1.

Tétel

A kriminalisztika fogalma, tárgya, belső rendszere, tudományos kapcsolatai. A

krimináltechnika fogalma és területei. A tudomány a nyomozás szolgálatában – a forenzikus
tudományok kialakulásának története

I. Kialakulása:
A kriminalisztika a bűnügyi nyomozás egyes kérdéseire „szakosodott” stúdiumként a 19. század
közepétől kezd kialakulni.

Előfeltételei:
- bűnüldözés állami monopóliumának létrejötte
- egységes bűnüldözési szervezet létrejötte
- nyomozás, felderítés, bizonyítás tudományos alapokra helyezése iránti igény
megfogalmazódása
- tudományos-technikai ismeretek megfelelő szintre fejlődése

18. század: megjelennek a rendvédelmi szervek

19. század közepétől: megkezdődik a csak bűnüldözéssel foglalkozó szervek (bűnügyi rendőrség)
kialakulása, általános lesz az állami bíráskodás. A felvilágosodás eszméinek hatására a kínvallatás
eltörlése, a formális bizonyítási elmélet helyett a szabad bizonyítási rendszer kiépítése, a bíró belső
meggyőződésének központba állítása szükségszerűen magával hozza a tények valóságos feltárására
alkalmas módszerek kidolgozása, megteremtése iránti igényt.

1893: Hans Gross: A vizsgálóbíró kézikönyve (először használja a kriminalisztika szót a bűnügyi
tudományok gyűjtőneveként)
1871: Igazságügyi Vegyészeti Intézet
1888: Országos Toxikológiai Intézet
1897: kiadják az első magyar kriminalisztika tankönyvet
1950: Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányságának Krimináltechnikai Alosztálya (mai
BSzKI), megkezdődik a bűnügyi technikusi képzés, 1954-ben újjászervezik az iüi. Szakértői
szervezetet.
1948: Rendőr Akadémia létrehozása, ahol a kriminalisztika már a fő tantárgyak egyike
1971: RTF, legmagasabb óraszámban oktatják
II. Helye a tudományok rendszerében:
ÖNÁLLÓ BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK INTERDISZCIPLINÁRIS JELLEGŰ

- büntetőjog-tudományok BÜNŰGYI TUD. ÁGA (ZATO)K

(segédtudományok)

- kriminológia - kriminálstatisztika

- kriminalisztika - kriminálpszichológia

- iü-i orvos. és elmekórtan

- iü-i toxikológia
Fogalma:
A kriminalisztika a büntetőjog tudomány segédtudományaként alakult ki.

A kriminalisztika (nyomozástan) önálló bűnügyi tudomány, amely a hatályos jogi

szabályozásnak megfelelően tudományosan megalapozott eszközöket, módszereket és
eljárásokat dolgoz ki a felderítés és a bizonyítás, valamint a bűncselekmények megelőzése
érdekében. (latin „crimen” – bűncselekmény szóból származik)
A kriminalisztika vizsgálja a bizonyítékok létrejöttének, felkutatásának, összegyűjtésének,
rögzítésének, csomagolásának, megvizsgálásának, kiértékelésének törvényszerűségeit és ezek
alapján dolgoz ki ajánlásokat a bcs felderítése, bizonyítása, megszakítása és megelőzése érdekében
és annak érdekében, hogy a be során az igazság megállapítható legyen.

A hazai tudományos életben, valamint az igazságügyi és a rendőri szervek gyakorlatában a

kriminalisztika önálló bűnügyi tudomány, amelynek fő funkciója a bűnüldözés, ugyanakkor
alkalmazási területe messze meghaladja a bcs-ek megelőzését, felderítését és bizonyítását.

A kriminalisztika a társadalom és természettudományokra támaszkodó komplex jellegű elméleti és

gyakorlati bűnügyi tudomány, a bizonyítékok megszerzése és értékelése, valamint a konkrét
bűnmegelőzés tudománya.

III. Feladata:
- a bcs-ek megelőzésére, megszakítására, felderítésére és bizonyítására alkalmas eszközök,
módszerek kidolgozása
- azon eljárásmódok (ajánlások) kidolgozása, amelyek biztosítják a kriminalisztikai eszközök,
módszerek büntetőeljárásban, vmint minden más olyan jogágban, eljárásban, tevékenységben
való hatékony felhasználását, ahol felderítési, bizonyítási feladatokat kell elvégezni.

IV. Tárgya:
- Közvetlen, a bűnözés megelőzésére alkalmas kriminalisztikai eszközök és módszerek
kifejlesztése
- Bizonyítékok felkutatása, rögzítése, vizsgálata és értékelésükre alkalmas eszközök és
módszerek kidolgozása
- Az erők, eszközök, módszerek, ill. a bizonyítási eljárások és eszközök felhasználási,
alkalmazási feltételeinek és lehetőségeinek tanulmányozása a nyomozás sikere érdekében.

A kriminalisztika elméleti módszerei:

A kriminalisztika más tudományokkal szoros kapcsolatban állva azok eredményeinek

felhasználásával ajánlásokat és módszereket dolgoz ki, illetve segítséget nyújt a technika, taktika és
metodika területén.
VI. Felosztása:

1. Általános Rész:
- Kriminálmetodológia
- Krimináltechnika
- Krimináltaktika
2. Különös Rész: az általános részhez tartozó ismeretanyagnak egyes bcs-fajták megelőzési,
felderítési, bizonyítási igényeinek megfelelő alkalmazását tárgyalja.
- Kriminálmetodika

A krimináltechnika a kriminalisztika általános részi tudományága, melynek feladata a

bűncselekmények megelőzése, felderítése és bizonyítása érdekében a bizonyítási eszközök
felkutatása, rögzítése és vizsgálata a technika eszközeivel és módszereivel; valamint a tárgyi
bizonyítási eszközök létrejöttének törvényszerűségeivel foglalkozik.

A krimináltechnikai módszerek alatt azokat az eljárásokat, speciálisan kialakított fogásokat értjük,

melyeket a bűnügyi technikusok, a szakértők, az eljáró hatóság tagjai és más szakemberek a
felderítés és bizonyítás során alkalmaznak.

A krimináltechnikai eszközök körébe pedig mindazok a felszerelések, műszerek, munkaeszközök,

speciális vegyi anyagok és egyéb segédletek tartoznak, amelyekkel az igazságszolgáltatás, a
bűnüldözői munka során a szakemberek dolgoznak, továbbá a bűnmegelőzési célú
biztonságtechnikai eszközök is ilyennek tekinthetőek.

Alkalmazásának elvei:
- csak kipróbált, megbízható módszert és eszközt szabad alkalmazni,
- az eljárás kizárólag törvényes keretek között végezhető,
- az alkalmazónak rendelkeznie kell a végezni kívánt tevékenységhez szükséges
szakismerettel,
- nem sértheti az emberi méltóságot, és nem veszélyeztetheti az egészséget, a testi épséget.

A krimináltechnika egyrészt a kriminalisztika tudományának ága, másrészt önmaga is

tudományágazatokra oszlik:
- nyomtan (traszológia),
- kriminalisztikai fényképezés,
- kriminalisztikai ujj- és tenyérnyomat vizsgálat (daktiloszkópia),
- kriminalisztikai írás- és okmányszakértői vizsgálatok
- igazságügyi okmányvizsgálat,
- bűnügyi nyilvántartás,
 2.Tétel

Az azonosítás és az azonosíthatóság kérdése a kriminalisztikában (a kriminalisztikai azonosítás

fogalma, elméleti alapjai és folyamata)

Az azonosítás az a kriminalisztikai módszer, melynek alkalmazásával a releváns elváltozások

tulajdonságainak vizsgálata révén a felderítést és a bizonyítást elősegítő információkhoz juthatunk;
választ kaphatunk számtalan, az eljárás tárgyát képező kérdésre, pl.: a két aláírás ugyanattól a
személytől származik-e, a kérdéses lövedékek azonos fegyverből származnak-e stb.
Ennek elméleti alapjait az azonosság filozófia elmélete, és a tükrözéselmélet képezik.

Az azonosság filozófiai elmélete:

Az általánosan elfogadott Leibniz-i meghatározás szerint „az azonosság nem más, mint a tárgy
vagy jelenség önmagával való egyenlőségét kifejező kategória.”
Eszerint A és B tárgyakról akkor és csak akkor állíthatjuk, hogy azonosak, ha minden tulajdonság,
ami jellemzi A-t, egyben jellemzi B-t is, és fordítva: B összes tulajdonsága megtalálható A-ban.
Ebből az következik, hogy minden dolog csak önmagával lehet azonos. Mivel azonban a létező
valóság állandóan változik, ezért a dolgok önmagukkal való azonossága is csak időleges.

Tükrözéselmélet:
Lényege, hogy az egymással kapcsolatba kerülő objektumok valamiképpen mindig hatnak
egymásra, és ennek a hatásnak eredményeként tükröződnek egymáson.
A tükröződés az objektumok közötti kölcsönhatás eredményeként létrejött elváltozás. Az így
létrejött elváltozás azért nagy jelentőségű, mert információt hordoz arról, hogy
- milyen objektumok, személyek és/vagy tárgyak vettek részt a kölcsönhatásban,
- milyen folyamat játszódott le közöttük.

A tükröződés kriminalisztikai vonásait a következőkben foglalhatjuk össze:

Elviekben a tükröződés során az objektumok minden egyes tulajdonsága leképződik a másikon,
vagyis a tükröződés teljes; azonban a gyakorlatban ez mindig részleges.

A már a keletkezés pillanatában fellépő információveszteség a későbbiekben tovább nő.

Az azonosság kimutatására alkalmas releváns tulajdonságok megmaradását befolyásoló tényezők:

- az elváltozás rögzítéséig eltelt idő hossza,
- az elváltozás keletkezését követő környezeti hatások,
- az elkövető tudatos álcázási tevékenysége,
- „jóindulatú” változtatások (pl. a laikus sértett kitakarít a helyszíni szemle előtt),
- a felkutatás, a rögzítés és a csomagolás módja,
- az alkalmazott vizsgálati technika.

A nyomképződési folyamat szempontjából fontos kérdés annak figyelembe vétele, hogy az

objektumok közötti kölcsönhatás térben és időben miként játszódott le. Így megkülönböztetünk:
 - Egyszeri,
- Sorozatos (időben egymást követő egyszeri tükröződések térbeli sorozata) pl.
lábnyomcsapások,
- Párhuzamos (egy időben, a térben egymáshoz viszonylag közeli helyeken keletkeznek
elváltozások) Pl. gépjármű nekiütközik egy betonfalnak.

A nyomkereszteződésnek nevezzük azokat az eseteket, amikor a tükröződésben résztvevő mindkét

objektumon számottevő mértékű vizsgálható elváltozás keletkezik.

A kriminalisztikai azonosítás tárgyai azok a tárgyak, amelyek az azonosítási folyamatban részt

vesznek. Így beszélhetünk:

Azonosító tárgy – Ez az a tárgy, amely eszközül szolgál a tükröződésben résztvevő tárgy

azonosításához. Az azonosító tárgy lehet: a helyszínen és az egyes szereplőkön talált elváltozások,
vagy valamilyen ismérv, járás, beszéd

Azonosítandó tárgy: az a tárgy, amelyikről az azonosítási vizsgálat során el kell dönteni, hogy az
elváltozás tőle származott-e

Minták: olyan információhordozók, melyek rendelkeznek annak a dolognak a konkrét ügyben

végzendő vizsgálat tárgyát képező jellemző tulajdonságaival, amelyikből, vagy amelyiktől
származnak.
Ezek két csoportba oszthatóak:
- Helyszíni/vizsgálati minták: vételükre általában anyagmaradványok esetében kerül rá sor, ha
a helyszíni elváltozás olyan nagy mennyiségű, hogy az teljes egészében nem rögzíthető,
vizsgálható.
Mintavételkor ügyelni kell arra, hogy elegendő mennyiséget rögzítsünk, és, hogy az reprezentatív
legyen /a reprezentativitást homogén rendszerek esetében véletlenszerű, inhomogén rendszerek
esetében több helyről vett mintával biztosíthatjuk/.
- Összehasonlító minták: az azonosítási eljárás során helyettesítik az összehasonlítandó
objektumot, ugyanis nincs mód a tárgy közvetlen vizsgálatára.

A kriminalisztikai azonosítás folyamata:

1. Az első lépés az egyenkénti elemzés (analízis).
Külön-külön meg kell vizsgálni az azonosító tárgyat (nyomot, anyagmaradványt stb) és az
azonosítandó tárgyat. Fel kell tárni ezeknek a tárgyaknak az összehasonlítás szempontjából
számításba vehető sajátosságait.

2. A következő lépés a közvetlen összehasonlítás.

Ekkor történik az azonosító és az azonosítandó tárgy elemzése során feltárt tulajdonságainak
egybevetése. Gyakorta alkalmazott módszerek: egymás mellé helyezés, egymásra vetítés,
összeillesztés.
 3. Az összehasonlítás eredményeinek szintézise, az értékelés:
- a feltárt megegyezések és azok okainak mérlegelése
- eltérések és azok okainak mérlegelése
- az azonosítási érték meghatározása

4. Az utolsó lépés a konklúzió levonása, véleményalkotás.

Ez leggyakrabban iü-i szakértői vélemény formájában realizálódik. A vizsgálat eredménye
függően a véleményébe foglalt megállapítás lehet:
- állító vagy tagadó,
- kategorikus vagy valószínűségi.

A vizsgálat tárgyát képező elváltozás tekintetében a szakértő megállapításai:

- a rögzített elváltozás összehasonlításra alkalmatlan (nem elegendő mennyiségű információ),
- nagy valószínűséggel állítható vagy tagadható, hogy a vizsgálat tárgyát képező objektum volt
a nyomképző. Valószínűségi szakvéleményt készít a szakértő azokban az esetekben, ha:
- a nyomképződés során fellépő információvesztés miatt az eredet teljes biztonsággal
megállapítható,
- az azonosítandó tárgy tulajdonságai a nyomképződés óta jelentősen megváltoztak
- az azonosító és azonosítandó tárgy természeténél fogva nem rendelkezik elegendő csak rá
jellemző egyedi tulajdonsággal.
- a vizsgált elváltozás eredetét teljes biztonsággal megállapítja a szakértő, és erről kategorikus
szakvéleményt készít. Egyezés esetén a vélemény kategorikus állító, különbözőség esetén
pedig kategorikus tagadó lesz.

A kriminalisztikai azonosítás szintjei/fokozatai:

A lehetséges szintek/fokozatok a következők:

1. nyomképződés tényének megállapítása (pl. valamilyen elváltozás látható a virágágyásban, de
hogy minek a nyoma, az már egyértelműen nem állapítható meg). Ezekben az esetekben a
nyomképző tárgy alakját és méreteit csak részlegesen tükröző elváltozások csupán a nyomokozásra
utalnak, azonosítás végzésére nincs mód,

2. fajtaazonosság megállapítása esetén a korlátozott méret- és alakbeli tükröződés alkalmas lehet a

nyomot okozó tárgy jellegének megállapítására (pl. megállapítja, hogy a nyom lábbelitől származik),

3. csoportbasorolás akkor végezhető, ha több, általános jellegű sajátosság tükröződött. Az

elváltozás ismérvrendszerének gazdagságával egyenes arányban egyre szűkebb csoportok állíthatóak
fel,

4. egyedi azonosítás megfelelő számú és minőségű sajátosság tükröződése esetén lehetséges. Az

egyedi azonosság megállapításakor a szakértői vizsgálat révén teljes biztonsággal kimondható, hogy
az elváltozás mitől származott (pl. megállapítható, hogy a nyomképző a gyanúsítottól lefoglalt 41
méretű, Adidas márkájú edzőcipő volt).
 3.Tétel

A kriminalisztikai célú fényképezés legfontosabb követelményei, a kriminalisztikában

leggyakrabban alkalmazott fényképfelvétel készítési módszerek. A helyszíni szemle képi
rögzítése, holttest helyszíni fényképezése

Két fő terület:
- Eljáró hatóság által végzett (különféle eljárási cselekmények rögzítésére, szemle, helyszíni
kihallgatás, felismerésre bemutatás, házkutatás, lefoglalás, motozás, tárgyi bizonyítási eszközök
dokumentálása, nyilvántartásokba történő adatközlés)
- Szakértői munka során végzett (eredmények dokumentálása érdekében)

Alapvető célja az eljárásban relevanciával bíró dolgok minél objektívebb módon történő rögzítése
annak érdekében, hogy a későbbiek során az ügyet vizsgáló személyek számára a fényképek
megfelelő információval szolgáljanak.

