető.
szolgáló) katona. Kerekes ~: 〈Legin- nyúlkiképzés fn Alapkiképzés;
kább ugratásként:〉 a) Vegyes páncéltörő keltető.
alakulat katonája; vépécétés. b) Sofőr; nyúlkonzerv fn ritk, tréf Lövésze-
kuplunggyilkos. Ö: dak~. c) Tüzér; ló. ket szállító páncélozott harcjármű; nyuszi
–Légi/naplövő ~: ritk, tréf, gúny Lég-
busz. Vö. konzervnyúl.
védelmi tüzér; légfúró. Óvatos ~: ritk,
tréf Felderítő; gyík2. –Öreg ~. –Süket ~. nyúlmikádó fn A lövészek szá-
Ö: antenna~, hír~, konzerv~, tinta~. mára rendszeresített (a harckocsizókénál
4. pej 〈Sértésként használva〉. Nyúl vagy! hosszabb, övvel összefogható) vattás téli-
(Db87). Nem vagyok én holmi büdös nyúl! kabát. Vö. mikádó.
(Nk84/85). A felderítők urak, a többiek nyúlseriff fn tréf Lövészkatonák
nyulak. || ritk Újonc katona a lövészek- parancsnoka; nyusziseriff.
nél. Vö. kopasz. Ö: vak~. 5. pej, Hőr nyúlszar fn ritk, tréf Galuska. [Az
Nem határőr, a Magyar Néphadseregben/
alaki hasonlóságon túl fokozza a tréfás ha-
Honvédségben szolgáló katona; réparágó.
tást a nyúl szó ’lövész’ jelentése].
nyúlagyú mn ritk, gúny Hülye; kö
nyúlszázad fn Lövészszázad; nyúl
csög.
deszant.
nyúlágyú fn ritk, tréf Kézi páncél-
törő fegyver; erpégé. nyúlvár fn tréf A lövészkatonák szállás-
helye, a lövészzászlóalj épülete (Ze). Vö. vár.
nyulászkod ik tn ige 〈Lövészkato-
na〉 harcászaton vesz részt; a terepen való nyuszi fn 1. tréf Lövészkatona;
harcszerű mozgást gyakorolja. Vö. bohóc nyúl. Ö: kupola~, úri~. 2. ritk, pej 〈Sér-
kodik. tésként használva〉. Nyuszi vagy! (Db87).
nyúlbusz fn tréf Lövészeket szállí- nyuszibuldózer fn tréf, ritk Gya-
tó páncélozott harcjármű; nyuszibusz. logsági ásó; gyalásó.
nyúldeszant fn tréf Lövészalegység nyuszibusz fn tréf 1. ritk Lövésze-
(ált. század v. szakasz). Ötödik nyúldeszant ket szállító autóbusz v. teherautó. 2.
’ötödik század’ (Szh81/82). Harmadik ge- Páncélozott szállító harcjármű lövészraj
relyvető nyúldeszant, sorakozó! (Nk84/85). szállítására (béempé v. péeszhá). — ba
|| ritk, tréf Lövészkatonák alkalmi cso- tár, béempé, bítíer, brömbi, kacsa, ká
portja. — kommandó, nyúlszázad. posztakombájn, nyúlbusz, nyúlkonzerv,
nyúldomb fn A lövészkatonák ki- nyuszitaxi, péeszhá, péniszhá, pléhcsacsi,
képzésére használt gyakorlótér (Nk-n a pléhdoboz, pléhkoporsó, pöszke, répa
négyes); szöcske2. gyalu, sárga kacsa, torzsaturbó, tyúkól.
225
nyuszibuszsofőr nyűgöző
nyuszibuszsofőr fn ritk, tréf Pán- film szereplőjéről]. — főnyúl, nyúlseriff,
célozott szállító harcjármű vezetője. nyusziparancsnok. Vö. péká.
nyuszidomb fn ritk, tréf A lövész- nyuszitaxi fn ritk, tréf (kiejtése al-
katonák kiképzésére használt gyakorlótér; kalmanként: nyufitakfi) Lövészeket szállí-
szöcske2. tó jármű; nyuszibusz.
nyuszifarok fn ritk, tréf A derékszí- nyuszka fn ritk Felderítő; gyík2.
jon hátul viselt gyalogsági ásó. Vö. gyalásó. nyűgöz tn ige ritk A repülőgép, he-
nyusziparancsnok fn Lövészka- likopter lekötözését és őrzését végzi.
tonák parancsnoka; nyusziseriff. nyűgöző fn és mn ritk A repülő-
nyusziseriff fn tréf Lövészkato- gép-, helikopterőrséget ellátó, a hangárban
nák parancsnoka. Vö. nyuszi. [Egy rajz- őrködő katona.
226
O, Ó
obi fn 1. Bosszúság, méltánytalan, oboa fn 1. Bosszúság, méltányta-
kellemetlen, megalázó helyzet; az ilyen lan, kellemetlen, megalázó helyzet; ennek
helyzet elviselése; szívás. 2. Ilyen helyzet- elviselése; szívás. 2. Ilyen helyzetbe jutta-
be juttatás; kitolás; szívatás. Nyeles ~: tás; kitolás; szívatás. Ha megint mi lépünk
Ua. (Ta82/83). Ez a gyakorlat nagy obi lesz! szolgálatba, az nagy oboa lesz! (Nk84/85).
(Nk85/86). Obi van? ’Pórul jártál?’ (Mf88/ 3. Hímvessző; fasz. Megszívja a (nagy
89). Mi van? — Obi van! (Le85/86). [Obi harci) It: Pórul jár, megjárja; kellemetlen,
van: utalás Obi-Wan Kenobi-ra, a Csillagok megalázó helyzetbe kerül; megszív. Ezzel
háborúja c. film egyik főszereplőjére]. 3. a gyakorlattal aztán tényleg megszívtuk a
Orális közösülés. 4. Hímvessző; fasz. nagy harci oboát! (Nk84/85). Ira veszi a
~ra vág: Ellátja a baját, kitol vele; megszí száját: Ellátja a baját, kitol vele; megszí
vat. 5. Objektumügyelet (Szts04). Ö: vat. [— szleng oboa ’hímvessző; orális kö-
bel~. [oboa – 4. – 3. – 1., 2.] zösülés’; vö. szív, obi].
obifon fn ritk, tréf, pej Belső telefon,
oboázik tn ige Bosszúság éri; pórul
orifon; buktafon. [— obi; szójáték]. jár, megjárja; kellemetlen, megalázó hely-
obivan fn 1. Bosszúság, kellemetlen, zetben van; szív. A Pista már megint ott
méltánytalan, megalázó helyzet; ennek az oboázik a csellón! (Nk84/85). [— oboa;
elviselése; szívás. 2. Ilyen helyzetbe jutta- vö. szív].
tás; kitolás; szívatás. [— obi(vankenobi);
oboázás fn Kellemetlen, méltányta-
szójáték].
lan, megalázó helyzet; bosszúság; az ilyen
obivankenobi fn tréf 1. Bosszú- helyzet elviselése; szívás.
ság, kellemetlen, méltánytalan, megalázó
helyzet; ennek elviselése; szívás. 2. (Vé- oboáztat ts ige ritk Ellátja a baját,
letlenül v. bosszúból) az ilyen helyzetbe kitol vele; kellemetlen, megalázó helyzet-
juttatás, kitolás; szívatás. [— Obi-Wan be juttatja; szívat.
Kenobi (a Csillagok háborúja c. film egyik oboáztatás fn ritk (Véletlenül
főszereplője) — obi; szójáték] v. bosszúból) kellemetlen, méltánytalan,
obizik tn ige Bosszúság éri; pórul megalázó helyzetbe juttatás; kitolás; szí
jár, megjárja; kellemetlen, megalázó hely- vatás.
zetben van; szív. Ott obiztak az öregek is a obrájen fn tréf 1. Bosszúság, mél-
kopaszokkal együtt! (Nk84/85). [— obi]. tánytalan, kellemetlen, megalázó helyzet;
obiztat ts ige ritk Ellátja a baját, ennek elviselése; szívás. 2. Ilyen helyzetbe
kitol vele; kellemetlen, megalázó helyzet- juttatás; kitolás; szívatás. [— O’Brian —
be juttatja; szívat. Ik: meg~. [— obizik]. obi, oboa; szójáték].
227
obsit ólomkatona
obsit fn 〈A katona vagy erre fel- okszi I. hsz 〈Felelőszóként:〉 Rend-
kért ügyeskezű társa által készített〉 nem ben van, jól van. II. mn 〈Az állítmány név-
hivatalos elbocsátó oklevél. (Készítésében szói részeként:〉 ritk Jó; penge. [— oké ’ua.’;
a régiség látszatát kívánják kelteni, ezt vö. oxigén]. — dzsekszi2, dzsekszon3,
szolgálja a hajdani obsitok ábráinak után- oxigén, pörc.
zása, archaizáló nyelve és betűtípusa. Szö- ól fn Hálóterem, körlet; putri.
vege lényegében az egész országban ugyan- olaj ~ra lép: Megszökik, kiszökik a
az, az apróbb eltérések másolási hibákból, laktanyából; dobbant (Szk00).
szövegromlásból származnak. Bővebben olajbogyó fn 1. Sorkatona; baka.
ld. KSzil. 32–4.) [Egy filmsorozatbeli őrmester szavajárá-
obsitos mn és fn tréf Szerződéses sából]. 2. ritk Harckocsizó; hákás (Vp03).
(katona); boci ( Ju03). [Ti. ruházatuk olajos a harckocsiban].
odahiccent tn ige Elélvez, odaél- olajbúvár fn tréf 1. Műszaki, (autó)
vez, ejakulációkor odaspriccel vhová (Ka szerelő katona. — olajgomba, varjú. 2. ritk
75/76). Vö. hiccent. Sofőr; kuplunggyilkos.
odakoppan tn ige Rep 〈Repülőgép olajfoltalakzat fn tréf Nem alak-
leszállás közben〉 összetörik. zatban mozgó katonák csoportja; amőba
alakzat.
odú fn Hálókörlet; putri. Ö: vezér~.
olajgomba fn ritk, tréf Szerelő;
óelpé fn Katonai étkészlet (kanál, olajbúvár.
villa, kés egy fémsínnel összefogva, amely
olajos ~ féreg: durva Harckocsizó;
egyben konzerv- és üvegnyitó is); kanál hákás.
gép. (Légvédelmi alakulatoknál, ill. az
ezek katonáival érintkező laktanyákban olasz Szh: –Leverlek, mint ~ a fügét!
használt szó.) [?— Országos Légvédelmi olimpia Szj: Hány Id van még?: ritk,
Parancsnokság]. gúny Mennyi időd van még a leszerelésig?
〈Újoncoktól kérdezik, jelezve, hogy mes�-
ofotért fn gúny Szemüveges katona;
sze van még a leszerelés〉. Már csak hat
optika ( Ju03). olimpia meg/és egy pici!: a) 〈Fiatal hiva-
okádó fn ritk, tréf Vattás télikabát, tásos katona ugratása, arra célozva, hogy
pufajka; mikádó. [Szójáték]. majd csak 25 év szolgálat után mehet
okítás fn tréf Elméleti kiképzés; nyugdíjba:〉 Nagyon soká lesz még a lesze-
agytágítás. relésed! b) Ua. 〈sorállományú újoncok-
nak mondva, arra célozva, hogy majdnem
okmányos fn ritk, Hőr A határsáv- annyi idejük van a hadseregben, mint egy
ba belépő járőr. hivatásosnak〉.
okoska fn Mindenhez véleményt ólombili fn ritk, tréf Rohamsisak;
fűző, okoskodó, akadékoskodó személy; rohambili. Vö. bili.
nagytudású (Szk00, Szts04). ólomgaluska fn ritk, tréf (Gép-
okosodás fn Elméleti kiképzés; pisztoly)lőszer; skuló. || Sörét; ólomtar
agytágítás. honya.
okostojás fn Okoskodó, akadékos- ólomkatona fn Szerződéses kato-
kodó személy; nagytudású (Szk00). na; boci.
228
ólomtarhonya orr
ólomtarhonya fn ritk, tréf Sörét. punk van a leszerelésig? Több –napod van,
— ólomgaluska. mint nekem Im!
OLP Ld. óelpé. óradíj fn tréf Illetmény; zsold
ombre fn és mn Cigány; kokeró. (Kap03).
[— sp. hombre ’ember, férfi’]. Orbit Szh: –Elnyomlak, mint szájsza-
ombrométer fn ritk, tréf 1. Bosszú- got az ~!
ság, kellemetlen, méltánytalan, megalázó orca Lezuhan az Im!: 〈Meglepetés,
helyzet; ennek elviselése; szívás. 2. (Vélet- álmélkodás és felháborodás kifejezésére:〉
lenül v. bosszúból) ilyen helyzetbe juttatás, A mindenit, még ilyet! [— A pofám lesza
kitolás; szívatás. [— obi, oboa]. kad!]
ondó Szj: Ne –idegeskedjen a katona, ordibátor 1. fn ritk Fali hangszóró;
mert megzavarosodik az ~ja! falikutya (Le88/89). 2. Az az altiszt, aki
ondórandi fn ritk, tréf Önkielégí- a riadót kiáltja (Szk97/98).
tés férfiaknál; marokmarcsa. Megvolt a óriáskígyó fn ritk, tréf 1. Hím-
szokásos ondórandi? (Pá82). vessző; fasz. Vö. anakonda, boa. Megve-
onti fn Osztály-napostiszt; vö. üti rekszik az ~val: Vizel; gyíkol. Sétáltatja
(DbK). az ~t: Vizelni megy. 2. Még teljes vagy
majdnem teljes katonacenti a napok szám-
operáció fn A hasnak kanállal tör- lálására; malomkerék. Vö. centi.
ténő gyors ütögetése (kanalazás) „gyógyí-
ormány fn 1. ~on kormányoz: tréf
tási” céllal. Ld. műtét.
Orrba ver (Szh81–3). 2. ritk, tréf Gázálarc;
operál ts ige Operációt hajt végre; szimat.
műt. Ld. műtét.
ormányos mn 1. ~ tojás—. 2. ritk,
opti fn Szemüveges katona; optika gúny Nagy orrú. — csőrike, csőrös, lö
(Kap03). vegcső, nyele van a fejének, nyeles fejű,
optika fn tréf, gúny 1. Szemüve- paprikajancsi. Vö. még nyél, orr.
ges katona. — hemi, hemüke, hemüveg, ormányzsák fn ritk, tréf Gázálarc-
infra, infrabakos, infrás, kobra, kuki, táska; szimatszatyor. Vö. ormány.
kukker, kukkeros, kuksi, látógépes, négy
orosz ~ eltáv—. ~ tisztacsere—. Vö. ruszki.
dimenziós, négyszemű, ofotért, opti, op
tikai tuning, optikás (kártevő), optikus, oroszcsoda fn tréf ZIL márkájú
szemhókinsz, szemikukk, tükörszemű. teherautó; benzintemető.
Vö. gyógyegér. 2. ritk Szemüveg. oroszlán Elektromos oroszlán!; Ta-
optikai ~ tuning: Szemüveges kato- karodó oroszlán!: Villanyt leoltani! [— Vil
na; optika. lany leó!].
optikás mn és fn tréf, gúny Szem-
orr 1. Szj: Magának akkora ~a van,
üveges (katona); optika. ~ kártevő: ritk, hogy a folyosón csak tolatva bír megfor-
gúny, pej Ua. dulni; Nincs nagy ~od, csak nyele van a
fejednek (vö. nyeles fejű): ritk, gúny Nagy
optikus fn tréf, gúny Szemüveges orrú; ormányos. Szh: Olyan ~a van,
katona; optika. mint egy balkezes kozákpisztoly; Akkora
óra Szj: Hány ~ van?: ritk, tréf 〈Utal- ~a van, hogy ha lefekszik a mezőn, azt hiszik,
va a hátralevő idő rövidségére:〉 Hány na- csőszkunyhó: ritk, gúny Ua. 2. ~ba-szájba:
229
országos oxigén
Nagyon (sokat), minden mennyiségben; otthon fn és hsz 1. ~ járt az éjjel:
túlzottan. Kiképzés orrba-szájba ’rengeteg ritk Éjszakai magömlése volt. Vö. lepedő.
kiképzés’ (Szh81/82). Szívunk orrba-száj- K: Ha a –katona áll, akkor leül; ha leül,
ba ’gyakran kitolnak velünk’ (Szh81/82). akkor lefekszik; ha lefekszik, akkor elalszik;
országos ~ –barátnő. ha elalszik, akkor álmodik; ha álmodik, ak-
kor ~ van; ha ~ van, akkor nem jön vissza.
ostor fn A leszerelésig hátralévő 2. tréf Századszint; halálsor.
utolsó ötven nap mérésére szolgáló centi,
melyet (néhány) műanyag- vagy fadarab- otthonalvó mn és fn ritk, pej 1. A
ra (pl. orvosi nyelvkanálra) ragasztanak szolgálati idő után mindig hazatérő, ott-
úgy, hogy a nyélről kb. 30-35 centiméter- hon alvó (katona). 2. Gyakran szabadsá-
nyi centi lelóg. Az ostorral az öregkatonák got, eltávozást kapó, sűrűn hazajáró (kato-
gyakran ütögetik a náluk később szerelő- na); hazajárógép.
ket (vö. gyíkvizsgáló, gumisodik a füle), óvatos ~ nyúl—.
vagy csak a maguk szórakoztatására csat- óvoda fn ritk, tréf Alapkiképzés;
tognak vele (vö. kelepel). — centifa, csa alapkiképző alegység (ill. annak épülete);
csogó, gyíkvizsgáló. keltető. Katonai ~: tréf Kiképzőköz-
oszlop Oszlop!: tréf Oszolj! 〈vezény- pont; terminátorképző.
szó〉; osztódj! óvodás mn és fn tréf Szerződéses
osztag –Rambópótló ~. (katona); boci (Ta03).
osztódik Osztódj!: tréf Oszolj! 〈ve- oxigén hsz ritk 〈Felelőszóként:〉
zényszó〉. — Oszlop! Rendben van, jól van; okszi. [Szójáték].
230
Ö, Ő
öcs 〈E/1. birt. szraggal:〉 Öcsém: a) önjáró ~ barack: ritk, tréf Önjáró ta-
〈Társ (bizalmas, kedélyes) megszólítása〉. || rack; pléhkoporsó. [Szójáték]. ~ szalon-
〈Ismeretlenek megszólítása (némi lenézés- na: ritk, tréf, gúny Rossz, avas szalonna.
sel)〉; dzsakomó. b) 〈Msz-ként használva: önkiszolgáló fn tréf Laktanyai ve-
Csodálkozás, álmélkodás; felháborodás gyesbolt; büfé; kantin (Szts04).
kifejezése; érzelmileg telített válaszreakció őrbástya fn Őrtorony; torony.
bármilyen kijelentésre, közleményre〉. őrbotos fn ritk A bakancsra ráhúz-
öcsi fn ritk, tréf 1. Nem robbanófe- ható filc-, vagy nemezcsizma. (Téli őrsé-
jes lőtéri erpégégránát; bunkó. 2. Vattás geken használták. Tréfásan azt mondták
téli nadrág; tundrabugyi. róla, hogy állva lehet aludni benne, mert
megakadályozza az eldőlést.)
öcsibuff fn 82 mm-es aknavető,
kisbukta; kisebb űrméretű löveg, ágyú. őrbunda fn Hőr Nagy hidegben,
csak őrségben használható bunda.
Vö. buff.
ördögbőr fn Katonai gyakorlóru-
öcsibukta fn 82 mm-es aknavető;
ha; gyakszi2. [— angyalbőr ’ua.’].
kisbukta. Vö. bukta2.
öreg mn és fn 1. Harmadik idő-
öcsibuktás fn A 82 mm-es aknave- szakos, utolsó hat hónapját töltő (katona).
tő kezelője; kisbuktás. Vö. (nagy)buktás, || 〈Még nem harmadik időszakos, de〉
ló. az időszak végén leszerelő (katona). Szj:
öcsisajt fn 〈Első időszakos katonák (ritk) ~ szervezet ezt már nem bírja!;
megszólítása〉; dzsakomó. [— Öcsi sajt, ~ vagyok én már bohócnak/bolondnak!:
sajtmárka]. Nem vagyok hajlandó ezt megcsinálni.
~ vagyok, beleszarok: 〈Parancsra, utasí-
öfi fn ritk, ?Hőr Vegyivédelmi ruha; tásra vagy bármilyen problémára is mond-
vévé1. [?— összfegyvernemi (védőkészlet)]. va:〉 Mindegy, nem érdekel. ~ek tíz
öjtós fn és mn ritk Önjáró tüzér(al) napra, gumik álló faszra, kopaszok újabb
egység katonája. Vö. ló. [— Hiv. röv.] szopatásra ébredtek!: 〈Az ügyeletes ébresz-
ökáemm fn Rendkívül gyakran tőkor kiabált szövege〉. ~eknek százkettő,
gumiknak dikó/g yőri rádió, kopaszoknak
konyhai kisegítő munkát teljesítő katona;
takarítást megkezdeni!: 〈Centivágáskor
csellós (Bia94). [— ÖKM ’örök konyha-
ordibált mondóka〉. Két ~ katona van
munkás’]. a laktanyában: én meg a Dózsa-szobor!
önindukció Szh: –Kevés vagy, mint (Az erre adott incselkedő, tréfás válasz:
mákos tekercsben az ~. Együtt is szereltek?; Nk.); Két ~et is-
231
öreg öreg
merek a századnál: az egyik én vagyok, | a leszerel a gazdája!; Sír az ~ vaságya, ko-
másikkal még nem találkoztam! (Szh); —| pasz/kopter lett a gazdája!; Sír az ~ ágya,
a másik a Batthyány-szobor! (Le): tréf 〈Az kopasz fekszik rája!; Sír az ~ sapka(Gja),
öregkatona válasza, ha valaki előtte a saját kopasz lesz a gazda(Gja); Sír az ~ szekré-
öregségét hangsúlyozza〉. Szh: Olyan ~ nye, kopasz lesz a vendége: 〈A hamarosan
vagyok, hogy | nem merek előre/lehajolni, leszerelő öregkatona többieket bosszan-
mert kiesnek/kihullanak/kipotyognak a tó rigmusa〉. ~ vagyok, mint a túzok,
fogaim; —| nem merek hanyatt feküdni, augusztusba(n)/februárba(n) hazahúzok!;
mert beesik a szemem; —| ha hanyatt ~ vagyok, mint a rája, leszerelek/haza-
fekszem, beesik a szemem; —| létrán kell megyek februárba: 〈A leszerelés időpontját
felmennem az emeletes ágyra; —| már a hirdető rigmusok〉.
kaki is mankóval mászik ki belőlem; ~ baka: Harmadik időszakos katona. R:
—| a szar is (görbe) bottal jön ki belőlem; ~ baka nem rakéta, fogy a napja, mint
—| módszertani temetésekre járok; —| a kréta!; ~ baka azért laza, leszerel és
már a pöcsöm is elmeszesedett; —| már megyen haza!: 〈A közelgő leszerelésre utaló
a sört is vénásan kell belém fecskendezni; rímes kifejezések〉. ~ baka nem rakéta,
—| nem tudok egyedül már berúgni sem; lusta, mint a teknősbéka: ritk 〈A katona
—| ha leszállok a villamosról, azt megkoszo- lustaságát, kényelmességét hangsúlyozó
rúzzák; —| hozzám nem is orvos jár, ha- rigmus〉. || 〈Szj-szerű használatban a
nem régész; —| ha megbetegszem/beteg sürgetés visszautasítására:〉 Nem sietek.
vagyok (nem orvost, hanem) régészt hívnak ~ bálna: ritk Harmadik időszakos
hozzám; —| ha beteg vagyok, nem or- katona.
vost, hanem régészt kell hozzám hívni; ~ mélytengeri iszapszívó búgócsiga: ritk,
—| elmegyek az orvoshoz, oszt rám hívják a tréf Ua.
régészt: tréf (DbK, Ma és Ze laktanyákból ~ cápa: Ua. R: ~ cápa nem rakéta,
adatolva) 〈A többiekkel szembeni „öreg- száguld, mint a teknősbéka!: ritk 〈Szj-szerű
ség” hangsúlyozásának kifejezései〉. ~ használatban a sürgetés visszautasítására:〉
vagyok, mint a túzok/rája: 〈Az „öregség” Nem sietek.
hangsúlyozására; vö. még a R-oknál〉. K: ~ cet: Harmadik időszakos katona.
A kopaszok veszekednek, az ~ek leszerelnek: ~ csácsesz: ritk Ua. [— csocsó2; vö.
ritk 〈A „bölcs” öregkatonák megjegyzése csácsesz1].
az újoncok (ált. az öregkatonáktól kiadott ~ csiga: Ua.
feladat miatt kirobbant) veszekedését lát- ~ csocseró: ritk Ua. [— csocsó2].
va〉. (Kopasz vagyok, felmoshatok/sokat ~ csocsesz: Ua. Vö. csocsesz. Szj:
szopok; gumi vagyok pattoghatok;) ~ va- ~ csocsesz nem rakéta: ritk 〈Sürgetés
gyok, beleszarok/(ritk) nem kavarok: 〈A visszautasítására:〉 Nem sietek. ~ csocseszé
különböző időszakos katonák „jogait” ös�- ez az írás, vár a kopaszra másféléves szívás:
szefoglaló rímes mondóka〉. R: Augusz- ritk 〈Szekrényfelirat〉. R: ~ csocsesz nem
tusi/novemberi gyerekek, ti vagytok az ~ek! rakéta, fogy a napja, mint a kréta!: 〈A
〈Leszereléshez közeledve skandált rigmus〉 közelgő leszerelésre utaló kifejezés〉.
(Fh89/91). Novemberi gyerekek, sose ~ csocsi: ritk Harmadik időszakos
lesztek ~ek!: 〈Az öregkatonák újoncokat, katona. [— csocsó2]. R: ~ csocsi nem
másodidőszakosokat bosszantó ugratása:〉 sportkocsi: 〈Sürgetés visszautasítására:〉
Soha nem szereltek le! Sír az ~ vaságya, Nem sietek.
232
öreg öreg
~ csocsó: Harmadik időszakos katona. ~ moszat: Ua.
Vö. csocsó2. ~ nyúl: ritk Ua.
~ csóka: Ua. Szj: ~ csóka nem rakéta ~ patkány: ritk Ua.
(ballag, mint a teknősbéka): 〈Sürgetés ~ pocok: ritk Ua. R: ~ pocok hazakocog!:
visszautasítására:〉 Nem sietek. ~ csóka ritk 〈A közeli leszerelésre utaló rigmus〉.
nem csicsóka!; ~ csóka repül hátul, a sok ~ rája: Harmadik időszakos katona.
kopasz majd elájul!: ritk, tréf 〈Töltelék ~ iszapszemű (mélytengeri) rája;
kifejezésként alkalmazott szólás, pusztán (ritk) ~ mélytengeri iszapszemű rája;
az „öregséget” hangsúlyozza〉. (ritk) ~ vén tengeri rája; (ritk) ~ villamos
~ csoki: Harmadik időszakos katona. rája; mélytengeri ~ rája; ráncos
~ csosz: ritk Ua. [— csocsesz]. szemű ~ rája: Ua. Szj: ~ rája baszik/
~ csótány: ritk Ua. fütyül/szarik/tojik rája!: 〈Parancsra vagy
~ ember: ritk Ua. Szj: ~ ember nem bármilyen felmerülő problémára mondva:〉
rakéta | (mászik/ugrik, mint a teknősbéka; Mindegy, nem érdekel, nem foglalkozom
—| sokkal inkább teknősbéka)!: 〈Sürgetés vele. ~ rája nem ér rája: ritk 〈Kérés vagy
visszautasítására:〉 Nem sietek. ~ ember parancs teljesítésének elhárítására〉. ~
nem Challenger (egész nap az ágyban rája nem variálja: ritk 〈Utalás arra, hogy
lebzsel): ritk Ua. az öregkatonát már nem érdekli semmi
~ geci: Harmadik időszakos katona. (még az újoncok fegyelmezése sem)〉. R:
~ hal: Ua. Szj: Lassan kel fel Én vagyok az ~ rája, ötven napot húzok
a hajnali nap, százhúsz napra ébrednek rája: ritk 〈A többieknél később szerelő
az ~ halak: ritk 〈Az ügyeletes reggeli katonák leszerelő rigmusa〉.
ébresztőjének szövege〉. ~ hal már nem ~ róka: ritk Harmadik időszakos katona.
(jól) hall!; (Az) ~ hal (már) nem mindent/ ~ rozmár: Ua. Szj: ~ rozmár nem
mindig hall!; ~ hal nagyothall!; ~ hal alig dolgoz / fókáz / szaroz /(ritk) szoroz /(ritk)
hall!: 〈(Ált. felszólításra adott) elutasító szopoz/(ritk) beleszar már!: 〈A feladat
válasz utalva rá, hogy az öregkatona ezt teljesítésének elutasítása〉. ~ rozmár nem
már meg se hallja〉. ~ hal nem kavar!: szaroz már: 〈Az öregkatona már nem
ritk 〈Utalás arra, hogy az öregkatonát foglalkozik az újoncok fegyelmezésével〉.
már nem érdekli semmi (még az újoncok ~ sivatagi sakál: ritk, tréf Harmadik
fegyelmezése sem)〉. R: Én, a kicsi időszakos katona.
halporonty, felső ágyra felállok, s minden ~ sas: ritk Ua. Szj: Az ~ sas már nem
kedves öreg ~nak jó –éjszakát kívánok! rakéta, mászik, mint a teknősbéka: ritk
~ harcsa: Harmadik időszakos 〈Sürgetés visszautasítására:〉 Nem sietek.
katona. R: Leszerel az ~ harcsa, nem ~ tengeri susmus: Harmadik időszakos
lesz többé marokmarcsa!: ritk 〈A közeli katona.
leszerelésre utaló rigmus〉. R: Én kis ~ sün: Ua. Szj: (Az) ~ sünnek napjai
kopasz ebihal a stokimra felállok, minden ~ (már) szűnnek: Közeledik a leszerelés.
harcsának jó –éjszakát kívánok! Jelentse(d) az ~ sünnek, hogy/a napjai
~ iszapszemű: ritk Harmadik idősza hogyan/nagyon szűnnek!: 〈A közelgő
kos katona. Vö. ~ rája. leszerelésre utaló rímes kifejezés〉. Jelentse/
~ kánya: ritk Ua. jelentsed az ~ sünnek, napjai/napjaid
~ király: ritk Ua. hogyan szűnnek: tréf Hogy vagy?
~ lajhár: Ua. ~ szárcsa: Harmadik időszakos katona.
233
öreganya őrgyilkos
Szj: ~ szárcsa nem dísztárcsa!: 〈Ált. a feladat 5. 〈Értelmezett szókapcsolatokban az
teljesítésének elutasítására〉 (Fh89/91). elöljáró jelzőjeként:〉 ~ szürke (–nyúl). ~
~ tápos—. főnök—.
~ túzok: ritk Harmadik időszakos katona. öreganya Szj: tréf 〈Válasz az „Állj, ki
R: Én vagyok az ~ túzok, augusztusban vagy?” kérdésre:〉 Id a nagy késsel. (Erre
hazahúzok!: ritk 〈A leszerelés időpontját viszontválasz: Id jöjjön előre, a nagy kés
hirdető rigmus〉. maradjon helyben! (Hmv70/71). Vö. még
~ vadkan: ritk Harmadik időszakos áll, moha.
katona. Szj: Én csíkos hátú kismalac, kérek
öregedő fn 1. 〈Olyan alakulatoknál,
engedélyt— az ~ vadkantól a makkosba
különösen a határőrségnél, ahol háromha-
becsörtetni!
~ varjú (varnyú): ritk Harmadik idő
vonta volt bevonulás〉 Negyedik három
szakos katona. hónapját töltő katona; vö. újonc. 2. ritk
— aggastyán, alsóágyas, antirüszü, apu, Második időszakos katona (az időszak
atyus, centis baka, csocsesz, csóka, vége felé); gumi. Vö. gumisodó.
csoki, hathónapos, hazajárógép, idős, öregkatona Szj: Ki az? Öregkatona?
iszapszemű, iszapszemű (mélytengeri) (Van centije?): a) 〈Gyakori kérdés, ha egy
rája, kopasz civil, leszerelő, mélytengeri öregkatonának (ált. vmelyik parancsnoka)
iszapszemű rája, múmia, nyugdíjas, ősz, üzeni, hogy csináljon meg vmit; az utasí-
rája, sokatszívott, szabadlábrahelyezett, tás, kérés elutasítása〉. b) 〈A parancsnok
tengeri iszapszemű (vén) rája, tengeri v. magasabb rangú elöljáró emlegetésekor
medve, túzok, végzős, vén (csocsó), vén használatos, tájékozatlanságot mímelő ki-
diák, vén ember/geci/hal, vén iszap szólás; arra utal, hogy az illető tiszt nem
szemű mocsári vadkan, vén iszapszemű számít, nem kell tőle tartani〉. Vö. lóbe
(tengeri) rája, vén kutya/szárcsa, vén tegség.
tengeri bálna/cet/medve, vén tengeri öregségi ~ bizonyítvány: Hivatalos
iszapszemű rája, vén tengeri olajos sze iratot imitáló igazolványféle tréfás rajzok-
mű marmonkanna, vilmás. kal, feliratokkal, meztelen nők fotóival és
~ek tanácsa: 〈Leggyakrabban az egy az öregkatonák jogainak leírásával. Bő-
körletben levő〉 öregkatonák összessége. vebben ld. KSzil. 32. ~ bot: Görbebot
Majd az ~ek tanácsa eldönti, mi legyen a 〈melyre támaszkodva az öregkatona ráérő
tápossal, ha ennyit ugrál (Nk84/85). — idejében végigbiceg a folyosón, jelezve,
vének tanácsa. 2. 〈Az értelmezett hogy ő már annyira öreg, hogy járni is
szókapcsolatok is:〉 A harmadik időszakos csak bottal tud〉. ~ ágy: Hevenyészve,
katona önelnevezése〉. Lehet fölhozni a rosszul bevetett ágy. ~ alapon nem kelek fel.
reggelit az ~nek! (Nk84/85). Lassan a (BpA92/93). Vö. megjárási.
porral (ti. felsepréskor), mert az ~ szilikó
őrgomba fn Oszlopon álló tető,
zisban szenved! (DbA89). 3. Az, aki úgy
amely az őrnek árnyékot ad, ill. az esőtől
viselkedik, mint egy öregkatona, holott
védi. — gomba.
még nem az (BpA92/93). 4. 〈Olyan
alakulatoknál, különösen a határőrségnél, őrgyík fn ritk, gúny Őrvezető; őrvi.
ahol háromhavonta volt bevonulás:〉 Az Vö. gyíkvezető; gyík1.
utolsó előtti (ötödik, később harmadik) őrgyilkos fn tréf Őrnagy; szarnagy
három hónapját töltő katona; vö. újonc. (Szabsz03). [— őrgy., hiv. röv.]
234
őrhangya összeáll
őrhangya fn Őrnagy; szarnagy őrpéká fn Őrparancsnok; az őr-
(Szk00). szolgálatot ellátó katonák parancsnoka.
őri fn tréf Őrnagy; szarnagy (Gyr02). Vö. péká. [Hiv. röv.] — őrpók.
őrkarcsi fn Őrkatona; bobi. őrpók fn Őrparancsnok; őrpéká.
őrkároly fn Őrkatona; bobi.
Vö. pók.
őrségbugi fn ritk Őrszolgálat (Er88).
őrkicsi fn ritk, tréf Őrnagy; szarnagy.
— bundzsi, cerkaszolgálat, huhogás, huhu.
őrkutya fn (gyak. tsz.-ban) (Fel-
őrsi fn és mn (gyak. tsz.-ban) Hőr
állított) őr; bobi. || Őrkutyák: Őrszázad.
Vö. biások. [— őrkutya ’objektum őrzését Nem a forgalom-ellenőrző ponton, hanem
végző kutya’]. a zöld határon, határőrsön szolgáló határőr.
őrmester fn 1. –Leszek ~. Szj: Van, őrsvezér fn ritk, tréf Őrvezető;
aki ~, van, aki olvas: ritk, gúny 〈Az őrmes- őrvi. [— őrsvezető × őrvezér].
terek közmondásos butaságát, műveletlen- őrsvezető fn tréf Őrvezető; őrvi.
ségét kipellengérező kifejezés〉. Szh: Olyan [Szójáték].
–hülye vagy, mint egy doktoráló ~. –Ke- őrtabletta Beveszi az It: ritk, szép
vés, mint ~ben a jóindulat. 2. ritk A fog- Lelövi magát, öngyilkos lesz; befalcol.
dán 20–24 nap büntetést letöltött katona. örül Szj: (Hát) te már semminek se
Vö. tizedes. tudsz ~ni?: tréf 〈(Némiképp az ugratás
őrmi (gyak. örmi) Őrmester. — szándékával is) kérdés a vmi miatt bos�-
bőrmester, csőrmester, csumi, csűrmes szankodó, dühöngő katonához〉.
ter, házmester, kisőrnagy, körmester, őrvezér fn tréf Őrvezető; őrvi.
őrmity, őrmustár, őrmütyi, pityke, sör
őrvezető fn ritk A fogdán 5–9 nap
mester, szőrmester, tőrmester.
büntetést letöltött katona. Vö. tizedes.
őrmity (örmity is) fn ritk, gúny Őr-
mester; őrmi (DbK88). őrvi (ritk. örvi) fn Őrvezető. —
csonthadnagy, csontőrnagy, csőrvezető,
őrmustár fn ritk, tréf Őrmester; egycsillagos, gyíkvezető, körvezető, le
őrmi. [Szójáték]. szek tizedes, műanyagalhadnagy, mű
őrmütyi fn ritk, gúny Őrmester; őrmi. anyaghangya, nyakörv, őrgyík, őrsvezér,
őrnagy –Gerendás ~; –keskeny nyom- őrsvezető, őrvezér, sorvezető, sörvezér,
távú ~; –vékony nyomtávú ~. –Dobi/ sörvezető, szerződéses százados, szőrve
–drót/–kerítés/–palánk ~. zető. Vö. félvezető.
örök ~ kopasz—. ősember Szj: Hozzám képest a Ne-
örökgyík fn ritk, pej Másfél évnél ander-völgyi ~ | ma született bárány; —|
rövidebb ideig szolgáló, időkedvezmény- újszülött csecsemő: ritk, tréf 〈Harmadik
ben részesülő (és ezért a többiek szemében időszakos katonák saját öregségét hangsú-
mindig újoncnak számító) katona. Ez a lyozó kifejezése〉. Vö. öreg.
gyerek örökgyík marad, amíg csak él, hi- ősz fn (ált. tsz.-ban) Harmadidősza-
szen csak egy évig lesz katona! (Pá82). Vö. kos katona; öreg.
gyík1. összeáll Szh: ~, mint a befőtt/kutya-
örömkatona fn Szerződéses kato- szar/túró/túrós tészta: (Katonásan) sora-
na; boci. kozik. 〈Felszólításként felszólító módban:〉
235
összecsap ötujjas
(Gyorsan, katonásan) sorakozó! ~, mint ötcombú ~ asszony/barátnő/mar
| a gecis bugyi; —| az ipari tészta: Ua. Vö. csa/maris: tréf 〈Az önkielégítésre célzó
kicsúszik. mondatokban használt szókapcsolat〉 a)
összecsap Szh: Úgy ~ja a –zoknit, hogy Önkielégítés. b) A kéz önkielégítéskor.
elektromos szikra csap ki a surci sarkán. Marokmarcsa. (Emma, az) ~ asszony:
összesöpör Szj: –Még össze sem söpör- tréf Ua.
ték a haját. ötszázliteres mn és fn ritk, gúny
összfegyvernemi ~ védőbicska—. Újonc, első időszakos (katona); kopasz.
ösztöndíj fn tréf, gúny 〈Ált. nem [Ti. még ennyi tea vár rá a laktanyában.
előfelvételisek által használva〉 Az előfel- Vö. tea alatt].
vételis katonák illetménye, pénzbeli jutta-
öttusa fn ritk, tréf Két folyosó, a
tása; zsold.
vécé, a mosdó és az előtér felmosása. Vö.
ösztönlény fn (ált. tsz.-ban) pej
fókamóka.
Az a katona, aki az „Oszolj!” vezényszó
elhangzása után a gyorsabb kiszolgálás re- ötujjas fn ritk, tréf Önkielégítés;
ményében lökdösődve rohan az étkezdébe marokmarcsa. El-eljátszotta esténként az
(Szts04). ötujjast (Pá82).
236
P
paci fn ritk, tréf Az aknavető keze- palermó fn ritk 1. Kellemetlenség,
lője; ló. megalázó helyzet; szívás. 2. Szándékosan
pacsirtanyál fn ritk, tréf Pálinka; ilyen helyzetbe juttatás, kitolás, megalázás;
szeszkó. szívatás. 3. Az öregkatonák rémuralma;
csikágó. [— Palermo, a maffiáról elhíre-
padlizsán fn A raktárpakolók pa-
sült szicíliai város].
rancsnoka (Szts04). Vö. uborka.
pálesz fn ritk Pálinka; szeszkó.
padlóváza fn ritk, tréf 〈Sértő v. ke-
délyeskedő megszólításként is:〉 Buta, hü- pályagép fn A centihez hasonló
lye; köcsög. Vö. dzsakomó. funkciójú, az eltelt katonaidőt jelző esz-
köz; görcskötél (BpA92/93). (Egy hosszú
padonpislogó fn ritk 〈Ebben a zöld zsinórból és a végére kötözött külön-
mondatban:〉 A padonpislogó felmászott böző kabalaszerű tárgyakból (pezsgősüveg
a bizsergefára: A macska felmászott a vil- dugója, a levágott centidarabkák tárolására
lanyoszlopra. Ld. bizserfa. alkalmas, üdítőitalok kupakjából készült
pakol ~ja magát: Nagyképűsködik, nemzetiszínű dobozka, kézigránát biztosí-
okoskodik; májerkodik. Ne pakold ma- tószege mint fókakulcs) áll. A zsinóron az
gad, öreg, mert beugrok a szádon, és kikö- eltelt hónapok számát különböző csomók
nyökölök a szemeden! (Fh89/91). jelölik. A katonaidő első hat hónapjában
palánk ~ őrnagy: ritk, tréf 〈A be- egy-egy csomót kell kötni havonta a pá-
szédben szabadon felhasználva a laktanya lyagép zsinórjára, a hatodik hónaptól ha-
engedély nélküli elhagyására való utalás〉; vonta egyet ki kell bontani, s így 12 hónap
kerítésparancsnokság. Vö. drót hadnagy/ alatt minden csomó elfogy.) Vö. csomó2,
őrnagy. borsóföld, ugrik.
palánkbérlet fn ritk 〈A (gyakori) pályázik tn ige 1. A pályagéppel
engedély nélküli laktanyaelhagyás körül- játszik (BpA92/93). (Mutatóujját kinyújt-
írására szolgáló kifejezésekben〉; kerítés va, kezét körkörösen meglendíti, így a
parancsnokság. ~e van.Vö. kerítésbérlet. pályagép zsinórja rátekeredik az ujjára. A
zsinór ugyanígy le is tekerhető. A katonák
palánkeltáv fn ritk, tréf A lakta- beszélgetés közben általában pörgették a
nya engedély nélküli elhagyása, szökés; pályagépet, de ha valaki nagyon feltűnően
dobi. Vö. eltáv. csinálta, vagánykodásnak, nagyképűskö-
palánkjegy ~et vált: ritk Engedély désnek minősült.) — pörizik. 2. Nagy-
nélkül távozik, megszökik a laktanyából; képűen, a szabályokat felrúgva viselkedik;
dobbant. Ld. még kerítésparancsnokság. májerkodik (BpA92/93).
237
pampa parázol
pampa fn (gyak. tsz.-ban) tréf Gya- papírkutya Írnok; tinta (Szk00).
korlótér; szöcske2. papírnyüvő fn tréf Írnok; tinta
pampog ts ige ritk, pej 1. Beszél; (Db02).
ugázik. 2. Fölöslegesen beszél; véleményt paplanszájú mn Ellenszenves (em-
nyilvánít, amikor nem kellene; megma ber); geci.
gyaráz. Ik: meg~.
paprikajancsi fn Nagy orrú em-
pamut R: –Laza vagyok, mint a ~, | ber; ormányos. (Szts04).
mert én vagyok az öreg mamut; —| öreg
vagyok, mint a mamut. Alsógatyám tiszta papucsozás fn ritk Papuccsal verés
~, olyat –szartam, mint egy mamut. 〈büntetésből〉.
páncél fn Páncélszekrény. Rábo- pár Szj: Kopárja, hol a ~ja?: 〈Pro-
rult/rádőlt/rászakadt a ~ a –könyvére. — vokáló kérdés, amely a centi mutogatásá-
pécé. val jár együtt, ugyanakkor dicsekvés is az
páncélgatya fn ritk, tréf Vattás nad- öregkatonától:〉 És neked hány napod van
rágbélés, pufajkanadrág; tundrabugyi. még a leszerelésig? Mutasd, van-e centid?
páncélos mn és fn 1. ~ gyík: Vag- parabolaantenna fn ritk, gúny
dalthúskonzerv; gyíkhús1. ~ hús: 〈Több- Nagy fülű katona; lokátoros.
nyire〉 vagdalthúskonzerv; gyíkhús1. 〈Ritk.〉 parancs 1. K: A ~ot megbaszni nem
(Májkrém)konzerv. 2. Konzerv. || szabad, | mert csak szaporodik; A ~ot nem
Vagdalthús/májkrémkonzerv. || Kész- érdemes/szabad megbaszni, |—; Nem sza-
ételkonzerv. Ö: kis~, nagy~. — gyíkhús1, bad a ~ot megbaszni, mert szaporodik; A
gyomorsavkeltető, hibernált moslék, ~ot megbaszni lehet, de nem érdemes, mert
kék1, kifordított, kondzserva, koporsó csak szaporodik: A parancsot végre kell
(kaja), laktanyagirosz, pléhtojás, robban hajtani. Vö. „a parancsot pedig köztudo-
tott terminátor, teknős. 3. ritk Fém- másúan nem lehet… megizélni, mert akkor
pénz. megfiadzik, és a fia rosszabb, mint az anyja”
páncélozott ~ gyíkhús—. (Boldizsár 1982: 33). 2. ~, kanyifasziguszti/
páncélszekrény Ráborult/rádőlt/rásza szaroslábújóska, vagy mi az isten fasza!:
kadt a ~ a –könyvére; rátették a ~t a köny- 〈Figyelmeztetés, hogy a megszólított ka-
vére—. tona hangos Parancs! szóval és nevével je-
páncéltörő ~ löveg: ritk, tréf, szép lentkezzék〉. Vö. narancs.
Hímvessző; fasz. parannok fn ritk, tréf, gúny Pa-
páncéltörpe fn ritk, gúny Harcko- rancsnok; péká.
csizó katona; hákás. parasztfelkelés Szj: Meg lehet kezde-
panel fn Az ellátózászlóalj épülete ni a ~t!: Ébresztő!
(BpA92/93). parasztmarlbóró fn Symphonia
pangás fn Semmittevés, lazsálás; cigaretta (Or95).
pihi (Szk00). Parasztszállás fn Szabadszállás;
papírfülű fn és mn ritk, tréf Má- Szivatszállás.
sodidőszakos katona; gumi. [— gumifül]. parázol tn ige Fél, izgul; berinyál
papírharcos fn tréf Írnok; tinta. (Eg96).
238
párbajszemű patron
párbajszemű mn gúny Kancsal pásztor fn Hőr A repülőtér külön-
(Szts04). böző szintjei között az utasok irányítását
párhuzam Szj: –Kiigazodik, feltakar, („terelését”) végző katona (Fh89/91).
derékszög, ~! patás fn 1. ritk, gúny Aknavető ke-
paripa fn ritk, tréf, gúny Újonc; ko zelője; ló. 2. fn Légvédelmirakéta-tü-
pasz. [Ti. sokat kell szaladgálnia]. zér; lérak.
parittya fn ritk, tréf Géppisz- patek fn Házilag, az őrség ideje alatt
toly; géppityu. barkácsolt és a váltások idejéhez kalibrált
napóra (Börs67).
párizsizabáló mn és fn Városi (em-
patent Előírásszerű, maximálisan
ber). Vö. agrártinédzser.
helyes, tökéletes; penge (Szfv98).
parketta fn ritk (Arany színű) váll-
patentkodik tn ige Szőrözik, ragasz-
lap; karrierjelző.
kodik az előírásokhoz; gecizik (Szfv98).
parkettás mn és fn tréf 1. Főtiszti
patkány1 fn 1. –Öreg ~. 2. ritk
(őrnagyi, alezredesi, ezredesi) rangfokozatú Felderítő alakulatnál szolgáló katona, fel-
(katona). — baszdszájba, csillagvadász, derítő; gyík2. 3. ritk A műszaki kabinban
ékszerész, hullócsillagos, keményváll- az indikátorcsövet figyelő (lokátoros, raké-
lapú, nagygóré, nehézvállú. ~ őrvezető: tairányító) katona. [— A kabin zárt, sötét
ritk Őrnagy; szarnagy. ~ tizedes: ritk Al- hely]. — csillagleső, csöves2, fülemüle,
ezredes; ales. 2. (Ritk. parkettes) ritk fülész, kabinpatkány, radaros, tájoló.
Őrnagy; szarnagy. 3. fn Tábornok; pi
patkány2 fn ritk, pej 1. Ellenszen-
zsamás. [A váll-lap mintájáról].
ves, utált ember; geci. Ö: lőtér~. 2. Hiva-
parkettes Ld. parkettás. tásos tiszt; keményváll-lapos. 3. Tiszthe-
parknap fn ritk 〈Az öregkatonák lyettes-hallgató; gyökérképzős. 4. Újonc;
által megalázás, büntetés, kitolás céljával kopasz.
kikényszerített, az újoncok által végrehaj- patkány3 fn ritk, tréf Nagyobb mé-
tott, értelmetlen, hosszadalmas〉 nagyta- retű műanyag tasakba töltött mosószer (a
karítás, a padlónak, kövezetnek bő vízzel takarításnál). Vö. egér.
és sok tisztítószerrel végzett felsúrolása; patkányburger fn Hússzelet; ba
sikamika (Ta82/83). kancstalp.
parkolóhely fn ritk, tréf Laktanyai patkányfőzelék fn Rossz minősé-
fogda; fogszi. gű, azonosíthatatlan tartalmú étel (Szh98).
pártigazolvány Szj: Van ~od?: ritk, — dzsunsz, dzsuva, gempa, gempafőze
tréf 〈Kérdés az alvó társhoz, hogy feléb- lék. Vö. táp.
resszék〉. Vö. szén alatt. patkányhús fn 1. ritk, pej (Rossz
partizán fn 1. Szj: Barátocskám, minőségű, zsíros) olcsó felvágott; dzsuva.
maga ~?!: ritk 〈Fenyegető kérdés:〉 Tartsa 2. fn Hússzelet; bakancstalp.
rendesen azt a fegyvert! 2. Olyan katona, patkányszalámi fn ritk, pej (Rossz
aki szabálytalanul, lógatva viseli a fegyverét. minőségű, zsíros) olcsó felvágott; dzsuva.
partvisparti fn ritk, tréf Söprögetés. patron fn tréf Lőszer; skuló.
239
pattanás péká
pattanás fn Rangjelző csillag a váll- bicikli, piroskerékpáros, puncsos, rok
lapon; krumplivirág (Ha90). ka, rokkagép, rokkás.
pattog K: –Gumi vagyok, ~hatok. pedálmedál fn ritk, tréf, pej Hízel-
Pávautca fn Hőr A csornai gyakor- gő, talpnyaló katona; pedálgép.
lótér. [A gyakorlótérhez vezető Páva utca pedálos fn Hízelgő, talpnyaló, fe-
nevéből]. Holnap is látogatóba megyünk a lettesei kedvét kereső (katona); pedálgép
Pávautcába. (Fh89/91). (Szk00).
pc. Ld. pécé. pedálozik tn ige Hízeleg, törlesz-
pécé I. mn ritk Páncélos, harckocsi- kedik a feljebbvalójához; (mások rovására)
zó; az ilyen fegyvernemnél szolgáló kato- a maga önző céljainak igyekszik megnyer-
nákhoz tartozó, általuk használt; hákás. ni vkit; helyezkedik. — benyal, bicikli
[Hiv. röv.] II. fn ritk Páncélszekrény; pán zik, erőteljes nyelvcsapásokkal halad
cél. [II. — I.] előre, fényesíti a pékákilincset, kapar,
pécémikádó fn A harckocsizók koptatja a küszöböt, koptatja a surci tal
derékig érő, dzsekiszerű vattás télikabátja; pát, motorozik, nyal, nyalizik, nyomat
pécésmikádó. Vö. mikádó. ja a rokkát/rokkot, rokkázik, rollerezik,
pécés mn és (ritk.) fn Páncélos,
talpal, tapos, tekeri/tolja a piros biciklit.
harckocsizó (katona); hozzájuk tartozó, Vö. még kavar1; véres a talpa.
általuk használt; hákás. pedálozás fn Hízelgés, (mások
pécésmikádó fn A harckocsizók rovására történő) előnyszerzés. — pedál,
derékig érő, dzsekiszerű vattás télikabát- rokka.
ja. Vö. (nyúl)mikádó. — pécémikádó, péeszhá fn Páncélozott szállító
pécésmikszi. harcjármű lövészraj szállítására; nyuszi
pécésmikszi fn ritk A harckocsi- busz. Vö. péniszhá, pöszke. [— PSZH,
zók derékig érő, dzsekiszerű vattás télika- hiv. röv.]
bátja; pécésmikádó. Vö. mikszi. péhágé fn ritk Paradicsomos hús-
pécsé fn Parancskihirdetés. gombóc (Aszö-Rf 82/84). [Röv.]
pedál fn ritk 1. Hízelgés, (mások pék Szh: –Meghajtom, mint ~ a kiflit!
rovására történő) előnyszerzés; pedálozás. péká fn 1. Parancsnok; a katonai
2. Hízelgő, talpnyaló katona; pedálgép. szervezet élén álló egyszemélyi vezető. Ö:
[— pedálozik]. cselló~, dózer~, er~, ezred~, géká~,
pedálgép fn pej Talpnyaló, hízel- háká~, őr~, raj~, szakasz~, század~,
gő; (mások rovására) előnyt szerző katona. ü~. [Hiv. röv.] — agyas1, aluljáró, apád,
(Arcátlanul, főleg beszédével teszi naggyá apánk, apu(ci), baromarcú, császár, csa
magát az elöljáró előtt; mindenben he- szi, csillagharcos, dúcse, fejes, felüljáró,
lyesel, beosztottjával csak ordítva beszél.) fénybenjáró, főmufti, főnök, fűrer, gej
[— pedálozik; vö. gép1]. — buldózer, zír, góré, hátuljáró, hiéna, löket, majom
csókdózer, csókos, földgyalu, hosszú arcú, mester1, nagyfejű, nagyfőnök,
nyelvű, kaparenkó, kaparógép, kilincs nagygóré, parannok, péterkároly, pino
takarító, nyálas, nyali( gép), nyalis, cset, pók, smasszer, szpájder. Vö. még
nyalista, nyalizó, nyaller, nyalós, pedál, hifi, nyusziseriff, zseboroszlán. 2. Pa-
pedálmedál, pedálos, picsanyaló, piros rancsnoki épület; fehérház.
240
pékákilincs picsa
pékákilincs –Fényesíti a ~et. pépé fn Hőr Nagytakarítás: a pincé-
pékátündér fn A parancsnoki épület- től a padlásig (Aszö 82/84). Vö. sikamika.
ben szolgálatot teljesítő katona (Kfh92/93). Pepsi-sziget Szj: Emberek, ez nem
pékáuaz fn UAZ típusú parancs- a ~!: 〈Figyelmeztetésként az alakzatban
noki jármű (Bö-Börs95/96). lévőkhöz:〉 Ne mocorogjanak, ne mozgo-
pelenkaszárogató fn Az irány- lódjanak! Vö. brékel.
mérő állomás antennája (Kfh92/93). perc Semmi ~ alatt: Nagyon hamar,
pelikán fn 1. Szh: –Fosik, mint a ~. egy szempillantás alatt. Sec ~ alatt: ritk Ua.
2. ritk, tréf Lábbal működtethető szemetes. Szj: Van rá két ~ed, de ebből már másfél el-
telt; Van rá tíz ~ed, ebből kilenc már eltelt:
péló fn ritk Hímvessző; fasz. [—
tréf Sürgősen, gyorsan csináld meg; siess!
cig. pēlo ’here’ (CigSz. 87)].
Vö. vágta alatt.
pélosz fn ritk Hímvessző; fasz. [—
periszkóp Szj: Mi maga, ~?!: ritk,
péló].
tréf Ne forgolódjon a sorban, álljon kato-
penészedik ~ik az ágy alja: Sikálás násan! Vö. brékel.
(vö. sikamika) végeztével a padló felszá-
radása után a felmosóvízből visszamaradt perzselt ~ giliszta: ritk, gúny Újonc;
mosószer fehérlik a nehezen feltörölhető kopasz.
helyeken, főleg az ágy alatt. ~ a –macska- péterkároly fn ritk 〈Főleg a harc-
szar. járművek rádiózásakor használt forma〉 Pa-
penge mn Jó, kiváló, remek. ~ sto rancsnok; péká. [— pk. röv. „feloldása”].
ki: Precízen, szépen vékonyra összehajto- Petőfi Hőr A Petőfi-laktanya Buda-
gatott ruházat. [?— penge stoki ’jó s.’ — ’vé- pesten, ahol a büntetőszázad volt (Or91).
kony, lapos s.’] — bikcsi, bikszi, bugi(s), Vö. futkosó, Püspökvietnám. (Gyakran
csácsesz, dzsanesz, havaj, okszi, patent. fenyegették a katonákat azzal, hogy „Ha
Pengére: Jól, remekül. Vö. stokisan. Pen- valami marhaságot csinálnak, akkor Pető-
gére vesd be az ágyat! (BpA92/93). fi, vagy Kübekháza–Nagykereki!” Kübek
pengéz(ik) ts és tn ige A műanyag háza és Nagykereki az orosházi határőr
padlóról a szennyeződést (főleg a lábbelik kerület két legtávolabbi őrse volt. Senki
gumitalpa húzta fekete csíkokat) borotva- nem szeretett ide kerülni, mert rettenete-
pengével eltávolítja, lekaparja. Vö. radíro sen messze voltak.) R: ~ben nem nő moha,
zik. nem szereltek le ti –soha!
péniszhá fn ritk, tréf Lövészeket pezsgő fn ritk, tréf Sikáláshoz hasz-
szállító páncélozott harcjármű; nyuszibusz. nált habzó szóda; hó.
[— péeszhá; kakofonikus szójáték]. pezsgőpor fn ritk, tréf Sikáláshoz
penna fn Írnok; tinta (Szts04). használt habzó szóda; hó.
pentagon fn Parancsnoki épület; phg Ld. péhágé.
fehérház. [— Pentagon, az Egyesült Államok piapénz fn A katonák pénzbeli já-
védelmi minisztériumának főhadiszállása]. randósága, illetmény; zsold.
pentamen fn Írnok; tinta (Nyh02). picsa Szj: Csak az a –baja, hogy az
penny Penny!: tréf Pihenj! 〈vezény- anyja Ija nem volt szecskavágó. A Im el-
szó〉; lazíts! durran!: ritk 〈Felháborodás v. meglepetés
241
picsanyaló pinocset
kifejezése:〉 Még ilyet! Vö. A faszom el hátnak feszül, s nem kell kézzel feszíteni
durran! Szh: –Vigyorog, mint a ~. ahhoz, hogy ne essen le.) Vegye le a fegyvert
picsanyaló fn ritk, durva Talpnya- a pihentetőről! (BpA92/93).
ló, hízelgő; (mások rovására) előnyt szerző pihi fn Pihenés, semmittevés; he-
katona; pedálgép. verészés. [— pihen]. — brihi, dikó, faszva
pihen Szj: Század vigyázz! Jobbra karás, havaj(diszkó), havajdizsinapfény,
~j!: ritk, tréf 〈Nem hivatalos vezényszó〉. hekszi, heppa(bungi), herebere, here
pihende fn ritk, gúny Laktanyai be- pacsker, herevere, hessz, hetra, heveny
tegszoba, gyengélkedő; gyengusz. faszrázás, kundéc, pangás, tökvakarás,
zsibi. Vö. bungi.
pihenj fn ritk Laktanyafogság: a
laktanya elhagyásának megtiltása fenyítés- pihis mn 〈Szószerkezetekben:〉
ként; helybetopi. [?— helybenjárás ’ua.’ Olyan 〈szolgálat, megbízatás〉, ahol sem-
— ’〈Vezényszó〉’]. mit nem kell csinálni, lehet pihenni; ahol
pihenő1 fn ritk, tréf Laktanyai be-
békén hagyják a katonát. ~ hely: Nyugodt,
tegszoba, gyengélkedő; gyengusz. nem megerőltető szolgálati hely.
pihenő2 Szj: Pihenő napos!: 〈Kódolt pihizik tn ige Pihen, heverészik,
üzenetként ordította a századügyeletes:〉 semmit sem csinál. [— pihi]. — bungi
Vigyázzatok, elöljáró közeledik, a körle- zik, dikózik, havajkodik, hekkel, hepizik,
tekben mindenki ugorjon le az ágyakról, és heppázik, hesszel, hesszint, poccol, pócol,
viselkedjen szabályszerűen! (Hmv70/71). poddzol, pöcsöl, pöfizik, punnyad, veri a
(Ebbe a szövegbe nem lehetett belekötni, farkát/faszát/heréit, zsibizik.
mert a bejáratnál ácsorgó napos bármikor pikkelyes fn és mn ritk, tréf, gúny
szólíthatta a váltótársát, a pihenő napost.) Felderítő katona; gyík2.
pihentet Szj: Pihentessen!: tréf 〈A pilóta fn tréf Sofőr; kuplunggyil
hivatalos formula használata nem hivata- kos (Db02).
los helyzetben, egymás között, a körletbe pilotka fn Szovjet típusú gyakorló-
való belépéskor〉. Pihentesd már magad!; sapka; ködvágó.
Pihentessél már!: Csend legyen már; hall-
pina fn 1. Szj: Ugye nem gondolja
gass el! [Az elöljáró belépésekor a rangidős
komolyan, hogy ez a ~ izgató?!: Miért nem
Föl! Vigyázz!-t kiáltott, amire az elöljáró
Pihenj! (Folytasd tovább!)-ot vezényelhe- borotválkozott? Vö. bokorarcú. R: Én
tett, vagy a rangidőst utasíthatta erre: Pi- –söröm a Heineken, mindig ~ kell nekem!
hentessen!] A –söröm az Ászok, Ira vadászok! 2.
ritk, tréf Töltényhüvely.
pihentetés fn ritk, tréf Laktanya-
fogság; fenyítés, mely a laktanya elha- pingpong fn Újonc, első időszakos
gyásának megtiltását jelenti; helybetopi. katona; kopasz.
[— pihentet ’Pihenj!-t vezényel(tet)’; vö. pingponglabda fn 1. Szh: Te olyan
pihenj]. –kopasz vagy, mint a ~. 2. ritk, tréf Újonc;
pihentető fn A géppisztoly vállon kopasz.
való hordozása, a hordás megkönnyítésé- pinocset fn tréf 1. Elöljáró; péká.
vel úgy, hogy a szíjat átvetik az irányzékon. 2. Tábornok; pizsamás. [— Augusto Pino-
(A szíj ezáltal szorosabb lesz, a fegyver a chet tábornok, chilei katonai diktátor].
242
pípí pizsamás
pípí 〈Kifejezésekben a szabálytalanul pirosodik Már ~ a –könyve.
hosszú hajra való utalás〉 (Sza86/88). Vö. pirosszemű fn és mn gúny, tréf 1.
bitliszfejű. [Ti. a π értéke 3,14, a laktanyai Lövészkatona; nyúl. 2. Újonc; ko
fodrász telefonszáma pedig 314 volt]. pasz. ~ állat/nyúl: pej Ua.
pirított ~ magyar: ritk, tréf, gúny Ci- pirostelefonos mn és fn pej,
gány katona; kokeró. gúny Protekciós (katona); hátszeles. Vö.
piros ~ bicikli: gúny a) 〈Kifejezések- piros telefon.
ben a protekcióra való utalásként:〉 Csók. piskóta Szj: Nem ~!: 〈Legtöbbször
Betolja a ~ biciklit; beindult a ~ bicikli: gúnyosan:〉 Ez igen! Derék dolog! Vö.
ritk Felsőbb kapcsolatait előnyszerzés semmi.
céljával használja fel. Mi van, öcsém, be- pislog tn ige Rep A vadászrepülők-
toltad a piros biciklit, mész haza? (Nk84/ nek fényjeleket ad. Hagyd már aludni, hisz
85). ~ biciklin hajt: ritk Nagyon jóban van egész éjjel pislogott! (Pá82).
a felettesével (és ebből számtalan előnye
származik). Tekeri/tolja a ~ biciklit: Híze- pisztoly fn 1. ~, –tártáska! 2. Férfi
leg, törleszkedik; előnyt próbál szerezni; nemi szerv; fasz ( Ju03).
pedálozik. (Az ilyen katonáktól kérdezik pisztolyozás fn biz Közösülés; ak
gúnyosan: Nem dobja le? Ti. a piros bicik- tungolás (Szabsz03).
li a láncot.) b) Protekció; csók. c) pisztráng fn ritk, tréf Újonc; ko
Talpnyaló, hízelgő katona; pedálgép. Vö. pasz. [Mert „árral szemben úszik”].
piroskerékpáros. || Szj: El lehet tolni a ~ pitbull fn 1. Őr; bobi. 2. Kiképző;
biciklit—! smasszer (Szts04). 3. ritk Harckocsizó;
~ telefon: gúny a) 〈Kifejezésekben hákás.
a protekcióra való utalásként:〉 Csók. pite fn Széklet; gitt. Nyom egy It:
Beizzik a ~ telefon: ritk Telefonon előnyt Székel; aknázik. (Db03).
igyekeznek vkinek szerezni. Jött a piros
telefon, aztán a tápos már ment is haza! pityke fn ritk, tréf Őrmester; őrmi.
(Nk84/85). b) Protekció; csók. [— Pityke őrmester, egy rajzfilm szereplő-
~ telefonja van: ritk Protekcióval jut je].
előnyhöz. Vö. pirostelefonos. [— piros pitypang fn ritk, tréf Ejtőernyős,
〈utalás a KISZ- vagy pártkapcsolatokra〉; légi deszantos katona; ejés.
bicikli — pedálozik]. pitypangagyú fn és mn Buta; kö
~ lámpa: Harckészültség; hákáesz (Szts csög (BpPet03).
04). ~ –tártáska! pityu1 fn ritk, tréf Géppisztoly;
pirosfejű –Méteres kékeres ~ tizedes. géppityu.
piroskerékpáros mn és fn ritk, pityu2 fn Előfelvételis katona; tá
tréf, gúny Talpnyaló, hízelgő (katona); pe pos1 (Ka75/76).
dálgép. Vö. piros bicikli. pizsama fn ritk, tréf 1. A táborno-
piroskilences fn Laktanyai fogda; kok nadrágja. 2. gúny Tábornok; pizsamás.
fogszi (Ze). [Piros színű és kilences szá- pizsamás fn (gyak. tsz.-ban)
mot viselő épület a ze-i laktanyában]. Tábornok, a tábornoki kar tagja. [A tá-
pirosnyíl tréf Tűzoltóautó. — ka bornoki egyenruha nadrágján lévő piros
tica. hosszanti csíkról]. — adidasz, agyas1, ha
243
pk. pogácsa
jóskapitány, hullócsillagos, juharleveles, pocokvadász fn ritk Légvédelmi
melegítős, (nagy) manitu, nagykutya, tüzér; légfúró.
nehézvállú, parkettás, pinocset, pizsa pócol tn ige ritk Pihen, henyél;
ma, százezredes, tengerész, vadász. Vö. pihizik. [?— polcol].
keményváll-lapú, csillagközi invázió. pocsolya Szj: A ~ nem azért van,
pk. Ld. péká. hogy kikerüljük, hanem azért, mert esett:
plajbász fn Írnok; tinta (Szk00). Ne kerülje ki a pocsolyát! (Le88/89). Vö.
plakát Szh: Leszakítom az –arcod, Ne kerülje ki—!
mint bolond gyerek a ~ot! pocsolyás fn és mn tréf 1. ritk Parti
plató fn ritk Felső ágy; doberdó1. őrséget adó katona; bobi. 2. Hídépítő
~n alszik: Az emeletes vaságy felső részén (Szts04).
alszik. Szj: ~n kuss!: 〈Az ált. felső ágyon poddzol tn ige ritk (Arcátlanul
alvó újoncoknak:〉 Csend legyen a felső kihívó formában) pihen, semmit sem csi-
ágyon! nál, heverészik; pihizik (Sze82/83). (A
poddzolás tipikusan arcátlan formája ün-
pléhcsacsi fn ritk, tréf Páncélozott
nepségen a drapériával letakart parancsno-
szállító harcjármű; nyuszibusz.
ki asztal alatt aludni vagy hadgyakorlaton
pléhdoboz fn tréf 1. Harckocsi, a harcjármű tetején gatyában sütkérezni.)
tank; háká. 2. Páncélozott szállító harc- Vö. poccol.
jármű; nyuszibusz.
pofa Szj: A Im leszakad; A Im
pléhdobozkapitány fn ritk, tréf lereccsen!; Pof lereccs!: 〈Meglepetés, ál-
Harckocsizó katona; hákás. mélkodás és felháborodás kifejezésére:〉 A
pléhkoporsó fn ritk, tréf 1. Pán- mindenit, még ilyet! Szorítsd a Id, mint
célozott szállító harcjármű; nyuszibusz. a satu!: Csend legyen! Duma kilőve! ~
2. Harckocsi, tank; háká. 3. Önjáró löveg; súlyba!: Ua. Pofád befog’, vagy lehasítom,
önjáró barack. mint a farzsebet!: Elhallgass! (Ma77).
pléhkoporsós fn ritk Harckocsizó Miért nem gyalulta meg a Iját reggel? Mi-
katona; hákás. ért nem borotválkozott? Vö. bokorarcú.
Ne haragudj, hogy a –szavadba vágok, de
pléhsapka fn tréf Rohamsisak; ro
a Idba is vághattam volna… Elugattam a
hambili. kibaszott Immal, hogy –csinálj magad-
pléhszázados fn tréf Főtörzsőr- nak kistestvért!
mester; fatörzs. pofázik K: –Gumi vagyok, ~hatok.
pléhtojás fn ritk, tréf Készételkon- pofon Szh: ~ váglak, hogy oda is be-
zerv; páncélos. csengetsz, ahol még csak alapoznak!; Akko-
poccol tn ige ritk Pihen, semmit ra ~t kapsz, hogy elszállsz, mint a győzelmi
sem csinál, az ágyon heverészik; pihizik. zászló!; Olyan ~t kapsz, hogy a fogaid kör-
[- pócol; ?polcol]. mérkőzést játszanak a szádban a bennma-
pocok fn ritk 1. –Öreg ~. 2. Harc- radásért!: 〈Tréf. fenyegetésként:〉 Vigyázz,
kocsizó katona; hákás. 3. Tüzér; ló. 4. Ve- mert megverlek! (Db95). Vö. betakar.
gyes páncéltörő ütegnél szolgáló katona; pogácsa fn ritk A béempé lőrését
vépécétés. 5. Légvédelmi tüzér; légfúró. lezáró vastag vaslemez (Ze87/88).
244
pógári pörc
pógári fn A laktanyában dolgozó poroltó Szh: –Kevés, mint Zsanán a ~.
civil, közalkalmazott ( Ju03). [— polgári]. porosfülű fn és mn (Frissen bevo-
pók fn 1. R: Azt mondta a légy a nult) újonc katona; kopasz.
~nak, március a legszebb –hónap! 2. Pa- portás fn ritk, tréf 1. Kapu-
rancsnok; péká. Ö: őr~, raj~. [— pk., ügyeletes. — cerkás, kapus. 2. A ka-
hiv. röv.] 3. Ezerlábú ~: Újonc; kopasz
punál őrszolgálatot ellátó katona; bobi.
(Sztk97).