Kriminalisztikai fényképezés követelményei (tartalmi+formai):

- megfelelő részletesség, felesleges részektől mentesen
- a kép töltse ki az egész képkockát, lényeges részek ne maradjanak le
- torzításmentes felvételek, normál objektív
- a tengely merőleges legyen a fényképezendő objektum síkjára
- éles, megfelelően kontrasztos, színhelyes felvételek (fehéregyensúly)
- megfelelő megvilágítás
- hitelesített mérce alkalmazása
- jegyzőkönyvezés (fényképmelléklet, számozás)
- helyszínrajzon bejelölni a készítés helyét
- fényképmellékletben bélyegző (fele a képen, fele a papíron) annak érdekében, hogy később
ne legyen kicserélhető
- képek mellett minden fontos adatot fel kell tüntetni

Fényképkészítési módszerek:
1. Panoráma felvételek:
cél: a „minden” bemutatása, amit a jelenlévő az adott helyen körbefordulva (körpanoráma) vagy
hosszában kiterjedő dolgon végigtekintve (vonalpanoráma) lát
A végső kép több képkocka összeillesztéséből áll. Egy képsorozat elkészítése a cél, amelyben az
összeillesztéshez szükséges a szomszédos képek közötti átfedés. Állandó magassághoz állvány,
normál objektív.
- Körpanoráma felvételek: ekkor a fényképezőgéppel egy függőleges tengely körül,
vízszintesen lehelyezkedve, körbe forogva készítenek felvételeket. Nappal szemben ügyelni
kell arra, hogy a nap sugarai ne közvetlenül essen az objektívre
- Vonalpanoráma felvételek: ekkor a fényképezőgéppel egy adott felület előtt attól mindig
azonos távolságban vízszintesen vagy függőlegesen elhelyezkedve készítenek felvételeket.
 2. Találkozási felvétel
Falakkal vagy egyéb módon körülhatárolt területről vagy körüljárható tárgyról két fénykép készül
úgy, hogy az első elkészített felvétel után az objektív optikai tengelyének vonalába maradva szemből
is készül egy felvétel. Lényeges, hogy legyen átfedés. Lehetőleg minden részre kiterjed, áttekintő
bemutatás a cél. Általában 2 db felvétel.
3. Egyedi felvétel
Legáltalánosabb felvétel készítési mód, egyszerű fényképkészítés egy objektumról. A helyes
témaválasztásra, a megfelelő képkivágásra (felesleges dolgok ne legyen rajta, telibe legyen az
objektum), a megvilágításra és a fényképező beállítására kell figyelni. Objektumokat számozással
kell jelölni.
4. Makrofelvétel
Az objektum nagyítva kerül rögzítésre a zoom funkció alkalmazásával.
5. Mikrofelvétel
Ezek elkészítéséhez mikroszkóp használata szükséges. A szabad szemmel nem látható objektumok,
elváltozások optikai rögzítésekor, labor körülmények között alkalmazott módszer.

A helyszíni szemle képi rögzítése, és a holttest helyszíni fényképezése (Be. + Nyor. 23/3002 (VI.
24.)szabályai)

Általános elv: A helyszín környezetének bemutatásával kell kezdeni és haladni a részletek felé.
A helyszíni szemle lefolytatása során szükség van:
- helyszín + környezet rögzítése
- talált körülmények objektív, részletes bemutatása
- felkutatott tárgyi bizonyítási eszközök dokumentálása

A kriminalisztikai fényképfelvételek fajtái

 Környezetfelvétel (tágabb helyszín)

o tágabb és szűkebb környezet bemutatása:
o „mintha alaposan körülnéznénk valahol, ahova most érkeztünk meg először”.
o Alkalmas felvételi módok: egyedi és panoráma felvétel
o Tartalmazza a helyszín elhelyezkedését, távolság és méretviszonyokat, érkezési és
távozási útvonalak, tömegközlekedés megközelíthetősége.

 Áttekintő felvétel (szűkebb helyszín, statikus szakaszban)

o általánostól haladva a részletekig.
o Itt „a tényleges helyszínen nézünk jól körül”, állapot felmérése.
o Feladata, hogy közvetlenül magát a helyszínt, annak jellegét, elrendezését, minden
részletét mutassák be anélkül, hogy külön kiemelnék annak bizonyos részleteit
o Alkalmas felvételi módok: találkozási és egyedi felvételi módok.
  Csomóponti felvétel (ahol a releváns események történtek, statikus szakasz)
o Azon helyszín részletek, ahol a releváns események történtek, vagy releváns dolog,
elváltozás található. Pl. behatolás helye, eszköz, holttest megtalálásának helye,
vérgyanús szennyeződések, anyagmaradványok, helye.
o Fontos a lényeg kihangsúlyozása és a megfelelő képvágás.
o Célszerű egy helyszínrészletet több irányból rögzíteni, több távolságból.

 Részlet felvétel (objektumok, dinamikusban)

o A helyszíni szemle dinamikus szakaszában
o a bizonyítás szempontjából releváns részletek rögzítése.
o A fényképezett objektum töltse ki a képmezőt.
o Mérce vagy mérő rúd használata szükséges.
o A mérce a tárgyat ne takarja, és annak fő síkjával egy szinten legyen.
o Célszerű állvány használata.
o Szükség esetén több kép, több szögből.
o A bizonyítékként való felhasználáshoz számozás kötelező,
o feltüntetni mellékletben, helyzíni vázlaton, jegyzőkönyvben.
o Ajánlott felvételi mód: általában egyedi vagy makró.
o kisméretű nyomok, anyagmaradványok esetén surlófény segíthet

Holttest helyszíni fényképezése során rögzíteni kell:

- a holttestet abban az állapotban, ahogy a szemle megkezdésekor találták, és lehetőleg több oldalról
- a kitakart holttestet, eredeti helyzetében, szintén több oldalról
- akasztásnál, zsinegelésnél a kötelet, a csomózást, az akasztási barázdát
- a ruházatot
- egyes ruhadarabok helyzetét, gombolásokat, zipzárt
- a ruhával nem fedett részeken található elváltozásokat
- a holttest lemeztelenítését követően a ruházatot
- a lemeztelenített holttestet, a rajta levő valamennyi sérüléssel
- a holttesten található hullafoltokat
- a végtagok helyzetét, ököl nyitott vagy zárt állapotát
- ismeretlen holttest esetén valamennyi különös ismertetőjelet
- minden egyéb olyan jellegzetességet, ami a megszokottól eltér, és később fontos lehet
 4. Tétel

A videotechnika eljárási célú alkalmazásának jogszabályi háttere, és a videotechnikai

képalkotás alapfogalmai. Videotechnikai felvétel készítési módok(kameramozgások), és a
videotechnika alkalmazása az egyes nyomozási cselekményekben

BE.:
- A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket részletesen rögzíteni
kell.
- A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép- vagy hangfelvételt, illetve képet és
hangot egyaránt rögzítő felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz
kell csatolni.
- A szemle, a bizonyítási kísérlet(jkv-hoz kell csatolni) és a felismerésre bemutatás lefolyását
rendszerint kép vagy hangfelvevővel, vagy egyéb berendezéssel rögzíteni kell. A rögzített
felvételeket az iratokhoz csatolni kell.
- A rögzítés ilyen módja a jegyzőkönyvet nem pótolja, de ilyen esetben, a jegyzőkönyvben
mindössze a jelenlevőket, az elkészítés helyét, idejét és egyéb körülményeit kell feltüntetni.

A (23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet)NYOR :

tételesen felsorolja, hogy az egyes eljárási cselekmények lefolytatásának körülményeit
jegyzőkönyvben rögzíteni kell (illetve a kép és hangrögzítés kötelező eseteit). Ebben a
jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kép és/vagy hangrögzítés tényét, annak idejét, egyes
körülményeit. A felvételt a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
pl.: 14. életévét be nem töltött tanú meghallgatásánál kötelező, helyszíni kihallgatásnál is indokolt

Ez a gyakorlatban úgy realizálódik, hogy a különösen fontos vagy súlyos, kiemelt bűncselekmények
nyomozása során, az egyes eljárási cselekményekről videofelvételeket is készítenek.

Videotechnika alkalmazásával csökken az eljárás szubjektív elemeinek száma, mert objektíven

mutatja be azt, amit a kamera lát. Utólag ellenőrizhető az is, hogy betartották-e a törvényességet. A
videofelvétel utólagos vizsgálata során, újabb eddig figyelmen kívül maradt részletek kerülhetnek
feltárásra.

Követelmények:
- A rögzítést a nyomozó szerv vezetője rendeli el, a rögzítés elrendelésének az iratokból ki
kell tűnnie
- a felvételnek tartalmaznia kell minden olyan adatot, amit a jegyzőkönyvben is fel kell
tüntetni
- Folyamatosan, az eljárási cselekmény kezdetétől rögzíteni kell mindent, amennyiben meg
kell szakítani a rögzítést, ennek okát és idejét a jegyzőkönyvben, valamint ha lehetséges,
a felvételen is rögzíteni kell
- kezdetekor és befejezésekor a pontos időt rögzíteni kell, megszakítás előtt és az
újraindításkor az időpontot dokumentálni kell
- ha a tanú adatainak zárt kezelését kéri, adatai felvételének idejére be kell szüntetni a
rögzítést
- Videofelvétel rögzítését ezzel kell kezdeni:
o eljáró hatóság megnevezése
o eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezése
o gyanúsított személy neve
 o nyomozási cselekmény helye és ideje
o jelen lévő ügyész, nyomozó hatóság tagja, eljárásban részt vevő személy és
képviselője, védő, tanú, tanú érdekében eljáró ügyvéd, hatósági tanú és
jegyzőkönyvvezető neve
o kihallgatott terhelt és tanú, a meghallgatott szakértők neve
o a felvétel készítésekor releváns egyéb körülmények

Videotechnikai képalkotás alapfogalmai:

Legkisebb önálló egysége a kép, ami hagyományosan 4:3 oldalirányú téglalap(egyre elterjedtebb a
16:9)

A környezetből kivágott képeket plánoknak nevezik. Ennek mértéke az ember!

1. Totál plán:
- a teljes alakos embert a térben mutatja be, a hangsúly a környezeten és a térben folyó
mozgáson van
o nagy totál: távoli, kb 30 méteren túli térrészletet mutat be
o kis totál: teljes alakos embert, vagy egy, a képet kitöltő nagyobb dolgot mutat be
2. Szekond plán(félközeli):
- nem fér rá a teljes emberi alak, ez az embert deréktól felfelé mutató képkivágás
elsősorban a kommunikáció és az azt kísérő gesztusok bemutatására alkalmas
3. Premier plán(közeli):
- elsősorban az arc bemutatásának az eszköze
4. Makro felvétel(nagyon közeli):
- olyan kisméretű tárgyak vagy térrészletek rögzítésére alkalmas, amelyek nagyítva
jelennek meg pl. egy monitoron

Videotechnikai felvétel készítési módok (kameramozgások), és a videotechnika alkalmazása az

egyes nyomozási cselekményekben:

A felvételen csak az és csak annyi ideig látható, amit a kamera kezelője láttatni akar.

Ezeket a kamera különböző irányú mozgatásával éri el.

1. Kocsizás: az állandó magasságban tartott kamera előre meghatározott irányban és síkban

mozog a helyszínen.
2. Panorámázás: az állandó magasságban tartott kamera helyét nem változtatja, függőleges
tengelye körül elfordulva mutatja be a teret vagy térrészletet
3. Daruzás: függőleges irányú kameramozgás (leguggolás vagy felállás következménye)
4. Oldalra rántás: viszonylag gyors oldalirányú kameramozgás
5. Fix kameraállás: az állványra szerelt vagy szorosan kézben tartott kamera nem mozog a
felvétel készítése alatt
6. Variózás: képsíkok folyamatos átmenete a kamera mozdítása nélkül, zoomolás
Videotechnika alkalmazásának 3 fő oka van:
1. Azokban a bonyolult nyomozási cselekményekben (gyanúsított, sértett, tanú kihallgatása) és
bizonyítási eljárásokban (helyszíni szemle, helyszíni kihallgatás, bizonyítási kísérlet,
felismerésre bemutatás, szembesítés), amikor különös jelentősége van a minden részletre
kiterjedő, komplex rögzítésnek a legteljesebb információ megőrzés valamint a meggyőzőbb,
tárgyszerűbb, egyértelműbb bizonyítás érdekében
 2. az elrendelt kényszerintézkedések végrehajtása során a törvényesség és szakszerűség későbbi
megkérdőjelezhetetlensége érdekében
3. amikor az események hiteles rögzítése előfeltétele annak, hogy a megszerzett információ
tárgyi bizonyítási eszköz lehessen

Folyamata hasonló a fényképezéshez (környezeti – áttekintő – csomóponti – részlet). A felvétel

készítés módjának mindig az adott eljárási cselekmény kriminalisztikai és eljárásjogi szabályaihoz
kell igazodnia.

Amennyiben a videofelvétel önmagában bizonyít, akkor tárgyi bizonyítási eszköznek tekintendő.

Amikor az egyes eljárási cselekmények lefolyását rögzítjük, akkor okirati bizonyítási eszköznek
minősül.
 5.Tétel

A nyomtan (traszológia) felosztása, a nyom fogalma, a nyomképződés tényezői, és a nyomok

osztályozása. A nyomok felkutatása, láthatóvá tétele (előhívása), rögzítése, és bűnjeltárgyak
csomagolása. Az igazságügyi nyomszakértő kirendelésére vonatkozó legfontosabb tudnivalók

A nyomok kriminalisztikai jelentősége elsősorban abban áll, hogy vizsgálatuk révén mód nyílik a
múltbéli események jelenben történő gondolati rekonstruálására, és a nyomot létrehozó objektum (a
nyomképző személy vagy tárgy) azonosítására.

Nyomok vizsgálata révén mire kapunk választ?

- a bűncselekményt hányan követték el
- az elkövetők milyen irányból érkeztek, és merre hagyták el a helyszínt
- hogyan és hol hatoltak be a helyszínre, hol tevékenykedtek
- milyen módszerrel dolgoztak
- milyen eszközöket alkalmaztak, milyen sorrendben, ezeket hogyan használták
- mi volt az elkövetés konkrét eszköze
- milyen öltözetet viseltek
- milyen jellegzetes szokásaik voltak
- ismerték-e a helyszínt, meddig voltak ott
- mikor követték el a bűncselekményt

Nyomok vizsgálata során kapott megállapítások alapul szolgálnak a verziók felállításához,

szakértői azonosításuk eredményeként lehetővé válik az elkövetési eszköznek és az elkövető
személyének megállapítása, az elkövetés tényének bizonyítása.

A nyomtant 2 részre tudjuk felosztani.

- általános rész (nyomfajtára jellemző ismeretekkel foglalkozik)
- különös rész (az egyes nyomféleségek konkrét vizsgálatával foglalkozik)

Általános rész:

A nyom fogalma :
Köznyelven: minden olyan jelet, jelzést jelent, ami egy korábbi eseményre, jelenségre vonatkozik.
BE szerinti nyom fogalom tágabban értelmezendő: 115. § (1) Tárgyi bizonyítási eszköz minden
olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az, amely a
bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben az elkövető
nyomait hordozza, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, amelyet a bűncselekmény
elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a bűncselekményt elkövették.
(2) E törvény alkalmazásában tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely
műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít. Ahol e törvény iratról rendelkezik, ezen az adatot
rögzítő tárgyat is érteni kell.

Krimi nyom fogalom: A nyom, a nyomhordozó objektumon keletkezett olyan tárgyiasult elváltozás,
amelynek morfológiai jellemzői információval szolgálnak a nyomképző objektumról és a
nyomképződési folyamatról.
A nyomképződés tényezői: (kölcsönhatás elemei)
- nyomképző objektum: Az a személy vagy tárgy, amelyik morfológiai sajátosságait egy
másik tárggyal vagy személlyel érintkezve azon hátrahagyja
- nyomhordozó objektum: Az a személy vagy tárgy, amin az elváltozás létrejön
- nyomképződési folyamat: az a cselekvés vagy történés, aminek következtében a
nyom kialakul

Nyomok osztályozása:
- Fajta szerint
o (mitől származik – emberi testrész, állati testrész, eszköznyom, közlekedési
eszköz nyomai, egyéb tárgyak és gépek nyomai)
- nyomhordozón való ábrázolódás szerint
o (térfogati, felületi, réteg lerakódásos, rétegleválasztásos, egyéb)
- nyomképződéskor végbemenő hatások szerint
o (mechanikai, termikus, kémiai, fotokémiai)
- nyomképződés végső fázisában elmozdulnak-e egymáshoz képest
o (statikus-pontszerű vagy dinamikus-vonalszerű)
- szabad szemmel való észlelhetőség
o (szabad szemmel jól látható vagy látens)

Térfogati nyom: a nyomhordozón benyomódás formájában a nyomképző háromdimenziós képe

türköződik. Ilyenkor a nyomhordozó anyaga puhább a nyomképző tárgy anyagánál, és a
nyomképződés is elég intenzív. Ilyenkor a nyomképző inverz (negatív) tükörképe keletkezik.
Felületi nyom: a nyomhordozón a nyomképző kétdimenziós képe síkban tükröződik
Réteg-lerakódásos nyom: a nyomképző tárgyon lévő szennyeződés, vagy a nyomképző külső,
viszonylag képlékeny rétege lerakódik a nyomhordozóra
Réteg-leválasztásos: a nyomképző tárgy alakja azáltal rajzolódik ki a hordozón, hogy a
nyomhordozó felületi rétege az érintkezés következtében a nyomképzőre tapad.
Mechanikai nyom: a nyomképző és a nyomhordozó között mindig valamilyen erőhatás lép fel.
Statikus nyom: a nyomképződés utolsó fázisában a nyomképző és a nyomhordozó között már nincs
számottevő elmozdulás, vagyis a két érintkező tárgy felületei és érintkezés időpontját követően
egymáshoz viszonyítva oldalirányban már nem mozdulnak el. Alakbeli és felületi sajátosságai
viszonylag hűen, torzulásmentesen, pontszerűen tükröződik.
Dinamikus: amikor a nyomképző és a nyomhordozó érintkező felületének síkjai a nyom
keletkezésének utolsó fázisában is elmozdulnak egymáshoz képest. A tükröződés vonalszerű.
Termikus nyom: a hő hatására keletkező nyomok, anyagban, felületben változás következhet be.
Kémiai: valamilyen vegyszer által kiváltott kémiai reakció váltja ki a nyomhordozó anyagának
megváltozását.
Fotokémiai: intenzív fényhatás váltja ki. Keletkezésükhöz viszonylag hosszú idő szükséges.