3. Alegység-ügyeletes; belgeci ( Ju03).
Pókember Szj: Már megint a ~ vihog—
rám a sarokból! portyás fn ritk Katonai rendész-
ként járőrszolgálatot ellátó katona; vápos.
pokol fn Kiképzőközpont; termi
nátorképző (Szabsz03). Üdvözöljük önö- postagalamb Szh: Ne –tájékozódjon,
ket a ~ban! mint a ~!
pokrócoz ts ige Egy pokróccal leta- pótkommandó fn tréf Tartalékos
kar és megver. Ik: meg~. állomány. — rambópótló osztag.
polcsi fn ritk, gúny Politikai tiszt; pótló fn ritk, pej Első időszakos ka-
poltiszt. tona; kopasz.
polhelyettes fn A parancsnok po- potri fn (gyak. tsz.-ban) ritk Tiszt-
litikai helyettese; poltiszt. helyettes-növendék, tiszthelyettes-képző
poliészter Szi: Nem vagyok én ~: szakközépiskolába járó katona; gyökér
Nem vagyok én polihisztor. 〈A tiszthelyet- képzős (Szabsz79/80). [— Potrien őrmester,
tesek műveletlenségét kigúnyoló mondás〉. Rejtő Jenő több regényének szereplője].
politikus fn ritk 1. Mi maga, ~?!: pottyantó fn Vécé; mesterállás
〈(Fenyegető) kérdés a (túl) sokat olvasó (Db02).
katonához〉. 2. Politikai tiszt; poltiszt. pozíció fn Szolgálat; szoli. Tetszik
polpisti fn ritk, gúny Politikai tiszt; a karszalagom? Hja, kérem, a pozíció, az
poltiszt (Ze87/88). pozíció… (Szfv98).
polpityu fn ritk, gúny Politikai tiszt; pöcs Szh: Olyan –öreg vagyok, hogy
poltiszt (Ze). már a ~öm is elmeszesedett.
poltáj fn Politikai tájékoztatás, poli-
pöcsöl tn ige 1. pej Akadékoskodik,
tikai foglalkozás. [Hiv. röv.]
kellemetlenkedik; ellenőriz; agyal. 2.
poltiszt fn Politikai tiszt. (Legin- Tétlenkedik; pihizik (Szts04). [Vö. here
kább politikai helyettesként szolgáló tiszt.) vere].
— leninfiú, polcsi, polhelyettes, politi
kus, polpisti, polpityu, róka, vamzer. pöfizik tn ige ritk Pihen, henyél;
pihizik.
pomponos mn és fn (gyak. tsz.-
ban) Pontonhídépítő (katona); hidász. [— pöndölydörr fn ritk, tréf Szellen-
pontonos; szójáték]. — tamponos. tés; alvalagdal.
póniló fn ritk, tréf A 82 mm-es ak- pöpös fn PPS–41 géppisztoly; gép
navető kezelője; kisbuktás. Vö. ló. pityu.
porkavaró fn ritk, tréf Helikopter; pörc hsz 〈Felelőszóként:〉 Igen; rend-
szitakötő. ben van; okszi (Sb85).
245
pörcög pumpa
pörcög ts ige Fölöslegesen beszél; hírnyúl. Menj a prüntyögőkhöz, ha meg
akkor nyilvánít véleményt, amikor nem akarsz hülyülni! (Pá82).
kellene; megmagyaráz (Sb85). prüttyög tn ige ritk Morzejele-
pörgés fn Kapkodás, sietség. Pörgés ket ad le, ill. vesz fel, morzézik; prüntyög.
van, kopaszok! (Szfv98). prüttyögős fn és mn ritk Híradós;
pörget tn ige Önkielégítést végez; hírnyúl.
zsibizik (Db02).
prüttyös mn és fn ritk Rádiós,
pörizik tn ige A pályagéppel játszik, morzézó (katona); hírnyúl.
a zsinórt mutatóujjára fel-, ill. letekeri; pá
lyázik (BpA92/93). PSZH Ld. péeszhá.
pörsing fn ritk, tréf Tábori konyha; puca Szj: Nincs annyi vér a –faszában/
gulyáságyú (Na). [— Pershing, ameri- Ijában, hogy…
kai nukleáris harcászati rakéta; a tábori pufirizsa fn és mn gúny Kövér; vi
konyhának a rakétákra emlékeztető kémé- tamingolyó (BpPet03).
nye van]. pufka fn ritk Géppuska; varrógép
pöszke fn Páncélozott szállító harc- (Db02). [— puska].
jármű; nyuszibusz. [— péeszhá].
puhatestű fn Újonc; kopasz (Szts04).
pöttyös ~ hátú –ebihal.
pukka fn Egyéni lőfegyver, puska;
pp Ld. pépé. asszony (Szabsz03). [— puska].
praktikus K: Se nem célszerű, se nem ~, pukkancs fn ritk 1. Kis méretű,
ellenben roppant –katonás. párna formájú műanyag tasakba töltött
prém Lerántja a ~et az –arcáról. mosószer, sampon; egér. 2. Apró hangjel-
préri fn tréf Gyakorlótér; szöcske2. ző eszköz. 3. Géppisztoly; géppityu.
prérifarkas Kóbor ~: Határőr; kutya. pukkaszt tn ige Székel; aknázik.
priccol tn ige gyak Fél, aggódik, Olyat ~ottam, hogy a budi két kortyból ette
megijed; berinyál (BpA92/93). meg (Db03).
priccs fn ritk Katonai vaságy; dikó. pull fn ritk Az a katona, aki titok-
privatizál ts ige Ellop; benyel (Db03). ban (esetleg a többiek elől eltitkolva) el-
próbálkozik Lehet ~ni!: Azt pró- raktároz, eldug magának vmit későbbi sa-
báld csak meg! (Le85/86). ját használatra; pullos (Er89/90).
próbanéger mn és fn tréf Ci- pullman fn ritk Személyszállításra
gány (katona); kokeró. használt marhavagon; bocipullman.
probléma Egyéni –szocprobléma! pullos fn és mn ritk Az a katona, aki
proletáröntudat Szh: –Kevés vagy, titokban (esetleg a többiek elől eltitkolva)
mint vöröshagymában a ~. elraktároz, eldug magának vmit későbbi
prüntyög tn ige Rep, Hír Mor-
saját használatra (Er89/90). — pull.
zejeleket ad le, ill. vesz fel, morzézik. — puma Szh: –Büdös vagy, mint a ~.
prüttyög. pumpa fn 1. Fekvőtámasz (gyak.
prüntyögő mn és fn Rep, Hír büntetésből csináltatják). 2. Közösülés;
Morzejeleket leadó, ill. felvevő (katona); aktungolás (Nyh02).
246
pumpál Püspökvietnám
pumpál tn ige Fekvőtámaszt csinál pusku fn ritk Fegyver, puska; as�
(Or95). szony (Szh 81/82).
puncikasza fn Borotva; sertebul puszi fn ritk, pej Protekció. || Befo-
dózer (Szts04). lyásos ismerős. Csók.
punciszájú mn gúny Körszakállas; puszinyuszi fn ritk, tréf, gúny Pro-
körbeszőrös. tekciós, vki által protezsált katona; az elöl-
puncs fn Protekció; csók. járó kedvence; hátszeles.
puncsos mn és fn 1. ritk, pej Pro- putri fn Legénységi hálókörlet.
tekciós, ismerőse által/miatt támogatott Most hányas putriban laksz? (Fh89/91). —
előnyökhöz juttatott (katona); hátszeles. boksz, cella, eháká, keltető, majomhor
2. Talpnyaló; pedálgép. da, odú, ól, szauna.
punnyad tn ige Pihen, heverészik, putris fn Egészségügyi katona; tö
semmit sem csinál; pihizik. Vö. sunnyog. kösnővér.
púp fn ritk, tréf Hátizsák; málha
putrizik ige Kibújik a feladat alól;
gyík.
sunnyog.
púposkod ik tn ige Kötekedik,
puttony fn tréf Hátizsák; málha
okoskodik. Az a tirpák őrmester elkezdett
nekem púposkodni, hogy mért nem vágatom gyík.
le a hajam (Fh89/91). putykolás fn ritk Büntetésből v.
púposodik ~ik a váll-lapja: Küszö- avatásként az újonc katona hasának kanál-
bön áll az előléptetése. Nézd, hogy púposo- lal történő ütögetése; kanalazás.
dik a Taki váll-lapja! (Fh89/91). pürrögés Madárhang utánzása va-
puska Szj: –Nehogy (már) a nyúl vi- laki felé, mintegy jelezve az illető madár
gye a It! voltát (Szfv98).
puskázó fn Mesterlövész; mester Püspökvietnám fn Petőfi lakta-
nyúl (Vp03). nya. — Hotel Petőfi. Vö. Petőfi.
247
R
ráakad tn ige Ráakad vmire: 〈Ált. rácsobog tn ige ritk Csalódik fel-
felszólításban:〉 Elkezd vmilyen munkát tevésében, a tapasztalatok hatására belátja
(ált. takarítást) végezni; rázizzen. ~ a fó- vmely dolog (főleg saját elképzelése) ellen-
kára—. kezőjét; rádöbben (Le85/86).
rab Szj: Olyat –teszek, hogy ~ leszek! rácsos fn tréf Laktanyafogda; fog
szi. ~ intézmény: Ua. (Kap03).
rábaszik Szh: ~nak, mint negyven-
ben az egerek!: 〈Ált. elöljáró fenyegetése- rácsusszan tn ige Rácsusszan vmire:
ként:〉 Vigyázzanak, mert pórul fognak ritk Elkezdi a munkát; rázizzen. Csus�-
járni! Vö. megszív. szanj rá a kövezetre! ’Kezdd el a felmosást!’
(Ze84/85).
ráborul ~t a páncél(szekrény) a könyvé-
radar mn és fn Nagy fülű (katona);
re—.
lokátoros.
rábuk ik tn ige Rábukik vmire: radarfülű mn és fn ritk, gúny Nagy
ritk 〈Ált. felszólításként:〉 Elkezd vmilyen fülű (katona); lokátoros.
munkát (ált. takarítást) végezni; rázizzen.
radaros fn Lokátoros; patkány1
~ik a –fókára, ~ik a –csapatzászlóra: El-
(Vp03).
kezdi a felmosást.
radarozik tn ige ritk, tréf Előreha-
ráciccen tn ige ritk Csalódik felte- jolva, fenekét magasan tartva felmosást
vésében, a tapasztalatok hatására belátja végez; fókázik. Nézd, hogy megfiatalodott
vmely dolog ellenkezőjét; rádöbben. Szj: az öreg! Ott radarozik a gyíkokkal (Pá82).
(Majd) ráciccensz!: ritk, gúny Majd meglá- radi fn Újonc; kopasz (Db03). [—
tod, hogy nem úgy van az, ahogy te elkép- radiátor].
zeled!
radiátor fn 1. Szj: Ebből a századból
rácsatlakozik ~ik a –szívócsonkra. mindenki akkor megy haza—, amikor a ~.
rácsipari ~ technikum: ritk, tréf Lak- 2. Lokátoros újonc; újonc (Db03).
tanyai fogda; fogszi. rádiózás fn Az az eset, amikor az
rácsobban tn ige ritk 1. Rácsobban újoncot bezárják egy szekrénybe, bedob-
vmire: 〈Vmilyen (gusztustalan) munkát〉 nak egy pénzérmét, és kívánnak egy zene-
elkezd; rázizzen. Rá lehet csobbanni a számot, amit az újonc elénekel; zenegép
munkára! (Db87). 2. gúny Csalódik fel- (Szts04).
tevésében, a tapasztalatok hatására belátja radír fn ritk, gúny Írnok; tinta.
vmely dolog ellenkezőjét; rádöbben. Vö. radírozik tn ige A linóleumpadlón
csobban2. látható bakancsnyomokat fehér tornaci-
248
rádöbben rájön
pővel eltünteti 〈ált. az újoncokkal való ki- tonai felszerelés megfizetésére kötelez úgy,
tolásként végeztették〉 (Szts04). Vö. pen hogy a tartozásról jegyzőkönyvet vesz fel.
gézik. Vö. hátékáz. Rám hátékáztak egy teljes
rádöbben tn ige Csalódik feltevé gyakorlót! (Nk84/85). [— hátéká].
sében, a tapasztalatok hatására belátja va ráhúz ts ige (tárgy nélkül is) 〈Az
lamely dolog (főleg saját elképzelése) ellen- alakulat jellegéből fakadóan az újoncok
kezőjét. Vö. döbben az arca; a döbbenet kiképzésének befejezéséig vagy fogdabün-
kiül az arcára. Szj: (Majd) rádöbbensz!; tetés miatt〉 a vele egy időben bevonult
(ritk) Rá lehet döbbenni!: 〈Általános hasz- katonáknál tovább szolgál. X napot ráhúz:
nálatú, bármire felelhető hitetlenkedő Rendes szolgálati ideje letöltése után tar-
válaszként is, vagy fölényes reagálásként talékosként X nappal tovább szolgál. || A
valamilyen naiv tervre:〉 Majd meglátod, fogdán töltött napok számával több napot
hogy nem úgy van az, ahogy te elképzel- tölt a leszerelésig. R: Én vagyok az –öreg
ted! Vö. benéz, benő, csobi (hill), döbb, rája, ötven napot húzok rája!
döbbenix, döbi (hill). (Hétvégén haza- ráhúzó fn és mn Az a katona, aki az
megyünk.) Majd rádöbbensz! ’Nem lesz új állomány kiképzéséig az alakulat jellegé-
abból semmi!’ (Szh81/82). — befalcol, ből fakadóan tartalékosként tovább szol-
csobban2, csobizik, csoborog, döbben, gálni kényszerül. [— ráhúz]. Vö. tarcsis.
döbizik, ráciccen, rácsobban, rácsobog,
rádöbizik, rájön, rávakkan, rázizeg, rá rája 1. Szh: –Öreg vagyok, mint a ~.
zizzen, zizzen. R: –Öreg vagyok, mint a ~, hazamegyek/
leszerelek februárba! 2. Utolsó idő-
rádöbizik tn ige ritk Csalódik fel-
szakát töltő, leszerelés előtt álló katona;
tevésében, a tapasztalatok hatására belátja öreg. Iszapszemű (mélytengeri) ~;
vmely dolog ellenkezőjét; rádöbben. Vö.
mélytengeri iszapszemű/öreg ~; öreg
döbizik.
(iszapszemű/villamos) ~; öreg iszap-
rádől ~t a páncél(szekrény) a –könyvére. szemű (mélytengeri) ~; öreg mélyten-
ráér Szj: –Öreg rája nem ér rája. ~ ki- geri iszapszemű ~; (öreg) vén (ten-
csit gyorsabban!: Siessen! Vö. vágta. geri) ~; ráncos szemű öreg ~; tengeri
ráf fn ritk Rádiófelderítő alegység. iszapszemű (vén) ~; vén iszapszemű
ráficcen tn ige Siet, sürgősen el-
(tengeri) ~; vén tengeri iszapszemű ~:
kezd; rázizzen. Rá lehet ficcenni! ’Siessen!’ Harmadik időszakos, utolsó hat hónapját
(Db96). töltő katona; öreg 〈önelnevezésként is〉.
Vö. iszapszemű, öreg, vén. Szj: Én, csíkos
ragacs fn 1. ritk Első időszakos ka- hátú kismalac, kérek –engedélyt az iszap-
tona; kopasz. 2. Fenyítés, kimaradás meg- szemű Iktól a makkosba becsörtetni!
vonása; laktanyafogság; helybetopi.
rajgóré fn ritk, tréf Rajparancsnok;
ragaszt tn ige A laktanyából való rajpéká. Vö. góré.
hétvégi eltávozást megvonja; befékez.
rájön tn ige Csalódik feltevésében,
ragasztás Szh: Olyanok, mint a –han- a tapasztalatok hatására belátja valamely
gyák ~ után. dolog (főleg saját elképzelése) ellenke-
ráharap ~ a –horogra. zőjét; rádöbben. Az üti azt akarta, hogy
ráhátékáz ts ige Ráhátékáz én mossak fel, de aztán rájött! (Nk84/85).
vkire vmit: Az elvesztett, megrongált ka- Szj: Majd rájössz!: 〈Általános használatú,
249
rajpéká rávezet
bármire felelhető hitetlenkedő válaszként rárippan tn ige ritk 〈Ált. felszólí-
vagy fölényes reagálásként vmilyen naiv tásokban:〉 Elkezd vmilyen munkát végez-
tervre:〉 Majd meglátod, hogy nem úgy ni; rázizzen. Elvtikéim, lehet rárippanni!
van az, ahogy te elképzeled! Maj’ rágyössz, ’Kezdjék el a kiadott feladatot!’ (Sze85/86).
maj’ rágyössz, maj’ rágyössz, ha nem gyössz rászakad tn ige ritk 1. ~t a páncél
rá, maj’ rádöbbensz! (Szh83/85). (szekrény) a –könyvére. 2. Rászakad
rajpéká fn Rajparancsnok. Vö. péká. vmire: Elkezd vmilyen munkát végezni;
— erpéká, gladiátor, rajgóré, rajpók. rázizzen. Rá lehet szakadni a textilre!
rajpók fn Rajparancsnok; rajpéká. ’Moss fel!’ (Er86). Szakadjon rá a felmo-
sórongyra! ’Kezdjen el felmosni!’ Rá lehet
rákacsint Szj: A –mesterlövész kacsint-
szakadni a retyóra! ’Menj vécét takarítani!’
son rád!
(Nyb87). Szakadj rá a –fókára!: Kezdj
rakasz fn tréf Szakasz. [— rakasz el takarítani! Gyerünk öcsém, rá lehet sza-
’lőszertartó’]. kadni a vécére/folyosóra! ’Kezdd el a vécé/
rakaszvezető fn tréf Szakaszveze- mosdó takarítását!’ (Or95).
tő; szakszi. rátekeredik Szj: Tekeredj rá a textil-
rakéta fn 1. Szj: –Öreg csocsesz/csó- re!: ritk Kezdd el a felmosást! Vö. ráziz
ka/ember nem ~! R: –Öreg baka nem ~, zen.
lusta, mint a teknősbéka; –Öreg cápa nem rátermett ~ katona: ritk, tréf Újonc;
~, száguld, mint a teknősbéka; –Öreg csóka kopasz. [Ti. felmosórongyra, vödörre ter-
nem ~, ballag mint a teknősbéka; –Öreg mett].
ember nem ~, | mászik/ugrik, mint a tek-
rátesz Rátették a páncélszekrényt a
nősbéka; —| sokkal inkább teknősbéka;
–könyvére.
–Öreg sas már nem ~, mászik, mint a tek-
nősbéka. 2. tréf Tisztítószer. rávakkan tn ige ritk Csalódik
feltevésében, a tapasztalatok hatására be-
raketta fn ritk, tréf Rakéta (Er88/89).
látja vmely dolog (főleg saját elképzelése)
rambó fn 1. (gyak. tsz.-ban) Szerző- ellenkezőjét; rádöbben. Szj: Majd rá-
déses katona; boci. 2. Nagy termetű kato- vakkansz!: ritk, pej 〈Általános használatú
na; dögtestű (Vp03). hitetlenkedő vagy fölényes reagálásként:〉
rambóképző fn Kiképzőközpont; Majd meglátod, hogy nem úgy van az,
terminátorképző (Kap03). ahogy te elképzeled!
rambópótló ~ osztag: tréf Tartalé- ráver Szh: Rád verek, mint Zorán a
kos állomány; pótkommandó. gitárra!: Vigyázz, mert megverlek! Vö. be
rambótréning fn tréf Alapkikép- takar.
zés; keltető. rávezet ts ige Beláttatja vkivel ere-
ránt –Csőre ~. deti feltevésének helytelenségét; (kegyet-
lenül) megtanítja, bebizonyítja neki az
rányi fn Nő; muff. [— argó — cig.
igazságot; móresre tanítja. Rávezettem a
rānji ’úrnő’ (Vek. 139)].
kopárokat, hogy mi az a sikamika! (Nk84/
rapszi fn Sorállományú gépkocsi- 85). Szj: Majd rávezetlek!: 〈Általános hasz-
vezető; kuplunggyilkos (Kfh71) nálatú, bármire felelhető hitetlenkedő
ráránt tn ige Önkielégítést vé- válaszként is, vagy fölényes reagálásként
gez; zsibizik. vmilyen naiv v. sértőként értelmezett ki-
250
rázizeg répakombájn
jelentésre:〉 Majd megmutatom én neked, redvás mn Koszos; dzsuvás (Db95).
hogy nem úgy van az, ahogy te elképzeled; refes ritk, tréf fn Fogdabüntetését
majd móresre tanítalak! töltő katona; fogszis. [— szleng ref( f )es
rázizeg tn ige ritk Csalódik felte- ’büntetett előéletű’ — rendőri felügyeletes].
vésében, a tapasztalatok hatására belátja refi fn Rejtett figyelő (Szk97/98).
vmely dolog (főleg saját elképzelése) ellen-
kezőjét; rádöbben (Le85/86). régész fn 1. Olyan –öreg vagyok,
hogy hozzám nem is orvos jár, hanem ~.
rázizzen tn ige 1. Csalódik felte- (További változatait ld. öreg alatt.) ~(ek)
vésében, a tapasztalatok hatására belátja járnak hozzá; ~t hívnak hozzá: Már csak
vmely dolog (főleg saját elképzelése) el-
néhány napja van a leszerelésig; vö. öreg
lenkezőjét; rádöbben. Szj: (Majd) ráziz-
alatt. 2. ritk, tréf Orvos 〈amikor öregka-
zensz!: 〈Általános használatú hitetlenkedő
tonát gyógyít〉; mengele.
vagy fölényes reagálásként, válaszként:〉
Majd meglátod, hogy nem úgy van az, reggel R: Jó ~t, elvtársak, vége van
ahogy te elképzeled! 2. Rázizzen vmire: az éjnek, nyolcvanöt napra ébredtek a –vé-
〈Ált. felszólításban:〉 Elkezd valamilyen nek!; Jó ~t, jó ~t, vége van az éjnek, kerek
munkát (ált. takarítást) végezni. Zizzenj hatvan napra ébredtek a –vének!; Jó ~t,
rá!: (Nagyon gyorsan) csináld meg! Le- jó ~t, ébrednek a medvék, tökön szúrnám
het rázizzenni a folyosóra! ’Takarítsd fel a magam, ha én kopasz lennék!; Jó ~t, jó
folyosót!’ ~ a fókára: Elkezdi felmosni a ~t, ébrednek a méhek, 50 napra ébredtek az
követ. Rá lehet zizzeni a fókára!: Moss fel! augusztusi vének; Jó ~t, honvédek, vége
— nekibuhan, nekizizzen, nekizuhan, van az éjnek, 56 napra ébredtek a vének. A
ráakad, rábukik, rácsobban, rácsusszan, többieknek ( fél hat van,) ébresztő fel!;
ráficcen, rárippan, rászakad, rázuhan. Ébredj, –kopasz, itt a ~, megint kevesebb
Vö. rátekeredik, zizz1. lett eggyel!: 〈Az ügyeletes reggeli ébresztő-
rázuhan tn ige Rázuhan vmire: kor kiabált szövege〉.
ritk 〈Ált. felszólításban:〉 Elkezd vmilyen rejszmatyi fn Önkielégítésen raj-
munkát (ált. takarítást) végezni; rázizzen. takapott katona (Börs67). Vö. zsibis.
Lehet ~ni a –fókára! remete fn ritk, tréf Egyszemélyes
recseg tn ige Megtörik, lelkileg ös�- szolgálatban levő katona.
szetörik; megmakkan (Bö-Börs95/96). rénós ~ bakancs—.
reccsenés fn Megrázkódtatás (Bia
répa fn Berázza a It: Hőr Határőr a
94). Vö. be/megreccsen.
honvédeknek (azaz a nyulaknak) bosszan-
recska fn Önkielégítés; marokmarcsa. tásként filcből, szivacsból készült répát
recskaanyag fn Önkielégítés; ma mutogat. Hazafelé a vonaton beráztuk a
rokmarcsa (BpA92/93). répát a nyulaknak! (Fh89/91).
recskázik tn ige Önkielégítést vé- répagyalu fn 1. ritk, gúny Lövész-
gez; zsibizik. katona; nyúl. 2. Gyalogsági harcjármű;
redikül Ld. retikül. nyuszibusz.
redva fn 1. fn Kosz; dzsuva (Db95). répakombájn fn ritk, tréf, gúny
2. ritk, pej Gép, gépjármű, harcjármű. 1. Lövészkatona; nyúl. Vö. káposzta
[—redvás]. kombájn. 2. Hőr A Magyar Néphadsereg
251
réparágó ridikül
állományába tartozó katona; réparágó. rezeg tn ige ritk Vezetési gyakorla-
3. Gyalogsági harcjármű; nyuszibusz. ton vesz részt a Rezi község melletti gép-
réparágó fn tréf, gúny 1. Lövészka- kocsi-gyakorlópályán (Ma84).
tona; nyúl. 2. Hőr A Magyar Néphadsereg rezsó fn Hőr Útlevelek vizsgálatá-
állományába tartozó katona. — nyúl, ré hoz használt, régi típusú UV-lámpa (Fh89/
pakombájn. 91). [Egyik jellemző tulajdonsága az volt,
répazabáló fn tréf Lövész; nyúl hogy igen hamar átforrósodott].
(Szts04). Rhodesia Ld. rodézia.
repeta Szh: –Kevés, mint lágerben a ~. riad tn ige ritk Riadózik, riadót hajt
repkó fn Repülőszeszből (a repülő- végre. Holnap riad a hírszázad ’Holnap ri-
gépek, helikopterek, radarok tisztítására, adó lesz a híradós századnál’ (Ma84).
egyes alkatrészeihez való műszaki alkohol- riadóstoki fn Szabálytalanul, heve-
ból) hígított szeszes ital; szeszkó. nyészve összehajtogatott ruházat (vö. sto
reptér fn tréf Nagyobb alapterületű ki (I. 2.), Balaton szelet). [A zubbonyból
helyiség, amit (rendszerint) fel kell mosni nem veszik ki az inget, a nadrágból a szíjat,
(ált. az ebédlő és/vagy az ún. nagyfolyosó). hogy riadó esetén gyorsabban lehessen öl-
— repülőtér. Vö. csótányos. tözni].
repülő Szj: –Nehogy már a csík húzza riadt fn és mn gúny Újonc; kopasz
a ~t! (Vp03).
repülőcsuri fn ritk, gúny Sorállo- riadtarcú fn és mn ritk, gúny Újonc;
mányú tiszthelyettes; rigó. Vö. csúró. kopasz.
repülőtér fn ritk, tréf Nagyobb riadtképű fn és mn ritk, gúny Újonc;
alapterületű helyiség, amit fel kell mosni kopasz. Nézd azt a riadtképűt! Hogy tán-
(az ebédlő és/vagy az ún. nagyfolyosó); coltatja a fókát! (Pá82).
reptér. riadtszemű fn és mn gúny Újonc;
részeg Szj: ~, vigyázz!: ritk, tréf kopasz. (Felsőágyas) ~ kopasz rüszü állat;
Részleg, vigyázz! [Szójáték]. ~ felsőágyas; ~ kopasz gyík: Ua.
reszel tn ige Reszel vkinek: ritk Bün- ribizli fn 1. Szh: Te olyan –kopasz
tetést oszt; (meg)szívat. ~tek neki: ritk vagy, mint a hámozott ~. 2. Újonc; ko
Megbüntették, pórul járt. pasz. Hámozott ~: ritk, tréf, gúny Ua.
réti ~ néger—. rics fn Hőr 1. Riadócsoport: külön
leges határeseményekhez kirendelt 3-4 fős
retikül fn ritk, tréf 1. (ridikül, redi
raj. — ricscsoport. 2. Riadó. Vö. hákáesz.
kül) Kimenő táska. Hadi ~: Ua. 2. Harci
Ébresztő, rics van! (Or91).
~: ritk Gázálarctáska; szimatszatyor. Ö:
vegyi~. 3. Kézi rádió adó-vevő; bohócrá ricscsoport fn Hőr Riadócsoport;
dió (Fh89/91). rics (Aszö-Rf 82/84).
rettenetes Bizei ~: Olcsó szeszes ital, ricskutya fn Hőr A riadócsoport
házi pálinka; szeszkó (Ma84). [— Bize, tagja (Fh89/91).
Marcalihoz csatolt Somogy megyei tele- ricslámpa fn Hőr Riadólámpa (Or
pülés]. 91). — buzilámpa.
rézbőrű fn és mn Cigány; kokeró. ridikül Ld. retikül.
252
rigó robbantott
rigó fn 1. Sorállományú tiszthelyet- rinyafüzet fn Kérelemfüzet (DbK).
tes v. zászlós (ált. egyetem v. főiskola elvég- — rinya.
zése után behívott, majd tartalékos tiszti rinyagép fn 1. Panaszkodó alak.
iskolát végzett katona) 〈jelzői használat- 2. pej Túlságosan óvatos, félős katona.
ban is〉. ~ őrmester. Szj: Hány –napod Vö. gép1, rinya. — gittes, makker, zizi1.
van, kis ~? Millió, millió. — fészekjáró, rinyál tn ige 1. Fél; fosik. Ik: be~.
repülőcsuri, rigodon, rigolettó, sárgalá 2. Panaszkodik. — kampalyog. [—
bú, sárgarigó. Vö. gyökér. [— sárgarigó]. rinya].
2. ritk Katonatiszti főiskolát végző hallga-
rinyasisak fn ritk, tréf Rohamsi-
tó. 3. Tartalékos katona; tarcsis.
sak; rohambili. Vö. cidribili, majrékalap.
rigodon fn ritk, tréf Sorállományú
rinyavas fn ritk A jobboldali ülés
tiszthelyettes v. zászlós; rigó. [Szójáték].
előtti kapaszkodóvas az autóban (DbK).
rigófüttyös fn Vécé; mesterállás Vö. majré.
(Db02). rinyázik tn ige Fél; fosik. [— rinya].
rigolettó fn tréf Sorállományú tiszt-
ritmusérzék Szh: –Kevés, mint dobos-
helyettes v. zászlós; rigó. [— Rigoletto; szó- tortában a ~.
játék].
rizikó Szi: Egyetemisták, én nem va-
rihálás fn Közösülés; aktungolás gyok egy –szadizmus, de rábasznak, az
(Db03). ~! Én nem vagyok egy –volumen, de hogy
rikárdó fn Vattás télikabát; miká maguk szívni fognak, az ~!
dó (Szts04). robban ~ a centi: 〈Elérkezett a
riki fn ritk Riadókiértesítés. leszerelésig hátralevő százötvenedik nap,
rikis mn és fn Riadókiértesítő (ka- amikor〉 levágják az első centidarabot. ~
tona). az ötven/száz/százötven: A leszerelésig
hátralevő ötvenedik/századik/százötvene-
ringató fn Terepimitátor; olyan
dik napot jelképező centidarabot (ünne-
szerkezet, mely az álló harckocsit (a lőté-
pélyes körülmények között) levágják. Ld.
ren) úgy mozgatja, mintha terepen halad-
még centi alatt.
na; hákáringató.
robbantott ~ budi: ritk, pej Rend-
ringlispíl Szj: Mi maga, ~?!: ritk,
kívül koszos, ürüléktől eldugult vécé.
tréf Ne forgolódjon a sorban, álljon kato- ~ csirke: 〈Rendsz. apróra vágott, csont-
násan! Vö. brékel. szilánkos, a csirke egyik részével sem azo-
rinya fn 1. Félelem, aggodalom. nosítható〉 csirkehúsból, csirkeaprólékból
Beindul a ~: Elkezd félni. Szj: Ketten készült étel: a) Szakácsok főzte, bármilyen
vannak/voltak őrségben/szolgálatban: ő baromfiból készült étel (pörkölt, töltött
meg a ~: Fél(t) a szolgálatban, ill. a szol- csirke, raguleves stb.); utászcsirke. [A
gálattól (DbK). — gitt, kula, zizz2. 2. ritk szakácsoktól szokták is kérdezni: Mi van,
Gerinctelen magatartás (DbK). 3. Kihall- fiúk, aknára zavartátok a tyúkállományt?
gatás (DbK). — cumi, észosztás, valla (Ma81/82).] b) ritk Tyúkpörköltkonzerv.
tás. 4. Kérelemfüzet; rinyafüzet (DbK). ~csirke-leves: A felengedés előtt bárddal
5. ritk Kedvezmény; eltávozás, kimaradás; szétaprított fagyasztott csirkéből készült
vö. eltáv, kimarcsi. leves (Bö-Börs95/96). ~ hús: Csont-
253
robokacsa rollerezik
szilánkot is bőven tartalmazó húsétel. ~ rohambili-időszak fn tréf Alap-
leves: ritk Húsleves, csirkeaprólék-leves. ~ kiképzés; keltető.
terminátor—. rohambodega fn Híradókocsi
robokacsa fn Alakiatlanul mozgó (Szfv98).
katona; alaki toprongy. [— Robokacsa, a rohambogár fn Olyan katona, aki
„Kacsamesék” c. rajzfilmsorozat egyik sze- mindent lassan csinál (Szts04).
replője]. rohamedény fn tréf Rohamsisak;
robotember fn tréf Alakiatlanul rohambili (Szabsz03).
mozgó katona; alaki toprongy. rohamsipka fn Rohamsisak; ro
rockegyüttes Szj: Melyik ~ben ját- hambili.
szik (a katona)?: Miért ilyen hosszú a haja? rohan Hagyja a –futást, ~jon!
(Vágassa le!) rohansipka fn Rohamsisak; ro
rockzenész Szj: Mi maga, ~?!: Mi- hambili.
ért ilyen hosszú a haja? (Vágassa le!) róka fn ritk 1. –Öreg ~. 2. pej Poli-
rodeó fn ritk Dühöngés, tombolás, tikai tiszt; poltiszt.
a körletben lévő dolgok borogatása. rokk fn ritk Zene; blúz. –Nyomat-
rodézia fn 1. A katonák egy cso- ja a ~ot. [— rock].
portjának rémuralma, a többiek megfé- rokka fn 1. Hízelgés, (mások ro-
lemlítése; csikágó. 2. Bosszúság, kelle- vására történő) előnyszerzés; pedálozás.
metlen, megalázó helyzet; szívás. 3. Ilyen Nyomatja— a It. Édesanyám, nem perdül
helyzetbe juttatás, büntetés, kitolás; szíva a ~!: gúny 〈A társak csúfolódása, ha valaki-
tás. 4. Takaríttatás, nagytakarítás, sikálás; nek〉 nem sikerül hízelgéssel előnyt szerez-
sikamika. || ritk A takaríttatás második nie (Le85/86). [Szapphó híres verssorának
fokozata, a felmosásnál alaposabb taka- idézése]. 2. Talpnyaló, hízelgő, előnyszer-
rítás; vö. kocsedó, vityapuszta, gamás zésre törekvő katona; pedálgép.
(Ma85/86). rokkagép fn pej Talpnyaló, hízel-
rohad R: Itt hagyom a –fegyverem, gő; (mások rovására) előnyt szerző katona;
~jon a testeden! –Fegyverem átadom, ~jon pedálgép. Vö. gép1.
a válladon! rokkás mn és fn pej Talpnyaló, hí-
rohambili fn Rohamsisak. zelgő; (mások rovására) előnyt szerző (ka-
— acélbili, acélsvájci, bigyó, bili, bimbi, tona); pedálgép. [— rokkázik].
bimbó, bogrács, bogyó, bömbölő, bubi, rokkáz(ik) ige 1. tn pej Hízeleg,
buffkalap, bukó, bukóbili, bukósisak, törleszkedik a feljebbvalójához; (mások
bummbili, cidribili, fazék, harci bili, ke rovására) előnyt igyekszik szerezni; pedá
ménykalap, kobak, kotla, kotli, kupak, lozik. 2. ts ritk Fényesít, tisztít. Ik: ki~.
majrébré, majrékalap, majrékupak, mo rollerezik tn ige ritk, pej Hízeleg,
fémbili, mofémkalap, mofémsvájci, ólom törleszkedik a feljebbvalójához; (mások
bili, pléhsapka, rinyasisak, rohamedény, rovására) a maga önző céljainak igyekszik
rohamsipka, rohansipka, sisak, tökfedő, megnyerni vkit; helyezkedik; pedálozik.
vasbili, vaskalap, vassapka, védősisak, Nem kéne úgy rollerezni, elkopik a lábad!
zöldbukó. (Fh89/91).
254
roló rüszi
roló Még jövőre is itt fogod/fog játok röttyintő fn Vécé; mesterállás
húzni a BM-nek a ~t!: Hőr 〈Öregkatonák (Szts04).
újoncokat ugrató kiszólása, utalva az útle- rövid ~ eltáv—.
vélkezelő-fülkék átjáróit elzáró redőnyök-
rövidhajú fn és mn Újonc; kopasz.
re:〉 Nagyon soká fogtok ti még leszerelni!
(Fh89/91). RPG Ld. erpégé.
roncstelepőr tréf Telephely-ügye- r. pk. Ld. erpéká.
letes; garázsüti (Db02). rsz. Ld. eresz.
roncstemető fn tréf Telephely, han- RT Ld. erté.
gár; csapatmúzeum. r. tea Ld. ertea.
rongyos fn ritk, tréf Ezredes. [— Rubik-kocka Szh: Annyi –napod van,
szleng rongy ’ezerforintos bankjegy’; vö. mint In/Iban a variáció(k).
kilós, lepedő]. — csillagvadász, lepedő,
rúg Szh: Hasba ~lak, oszt úgy meg-
tejút, zsoldos.
hajlasz, mint az U szög!; Úgy seggbe
roppanó fn Katonai bakancs; sur ~lak, hogy leolvasod a Göncölszekér alváz-
ranó (Bgy95). számát!: 〈Fenyegetésként:〉 Megverlek!
rotringman fn Írnok; tinta (Szk00). Úgy seggbe ~om, hogy | lesöpri a Hadak
[< Rotring, írószer márka × ang. man ’ember’]. útjáról a lószart!; —| zúgva száll, mint a
rovancs fn Az egyéni katonai fel- győzelmi zászló!: Vigyázzon, mert megve-
szerelés (ritkábban a raktárkészlet) meg- rem! Vö. betakar. [Vö. „Zúgva száll, mint
létének ellenőrzése, leltár. (A személyek el- a győzelmi zászló, hősi híred, a sok büszke
lenőrzésekor a katonák egy pokrócban az év” (a Szovjet Hadsereg jubileumi induló-
összes holmijukat leviszik az udvarra, ott jának első sora)].
szétpakolnak, és a különböző tárgyakat a ruhanagyker fn tréf Ruházati
csalás elkerülése végett mindenki egyszer- anyagraktár (Pé03).
re mutatja fel. A holmiját cipelő katonától
ruszki ~ eltáv—/kimenő. –Tisztacsere
szokás megkérdezni csipkelődve: Mi az,
nincs szekrényed? Szh81/82). ~ módra. Szh: Olyan, mint a ~ kölni—: egy
csepp is elég belőle.
rovancsol ige 1. ts Ellenőrzi a fel-
ruszkicsoda fn tréf ZIL típusú te-
szerelés meglétét, leltároz; rovancsot tart.
2. tn Felszerelése ellenőrzésén, leltározásá- herautó; benzintemető.
ban részt vesz. rühő fn ritk, gúny Újonc, első
rozmár –Öreg ~. Szj: –Öreg ~ bele- időszakos katona; kopasz [— rüszü ’ua.’].
szar már! –Öreg ~ nem dolgoz/fókáz/sza- rühőci ritk, gúny fn Újonc, első
roz/szoroz/szopoz már! időszakos katona; kopasz.
rozsda fn Gépjármű. rühőke fn ritk, gúny Újonc, első
röfi fn ritk, gúny Konyhai kisegítő időszakos katona; kopasz.
munkás; csellós. Vö. konyhamalac. rügy fn ritk, gúny Újonc; ko
röhögés Szh: Olyan a ~e, mint a pasz.
lóharapás: ritk, tréf v. pej Kellemetlen, har- rüszi fn ritk, gúny Újonc; kopasz.
sány nevetése van. ~ gyík: Ua. [— rüszü].
255
rüszmeteg R. 1-es
rüszmeteg fn ritk, gúny Újonc; kopasz/sivár ~: pej Ua. Ezernapos ~ gyalo-
kopasz. [? — rüszü × gyermeteg]. gos—. Ö: anti~. 2. 〈Kedélyesen lenéző
rüsszent ts ige Pörgő centivel vala- v. megvető megszólítás〉; dzsakomó. 3.
kit (elsősorban újoncokat) megüt (Bia94). Ellenszenves, megvetett; geci. 4. Bolond,
[— rüszü ’újonc’]. hülye (ember); köcsög. 5. pej Hivatá-
rüsszög tn ige ritk, pej 〈Elsősorban sos tiszthelyettes-hallgató; gyökérképzős
újoncoknak az öregkatonákkal szembe- (DbK). 6. pej, ritk Tiszthelyettes; gyö
ni „tiszteletlen” megjegyzéseire mondva:〉 kér. 7. Szerencsétlenkedő, ügyetlenke-
megjegyzést tesz, ellentmond; megma dő, esetlen; topa (Szk00).
gyaráz. Ne rüsszögjél, sivár gyík, sikáld fel rüszütej fn ritk, tréf Takarítószer
a folyosót! (Fh89/91). (ált. Ultra); hó.
rüszü fn és mn 1. gúny Újonc; R. 1-es ~ megfigyelő 〈A szakny-i szó
kopasz. (Szar) ~ állat; (ritk) ~ vadállat, magyarázata:〉 Eredj, fiam, és figyeld meg!
( felsőágyas riadtszemű) kopasz ~ állat; (DbK88).
256
S
sajt Szh: –Kevés (vagy), mint | Cam- sápadtarcú mn és fn tréf Fehér bő
ping ~ban a sátorrúd/sátorvas; —| Maci/ rű (katona). Vö. rézbőrű. — hipóreklám.
Mackó ~ban a brummogás; —| Mese ~ban sapka Szj: Ugorjon (be) a Ija alá!:
a mesemondó; —| Turista ~ban a hátizsák. ritk, tréf Tegye fel a sapkáját! Vö. eldug.
sakál fn 1. –Öreg sivatagi ~. 2. ritk Vedd le a It, vagy kirúgom alóla a fejed!:
Látogatáskor, szabadnapról visszajövők ér- Vedd le a sapkát! R: Sír az öreg ~(Gja),
kezésekor élelem után szaglászó potyázó. kopasz/(ritk) sivár lesz a gazda(Gja): 〈A
Ezerszer mondtam, hogy a sakálokat meg hamarosan leszerelő öregkatona többieket
hajtsátok el! (Fh89/91).
bosszantó rigmusa〉. Vö. ágy. Ö: bakter~,
sakálkod ik tn ige ritk Látogatás- bocskai~, brezsnyev~, muszka~, pléh~,
kor, szabadnapról visszajövők érkezése úttörő~, vas~.
után élelemre vadászik, potyázik. Ha-
ver, húzzál a gecibe, ebben a körletben ne sárga ~ kacsa—.
sakálkodjál! (Fh89/91). sárgahasú ~ zöldpikkelyes: ritk, gúny
sakk Szj: Adjon ~ot!: ritk, tréf Mos- Újonc; kopasz. Vö. gyík1.
sa fel a folyosót! Vö. sakkozik, fókázik. sárgalábú fn és mn 1. ritk, tréf Sor-
sakkozik tn ige A (fekete- állományú tiszthelyettes v. zászlós; rigó.
fehér) kockás kövű v. padlócsempés helyi- [— sárgarigó]. 2. Tolna megyei (katona)
séget (ált. a folyosót) felmossa; fókázik. 〈a somogyiak szóhasználatában:〉 (Ma). [A
Ik: ki~. somogyiak magyarázata szerint állítólag a
sakktábla fn ritk, tréf A felmosan- tolnaiak megtaposták a teherautóra rakott
dó helyiség padlója (leginkább a kockakö- tojást, hogy több férjen rá].
ves folyosóé). sárgarigó fn tréf Sorállományú
sakktörlő fn Felmosórongy (mel�- tiszthelyettes v. zászlós; rigó. [A váll-la-
lyel a sakktáblához hasonló követ felmos- pon húzódó sárga csíkról és a sapka sárga
sák); fóka. Vö. sakkozik. zsinórjáról].
saller fn ritk, tréf Pofon, ütés. sárhányó fn ritk, tréf Hajkivágás
Kap egy ~t: 〈Ált. E/2-ben fenyegetésként:〉 a fülnél. — csepelsárhányó, dakkerék,
Megverik, megütik. Lenyom/rátesz egy
sárvédő, uralsárhányó, uralsárvédő.
~t: 〈Ált. fenyegetésként:〉 Megüt, megver;
betakar. — lángos. sárkányszerelő fn ritk, Rep A re-
sámli Szj: Nem ~!: ritk 〈Legtöbb- pülőgép hajtóművének szerelője.
ször gúnyosan:〉 Ez igen! Derék dolog! sárvédő fn ritk, tréf Hajkivágás a
(Le85/86). Vö. semmi. fülnél; sárhányó.
257
sas sertebuldózer
sas fn ritk, tréf 1. –Öreg ~. 2. De- segghely fn ritk, tréf, gúny Lak-
szantos (ejtőernyős) katona; ejés. 3. Repü- tanyai gyengélkedő, segélyhely; gyengusz.
lős. 4. Hőr Februárban leszerelő határőr [Szójáték].
(Fh89/91). segély Éhenhalási ~: tréf Illetmény;
sasfészek fn ritk, tréf Őrtorony; zsold (Db03).
torony. semmi ~ perc— alatt. Szj: Nem ~!:
sáskahad fn Hivatásos állomány 〈Legtöbbször gúnyosan:〉 Ez igen! De-
(Vp03). Vö. keményváll-lapos. rék dolog! Vö. piskóta, sámli. ~ nem
saskula fn 1. Szh: Úgy összeesett, volt: 〈Gyakori válaszformula, ha valaki azt
mint a lehullott saskula!: A fáradtságtól akarja kifejezni, nem érdekli, amit mond-
összerogyott. 2. Nagyon fáradt ember. Ne tak neki〉. Takaríts ki! — Semmi nem volt.
legyél már saskula! ’Nem takarítok’ (BpA92/93).
sasol ts ige Figyel, néz, nézelődik. senki 1. Szj: (Micsoda?!) Senki se-
Mit sasol, katona? ’Mit néz, miért áll itt?’ hova! (ritk. Sinki sihova!); Senki sehova:
(BpA92/93). — biluxol. mindenki stokira!: 〈(Főleg kiképzési idő
sasszem fn 1. ritk, tréf Őr; bobi. utáni) eltávozási szándék elfojtására〉 (Nk).
2. tréf Mesterlövész; mesternyúl. 2. fn (gyak. tsz.-ban) ritk A légvédelmi
rakétaalakulat katonája (Ta). Átmegyek a
sátor ~ban ébred: ritk, tréf Reggeli
senkikhez filmet nézni (Ta82/83). [Ugyanis
erekcióval ébred.
senki nem tudott róluk semmit].
sátorrúd fn 1. Szh: –Kevés (vagy),
senyhe fn és mn Rossz, hitvány;
mint Camping sajtban a ~. 2. ritk, tréf,
igénytelen (Eg96).
szép Hímvessző; fasz. Vö. sátor alatt.
serc fn Lelepleződés, lebukás; buk
sátorvas Szh: –Kevés (vagy), mint Cam
ta1 (Fh89/91). Vö. megsercen.
ping sajtban a ~.
sereg fn A Magyar Néphadsereg.
satu fn 1. Szj: Szorítsd a –pofád, mint
a ~! 2. Bakancs; surranó (Szk00). seriff fn 1. Szolgálatban lévő hivatá-
sos katona. Vö. keményváll-lapos. 2. ritk
Savaria Ld. Szavária.
Alegység-ügyeletes; belgeci. Ö: nyúl~,
sávoly Ld. zsávoly. nyuszi~.
sec ~ perc— alatt. sernevál fn ritk, tréf, gúny 1. Sertés-
segédalhonvéd Kisegítő ~: ritk, tréf, nevelő telep a laktanyai ételhulladék hasz-
gúny Nagyon rossz katona; alhonvéd. nosítására. [— Sernevál, sertéstenyésztéssel
segg Szj: Még az –ejtőernyőzsinór sem foglalkozó vállalat]. — dékörlet, denáj,
vált le a ~éről. Szh: Úgy ~be –rúgom, disznókörlet, disznóöböl, dzseliszton
hogy | lesöpri a Hadak útjáról a lószart!; park, sertéskörlet. 2. A vigyázzmenet
—| zúgva száll, mint a győzelmi zászló!; gyakorlása (Ma84). Riói ~: ritk, tréf Ua.
Úgy ~be –rúglak, hogy leolvasod a Gön- (Ma84). [— a gyakorlásra használt beton-
cölszekér alvázszámát! út a sernevál mellett volt — riói karnevál;
seggbekuki fn ritk, tréf Olyan szójáték].
helyzet a sorban álláskor, amikor vki túl sertebuldózer fn ritk, tréf Borot-
közel áll a másikhoz; hőmérőzés. va. — puncikasza.
258
sertéskörlet simafejű
sertéskörlet fn A laktanyának az a posnak szét (beegerez, eltapossa az ege
része, ahol a zászlóalj ellátására tartott ser- ret). Ezután lavórban, vödörben, esetleg a
tések óljai álltak; sernevál (Or91). tűzcsapot megnyitva (elszabadul a boa)
séta Ebéd utáni ~: ritk, gúny Délutá- nagy mennyiségű vizet visznek, engednek
ni gyakorlatozás. Lemegy Ira: ritk Őrszol- a takarítandó helyiségbe (beönt, kígyó
gálatban az őrtorony körüli járőrözésre zik). Az újoncok feladata gyökérkefével
indul. (százlábú) esetleg ritk. köröm- v. fogkefé-
sétalap fn ritk Másik (al)egységbe vel alaposan felsikálni a padlót, míg nem
kerüléskor átvitt okmányok. habzik (térdig ér a hab). A munka nehe-
sétálóbajnok fn ritk, tréf Az őr- zítése végett seprűvel előre fel lehet verni a
séget felvezető tisztes, felvezető. Vö. kis/ habot (habosít). A munka befejezésekép-
nagykörös. — felvezér, kilométeróra. pen a habos vizet feltörlőronggyal vödörbe
sétáltat ~ja az –óriáskígyót. kell felszedni, és a padlót lehetőleg száraz-
ra törölni, mert ha később szárad, a bő-
s. hús Ld. eshús.
ven használt takarítószertől foltos marad
sibár fn ritk, pej Újonc; kopasz. [— (penészedik az ágy alja), ami egy újabb
sivár]. sikamika indítékát adhatja. Vö. még KSzil.
sibra fn és mn pej Újonc; kopasz. 40–1.) (Ma este) japán (karate)film/műsor
Nézd a sibra nyulat, megint takarít! (Nk84/ (lesz a tévében az ultravideó filmválasztéká-
85). ~ gyík: ritk, pej Ua. [— sibár]. ból): ~; (Színes, szélesvásznú) japán–fran-
sibrák fn (tsz. sibrákok) ritk, pej cia (koprodukcióban készült kaland)film/
Újonc; kopasz. videó: ~-dölavíz: tréf 〈A nagytakarításra
siet Szj: Nem baj, ha ~sz, csak hamar való (gyak. fenyegetésként használt) uta-
ideérjél!: Siess! Vö. vágta. lás〉. Vö. afgán/arab film: habrahab;
sikakefe fn ritk Sikáló kefe, gyö- francia film: dölavíz; csébetűs takarítás,
kérkefe; százlábú. ganyézás, mata, pépé. [— sikál]. — be
sikál ts ige (Bő vízzel és sok mosó- öntés, csikágó (hadművelet), evezés, fó
szerrel a padlót, kövezetet) felmossa, súrol- kamentés, habfürdő, habparti, hocsedó,
ja. Ld. sikamika. R: Augusztus a –király, harakiri, havaj, kambodzsa, karban
január meg ~! tartás, körletezés, kupírozás, matahari,
sikamika fn 〈Legtöbbször az parknap, rodézia, sikaparti, surumuru,
öregkatonák által megalázás, büntetés, ki- ultra holdbázis, ultrabébi, ultrabudi,
tolás céljával kikényszerített, az újoncok ultrabugi, ultradiszkó, ultradizsi, ultra
által végrehajtott, többnyire értelmetlen, móka, ultraparti, ultravideó(diszkó), ult
hosszadalmas〉 nagytakarítás, a padlónak, ravox, ultrázás, vízidiszkó.
kövezetnek bő vízzel és sok tisztítószerrel sikaparti fn Ultrával felszórt pad-
végzett felsúrolása. (Előkészítése során az ló felsikálása; sikamika.
öregkatonák — de végeztethetik újoncok-
sikárkefe fn ritk Sikáló kefe, gyö-
kal is — először tisztítószert (hó, rüszütej,
szabadidőpor): Ultrát, habzószódát, mű- kérkefe; százlábú.
anyagtasakos sampont (egér, patkány3) simafejű fn és mn 1. ritk, pej Újonc;
szórnak (beszór, beultráz, beszódáz, hull kopasz. 2. ~ főhadnagy: tréf Hímves�-
a hó, behavazik, [nyári] hóesés) vagy ta- sző; fasz (Szts04).
259
sín skulózik
sín fn Fenyítés, laktanyafogság; hely sírásás fn ritk, pej Lövészteknő ásá-
betopi (DbK). Felgördült előtte a ~; ~re sa. Vö. csecsemősír, maszeksír.
tették/vágták: Megfenyítették, nem enge- sírásó fn ritk 1. Utász, műszaki ka-
dik haza. tona; népitáncos. 2. Gyalogsági ásó;
sínentúli fn és mn Cigány; kokeró. gyalásó.
Sing Sing Ld. szingszing. sisak fn Rohamsisak; rohambili.
sínhuszár fn ritk, tréf, gúny Vas- sitkó fn ritk 1. Laktanyai fogda;
útépítő munkásszázad tagja; krampács fogszi. 2. Katonai börtön; futkosó
berci. (Db95). [— szleng sitkó ’börtön’ — sitt].
sintér fn (gyak. tsz.-ban) ritk, pej sitkós fn Megfenyített, fogdabün
Egészségügyi katona, a gyengélkedőre be- tetését töltő (vagy letöltött) katona; fog
osztott segítő; tökösnővér. szis.
sitt fn ritk 1. Laktanyai fogda;
síp fn ritk 1. Kiveszik a ~ot. Ld. mű
fogszi. R: Azt mondták a ~en, augusztus
tét. 2. pej Újonc; kopasz. 3. A szegycsont
az –isten! 2. Laktanya, kiképzőköz-
nyomása ujjbütyökkel vagy valamilyen pont; terminátorképző. [— szleng, argó
tárggyal 〈fegyelmezési, büntetési célzat- sitt ’börtön’].
tal〉 (Fh89/91). Vö. megsípol. Szj: Egy ~
sittes fn ritk Fogdás, fogdabünte-
beguggol: 〈A sípolást kísérő szokásos kom-
tését töltő katona; fogszis. [— sitt].
mentár〉.
sivár mn és fn pej Újonc, első
sípagyú fn ritk, pej Újonc; kopasz.
időszakos (katona); kopasz. ~ ágyú; ~
síparcú fn ritk Újonc; kopasz. állat; (ezernapú) ~ gyík; ~ rüszü: ritk, pej
sipi fn ritk, pej Újonc; kopasz. [— síp]. Ua. Szh: Olyan ~ vagy, hogy a villany-
sípmalac fn ritk, pej Újonc; kopasz. körte hozzád képest copfos indián: ritk, tréf,
gúny Soká fogsz még leszerelni, nagyon
sipu fn ritk, pej Újonc; kopasz. [— újonc vagy még. Vö. kopasz alatt.
síp].
siváriván fn ritk, tréf Újonc; ko
sípol Szj: ~ a tüdeje! (Ce83/84). Ld. pasz.
műtét.
sivasz fn ritk, pej Újonc; kopasz.
sippantó fn ritk, pej Újonc; kopasz.
sivatagi –Öreg ~ sakál. ~ viselet—.
[— síp].
skinhead Ld. szkínhed.
sippantyú fn ritk, pej Újonc; ko
pasz. [— síp]. skót Szh: –Megfeszíti, mint ~ a dudá-
ját.
sípzsinór fn ritk, tréf Újonc; kopasz.
skuló (skuló, skúló, skúró,
sír R: ~ az öreg –ágya, kopasz fekszik skuró) fn 〈Gyalogsági fegyverbe (leg-
rája; ~ az öreg –sapka(Gja), kopasz lesz a gyakrabban géppisztolyba) való〉 lőszer.
gazda(Gja). Sír az öreg –szekrénye, kopasz [— argó skuló ’(pisztoly)lőszer’]. — kő,
lesz a vendége. ~ a –tápos centije, visszajön meggymag, ólomgaluska, patron, skú
még Lentibe. resz, tidzsu, sörét, zizi1.
sirály R: Azt mondta a ~, szeptember a skulózik tn ige 1. Be- vagy kitáraz.
–király! 2. Az elveszett lőszert keresi. (Börs67).
260
skúresz sose
skúresz fn ritk (Géppisztoly)lő- soknapú mn és fn tréf Újonc, első
szer; skuló. [— skúró]. időszakos (katona); kopasz.
skúró Ld. skuló. soknapújóska fn tréf Újonc; ko
slapci fn Sorkatona; baka. pasz.
slapec fn Sorkatona; baka. sólyomszem fn tréf Mesterlövész;
slapek fn Sorkatona; baka.
mesternyúl.
slapka fn Sorkatona; baka.
somogyi ~ ( fagyálló) fecske: ritk, tréf
Varjú (a Somogy megyében szolgálók nyel-
smasszer fn 1. Fogolykísérő. 2. vében); zalagalamb.
ritk, pej Elöljáró; péká. 3. ritk, pej Ügye-
letes tiszt; üti. 4. Kiképző. — pitbull. sorakozó Szj: ~ vagy gyülekező volt
[— argó smasszer ’börtönőr’]. meghatározva?!: Sorakozzanak katonásan!
Ne beszélgessenek, ne mozogjanak a sorban!
smirgli fn 1. gúny Újonc; ko
pasz. 2. Borostás arcú katona; bokor sorállat fn Sorállományú katona;
arcú. baka.
smirgliigazolvány fn ritk Öreg- sorbakter fn tréf Sorállományú ka-
katonák készítette igazolvány az újoncok- tona; baka (Szabsz03).
nak: az összehajtogatott dörzspapírra kü- sorgép fn Sorkatona; baka.
lönféle (tréfás) utasításokat, jótanácsokat sorgéza fn (ált. tsz.-ban) Sorkato-
írnak. Vö. kopárigazolvány, kopaszcenti, na; baka (Szts04).
öregségi bizonyítvány. sorompó Szj: –Nehogy már a ~ teker-
smiró fn ritk, gúny Újonc; ko je a baktert!
pasz. [— smirgli]. sorozatlövő fn ritk, tréf Tábori lat-
smúz fn ritk Beépített ember, be- rina; gravitációs budi.
súgó; vamzer. Vigyázz vele, az egy nagy sorstárs fn Sorkatona; baka.
smúz! (Fh89/91).
sorvezető fn ritk, tréf Őrvezető;
smúzol tn ige ritk Besúg, elárul, őrvi. [Szójáték].
kémkedik. Ha megtudom, hogy ki smúzol
a századnál, szétverem a pofáját! (Fh89/91). sose Sose volt!: 〈Ha a katonának több
napot mondanak, mint amennyi neki hát-
soha R: Kopár sziklán nem nő moha, ravan a leszerelésig, általában rávágja:〉
| ’89 nem lesz ~!: tréf 〈1988-ban leszerelő Mennyi?! Sose volt! (Szfv98). 〈A katonák
katonák 1989-ben szerelőket bosszantó gyakori felkiáltása abban az esetben is, ha
rigmusa〉 (Ze87/88). —| ’90 az nem lesz valahol (tévében, rádióban, beszélgetés-
~!: tréf Ua. 〈egy évvel később〉 (Ze88/89). ben) egy szám hangzik el. A sose volt ki-
Kopasz sziklán nem nő moha, ’90 február
jelentés arra utal, hogy a katonának keve-
nem lesz ~!: tréf Ua. (DbK89). Petőfi- sebb napja van hátra a leszerelésig, mint az
ben nem nő moha, nem szereltek le ti ~! elhangzott szám. Ugratásképpen is ki le-
sokatszívott fn ritk, tréf Harma- het „provokálni” egy ilyen számot, tapasz-
dik időszakos, leszerelő katona; öreg. talatlan katonáktól:〉 Hányas busszal lehet
sokcsillagos fn Rendfokozattal menni a Moszkva térre? — Az ötvenhatos-
rendelkező katona (Szts04). — csillagva sal. — Sose volt! (ti. 56 napom) (BpA92/
dász. Vö. csillagflotta. 93). Szj: ~ lesz február/augusztus stb.!:
261
sovány spannol
a) 〈Leszerelők által ugratásként mondva sörvezető fn ritk, tréf Őrvezető;
a náluk később bevonultaknak:〉 Sose fog- őrvi.
tok leszerelni! b) 〈A katonáknak saját ma- sötét mn és fn pej 1. Buta, nehéz-
gukra alkalmazott, szomorkás, önironikus felfogású (ember); köcsög. Szh: Olyan
kijelentéseként:〉 Jaj, de messze még a lesze- ~ (vagy), hogy | nappal arcmegvilágítást kell
relés! (Fh89/91). Sose voltunk kopaszok!: tőle(d) kérni; —| világít benne(d) a feke-
〈Leszereléshez közeledő öregkatonák dia- tekávé; —| a Negro (cukor) világít a
dalittas üvöltése〉. R: Novemberi gyerekek, szájában (szádban); —| hozzá(d) képest
~ lesztek –öregek! egy vödör korom atomvillanás: tréf Nagyon
sovány mn 1. ~ disznó/koca/malac buta (vagy). 2. 〈Pejoratív jelzőként:〉
–vágtában. 2. Rossz, kevés; lájtos. So- ~ gép: 〈A gépszázadbeliek sértegetésére〉
vány minden ’Semmi nem jó!’ (Er); vö. A gépszázadhoz megyek, adjatok
söcsém fn ritk (Csak E/1. birt. szrag egy zseblámpát! (Er86). ~ Baranya/Zala
gal, ragozhatatlanul) 〈Társ bizalmas, kedé- stb.: 〈A mindenkori szolgálati hely csúfne-
lyes megszólítása〉; dzsakomó (Szh81/82). ve a szülőfölddel szemben〉. Vö. „Miért áll
[— kedves öcsém]. Fehérváron olyan sokat a vonat? — Mert
sör Szh: Olyan –öreg vagyok, hogy már infrát szerelnek rá” (Ze87/88); Fehérvárig
a ~t is vénásan kell belém fecskendezni. R: postagalamb viszi a levelet, onnan dene-
Legjobb ~ az Amstel, attól áll a fasz fel!;
vér (uo.); Borsodban csak a sör világos!
A ~öm az Ászok, pinára vadászok!;
Vö. még Strasszéria, napfényes. R: ~
Legjobb ~ a Borsodi, attól megy a harcko- van, nem látok, Baranyában szolgálok!
csi. Ha elfogy a Borsodi, eladjuk a harcko- ~ ország: ritk Szabolcs-Szatmár megye;
csit, veszünk rajta Borsodit!; Én ~öm a Tirpákia. (A sötét bármely ellenszenves
Heineken, mindig pina kell nekem!; Az település, megye kigúnyolására használ-
én ~öm Stella, gyere ide Bella!: 〈A kedvenc ható, vö. Ott olyan ~ van, hogy nappal is
sört „reklámozó” rigmusok〉. K: Minde fényszóróval kell menni!, majd amikor ezt
nütt –jó, de legjobb a ~. a helyet elhagyják: Jaj, a szemem! Hol a
hegesztőszemüveg, nem bírom ezt a nagy
sörét fn 1. Tarhonya; hadtápsörét.
fényt! (Ma84).) 3. ritk Helybeli, a szol-
2. ritk (Géppisztoly)lőszer; skuló. gálati hely megyéjéből való katona.
söricilin fn tréf Sör ( Ju03). Vö.
sötétlelkű mn és fn ritk, gúny Ci-
boricilin. [— sör (ami „gyógyszer”) × pe- gány (katona); kokeró.
nicillin].
spagóca fn ritk, Hír Mindenféle
sörmester fn ritk, tréf Őrmester;
zsineg, drót, vezeték.
őrmi.
span fn Olyan személy, általában
sörnagy fn ritk, tréf Őrnagy;
tiszt, akivel valaki jóban van, ezért neki a
szarnagy. [Szójáték]. tiszt többet megenged, mint másoknak.
sörpénz fn tréf Illetmény; zsold. Kovács őrnagy? Az nem szól be ilyenért,
sörrevaló fn tréf Illetmény; zsold az nekem spanom. Fordítva is működik a
( Ju03). [— borravaló]. dolog: a kivételezett katona a tiszt spanja.
sörvezér fn ritk, tréf Őrvezető; őrvi. (Szfv98).
[— őrvezér; szójáték]. spannol ts ige Kedvel (Szfv98).
262
spenót stokizik
spenót fn 65 mintájú (hagyomá- stokedli fn ritk, tréf Katonai
nyos) gyakorlóöltözet; gyakszi2 (Vp03). ülőke; stoki. [stoki × hokedli].
Spiderman Szj: Már megint a ~ vi- stokeráj fn ritk, tréf Katonai ülőke;
hog— rám a sarokból! stoki.
spirkó fn ritk 1. Szeszes ital. || Az stoki I. fn 1. Kb. 40 × 40 cm-
ablakmosószertől az arcszeszig bármi- es (műanyag v. ritkábban fa) ülőfelületű
ből ihatóvá hígított szeszes ital. Szeszkó. támlátlan szék; katonai ülőke. Kirúg ja
2. Spirituszfőző. [— spiritusz]. maga alól a ~t: ritk Öngyilkos lesz, fel-
sportcigi fn Cigaretta gyors elszí- akasztja magát; befalcol. Szj: Fejedbe
vása. húzom a ~t!: 〈Fenyegetésként:〉 Megver-
sportgiliszta fn ritk, pej, gúny lek! Vö. betakar. –Senki sehova: minden-
Alapkiképzős katona, akinek a bakancs ki ~ra! R: Én kis kopasz ebihal a ~mra fel-
feltörte a lábát; sportoló. állok, minden öreg harcsának jó –éjszakát
kívánok! — stokedli, stokeráj. 2. A
sportkocsi R: Öreg –csocsi nem ~! katonai ülőkére ráhajtogatott ruházat. (A
sportkombinát fn tréf Sportpálya katona minden este a takarodóra készülve
(Szts04). köteles volt a ruháját a székre ráhajtogatni
sportkormány fn Bilincs (BpZ03). (bestokizni): alulra került a nadrág, rá a
sportoló fn ritk, gúny Fájós lábú ka- zubbony, arra az ing, és ennek tetejére a
tona. Vö. havaj; sportgiliszta. [Ugyanis sapka, maga alá rejtve az összecsavart nad-
bakancs helyett tornacipőt viselhet]. rágszíjat. Ügyelni kellett rá, hogy a nadrág
és a zubbony varrása középre essék. A jó
sportszázados fn Gyengélkedőn
stoki eleje nem lehetett vastagabb a gyu-
fekvő katona; gyenguszos (Kfh92/93).
fásdoboz élénél (penge stoki). A katonai
sportszelet fn ritk, tréf Széklet, ülőke lábai közt a kitisztított bakancs állt,
ürülék; gitt (Fh89/91). Beguggol/bekönyö a talpbetét beleállítva a szárába, kívülről
köl a ~ a gatyába: Megijed; berinyál (Fh ráhajtva a zokni. A bakancspár sarkának
89/91). [— Sport szelet, csokoládé — csoki össze kellett érni, orruk között egy lábfej-
’széklet’]. nyi távolság volt.) Ö: gömb~, riadó~.
spricni fn Zuhanyrózsa (BpPet03). II. mn ritk 〈Leginkább a következő szó
stabi fn ritk, Hk A harckocsi stabi- szerkezetben:〉 ~ rend: A rend lehetséges
lizátora. legmagasabb foka.
stabifülű fn ritk, gúny, Hk Nagy stokiléc fn ritk Az összehajtogatott
fülű; lokátoros (Szh82/83). [A stabilizá- (bestokizott) ruházat élmagasságának mé
tor két fogantyújáról]. résére szolgáló léc vagy papírcsík.
stank fn ritk, tréf Harckocsi; háká. stokimozi fn Filmvetítőhelyként
[— tank]. üzemelő kultúrterem, ahová mindenki
stefizik tn ige Önkéntesen járőrözik vitte magával a saját katonai ülőkéjét, a
(Börs67). [ Járőrözés közben kis szerencsé- stokit.
vel egy Stefi nevű hölgy szolgáltatásait is stokis mn ~an: ritk Pontosan, jól.
igénybe lehetett venni]. Vö. pengére.
Stella R: Az én –söröm ~, gyere ide, stokizik tn ige 1. A ruházatát a
Bella! katonai ülőkére hajtogatja, stoki (I. 2.)-t
263
stöpszli surranó
készít. ~ni megy: ritk Aludni megy. Ik: Sunyi, alattomos, helyezkedő (személy). —
be~(ik). 2. ritk Rendet csinál, vmit gon- gittrágó.
dosan összehajtogatva (a szekrényben) a sumákol tn ige 1. Kibújik a mun-
helyére tesz. [— stoki]. ka alól, nem csinálja meg; a feladat kiosztá-
stöpszli fn Kis termetű, alacsony sakor, végrehajtásakor nincs jelen, elbújik;
katona; inkubátorszökevény (Szk00). sunnyog. Ik: el~. Vö. megsummant. 2.
ritk Nem egyenes úton intéz vmit; (szemé-
strasszer mn és fn pej Zalaeger-
lyes kapcsolatait felhasználva) ügyeskedik.
szegi, Zala megyei (ember); közelből be-
3. ritk Mellébeszél, nem mond igazat.
vonult katona a zalaegerszegi laktanyában
(Ze). ~ madár: ritk, gúny Ua. (Ze). ~ fecs- sunyít tn ige ritk Kibújik a munka
ke/galamb/gólya/kánya/madár: tréf Var- alól; a feladat kiosztásakor, végrehajtása-
jú; zalagalamb (Ze). kor nincs jelen, elbújik; sunnyog.
sunnyog tn ige 1. Kibújik
Strasszéria fn pej Zala megye (Ze).
a munka alól, nem csinálja meg; a fel-
— sötét Zala, Strasszerország.
adat kiosztásakor elbújik, 〈míg mások
Strasszerország fn pej Zala me- a munkát végzik〉 rejtőzködik, eltűnik.
gye; Strasszéria (Ze). Ik: el~, meg~. — bungizik, dobbant,
struccpuszi fn ritk Homlokra ütés dobizik, elkapta a kummanditisz beteg
az ujjakkal. — homika. séget, kolbászol, kummant, kummog,
stukker fn tréf 1. Pisztoly. 2.
kumózik, kundécol, kúszik, kutrizik, lé
becol, lóg, megcsípte a kummancsbogár,
ritk Géppisztoly; géppityu. 3. ritk
megkummant, putrizik, sumákol, sunyít,
Géppuska; varrógép. [— argó stukker
sunnyog, szinnyeg. Vö. punnyad, elsun�
’pisztoly’]. nyog. 2. ritk (Rosszban sántikálva) ólál-
subick fn Felmosás, takarítás; fó kodik, settenkedik. Te mit sunnyogsz itt a
kamóka (Szk00). kajaraktár körül? (Szfv98)
sufi fn Hőr Sugárfigyelő (Aszö-Rf surci fn A Magyar Néphadsereg-
82/84). ben/Honvédségben rendszeresített kato-
sugárbogár fn gúny Vegyivédelmi nai bakancs; surranó. Együtt húztak
katona; vévés. ~t: Egy időben vonultak be. Koptatja a
~ talpát: ritk, pej (Akár társai rovására is)
sumaher fn tréf Sofőr; kuplung
előnyt akar szerezni, vmit el akar érni az
gyilkos (Szts04). [— Michael Schumacher, elöljárójánál; hízeleg; pedálozik. Kirúg
autóversenyző]. vkit a ~jából: ritk Megver; betakar. Szh:
sukkos fn Hőr Sorállományú útle- Úgy összecsapja a –zoknit, hogy elektromos
vélkezelő; zselés. [— suk. ’ua.’, hiv. röv.] szikra csap ki a ~ sarkán. [— surranó].
súly Szj: Pofa ~ba!: Csend legyen! surcilefety fn ritk, tréf Cipőtisztí-
Duma kilőve! tó krém; fókazsír.
sumák mn és fn 1. A munka alól surcipuci fn ritk Bakancstisztí-
kibújó, a feladatot el nem végző; a felada- tás (Fh89/91). — kasztró, kasztróanyag,
tok kiosztásakor, elvégzésekor eltűnő (ka- surranóanyag, tukóanyag-karbantartás.
tona). — bungis, kumkum, kummancs, surranó fn A Magyar Néphad-
kummantós, kundéc, kúszógép. 2. ritk seregben/Honvédségben rendszeresített
264
surranóanyag svájci
katonai bakancs. Együtt húztak ~t/bakan- süket mn és fn 1. ritk, gúny 〈A tü-
csot; együtt húzták fel a ~t/bakancsot: Egy zérek „állandó” jelzője〉. ~ tüzér. 2.
időben vonultak be. — bakéró, bakker, Tüzér; ló. ~ nyúl: Ua. (Db02).
bakkéró, baszkancs, bekencs, bokáncs, süldőállomány fn ritk, tréf, gúny
csónak2, kasztró, roppanó, satu, surci, Az újoncok összefoglaló említése; időszak.
topán. Vö. rénós bakancs. Vö. állomány.
surranóanyag fn Hőr A napirend sün –Öreg sün.
részeként történő lábbelitisztítás; surci sündisznó fn 1. ~t evett/reggelizett;
puci (Szh89/90) felrobbant a ~ a kezében/szájában: tréf
surranótárs fn (ált. tsz.-ban) Borostás, nem borotválkozott; bokorar
ritk Vkivel egy időben bevonult katona. cú 〈ált. számonkérő, figyelmeztető kérdé-
— bakatárs, kistárs, kolléga. Vö. együtt sekben〉. Mi az? Felrobbant a sündisznó a
húztak surcit/surranót. kezedben? (Ze86/87). Szj: –Kiverem a
faszát két ~val! 2. ritk Borostás, borotvá-
surumuru fn ritk, tréf Büntetés, latlan katona; bokorarcú.
kitolás céljával kikényszerített, megalázó
sünfejű mn és fn ritk, tréf Újonc,
módon végrehajtatott nagytakarítás; a első időszakos (katona); kopasz.
padlónak, kövezetnek bő vízzel és sok tisz-
süni fn Újonc, első időszakos kato-
títószerrel végzett felsikálása; sikamika.
na; kopasz.