A nyomok felkutatása, láthatóvá tétele (előhívása), rögzítése, és a bűnjeltárgyak csomagolása

Felkutatásuk és rögzítésük leggyakrabban a helyszíni szemle keretében történik, de sor kerülhet rá

szakértői vizsgálat során is.

A nyomokat a bűncselekmény felfedezését követően, a szemle megkezdéséig biztosítani kell annak

elkerülésére, hogy akár az illetéktelen személyek, akár az időjárási viszonyok kárt tegyenek bennük.

A nyomok biztosításán tehát a megsemmisülés vagy a megváltoztatás mindenféle formája elleni

ideiglenes védelmet kell érteni, ami általában a helyszín lezárásával és az egyes nyomok alkalmi
eszközökkel történő megvédésével (lefedés) történik.

A nyomkutatás egyrészt gondolati tevékenység, másrészt gyakorlati. Első lépés az ún. gondolati
rekonstrukció, amikor is a helyszíni szemle kezdeti, statikus szakaszában végig kell gondolni, miként
játszódhatott le a bűncselekmény…

Ezt követi a konkrét nyomkutatás, amelyet ki kell terjeszteni minden olyan helyre, tárgyra és
személyre, ami a releváns cselekménnyel összefüggésbe hozhatók. A szagnyomok rögzítése az első,
majd utána jöhet a lábnyom és az ujjnyomok felkutatása.
A nyomkutatás során soha nem alkalmazhatók olyan eszközök és eljárások, melyek következtében
más nyomok vagy anyagmaradványok megsemmisülnének.
Minden nyomképző lehet egyben nyomhordozó is.

Következik a dinamikus szakasz, ahol következik a tárgyak, dolgok gondos átvizsgálása.

Felkutatás módszerei:
- fizikai(ún. porozásos) és kémiai előhívó módszerek
- térfogati nyomoknál súrlófényes megvilágítás
- elektrosztatikus nyomelőhívás és rögzítés (főleg textíliáknál)

Nyomrögzítés: eljárásjogilag és kriminalisztikailag alkalmassá teszi a nyomot arra, hogy azt a

szakértő érdemben megvizsgálhassa, és hogy a bizonyításban felhasználható legyen.

Lépései:
- a nyomot és a rá vonatkozó összes fontos ismeretet, körülményt a jegyzőkönyvben
részletesen le kell írni
- a nyom helyét a helyszínvázlaton jelölni kell
- számjelzéssel ellátott nyomokról fényképfelvételeket kell készíteni
- amennyiben videotechnikai úton kerül rögzítésre, a nyomkutatást, rögzítést és
csomagolást is meg kell örökíteni
- fajtájának és egyéb jellemzőinek figyelembe vételével
o eredetben (nyomhordozó tárgyi méretei nem zárják ki annak elszállítását)
o megmintázás útján (traszológiai sajátosságok megőrzése mellett másolat
készítése) kell rögzíteni. A megmintázást leggyakrabban gipszel vagy
szilikongumival készítik el, direkt (közvetlenül a nyomba öntjük) vagy indirekt
módon (a nyom sajátosságait gyurmával képezzük le).
o a felületi nyomokat ún. fólin rögzítjük

Bűnjeltárgyak csomagolása

A nyom fajtájától függően más és más módon ugyan, de mindig arra kell törekedni, hogy a rögzített
elváltozás sérülésmentesen és változatlan állapotban juthasson el a szakértőhöz.

A csomagolás módja olyan kell, legyen, hogy annak látható megsértése nélkül ne lehessen a
bűnjeltárgyat kicserélni. A csomagolás módját mindig fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben is.

Az igazságügyi nyomszakértő kirendelésére vonatkozó legfontosabb tudnivalók

A nyomszakértők kirendelése írásos formában, szakértő kirendelő határozattal történik.

A vizsgálatokra küldött anyagok egyértelműen, egymástól jól elhatárolható módon, az eredet pontos
meghatározásával legyenek feltüntetve. Célszerű a szakértőt a lefoglalás illetve rögzítés
körülményeiről is tájékoztatni.
Nyomszakértői vizsgálat végzésére és szakvélemény adására feljogosított szervezet a Bűnügyi
Szakértői és Kutatóintézet.

A szakértőknek feltehető kérdések két témakörre vonatkoznak attól függően, hogy a szakértő
kirendelésére a nyomozás mely szakaszában került sor.

1. A nyomozás kezdeti stádiumában, amikor még nincs gyanúsítható személy, a nyomokból

kiolvasható általános jellegű információkkal segíthetik a nyomozást, főleg a verziókkal
végzett munkát segítik.

Ezek a következők lehetnek:

- mi lehetett a nyomképző?
- milyen hatás hozhatta létre a nyomot?
- a nyomot létrehozó hatás jellegéből, erősségéből, irányából, esetleges ismétlődésből?
milyen következtetések vonhatók le a nyomképzőre vonatkozóan?
- mikor történhetett a nyomképződés?
- nagyobb méretű üvegdarabok nyomtani vizsgálata révén megállapítható-e, hogy a törést
milyen hatás váltotta ki?
- Betört ablaküveg törésfelületének vizsgálatából megállapítható-e, hogy az erőhatás
kívülről, vagy belülről érte az üveget stb.?

2. Konkrét gyanúsított illetve lefoglalt eszköz, lábbeli, gépjármű esetén a kriminalisztikai

azonosítás révén mód van a gyanúsítás alátámasztására vagy a gyanúsított személyének
kizárására, elkövetési eszköz esetén annak megállapítására vagy úgyszintén kizárására.

Ennél a legfontosabb kérdések:

- a rögzített nyom származhatott-e a gyanúsított személytől
- a rögzített nyomot létrehozhatta-e a lefoglalt eszköz
- a helyszínen talált letört fémdarab származhatott-e a vizsgálatra küldött eszköztől?
- a fűrészelés során keletkezett forgácsban talált fűrészfog származhatott-e a lefoglalt
fűrésztől
- a rögzített üvegdarab származhatott-e a vizsgált gépjárműről
- az ún. „rész-egész kapcsolat” nyomtani vizsgálata révén a kérdéses dolgok közös eredete
megállapítható-e

Ez utóbbi esetben értelem szerűen a helyszíni szemle jegyzőkönyvén és a rögzített nyomon kívül a
feltételezett nyomképzőt, vagy kísérleti mintáját is a szakértő rendelkezésére kell bocsájtani.

A szakértői vélemény a megállapítás jellegét tekintve állító vagy tagadó, és ezen belül is kategorikus
vagy valószínűségi lehet, az ügy bizonyításában fontos bizonyítási eszköznek számít, akár perdöntő
is lehet.
 6. Tétel

Az eszköznyomok fajtái, és az eszköznyomokra vonatkozó legfontosabb általános tudnivalók.

A közlekedési eszköznyomokra vonatkozó legfontosabb tudnivalók, és a közlekedési
eszköznyomok felkutatásának és rögzítésének specialitásai. A zárakra és a zárnyitási módokra
vonatkozó legfontosabb kriminalisztikai ismertek, a zárnyitási módok, és a zárnyitás során
keletkezett nyomok felkutatásának és rögzítésének specialitásai

Az elkövető a bűncselekmény során vagy a helyszínen talált, ún. alkalmi eszközt használ, vagy
direkt a célnak leginkább megfelelő speciális eszközt visz magával. (Így megállapítható a
szándékosság, előre megtervezettség)

Eszköznyomokon olyan elváltozásokat értünk, amelyen a nyomhordozó tárgynak az eszközzel

történő fizikai érintkezése következtében keletkeznek. A nyomok sajátosságaiból következtetni
lehet a nyomképző eszközre és az eszközhasználat egyéb körülményeire.

Eszköznyomok fajtái:
- Benyomódások (ütés, nyomás, szorítás vagy feszítés, ezek anyaghibával általában nem
járnak)
o A térfogati nyom azáltal jön létre, hogy az erőbehatás következtében a hordozónál
nagyobb szilárdságú eszköz benyomódik a hordozó anyagába.
o Következtetni lehet belőlük az alkalmazott eszköz fajtájára
o Megfelelő módon történő megmintázással rögzített benyomódások szakértői
vizsgálata révén alkalmasak lehetnek a nyomképző eszköz azonosítására.
- Súrlódási, karcolódási nyomok
o megcsúszott eszköztől, reszelőtől, üvegvágótól, a zárba nem teljesen illő másolt,
idegen vagy álkulcstól származnak.
o Mindig dinamikus nyomok! Egyedi azonosításra általában nem alkalmasak.
- Vágási, szúrási nyomok
o hegyben végződő és/vagy egy, esetleg több éllel rendelkező eszköztől
származhatnak
o Dinamikus nyomok, csak az eszköz fajtájára tudunk következtetni belőlük
- Fúrási nyomok
o a furat átmérője, alakja és a keletkezett forgácsok alapján következtetni lehet az
alkalmazott fúrószár típusára
- Fűrészelési nyomok
o fűrészlap éle és oldala hozza létre, egyedi azonosításra alkalmatlanok, azonban az
esetlegesen kitört fűrészfog „rész-egész kapcsolat” gazolása révén lehetővé teszi
az eszköz azonosítását

Általános tudnivalók:

- A használt eszköz utalhat az elkövetői körre, de egy speciális, egyedi eszköz utalhat a
konkrét elkövetőre is.
- Az eszköznyomok elhelyezkedéséből, az alkalmazott eszközből, az eljárásból, továbbá
abból, hogy találhatók-e felesleges próbálkozásra vagy gyakorlatlanságra utaló nyomok,
következtethetünk az elkövető felkészültségi szintjére, szakképzettségére.
- Különböző helyszíneken talált, azonos eszköztől származó nyomok sorozatelkövetésre
utalnak!
- Felkutatást, rögzítés a már említett módon. A logikus gondolkodásra és az alapos,
 mindenre kiterjedő megfigyelésre építhetünk.
- A sérült ruházatot vagy más tárgyat eredetben kell rögzíteni. A ruhaneműk csak száraz
állapotban, légáteresztő anyagba kell csomagolni.
- Szakértői vizsgálat az igazságügyi nyomszakértők feladatkörébe tartozik
(a vizsgálatok végzésének javasolt sorrendje: mikroméretű anyagmaradványok,
DNS maradványok, és utoljára a nyomszakértői vizsgálat)
Kérdések:
o milyen típusú eszközzel,
o mi az elkövetés módja, eszköz alkalmazásának metódusa,
o találkoztak-e már hasonló eszközzel, vagy elkövetési móddal,
o milyen tárgy részét képezte az elkövetés helyén talált, letört eszközdarab,
o hányan lehettek az elkövetők
o alkalmi eszköz, vagy speciális eszközt használtak
o milyen szakértelemmel alkalmazták azt
o mikor történhetett az esemény és mennyi ideig tarthatott stb.

A közlekedési eszköz nyomokra vonatkozó legfontosabb tudnivalók, és a közlekedési eszköz-

nyomok felkutatásának és rögzítésének specialitásai

Közlekedési eszköz a bűncselekményben 3 szerepet tölthet be:

- bűncselekmény elkövetése során vették igénybe
- a közlekedési eszközzel követtél el a bűncselekményt
- a jármű képezte a bűncselekmény tárgyát

Lehet nyomképző és nyomhordozó is.

1. A jármű, mint nyomképző tárgy:

- futófelületek nyomai
- járműtest
- járművel időleges kapcsolatban kerülő dolgok

A járművek futófelülete által létrehozott nyomok (keréknyomok) vizsgálatából megállapítható,

hogy azok álló vagy gördülő keréktől származnak-e, defektes volt-e a kerék, a jármű kanyarodott,
fékezett, farolt, oldalra csúszott vagy ütközött-e
A jármű haladási sebességére a féknyomokból is következtethetünk.

Fékezés szakaszai:
o cselekvési vagy reakció idő (ez általában 1 másodperc)
o tényleges fékezés (amikor már ténylegesen működésbe hozza a fékberendezést a
vezető)
A cselekvési idő alatti és a fékezve megtett utat együttesen féktávolságnak nevezzük. Egyes
ütközési, roncsolódási elváltozásokból is következtethet a szakértő az ütközés pillanatában fennálló
sebességére.

A jármű fajtájának megállapítása nem okoz különösebb nehézséget, ugyanis a személygépkocsi,

traktor, kerékpár, lovaskocsi stb. jól megkülönböztethető nyomokat hagynak.
Azonban a típus megállapítása a járművek bizonyos fokú szabványosítása miatt egyre nehezebb,
gyakran lehetetlen.

A keréknyomok alapján kedvező esetben megállapítható a nyomtáv, tengelytáv, fordulókör

nagysága, jármű tengelyének száma.

A járműtest és tartozékai által képzett nyomok rendeltetésszerű használat során ritkábban

keletkeznek. Nyomaik akkor jelentkeznek, ha a jármű valaminek nekiütköznek, a járműtest alsó
részei leértek a talajra, vagy netán a szállított, túlnyúló rakomány okozta elváltozásokat találunk az
úttesten, vagy más objektumon, amivel érintkeztek.

2. Jármű nyomhordozóként:
a leggyakrabban akkor vizsgálandó, amennyiben azt jogtalanul eltulajdonították. Ilyen esetben a
felnyitásra utaló elváltozásokat kell keresni a motorháztetőn, ajtókon, betört ablak esetén az üvegen.
A zár és a körülötte lévő karosszérián kimutathatók lehetnek a speciális zárnyitó eszközök által
leképezett nyomok.

Közlekedési balesetnél a leggyakrabban a vezető személyének megállapítása a cél, vagy, hogy mi

okozta a balesetet.

Felkutatás, rögzítés a már említett módon. Meg kell vizsgálni az eseményben érintett személyeket,
járműveket, az úttestet, tereprészt, tartozékait. A kerék- és féknyomokat vonalpanoráma felvétellel is
rögzíteni kell. Fontos a nyomtáv, tengelytáv, a keréknyomok helyzete, féknyomok.

Szakértőnek leggyakrabban felteendő kérdések:

- helyszínen talált nyom milyen közlekedési járműtől származik?
- a rögzített nyomot meghatározott közlekedési eszköz hozta-e létre?
- közlekedési eszköz milyen irányba haladt?
- a járművet milyen módszerrel törték fel?

A zárakra és a zárnyitási módokra vonatkozó legfontosabb kriminalisztikai ismeretek, a

zárnyitási módok, és a zárnyitás során keletkezett nyomok felkutatásának és rögzítésének
specialitásai

Zárak típusait biztonsági fokuk alapján 3 fő csoportba lehet sorolni!

- egyszerű, egy záró lapos rendszerű zárak
- több záró lapos rendszerű zárak
- hengerzárak

A zárhoz eredetileg készült és rendszeresen használt kulcs ugyanazon a kényszerpályán érintkezik a

zár alkatrészeivel, így arra a kulcsra jellemző nyomok keletkeznek a zár belsejében. Minden, az
eredeti kulccsal nem megegyező zárnyitási módszer ettől eltérő nyomokat eredményez.

Egy záró lapos

- biztonsági fokuk kicsi, idegen és álkulcsokkal könnyen nyitható (ezek roncsolás mentes
nyitási mód)

Több záró lapos

- biztonsági zárnak minősülnek, azonban biztonsági fokuk még mindig nem a
legmegfelelőbb. Roncsolás mentes nyitási módok:
o drótkefe
o idegen kulcs
o Hobbs emelő
Hengerzárak
- Olyan összetett biztonsági zárak, melyek egy alapzárba épített henger alakú záró
szerkezetet tartalmaznak. Biztonsági fokuk jónak tekinthető. Roncsolás mentesek:
o Pics készlet
o Pick-klicker
o Chicago-gun
o Vibrációs pick

Kulcsok csoportosítása a következő lehet:

- saját kulcs: a zárhoz gyárilag készített vagy azzal méret és alak szerint teljesen
megegyező kulcs
- idegen kulcs: a saját kulcshoz való nagyfokú hasonlósága következtében alkalmas az
adott zárszerkezet működtetésére
- álkulcs: bármely olyan egyszerű vagy bonyolultabb eszköz, amellyel a zárszerkezet
kinyitható

Zárnyitási módok:

1. Roncsolás mentes zárnyitás:

- nem jár nagy zajkeltéssel, így a lebukás veszélye kisebb
- a nyitáshoz használt speciális eszközök kisméretűek, könnyen rejthetőek
- kevesebb, és főleg kevésbé szembeötlő nyomképződéssel jár
- ha visszazárják az ajtót, elvileg fennáll a bűncselekmény látensként maradásának esélye
- a bűncselekmény felfedezésének időpontja a visszazárás miatt mindenképpen kitolódik

Gépjárművek központi zárát teniszlabdás módszerrel is nyithatják.

Távirányító elektromos jelének leolvasásával szintén (tanítható garázsajtó nyitó).

2. Roncsolásos zárnyitás:
- zár megfúrása
- hengerzár törés
- hengerzár kihúzása (dugóhúzós módszer)

Nyomok felkutatása, rögzítése:

A zárak és lakatok elsődleges vizsgálatát már a helyszíni szemlém meg kell kezdeni a nyitási mód
eldöntése érdekében.
Fényképfelvételek, jegyzőkönyvezés, rögzíteni kell a zár állapotát, helyzetét. Zárst állapotban lévő
zárat a szemle előtt kinyitották-e vagy megpróbálták-e.

Szakértői kérdések:
- nyitási módszer meghatározása
- a nyitáshoz használt eszköz fajtájának megállapítása
- lefoglalt eszköz esetén annak azonosítása
- elkövetőre vonatkozó következtetések levonása
- készítettek-e másolatot, álkulcsot
 7. Tétel

Az emberi testrészek által létrehozott nyomokra vonatkozó legfontosabb tudnivalók, és az

állatoktól származó nyomokra vonatkozó legfontosabb ismeretek. A daktiloszkópia
kialakulásának legfontosabb állomásai, a daktiloszkópia elméleti alapjai, és a daktiloszkópia
alapelvei.

Az emberi testrészek által hátrahagyott nyomok vizsgálata során következtetéseket vonhatunk le

a nyomképző személyre vonatkozóan.

2 típus fordul elő:

1. A ruházattal fedett testrész nyomok: lábbeli nyom, kesztyűs kéz nyom vizsgálata indirekt
azonosítást eredményez, vagyis nem közvetlenül a személyt, hanem a személy által viselt, a
nyomképződésben közvetlenül szerepet játszó ruhadarabot azonosítja. Ennek azonosítása
után más módon kell bizonyítani a ruházat és a személy kapcsolatát.

2. A ruházattal nem fedett testrész nyomok: vizsgálatukkal mód nyílik a személy direkt
azonosítására (ujjnyomok, fülnyomok, stb.)
A kriminalisztikai azonosítás alapjául az egyedi sajátosságok szolgálnak.
 velünk született és
 az életünk során szerzett egyedi sajátosságok

Kéztől származó nyomok

- fedetlen kéz
- kesztyűs kéz (gumikesztyű – orvosi vagy háztartási, ilyenkor csak a nyomképződés ténye
állapítható meg, textil vagy bőrkesztyű is hagyhat értékelhető nyomot)

Lábnyomok
- Egyes lábnyom: akkor beszélünk, ha a helyszínen egy különálló, vagy több, de
véletlenszerűen elhelyezkedő lábnyomot találunk
- Lábnyomcsapás: azonos személytől származó, több (6-8) összefüggő lábnyomból álló
sorozatot találunk
A járás olyan mozgási mechanizmus, mely egy kialakult reflextevékenység, egyedileg
jellemző készség.
- Mezítelen talptól származó nyomok
- Textíliával fedett láb nyomai
- Lábbelivel fedett nyomok, azaz a lábnyomok

A járáskép elemei a következők:

- irányvonal: lábnyomok alapján megállapítható haladási irány
- járásvonal: a két láb által hagyott nyomok sarokpontjainak összekötése alapján
határozható meg
- lépéshosszúság: két lábnyom között mérhető távolság (sarokpontok)
- lépésszélesség: bal és jobbláb sarokpontjai közötti távolság
- lépésszög: irányvonal és járásvonal által bezárt szög
- lábszög: lábfej befelé vagy kifelé tartásának foka(irányvonal, talptengelye által bezárt
szög)

Lábnyomok vizsgálata alapján megállapítható: az elkövetők száma, érkezési és távozási útvonaluk,

lábbeli fajtája, lábbeli mérete, lábnyomcsapás elemei, a nyom egyhelyben állás, rendes járás, ugrás,
futás, cipelés vagy dulakodás következtében jött-e létre, a helyszínen történt mozgás.

Következtetni lehet: az elkövető nemére, életkorára, bűncselekményben betöltött szerepére (figyelő

vagy végrehajtó), kézorientációra (jobb vagy balkezesség), személy testmagasságára.

Lábnyomcsapások fényképezésekor lineáris panoráma felvételt kell készíteni. Érdemes

méretarányosan lerajzolni. Felületi lábnyomokat fólin rögzítsük. Térfogatit meg kell mintázni. A
vizsgálatot igazságügyi nyomszakértő végzi:
- férfi vagy női cipő
- milyen a cipő nagysága
- mezítlábas nyom esetén a méretből és arányokból lehet következtetni
- milyen fajtájú a cipő
- milyen a talp mintázata

Konkrét személyek megállapítása és kizárása érdekében szükség van arra, hogy a szakértőtől
összehasonlító vizsgálatot kérjünk. Ehhez a szakértő rendelkezésére kell bocsátani:
- a gyanúsítható személy mezítlábas lábának lenyomatát (ha ilyen nyomunk van)
- zokni, egyéb textíliával fedett láb esetében azt a zoknit kell elküldeni a szakértőnek, amit
a személy a nyom létrehozásakor feltehetőleg viselt
- lábbelitől származó nyom esetén le kell foglalni a gyanúsított cipőit, amelyet feltehetőleg
viselt

Fognyomok
A felnőtt ember fogazata viszonylag állandó, és olyan egyedi sajátosságokkal rendelkezik, melyeket
az egyes fogak természetes és szerzett sajátosságai jellemeznek. (állkapocs, fogászati beavatkozások,
fogsor anatómiája, tömések, stb)

Két féle lehet (a keletkezett nyom mechanizmusa szerint):

- ráharapás(a fogak bemélyednek a nyomhordozóba, általában statikus nyom)
- átharapás (a fogak az anyagból leválasztanak egy darabot, dinamikus nyom)
Minden esetben meg kell kísérni a DNS mintavételt.
A fognyomok alapján a szakértő személyazonosítást végezhet, tájékoztatást adhat a
nyomkeletkezés körülményeire, és a nyomokozó személy sajátosságaira.

Körömnyomok
A körmök az ujjvégeken elhelyezkedő szaruképletek, melyek a körömágyból kiindulva állandóan
nőnek, felszínükön viszonylagos állandóságot mutató hosszanti barázdálódás látható, mely
dinamikus nyom keletkezése esetén (ha a tükröződés kellőképpen információ gazdag) az egyénre
jellemző traszvonalak formájában vizsgálható.

- Általában az elkövető támadó és a sértett védekező magatartása következtében szoktak

keletkezni

- nyomtani azonosításra általában nem alkalmasak, a körmök alatti részről bőrhám-

darabokat, hajszálat, vért, egyéb anyagmaradványokat célszerű keresni
Egyéb testrészek nyomai

Leggyakrabban homloknyomok, orrnyomok, száj és ajaknyomok, fülnyomok, alkar, könyök, váll

térd nyomai (jelentőségük pl. egy autóbalesetnél a gépkocsi belterében, megállapítható, ki hol ült, ki
vezette a gépjárművet)

Állatoktól származó nyomok:

Állatok lábától származó nyomok esetén a szakértőnek igen könnyű feladata van annak
megállapításában, hogy a kérdéses nyom esetében milyen állatfajról van szó. Hasonlóan az emberi
lábnyomokhoz, megállapítható a haladás iránya, sérült volt-e az állat stb. Az állatokkal összefüggő
bűncselekmények helyszínén elsősorban láb- és patanyomokat, fog- és karomnyomokat,
szőrszálakat, tollakat és vért érdemes keresni.

A szükséges mintavétel érdekében célszerű szaktanácsadó (vadász, állatorvos) közreműködését

igénybe venni.

A daktiloszkópia kialakulásának legfontosabb állomásai, a daktiloszkópia elméleti alapjai, és a

daktiloszkópia alapelvei
- Kialakulásának kezdeti lépéseit nem meghatározni nem lehet.
- Már a Bibliában is több helyen van utalás az emberek ujjlenyomat alapján történő
azonosítására (ujjlenyomatával írja alá leveleit)
- Római Birodalomban bírósági tárgyalásokon bizonyítékként használták fel az
ujjlenyomatokat.
- Kínában, Japánban és Babilonban már Krisztus születése előtt használták az
ujjlenyomatokat dokumentumok aláírására.
- Azonban a daktiloszkópia megszületéséhez vezető folyamatban a legjelentősebb szerepet
az angol William Herschel töltötte be, bevezette az írástudatlan lakosság körében az
aláírások helyettesítésére a tintába mártott ujjak és tenyér lenyomatát.
- Vele egy időben Henry Faulds foglalkozott az ujjlenyomatokkal.
- Továbbá Sir Francis Galton, aki a brit kormány felkérésére kezdte el mélyebben
tanulmányozni az ujjlenyomatokat.
- Az ő nevükhöz kötődik (Galton-Henry) az első tízujjas nyilvántartási rendszer.

A daktiloszkópia az ujjak és a tenyér bőrfelszínén található bőrfodorszál rajzolatok nyomainak és

lenyomatainak személyazonosítás céljából történő vizsgálatával foglalkozó krimináltechnikai
szakterület.

Az ujjlenyomatok főleg a bőrléceken elhelyezkedő pórusokat elhagyó izzadmánynak köszönhetők.

Alapelvei:
- egyediség (Az ujjak bőrfelszínének mintázata olyan nagy variabilitású sajátosság
együtteseként fogható fel, mely alapján lehetetlen 2 azonos ujjlenyomat)
- állandóság (A bőrfodorszálak mintázata állandó, követi a test növését. A felhámot ért
sérülések ideiglenesen módosítják, eltüntetik, de fokozatosan visszaáll az eredeti
állapotra)
- rendszerezhetőség (Bizonyos morfológiai jellemzők megléte vagy hiánya, száma illetve
formája alapján egymásra épülő egységek állíthatók fel)
- könnyű leképezhetőség (lényegében ez az ujjlenyomat vétel (tintával vékonyan,
egyenletesen, körömszéltől körömszélig, második ujjpercet is érintve)
A daktiloszkópia elméleti alapjai:
o Az emberi bőr a bőr alatti kötőszövet nélkül átlag 1-2 mm, a tenyér és a talp bőre 3mm
vastagságú.
o A bőr két fő rétegből áll: az alsó vastagabb az irha, a véknyabb felső réteg a felhám.
o Az ember bőrének felhám rétegét többrétegű, elszarusodó laphámsejtek alkotják, aminek az a
következménye, hogy a felszíni elszarusodott hámsejtek állandóan kopnak, a kopás pótlására
az alsóbb rétegek sejtjei szolgálnak.
o A tenyéren és a talpon a felhámot az irhával összekötő papillák sorba rendeződnek és
ezeknek megfelelően a bőr felületén sajátos rajzolatot mutatató kiemelkedések, redők
találhatók, amelyeknek többféle elnevezésük van: bőrfodorszálak, kapilláris vonalak,
bőrlécek.
o A bőrlécek kiemelkedő bordák, melyeket keskeny barázdák választják el egymástól.
o A bőrlécek vonulatai számtalan helyen megszakadnak, újra indulnak, és változatos
mintázatokat rajzolnak ki.
o A pórusok vizsgálata önmagában is alkalmas lehet a személyazonosság megállapításához.
o A verejtékmirigyek váladéka a verejték (izzadmány), aminek kb. 98%-át víz képezi, a
fennmaradó 2% sokféle szerves és szervetlen anyagból áll (pl. nátrium-klorid, fehérjék,
aminosavak, zsírsavak, aceton, tejsav, stb.)
o Az ujjnyomok keletkezése a legtöbb esetben arra vezethető vissza, hogy a nyomhordozó
felülettel érintkező bőr felületének mintázatát a lerakódó izzadmány képezi le.
o A nyom láthatóvá tétele során az egyes módszerek ennek az izzadmánynak a kimutatásán
alapulnak.
 8. Tétel

A bőrlécrajzolat morfológiai sajátosságai, a legfontosabb mintatípusok, a bőrlécrajzolat-

rendszer jellegzetességei, és az ujjlenyomatok osztályozása. A daktiloszkópiai nyilvántartási
rendszerek, és a tenyérnyomatok vizsgálata

A papilláris vonalak az ujjak végpercein, valamint a tenyér és a talp meghatározott részein ismétlődő
szabályszerűséggel meghatározott ábrákba rendeződnek. Az összes létező ábravariáció 9 alaptípus
részleteiben eltérő változatának fogható fel.
A mintatípusokat a delták száma alapján különböztethetőek meg egymástól. Delta: 3 bőrléc delta-
szerű találkozási pontja, ahol a bőrlécek által bezárt szögek egyike sem lehet kisebb 90foknál.

A legfontosabb mintatípusok

Főcsoportok csoporton belüli típusok

Íves 1. egyszerű ív
2. tornyos ív
Hurkos 3. singes hurok
4. orsós hurok
5. középtömlős
6. örvényes
Összetett 7. oldaltömlős
8. ikerhurok
9. kivételes

Legfontosabb mintatípusok:
Egyszerű ív: A fodor szálak az ujjlenyomat egyik oldaláról kiindulva közel vízszintesen haladnak,
majd ívszerű pályát leírva ismét vízszintes irányban érik el az ábra másik oldalát.
Tornyos ív: Fodor szálai középen toronyszerűen felszöknek, majd éles szögben visszaesnek, és úgy
távoznak a túlsó oldalon.
Hurkos: A minta valamely széléről kiindulva haladnak a középpont felé, majd vissza hurokszerűen
visszagörbülnek és ugyanazon oldalon lépnek ki, mint ahol beléptek
- Orsós húrok: ha a vizsgált kéz hüvelykujja felől indulnak.
- Singes húrok: ha a vizsgált kéz kisujja felől indulnak.
Összetett:
- Középtömlős: A nyílással szemben legalább egy visszagördülő fodor szál van. Mindig
tartalmaz két deltát.
- Örvényes: A papilláris vonalak az ábra közepéről indulnak ki, majd párhuzamosan egymás
mellett haladva, kör alakú, esetleg ovális pályát írnak le.
- Oldaltömlős: ét azonos oldalról kiinduló, mintegy egymásra fekvő hurokból álló mintatípus,
mely általában két deltát tartalmaz.
- Ikerhurok: Ez a típus két huroknak az összetételéből áll, amik ellenkező irányból indulnak ki,
és egymásba kapcsolódnak
- Kivételes: Alakjuknál fogva egyik típusba se sorolható be. Gyakran 3-4 deltát is
tartalmaznak.
Bőrlécrajzolat-rendszer további jellegzetességei:
Magpont: a hurokfajta nyomatokban a legbelső fodorszálak a deltától legtávolabb eső pontja.
Az azonosítás alapját a sajátossági pontok alkotják. A sajátossági pontokat a minutiáknak nevezett
jellegzetességek, fodor szál elrendezések, metszés- és végpontjai alkotják. Egy-egy ujjlenyomatban
100-110 sajátossági pont fordul elő.

Daktiloszkópiai nyilvántartási rendszerek, és a tenyérnyomatok vizsgálata

Tízujjas nyilvántartási rendszerek: A megnevezés annyit jelent, hogy az azonosításhoz egy egyén
mind a tíz ujjának lenyomatára együttesen szükség van.
Legismertebb a Galton-Henry féle és a Vucetich féle.
A rendszer úgy áll össze, hogy az ujjnyomatlapokat a tíz ujj esetében előforduló mintatípusok
alapján ún. fő osztályképlettel látják el. Majd kis és nagybetűs osztály és alosztály szintű
csoportosítás következik.