[— súrol].
süsveleg fn Újonc; kopasz (Eg96).
susmus –Öreg tengeri ~.
süszü fn Újonc; kopasz (Eg96).
susnyás fn Bokros-fás-bozótos hely,
süti fn Ügyeletes tiszt; üti (Szts04).
erdő széle; dzsindzsa (Szfv98).
sütő fn Hk (Tartaléküzemanyag-
suttyó fn ritk, tréf Újonc; kopasz.
tartályból átalakított) lőszer-, gránáttartó
suttyónevelde fn Alapkiképzés; a harckocsiban.
keltető (Db02). s. v. Ld. esvé.
suvickos fn és mn gúny Cigány; svájci ~ néger: ritk, tréf Izmos, ki-
kokeró (Szts04). sportolt. [— Arnold Schwarzenegger, a test
suviksz fn Cipőkrém; fókazsír. építés filmszínésszé lett világbajnoka].
265
Sz
szabadcsapat fn tréf Másodidő- szadizmus Szi: (Egyetemisták,) én
szakos katonák csoportja. Vö. gumi. nem vagyok egy ~, de | rábasznak, az rizi-
szabadidő Irányított ~: tréf A hiva- kó; —| hogy maguk rá fognak baszni, az
talos kiképzési időn túl végeztetett munka rizigó; —| hogy maguk erre rábasznak,
(ált. takarítás, csikkszedés) vagy más köte- az garnitúra: ritk, gúny 〈A hivatásos kato-
lező tevékenység. nák butaságának kigúnyolására emlegetett
szabadidőpor fn ritk, tréf Mosó- szólások〉.
szer, takarítószer (ált. Ultra); hó. száguldó ~ koporsó—.
szabadlábrahelyezett fn Lesze- száj 1. Felrobbant/szétrobbant a –fog-
relő katona; öreg. kefe/–sündisznó a ~ában. Szj: ~ába a
szabadság Szh: –Kevés vagy, mint –faszom! Csukd be a szádat, mert ak-
újoncnak a ~. naszag van!: Ne beszélj annyit fölöslege-
szabadulás fn Leszerelés. — felsza sen! (Er86). ~ba szexuállak!: 〈Ált. tréf.
badulás, hali, láncszakítás. Vö. lelécel. fenyegetésként:〉 Vigyázz, mert megver-
lek! Vö. betakar. [— szájba basz ’szájba
szabi fn A katonák magáncélból,
ver’]. Mennyi –napod van? Ki ne mondd,
meghatározott (az eltávozásnál hosszabb) megégeti a szádat! Szh: Úgy ~on váglak,
időtartamra való mentesítése a szolgálati
hogy matyó mintát harapsz a betonba!;
kötelezettségek alól; a laktanya hosszabb
Úgy váglak ~ba, hogy a takony menetet
időre történő elhagyása; szabadság. Vö.
vág a nyakadon!: 〈Tréf. fenyegetésként:〉
havaj. Ö: eü~, juti~.
Vigyázz, mert megverlek! Szj: Mosoly-
szabispapír fn Szabadságos papír, gósra szopatom a szádat!: Ua. Vö. betakar.
amely egyúttal ingyenes vagy félárú vonat- 2. –Orrba-~ba.
jegy váltására jogosító utazási igazolvány is.
szájkosár fn ritk, tréf Gázálarc;
szabócsalád fn tréf 1. Gyalog- szimat.
ságot (egymás melletti alakokat) ábrázoló
lőtéri céltábla. 2. Raj; csík3 (Db02). [— szájszag Szh: –Elnyomlak, mint ~ot
A Szabó család, a magyar rádiózás leghos�- az Orbit!
szabb, 48 éven át élt rádiójáték-sorozata]. szakácsszolga fn Konyhaszolgá-
Szabó-hágó fn Hőr Nyomvonalrész latos; csellós (Szts04).
az alsószölnöki határszakaszon (Aszö82/ szakad tn ige 〈Igekötős formáiban
84). [Ezen a szakaszon dezertált egy Szabó ált. felszólításként:〉 Mozdul; elkezd dol-
nevű határőr]. gozni. Ik: ki~, le~, rá~.
szadi fn ritk, pej Laktanyai orvos; szakadjmegvezető fn tréf Sza-
mengele. [— szadista]. kaszvezető; szakszi. [Szójáték].
266
szakadtvezető szarfaszújózsi
szakadtvezető fn ritk, tréf Sza- számol Szj: Ez mire ~? A kezére?:
kaszvezető; szakszi. [Szójáték]. ritk 〈Kérdés formájába öntött méltatlan-
szakállas fn ritk, tréf Hímvessző; fasz. kodó figyelmeztetés:〉 Eltéveszti a vonu-
szakaszgóré fn ritk Szakaszparancs- láskor a lépéstartáshoz mondott számolást
nok; szakaszpéká. Vö. góré. (Le85/86).
szakaszos ~ vezető: ritk, tréf Sza- szamovár ~t csinál: tréf Alaposan
kaszvezető; szakszi. befűt a kályhába (Er).
szakaszpéká fn ritk Szakaszparancs- szamuráj fn tréf 〈Dicséret esetén〉
nok. Vö. péká. — szakaszgóré. Honvéd; alhonvéd. Vö. gladiátor.
szakaszvezető fn ritk A fogdán szanatórium fn 1. Kiképzőköz-
15–19 nap büntetést letöltött katona. Vö. pont; terminátorképző. 2. Laktanya; ho
tizedes. tel (Szk00).
szakszi fn 1. Szakaszvezető. — szaporapuska fn tréf Géppuska;
adidasz(címke), cakci, csontszázados, csö varrógép.
ves, leszek őrmester, műanyagszázados, szaporodik Szj: A –parancsot meg-
rakaszvezető, szakadjmegvezető, szakadt baszni nem szabad, mert csak ~ik.
vezető, szakaszos vezető. 2. ritk Szakszol szappan Sziszegő ~: ritk, tréf Dezo-
gálatos (Szk). dor. — hónaljgátló.
szalámi –Csuvás/–dzsuvás ~. Szh: szar fn 1. Szj: Mi az ebéd? — ~ meg
–Kevés (vagy), mint turista ~ban az ide- –kavics, de a kavics már elfogyott. Szh:
genvezető. –Kevés vagy, mint | ~ban a (C-)vitamin;
szálkásodik ~ik a –macskakaki. —| szarban a koleszterin. Olyan –öreg va-
szálló fn Fogda; fogszi (Szk00). gyok, hogy a ~ is bottal jön ki belőlem. 2. ~
szálloda fn ritk Laktanya; hotel. rüszü –állat. Szj: Ha ez a nap ~ volt,
a holnapi geci lesz: ritk Holnap még ros�-
szaloncukor Szj: –Kapsz egy szóbeli szabb napunk lesz. 3. ritk Szellentés;
szaloncukrot! alvalagdal. Vö. Olyan büdös, ez már akkor
szalonna fn 1. –Önjáró ~. 2. ritk, ~ volt, amikor etted! (Ma84).
tréf, gúny Alacsony műveltségű (iskolázat- száraz Szj: ~ ág!: tréf Század állj!
lan); nagyon buta katona; köcsög. Abált ~ virág!: ritk, tréf Század vigyázz! 〈Legin-
~: ritk, tréf Ua. kább sorállományú parancsnokok hasz-
szalonnás fn és mn ritk, gúny, nálják.〉 [Szójáték; a vezényszókkal azonos
pej 18 hónapos szolgálati idejét töltő ka- ritmusban ejtve].
tona (szemben a 12 hónapig szolgáló
száraztakony fn ritk, tréf Másod-
előfelvételisekkel); táptalan (Nk).
időszakos katona; gumi.
szamárfészek fn ritk, tréf Hanya-
szárcsa –Öreg/–vén ~.
gul bevetett ágy; vízilóbölcső (DbK). Vö.
dikó. szardínia fn ritk, tréf, gúny
Harckocsizó katona; hákás.
szambázik tn ige tréf 1. A sorban
mozgolódik, mocorog; brékel. 2. Megy, szarfaszú (Felsőágyas) ~ kopasz—.
sétál; zizzen. 3. Céltalanul cselleng, lófrál; szarfaszújózsi fn ritk, tréf, durva
kolbászol. 4. ritk Szöszmötöl, totojázik; 〈Az egyszeri katona elnevezése〉; gipsz
szüttyög. 5. Ügyetlenkedik; topázik. jakab.
267
szarik szdsz
szarik Szj: –Öreg rája ~ik rája! R: száz fn Százados; kilós (Szk00).
Arcom fénylik, | szemem ragyog. Ha ke- századdiszkó fn tréf Századso-
resnek, ~ni vagyok!; Fejem kerek, |—: rakozó; századdizsi. Vö. diszkó.
〈Vécére induláskor mondott kifejezés〉.
századdizsi fn tréf Századsorako-
Alsógatyám tiszta pamut, olyat ~tam, mint
egy mamut: 〈Vécézés után tett kijelentés〉. zó. Vö. dizsi. — (század)diszkó.
Vö. értékel. Ik: meg~ik. századgóré fn ritk, tréf Századpa-
szarnagy fn ritk, pej Őrnagy. [— rancsnok; századpéká. Vö. góré.
szőrnagy; szójáték]. — bőrnagy, csillag százados Szerződéses ~: ritk, tréf Őr-
vadász, őrgyilkos, őrhangya, őri, őrkicsi, vezető; őrvi (Vp03).
parkettás (őrvezető), sörnagy, szőrnagy, századparancsnok Szj: –Kevés, mint
űrhajós. ~ban a jóindulat.
szaroda fn Vécé; mesterállás. századpéká fn Századparancsnok.
szarófülke fn Vécé; mesterállás Vö. péká. — apád, apánk, apu(ci), kapi
(Szts04). tány, századgóré.
szaróka fn Vécé; mesterállás. századszint fn Az az épületszint v.
szaroslábújóska fn tréf, ritk 〈Az épületrész, ahol a század elhelyezési körle-
egyszeri katona elnevezése〉; gipszjakab. te található.
–Parancs, ~, vagy mi az isten fasza! százas fn és mn 1. Fel tudsz váltani
szarozik tn ige ritk 1. Parancsra fö- egy ~t?: ritk, tréf Neked is száz napod van
lösleges, értelmetlen feladatot végez. 2. Kel- a leszerelésig? 2. 100 mm-es harckocsilöve
lemetlenkedik; minden apróságba beleköt, dék. ~ malac: Ua. Vö. malac.
akadékoskodik; parancsolgat; gecizik.
Szj: –Öreg rozmár nem szaroz már. százegy ~ kiskutya: ritk, tréf 〈A hát-
ralevő százegy napra utaló kifejezés, leg-
szarpumpa fn ritk, pej Kézi pán-
inkább különböző mondatokba ágyazva〉.
céltörő fegyver; erpégé.
Nem láttad a százegy kiskutyát? Itt szaladt
szartaposó fn ritk, tréf, pej Vegyi el az előbb. ’〈Újoncokat ugrató, a hátrale-
védelmi harisnya; vévépapucs. vő napok számát tudató fordulat〉’ (Mf88/
szás fn ritk Százados; kilós. 89). Megnézzük a százegy kiskutyát (Mf88/
szaszi fn Százados; kilós (Szk00). 89). [A 101 kiskutya egy Walt Disney-rajz-
szatyor fn Járőrtáska. film címe].
szauna fn Hálókörlet; putri (Ju03). százezredes fn tréf Tábornok; pi
szaunázik tn ige ritk, tréf Vegyi zsamás.
védelmi gyakorlaton vesz részt. [A lég- százlábú fn tréf Gyökérkefe, sikáló
mentesen záró műanyag öltözetben — kü- kefe. ~ak sírása: A padló sikálásának zaja
lönösen nyáron — nagyon megizzadtak a (Er). — ezerlábú, sikakefe, sikárkefe.
katonák]. százszorszép fn tréf Százados; kilós.
Szavária ~ Hotel; ~ Kertészeti Köz- SZDPKHTTS, szd.pk. ht. ts. Ld.
pont; ~ Üdülő Központ; ~ Leánykollégi-
eszdépékáhátétées.
um: tréf A szombathelyi Savaria Kikép-
zőközpont. — Malária Hotel. Vö. Hotel SZDNT Ld. eszdéenté.
Garasin. szdsz Ld. eszdéesz.
268
szécsényigőzfürdő szemkörzés
szécsényigőzfürdő fn Zuhany- szélrózsa fn Az a teljesen szabály-
zó; mesterhármas (Db02). talan őrségváltás, amikor a szolgálati sza-
szecska fn ritk, gúny Újonc; ko bályzatban leírtakkal ellentétben mellőzik
pasz. az őrhelyre való felvezetést: az őrség felve-
szecskavágó Szj: Csak az a –baja, zetője az őrszoba előtt szélnek ereszti az
hogy az anyja picsája nem volt ~. őröket, akik egyedül, az őrhelyre vezető
szecskó fn ritk, tréf Újonc; kopasz.
legrövidebb úton mennek leváltani társai
[— szecska]. kat (Börs67). — amerikai váltás, csillag
váltás, szélrózsaváltás.
szecső fn ritk, gúny, tréf Előfelvéte-
lis (katona); tápos1. [— tápiószecsői]. szélrózsaváltás fn Szabálytalan
őrségváltás, amikor őrök egyedül, az őr-
szecsői mn és fn ritk, gúny, tréf
Előfelvételis (katona); tápos1. [— tápió helyre vezető legrövidebb úton mennek
szecsői]. leváltani társaikat; szélrózsa (Börs67).
szecsőr fn ritk, tréf, gúny Előfelvé- szem Szj: Azzal a ~ével néz rám,
telis katona; tápos1. [— Thatcher (angol amelyikkel a kutyára szokott!: ritk 〈Köte-
miniszterelnöknő); vö. szecsői]. kedés kezdő formulája〉 (Szh81–83). A
–fasz üsse ki a ~ed! Olyat –beverek, a ~ed
szédítőrongy fn Felmosórongy;
fóka. kipereg! JaskÁ tä, kinyomom a ~ed, mint a
fogkrémet!: ritk 〈Egy őrmester szavajárásá-
szédül Szj: Nem ~, katona?: ritk, tréf ból elterjedt fenyegetőző kifejezés〉 (Ce79/
〈Figyelmeztetés, ha magas katona az ala- 80). Szh: Olyan –öreg, hogy nem mer ha-
csonyabbak, vagy alacsony a magasabbak
nyatt feküdni, mert beesik a ~e. Ha annyi
közé áll sorakozókor〉.
~ed lenne, mint ahány –napod, úgy néznél
szegély Kék ~: Egy kb. 5 centiméteres ki, mint a kukorica.
festékcsík a járólap szélén (Le85/86). A kék
~en közlekedünk!: 〈A folyosó felmosásakor személyi Még csak most teszik el a
mondták:〉 A fal mellett menj! (Le85/86). ~ igazolványát: ritk, gúny, tréf Még csak
nemrégen vonult be katonának.
szefós mn pej Gyenge szellemi ké-
pességű, buta; köcsög. [— szellemi fogya- szemforgatás fn tréf 〈Ált. parancs
tékos]. formájában kiadva:〉 Lazsálás (mint torna-
szegelés fn Közösülés; aktungolás
gyakorlat) az elöljáró nélkül végzett regge-
(Db02). li tornán. — szemkörzés, távolbanézés,
véraláfutás.
szekrény Szj: Mi az, nincs ~ed?: tréf
〈Csipkelődő kérdés a rovancsra levonuló szemhókinsz fn ritk, tréf, gúny
katonához〉 (Szh81/82). R: Sír az öreg Szemüveges katona; optika. [— Sam
~e, kopasz lesz a vendége: 〈A hamarosan Hawkins, Karl May indiánregényeinek
leszerelő öregkatona többieket bosszantó egyik szereplője].
rigmusa〉. Vö. ágy. szemikukk fn ritk, tréf, gúny
szélesvásznú ~ tanfolyam: A hely- Szemüveges katona; optika.
őrségi fogdában letöltött, hosszabb fogda- szemkörzés fn tréf 〈Ált. parancs
büntetés. Vö. mozigépész-tanfolyam. formájában kiadva:〉 Lazsálás (mint torna-
szellemi ~ toprongy: Buta; köcsög gyakorlat) az elöljáró nélkül végzett regge-
(BpPet03). li tornán; szemforgatás.
269
szemle szétrúg
szemle fn 1. Szj: 〈Az alegységnél szerel tn ige Katonai szolgálatát
terjedő hírre („Szemle lesz!”) a sokat ta- letöltve távozik a hadseregből; leszerel.
pasztalt öregkatona így reagál:〉 Persze. Szj: Azt a naptárt még meg sem csinálták,
Fekszem le. 2. Új, kifogástalan állapot- amikor te ~sz!: tréf Soká fogsz még lesze-
ban lévő. Vö. pl. szemleing: Új ing. [Ti. relni 〈az újoncok (és a másodidőszakosak)
az alegységek stb. szemléjekor a katonák bosszantására mondták az öregkatonák〉.
felszerelésének lehetőleg kifogástalannak Akkor ~sz majd, ha a Dózsa-szobor vissza-
kellett lenni]. Vágja szemlére a szobát! ’Ta- tiszteleg!: tréf Ua. (Nk). [A laktanya bejára-
karítson ki!’ (BpA92/93). tánál látható bronzszoborra utal]. 〈A „Két
–öregkatona van a laktanyában: én meg a
szén Szj: Meghozták a szenet. Hova Dózsa-szobor!” kijelentésre adott szokásos
rakják/tegyék?: tréf 〈Kérdés az alvó társ- tréfás, incselkedő válasz:〉 Együtt is ~tek?
hoz, hogy felébresszék. Ha az jól ébred, így (Nk). — elmegy, lelécel.
válaszol:〉 A kútba, hogy ne legyen útba. Vö. szeretetcsomag fn ritk, tréf Ágyú
alakulótér, alszik, harci, pártigazolvány lövedéke becsapódáskor (Szk88/89).
alatt.
szeretkezés ~ben részesítette a –lepe-
szeneslapát fn ritk, tréf Gyalogsá- dőjét.
gi ásó; gyalásó.
szerkóvizit fn ritk, tréf Szekrény-
szennyvizes fn (gyak. tsz.-ban) rend-ellenőrzés.
Hajós, motorcsónakos katona (Er). — bé szerszám –Egyéni temetkezési ~.
emkás, vizes. Vö. ladikos.
szerződéses ~ százados—.
szenszej fn Tiszt. || Tiszthelyettes;
szeszkó fn Alkohol, szeszes ital. —
gyökér (Szts04). [— japán sensei ’tanító,
anyag, anyatej, bedekó, béempékoktél,
mester’ (a karatéban használt szó)]. befőtt, bizei rettenetes, cefi, cefre, denkó,
szentinel fn Őr; bobi (Szts04). [— fogszifröccs, hobókonyak, pacsirtanyál,
a Sentinel, az őrszem c. filmsorozat címé- pálesz, repkó, spirkó, (65 mintájú ka
ből; ang. sentinel ’őr(szem)’]. tonai) védőital, vegyész, vegyigyümi,
szép Szj: Nem vagyok ~, de roppant vegykó1, vévé2.
geci!: 〈Főleg alacsonyabb rangú parancs- szeszkózik tn ige Italozik; beziz
nokok által hangoztatott kiszólás〉. Szh: zent.
Én olyan vagyok, mint a jelzőrakéta: ~, de szeszzseton fn ritk, tréf Katonai
veszélyes: ritk, tréf Ua. illetmény; zsold.
szépmozgástanszék fn Alakuló szétájul tn ige Lerészegedik; beba
tér; dizsipálya (Gyr02). szik.
szerdzsó fn Szerződéses katona; szétalszik Szétaludta az –agyát.
boci. [— szerdzsóleóne]. szétcsap ~ja magát: Berúg; beba
szerdzsóleóne fn Szerződéses szik (Vp03).
katona(nő); boci (Szabsz03). [?— Sergio szétkavar ~ja az –agyát. Vö. kavar1.
Leone (ismert olasz filmrendező) × szer- szétrobban ~t a –fogkefe a szájában.
ződéses]. szétrúg Szh: ~lak, mint tyúk a töre-
szerdzsós mn és fn Szerződéses ket!: ritk, tréf 〈Fenyegetésképpen:〉 Meg-
(katona); boci. verlek! Vö. betakar.
270
szétszopat szivar
szétszopat ts ige Nagyon ellátja a színesvíz gúny Tea; lólé (Db03).
baját, különösen megaláz; megszívat. Vö. szingszing fn tréf Laktanyai fog-
szopat. ~ja az agyát/fejét: Ua. da; fogszi. [— Sing Sing, hírhedt fegyin-
széttúr Szh: ~nálak, mint jegesmed- tézet az USA-ban].
ve a havat: ritk, durva 〈Nőnek tett ajánlat:〉 szinnyeg tn ige Kihúzza magát a
Szívesen közösülnék veled! Vö. befeszít. munka alól, lustálkodik, egész nap nem
szexnap Szj: ~ van, –basznak/kúrnak csinál semmit; sunnyog.
a kilencesek/hetesek stb.
sziszegő ~ szappan—.
szexuál –Szájba ~lak!
szitakötő fn ritk, tréf, gúny Heli-
szíj Szj: –Bútort ~ra! kopter. — helikópáter, hilájkóptör, ká
szigorú Szj: ~ vagyok, de igazságta- védaráló, porkavaró.
lan!: ritk, tréf 〈Parancsnok által hangozta- szív ige 1. ts ~ja a –faszt. Szj: ~,
tott kiszólás〉. fúj, tapos!: Sürgősen fejezzék be a ciga-
szikla R: Kopár In nem nő moha, | ’89 rettázást! 2. tn Pórul jár, megjárja;
nem lesz –soha! —| ’90 az nem lesz –soha! más(ok) (kíméletlen) eljárása miatt kelle-
Kopasz In nem nő moha, ’90 február nem metlen, megalázó, esetleg tartósan hátrá-
lesz –soha! nyos helyzetben van; méltánytalanságot
szilikózis Szj: ~t lehet kapni!: ritk, szenved el; bosszúság éri. 〈a) Vmilyen
tréf 〈Poros, piszkos körlet láttán mondja nemszeretem (unalmas, kellemetlen, meg-
az elöljáró:〉 Kezdjék el a takarítást! erőltető, megalázó, a többiekénél több)
szimat fn tréf 1. Gázálarc. — ba feladatot, munkát kap, ill. ilyet végez.
juszkötő, gázmacska, kotonkalap, or (Minden katonai, ill. kötelező feladat en-
mány, szájkosár, szimatszatyor. 2. ritk nek minősülhet.) b) (Túl nagy) büntetést
Gázálarctáska; szimatszatyor. kap, ill. ennek következményeit viseli.〉 Vö.
szimatszatyor fn tréf 1. Gáz- megszív, (meg)szívat, szív(at)ás. Szh:
álarctáska. — boniemes táska, gumi (ritk) Annyit ~, hogy kilégzésre sincs ideje;
bugyi, harci retikül, ormányzsák, szimat, ~, mint a porszívó; ~, mint a torkos
szimatszütyő, szimattáska, szimattatyó, borz; ~, mint az uháká (Szh81–83).
szimattátyó, szütyő, veg yiretikül, vévé K: –Kopasz vagyok, | azért ~ok…; —|
táska, vévétatyó. 2. ritk Gázálarc; ~ok, szopok… Ik: meg~. [— szívja a faszt].
szimat. — benyal, beszop(ik), cumizik, csöcsöt
szimatszütyő fn ritk, tréf Gázál- kap, döbben, elkapja a szivattyút, nyal,
arctáska; szimatszatyor. obizik, oboázik, rácsatlakozik a szívó
szimattáska fn ritk, tréf Gázálarc- csonkra, szop(ik), szopoz. Vö. megszív.
táska; szimatszatyor. 3. Szolgálatban van; fércel (Szk00).
szimattatyó fn ritk, tréf Gázál- szivacs fn 1. Bosszúság, kelle-
arctáska; szimatszatyor. metlen, méltánytalan, megalázó helyzet;
szimattátyó fn ritk, tréf Gázálarc- ennek elviselése; szívás. 2. (Véletlenül v.
táska; szimatszatyor. bosszúból) ilyen helyzetbe juttatás, kito-
színestechnikás ~ tanfolyam: Több- lás; szívatás. [— szív; szójáték]. 3. ritk
szöri fogdabüntetés. Vö. mozigépész-tan Alegység-ügyeletes; belgeci. Ö: bel~.
folyam. szivar fn ritk, tréf Rakéta; kannibál.
271
szívás szivattyú
szívás fn Kellemetlenség, bosszú- le~, meg~. [— szív]. — csuszványkodik,
ság, hátrányos helyzet, méltánytalanság, emberkedik, gecizik, obiztat, oboáztat,
megaláztatás; az ilyen helyzetek és az eze- reszel, szopat. Vö. kavar1, megszívat.
ket (véletlenül v. büntetésből, bosszúból) szívatás (gyak. szivatás) fn (Kí-
okozó cselekedetek (elviselése); kitolás. méletlen módon, sajnálat nélkül, bünte-
〈a) Vmilyen nemszeretem (a katona szá- tésből vagy bosszúból, esetleg véletlenül)
mára minden kötelező annak minősülhet; valakinek kellemetlen, (méltánytalanul)
unalmas, kellemetlen, undorító, megeről- hátrányos, megalázó helyzetbe hozása;
tető, megalázó, a többiekénél több) mun- az ilyen helyzetet előidéző cselekedetek
ka, feladat (végzése). b) (Túl nagy) bünte- végzése; kitolás. || Kellemetlenség, bos�-
tés (elszenvedése).〉 Vö. szívatás; (meg)- szúság, hátrányos helyzet, méltánytalan-
szív(at). Az ezredgyakszi nagy szívás volt! ság, megalázás. a) Vmilyen nemszeretem
(Nk84/85). Szj: Négyütemű motor; első (unalmas, kellemetlen, megerőltető, meg-
ütem: ~: ritk, tréf 〈Ált. újoncokra céloz- alázó, a többiekénél több) munka, feladat
va:〉 Kezdődnek v. nemsokára várhatók a (elvégeztetése). b) (Túl nagy) büntetés
kitolások. K: Ha már ~, legyen nagy!: (kiszabása). c) ritk Ugratás, tréfa; becsa-
tréf 〈Az egymást követő kellemetlensége- pás. Vö. szívás; (meg)szív(at). Elég nagy
ket nyugtázó, némi belenyugvást is kifeje- szívatás lenne, ha egy hétre lezárnák az ez-
ző szólás〉. R: –Öreg csocseszé ez az írás, redet! (Nk84/85). [— szívat; vö. szív]. —
vár a kopaszra másfél éves ~. Ö: szopás-~ bráner(ezés), csikágó, dantesz, dzsingisz,
[— szív; vö. még szleng szívás ’orális közö- kambodzsa, kamcsatka, kavar2, keksz,
sülés’, (meg)szívja a faszt]. — bráner(e kenobi, nyalesz, obi, obivan(kenobi),
zés), cumi(zás), csikágó, csöcs, dzsingisz, oboa, oboáztatás, obrájen, ombrométer,
kambodzsa, kamcsatka, keksz, kenobi, palermó, rodézia, szivacs, szívás, szivat�
nyalás, nyalesz, (nyeles) obi, obivan(ken tyú, szivola, szopás, szopatás, zimbabve.
obi), oboa, oboázás, obrájen, ombro
szivatásos mn ritk, tréf Hivatá-
méter, palermó, rodézia, szivacs, szíva
sos katona; keményváll-lapos. [— szívat;
tás, szivattyú, szivola, szopacs, szopás,
szójáték].
szopatás, szopatás-szívatás, szopattyú,
szopka, szopol, szopszofon, szopta, zim szívató fn ritk, pej Alapkiképző al-
babve. egység, ill. annak elhelyezési körlete; kel
tető. [— szívat].
szívat (gyak. szivat) ts ige (Kímé-
letlen módon, sajnálat nélkül büntetésből Szivatszállás fn Szabadszállás.
vagy bosszúból, esetleg véletlenül) úgy jár — Parasztszállás, Szívószállás, Szopat
el vkivel, hogy az emiatt kellemetlen, meg- szállás, Szutyokszállás.
alázó, esetleg tartósan hátrányos helyzetbe szivattyú fn 1. Elkapja a ~t: ritk
kerül; elbánik, kitol vele; kellemetlenkedik, Bosszúság éri; pórul jár, megjárja; kelle-
bosszúságot okoz neki. (Ld. még megszí metlen, megalázó helyzetben van; szív
vat.) Ott szívatta a bandát a gyakorlótéren! (Ma81/82). Rákapcsolja a ~t: ritk, tréf El-
(Nk84/85). ~nak, anyám. Stop. (Engem látja a baját, kitol vele; kellemetlenkedik
is, fiam. Stop. De nekem jól esik): ritk, tréf neki; megalázó helyzetbe juttatja; megszí
〈Ált. vmilyen kellemetlenség elszenvedé- vat (Ma81/82). Szj: Hozzám képest a hat-
se során elhangzó, nem feltétlenül pár- hengeres kompresszoros Lombardia Berber
beszédes „telexváltás”〉. R: ~ják az öreg ~ egy darab nulla: ritk, tréf Nagyon rám
–tápost, de rója majd még a belvárost! Ik: jár a rúd (Ma81/82). 2. Bosszúság, kelle-
272
szivattyútelep-vezető szopás
metlen, méltánytalan, megalázó helyzet; szokik …aztán hadd ~ja! 〈Nyoma-
ennek elviselése; szívás. 3. (Véletlenül v. tékosító tagmondat, amit akkor tettek a
bosszúból) ilyen helyzetbe juttatás; kito- mondat végére, ha vminek az erős igény-
lás; szívatás. ~ beó—. [— szív(at); szójá- bevételéről esett szó〉. Bedurrantottam a
ték]. (Előfordult olyan ejtése, amikor az kályhába, aztán hadd szokja! (Le85/86).
utolsó szótag helyett egy tyú/tyű-szerű szokol fn ritk, tréf 1. Rádió adó-ve-
fütty hangzott.) vő; bohócrádió. 2. Fali hangszóró; fali
szivattyútelep-vezető fn Má- kutya. [— Szokol, szovjet táskarádió].
sodidőszakos katona; gumi (Db02). [Ti. szól R: Ne ~j, csak ints: már százöt-
szívatja az újoncokat]. ven sincs!: 〈Az éppen hátralevő napok szá-
szívócsonk Rácsatlakozik a ~ra (és mát tudató rigmus〉.
nem tud róla lecsatlakozni): Pórul jár, kitol- szolcsi fn ritk, tréf 24 órás szolgálat;
nak vele (pl. sokáig nem mehet haza, túl sok szoli.
konyhaszolgálatot ad stb.); szív (Szfv90/91). szolgálat fn 1. 24 órás (legin-
Szívóhely fn Szombathely; Ba kább alegység-ügyeletesi) szolgálat; szoli.
szombathely. Elvisz egy ~ot: ritk 24 órás szolgálatba
megy; 24 órás szolgálatban van. Ö: bel~.
szivola fn ritk, tréf 1. Bosszúság,
2. Alegység-ügyeletes és/vagy helyet-
kellemetlen, méltánytalan, megalázó hely-
tese; belgeci(há).
zet; ennek elviselése; szívás. 2. (Véletlenül
v. bosszúból) ilyen helyzetbe juttatás; ki- szolgálati fn ritk Régi kimenőru-
tolás; szívatás (Ce83/84). [— szív(at) × ha gyakorlóruhaként használva; manó
szleng fuvola ’hímvessző’, vö. oboa]. (DbK88).
szolgvez fn ritk Szolgálatvezető. —
Szívószállás fn Szabadszállás; Szi
a század anyja, gatyás, gatyaszámláló.
vatszállás.
[Hiv. röv.]
szívóütem fn Alapkiképzés; kelte
szoli fn 24 órás szolgálat. –Nyo-
tő (Vp03).
matja a ~t. Ö: bel~. — gálya, kampó,
szkafander fn Vegyivédelmi öltö- pozíció, szolcsi, szolgálat.
zet; vévé1. szolis mn és fn Szolgálatban lévő
szkínhed fn ritk, gúny Újonc; ko (katona) (Szk00). — kutya.
pasz. [— ang. skinhead ’bőrfejű’]. szombathelyi ~ egyes oszlop: tréf Az
szó Az –idők szava. Szj: Ne hara- étkezdébe való betódulás módja; a szabá-
gudj, hogy a szavadba vágok, de a pofádba lyos egyes oszlop helyett egymás hegyén-
is vághattam volna…: 〈Tréf. kifejezés, ha hátán való tülekedés (Szh81/82).
valakit félbeszakítanak〉 (Db95). szop Ld. szop(ik).
szobahőmérséklet Szh: Olyan –buta, szopacs fn ritk, tréf Bosszúság, kel-
hogy az IQ-ja nem éri el a ~et. lemetlen, megalázó helyzet; ennek elvise-
szóbeli Szj: –Kapsz egy ~ szaloncukrot! lése; szívás. [szopás × szivacs].
szocprobléma Szj: Egyéni ~!: 〈Pa- Szopacshely fn Szombathely; Ba
naszkodás, segítségkérés elutasítására:〉 szombathely.
Nem érdekel, semmi közöm hozzá! Vö. szopás fn 1. Bosszúság, kelle-
meghat. [— szoc.[iális] probléma]. metlen, méltánytalan, megalázó helyzet;
273
szopás-szívás szöcske2
ennek elviselése; szívás. 2. (Véletlenül v. megjárja. R: –Táposoké ez a világ, ha nem
bosszúból) ilyen helyzetbe juttatás, kito- vagy az, ~jál tovább! K: –Kopasz vagyok,
lás; szívatás. R: Aki –tápos, az a király, | sokat ~ok…; —| szívok, ~ok… 2. tn
többinek a ~ás kijár. Szolgálatban van; fércel (Szk00).
szopás-szívás fn ritk Bosszúság; szopka Szj: ~ beó—! 〈Csak ebben
kellemetlen, megalázó helyzet; ennek elvi- a kifejezésben:〉 Bosszúság; kellemetlen,
selése; szívás. megalázó helyzet; ennek elviselése; szívás.
szopat ts ige Ellátja a baját, ki- szopló fn Rep Lökhajtásos repülő-
tol vele; kellemetlen, megalázó helyzetbe gép kiömlő nyílása. [— or. сопловой ап-
juttatja; szívat. Szj: Mosolygósra ~om a парат ’ua.’]. ~t nyalt: 〈Vkiről mondva:〉
szádat!: Vigyázz, mert megverlek! Vö. be Koszos. [Ti. a repülőgép ezen része tele
takar. Ik: le~, meg~, szét~. van korommal].
szopatás fn 1. (Véletlenül v. szopol fn ritk Bosszúság; kellemet-
bosszúból) kellemetlen, megalázó hely- len, méltánytalan, megalázó helyzet; en-
zetbe juttatás; kitolás; szívatás. Vö. szívás. nek elviselése; szívás (Er88).