Tenyérnyomatok vizsgálata:
Az erre irányuló nyilvántartási rendszerek annyira bonyolultak voltak, hogy a szakértők csak a
helyszíni nyomok, nyomtöredékek azonosítását végezték.
Különbséget kell tenni bőrfodorszálak, egyéb ráncok és redők között. A tenyéri redőknek 3
csoportjuk van, fő, mellék és a másodlagos redők. A három főredő a tenyér hajlításában játszik
szerepet, az élet folyamán változatlan marad. A mellékredők kevésbé határozott megjelenésűek,
többnyire hosszirányú bemélyedések.
3 területre osztható a tenyér: kisujj párna, hüvelykujj párna, ujjak alatti rész.

Egyujjas nyilvántartási rendszerek:

A tízujjas rendszerek képezik az alapját az úgynevezett AFIS rendszereknek
Ezekben az azonosítás egyetlen ujjnyomat megléte esetén is lehetséges, szemben a tízujjassal, ahol
csak mind a tíz együttes megléte tette lehetővé az azonosítást.
Digitálisan rögzítik az ujj nyomatlapokat, számítógépes rendszer tárolja, ezáltal a keresés könnyű, és
gyors. A rendszer egy listát készít (kandidátusi lista), valószínűségi találatokat listázza, majd innen a
szakértő vizsgálat során végzi az azonosítást.

Magyarországon jelenleg a SAGEM Meta Morfo elnevezésű rendszer működik. 3 adattára a

következő:
- a kriminalisztikai (vagy bűnügyi) adattár:
 rabosított személyek ujj- és tenyérnyomatai
 az Interpol által küldött ujjnyomatlapok adatai
 a helyszíneken rögzíteett ujjnyomok
- a menekültügyekkel kapcsolatos adattár, mely a menedékjogot kérő személyek
ujjnyomatlapjait tartalmazza
- az idegenrendészeti adatbázis, melyben a kiutasított személyek ujjnyomatlapjai vannak
 9. Tétel

A daktiloszkópiai nyilvántartás jogszabályi háttere, és a daktiloszkópia alkalmazási területei.

Az ujjnyomok felkutatása, az ujjnyom előhívás módszerei, és az ujjnyomok rögzítése.
Ujjnyomok vizsgálata esetén a szakértő kirendelésére vonatkozó tudnivalók, és az
összehasonlító tenyér- és ujjlenyomatok helyes biztosításának módja.

2009. évi XLVII. törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszerről:

A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása daktiloszkópiai nyilvántartásból és DNS-

profilnyilvántartásból tevődik össze.

A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény alapján nyilvántartásra vétel céljából részére megküldött
mintákat, valamint a DNS-profilokat:
- haladéktalanul nyilvántartásba veszi
- kezeli és az e törvény alapján arra jogosultnak továbbítja
- elemzi és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal
összehasonlítja

A daktiloszkópiai nyilvántartás célja:

- bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon
rögzített ujj és tenyérnyomat alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem
hozható,
- a bűncselekményt elkövető,
- a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen
személyazonosságú elhunyt,
- a büntetés-végrehajtási intézetbe, valamint a rendőrségi fogdába befogadás során a
befogadott, valamint
- a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott személy
azonosítása.

A daktiloszkópiai nyilvántartás áll:

- a bűncselekmény helyszínén a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon
rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásából
- a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából
- a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak
nyilvántartásából

A daktiloszkópia alkalmazási területei:

- személyazonosítás
- helyszíni nyomok vizsgálata alapján a nyomot létrehozó személy azonosítása
- sorozat jelleg megállapítása

Az ujjnyomok felkutatása, az ujjnyom előhívás módszerei, és az ujjnyomok rögzítése

A nyomkutatást már a helyszíni szemle statikus szakaszában meg kell kezdeni. (Ujjnyomok
keletkezésének lehetőségei). Itt is a nyomkutatás általános szabályai az irányadók, specialitás, hogy
látens ujjnyomok esetében a felkutatás legtöbbször a nyom láthatóvá tételét is jelenti. A
nyomkutatást a környezeti, áttekintő és csomóponti felvételek elkészítése után, a dinamikus
szakaszban kezdjük meg. Leginkább a réteg-lerakódásos nyomok a jellemzőek.

Előhívási (láthatóvá tételi) módszerek 2 csoportra oszthatók:

- klasszikus ujjnyom előhívási módszerek
- speciális ujjnyom előhívási módszerek

Klasszikus módszerek a különféle porozási technikák. Lényege, hogy az előhívásra alkalmazott

finom szemcséjű por beletapad az ujjnyomot alkotó izzadmány anyagába, mivel az jobban magához
köti a port, mint a nyomhordozó felülete.

Porként minden olyan anyag alkalmazható, amely

- nem semmisíti meg a nyomot
- kellőképpen finom szemcsézettségű és homogén
- jól előtűnő színű
- ujjnyom anyagához jobban tapad, mint a nyomhordozó felülethez
- egészségre nem ártalmas
- megfizethető ára van
(arogentorát por, grafitpor, gázkorom, mágneses vaspor, indigópor, különféle fém oxidok)

Finomszőrű ecsetek kellenek hozzá, amelynek szálai elektrosztatikusan nem töltődnek fel.
(mókusszőr ecset, nyúlszőr ecset, üvegszál, mágnes-ecset)

Füstölés, jódgőzölés, különféle kémiai reakciók (benzidin reagens, ninhidrides és ezüstnitrátos

eljárás is mind alkalmas az előhívásra.

Speciális ujjnyom előhívási technikákat az ún. problémás nyomok előhívására dolgozták ki.
Ilyen technika pl.: Cián-akrilátos módszer, aquaprint, kristályibolya, fizikai előhívó, fémgőzölés

Ujjnyomok rögzítése:
A láthatóvá tett ujjnyomot fényképfelvételen rögzíteni kell. (fényképezési fajták
sorrendjében)
Jegyzőkönyvezni kell:
 hol találtuk
 milyen előhívási módszer
 milyen módon, milyen anyagra lett rögzítve
 hányas számmal szerepel a bűnjeljegyzékben és jegyzőkönyvben
- egyes ujjnyomok egymáshoz képest hol helyezkednek el
Megfelelő színű fólira kell rögzíteni őket, esetleg eredetben rögzítés, bűnjelcimkével kell őket
ellátni, ezen fel kell tüntetni az alkalmazott módszert is.

Ujjnyomok vizsgálata esetén a szakértő kirendelésére vonatkozó tudnivalók, és az

összehasonlító tenyér- és ujjlenyomatok helyes biztosításának módja

Kizárólagos jogkörrel a BSZKI daktiloszkópus szakértői rendelkeznek!

Kirendelésük írásos formában, határozattal történik! Tételesen fel kell sorolni a szakértőnek elküldött
anyagokat, és a szakértő által megválaszolandó kérdéseket.
Rendelkezésére kell bocsájtani:
- fóliára rögzített ujj vagy tenyérnyomatot
- ujj vagy tenyérnyomat hordozó tárgyát eredetben rögzítés esetén
- megmintázott ujj vagy tenyérnyomot térfogati nyom esetén
- fényképen rögzített ujj vagy tenyérnyom
- kérdéses kilétű személy ujj vagy tenyérnyomat lapját
- helyszíni szemle jegyzőkönyvet
- nyomrögzítéskor készített rajzokat
- szemlén készített fényképfelvételeket
- gyanúsított/kérdéses személy ujj vagy tenyérnyomat lapját
- vétlen személytől vett ujj vagy tenyérnyomat lapokat (vétlen kizárás érdekében)

Kérdések:
- a rögzített nyom azonosításra alkalmas-e
- származhatnak-e attól a személytől, akinek ujj vagy tenyérnyomat lapját mellékelték
- a rögzített ujj vagy tenyérnyomat daktiloszkópiai nyilvántartásban szerepel-e
- a rögzített ujj vagy tenyérnyomatot más helyszínen is megtalálták-e már
- megállapítható-e az ismeretlen holttest kiléte
- ujj vagy tenyérnyomat lapok alapján megállapítható-e a kérdéses személy
személyazonossága
- helyszíni nyomok származhattak-e a sértettől

Összefüggő, 14 sajátossági pont megegyezése esetén állapítja meg a szakértő a 2 bőrlécrajzolat

közös eredetét. A téves következtetések elkerülése érdekében érdemes elvégeztetni az ún. vétlen
kizárást (ujj- és tenyérnyomat mindazoktól, akiktől a helyszíni nyomok a bűncselekménytől
függetlenül keletkezhettek).

A szakértői véleménybizonyítási eszköznek minősül, és mivel minden esetben kategorikus kizárás

vagy kategorikus azonosítás, az abban foglaltak nem képezhetik további vita tárgyát.

Összehasonlító tenyér- és ujjlenyomatok helyes biztosításának módja:

Ennek a biztosítása a nyomozó hatóság feladata.
A nyomatok akkor felelnek meg az elvárásoknak, ha érvényesülnek:
- nyomatfelvétel csak tiszta és száraz kézről vehető
- ékszereket előtte le kell venni
- festékezéskor ügyelni kell, hogy a réteg egyenletes és vékony legyen, ezt mindig a
hatóság tagja végezze
- körömszéltől körömszélig
- ujjnyomatlapot pontosan ki kell tölteni

Ujj- és tenyérnyomatvétel módja:

- ujjnyomatlapon ujjnyomatfestékes eljárással (2példány)
- elektronikus nyomatfelvételi berendezés (1példány)

A felvétel előtt kezeit szappannal, meleg vízzel mossa meg, szárazra törölje. A tenyérnyomat
felvétele hengerrel történik.
 10. Tétel

A lőfegyverekkel és a lőfegyver használattal összefüggő legfontosabb kriminalisztikai

ismeretek: jogszabályi háttér, fegyverismeret és lőszerismeret. A kaliber (golyós, sörétes
lőfegyverek kalibere), valamint a lőtávolság, a lőirány és a lőállás fogalma és értelmezése

Jogszabály: 2004. évi XXIV. tv.

E törvény alkalmazásában:

Lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati

energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki;
Lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz;
Rövid lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy
amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 centimétert;
Hosszú lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve meghaladja a 30cm-t, vagy amelynek teljes
hossza meghaladja a 60cm-t.
Félautomata lőfegyver: olyan lőfegyver, amly minden lövés után automatikusan újratölt, és az
elsütőbillentyű egyszeri működtetésével csak egy lövést ad le.
Automata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az
elsütőszerkezet egyszeri működtetésével egynél több lövést képes leadni.

A kat: automata tűzfegyver

B kat.: félautomata vagy ismétlő rövid tűzfegyver
C kat.: egyéb ismétlő hosszú tűzfegyver
D. kat.: egylövetű hosszú tűzfegyver

Fegyverismeret:

A lőfegyverek felosztása:
- Kézi lőfegyverek közé tartozik:
o maroklőfegyver: a cső hossza nem haladja meg a 30 cm-t, pisztolyok és a revolverek
o karabélyok: maroklőfegyver és a puska között, csőhossz nem haladja meg az 56 cm
o puskák: leghosszabb csövű kézi lőfegyverek
o géppisztolyok: nagy tűzgyorsaságú, kis tömegű, egyes és sorozatlövések leadására
alkalmas rövid csövű kézi lőfegyverek
o gépkarabélyok: olyan karabélyok, amelyek tűznemváltójuk miatt egyes és
sorozatlövések leadására is alkalmasak
- Működési mechanizmusuk szerint:
o egylövetű lőfegyverek: tár nélküli fegyverek, minden lövés után kézzel üríteni és
kézzel újratölteni
o ismétlő lőfegyverek: tárral rendelkező, minden lövés után kézzel üríteni, és kézzel a
lőszert a tárból a töltényűrbe kell juttatni
o félautomata lőfegyverek: automataürítés, és automata újratöltés, minden lövéshez az
elsütő billentyű újabb meghúzása szükséges
o automata: automatatöltés, ürítés, egy húzásra több lövedék, sorozat
 - csőfal belső kiképzése alapján:
o sima csövű: a kilőtt lövedéken nem keletkezik nyom
o huzagolt csövű: belsejében spirálisan ormózatok s barázdák találhatók a stabilabb
iránytartás érdekében

Lőszerismeret

Lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport és gyúelegyet tartalmaz. Két típus:
golyós, sörétes

1. Golyós lőszer: töltényhüvelyből, gyúelegyből, lőporból, és lövedékből áll.

Töltényhüvely: fémből készül, nyomot hagyhat rajta a tár, a zár, a töltényűr, ütőszeg. Előfordulhat
belepréselve a lőszer típusa, kalibere.

Gyúelegy: ütődésre, súrlódásra rendkívül érzékeny vegyi anyagkeverék, amely a fegyver elsütésekor
a hő és a nyomás hatására meggyulladva gyújtja be a lőportöltetet. Tartalma: ólom, bárium, antimon.
3 fajtája van:
- központi gyújtásos: a gyúelegyet a csappantyú tartalmazza
- peremgyújtásos: csappantyút nem tartalmaz
- tűgyújtásos lőszerek: csappantyú a hüvely belsejében
Ütőszeg nyoma alapján lehetséges a fegyver azonosítása.

Lőpor: hevesen égő robbanóanyag, aminek belobbanását intenzív hőfejlődés és hirtelen

nagymennyiségű gáz keletkezése követi, ezek vetik ki a lövedéket. Lövés esetén füst formájában
anyagmaradványok maradnak a lövő kézen, vagy a lövés irányában.

Lövedék: általában henger alakú, legömbölyített orrú és keményfém burkolatú, gyakran ólom vagy
acél maggal. A lövedékből következtetni a lehet a fegyver típusára, a huzagolás nyomai lehetővé
teszik az egyedi azonosítást.

2. Sörétes lőszerek: töltényhüvely, csappantyú, lőpor, sörét, fojtás

Töltényhüvely: papírból, műanyagból készül. a töltény kupakján feltüntetik a kalibert, a gyártó

céget, a töltény típusát, a sörét nagyságát és a hüvelyhosszúságot. Lefoglalt fegyver esetén van mód
az azonosításra.

Csappantyú: hüvely talpában, mivel csak központi gyújtású sörétes lőszerek léteznek. az utószeg
csappantyún nyomot hagy, ami alkalmas az azonosításra.

Lőpor: füstnélküli lőpor, így nincs jelentősége

Sörét: 1,5-5,0 mm közötti gömb alakú lövedékek. Általában ólom, arzén és antimon ötvözet. A
sörétek a hüvelyen belül a sörétkosárban helyezkednek el. A sörétek alapján a lőfegyver kalibere
nem állapítható meg.

Tömítő fojtás: A lőpor felett található a töltényben. Feladata: megakadályozni a lőpor és a sörét
keveredését. Általában nem hordoz nyomot.
A kaliber (golyós lőfegyverek kalibere, sörétes lőfegyverek kalibere), valamint a lőtávolság, a
lőirány és a lőállás fogalma és értelmezése

Kaliber: a lőfegyverek csőfuratának átmérőjét jelenti és egyben a fegyverbe illő lőszer egyik
jellemző adata is.
Golyós lőfegyverek esetén: általában milliméterben fejezik ki
Sörétes lőfegyverek esetén: a kaliber érték azt fejezi ki, hogy egy font ólomból hány darab olyan
mérető ólom golyó önthető, amekkora a cső belső átmérője. Értelemszerűen a kaliberszám
növekedése a csőfurat átmérőjének csökkenését jelenti!!

Lőtávolság: a fegyver csövének torkolata és a lövedék becsapódási pontja közötti egyenes vonal
hossza.
- rászorított lövés: lőtávolság 0 cm
- közvetlen közeli lövés: néhány cm
- közeli lövés: a kiegészítő lövési elváltozások megléte a mértéke
- távoli lövés: a meglőtt objektumon kiegészítő lövési elváltozás nincs

Lő irány: meghatározásához ismerni kell legalább 2 olyan pontot, amit a lövedék érintett.
Átmenő lövés esetén ez a bemeneti és kimeneti nyílás, azonban ha elmozdult az objektum, csak
egyéb, a lövést kísérő elváltozások vizsgálata alapján lehet következtetni a lövés irányára.

Lőállás: a lövés leadásának helye.

Megtalálása nem egyszerű feladat, a lőirány és a lőtávolság ismerete, az elkövetőtől származó
nyomok, anyagmaradványok felkutatása és a lőfegyver használatra utaló tárgyak és elváltozások
alapján lehetséges.
 11. Tétel

A lőfegyverhasználat következtében létrejött elváltozások (a lőfegyveren keletkezett

elváltozások, lőszeren keletkezett elváltozások, a lövés hatókörébe került objektumokon
keletkezett elváltozások, és a lövést leadó személyen keletkező elváltozások). A legfontosabb
lövési elváltozások jellemzése é előlük levonható következtetések (lőpormaradványok és
gyúelegymaradványok).