Szj: Öregek tíz napra, gumik álló faszra, szopoz Szj: –Öreg rozmár nem ~
kopaszok újabb ~ra ébredtek!: ritk 〈A reg- már. 〈Csak ebben a szólásban:〉 Pórul jár;
geli ébresztő nem hivatalos szövege〉. 2. kellemetlen, megalázó helyzetben van; szív.
Alapkiképzés; keltető. 3. Fenyítés, kito-
szopszofon fn ritk, tréf Bosszú-
lás; helybetopi.
ság, kellemetlen, méltánytalan, megalázó
szopatás-szívatás fn ritk Kelle- helyzet; ennek elviselése; szívás (Ta82/83).
metlen, megalázó helyzet; az ilyen helyzet- [— szop × szleng szaxofon ’hímvessző’, vö.
be juttatás, kitolás; szívatás. Vö. szívás. oboa].
szopató 1. ~ra vesz: ritk Ellátja a szopta fn ritk Bosszúság; kellemet-
baját; kitol vele; kellemetlen, megalázó len, megalázó helyzet; ennek elviselése;
helyzetbe juttatja; megszívat. 2. ~ kábel: szívás (Er88).
Hk Az a kábel, melynek segítségével a le-
szórakozó tréf fn Sorakozó; dizsi
merült akkumulátorú harckocsit a másik
(Db03). [Szójáték].
tank akkumulátoráról el lehet indítani
(Szh82/83). szorít Szh: ~sd a –pofád, mint a satu!
szopatórúd fn biz Hímvessző; fasz. szoroz Szj: –Öreg rozmár, nem ~ már.
Szopatszállás fn Szabadszállás; szotyizik Szj: Nehéz egy –foggal ~ni,
Szivatszállás. főleg, ha a nyakláncodon lóg!
szopattyú ritk fn Bosszúság; kelle- szovjet ~ eltáv—. ~ fecske—. ~ eltá-
metlen, megalázó helyzet; ennek elviselé- vozás: Szökés, a laktanya engedély nélküli
se; szívás. [— szopás × szivattyú]. elhagyása; dobi (Szabsz03). Szh: Olyan,
szop(ik) ige 1. ts és tn Bosszúság
mint a ~ kölni—: egy csepp is elég belőle. Vö.
éri; pórul jár, megjárja; kellemetlen, meg- még orosz és ruszki alatt.
alázó helyzetben van; szív. Szj: ~ni szöcske1 fn ritk Írógép (Ze87/88;
fogsz (mint a torkos borz)!: 〈Fenyegetés- írnokok használta szó).
ként:〉 Ezt még megjárod! Szh: ~(ik), szöcske2 fn Gyakorlótér. [— szöcs
mint a boci; ~(ik), mint a torkos borz; kerét]. — birtok, egyes, gyakmező, gyak
Akkorát ~(ik), mint a torkos borz: Nagyon tér, heszienda, káposztáskert, nyúldomb,
274
szöcskerét szüzér
nyuszidomb, pampa, préri, szöcskerét, szpájder fn 1. Pók 2. ritk Parancs-
sztyeppe. nok; péká (BpZ03). [— ang. spider ’pók’;
szöcskerét fn tréf Gyakorlótér; pók ’parancsnok’ — pk.]
szöcske2. [Sokat ugrálnak rajta a katonák]. szpojler fn ritk, tréf Váll-lap; kar
szöcskézik tn ige ritk Írógépen ír, rierjelző (Fh89/91). [— spoiler, szpojler
gépel (Ze87/88; írnokok használta szó). ’autókra szerelt légterelő’].
[— szöcske1]. sztálinorgona fn ritk Rakéta-so-
szög Szj: –Még mozog a ~ön a kalapja. rozatvető; esvé1.
–Nehogy (már) a ~ egye a rozsdát! Szh: sztender ~re rakja: Ott hagyja a
Hasba –rúglak, oszt úgy meghajlasz, mint
szolgálati helyét. Hát te mit csinálsz a
az U ~!
kantinban? Ki van a szolgálati asztalnál?
szöghajú fn Laktanyai fodrász; kő — Sztenderen van. (Szfv98). [— sztender
baltás. ’motorkerékpár kitámasztó karja’].
szögletes Szj: Ami –kerek, azt viszik,
sztrít fn Hőr Az a szolgálati hely,
ami ~, azt gurítják.
amelyik valamilyen műúton vagy annak
szőke ~ fagyi—. közelében található (pl. gépjármű-ellenőr-
szőlőtőke R: In sok a vegyszer, már- zés is) (Or91). [— ang. street ’utca’].
cius is eljön egyszer: 〈A leszerelés időpont-
sztyeppe fn ritk, tréf Gyakorlótér;
ját hirdető rigmus〉.
szöcske2.
szőnyeg Megy a ~ szélére: ritk a) Ki-
hallgatásra megy. b) Megy, hogy meg- szúrás fn Közösülés; aktungolás.
kapja a (megérdemelt) fejmosást, letolást. szurkál Szj: A –dolgozó nőket ~om!
A ~ szélén áll: ritk a) Kihallgatáson van. szutykosképű fn és mn Cigány;
b) Leszidják, megmossák a fejét. kokeró (Szts04).
szőr Beesett az arca, a ~ meg kint ma- Szutyokszállás fn Szabadszállás;
radt; Lefogyott, és a ~ kint maradt: ritk, tréf Szivatszállás.
Borostás, borotválatlan; bokorarcú. Szh:
–Kevés, mint kopasz valagon egy szál ~. szülői Szh: –Kevés, mint árvaházban
a ~ értekezlet.
szőrfigaró fn Laktanyai fodrász;
kőbaltás (Szk00). szűr ige Alkoholt fogyaszt; beziz
zent (Szts04).
szőrmester fn ritk, tréf Őrmes-
ter; őrmi. [Szójáték]. szürke Öreg ~ (–nyúl). ~ halál: Elő-
szőrnagy fn ritk, tréf Őrnagy; re csomagolt napi ételadag.
szarnagy. [Szójáték]. szütyő fn ritk, tréf Gázálarctáska;
szőrös Szh: ~, mint a háromnapos szimatszatyor. [— szimatszütyő].
bunkerszar: Borostás. Vö. bokorarcú. szüttyög tn ige ritk, pej Úgy tesz,
szőröstalpú fn ritk, tréf Lövészka- mintha dolgozna; látszattevékenységet
tona; nyúl. folytat; szöszmötöl; szambázik. Mit ~,
szőrvezető fn ritk, tréf Őrveze- mint tót a pinán?! (Ha 88/89).
tő; őrvi. [Szójáték]. szüzér fn tréf Tüzér; ló.
275
T
tábori 65 mintájú ~ fapina—. takonyalakzat fn tréf Nem alak-
tájékozódik Szh: Ne ~jon, mint a zatban mozgó katonák csoportja; amőba
postagalamb!: Ne forgassa a fejét a sorban, alakzat.
ne nézelődjön! (Le85/86). talajvíz Szj: Mi történt, feljött a ~ a
tájoló fn ritk Lokátoros; patkány1 fugák közt? 〈Öregkatonák gúnyos meg-
(DbK89). jegyzése beöntés láttán〉 (Ma84).
takarítás Csébetűs ~: tréf Nagyta- találkozik Szj: Ugye nem ~ott ma
karítás (ti. csap, csempe, csillár, csolyosó, még –kombájnnal?
csablak…). Vö. sikamika. tálca Szj: –Megütlek, s fekszel, mint
fácán a In!
takarító ~t félbehajtani!: Takaro-
dót végrehajtani! (Szfv98). Vö. doberdó1, talp Koptatja a –surci ~át; Véres a
meghatároz. ~a: ritk Sokat hízeleg, előnyt akar szerezni
az elöljárónál; pedálozik. Szj: Mit –bil-
takarítógép fn ritk Újonc; kopasz
leg!? Gömbölyű a ~a?!
( Ju03).
talpal tn ige ritk, pej Hízeleg, tör-
takaró Kilencre rúg ja a ~t: ritk leszkedik a feljebbvalójához; pedálozik.
Centivágás után már csak kilenc napja Vö. koptatja a surci talpát.
lesz a leszerelésig.
talpas fn és mn 1. Egy helyben álló
takarodó Szj: ~! –Villany leó!; Taka- v. meghatározott útvonalon járőröző őr;
rodó –oroszlán! bobi. ~ őr: ritk Ua. ~ őrség: ritk Az ilyen
takerol ts ige ritk Takarít, megtisz- szolgálat, őrség. 2. ritk Harckocsi; háká
tít. ~ni kell a bakérót: Ki kell pucolni a ba- (Le88/89). 3. ~ tik/tyúk: ritk, tréf, gúny
kancsot. Kacsa (Ma).
takcsi fn ritk Takarítás; fókamóka talpsín fn ritk Pontonhíd; csónak1
(Fh89/91). (Ma 81/82).
takcsizik tn ige ritk Takarít. Teg- talpszárszaggató fn ritk, gúny
nap valaki behányt az öregeknek, és egész Tüzér; ló (Szf83/84, Ju03).
este takcsiztunk (Fh89/91). támadómenyét-alakzat fn tréf
takony Szh: „Jobbra nézz!”-nél úgy Nem alakzatban mozgó katonák csoport-
vesse a –fejét, hogy a ~ hétszer csavarodjon ja; amőbaalakzat.
körbe rajta! –Csapódjon, mint a ~! Úgy támlás fn 1. ritk Őrbódéban szol-
váglak –szájba, hogy a ~ menetet vág a gálatot teljesítő őr; bobi. 2. Az őrszoba
nyakadon! előtt őrködő katona; bobi (Hmv70/71).
276
támlázik tápiószecsői
támlázik tn ige (Őrbódéban) őr- táp ritk I. fn 1. Ennivaló, táplá-
szolgálatot teljesít, őrködik; bobizik. lék. — csócsa. Vö. patkányfőzelék. 2.
tampon Szh: –Kevés, mint elefántnak Étkezés; tápolás. II. mn Kevés, hitvány
a normál ~. (Sb85).
tamponos fn (gyak. tsz.-ban) ritk tápágyú fn ritk, gúny, pej Előfelvé-
Pontonépítő hidász, pontonos; pompo telis katona; tápos1.
nos (Er88). [Szójáték]. tápi fn gúny, pej Előfelvételis kato-
na; tápos1. R: Kacsa mondja: hápi, hápi,
tanács –Öregek ~a.
leszerel az öreg ~!: ritk 〈A közelgő leszere-
táncol Szj: Ne ~jon, nem jó a zene!: lést hirdető mondóka〉.
Ne forgolódjon a sorban! Vö. brékel. tápibébi fn ritk, gúny, pej Előfelvé-
táncos ~ geci—. telis katona; tápos1.
tanfolyam –Szélesvásznú/–színestech tápidolli fn ritk, gúny, pej Előfelvé-
nikás ~. Ö: mozigépész-~. telis katona; tápos1.
tankátjáró fn ritk Két ember kö- tápihápi fn gúny, pej Előfelvételis
zötti nagy távolság a sorban. [— tankátjá- katona; tápos1 (Le87/88).
ró ’a harckocsik akadálytalan előretörésére tápinger fn ritk, gúny, pej Előfelvé-
nyitott átjáró a saját v. az ellenség műszaki telis katona; tápos1.
zárán’]. tápintó fn ritk, gúny, pej Előfelvéte-
tankcsapda fn ritk, tréf 1. Szösz lis katona; tápos1.
mösz, szemét (ami takarítás után még a tápinyó fn ritk, gúny, pej Előfelvéte-
körlet padlóján maradt); bakapihe. 2. lis katona; tápos1.
Borosta. Mi ez az arcán? Tankcsapda?: 〈A tápió fn gúny, pej Előfelvételis kato-
borotválkozás ellenőrzésekor kérdezik〉 na; tápos1. [— tápiószecső].
(BpA92/93).
tápiólégió fn ritk, tréf, gúny (Az
tanker fn Harckocsizó; hákás. egy alegységben szolgáló) előfelvételis ka-
tankos mn Harckocsizó; hákás. tonák vmilyen okból összegyűlt csoportja.
tankosgatya fn A 65 mintájú gya- tápiószecső fn gúny, pej Előfel-
korlónadrág egy speciális (buggyos, bő, vételis katona; tápos1. [— Tápiószecső;
kényelmetlen) változata harckocsizók szá- szójáték. A településnév valószínűleg a
mára (Szfv98). Voga–Turnovszky parodista duónak a
tanya R: Itt hagyom a Itokat, bas�- KFT együttes „Afrika” c. slágerét is paro-
szátok az/meg anyátokat!; Tányérsapkák, dizáló számában (Sztárok 45-ön ’85-ben)
való előfordulása miatt vált ismertté, és így
váll-lapok, hivatásos állatok, itt hagyom a
lett a Tápió- előtagú földrajzi nevek közül
Itok, basszátok az anyátok!: durva 〈Öreg-
az előfelvételisek egyik elnevezése (Farkas
katonák által üvöltözött rigmusok a lesze- 1993: 20); vö. „Fatányér, búvárszivattyú,
relés felé közeledve〉. Kakaós csiga. A térdzoknim nagyon ke-
tanyagyerek fn Vidéki származá- mény ma. Tojásos lecsó. Bakterház, sorom-
sú katona. — mezőgazdász, traktoros. pó, Ó, Tápiószecső!”]
tányérsapka Szh: –Betakarlak, mint tápiószecsői mn és fn ritk, gúny,
Ziaul Hakot a ~. pej Előfelvételis (katona); tápos1.
277
táplálékkiegészítő tápos1
táplálékkiegészítő fn tréf Kenyér. nem lapátos!: ritk 〈A munkavégzés lerázá
tápol tn ige ritk Eszik (Le88/89). — sára használt kifejezés〉. Öreg ~ nem táltos
legel, moslékol, túr. (mint a madár, nem szálldos)!; Öreg ~ nem
rakéta, | ballag/cammog/lassú/mászik/pö
tápolás fn Étkezés. — büntetés,
fög/ugrik, mint a teknősbéka; —| nem
táp.
pattog, mint gumilabda: tréf 〈Noszogatás
tapos tn ige 1. Szj: –Szív, fúj, ~! 2. ra, a feladat (gyorsabb) végrehajtására
pej Hízeleg, törleszkedik a feljebbvalójá- nógató felszólításra adott válasz〉. R: Többet
hoz; (mások rovására) a maga önző céljai ér az/egy öreg ~, mint az összes hivatásos:
nak igyekszik megnyerni vkit; helyezke- 〈Az előfelvételisek öndicsérő mondókája〉.
dik; pedálozik. Szívatják az öreg ~t, de rója még majd a
tápos1 mn és fn gúny, pej Egyetem- belvárost!; Öreg ~ fasza gyerek, | kevés ez a
re, főiskolára felvett és a tanulmányok néphadsereg!; —| augusztusban leszerelek!;
megkezdése előtt tizenkét hónapos (két Azt beszéli falu, város, leszerel az öreg ~!;
időszaknyi) katonai szolgálatát töltő, elő- Öreg ~ nem vén túzok, augusztusban haza
felvételis (katona). ~ őrvezető: Őrvezetővé húzok!: 〈A leszerelést és annak időpontját
előléptetett előfelvételis katona. Szj: Biz- hirdető rigmusok〉. Öreg ~ nem rezel be, |
tos ~!: 〈Becsmérlő kifejezés vkire〉 (ti. pon- visszajön majd/még kétezerbe’!; —| ütihá
tosan olyan ügyetlen, lógós stb., ahogyan lesz kétezerbe’!; —| leszerel majd kétezerbe’!;
az egy előfelvételistől megszokott (Le88/ (ritk) Áprilisban jön a gólya, házasoknak
89). R: Aki ~, az a király, többinek a szopás hírmondója, azt mondja majd kelepelve:
kijár: 〈Előfelvételisek által kiabált öndicsé- öreg ~ nem szerel le!: 〈Az előfelvételisek
rő mondóka〉. ~oké ez a világ, ha nem vagy ugratására mondott rigmusok, melyek ált.
az, szopjál tovább!: 〈Előfelvételisek által a arra céloznak, hogy az egyetem, főiskola
nem előfelvételiseknek kiabált mondóka〉 elvégzése után még hat hónapot ismét
(Le88/89). Sír a ~ centije, visszajön még katonaként kell tölteniük〉. Öreg ~ nem
Lentibe: 〈Az előfelvételisek ugratására rezel be, nem jön vissza kétezerbe’!; Öreg ~
mondott rigmus, ami arra céloz, hogy az nem rezel bé, nem jön vissza soha többé!;
egyetem, főiskola elvégzése után még hat Öreg ~ nem jön vissza, | ha van esze,
hónapot ismét katonaként kell tölteniük〉 kibulizza!; —| valahogy majd kibulizza/
(Le). kibungizza!: 〈A fenti ugratásra adott
Kopasz ~: a) Első időszakos előfelvételis válasz〉.
katona. b) pej 〈Sértésként:〉 Előfelvételis ~ csibe; ~ csirke; (durva) ~ geci; (ritk, durva)
(katona). R: Többet ér egy kopasz ~, mint pasztőrözött tejen és nápolyin nevelkedett ~
egy szekér/vagon hivatásos: 〈Előfelvételisek geci; (ritk, durva) ~ genya; (ritk, durva) ~
által kiabált öndicsérő mondóka〉. Szívat genyó; (ritk, durva) ~ germó; (ritk) ~ gyík;
ják a kopasz ~t, de rója még majd a belvárost: (ritk) ~ kopasz; (ritk) ~ köcsög; (ritk) ~
〈Előfelvételiseknek a többiekénél rövidebb rüszü; tortazabáló ~; világtalan ~; zizis ~:
idő alatt bekövetkező leszerelésére emlé pej Előfelvételis katona. Ö: ál~. [— tápos
keztető rigmus〉. csibe/csirke — ’tápon nevelt, óvott, ezért
Öreg ~: 〈Leggyakrabban előfelvételisek gyenge, beteges csirke’]. — agyas2, agy
használják, önmegnevezésként is〉. Máso men, csupasztökű, efis, egér, egyemista
dik időszakos, az időszak végén már elővett geci, egyetemi gecista, export
leszerelő előfelvételis (katona). Szj: Öreg ~ egér, gecigombóc, gyógycickány, gyógy
278
tápos2 taszkészlet
egér, gyogyesz, gyog yi, gyog yós, gyógy tápszer fn ritk 1. tréf Édesség; édes,
pedagógiás, gyógypemete, importegér, cukros étel. 2. gúny, pej Előfelvételis kato-
kekszes, lóbogár, naposcsibe, pityu2, sze na; tápos1. Vö. táposkaja, táposreggeli,
cső(i), szecsőr, tápágyú, tápi, tápibébi, zizi1.
tápidolli, tápihápi, tápinger, tápintó, tápszeres mn és fn ritk, gúny, pej
tápinyó, tápió, tápiószecső(i), táposákos, Előfelvételis (katona); tápos1.
tápszer(es), tudós, vakegér, zizi(s). Vö.
tápszerrevaló fn ritk, tréf, gúny
efe állomány.
Előfelvételisek pénzbeli illetménye; zsold.
tápos2 fn és mn gúny, pej 1. Gyen-
táptalan fn pej Nem előfelvételis
ge fizikumú, beteges; csoffadt (92/93).
sorkatona (Le). — empí, szalonnás. [—
2. Gyengélkedős, beteg katona; gyengu
tápos1 ’előfelvételis katona’].
szos (Szk00).
tar mn és fn ritk, tréf, gúny Újonc,
tápos3 fn ritk Konyhaszolgálatot
adó katona; csellós (Db02). első időszakos (katona); kopasz.
tarcsás mn és fn ritk Tartalékos
táposákos fn ritk, gúny Előfelvéte-
lis katona; tápos1. (katona); tarcsis.
tarcsi fn Tartalékos katona; tarcsis.
táposalkohol fn ritk, tréf Tej.
táposcenti fn ritk 1. Tíz centimé- tarcsis mn és fn (Tényleges szolgá-
teres darabokra vágott katonacenti össze- lati idejének letöltése után újból behívott)
fűzve 〈amit az előfelvételis katonák hasz- tartalékos (katona). — csere(játékos), csí
nálnak, ha nem engedik nekik a feltekert kos hátú vadmalac, dinoszaurusz, emzá
és rugózó centi használatát, vagy ha kü- rolt/emzé baka, hippi, hosszúhajú, kis
lönbözni akarnak a 18 hónap után leszere- pados, kiváltságos, labanc, örök kopasz,
lőktől〉. 2. Az előfelvételisek egynémelyike rigó, tarcsás, utánpótlás. Vö. ráhúzó.
által a centi helyett használt Mengyelejev- tárgy Mi a röhögés/nézés stb. tárgya?:
féle periódusos táblázat. Min röhögnek/mit néznek? 〈Lényegében
táposfülszaggató ~ centi—. az abbahagyásra való felszólítás〉 (BpA92/
93).
táposkaja fn ritk, tréf Cukros,
édes étel (kakaó, cukrozott tej, tejbegríz, tarka fn Három- vagy négyszínnyo-
sütemények, kompótok, dzsem stb.). Vö. mású gyakorlóöltözet; bociruha.
táposreggeli, tápszer. tarkabirka fn Terepruhás katona
táposkod ik tn ige 1. Úgy (és főleg (Szk97/98).
olyan ügyetlenül) tesz vagy próbál elvégez- tarkóvideó fn 〈Ált. felszólításként:〉
ni valamit, mint egy előfelvételis. 2. Úgy Vigyázzállásban előre nézés (Szk97/98).
viselkedik, mint az előfelvételisek. (Le). [Ti. a katonának az előtte álló tarkóját kell
taposóakna Szh: –Kevés (vagy), mint nézni].
In a lábnyom. tártáska Piros/Pisztoly, ~!: Viszont-
táposreggeli fn tréf 〈Ált. vasárnap látásra! 〈a köszönés elferdített változata〉.
reggelenként adott〉 édes reggeli (kakaó, táska Boniemes ~: tréf Gázálarctás-
kalács, vaj, lekvár). Vö. táposkaja, tápszer. ka; szimatszatyor.
tapsifüles fn ritk, tréf, gúny Lö- taszkészlet fn Takarító-szerelő kész-
vészkatona; nyúl. let (gépkarabélyhoz). — tazmánkészlet.
279
távolbanézés teknőcernő
távolbanézés fn ritk, tréf 〈Ált. pa- kopár, vigyorgó1. 2. Szerződéses (kato-
rancs formájában kiadva:〉 Lazsálás (mint na); boci.
tornagyakorlat) az elöljáró nélkül végzett téesztag fn ritk, gúny, pej Tovább-
reggeli tornán; szemforgatás. szolgáló katona; téeszes.
taxi fn ritk Sofőr; kuplunggyilkos
tégla fn pej 1. Besúgó, árulkodós
(Szts04).
katona; vamzer. 2. ritk KISZ-titkár; kisz
taxipénz fn gúny Illetmény; zsold. fűrer. [< argó].
taxis fn Sofőr; kuplunggyilkos téháel fn tréf A hétvégi eltávozás
(Szts04). megvonása; helybetopi. [Tréf. röv.: Töltse
tazmánkészlet fn Takarító-szere- a hétvégét a laktanyában!]
lő készlet (gépkarabélyhoz); taszkészlet.
tehénbunda fn tréf Három- vagy
tea Szj: Annyi It megiszol még itt négyszínnyomásos gyakorlóruha; bociruha.
bent, hogy azon egy tankhajó megfordul;
Ezer hektoliter Id van még; Neked van még tehénruha fn Három- vagy négy
ötszáz liter ~, harminc kilométer spagetti színnyomásos gyakorlóruha; bocir uha
és pár vagon tarhonya: ritk, tréf, gúny 〈Az (BpPet03).
újoncok bosszantására mondott kifejezé- teherautó Kiállnak a ~k a garázs-
sek:〉 Nagyon soká fogsz te leszerelni. Vö. ból: Kiviszik az ágyakat a folyosóra 〈mert
ötszázliteres. nagytakarítás lesz〉 (Kisk97). Vö. kiállnak
tébéká fn Telefon; bulafon2 (Vp03). a mercédeszek. Szj: Egy ~ befér közé-
[— tbk., hiv. röv.: távbeszélő készülék]. tek: ritk 〈Figyelmeztetés a sorban egymás-
technika fn ritk, gúny Csepel te- tól távol állóknak:〉 Álljatok közelebb egy-
herautó; csepzon. máshoz!
technikum –Rácsipari ~. téíjé msz 〈Együttérzés kifejezésére:〉
técsé fn Tornacsarnok. [Hiv. röv.] Tipikus így járás (Szfv98). Vö. íjé ’így jár-
tál’.
téesz fn pej 1. Beadja a ~t; belép a
~be; (ritk) ~t tesz: Továbbszolgáló marad; tejút fn Ezredes; rongyos (Szk00).
a továbbszolgálatra jelentkezik. Vö. bead [Ti. annyi csillagja van, mint a Tejútnak].
ja a bétéeszt. [— tsz ’termelőszövetkezet’ tejútrendszer Meg jelenik a ~: ritk,
× tsz. ’továbbszolgáló’, hiv. röv.; szójáték]. tréf Magas rendfokozatú katona érkezik.
— beadja a csövet/téeszcsét. 2. Tovább- [A vállán lévő csillagokról].
szolgáló katona; téeszes. Ezernapú ~: ritk,
teker ~ egy brióst: Székel, nagydolgát
pej Ua.
végzi; aknázik.
téeszcsé Beadja a ~t: ritk, pej To-
vábbszolgáló marad, továbbszolgálatra je- teknőc fn A térdre és a könyökre szí-
lentkezik; beadja a téeszt. jazott rohamsisakkal négykézláb a habos
folyosón való végigcsúszás 〈ált. az újon-
téeszes fn és mn 1. pej Továbbszol-
gáló, továbbszolgálatra jelentkező katona. cokkal való kitolásként:〉; gokartozás.
~ állat; ~ barom: ritk, pej Ua. [— téesz]. — teknőcernő fn ritk, tréf Az ügye-
csőlakó, csöves1, ezernapú (téesz), háté letes tiszt küldönce, az ügyeletes írnok;
palánta, keményváll-lapos (szakszi), mil ütikutya. [A „Kérem a következőt” c. rajz-
liónapos, téesz, téesztag, tízezernapos film egyik szereplőjéről].
280
teknős terminátorképző
teknős fn 1. Konzerv; páncélos tengeri2 Szj: Ha annyi szemed/szeme
( Ju03). 2. Harckocsizó; hákás (Szts04). lenne, mint –napod/napja, olyan lennél/
3. ritk Felderítő; gyík2. lenne, mint egy cső ~.
teknősbéka fn 1. Szh: –Megfejel- tengeralattjáró Szj: Megfordul még a
lek, mint ~ a földiepret! R: –Öreg baka/ –céteádban a ~.
cápa/csóka/ember/sas/–tápos nem rakéta, tenkes fn ritk Körülbelül 60 lite-
ballag/cammog/lassú/lusta/mászik/pöfög/ res, csonka kúp alakú alumíniumedény
száguld/ugrik, mint a ~. –Öreg ember (Szh80/81). [Ti. mérete alapján ő az edé-
nem rakéta, sokkal inkább ~. 2. ritk, gúny nyek kapitánya; vö. A Tenkes kapitánya (a
Harckocsizó katona; hákás. kuruc korban játszódó történelmi tévé-
télak fn ritk A laktanya engedély filmsorozat)].
nélküli elhagyása, szökés; dobi. ~ot vesz: tépéká fn Tűzrajparancsnok. [—
ritk Megszökik; dobbant. [< argó]. tpk., hiv. röv.; a katonák magyarázata sze-
télakol tn ige ritk Engedély nélkül
rint: tetű paraszt köcsög].
távozik a laktanyából, megszökik; dob tépőzáras fn Női nemi szerv; bula.
bant. [< argó]. tercel tn ige (Ott) van, tartózkodik.
télapó R: Azt mondták a ~nak, szep- Laca benn tercel a sportbarakkban (Fh89/
tember a legszebb –hónap! 91). Ik: ki~.
tele ~ van a –bráner/–fasza. ~ here—. tépé fn Hőr Tájékozódási pont
(Aszö82/84).
telefon –Piros ~. Szj: Ne szólj(on)
bele—, nem ~! terepruci fn 96 mintájú négyszín
nyomásos terepszínű gyakorlóöltözet; boci
telefonszám Szj: Mondd a ~odat!: ruha.
ritk, tréf, gúny 〈A hátralevő napok nagy
tereptojás fn A legénységi étkezőben
számára célzó kérdés az újoncokhoz, vagy
kapható gyanús színű rántotta (Sztk97).
ugratásból öregkatonákhoz:〉 Hány napod
van még a leszerelésig? térkép fn ritk Alaktalan, nagyobb
felületű folt (Ma). Vö. térképes.
temetés Szh: Én már olyan –öreg va-
gyok, hogy módszertani ~ekre járok. térképes mn ritk Foltos (Ma). ~ le-
pedő: Ondó- vagy vizeletfoltos lepedő (Ma).
temetkezési –Egyéni ~ szerszám.
termál fn Konyhai mosogatóedény,
tenger Szj: Ne –háborogj, nem vagy te ~! -kád (Tp; Ze). ~ egy: Ultrás, melegvizes
tengerész fn ritk, tréf 1. Tábor- mosogató a piszkos edények mosására. ~
nok; pizsamás. [Az egyenruha nadrágján kettő: Melegvizes mosogató kevesebb Ult-
látható piros csíkról]. 2. Újonc; kopasz rával. ~ három: Öblögető edény. — mély
(Szabsz04). merülő.
tengeri1 –Öreg vén ~ rája; terminátor Robbantott ~: gúny Kon-
–vén ~ bálna/cet/medve; –vén ~ iszap- zervhús; páncélos (Db03).
szemű rája; ~ iszapszemű (vén) rája; terminátorképző fn Kiképzőköz-
(ritk) ~ medve; –vén ~ olajos szemű pont. — cumiház, húsdaráló, katonai
marmonkanna: Harmadik időszakos ka- óvoda, kóter, láger, pokol, rambóképző,
tona; öreg. –Öreg ~ susmus: Ua. sitt, szanatórium. Vö. Szavária.
281
terrorruha Tirlandia
terrorruha fn tréf Négyszínnyo- hosszúpuska, indigó, irka, írógép, papír
mású gyakorlóruha; bociruha. harcos, papírkutya, papírnyüvő, penna,
terrorista fn Egészségügyi dolgo- pentamen, plajbász, radír, rotringman,
zó; tökösnővér (Szts04). tintafosó, tintahuszár, tintamityu, tin
test Testemhez!: tréf Hozzám! — tanyaló, tintanyúl, tintásujjú, tintász,
Közelítsen meg! R: Itt hagyom a –fegy- tollbetét, tollkezű, tűzőrző, vegytinta.
verem, rohadjon a ~eden! tintapaca-alakzat fn tréf Nem
tesz –Csöcsre ~. Szj: ~ek rád ket- alakzatban mozgó katonák csoportja;
tőt!; Olyat ~ek az arcodra (hogy hatan nem amőbaalakzat (Pé02).
szedik le)!; Olyat ~ek, hogy rab leszek: ritk tintafosó fn ritk, pej, gúny Írnok;
〈Fenyegetésként:〉 Megverlek! Vö. betakar. tinta.
teveszar fn pej Hurkakonzerv tintahuszár fn Írnok; tinta.
(Börs67). tintamityu fn ritk, tréf Írnok; tin
textil fn ritk Felmosórongy; fó ta (Ze86/87).
ka. Rászakad a ~re: Felmos; fókázik. tintanyaló fn ritk, pej Írnok; tinta.
Szakadj rá a ~re!; Rá lehet szakadni
tintanyúl fn ritk, tréf Írnok; tinta.
a ~re!; Tekeredj rá a ~re!: ritk Moss fel! Vö. nyúl.
Kezdd el a felmosást! Vö. fókázik.
tintásujjú fn tréf Írnok; tinta.
Thatcher Ld. szecsőr.
tintász fn ritk, tréf Írnok; tinta.
tibicsoki 〈Az elérhetetlen dolgok
szimbólumaként használva ált. az öregek tipli fn 1. A laktanya engedély nélkü-
mondták az újoncnak, ha az valami olyas- li elhagyása; dobi (Db03). Na, tipli!: Gye-
mit akart, amit nem kaphatott meg:〉 Mi rünk, szökjünk ki! 2. ~ van!: Irány kifelé,
nem kell neked? ~, vetőgép, villanygitár? menjetek ki nagyon gyorsan! (Bia94).
Lendkerekes bakancs, meg maláj kurva?! tiplizik tn ige 1. Megszökik; dob
(Szfv98). bant. 2. Megy; zizzen (BpPet03).
tidzsu fn Töltény; skuló (Szfv98). tir (ált. tír) fn ritk, pej Szabolcs-Szat-
tik –Talpas ~. –Vasi/vazsi ~. Ö: vak~. már megyéből való katona; tirpák. [— TIR
[— nyj. tik ’tyúk’]. (kamionjelzés) — tirpák; szójáték].
tikitaki fn Az a beosztás, amikor tirburger fn ritk, tréf Zsíros ke-
valaki több szolgálatot (pl. őrséget) ad nyér. [— tir(pák) × hamburger]. — ár
egymás után, 24 óra szolgálat — 24 óra vaházi torta.
pihenő rendszerben (Szfv98). tires (tíres is) mn és fn ritk, pej
tikitakizik tn ige 24 óra szolgálat Szabolcs-Szatmár megyéből való (kato-
— 24 óra pihenő rendszerben egymás után na); tirpák. [— TIR (kamionjelzés); vö.
több szolgálatot ad (Szfv98, Szk00). Vö. kamionos, tir].
fércel. Tirland (gyak. Tírland) fn gúny
tinta fn tréf Írnok. — aktakukac, Szabolcs-Szatmár megye; Tirpákia. [—
cejka, cerka(bajnok), cerkás, ceruza, tir(pák)].
csodaceruza, csodagrafit, csókos, filc Tirlandia (gyak. Tírlandia) fn gúny
tollvadász, firka, firkanc, firkász, gumi Szabolcs-Szatmár megye; Tirpákia. [—
ceruza, gyógytintenpen, hosszúnyelvű, Tirland × Tirpákia].
282
Tírország torony
Tírország fn ritk, gúny Szabolcs- tízes (gyak. tizes) fn 1. Tizedes.
Szatmár megye; Tirpákia. — dekás, kétcsík, megtizedelt, tíz, tizi,
tirpák mn és fn pej 1. Sza- tízke, tüzetes. Vö. nyolcas. 2. Tízórai;
bolcs-Szatmár megyéből való (katona). dísztíz.
— bicskás, kamiondobáló, kamionos, tízezer ~ napos –kopár, ~ napos
kamionsofőr, késdobáló, késes, tir, tires. katona: Újonc; kopasz (Or95).
2. Faragatlan, otromba; hülye (em- tizi fn Tizedes; tízes.
ber); köcsög.
tízke fn tréf Tizedes; tízes.
Tirpákia fn gúny, pej Szabolcs-
Szatmár megye. [— tirpák]. — Homály tízórai Szh: –Kevés (vagy), mint |
megye, Kamiónia, Kenya, Sötétország, Auschwitzban a ~; —| a vasárnapi ~.
Tirland, Tirlandia, Tírország. tojás Ormányos ~: Férfi nemi szerv;
tiszta Szj: ~ kosz!: ritk, tréf 〈Nem fasz ( Ju03).
hivatalos vezényszóként:〉 Visszakozz! (Le tokárol ts ige ritk Közösül; befe
85/86). szít.
tisztacsere fn Ruhacsere, a bepisz- tol ~ja a (–piros) –biciklit. ~jad már
kolódott ruhadarabok kicserélése tisztára. a –biciklit! Szh: ~nám/dugnám, mint
~ ruszki módra; orosz ~: ritk, tréf 〈Ruha- a lopott biciklit!: 〈Csinos nő láttán tett
csere elmaradásakor viccből emlegetett kijelentés:〉 Szívesen közösülnék vele! Vö.
lehetőség:〉 A ruhadaraboknak egy másik befeszít.
katona ruhájával való kicserélése. tollasbugyi fn ritk, tréf Vattás nad-
tiszteleg Szj: Ami –mozog, annak ~j, rágbélés, pufajkanadrág; tundrabugyi.
ami áll, emeld meg, ha nem bírod megemel- tollbetét fn Írnok; tinta.
ni, fesd le!
tollkezű fn Írnok; tinta.
tiszthelyettes Felújított ~: ritk, tréf
tolótetős ~ nyalóka—.
Tiszthelyettesből lett tiszt.
topa mn és fn pej Ügyetlen, esetlen,
tisztiovi fn tréf Az újonnan felava-
tott tisztek egyhónapos beléptető tanfo- kétbalkezes (katona). — a Varsói Szerző
lyama. dés legelbaszottabb katonája, droid, fir
ga, gyógyegér, jóskapista, hikomat, ko
titanikkoktél fn tréf Ivóvíz. pasz, rüszü, világtalan.
titkosít ts ige ritk Elrejt valamit topán fn Bakancs; surranó (Szk00).
(többnyire a hivatásosok szeme elől); be
pulloz. topázik tn ige pej Ügyetlenkedik.
[— topa]. — görcsöl, kamburcol, szam
tíz fn Tizedes; tízes. [— tiz., hiv.
bázik, szüttyög.
röv.]
toprongy –Alaki ~. –Szellemi ~.
tizedes fn 1. –Leszek ~. –Méte-
res kékeres pirosfejű ~. 2. A fogdán 10–14 torkos Szh: –Szív/–szop, mint a ~
nap büntetést letöltött katona. [— tíz nap borz.
büntetés]. Vö. honvéd, őrvezető, sza torony fn 1. ritk Őrtorony. — aszal
kaszvezető, őrmester, törzsőrmester, fő da, bástya, bodega, cerka, ceruza, ga
törzsőrmester. lambdúc, kukoricaszárító, les, őrbástya,
283
toronycsősz tőrmester
sasfészek, ülőke, virsliaszalda. 2. Őr- töf fn ritk Törzsfőnök; golyóstoll.
bódé; kutyaól. [Hiv. röv.]
toronycsősz fn ritk, tréf Torony- tök Vkinek a ~e eldurran/elsül: 〈Hi-
ban őrködő katona, toronyőr; bobi. tetlenkedés v. felháborodás kifejezésére:〉
toronycsúzli fn ritk, tréf Torony- A mindenit! A fenébe is! Hát a ~öm
géppuska a páncélozott szállító harcjár- eldurranik!: Ua. (Ma77). A tököm eldurran,
műben. Vö. csúzli1. méghogy én legyek a csellópéká! (Nk84/85).
toronynyúl fn tréf Lövészeket
Szj: Nagyok a ~ei?!: Álljon alakiasan,
szállító páncélozott harcjármű irányzója, tegye össze a lábát! Szh: –Möghajtom,
toronylövész. Vö. nyúl. — bérgyilkos, csil hogy elhagyja a ~it!; –Möghajtom, hogy
lagharcos, csillagvadász, kotroncos grá vízibolhák pólóznak a ~in! ~ön szúrja
nátkergető, kupolanyúl, kupolanyuszi, magát: Öngyilkos lesz; befalcol 〈legin-
toronynyuszi, toronyugró, úrinyuszi. kább hitetlenkedés, csodálkozás, meg-
lepetés, düh kifejezésére Tökön szúrom
toronynyuszi fn tréf Lövészeket magam! formában〉. ~ön is szúrnám
szállító páncélozott harcjármű irányzója, magam!: Azt már semmiképpen meg nem
toronylövész; toronynyúl. csinálnám. R: Jó –reggelt, jó reggelt, éb-
toronyugró fn Lövészeket szállító rednek a medvék, ~ön szúrnám magam, ha
páncélozott harcjármű irányzója, torony- én kopasz lennék!
lövész; toronynyúl (Db02). tökfedő fn 1. ritk, tréf Rohamsi-
torpedónadrág fn ritk, tréf Vat- sak; rohambili. 2. Sapka; ködvágó.
tás nadrágbélés, pufajkanadrág; tundra tökgyalu fn Rep Magassági ruha.
bugyi.
tökösnővér fn 1. tréf Egészség-
torta –Árvaházi ~. ügyi szolgálatra a laktanyai betegszobára
torzsaturbó fn ritk, tréf Lö- beosztott katona, egészségügyi katona. —
vészeket szállító páncélozott harcjármű, dögész, dögös, eükatona, faszosnővér,
péeszhá; nyuszibusz (Nk84/85). hentes, hullagyalázó, hullaszállító, ked
torzsazabáló fn tréf Lövész; nyúl vesnővér, kőbaltás, mengele, nővérke,
(Szabsz03). putris, sintér, terrorista, unikumos, va
tower fn ritk, tréf Laktanyai fogda; jákos. 2. Orvos; mengele.
fogszi. tökvakarás fn Pihenő (a terepgya-
toxin fn Vegyivédelmi tiszt. (A rend- korlaton); pihi (Szk97/98).
fokozattal együtt volt használatos, pl. toxin töltő (ritk., tréf. tőttö) fn Harckocsi-
százados.) (Börs67). töltőkezelő; fűtő.
toxinbácsi fn Vegyivédelmi felelős tömegzsúr fn ritk Ünnepség (Ze).
parancsnok. tömlő fn ritk, tréf Másodidőszakos
toxinpapucs fn Összfegyvernemi katona; gumi.
vegyivédelmi védőharisnya; vévépapucs. tömlöc fn Laktanyai fogda; fogszi
toxinzubbony fn Összfegyvernemi (Szabsz03).
vegyivédelmi védőköpeny; vévéköpeny. törmelék fn tréf Törzsőrmester;
töcköl ts ige ritk Közösül; befeszít. törzs.
töcsköl ts ige ritk Közösül; befeszít. tőrmester fn tréf Őrmester; őrmi.
284
törmi turista
törmi fn ritk, tréf Törzsőrmester; ~d!: Semmi közöd hozzá; csak! 3. Sokat ~:
törzs. Vö. őrmi. a) Kotnyeleskedik, mindenbe beleüti az
törpe mn és fn Kis termetű, alacsony orrát; kavar1. b) Okoskodik, belebeszél
(katona); inkubátorszökevény (Szk00). vmibe. Sokat tudsz, tápos! (Ze87/88); Ne
Ö: páncél~. tudj sokat! (Ze87/88) ’Semmi közöd hoz-
törökméz Szh: –Kevés vagy, mint zá, ne szólj bele!’ A Szabó sokat tud, meg
~ben a janicsár. kéne már szopatni! (Nk84/85). Szj: Sokat
~sz! Nem vagy te strucc?: ritk Semmi közöd
törzs fn 1. Törzsőrmester. — dörzs
hozzá, ne szólj bele!
őrmester, kéz-és-láb-nélküli, törmelék,
törmi, tövisúr. 2. ritk 〈Főleg megszólí- tudásszintjelző fn ritk, tréf, gúny
tásban:〉 Törzszászlós. Rangjelző csík a sapkán; vízszintjelző.
törzsőrmester fn ritk, tréf A fog- tudor fn Okoskodó, akadékoskodó
dán 25–29 napot eltöltött katona. Vö. ti személy; nagytudású (Szk00).
zedes. tudós fn Előfelvételis katona; tápos1
tövisúr fn tréf Törzsőrmester; törzs (Ka75/76).
[— törzs úr]. tukó fn Hőr Magas szárú katonai
tp. Ld. tépé. bőrcsizma bokacsattal, az újoncok bőrcsiz-
traktoros mn és fn 1. Harckocsi- mája (Or). (Az újonc határőrök bevonu-
zó; hákás. 2. Vidéki származású (katona); láskor nem bakancsot (surranót), hanem
tanyagyerek. bokacsatos bőrcsizmát (tukót) kaptak.
Travolta-képző Szj: Ez nem ~!: Ne Ezt általában a kiképzési idő alatt, vagyis
forgolódjon a sorban! Vö. brékel, Grease. három hónapig kellett viselniük. Előfor-
[— John Travolta, több táncos-zenés film dult, hogy tovább, de rövidebb ideig soha.
főszereplője]. Ezután kaptak csak bakancsot. A laktanyá-
ban így már messziről nagyon jól meg le-
trió Szi: Maguk, ott ketten, jó ~
lesznek: 〈Eredetileg vmilyen munkára ki- hetett ismerni az újoncokat.) — bakafix,
szemelt katonák megszólítására, egymás járőrbombázó.
között megszólításra vagy csupán viccből tukóanyag-karbantartás fn Csiz
használt szállóige. Országosan elterjedt, mapucolás; surcipuci (Or95).
de mindenhol egy ismert tiszthelyettes tukós fn és mn Újonc; kopasz (Or).
nevéhez kapcsolják születését〉. Maguk né- Vö. tukó.
gyen, az a ~, jöjjenek csak ide! (DbK89). tundrabugyi fn tréf Vattás nad-
tróger fn Sorkatona; baka (Szts04). rágbélés, hosszú szárú vastag alsónadrág,
trójai ~ faló—. pufajkanadrág. — békettes, beton( gatya),
trolikutya fn ritk, tréf A laktanya betonnadrág, fagatya, nagyhűvös, öcsi,
kerítésénél futóláncra kikötött őrkutya. páncélgatya, tollasbugyi, torpedónadrág.
tsz Ld. téesz. tuning –Optikai ~.
tszcs. Ld. téeszcsé. túr tn ige ritk Eszik; tápol.
tud 1. Szj: Ez az ember/katona ~ turista Szh: –Kevés (vagy), mint ~ |
valamit!: ritk, tréf, gúny 〈Megjegyzés a sajtban a hátizsák; —| szalámiban az ide-
magabiztosan viselkedő katonára〉. 2. Ne genvezető.
285
turmix tűzőrző
turmix Megy a ~: ritk Saját érdeké- tüdő Szj: –Kéz feljön, láb kipörög, fül
ben (ált. szabadság szerzéséért) minden hátra csapódik, ~ zihál!
követ megmozgat, ügyeskedik, hízeleg; tüdőgondozó fn tréf Dohányzásra
pedálozik. [— kavar1]. kijelölt helyiség (Nyh02).
turmixgép fn 1. –Kavar, mint a ~. tüdőgyulladás Szj: ~t fog kapni!:
2. ritk Sokat kavaró személy; kavarógép. ritk 〈Figyelmeztetés, hogy egy gomb nincs
begombolva〉.
túró Szh: –Összeáll, mint a ~.
tüfe fn ritk 1. Fegyverműhely. 2. Fegy
túrós Szh: –Összeáll, mint a ~ tészta. verjavító katona. [— TÜFE ’tűzfegyver-
tuskó fn 1. Szh: Olyan ~, hogy karbantartó műhely’, hiv. röv.]
megáll benne a stílfűrész: ritk, gúny Na- tükörszemű fn és mn gúny Szem-
gyon buta, faragatlan viselkedésű; köcsög. üveges; optika.
2. ritk, tréf Főtörzsőrmester; fatörzs. tüó fn ritk Tüzérosztály. [Hiv. röv.]
tutyakol tn ige ritk Önkielégítést türhő (Db02) fn mn Újonc; ko
végez; zsibizik (Vp03). pasz.
túzok fn Öregkatona; öreg. –Öreg tüske fn ritk, tréf Újonc; kopasz.
~: Ua. Szh: –Húz, mint a ~. –Öreg va- tüzér Szj: ~ vagyok, nem hallom!:
gyok, mint a ~. R: Olyan/Laza leszek/va- ritk, Tüz 〈Tüzérek válasza, ha olyat paran-
gyok, mint a ~, augusztusban hazahúzok!; csolnak, amit nem akarnak megtenni〉. Vö.
Olyan leszek, mint a ~, augusztusban haza- süket. ~ állat—.
tűzök!; –Öreg vagyok, mint a ~, augusz- tüzetes fn ritk, tréf, gúny Tizedes;
tusban/februárban hazahúzok! tízes. [Szójáték].
tüdahülye fn pej Telephely-ügyele- tűzjaj fn tréf Tűzraj (Szts04).
tes; garázsüti (Gyr02). tűzőrző fn tréf Írnok; tinta (Szts04).
286
Ty
tyúk –Talpas ~. a dobra felcsévélt telefonzsinórt a hátán
tyúkbél fn 1. Elektromos vezeték, cipelve a harcálláspontok között telefon-
kábel (főleg telefonzsinór, de bármilyen összeköttetést létesít. [— tyúkbél].
rádió vagy antenna vezetéke is). Az ös�- tyúkbeles2 fn tréf Távbeszélő ké-
szes tyúkbelet felzabálta, pedig hoztam egy szülék; bulafon2.
egész dobra valót! (Pá82). 2. Hír Közepes
tyúkól fn Páncélozott csapatszállí-
vastagságú (és kapacitású) hírközlési kábel
(Ta82/83). Vö. lóbél, csirkebél. tó harcjármű; nyuszibusz.
tyúkbeles1 fn 1. Híradós, tyúkszar Szh: –Kevés vagy, mint ~ban
rádiós katona; hírnyúl. 2. Könnyűve- a vitamin.
zetékes szakasz katonája (Ta82/83). Vö. tyuttyó fn Málhazsák; málhagyík
lóbeles. 3. Telefontelepítő katona, aki (Szfv98).
287
U, Ú
uborka fn 1. Újonc; kopasz. 2. veri a kőművest!: 〈A felháborodás, méltat-
Raktárpakoló (Szts04). Vö. padlizsán. lankodás kifejezésére; újoncok bizalmas-
uborkás fn ritk, tréf Aknavetős ka- kodásának visszautasítására; a feladat vég-
tona, az aknavető kezelője; ló. rehajtásának elutasítására〉. (Vö. nehogy
már…) Aki ~ –érzi…
uborkásüveg fn ritk Hatalmas
méretű rádiócső (dióda, trióda, pentóda uháká fn Úszó harckocsi (Szh81–83).
stb.) a katonai adókocsi berendezésében. Szh: –Szív, mint az ~. [Hiv. röv.; vö. háká.
Nem fáztam, mert melegítettek az uborkás- Állítólag úgy működik, hogy elöl beszívja
üvegek (Pá82). a vizet, és hátul kilövelli.]
ufó fn ritk, tréf Utánfutó (leginkább újhús fn ritk, tréf Újonc; kopasz.
vízszállító lajtkocsi). ujj Szj: –Megkeverem az ~aidat!
ugafon fn ritk Mikrofonnal és újonc fn 1. ritk Első időszakos kato-
hangszóróval működő kommunikációs na. Szh: –Kevés, mint ~nak a szabadság.
berendezés (Fh89/91). 2. ritk Első hónapját töltő, alapkikép-
ugázik tn ige Beszél, felesel. A főhad- zést végző katona. 3. 〈Olyan alaku-
nagy annyit ugázott eligazításon, hogy azt latoknál, különösen a határőrségnél, ahol
hittem, lepetézek! (Fh89/91). Ne ugázzá’, háromhavonta volt bevonulás〉 első három
kopasz állat, mert a véreddel fogsz sikálni! hónapját töltő katona; vö. kopasz, gumi,
(Fh89/91). Ik: be~ik, meg~. — pampog. öregedő, öreg, leszerelő; adibarom. —
bokacsatos bakalajos, kanyi.
ugrik ~ik a betétlap: Elveszik a be-
tétlapját. (Ha a laktanyán kívül tartózko- újonckábító fn ritk Katonacenti;
dó katona valamilyen szabálytalanságot centi. Vö. kopaszkábító kézi készülék.
követett el, a rendészek az elvett betétla- újszülött fn Első időszakos katona;
pon jelentették az elöljáróknak.) ~ik a kopasz.
csomó: A pályagépen a hónapok számát ultra ~ holdbázis: ritk, tréf 〈„Tabu
jelző csomók közül egyet ki lehet bontani névként” használva:〉 Nagytakarítás, köve
(BpA92/93). (A katonaidő első hat hónap- zetsikálás; sikamika. [A tréfás magyarázat
jában egy-egy csomót kell kötni havonta szerint az Ultra holdbázis az ultravideó
a pályagép zsinórjára, a hatodik hónap- filmválasztékából való tudományos-fan-
tól havonta egyet ki kell bontani, s így 12 tasztikus film (ilyen címen egyébként
hónap alatt minden csomó elfogy.) Szj: valóban rendeztek filmet); vö. sikamika,
Ugorjon a –sapkája alá! dölavíz, habrahab].
úgy Szj: Nem ~ van az/ám, hogy | a ultrabébi fn 〈A nagytakarítás, kö-
befőtt teszi el a nagymamát!; —| a vakolat vezetsúrolás „tabuneveként” a követke-
288
ultrabudi úttörősapka
ző szólásban:〉 ~, kopasz mossa, öreg nézi uralsárhányó fn ritk, tréf Nagyon
(Mf88/89). Vö. sikamika. felnyírt haj a fülnél; sárhányó. [— Ural
ultrabudi fn ritk, tréf Nagytaka- teherautó].
rítás, kövezetsikálás; sikamika (Er86). [— uralsárvédő fn ritk, tréf Hajkivá-
ultrabugi]. gás a fülnél; sárhányó. Vö. „Uralsárvédősre
ultrabugi fn ritk Nagytakarítás, vágassa a haját!” (Sztk83/85). [— Ural te-
kövezetsikálás; sikamika (Er86, 88). Vö. herautó].
bugi. úrinyuszi fn ritk, tréf Irányzó, to-
ultradiszkó fn tréf Nagytakarí- ronylövész; toronynyúl. Vö. nyuszi.
tás, kövezetsikálás; sikamika. usánka (usanka is) fn Téli gyakor-
ultradizsi fn ritk, tréf Nagytakarí-
lósapka. — bagolyfészek, brezsnyevsapka,
füles, kulup, muszkasapka.
tás, kövezetsikálás; sikamika.
utált mn és fn Nem az ezred állo-
ultrahangos ~ vizsgálat—.
mányába tartozó, más alakulattól szolgá-
ultramóka fn ritk Nagytakarítás, lati helyére vezényelt, utalt (katona) (Szh).
kövezetsikálás; sikamika. [Szójáték].
ultraparti fn Nagytakarítás, köve- utánpótlás fn Tartalékos katona;
zetsikálás; sikamika (Szk00). tarcsis.
ultravideó fn tréf Nagytakarí- utászcérna fn tréf Huzal, drót
tás, kövezetsikálás; sikamika. Videó lesz 〈amit cérna helyett használnak a gombok
ma este: ~! (Er88). (A katonafolklór sze- felvarrására: így nehezebben szakad le〉;
rint az ultravideó egy kulturális csatorna műszaki cérna (Sze82/83).
kopaszoknak, kínálatában van arab film, utászcsirke fn tréf 〈Rendsz. ap-
melynek címe Habrahab, illetve francia róra vágott, csontszilánkos, a csirke egyik
színdarab, címe: Dölavíz; Szfv98). részével sem azonosítható〉 csirkehúsból,
ultra-videódiszkó fn ritk, tréf csirkeaprólékból készült étel (Sze82/83).
Nagytakarítás, kövezetsikálás; sikamika. — robbantott csirke.
ultravox fn ritk, tréf Nagytakarítás, utógyújtás fn tréf Vezényszó
kövezetsikálás; sikamika (Er86, 88). [— (leginkább az „Állj!”) után a többiekhez
Ultravox együttes]. képest egy ütemmel késve elvégzett moz-
ultrázás fn ritk 1. Ultra mosó- dulat. Mi az, utógyújtása van?! (Nk85/86).
szer szétszórása a takarítás kikényszerítésé- Vö. előgyújtás.
re; hóesés. 2. Nagytakarítás, kövezetsiká- utolér Szj: Ha ~em, megbaszom!:
lás; sikamika. 〈Parancsnok gyorsabb mozgásra nógatása,
ummog(tat) Ummogtassa meg a –fó- ha az alegység lassan vonul fel a század-
kákat, fiatal! Nagyon ummognak már a szintre〉.
–fókák! utolsó ~ mohikán—.
unikumos ritk fn 1. Egészségügyi úttörőgombóc fn ritk, tréf Tarho-
dolgozó. 2. Egészségügyi katona; tökös nya; hadtápsörét.
nővér (Szabsz03). [Ti. az Unicum üvegén úttörősapka fn ritk, tréf Nyári
egy piros kereszt látható]. gyakorlósapka; ködvágó.
289
Ü, Ű
ü (ű is) fn ritk, tréf Alegység-ügye- ühü fn ritk, tréf Az alegység-ügyele-
letes; belgeci. tes helyettese; belgecihá. [— ühá].
űasztal fn Az alegység-ügyeletes üi fn ritk Ügyeletes írnok; ütikutya.
szolgálati asztala; bútor (Szfv98). ül tn ige ritk Fogdabüntetését tölti.
ügyal fn Ügyeletes alegység (24 Szh: Többet ~, mint Buddha!: Sok időt
órás készenléti szolgálat). ~ kidzsal!: Az tölt a laktanyai fogdában büntetésben. [—
ügyeletes alegység számára riadó, azonnal argó ül ’börtönbüntetését tölti’].
sorakozó! (átv) ~ban van: tréf A kikép- ülőke fn Őrtorony; torony.
zési idő leteltével sem veszi le a gyakorló- ültetés fn ritk, tréf Temetés. Do-
öltözetét, esetleg még abban is alszik. Vö. bozos ~: Hagyományos, koporsós temetés.
cowboyosan alszik. Zacskós ~: Hamvasztásos temetés (A kife-
ügyalgáz fn Ügyeletesalegység-so- jezéseket katonai temetésekre járó katona-
rakozó. zenészek használták).
ügyeletes Tk: Mi az, kicsi zöld há- üpéká fn ritk 1. Ütegparancsnok.
romszög tele energiával? (Ügyeletes alegy- Vö. péká. 2. Az ütegparancsnok szobája.
ség). [Ti az ügyeletes alegység három fő- [Hiv. röv.]
ből állt]. ~ hülye: Az ügyeletes helyettese; űrhajós fn Őrnagy; szarnagy (Szk00).
belgecihá (Szts04). [— ü. h., hiv. röv.] [Ti. sok csillaga van].
~ idióta/isten(nő): Ügyeletes írnok; üti ürgés mn és fn Hajdú-Bihar megyei
kutya (Szabsz03). [— ü. i., hiv. röv.] (katona); laskás (Db03).
ügyész fn tréf 1. Konyhai ügyeletes üti fn 1. Ügyeletes tiszt. –Dü-
tiszt; csülöküti. 2. ritk Alegység- börög az ~. ~ hátulja—. Ö: csülök~, ga
ügyeletes; belgeci. rázs~, kondér~, konyha~. — góré, háp
ügyi fn Alegység-ügyeletes; belgeci üti, íti, naposcsibe, smasszer, süti. Vö.
(Szts04). fütyi, onti. 2. Az ügyeletes tiszti he-
lyiség; ütiszoba [Hiv. röv.; vö. büti, hüti,
ügyírnok fn ritk Ügyeletes írnok;
küti].
ütikutya (Ma81/82).
ütifon fn tréf Az ügyeletes tiszti
üh fn ritk Az alegység-ügyeletes he- szobában lévő telefon. | A kapuügyele-
lyettese; belgecihá. tet az ügyeletes tiszttel összekötő telefon
ühá (ritk. űhá) fn ritk Az alegy- (Szk97/98). Vö. bulafon2. Szh: Lecsaplak,
ség-ügyeletes helyettese; belgecihá. Vö. mint üti az ~t: 〈Fenyegetésként:〉 Megver-
há. [Hiv. röv.] lek, leütlek! Vö. betakar.
290
ütih üzás
ütih fn ritk Az ügyeletes tiszt he- főiskolán az ügyeletes tiszt mellé beosztott
lyettese; ütihá. főiskolai hallgató.
ütihá fn Az ügyeletes tiszt helyet- ütiszoba fn Az ügyeletes tiszt
tese. Vö. há. — ütih, (üti) hátulja. szolgálati helye. — akvárium, majomkuny
hó, üti.
ütikutya fn pej 1. Az ügyeletes
tiszt mellé beosztott katona; az ügyeletes ütitaxi fn Az ügyeletes tiszt sofőrje.
tiszt küldönce. 2. Ügyeletes írnok, az ütivau fn ritk, tréf, pej Az ügyeletes
ügyeletes tiszt mellé beosztott írnok. — tiszt küldönce; ütikutya.
csicska, csicskamiska, futronc, lótifuti, üza fn ritk Üzemanyagraktár.
teknőcernő, ügyeletes idióta/isten(nő), üzás fn ritk Üzemanyag-raktáros.
ügyírnok, üi, ütivau, vahur. 3. Katonai [— üza].
291
V
vadállat –Rüszü ~. vahur (gyak. vahúr) fn tréf 1. pej Az
vadász fn Tábornok; pizsamás ügyeletes tiszt küldönce; ütikutya. 2. ritk,
(Db02). gúny Határőr; kutya. [— Vahur, Fekete
István Vuk c. regényének (és az ebből ké-
vaddisznó 1. Bejött a ~; A ~ felborí- szült filmnek) egyik kutyaszereplője].
totta az ágyat: Az ellenőrző elöljáró a kör-
vajákos mn Egészségügyi katona;
let rendetlenségét látva feltúrta az ágyakat,
tökösnővér (Db02).
kiborította a szekrényeket, mindent felfor-
gatott; berepült a gólya. 2. –Csíkos hátú vak Szh: –Leverlek, mint ~ a poharat!
~. –Kopár ~. –Megütlek, mint ~ bálna az anyahajót!
vakcsirke fn gúny, pej 〈Leggyak-
vadkan –Öreg ~ 〈kifejezésekben is〉;
rabban lekicsinylő, lenéző megszólítás-
–vén ~.
ként:〉 Hülye; köcsög. Vö. dzsakomó.
vadliba R: –Húzunk, mint a Ik, el-
vakegér fn pej 1. 〈Gyakran sértő,
hagyjuk a laktanyát! lenéző megszólításként:〉 Hülye, kétbal-
vadmalac –Csíkos hátú ~. kezes; köcsög. Vö. dzsakomó. 2. ritk
vág –Cumira ~. –Futira/–hadra ~(ják). Előfelvételis katona; tápos1. 3. Mester-
Szj: Ne haragudj, hogy a –szavadba ~ok, lövész; mesternyúl (Db02).
de a pofádba is ~hattam volna… Szh: –Po- vakhangya fn ritk, pej 〈Gyakran
fon ~lak, hogy oda is becsengetsz, ahol még lenéző, lekicsinylő megszólításként:〉 Hü-
csak alapoznak! Úgy –szájon ~lak, hogy lye; köcsög. Vö. dzsakomó.
matyó mintát harapsz a betonba! Úgy ~lak vakkan tn ige 〈Igekötős változatai
–szájba, hogy a takony menetet vág a nya- ban:〉 Mozdul, cselekszik. Ik: fel~, ki~,
kadon! Úgy ~lak –homlokon, átrepülsz a rá~. Vö. zizzen.
dombokon! vakló fn Harckocsi; háká.
vágóhíd fn pej Gyengélkedő; gyen vaknyúl fn pej 〈Lövészkatonára
gusz. mondva; gyakran lenéző, lekicsinylő meg-
vágta Macskabaszta Iban; sovány szólításként:〉 Hülye; köcsög. Vö. dzsako
disznó Iban; sovány koca Iban; sovány mó, nyúl.
malac Iban: tréf Nagyon gyorsan 〈csinál vakolat Szj: –Nehogy már a ~ verje
vmit〉. Lehet kicsattanni az ágyból sovány a kőművest! Nem –úgy van ám, hogy a ~
koca vágtában! (DbK85/86). — ezerrel. veri a kőművest!
Vö. még futás, kondenzcsík, láb, perc, vakond fn 1. –Bassza oda a lábát a
ráér, siet alatt. földhöz, katona, úgy, hogy a ~ agyrázkó-
292
vakondok varjú
dást kapjon! –Megfejellek, mint kezdő ~ vályú fn 1. Vályúhoz!: Étkezéshez
a kerti csapot! 2. ritk, gúny Műszaki sorakozó! 2. Evőcsésze; csajka1. 3. Étkez-
katona, utász; népitáncos. de; kajálda.
vakondok Szh: –Megütlek, mint ~ a vamzer fn pej 1. Besúgó, spic-
vízcsapot! li. — mamzer, légy, nyaller, smúz, tégla.
vaksi fn Mesterlövész; mesternyúl 2. Politikai tiszt; poltiszt. [— argó vamzer
(Db02). ’spicli’].
vaktik fn ritk, pej, tréf 〈Megszólítás- van tn ige 〈Tiltásra használva:〉 Volt
ként is:〉 Hülye; köcsög. Vö. dzsakomó. (ld. ott).
valag Szh: –Kevés, mint kopasz ~on vandáltábornok fn tréf Dandár-
egy szál szőr. tábornok; dandi (Szts04).
választás Szj: Mi az? Indul a Fidel váp fn 1. Katonai rendészet 〈a
–Castro-~on? testület és az ebben való szolgálat〉. 2.
Katonai rendészeti járőr (ált. három-négy
valdizni Szj: Még tizenegy/tíz stb.
személyből álló kötelék). 3. A katonai
valdizni!: ritk Még tizenegy/tíz stb. hét
rendészeti járőr tagja; vápos. [— váp. ’vá-
van hátra a leszerelésig! (BpA92/93). Vö.
rosparancsnokság’, hiv. röv.]
vasárnap. [Minden héten egy alkalommal,
vasárnap délután volt Walt Disney-műsor vápol tn ige ritk Katonai rendé-
a tévében]. szeti szolgálatban van; járőrözik. [— váp].
váll R: –Fegyverem átadom, rohadjon vápos fn Katonai rendészeti jár-
a ~adon! őrkötelék tagja, katonai rendészeti szol-
gálatban lévő katona. || (Gyak. tsz.-ban)
vallatás fn pej Kihallgatás; rinya.
Katonai rendészeti járőr (ált. három-négy
vállveregetés Szj: –Kapsz egy írásbeli ~t! személyből álló kötelék). [— váp]. —
valóvilágköpeny fn Vegyivédelmi káerjés, portyás, váp, vappos.
köpeny; vévéköpeny (Db03). [— vv. kö- vappos fn Katonai rendész; vápos.
peny × VV (Való világ), televíziós valóság vár fn 〈Összetételek utótagjaként:〉
show]. Vmilyen alegység szálláshelye (Ze). Ö:
valóvilágruha fn Vegyivédelmi gyík~, nyúl~.
öltözék; vévé1 (Db03). varázspálca fn 1. Szh: Olyan –hü-
váltás Amerikai ~: ritk Az a teljesen lye vagy, hogy a gyökér hozzád képest ~!
szabálytalan őrségváltás, amikor az őrség 2. Hímvessző; fasz.
felvezetője az őrszoba előtt szélnek ereszti variáció Szh: Annyi –napod van még,
az őröket, akik toronyiránt mennek ki az mint bűvöskockán/Rubik-kockán a ~(k).
őrhelyekre, majd a leváltott őrök ugyan-
azon az úton vonulnak be; szélrózsa. Sa- variál Szj: –Öreg rája nem ~ja.
ját ~: ritk, tréf Többnapos konyhai szol- variánusz ~ gyikusz—.
gálat. [A konyhamunkások 24 óránként varjú (ritk. varnyú) fn 1. –Öreg/
saját maguk helyett lépnek szolgálatba]. –vén ~. 2. ritk Műszaki, szerelő katona;
— esvé2. Befagy a ~: A forgó pihenőrend- olajbúvár. [Gyakorlóruhájuk fekete szí-
szerben a soros váltóember nem tudja vagy nű]. 3. ritk, tréf Őr; bobi. [Mert „megcsíp”,
nem akarja leváltani társait (Fh89/91). azaz megfog]. 4. (Gyak. tsz-ban: varjak)
293
varrógép vegyigyümi
Hőr Repülőtéri rendész. A varjak kijön- ~ bába a mágnesasztalt! Megzavarodott,
nek megnézni egy gépet (Fh89/91). [Szürke mint ~ bába a mágneses viharban.
egyenruhájukról]. vassapka fn ritk, tréf Rohamsisak;
varrógép fn ritk, tréf Géppuska. — rohambili.
cselló2, csúzli1, dzsonzon, gépéú, gép vécé –Botkormányos ~. Gravitációs
putyu, gépszóró, hosszúpuska, pufka, –budi/~. Szj: –Megyek, beleszarok a ~
stukker, szaporapuska. arcába!
varsói Varsói Szerződés: A ~ Szer- vécépécé fn ritk, tréf Vegyes páncél-
ződés legelbaszottabb katonája: Ügyetlen, törő üteg; vépécété. [— WC + PC ’számí-
kétbalkezes katona; topa. Vö. alhonvéd. tógép’ — VPCT; szójáték].
vaságy R: Sír az –öreg ~a, leszerel a védéköpeny fn Vegyivédelmi kö-
gazdája. Sír az –öreg ~a, kopasz lesz a peny; vévéköpeny. [v.d. köpeny ’védőkö-
gazdája. Ld. még vasárnap alatt. peny’ — vv. köpeny].
vasárnap R: Szomorú ~, megláttuk védőbicska Összfegyvernemi ~:
a vaságyat!: ritk 〈A bevonulásra célzó rig- tréf Evőeszközkészlet; kanálgép. [Vö.
mus〉. (Még) tizenegy ~, (s) itt hagyom összfegyvernemi védőkészlet: vegyivédelmi
a vaságyat!: 〈A leszerelésig hátralevő hetek felszerelés (gázálarc hordtáskával, köpeny,
számát hirdető rigmus〉. Vö. valdizni.
kesztyű és harisnya)].
Péntek, szombat, ~, | itt hagyom a vas-
ágyat!; Eltelt minden ~, |—; Pár/Tíz védőital fn tréf Szeszes ital; szeszkó.
nap múlva ~, |—: ritk 〈A közeli leszere- 65 mintájú katonai ~: ritk, tréf Ua.
lésre célzó kifejezések〉. Még két ~, rád védősisak fn Rohamsisak; roham
hagyom a vaságyat: ritk, tréf 〈A leszerelés bili (Szk00).
időpontját hirdető s egyben a maradókat véfelvágott Vegyes felvágott; dzsu
ugrató rigmus〉. va (Szts04).
vasárnapi Szh: –Kevés (vagy), mint a vég 1. Szh: –Csapódjon a ~e, mint
~ tízórai. a majomgeci! 2. Szh: ~ed lesz/van, mint
vasas mn ritk Harckocsizó; hákás. a botnak!: tréf 〈Fenyegetésként mondva:〉
vasbili fn ritk, gúny, tréf Roham- Ezt még megjárod!
sisak; rohambili. Vö. bili. végzős fn Leszerelés előtt álló ka-
vasi (gúny., tréf. vazsi) ~ tik: a) tréf tona; öreg.
Vetési varjú; zalagalamb (Szh). b) gúny vegyes Tk: Mi lesz, ha egy nyúl meg-
Vas megyébe való katona (Szh). baszik egy lovat? (~ páncéltörő): gúny 〈Az
vasingtonklub fn Vécé; mester érintett fegyvernemet csúfoló találós kér-
állás (BpPet03). [— WC ~ Washington dés〉 (Ba85/86).
Club]. vegyész fn ritk, tréf Vegyes pálinka;
vaskalap fn ritk, tréf Rohamsisak; szeszkó. [Szójáték].
rohambili. vegyigyogyi fn ritk, tréf, gúny
vaskoporsó fn ritk, gúny, pej Vegyivédelmi alakulat katonája (esetleg
Harckocsi; háká. parancsnoka); vévés.
vasorrú Szh: Kóvályog, mint ~ bába vegyigyümi fn tréf Vegyes pálin-
a mágneses mezőben. –Lefejellek, mint ka; szeszkó.
294
vegyiretikül vergődik
vegyiretikül fn Gázálarctáska; véndiák fn ritk Utolsó időszakos
szimatszatyor (Szfv98). katona; öreg (Db03).
vegykó1 fn ritk, tréf Vegyes pálinka; vépécété fn Vegyes páncéltörő üteg.
szeszkó. [Hiv. röv.] — vécépécé.
vegykó2 fn ritk, tréf Vegyivédelmi vépécétés mn és fn A vegyes pán-
felszerelés; vévé1. céltörő üteg tagja, ott szolgáló (katona). —
vegykós ~ cucc: ritk Vegyivédelmi kerekes nyúl, pocok.
felszerelés; vévé1. ver ~i a –farkát/–faszát/–heréit. ~i
vegytinta fn ritk, tréf A vegyivédel a –vigyázzt. ~i a –víz. Szj: ~je oda,
mi század írnoka; vö. tinta. [Szójáték]. katona, hogy a giliszták fél méter mélyen
vékony ~ nyomtávú őrnagy: ritk, tréf agyrázkódást kapjanak!; Úgy bassza/te-
Alhadnagy; alhangya. gye/~je oda a lábát, hogy | (a beton alatt)
vékonyfülű mn és fn ritk, tréf Má-
a giliszták agyrázkódást kapjanak!; —|
sodidőszakos (katona); gumi. a giliszta kiugorjon a földből!: ritk, tréf 〈A
kemény vigyázzmenetet oktató kifejezés〉.
vén mn és fn Harmadik idősza- Szh: Úgy hátba ~lek, hogy felböfögöd az
kos és/vagy hamarosan leszerelő (katona); anyatejet!: 〈Fenyegetésként:〉 Megverlek!