A lövési folyamat alapvetően 3 fázisból tevődik össze:

- fegyver töltése,
- lövés,
- ürítés
Tárral rendelkező fegyver esetén ezeket megelőzi a tárazás.

Lőfegyveren keletkezett elváltozások:

o ujj vagy tenyérnyomok
o fegyvert használó személy vére, szövetmaradványa, DNS maradványa
o meglőtt személytől származó vér, csontszilánk, haj, szőr, hámmaradvány
o bármilyen szennyeződés a fegyvert használó személy kezéről
o bármilyen maradvány a meglőtt objektumról
o lőpor maradvány, korom és egyéb lerakódások a lőfegyver csövében

Lőszeren keletkezett elváltozások:

o a töltényhüvelyen a tárazás, töltés, lövés, ürítés során különböző alkatrészektől
származó karcolódások, benyomódások jönnek létre, amelyek alkalmasak a
fegyver típusának megállapítására.
o lefoglalt fegyver esetén próbalövés után eldönthető, abból adták-e le a lövést
o a lövedéken a huzagolásból származó nyomok a legjellemzőbbek., amelyekből
lehet következtetni a fegyver típusára

Lövés hatókörébe került objektumon keletkezett elváltozások:

o Az alapvető lövési elváltozások magától a lövedéktől származnak. A lövedék mozgási
energiájának köszönhetően a meglőtt objektumon lövési elváltozások keletkeznek. Ezek
leginkább mechanikai sérülések.
o az elváltozások vizsgálatának azért van kriminalisztikai jelentősége, mert következtetések
vonhatóak le a lövési folyamat elemeire.

Alapvető 2 lövési elváltozás(+1):

1. Lő csatorna: átmenő lövedék hatására be és kimeneti nyílás jön létre, melyeket a lő csatorna
köt össze. A bemeneti nyílás általában szabályos kör vagy ovális alakú, körülötte törlődési
gyűrű (ez a lövedék szennyezettsége). A bemeneti nyílás mindig kisebb mint a kimeneti.
- vaknyílás: csak bemeneti nyílás van, a lövedék a lő csatornában ragadt. A becsapódó
lövedék az objektum belsejében veszíti el mozgási energiáját

2. Érintő lövés: a lövedék nem hatol be az objektumba, csak érinti annak felületét, horzsolásos
anyaghiányt hozva létre. Speciális esete a gurulat, ez az, amikor a lövedék olyan szögben
ütődik a tárgynak, hogy annak anyaga miatt abba behatolni nem tud, ezért arról lepattan, és
irányt változtatva megy tovább.
3. Kiegészítő lövési elváltozások: ide sorolunk minden olyan elváltozást, amit nem a lövedék
hozott létre
Kiegészítő lövési elváltozások:
o hőhatás
o hanghatás
o fényhatás
o expanziós hatás
o anyaglerakódások
o mechanikai hatás

A lövést leadó személyen keletkezett elváltozások:

- A lőporgázok a gyúelegy és a lőpor gáznemű égéstermékein kívül el nem égett lőport és a
gyúelegyből származó szilárd halmazállapotú anyagokat is tartalmaznak, ezek vizsgálata
alapján lehetséges a lövés leadása tényének szakértői igazolása
- A lövő kéz megállapítása fontos kérdés az önkezűség-idegenkezűség megállapításakor.
- Rászorított és közeli lövés esetén előfordulhat, hogy a lövés hatására roncsolódó
objektumból származó anyagmaradványok a lövést leadó személy kezére kerülnek.
- A lövés leadásának helyszínéről anyagmaradványok kerülhetnek a lövést leadó
személyre.

A legfontosabb lövési elváltozások jellemzése és a belőlük levonható következtetések (lőpor-

maradványok és gyúelegymaradványok)

Az emberi testet ért nagy energiával rendelkező, forgó mozgást végző lövedék többnyire kör alakú
bőranyaghiányt hoz létre, melynek átmérője a testtájéktól és a bőr rugalmasságától függően sokszor
kisebb, mint a becsapódó lövedék átmérője.
Rászorított lövés esetén a lőporgázok is a testbe jutnak, így a bőrön hólyagszerűen felemelkedett, ún.
robbanásos tasak keletkezik.
Ahol a csontos alapot csak vékony lágyrész fedi (pl. halánték) a felemelkedett bőr csillag alakban
szétrepedhet.

Textíliák esetében a bemeneti nyílás kisebb, a kimeneti nyílás nagyobb, mint a lövedék átmérője
szakadásos jellegű.
Gumin a bemeneti nyílás kör alakú és kisebb a lövedék átmérőjénél, a kimeneti nyílás általában
csillag alakban repesztett
Fémen a bemeneti nyílás is, és a kimeneti nyílás nagyobb, mint a lövedék átmérője, a kimeneti
nyílás kifelé hajló, előfordulhat anyaghiány.
Faanyagon a bemeneti nyílás kisebb a lövedékátmérőjénél, a kimeneti nyílás nagyobb, mint a
lövedék átmérője, kifelé mutató, szakadásos.
Síküveget ért lövés esetén a bemeneti nyílás szabálytalan alakú, mérete nagyobb az átmérőnél, a
kimeneti nyílás kifelé néző, kráter alakú.

Következtetni lehet:
 sértett irányába valóban adtak-e le közeli lövést
 milyen távolságból adták le a lövést
 az elkövetéssel gyanúsított személy használt-e lőfegyvert
 önkezűség vagy idegenkezűség áll-e fenn
 milyen típusú lehetett a lövedék

Lőpormaradványokat 2 úton lehet kimutatni

o morfológiai kimutatás (azért lehetséges, mert a különféle lőszerekben található
lőpor más-más granulátumokból áll, fontos a megfelelő megvilágítás, nagyító,
 fóli)
o vegyi úton történő kimutatás (azon a kémiai reakción alapul, hog a
lőpormaradványban található nitrát anionok a difenilamin kénsavas oldatával
reagálva élénk kék színreakciót ad)

Gyúelegy maradványok rögzítése kifejezetten az erre a célra készített speciális mintavevővel

történik. Ezt is a BSZKI-ba kell küldeni szakértői vizsgálatra, fizikus szakértő végzi a vizsgálatot.
 12. Tétel

A lőfegyverhasználattal összefüggő cselekmények helyszíni szemléjének specialitásai, a

szakértők igénybevétele (igazságügyi orvosszakértő, igazságügyi fegyverszakértő kirendelése)

- ha a körülmények lehetővé teszik, a lövés leadásának helyét is azonnal biztosítani kell, helyszíni
szemlét kiterjeszteni ide is
- ha van sérült személy, elsőként ellátásban kell részesíteni, ügyelni arra, hogyha lehetséges a
fegyver és a kilőtt hüvely eredeti helyén maradjon
- ha a fegyver a sérült kezében volt, lefényképezni, majd elvenni tőle, rögzíteni, csomagolni
- lövedék, lőszerhüvely felkutatásához célszerű fémdetektor használata
- tilos a sátorvason keresztül, vagy a fegyvercsőbe dugni bármit is
- fegyvert CSAK ürített állapotban lehet csomagolni
- ürítéskor ügyelni kell a nyomok és anyagmaradványok sértetlenségének megőrzésére
- tárból nem szabad kiszedni a lőszert
- vaknyílásban lévő lőszert a hordozóval együtt kell csomagolni
- tilos a fegyverbe próbálni a talált lőszert
- ruhadarabot légszáraz, állapotban kell csomagolni, a meglőtt résznél ne legyen hajtás

Leadás helyén a következő dolgok után kell kutatni:

o fegyver
o fegyveralkatrész
o el nem használt lőszer
o szállításra alkalmas tok
o ujj és/vagy tenyérnyomok, lábnyomok
o elkövetőtől származó anyagmaradványok
o rágógumi, cigaretta
o széklet
o kiegészítő lövési elváltozások

Szakértői vizsgálat
Lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények felderítése és bizonyítása csak többféle szakértői területen
végzett vizsgálatok alapján lehetséges.

Igazságügyi orvos szakértő:

- a sérüléslövéstől származott-e?
- egy vagy több lövés érte a testet?
- milyen jellegűek a lövési sérülések?
- milyen a lőcsatorna iránya, annak jellemzői?
- mi volt a lövés iránya?
- önkezű, vagy idegenkezű?
- milyen fegyverből, milyen lőszerrel adták le a lövést?

Igazságügyi fegyverszakértő:
- A fegyver lőfegyvernek minősül-e?
- a töltény lőszernek minősül-e?
- fegyver, lőszer milyen típusú, kaliberű, gyártmányú?
- fegyver, lőszer megszerzése, tartása engedélyköteles-e?
- fegyver működőképes állapotban van-e, élet kioltására alkalmas-e?
- lőszer működőképes állapotban van-e, fegyver működtetésére alkalmas-e?
 - milyen típusú fegyverek működtetésére alkalmas a lőszer
- fegyver műszaki állapota megfelel-e a biztonsági előírásoknak
- fegyveren végeztek-e átalakításokat
- a lefoglalást megelőző, utolsó tisztítás óta adtak-e le a lövést a fegyverből
- milyen irányból adták le a lövést
- leadásának helye
- stb stb stb fantázia

Fegyverszakértő kirendelése: Kizárólagos jogkör BSZKI fegyverszakértő! 282/2007. (X.26.)

kormányrendelet alapján
 13. Tétel

Az írás és az iratok kriminalisztikai vizsgálata, a kriminalisztikai kézírás-azonosítás (a kézírás

egyedisége, a kézírás megváltozása, a kézírás megváltoztatása). A kézírás vizsgákat esetei (az
írás álcázása, az írás torzítása, az írás hamisítása)

Az iratok vizsgálatának 3 nagy szakterülete van:

- iraton található kézírás vizsgálata
- technikai úton előállított írás vizsgálata
- okmányvizsgálat

Kézírásos szövegeket különböző módszerekkel, különböző céllal lehet vizsgálni:

o kézeredet – iü írásszakértő
o író személy pszichikai jellemzői – iü pszichológus szakértő
o író személy egészségi állapota – iü orvos szakértő
o író személy mentális állapot – iü elmeorvos szakértő
o író személy személyiségjegyei – grafológia
o szöveget fogalmazó személy szociológiai helyzete- igazságügyi nyelvész

A kézírásvizsgálat alapján történő személyazonosítást az teszi lehetővé, hogy minden ember

kézírása egyedi, az író személyre jellemző sajátosságkomplexumokat tükröz.

Kézírás egyedisége:
A kézírás: tanuláson, majd nagyon sok gyakorláson alapuló komplex reflextevékenység, egy olyan
dinamikus mozgás, mozdulat, amelynek lényege, hogy kialakulását és megszilárdulását követően
minden egyes újabb ismétlődés automatikusan, tudatos irányítás nélkül megy vége.

A kézírás egyediségének 3 összetevője:

- befolyásolja, hogy a tanulás során milyen írásmintát sajátított el a személy, ezt a
későbbiekben hogyan és hányszor gyakoroltuk
- író személy fizikai adottságai is befolyásolják, komplex, nagyszámú izom által végzett
reflextevékenység
- magas szintű idegi tevékenység, nem függetleníthető az író személy mentális
képességeitől

 tehát a kézírás az egyes emberre jellemző, megszokott, a központi idegrendszer által

irányított írómozdulatok állandó rendszere.

Az idő múlásával az íráskép változhat, illetve a szándékos megváltoztatással is számolni kell.

Azonban a természetes változás ellenére is a sajátosság komplexumok alapján a személyazonosítás
elvégezhető.

Kézírás megváltozása:
 állandó (öregedés, író kéz váltása, egészségi állapot tartós változása)
 ideiglenes (alkohol, kábítószer, fura testhelyzet, egészségi állapot)

Kézírás megváltoztatása:
A szándékos megváltoztatás komoly odafigyelést igénylő, tudatos cselekvés eredménye, mely az író
személy kilétének elfedésére, a saját íráskép elváltoztatására, vagyis a személy írására jellemző
grafikai formák megmásítására (torzítás), vagy egy másik személy írásának képszerű utánzására
(hamisítás) irányul.

A kézírás vizsgálat esetei (az írás álcázása, az írás torzítása, az írás hamisítása)

Az azonosítás végső célja minden esetben az írást készítő személy kilétének megállapítása, vagyis a
kérdéses írás kézeredetének megállapítása.

Kézírás vizsgálatra 3 szituáció tisztázása érdekében kerülhet sor:

o író személy névtelenségben szeretne maradni, nem akarja, vagy nem meri
felvállalni, hogy az írás tőle származik
o kényszerű esetben az iratot oly módon írja alá, hogy az aláírás eredetiségét a
későbbiekben eredményesen vitathassa
Mindkét esetre igaz, hogy a saját személyéhez köthetőség kizárása a cél, más személy
megjelölése nem célja. Ezt álcázásnak és torzításnak nevezzük.

o kézírást utánozva hamis iratot készít az író személy, vagy más személy nevét,
annak aláírásaként odahamisítja.

Álcázás: A szöveg jellemző és fontos tartalmi elemeinek célirányos megváltoztatását jelenti. Az

álcázás célja a szöveget író személy kilétének elfedése.
- férfi úgy ír, mintha nő lenne, és fordítva
- öreg úgy ír, mintha gyerek lenne, és fordítva, stb

Torzítás: Az álcázással szemben a formai jegyek tudatos megváltoztatása a cél

- írásrendszer megváltoztatása
- írókéz felcserélése
- írás sebesség jelentős megváltoztatása
- betűformák változtatása
- dőlési szög változtatása
- betűk méretének változtatása

Hamisítás: Valaki egy másik személy nevében bármilyen írásos tevékenységet végez, és azt az
eredeti látszatának keltése érdekében, legtöbbször a másik személy aláírásával is ellátja.

Eredeti szöveg birtokában a lehetséges módok:

- mintaírás szabadkézi lemásolása
- átvilágított szöveg újrarajzolása
- átnyomás
- minta alapján történő előrajzolás
- indigós másolás
- fénymásolás
- aláírás bélyegző
- szkennelt aláírás kinyomtatásával
 14. Tétel

Az iratok rögzítése és csomagolása, az írásszakértő bevonása az eljárásba, az összehasonlító

írásminták (az írásminták fajtái, próbaírás felvételével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók). A
technikai úton előállított írások vizsgálata (írógéppel készítetett szövegek, számítástechnikai
úton előállított iratok, fénymásolt iratok, faxolt iratok)

Az iratok kriminalisztikai vizsgálata komplex feladat, és a büntetőeljárásban tárgyi bizonyítékként

jelennek meg.
Rögzítésük és csomagolásuk során mindvégig a bűnjelekre vonatkozó előírások szerint kell eljárni
(pontos jkv, bűnjelcímke, fényképezés)

Az iratok rögzíthetők:
- Leírással
- Fényképezéssel valamint videotechnika alkalmazásával
- Eredetben (leggyakoribb)

A rögzítést követő csomagolás általános szabályai közé tartozik, hogy azt úgy kell végrehajtani,
hogy:
- Az iraton külső behatás elváltozást ne okozhasson, iratok tilos összehajtani, kivéve az eredeti
hajtások mentén
- tilos bármilyen jelzéssel ellátni, összeragasztani, erős fénynek kitenni
- nedves papírokat csomagolás előtt ki kell szárítani
- A csomagból a csomagolóanyag megsértése nélkül az irat ne legyen kicserélhető.
- A becsomagolt iratokat bűnjelcímkével minden esetben el kell látni!
- csomagolásra leginkább átlátszó, műanyag tasakok, és borítékok használata javasolt

Írásszakértő bevonása az eljárásba:

Szakvélemény kiadására elsősorban feljogosított szerv a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet.
Az írásszakértői vizsgálat elsősorban az alábbi problémák eldöntésére irányulhat:
- valamely kézírás vagy aláírás, az összehasonlító minták alapján mely személytől származik
- különböző kézírások vagy aláírások ugyanazon személytől származnak-e
- a vizsgált kézírás vagy aláírás eredeti-e vagy másolat, valódi vagy hamisított, természetes
vagy torzított írással készült-e
- az átjavított vagy törölt szöveg eredetileg mit tartalmazott
- a vizsgált kézírás rendhagyó körülmények között készült-e

A szükséges vizsgálatok elvégzéséhez a szakértőnek meg kell küldeni:

- kirendelő határozat, amelynek tartalmaznia kell a megválaszolandó kérdéseket és a
vizsgálatra küldött anyagok felsorolását
- inkriminált irat
- összehasonlító írásminta
- szükség esetén nyomozati iratok
Összehasonlító írásminta:
A szakértői vizsgálat a legtöbb esetben az inkriminált kézírás és az összehasonlítási célra szolgáló
írásminta sajátosságainak egybevetése alapján végezhető el.
A mintákkal szemben támasztott legfontosabb követelmények:
- eredetük ismert és hitelt érdemlően bizonyítható legyen
- rendelkezzenek a személy írásképének és az inkriminált írás összes fontos grafikai
jellemzőjével
- az inkriminált irat és az írásminta keletkezése között ne teljen el túl sok idő
- az inkriminált írással azonos írásfajtában és hasonló íróeszközzel, hasonló íráshordozóra
készüljenek

Az írásminták fajtái:
- SPONTÁN minta az az írásmű, amely a vizsgált eseménytől függetlenül a mindennapi
tevékenység során keletkezett, és bizonyíthatóan attól a személytől származik, akinek az
írását vizsgálni kívánjuk. (határidőnapló, okmányiroda, levelek; számoknál sodoku)
- FÉLSPONTÁN írásminták a kérdéses eljárás során keletkeznek (jegyzőkönyvi aláírások) de
nem kifejezetten szakértői vizsgálat céljából. Általában torzításmentes
- PRÓBAÍRÁS a vizsgált ügy kapcsán a nyomozó hatóság vagy az írásszakértő útmutatásai
alapján, meghatározott körülmények között készült írásminták.
A próbaírás felvételével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók:
- a szakértői összehasonlító vizsgálathoz szükséges írásminták beszerzése az eljáró hatóság
feladata
- a megfelelő próbaírás beszerzése érdekben javasolt szaktanácsadót igénybe venni
- a próbaírás felvételekor törekedni kell az eredeti írás készüléséhez hasonló körülmények
megteremtésére
- elő kell készíteni íratandó szöveget
- a próbaírást elsősorban diktálás alapján kell elvégezni
- a diktálandó szöveget úgy kell összeállítani, hogy tartalmazzon minden olyan szót,
szófordulatot, írásjelet, grafikai mintát, számjegyet, ami a vizsgálandó írásban is előfordul
- a próbaírás felvétele történhet önálló fogalmazással is
- az inkriminált irat lemásoltatása nem javasolt
- megkezdése előtt meg kell állapítani a személyazonosságot
- jegyzőkönyvet kell felvenni
- nyilatkoztatni kell az írást készítő személyt arról, hogy az írás tőle származik
- próbaírás során a szöveget többször is le kell íratni, a papírt cserélni kell
Az írásminták
Írásminták készíttetésének lehetőségei:
 Diktálás
 Szövegrész szabadkézi másoltatása (újság stb.)
 Szabad fogalmazás egy adott témáról
 Teljes név, kézjegy (előtte szükséges 10-15 sor összefüggő szöveg leírása)
1. Diktálásra készül leggyakrabban a próbaírás. Lehetőleg az egész vizsgálandó anyag
2. Önálló írástevékenységgel készül a próbaírás, ha nagyobb lélegzetű, saját fogalmazású írásos
anyagot íratnak. Kb. 15-20 összefüggő mondat.
3. Másolással ritkán készítünk próbaírást. Ilyenkor a másolást végző kénytelen a szöveg követésére
koncentrálni és írását kevésbé torzítja.
A technikai úton előállított írások vizsgálata (írógéppel készített szövegek, számítástechnikai
úton előállított iratok, fénymásolt iratok, faxolt iratok)

Írógéppel készített iratok vizsgálata alapján megállapítható:

o a szöveget milyen gyártmányú és típusú írógéppel készítették
o írógép milyen rendszerű volt
o az inkriminált irat a vizsgált gépen készült-e
o az irat tartalmaz-e utólagos hozzáírást
o az iratot egy vagy több példányban készítették-e
o indigós másolat esetén az irat hányadik példánynak számít

Számítástechnikai úton előállított iratok: az iratot készítő személy megállapítása írásszakértői úton
nem lehetséges.
a szakértői vizsgálat 2 részből tevődik össze:
 a számítógép és a szövegszerkesztő program vizsgálatából kiderül, a tárolt
adatok között megtalálható-e a kérdéses szöveg
 a szöveget megjelenítő nyomtató sajátosságai

Fénymásolt iratok:
Fénymásoló személy azonosítására nincs lehetőség, csak a fénymásoló sajátosságait
ismerhetjük meg

o az irat fénymásolt-e
o készülhetett-e a lefoglalt másolóval
o az eredeti aláírás a szöveg fénymásolása előtt vagy után került-e a papírra

Faxolt iratok vizsgálatuk a nyomtatott és fénymásolt iratokhoz hasonló!

Ezek vizsgálatára elsősorban az NBSZ Szakértői Intézetének kirendelése javasolt.

Hogy melyik irat került először a papírra, a BSZKI iü vegyész szakértője állapítja meg.
 15. Tétel

A biztonsági okmány fogalma, a biztonsági okmányok védelmének általános szabályai, a

biztonsági okmányok felépítése és a legfontosabb okmányvédelmi elemek. Az okmányhamisítás
alapvető formái és módszerei. Az okmányszakértő bevonása az eljárásba, az
okmányszakértőnek feltehető kérdések.

Kriminalisztikai értelemben okmánynak tekinthető és a vizsgálat tárgyát képezheti valamennyi

hivatalos irat/okirat, leírt kötelezettségvállalás vagy egyezség, szerződés, személyekre, tárgyra vagy
azok közötti viszonyra vonatkozó, fontos adatokat tartalmazó irat, értékcikk, bankjegy stb.
Az okmányok kriminalisztikai vizsgálata alapvetően 4 tisztázandó kérdésre irányul:
- a vizsgált okmány eredeti vagy hamisítvány
- a hamisított milyen módszerrel készült
- megállapítható-e hogy a hamisítványt ki készítette
- több, hasonlóan előállított hamis okmány előfordulása esetén bizonyítható-e azok közös
eredete

A kriminalisztika a köz- és magánéletben betöltött szerepük alapján az iratokat két csoportba osztja:
o általános okmány
o biztonsági okmány

Biztonsági okmány: a természetes és jogi személyekkel, tárgyakkal, objektumokkal közvetlen vagy

közvetett kapcsolatban lévő olyan irat, amely tulajdonosának (birtokosának) személyét hitelesen
igazolja, vagy jogosultságok gyakorlását, illetve kötelezettségek teljesítését teszi lehetővé,
amennyiben az irat jogszerűtlen, illetve rendeltetésellenes használata nemzetbiztonsági,
közbiztonsági-bűnügyi, igazgatási vagy egyéb nemzetgazdasági érdekeket súlyosan sérthet.
86/1996. (VI. 14.) kormányrendelet határozza ezt meg.

A biztonsági okmányok típusai:

- az Európai Unió által a tagállamok számára egységesen kötelezően és részleteiben
meghatározott formai és biztonsági jellemzőkkel bíró okmányok. Pl.:vízum
- Nemzeti fejlesztési hatáskörbe tartozó biztonsági okmányok, ahol az EU minimum
okmánybiztonsági szabályokat határoz meg. Pl.: személyazonosító igazolvány
- Teljes mértékben nemzeti hatáskörbe tartozik Pl.: lakcímkártya, TAJ-kártya

Biztonsági okmányok általános védelmi szabályai:

Olyan technikai, kémiai, technológiai, adminisztratív védelemmel kell ellátni, amely megfelelő
szinten biztosítja az okmány hamisítás elleni védelmét, valamint azok gyors felismerését

„A” védelmi kategória: minden alkatrészét védeni kell a teljes, vagy részleges hamisítástól
„B” védelmi kategória: egyes főbb alkatrészét védeni kell a teljes, vagy részleges hamisítástól
„C” védelmi kategória: adminisztratív védelmi eljárásokat kell alkalmazni

Legfontosabb okmányvédelmi megoldások:

 hordozó anyagok védelmi megoldásai:
- biztonsági papír védelmi rendszere (UV negativitás, relatív tömeg érték, vízjel,
jelzőrostok, biztonsági szál, mechanikai és kémiai törlés elleni védelem)
- műanyag alapú okmányok védelmi rendszere (szabványos méret és forma, mágneses
kódolás, chipek, dombornyomtatás, termonyomtatás, lézergravírozás, ident eljárás,
különleges adatmező, adatoldal)
 2. nyomatok védelmi megoldásai
- nyomatok nyomtatástechnikai védelme (magasnyomás, metszett
mélynyomtatás, sík nyomás, írisz nyomtatás, szitanyomás)
- különleges tulajdonságú nyomdafesték alkalmazása (hagyományos,
lumineszkáló, mágnes tulajdonságú, reagens, irizáló, színváltó,
termokromatikus, IR abszorbens és IR transzparens)
- grafikai védelem (alapnyomatok, grafikai nyomatok, szövegnyomatok,
sorszámozás)
- egyéb nyomdatechnikai védelmi megoldások (mikroírás, látens képek,
illeszkedő jel, színüket változtató ábrák, irizáló ábrák, biztonsági
kinegrammok, UTÓBBI 3 AZ AKTÍV BIZTONSÁGI ELEMEK)
3. kitöltés, érvényesítés védelmi megoldásai
- meghatározott kitöltési mód
- különleges betűtípusok
- különleges tinták
- fényképek felviteli módja és védelme
- fényképek rögzítésére alkalmazott anyagok és eljárások
- nedves, szárazbélyegzők alkalmazása
- adatbiztosító fóliák
4. okmány összeállítás védelmi megoldásai
- fedelek, ragasztók, cérnák, vásznak, kötészeti technológiák
5. okmány tartozékok védelmi megoldásai (matricák, bélyegek, jelvények, tokok)
6. egyéb védelmi eljárások (méret és forma, adminisztratív védelem, okmányváltozatok)

Az okmányhamisítás alapvető formái és módszerei

Az okmányhamisítás 2 alapvető formája: a részleges és a teljes okmányhamisítás. Részleges

változtatás esetén a hamisítás az okmány egyes részeire terjed ki, míg teljes hamisításkor az okmány
valamennyi alkatelemét tekintve hamis.

 RÉSZLEGES OKMÁNYHAMISÍTÁS: EREDMÉNYE A MEGHAMISÍTOTT OKMÁN

Az eredeti, már kiállított okmány valamely elemét (adat, fénykép, érvényesítő bélyeg) utólagosan
megváltoztatják. Célzat az okmánnyal való visszaélés.
Módszerei:
Adattartalom megváltoztatása: Törlés, Fedés, Hozzáírás, Beírás
Fényképcsere
Bélyegző benyomat/lenyomat hamisítása
EREDETI OKMÁNY ILLETÉKTELEN KIÁLLÍTÁSA

 TELJES OKMÁNYHAMISÍTÁS- HAMIS OKMÁNY

Ekkor a hamisító által elkészített okmány hamis adatokkal való kitöltésével történik a hamisítás. Két
fő csoportja létezik:
• Okmányutánzat, másolat készítése: létező okmány utánzatát, másolatát állítják elő, majd azt
valós vagy valótlan adatokkal töltik ki..
◦ Fiktív okmány készítése: eredetiben nem létező, kitalált okmányt készítenek el, és
jogosulatlan vagy valótlan adatokkal állítják ki.
Okmányvizsgálat lehetőségei

Okmányellenőrzés: az okmány adattartalmának, érvényességének, eredetiségének és a birtokoshoz

való tartozásának vizsgálatát jelenti.

Okmányvizsgálat: az okmányok kriminalisztikai vizsgálatát, vagyis elsősorban az okmányok

eredetiségének vizsgálatát jelenti. Kiterjed a teljes okmányra, a benne lévő adatokra, fényképre,
minden okmányelemre.
Az okmányvizsgálatoknak 2 lépését különböztetjük meg:
- előzetes okmányvizsgálat: az okmányt a jogosult nyomda állította-e elő, az illetékes
hatóság legálisan állította-e ki, található-e rajta bármilyen változtatás
Előzetes okmányvizsgálatot célszerű az aktív biztonsági elemek (biztonsági kinegram, színét
változtató nyomat, irizáló ábra) ellenőrzésével kezdeni.
- okmányok szakértői vizsgálata

Az előzetes vizsgálatok leggyakrabban alkalmazott módszerei:

a. érzékszervi vizsgálatok
b. UV fényben történő vizsgálatok
c. áteső fényben
d. súrlófényben
e. kézi nagyítóval

Az okmányszakértő bevonása az eljárásba, az okmányszakértőnek feltehető kérdések

A hamisnak tűnő okmányt le kell foglalni, és vizsgálatára szakértőt kell igénybe venni.

Bankjegyekre, pénzérmére, készpénz-helyettesítő eszközre vonatkozó szakkérdésben

kizárólagosságot élvez a Magyar Nemzeti Bank.
Biztonsági okmányok vizsgálatát kizárólagossággal az NBSZ Szakértői Intézete látja el.
Minden más okmány vizsgálatát a BSZKI végzi.

Szakértőnek feltehető kérdések:

 vizsgált okmány eredeti, részben hamisított, teljesen hamisított

 milyen módszerrel hamisították
 ahhoz milyen eszközöket, anyagokat használtak
 milyen fokú szakértelemre volt szükség
 milyen fokban alkalmas a megtévesztésre
 egyes részeit megváltoztatták, kicserélték-e
 egyes elemei milyen sorrendben készültek
 bélyegzőlenyomat eredeti-e vagy hamis
 bélyegzőlenyomat a lefoglalt bélyegzőtől származik-e
 megállapítható-e az okmány eredeti adattartalma
 fordult-e már elő hasonló jellemzőkkel bíró hamisítvány a szakértő gyakorlatában
 több hasonló módon hamisított okmány származhatott-e azonos forrásból
 megállapítható-e, hogy a hamis okmányt ki készítette
 16. Tétel

Az anyagmaradvány kriminalisztikai fogalma és az anyagmaradványokra vonatkozó

legfontosabb ismeretek. A leggyakrabban előforduló anyagmaradványok általános jellemzése
és a szakértői vizsgálat lehetőségei. A DNS-profil nyilvántartás és a DNS mintavétel módja

A kriminalisztikában anyagmaradványoknak nevezzük a vizsgálat tárgyát képező eseményben

résztvevő személyektől és tárgyaktól természetes úton vagy fizikai erőbehatás eredményeként
származó legkülönfélébb anyagokat, melyek vizsgálata révén információt nyerhetünk azok eredetéről
és keletkezésük módjáról.
Az anyagmaradványok esetén a vizsgálat tárgyát a nyomkereszteződésben, anyagátadásban
résztvevő anyagnak a komplex vizsgálatát képezi.

Mivel egy anyagmaradvány keletkezése felfogható egy egyszeri, véletlenszerű mintavételnek, ezért a
bűncselekmény résztvevői között átadódott anyagok tulajdonságai megegyeznek annak az
objektumnak a tulajdonságaival, ahonnan származnak, és éppen ez az egyezés az alapja annak, hogy
szakértői vizsgálatuk révén eredetük meghatározható.

Az esetek jelentős számában egyidejűleg traszológiai nyomok és anyagmaradványok is keletkeznek.

Tehát abban az esetben, amikor a nyomhordozón a nyomképző tárgy érintkező felületének formája
azáltal rajzolódik ki, hogy a nyomképzőről anyag rakódik le a nyomhordozóra, ez az elváltozás
önmagában traszológiai nyom és anyagmaradvány is.

Nyomkereszteződés: amikor egy fellépő hatás következtében az egymással kapcsolatba kerülő

objektumok között a tükröződés az egyiken nyom, a másikon anyagmaradvány formájában jön létre.
(festékes ajtón vésőnyom, az ajtón térfogati nyom, a vésőn agyagmaradvány)
A folyamatot, melynek során az anyagmaradvány létrejön, nyomképződési folyamatnak lehet
nevezni. Az anyagmaradványok természetes úton és művi folyamatok eredményeképpen is
létrejöhetnek.

Az anyagmaradványok származhatnak:
 a vizsgált eseményben résztvevő személyektől
 a vizsgált eseményben résztvevő tárgyaktól
 a közvetlen helyszínről
 a vizsgált eseménnyel összefüggő, szűkebb és tágabb környezetből

Makroméretű anyagmaradványok, melyek megfelelő fényviszonyok mellett szabad szemmel jól

láthatók (kb 0,1 mm a legkisebb anyagrészecske)

Mikroméretű anyagmaradványok vagy röviden mikronyomok az emberi szem felbontóképessége

alatti mérettartományba eső anyagok.

Az anyagmaradványok és az ezeket hordozó tárgyak felkutatása elsősorban a helyszíni szemlén

történik. Menete a szokásos, statikus szakaszban gondolati, logikai következtetés, majd szabad
szemmel történő alapos vizsgálódás, majd különböző technikai segédeszközök alkalmazása vezethet
eredményre.