öreg. Szh: ~ vagyok, mint az országút.
Vö. betakar.
R: Jó reggelt/napot, elvtársak, vége van
az éjnek, nyolcvanöt napra ébredtek a ~ek!; vér Szj: Nincs annyi ~ a –faszában/pu-
Jó reggelt, jó reggelt, vége van az éjnek, cájában, hogy…
kerek hatvan napra ébredtek a ~ek!; Fel- vera fn tréf Önkielégítés; marok
virradt a napocska, felvirradt az ének, egy marcsa. [Szójáték; vö. emma ’a kéz önki-
napra ébredtek a leszerelő ~ek!; Jó reggelt, elégítésnél’, kiver ’maszturbál’].
jó reggelt, ébrednek a méhek, 50 napra éb- véraláfutás fn tréf 〈Ált. parancs
redtek az augusztusi ~ek; Jó reggelt hon- formájában kiadva:〉 Lazsálás (mint torna-
védek, vége van az éjnek, 56 napra ébredtek gyakorlat) az elöljáró nélkül végzett reg-
a ~ek. A többieknek ( fél hat van,) ébresztő geli tornán; szemforgatás. Százméteres ~:
fel!: 〈Az ügyeletes reggeli ébresztőkor kia tréf Ua.
bált szövege〉. ~ cet; ~ csocsó; ~
ember; ~ geci; ~ hal; ~ iszap- veréb fn 1. –Leszarta a ~. 2. ritk
szemű mocsári vadkan: ritk Öregkatona; Első időszakos katona; kopasz (BpPet03).
öreg. ~ iszapszemű (tengeri) rája: Ua. verébszar fn Csontcsillag; krump
~ iszapszemű rája, még tíz nap van neki livirág.
hátra!: ritk 〈A leszerelésig hátralevő napok véreres –Méteres ~.
számát hirdető kifejezés〉. (Öreg) ~ ten-
geri (iszapszemű) rája; tengeri iszapsze- véres ~ a –füle; ~re dörzsöli a –fülét a
mű (~) rája; ~ szárcsa; (ritk) ~ ten- haja. ~ a –talpa. Szj: A ~ gecibe—! Szh:
geri bálna/cet/medve; (ritk) ~ tengeri –Megszakasztom, mint a ~ hurkát, az biz-
olajos szemű marmonkanna: Öregkatona; tos igaz!
öreg. ~ kutya: Ua. (Szk00). vergőd ik tn ige ritk Okoskodik,
~ek tanácsa: tréf 〈Leggyakrabban az egy akadékoskodik, kellemetlenkedik; agyal.
körletben levő〉 öregkatonák összessége; Fél óráig ott vergődött nekem, hogy mért
öregek tanácsa. nincs rajtam sapka (Fh89/91).
295
vérveres vezgyak
vérveres ~ kékeres: Hímvessző; fasz. vévékesztyű fn Vegyivédelmi kesztyű.
–Méteres ~: Ua. vévéköntös fn ritk Vegyivédelmi
vérzik ~ik a –füle. ~ik a –háta. ~ik köpeny; vévéköpeny.
a –karja. vévéköpeny fn Vegyivédelmi köpeny.
vérzőkarú Alegység-ügyeletes; bel — esőkabát, kotonkabát, kotonköpeny,
geci. [A karján lévő piros karszalag miatt]. toxinzubbony, vévé1, valóvilágköpeny,
veszélyes Szh: Én olyan vagyok, mint a vévéköntös, védéköpeny.
jelzőrakéta: –szép, de ~. vévépapucs fn A vegyivédelmi öl-
vészkijárat Szh: –Kevés, mint börtön- tözék lábbeli része, vegyivédelmi harisnya.
ben a ~. — atommamusz, atomtopogó, holdjáró,
vesztőhely fn Laktanya; hotel (Szk00). horgászcsizma, mokaszin, szartaposó,
toxinpapucs, vévécsizma.
vesszes fn Hőr Vonatellenőrző sze-
mély, civil ruhában járó, sorállományú, vévéruha fn Vegyivédelmi ruha;
mélységi vonatellenőrző határőr (Aszö- vévé1 (Szfv98).
Rf82/84). vévés mn és fn Vegyivédelmi szol-
vetít tn ige 1. pej Lódít, túloz, gálatra beosztott (katona), vegyivédelmi
hazudik (Fh89/91). 〈A lódítást észlelve alakulat katonája. — bűzmanó, görény,
elhangzó megjegyzések:〉 Lekapcsoljuk a sugárbogár, vegyigyogyi.
villanyt? Fordulj a fal felé, arra ~s! 2. vévétáska fn ritk Gázálarctáska;
Néz. 〈Alakzatban hátraforgolódóknak szimatszatyor.
szóló parancs:〉 Előre vetít! Előre van 2000! vévétatyó fn Gázálarctáska; szi
(Szfv98). matszatyor (Szfv98).
vetítőgép fn ritk, pej Túlzásokat vezényel tn ige A katona feljebb-
használó, lódító, gyakran hazudó személy valójának olyasvalamit mond, amit tré-
(Fh89/91). Vö. gép1. fásan parancsként lehet értelmezni. || A
vévé1 fn és mn 1. Összfegyvernemi tapasztalatlan katona valóban parancsol
vegyivédelmi védőkészlet, vegyivédelmi feljebbvalójának, Pl. „vigyázz!”-t, amikor
felszerelés (gázálarc hordtáskával, köpeny, még magasabb rangú katona közeledik
kesztyű és harisnya). Beöltözik ~be: Felve- (jóllehet ilyenkor mindig a legmagasabb
szi a vegyivédelmi öltözéket. — edegumi, rangúnak kell a parancsot kiadnia); beve
gumicucc, horvátgumi, káposzta, ko zényel. Ik: be~. Maga meg mit vezényel?
toncucc, kotonfelszerelés, kotonkabát, (BpA92/93).
kotonruha, öfi, szkafander, valóvilág vezér fn Törzsfőnök; golyóstoll
ruha, vegykó2, vegykós cucc, vévéruha. (Szk00). Ö: fel~, őrs~, őr~, sör~.
2. ritk Vegyivédelmi köpeny; vévéköpeny.
3. ritk Vegyivédelmi kiképzés, gyakorlat. vezérgeci fn Hivatásos katona; ke
4. Vegyivédelmi 〈főleg összetételek elő- ményváll-lapos (Nyh02).
tagjaként〉. [Hiv. röv.] vezérodú fn Parancsnoki épület;
vévé2 fn ritk, tréf Vegyes pálinka; fehérház (Szts04).
szeszkó. [Szójáték; vö. vegykó]. vezető –Szakaszos ~.
vévécsizma fn Vegyivédelmi haris- vezgyak fn (Gépjármű)vezetési gya-
nya; vévépapucs. korlat.
296
vidámpark villanykörte
vidámpark fn tréf 1. Akadálypá- vihog Szj: Már megint a Spiderman/
lya, rohampálya. — játszótér, kényszerpá Pókember ~ rám a sarokból!: Takarítsanak
lya, kutyakiképző. 2. Műszerpark, tech- ki, mert pókhálós a körlet! [Spiderman,
nikai telepítő pálya (DbK 89). 3. Őrkert, magyar fordításban: Pókember, képregé-
az őrszolgálat gyakorlására szolgáló hely. nyek, majd filmek szuperhőse].
videó fn ritk, tréf A leszerelésre ké- világtalan mn és fn pej 1. Ügyefo-
szülő katonák a többieknek ugratásból gyott, ügyetlen; topa. –Kopár ~ vakegér.
megmutatják a szekrénybe beakasztott ci- ~ tápos—. 2. tréf Hülye, bolond; köcsög.
vil ruhájukat (Le88/89). 3. ritk Első időszakos katona; kopasz.
Félszemű ~: Ua. (Szts04). 4. 〈Szidalma-
Vietnam Megyünk ~ba!: 〈Mondás,
záskor〉 Honvéd; alhonvéd.
ha az ebédnél kevés rizst adtak〉.
vilcser fn Hőr Tolószék, kerekes
vigyáz Szj: Aki hallja, annak semmi.
szék. Valaki vigyen egy vilcsert az infóhoz!
Aki nem, annak FEL, VIGYÁZZ!: 〈Az el-
(Fh89/91).
méleti oktatás alatt elalvó katonák „ébresz-
tése”〉 (Börs67). vilcserezik tn ige Hőr Kerekesszék
kel különböző mutatványokat mutat be,
vigyázz fn Vigyázzmenet. Le- versenyez. (Szolgálati szünetekben a határ-
veri a ~t: Díszlépéssel tisztelegve elvonul őrök kedvelt szórakozása volt.) Nézd meg
vki előtt. Veri a ~t: Vigyázzmenetben hátul, valahol ott vilcsereznek (Fh89/91).
vonul, menetel. 〈A Vigyázz! parancs vég-
villa fn ritk Parancsnoki épület; fe
rehajtásának magyarázata:〉 Vigyázzban
hérház (Db02).
áll a katona (Nem mozog a katona), még
ha a legyek tosznak is az orrán. Legfeljebb villalakó fn tréf A hétvégi, lakta-
számolja a löketeket. (Börs67). nyából való eltávozást nem kapó katona
(Szts04). [A kereskedelmi televíziók való
vigyázzmenet R: Étkezdéből jövet- ságshow-inak szereplőiről].
menet jól esik a ~: tréf 〈Rímes célzás arra,
hogy az alegységek gyakran vigyázzme villamos I. –Öreg ~ rája. II. Olyan
netben vonulnak az étkezdébe vagy a szál- –öreg vagyok, hogy ha leszállok a ~ról, azt
láshelyre〉. megkoszorúzzák.
villany 1. Szj: ~ leó!: Kapcsoljátok
vigyorgó1 mn és fn Továbbszolgáló
le a villanyt, villanyt leoltani! ~ leó, | dugó
(katona); téeszes.
benyel, kutya elereszt!; —| duma kilő!:
vigyorgó2 fn Gyengélkedő; gyen Kapcsoljátok le a villanyt, és utána csend
gusz (Szts04). legyen! 〈Takarodókor elhangzó változa-
vigyorog Szj: Miért ~, azt hiszi basz- ta:〉 Takarodó! ~ leó! (Rex, csocsó kifújt!).
ni viszik?!: Ne vigyorogjon! Vö. bohóc, Vö. mateó. — Elektromos oroszlán!;
bőr1, gázálarc, majom, mosoly. Szh: Lámpa leó!; Takarodó oroszlán! 2.
(Úgy) ~, mint | ajándék zokni a selyempa- Villany?: Világos? Érted? (Eg96).
pírban; —| akit baszni visznek; —| a picsa; villanykörte fn 1. Szh: Olyan –ko-
—| egy jóllakott napközis; —| a repedt tök; pasz, mint a (borotvált) ~. (Olyan –ko-
—| a vadalma az exportládában: ritk, tréf pasz, hogy) hozzá képest a ~ | hajasbaba;
Feltűnően vigyorog. 〈Mit ~, mint… for- —| copfos/kócos indián. 2. ritk, gúny Újonc;
mában tiltásként is:〉 Ne vigyorogjon! kopasz.
297
villanykörtefejű visszahány
villanykörtefejű fn és mn ritk, mét látlak már, anyám!; (ritk) Végre itt
tréf, gúny Újonc; kopasz. hagyom a laktanyám, megyek, anyám!; (ritk)
villanypásztor fn ritk, Rep A Viszontlátásra, Marcali! (Ma87/88): 〈A le-
rádióadó-rendszer árnyékzónája (elekt- szerelésre készülő katonák által a fenti ér-
romos árammal töltött, derékmagasságú telmezés szerint ordibált szó, mely a lesze-
huzalrendszer) (Pá82). relés közelsége fölött érzett szertelen
villanyszerelő fn Az az újonc, aki- örömöt hivatott hirdetni〉. Konyec ~!: ritk
nek esténként le kell kapcsolnia a villanyt. Ua. Tíz hét még és ~!; Még tíz gyümölcsle-
villanyvers fn Az újoncok által ves és ~! [ti. a vasárnapi ebéd mindig gyü-
lámpaoltáskor elmondandó vers. Pl. Én, mölcsleves volt]: Ua. (Ma87/88). Vö. még
a csíkos hátú kopasz kismalac, kérek enge- eszti, etel, irma, káelte. [— Vilma, a „Fré-
délyt a vén öreg csókáktól a kapcsoló elmoz- di és Béni, a két kőkorszaki szaki” c. rajz-
dításához, a vezeték girbegurba áramkörei film egyik női főszereplője, akinek nevét
megszakításához (Börs95/96). Vö. még: az Irmával együtt az epizódok befejezése-
Én, hadihajós vaskalapos Lajos, a Varsói kor Frédi és Béni kiabálja]. 2. Kidob/kivág
Szerződés legelbaszottabb katonája, sokna- Ira: Elhajít, kidob a szemétbe (Ma).
pú kopasz jelentkezem. Jelentem, tisztelem vilmás fn ritk Leszerelésre készülő
anyámat, apámat, a debreceni kurvákat, de katona, öregkatona; öreg.
legfőképp a vén iszapszemű rájákat. Bebú- vilmázik tn ige ritk 1. 〈A leszerelést
jok az ágyamba, mint malac a szalmába: várva féktelen jókedvében〉 a vilma szót
bassza isten, jaj de fázok. A vén öreg ráják-
ordibálja. 2. 〈Leszerelésének közelsége
nak nyugodalmas, riadómentes jó éjszakát
okán〉 a többieket ugratja, fölényeskedik
kívánok. (DbB89). Én, Hadi Lajos Ala-
velük.
jos, ezernapos felsőágyas gyalogos, faszszopó
rüszü béka, derékszíjjal átkötözött marha- vinetu fn ritk, tréf Törzsfőnök;
répa, kérek engedélyt a nagylámpa szelle- golyóstoll. [— Winnetou, Karl May indi-
métől a kesze-kusza áramkörök megszakí- ánregényeinek apacs törzsfőnöke].
tására. Én, Kopasztökű Alajos, felsőágyas virsliaszalda fn Őrtorony; torony
motoros, kérek engedélyt a kapcsolók urától (Szk00).
a billentyűk billentésére, mert a fénycső ion- viselet Sivatagi ~: Hőr Fejre tett fe-
jainak áramlása szegény öreg halak szemét hér törölközőből, ráhúzott rohamsisakból,
bántja! Öregeknek jó éjszakát, kopaszoknak
hálóingből, derékszíjból és gyalogsági ásó-
apjuk faszát! Ld. még éjszaka alatt!
ból álló mókás öltözet, amibe időnként
villáskulcs Szj: –Felborzolom a fogso- szórakozásból öltöztek be a határőrök
rodat egy negyvenhetes ~csal! (Aszö-Rf 82/84).
vilma 1. isz 〈Betűszóként értelmez- viszlátállomány fn tréf A leszere-
ve:〉 Végre időm lejár(t), megyek anyám lő katonák.
(hoz)/(ritk) aranyom!; Végre itt a leszerelés,
megyek/megyünk, anyám/(ritk) anyu!; (ritk) visszadurrog tn ige Visszabeszél,
Végre időm lejárt, megyek, anyám!; (ritk) hőbörög; megmagyaráz. Nem durrog
Végre immár letelt, megyek anyámhoz!; vissza a kopasz, ugye?! (Szfv98).
(ritk) Viszontlátsz ma, anyám!; (ritk) Vi- visszahány tn ige Visszabeszél; meg
szontlátlak máma, anyám!; (ritk) Végre is- magyaráz (Szfv98).
298
visszajön vízjelző
visszajön Csibe, visszajössz még –Ercsi- vízállásjelentés fn ritk 1. 〈Bün-
be? R: Öreg –tápos nem rezel be, ~ majd/ tetésből, megalázás céljából〉 az újoncnak
még kétezerbe’! K: Ha a –katona áll, ak- az ágyak alatt kell kúsznia, és mindegyik
kor leül; ha leül, akkor lefekszik; ha lefekszik, ágy alatt (mintha a Dunán vagy a Tiszán
akkor elalszik; ha elalszik, akkor álmodik; haladna lefelé) el kell mondania, hol jár és
ha álmodik, akkor otthon van; ha otthon mennyi a „vízállás”. A települések sorrend-
van, akkor nem jön vissza. jének eltévesztése esetén újra kell kezdeni
visszatér Szh: Olyanok, mint a nyolcas az egészet〉 (Ze84). Vö. vonatozás. 2. A
–busz: mindig ~nek! gyakorlósapkán levő rangjelző csík; víz
visszavesz Szj: Vegyél vissza | (mert szintjelző.
nagyon sodródsz)!; —| mert kisodródsz!; vízcsap Szh: –Megütlek, mint vakon-
—| lejtnek mégy!: ritk Légy szerényebb! Ne dok a ~ot!
vidd túlzásba a dolgot! [— visszavesz ’〈so- vizelés Szj: Három egyes ~!: 〈Vizelés
főr〉 a gépjárművet alacsonyabb sebességre megkezdésekor mondott kifejezés:〉 Hát
fogja’]. akkor pisiljünk! (Hmv70/71). Vö. cél. [A
vitamin Szh: –Kevés (vagy), mint (ló/ lövészeteken kiadott „Három egyes lövés!
tyúk)szarban a (C-)~. Tűz!” parancsból].
vitamingolyó mn és fn gúny Kö- vizes fn (gyak. tsz.-ban) A motor-
vér (katona) (BpPet03). — darázstestű, csónak vezetője; szennyvizes (Er).
pufirizsa, zsírkutya. vizesszóda fn Üdítőital; buzivíz
vitorlás mn és fn gúny, pej Vmely (Db02).
ismerőse által támogatott, protekciós (ka- vízi ~ gyíkhús—. ~ guttyú—.
tona); hátszeles. [— hátszél].
vízibolha Szh: –Möghajtom, hogy Ik
vitorlázik tn ige 1. (Büntetésből)
pólóznak a tökin!
egy katonai ülőkén hason fekve oldalra
kinyújtott két kezében egy-egy ülőkét tart. vízidiszkó fn ritk 〈Az öregkatonák
2. 〈Igekötős alakban:〉 Megy; zizzen. Ö: által megalázás, büntetés, kitolás céljával
el~ik. kikényszerített, az újoncok által végrehaj-
tott, értelmetlen, hosszadalmas〉 nagyta-
vitrin fn tréf Kapuügyeletesi helyi-
karítás, a padlónak, kövezetnek bő vízzel
ség (Szts04).
és sok tisztítószerrel végzett felsúrolása;
vityapuszta fn ritk A nagytakarítás sikamika (Ta82/83).
harmadik fokozata; vö. gamás, kocsedó,
rodézia (Ma85/86). [— Vityapuszta, So vízilóbölcső fn tréf 1. Kimé-
mogyvárhoz tartozó településrész]. lyedt közepű, rossz rugózatú vaságy. 2.
ritk Rosszul bevetett, hepehupás ágy; sza
víz fn 1. Veri a ~: Izgul, ideges, fél;
márfészek. Vö. dikó.
fosik. Már megint veri a víz, hogy nem me-
het haza. 2. ritk Laktanyafogság; hely vízilóteknő fn ritk, tréf Ágy; dikó
betopi. ~en van: ritk Nem hagyhatja el a (DbK).
laktanyát, laktanyafogságon van. vízipisztoly Szh: –Kevés, mint erdő-
vízállás Szj: A Duna ~a Ercsinél?; tűznél a ~.
Mennyi a Duna ~a?: tréf Hány napod van vízjelző fn ritk, tréf Rangjelző csík
hátra a leszerelésig? (Er). a gyakorlósapkán; vízszintjelző.
299
vízköves washington club
vízköves Szj: Vakkanjál ki—, mert ~ ember, akinek a szavában nem lehet bízni;
lesz a hátad! hangember (BpA92/93). [— ang. volume
vízlépcső fn Lépcső (felmosáskor). ’hang(erő)’ (a rádiók hangerő-szabályozó
skáláján olvasható) + man ’ember’ × volu-
vízmérték fn ritk, tréf Rangjelző
men; szójáték].
csík(ok) a sapkán; vízszintjelző.
vonat Szj: –Nehogy (már) az állomás
vízszintjelző fn tréf, gúny Rang
fütyüljön a ~nak!
jelző csík(ok) a gyakorlósapkán. || Tisztesi
rendfokozatot jelölő csík(ok) a zöld gyakor- vonatozik tn ige 1. Újonc kato-
lóöltözethez tartozó nyári (Bocskai‑)sapka na a körletben körbemászik az ágyak alatt.
bal oldalán. — gerenda, tudásszintjelző, (Ha az újonc nagyon vágyik haza, és ezt
vízállásjelentés, vízjelző, vízmérték. Vö. hangoztatja is, az öregkatonák „engedé-
egyenlőségjel. lyezik” a hazautazást, ami abban áll, hogy
az újonc körbekúszik a körletben az ágyak
vízufó fn Vízszállító utánfutó. alatt, miközben a gőzös hangját utánozza,
vizsgálat Ultrahangos ~: ritk, tréf vagy esetleg a „Megy a gőzös” kezdetű dalt
Vki hasának a kanál homorú oldalával énekli. Minden ágy alatt megáll, és be-
történő ütögetése; kanalazás. mondja az „állomás” nevét. Ha „hazaért”,
volt 1. ~ + főnévi igenév: 〈Tiltás- utána hasonló módon vissza is kell térnie a
ként, tiltó parancsként:〉 Ne…! ~ beszél- laktanyába. Eközben arra kell a legjobban
ni?!: Ne beszéljen! ~ nevetni?!: Ne neves- vigyázni, nehogy eltévessze az állomások
sen! stb. (Néha így válaszolnak rá: Jelentem, nevét és sorrendjét, mert akkor kezdheti
~am, de már visszajöttem.) 2. Parancs + ~: elölről. Vö. vízállásjelentés.) — metrózik.
〈Sürgetésként:〉 Kezdjék már végre el! Ta- 2. ritk Ágy alatti takarítás (ált. kitolás-
karítást megkezdeni ~!: Kezdjék már a ta- ból az újoncok számára. Előfordul, hogy
karítást (és ne mással foglalkozzanak)! az öregkatonák városneveket ragasztanak
az ágyakra, és így kell felmosni, például
volumen fn 1. Szi: Én nem vagyok „Szegedről Pestre”).
egy ~, de hogy maguk szívni fognak, az rizi-
kó!: 〈Egy főtörzsőrmesternek tulajdonított vöröshagyma Szh: –Kevés vagy,
mondás a hivatásos tiszthelyettesek kicsú- mint Iban a proletáröntudat.
folására〉 (Ze86/87). [Vö. volumen ’térfo- VPCT Ld. vépécété.
gat; mennyiség’]. 2. tréf Nagyotmondó vv. Ld. vévé.
W
Walt Disney Ld. valdizni.
washington club Ld. vasingtonklub.
300
Z
zabálda fn tréf Étkezde; kajálda. Úgy seggbe –rúgom, hogy zúgva száll, mint
zacsi fn ritk, tréf Zászlós; lobogós. a győzelmi ~! 2. A leszerelés tisztele-
zacsipacsi fn ritk, tréf Önkielégí-
tére készített zászló; leszerelőzászló. 3.
tés; marokmarcsa. tréf Zászlós; lobogós ( Ju03).
zacskós 1. ~ ültetés—. 2. fn tréf zászlóaljdiszkó fn Zászlóalj-so-
Zászlós; lobogós. rakozó. Vö. diszkó. — zászlóaljdizsi, zé
diszkó, zédizsi.
Zala Szj: Kapcsolja/Kapcsold It:
Kapcsold le a villanyt! (Ze) [Ti. Zala me- zászlóaljdizsi fn Zászlóalj-sora-
gye az ott szolgálók szerint sötét helynek kozó; zászlóaljdiszkó. Vö. dizsi.
minősül]. zászlólengetés Szj: –Kapsz egy nem-
zalagalamb fn tréf Varjú (Nk, Ze). zetiszínű ~t!
— fagyálló zalai fecske, somogyi (fagyál zászlós fn tréf Negyedéves főiskolai
ló) fecske, strasszer fecske/galamb/gó hallgató (Gyr02). [A negyedéves hallga-
lya/kánya/madár, vasi tik, zalai fácán/ tók megkapták a zászlósi rendfokozatot].
galamb. — felmosófa, kondenzátor, adidasz.
zalai Fagyálló ~ fecske—; ~ fácán; ~ zé fn Zászlóalj. Egy ~: Első zászlóalj.
galamb: tréf Varjú; zalagalamb (Nk; Ze). Ö: géel~, háká~. [Hiv. röv.]
zálogház fn Laktanyai fogda; fog zebra fn 1. Megbaszta a ~ a –fókát.
szi (BpPet03). Szh: Annyi –napod van, mint In a csík.
záptojás Koraszülött ~: ritk, gúny 2. ritk Felmosórongy; fóka. [?— Meg
Újonc; kopasz. Szh: Olyan –kopasz vagy, baszta a zebra a fókát]. 3. ritk, tréf Tisz
mint egy koraszülött ~: Ua. tesi rangfokozatú katona. [A gyakorló
zárás fn Hőr A határ lezárása razzia sapkán látható rangjelző csík(ok)ról].
esetén (Aszö-Rf82/84). — csillagvadász, csontcsillag, görény,
zárda fn 1. Szh: –Kevés vagy, mint krumlivirágos, leszek őrmester.
Iban a fitymacsattogás. 2. Fogda; fogszi zédiszkó fn ritk Zászlóalj-sorako-
(Szk00). zó; zászlóaljdiszkó. Vö. diszkó.
zárka fn 1. Szh: Annyi –napja van, zédizsi fn ritk Zászlóalj-sorakozó;
mint bolondnak a Iban. 2. Fogda; fog zászlóaljdiszkó. Vö. dizsi.
szi. 3. Laktanya; hotel (Szk00). zéenté fn Zászlóalj-napostiszt; ze
zaszi fn tréf Zászlós; lobogós (Gyr02). netanár. [Hiv. röv.]
zászló fn 1. Szh: Akkora –pofont zéenti fn Zászlóalj-napostiszt; ze
kapsz, hogy elszállsz, mint a győzelmi ~! netanár. [Hiv. röv.]
301
zene zöld
zene Szj: Ne –táncoljon, nem jó a ~! ritk, tréf Töltény; skuló (Fh89/91). 7.
zenegép fn Az az eset, amikor az ritk Hamu, salak. [— Zi-Zi, egyféle apró
újoncot bezárják egy szekrénybe, bedob- szemű édesség, színes cukorbevonattal el-
nak egy pénzérmét, és kívánnak egy ze- látott puffasztott rizs].
neszámot, amit az újonc elénekel. — rá zizi2 isz ritk Nosza! Gyerünk! Kezdd
diózás. el! Vö. zizz1. [— zizzen, zizz; szójáték].
zenél tn ige tréf Konyhai kisegítő zizilabor isz ritk, tréf Nosza! Gye-
munkát végez; csellózik1. rünk! Kezdd el!; zizz1. [— zizzen, zizz1;
zenész fn tréf Konyhai kisegítő mun- szójáték a Zi-Zi Labor Zenekar nevéből].
kás; csellós. Zenészek, sorakozó! Mentek zizis fn gúny 1. Előfelvételis kato-
műsort adni a konyhára! (Nk84/85). na; tápos1. ~ tápos: Ua. 2. Újonc; kopasz.
zenetanár fn tréf Zászlóalj-na- [Ld. zizi1 alatt].
postiszt. [A ZNT hiv. röv. tréfás olvasata]. zizz1 isz 1. Csak annyit halljak, hogy
— naposcsibe, zéenté, zéenti, zenetanári, ~!: Azonnal kezdd/kezdjétek el! (Nk84/
zimbabvei néptisztviselő. 85). 2. Nosza; gyerünk; indulás! Kezdd
zenetanári fn Zászlóalj-napostiszt; el! Vö. rázizzen. [2. — 1.; - zizzen]. —
zenetanár [— znti, hiv. röv.] cicc, zizi2, zizilabor.
zergetúra fn tréf Hegyi kiképzés. zizz2 fn ritk Félelem; rinya.
zimbabve (gyak. zimbabbe) fn ritk, zizzen tn ige 1. 〈Főleg igekötős
tréf 1. Kellemetlenség, méltánytalan, meg- alakban:〉 Megy, mozog. Zizzenj odébb!
alázó helyzet; szívás. 2. Ilyen helyzetbe ’Menj odébb!’ (Nk85/86). Ik: el~, fel~,
juttatás, kitolás; szívatás. ki~. 2. ritk (El)indul. 3. 〈Igekötős
zimbabwei ~ néptisztviselő: Zászló- alakban:〉 Elkezd. Ik: neki~, rá~. 4.
alj napostiszt zenetanár. [— znti]. ritk Csalódik feltevésében, a tapasztalatok
zizeg tn ige ritk Mozog, siet; siet- hatására belátja vmely dolog ellenkezőjét;
ve csinál vmit; zizzen. Zizegjenek, elvtár- rádöbben. Ik: rá~. — bakkan, bikken,
sak, mozogjanak; sikamika, olyan legyen a ciccen, cicereg, cirmog, dzsal, dzsasszol,
körlet, mint a Salamon töke! (Szk87/88). dzsasztázik, dzsaveszol, dzsesszel, dzset
Ik: el~. tel, ficcen, ficereg, húz2, kavar1, szakad,
zizegés fn Nem nyugodt légkör, nem szambázik, tiplizik, vakkan, vitorlázik,
tiszta levegő (ált. elöljáró közelben tartóz- zizeg, zubban, zuhan. Vö. még lovat evett.
kodása miatt) (Szk94). ZNT Ld. zéenté.
zizi1 fn 1. Szj: Van még egy pár va- zokni Szh: Úgy összecsapja a ~t, hogy
gon ~d: Soká fogsz még leszerelni. Szh: elektromos szikra csap ki a surci sarkán: ritk
Annyi –napod/napja van, mint egy/hat Keményen, katonásan vigyázzba áll 〈gyak.
vagon ~ (ketté/félbevágva). 2. ritk, gúny felszólító módban〉.
Előfelvételis katona; tápos1. [— 1. (ti. az zombi fn Laktanyai fodrász; kőbal
előfelvételisek a többiek szemében min-
tás (BpPet03).
dig újoncnak számítanak); — zizis]. 3.
ritk, tréf Bolond, hülye; köcsög. 4. Fé- zorrószag fn Bűz (Db95).
lős, gyáva ember; rinyagép (Eg96). 5. zöld ~ határátlépővel jön: Hőr Illegá-
ritk, tréf Édesség, sütemény; tápszer. 6. lisan lépi át a határt.
302
zöldborsó zümmer
zöldborsó fn tréf 65 mintájú gya- zöldvillám fn ritk, tréf Harckocsi;
korlóöltözetet viselő sorkatona. háká.
zöldbukó fn Rohamsisak; roham zörgő fn ritk, tréf Harckocsi; háká.
bili.
zubban tn ige ritk Megy, mozdul;
zöldfülű fn és mn Újonc; kopasz.
zizzen. Ik: ki~.
zöldhasú ~ nullkilométeres –kopasz gyík.
zuhan tn ige 〈Igekötős alakjaiban:〉
zöldpikkelyes –Sárgahasú ~.
1. Megy, mozdul; zizzen. Ik: be~, ki~.
zöldszemű mn és fn ritk, tréf Újonc, 2. Elkezd; rázizzen. Ik: neki~, rá~.
első időszakos (katona); kopasz. ~ riadt
–gyík: Ua. zupa fn (Ált. nem túl jó minőségű)
zöldtakony fn 65 mintájú (hagyomá- leves. || Köménymagleves. (Ka75/76).
nyos) gyakorlóöltözet; gyakszi2 (BpZ03). zümmer fn Sziréna.
303
Zs
Zsana Szh: –Kevés, mint In a poroltó. zselés fn Hőr Sorállományú útlevél-
[Zsanán 1979-ben egy hatalmas gázkitörés kezelő (Fh89/91). — sukkos.
történt, amelyet csak huszonhárom nap zselézik Hőr Útlevél-kezelői szolgá-
után sikerült elfojtani, és amelynek képei latot lát el (Fh89/91).
ezalatt nap mint nap képernyőre kerültek].
zsibbasztó fn ritk, tréf Laktanyai
zsávoly (ritk. sávoly) fn ritk Kato- fogda; fogszi.
nai gyakorlóruha (esetleg csak a zubbony);
zsibi fn 1. pej Protekció; csók. 2. ritk
gyakszi2. [< kny.]
Pihenés, semmittevés; heverészés; pihi
zseb 1. Szj: Ugorjon ki a ~éből!; (Le85/86).
(ritk) Szálljon ki a ~éből!; Szakad-
zsibis mn és fn 1. pej Protekciós,
jon már ki a ~éből, mert bevarratom!;
vmely magasabb rangú tiszt által támoga-
Ugorjon ki a zsebéből, vagy bevarrja annyi
tott (katona); hátszeles [— zsibbad (vö.
öltéssel, ahány napja van hátra!: Húzza ki
szleng zsibbadt ’bolond, nem normális’);
a kezét a zsebéből! 2. Szj: Bemászik a
- zsibi]. 2. ritk, gúny (Gyakran) önki-
NATO a ~ébe!; Gombolkozzon be, mert
elégítést végző (katona); masztimarci. [—
a NATO támaszpontot fog berendezni a
zsibizik].
~ében!; Gombolja be a ~ét, mert | be-
ugrik az ellenség (és szíven lövi/szúrja)!; zsibizik tn ige ritk, tréf 1. Önki-
—| tüdőgyulladást kap!: ritk Gombolja be elégítést végez. [?— szleng zsebhokizik
a zsebét! ’ua.’]. — aktív nemi életet él a jobb kezé
vel, beletrombitál a semmibe, fényesíti
zsebelefánt fn ritk, tréf Kis terme-
a bohócot, kicsap, kicsavar, kipolíroz
tű katona; inkubátorszökevény.
za a bohócot, kiráz, kitekeri a gyíkot,
zseboroszlán fn tréf Kis termetű kumacsol, matyizik, polírozza a bohó
(de annál nagyobb hangú) elöljáró. Vö. cot, pörget, ráránt, recskázik, tutyakol.
péká. — zsebtigris. 2. Pihen; pihizik (Le85/86). [?— ’önkielé-
zsebpénz fn tréf Illetmény; zsold. gítést végez’; vö. veri a farkát/faszát/heré
zsebtigris fn ritk, tréf Kis termetű it ’pihen, lazsál’].
elöljáró; zseboroszlán. Vö. péká. zsiguli Nyeles ~: Harckocsi, tank;
zsebzsötem fn ritk, tréf Önkielégí- háká.
tés; marokmarcsa. [— szleng zsebhoki ’ua.’ zsinórbohóc fn tréf Ejtőernyős
× fr. je t’aime ’szeretlek’]. (felderítő). — macska, zsinórosbohóc.
zselé fn Hőr 1. Útlevél-kezelői szol- Vö. ejés.
gálat. 2. A sorállományú útlevélkezelők zsinórosbohóc Ejtőernyős (felde-
csoportja. (Fh89/91). rítő); zsinórbohóc (Szk97/98).
304
zsiráfnyak zsuzsizik
zsiráfnyak fn tréf Hímvessző; fasz. zsoldka fn ritk, tréf Illetmény;
zsírkutya fn gúny Kövér katona; zsold (Vp03).
vitamingolyó (Szabsz03). zsoldos 1. mn és fn Szerződéses
(katona); boci ( Ju03). 2. fn Ezredes; ron
zsold fn A katonák pénzbeli já-
gyos (Szk00).
randósága, illetmény. — alamizsna, bor
ravaló, cigipénz, csokipénz, dohány, éh zsuga fn ritk (Ált. szabadságra, el-
bér, éhenhalási segély, fizetés, guba, távozásra, kimenőre érvényes engedéllyel
gyufapénz, havi, jatt, karika, kavics, kess, ellátott) katonai igazolvány, katonakönyv;
korpa, könyöradomány, kretusz, lé, le könyv.
csó, munkadíj, nyugdíj, óradíj, ösztön zsuzsika fn ritk, tréf Kéz (önkielé-
díj, piapénz, sörpénz, sörrevaló, szesz gítéskor); marokmarcsa.
zseton, tápszerrevaló, taxipénz, zsebpénz, zsuzsizik tn ige ritk, tréf Vécét ta-
zsoldka. karít; csokizik.
305
Irodalom
319
Internet: http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/szl_kut/06katszl