Az anyagmaradványok legfontosabb kriminalisztikai jelentőségei:

o megtalálási helyükből, állapotukból, mennyiségükből következtetni lehet a folyamat /esemény
lefolyására
o eredet meghatározásra irányuló vizsgálatok eredményeként jó esetben forrásuk egyértelműen
megállapítható
o különböző helyszínekről származó, ismeretlen eredetű minták alapján megállapítható a közös
eredet
o mikroméretű anyagmaradványokra szinte mindig lehet számítani
o ezek esetében nem elég, hogy szabad szemmel nem láthatók, jól ellenállnak mindenféle
eltüntetési, megsemmisítési szándéknak
o a biológiai mikronyomokat személyhez történő köthetőségük kiemeli a mikronyomok közül

Szakértőnek leggyakrabban feltett kérdések:

- milyen anyagról van szó
- milyen módon keletkezhetett
- mi az anyag eredete

A leggyakrabban előforduló anyagmaradványok általános jellemzése és a szakértői vizsgálat

lehetőségei
1.Vérszennyeződések:
- artériák sérülése erős vérzéssel jár, pulzáló jellegű, a szív ritmusának megfelelve
- vénás vérzés bő vérzés, intenzív vérzéssel kezdődik, aztán fokozatosan csepegésbe megy
át
- a testből kikerülő vér mennyisége a sérülés fokától és jellegétől függ

Vérfolt morfológiai vizsgálatából következtetni lehet a sérülés súlyosságára, jellegére, a helyszínen

lejátszódott eseményekre.
Típusai: cseppent (különböző magasságból merőlegesen leesett vérfoltok), freccsent (felkiáltójel
alakú), csorgásos, elkent, beivódott BSZKI iü. genetikus szakértő vizsgálja!

Felkutatására vérelőpróbák alkalmazása, amely a látens vérfoltok és a láthetó szennyeződések

véreredetét is valószínűsíteni lehet. (benzidin, luminol, hemastix) Ez azonban csak tájékoztató
jellegű, mivel számos növényi enzim és egyéb anyagok „álpozitív” reakciót ad. A negatív reakció
minden esetben kizárja a vér eredetét.
A vérfoltok korára a foltok színéből lehet következtetni.

Elsődlegesen javasolt eredetben rögzíteni! Egyébként üvegcse, légszáraz papírzacskó. Vértócsából

mintát kell venni.

Kérdések (BSZKI):
- vizsgált szennyeződés valóban vér-e, vérszennyeződés emberi vagy állati, férfitől vagy
nőtől származik, hüvelyi eredet megállapítása, DNS-profil meghatározása

2.Nyál és izzadmány:
cigarettavégek nyálszennyeződése, kiköpött rágó, megrágott fogpiszkáló, pohár amiből ittak,
harapásnyom, köpet maradvány, erősen átizzadt ruhadarab alkalmas lehet DNS tipizálásra.
Rögzítés a vérnél leírtak alapján.

3.Ondó és hüvelyváladék:
Felkutatását segíti bűnügyi fényforrás (UV fény), rögzítés, csomagolás a vérnél leírtak alapján. A
szakértői vizsgálatok kiegészülnek az ondóváladék jelenlétét bizonyító ondószálcsák és a
hüvelyváladékban lévő hüvelyi eredetű laphámsejtek kimutatására szolgáló mikroszkópos
vizsgálatokkal.
 4. Vizelet, bélsár:
Speciális esetekben DNS vizsgálat végzésére alkalmasak lehetnek (véres vizelet, széklet). Felkutatás,
rögzítés és csomagolás a biológiai anyagmaradványokra vonatkozó szabályok alapján.

5.Magzatszurok, magzatmáz:
Jelentősége a magzat megölésének és a titkolt szülés helyének megállapítása szempontjából van.

6.Haj és szőrszálak:
Jellegzetes szerkezeti képük alapján könnyen meg lehet különböztetni a növényi rostoktól, textil
szálaktól. Vastagságuk alapján következtetni lehet, a test melyik részéről származnak.
Fénymikroszkópos vizsgálat alapján egyértelműen megállapítható, festett-e.
Iü. orvos és biológus szakértők által végzett vizsgálatok alapján megállapítható, adott személytől
származtak-e a kérdéses szálak, hagymával rendelkező szálaknál DNS vizsgálat lehetséges.
Felkutatás súrlófénnyel, nagyítóval egyszerű feladat.
Összehasonlító hajminta vételének módja: a fej 5 területéről 10-15 szál
Összehasonlító fanszőrminta: szeméremdomb jobb és bal oldaláról 10-15 szál

7.Növényi maradványok: Iü botanikus szakértő végzi a vizsgálatukat. Összehasonlításra, eredetük

megállapítására irányul a vizsgálatuk. Csomagolásuk az általános elvek szerint.

8.Textil elemi szálak: iü vegyész szakértő. Különböző ruhafoszlányok, elemi szálak, textilrostok.
Jelentősége leginkább a közlekedési baleseteknél van, a cserbenhagyásos gázolásoknál. Rögzítés és
csomagolás során a kontamináció (összekeveredés) elkerülésére kell figyelni.
Surlófény, nagyító.

9.Festékek: leggyakoribb anyagmaradvány (gázolások, közlekedési balesetek). Eredetben kell

rögzíteni. Megállapítható a nyomképző színe, festékrétegek, iü vegyész szakértő, lehetnek festék
felkenődések, lepattogzott pikkelyek, por.

10.Fémmaradványok: vizsgálják a kémiai összetételt és a fizikai tulajdonságokat, iü fizikus szakértő,

változatos előfordulás formák

11. Talaj maradványok:

Az elkövető cipőjén talált sár vizsgálata bizonyítékul szolgál, hogy a kérdéses személy járhatott-e a
bűncselekmény helyszínén. Kriminalisztikai jelentőségük az, hogy a talajfajták egymástól jól
megkülönböztethetőek. A geológiai vizsgálat csak valószínűsítő jellegű eredményeket adhat, iü.
geológus végzi.

12. Üvegmaradvány:
Vizsgálata a szín, a vastagság, a fénytörés, a fajsúly, és a kémiai összetétel meghatározására irányul.
Iü. fizikus szakértő végzi.

A DNS- profil-nyilvántartás és a DNS-mintavétel módja

Nyilvántartás célja:

- Bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített

anyagmaradvány alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható
- bűncselekményt elkövető
- rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú
elhunyt személy azonosítása

DNS-profilnyilvántartás áll:

- a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon

rögzített DNS-profilok nyilvántartása
- a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljai-nak nyilvántartása
- a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartása

Mintavétel módja:
A DNS-minta rögzítését a rendőrségnél alkalmazott bűnügyi technikus, vagy a nyomozó hatóság erre
kijelölt és az oktatásban részesült tagja csinálja.
Mintavételezés akkor lehetséges, ha az azt megelőző 20 percben a terhelt nem ivott, nem evett.
Adatlapot kell kitölteni, egyszer használatos kesztyűt kell viselni. A szájüreg oldalfalát határozott
mozdulatokkal 4-5 alkalommal át kell törölni.

Az adatbázisban több irányú keresésre van lehetőség, felhasználhatósága a daktiloszkópiai

nyilvántartáshoz hasonló:

- személyi DNS profil összehasonlítása adatbázisban tárolt személyi DNS profillal

- helyszíni DNS profil összehasonlítása adatbázisban tárolt helyszíni DNS profillal
- személyi DNS profil alapján keresés a helyszíni DNS minták között
- helyszíni DNS profil alapján keresés a személyi DNS minták között
 17. Tétel

A krimináltechnikai csapdák ismertetése (fajtái, alkalmazás módja)

Az eredményes csapdák kritériuma:

- jó legyen a trükk
- kellőképpen ismerjük meg a szokásait, várható cselekedeteit annak, akivel szemben a
csapdát alkalmazni fogjuk
- a felállított csapda megfelelően rejtett legyen

A kriminalisztikai csapda alatt egy olyan konspiráltan alkalmazott megelőzési, felderítési és

bizonyítási módszert értünk, ami általában egy krimináltechnikai eszköz és egy
krimináltaktikai fogás kombinációjából áll.
Célja:
o az ismeretlen elkövető személyének felderítése
o elkövetés tényének bizonyítása
o bűncselekmények megelőzése
o bűncselekmény sorozat megszakítása
o speciális esetekben a célszemélytől összehasonlító minták beszerzése

Krimináltechnikai csapdáknak hívjuk a nyom, a vegyszeres és az elektronikus csapdákat,

összefoglaló néven.

Krimináltechnikai csapdák:
- tárgycsapda
- nyomcsapda
- vegyszeres csapda
- elektronikus csapda
- személyi csapda

Tárgycsapdák: állításának lényege, hogy a bűncselekmény sorozat felderítése során a várható

következő elkövetés helyén és idejében, az elkövető érdeklődési körébe tartozó olyan tárgyat
helyezzenek el, aminek feltűnés nélküli állandó megfigyelése biztosítható.
Gépjárművek és kerékpárok sorozatos eltulajdonítása esetén kiemelt jelentőségű.

Nyomcsapdák: a tárgyat úgy kell elhelyezni, hogy a nyomképződés elkerülhetetlen legyen.

Fajtái: ujjnyom, lábnyom, eszköznyom, „szagnyom” csapda

Vegyszeres/vegyi csapdák: olyan színezékek, porok és paszták speciális összetételű keverékei,

amelyek:
o kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, finom szemcseméretűek
o igen jól tapadnak, beszennyezett felületről nehezen eltávolíthatók
o emberi egészségre nincsenek számottevően károsító hatással
o jelenlétük jól detektálható
Fajtái: aktív vegyi csapda és passzív vegyi csapda
Aktív: rendszerint feltűnő színű, behatolás vagy a védett objektum illetéktelen felnyitása hatására lép
működésbe
Passzív: Finom szemcséjű anyagok, amelyet a lopásveszélynek kitett tárgyaknál alkalmaznak. Az így
felvitt anyagok érintés következtében rátapadnak az illetéktelen személy kezére, ruházatára. Kézen
és ruházaton fizikai vagy kémiai módszerekkel láthatóvá tehetők.
Megfelelően telepített és eredményesen realizált vegyi csapda nemcsak felderítési módszer, hanem
bizonyítási eszköz is.

Elektronikus csapdák: foto video és akusztikai csapdákból, valamint különféle módokon működő,
indításra jelzést adó elektromos rendszerekből állnak.
 18. Tétel

Mit értünk kábítószer alatt? A kábítószerekkel és a kábítószer fogyasztással kapcsolatban leg-

gyakrabban használt fogalmak. A kábítószerek csoportosítási lehetőségei, a kábítószerek
kriminalisztikai osztályozása. A kender növény és a belőle származó kábítószerek ismertetése.
A máknövény és a belőle származó kábítószerek ismertetése. A kokacserje és a belőle származó
kábítószerek ismertetése.

Kábítószer: nincs általánosan elfogadott fogalma, minden kábítószer, amit jogszabály annak
tart:
- Egységes Kábítószer Egyezmény, New York, 1961.
- Pszichotróp anyagokról szóló egyezmény, Bécs, 1971.
- Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény melléklete
A kábítószerekről általánosságban elmondható, hogy olyan jelentős élettani hatású anyagok, amelyek
az emberi szervezetbe jutva:
o eufórikus állapotot vagy hallucinációkat váltanak ki
o a központi idegrendszerre serkentő vagy nyugtató hatással vannak
o rendszeres szedésük függőség kialakulásához vezet

Eufória: indokolatlan, a realitásoktól teljesen független, a szer hatására fellépő kellemes közérzet,
aminek nincs valós alapja.

Hallucináció: a valóságtól részleges vagy teljes elszakadás, de ezek nem diffúz örömérzésben,
hanem érzékcsalódások formájában jelennek meg.

Stimuláló hatás: Felgyorsítják az energiatermelő biológiai folyamatokat, növelve ezáltal a fizikai és

szellemi teljesítőképességet, másrészt blokkolják a fáradtságérzet kialakulását.

Nyugtató hatás: nagyagy kéregre ható anyagok csökkentik a nyugtalanságot, fájdalom

csillapítóhatás

Függőség: az egyén és a szer közötti viszonyban már nem az egyén, hanem a szer a meghatározó. A
függőség 2 formája: fizikai, lelki

Fizikai függőség: a szervezetben a normális biológiai funkciók már csak a kérdéses szer jelenlétében
mennek végbe.
Lelki függőség: a központi idegrendszerre általában gyakorolt hatásuk során az ún. jutalmazó
központot is ingerületi állapotba hozzák. Ennek következtében a drogot fogyasztó személyben
állandósítják a szer hatása iránti mérhetetlen vágyat, késztetve őt arra, hogy mindent megtegyen az
előzőleg kiváltott élmény újbóli átélésére.

Elvonási tünet: olyan komplex pszicho-szomatikus jelenség csoport, amely már a drognak a
szervezetből történő kiürülését követő néhány órán belül fellép.

Hozzászokás: ha valaki a drogot már viszonylag hosszabb ideje szed, a szer hatása folyamatosan
csökken, a korábban hatásos dózisok egyre kevésbé érik el a várt eredményt.
Kábítószerek csoportosítása:
- jogi megítélés szerint (legális és illegális)
- veszélyesség szerint (lágy és kemény)
- hozzászokás jellege alapján (okoz-e függőséget, milyen mértékűt, a rendszeres
fogyasztás)
- alkalmazás módja szerint (szájon át, fecskendezve, nyálkahártya)
- kiváltott hatás alapján (narkotikum, depresszáns, stimuláns, hallucinogén, kannabiszfélék)
- eredet alapján (növényi, szintetikus)

Legnagyobb jelentőséggel az eredet alapján történő csoportosítás bír!

 növényi eredetű kábítószerek (a kender növényből származó kábítószerek,
a mák növényből származó kábítószer, kokacserjéből származó)
 szintetikus úton előállított

A kender növény és a belőle származó kábítószerek ismertetése. A máknövény és a belőle

származó kábítószerek ismertetése

Kender eredetű kábítószerek

3 fajtája:
- rost vagy termesztett kender (0,1-0,3%) ez kultúrnövényként,
- vad kender (0,01-0,05%) gyomnövényként,
- indiai kender (1-2%). THC kábítószer alapanyag
A kendernövényből származó marihuánában 400-nál is több alkotóelem található. Biológiai hatását a
THC okozza. A kenderből 3 féle illegális anyagot készítenek: marihuána, hasis, hasisolaj

Marihuána
A termős virágzatának és leveles virágos hajtásrészeinek szárított őrleménye.
Egy marihuána cigaretta elszívása után az eufóriás hatás csúcsa 20-30 percen belül jelentkezik és 90-
120 percig tart. THC tartalma 1-2%.

Hasis (kannabisz gyanta)

A hasist az indiai kender termős virágainak és a virágzat körüli levelek mirigyszőreiből kipréselt
gyanta. Préselt táblákban kerül forgalomba. A hasis THC tartalma 10-20 %. Ételben süteményben
pipázva, dohánnyal keverve vagy tisztán cigiként fogyasztják.

Hasisolaj
Marihuánából vagy hasisból nyerik különböző szerves oldószerek felhasználásával. THC tartalma:
30-40%. Ételekbe főzve vagy dohánnyal keverve, cigizve fogyasztják.

Mák eredetű kábítószerek

2fajtája: étkezési mák (ópium alkaloid koncentráció 0,7%alatt) és ipari (0,7% felett). Kábítószernek
minősül a bemetszett mákgubók összegyűjtött és levegőn beszárított tejnedve, az ópium is. A mák
eredetű kábítószerek közül a legveszélyesebb a heroin.
A szabványnak megfelelő gyártástechnológiával kinyert mákszemek nem tartalmaznak semmilyen
kábítószert.
A mákból származó legfontosabb kábítószerek: ópium, morfin, heroin, kodein

Ópium
A máknövény éretlen toktermését megvágva tejnedv folyik ki, amely a levegőn megszilárdul. A
beszáradás után a tejnedvet lekaparják és összegyűjtik, majd összegyúrva ópiumkalács néven hozzák
forgalomba. Fogyasztás: ópiumpipával, evése, vizes oldat ivása, máktea főzése.

Morfin
Az ópium legfontosabb alkaloidja, tradícionális gyógyászatban illegális készítmények. fehér színű
keserű kristályos anyag. Erős fájdalomcsillapító

Heroin
Legveszélyesebb ópium eredetű kábszer. Kémiai úton állítják elő morfinból. Fehér színű, szerves
oldószerben jól, vízben nem oldódik. Fogyasztás dohánnyal keverve, injekciózás. Hatása néhány
órás eufória után súlyos elvonási tünetek.

Kodein: Gyógyászati szempontból jelentős, könnyen heroinná alakítható. Fehér színű por, vízben
rosszul, alkoholban jól oldódik.

A kokacserje és a belőle származó kábítószerek ismertetése

Kokacserje
2-3 méter magasra megnövő, örökzöld, bokorszerű növény. 250 faj tartozik hozzá. A levelek kokain
tartalma viszonylag csekély, 0,5-1% tömegszázalék, rágásával csökkenthető a fáradtság, stimuláló és
étvágycsökkentő hatású. A kokalevelekből kinyert kábítószernek 2 formája létezik: kokain-
hidroklorid (=kokain), és a kokain bázis (=crack), (+kokapaszta)

Kokain
Fehér színű, vízben oldódó szagtalan por. Rövid ideig csökkenti a fáradság érzetet és stimulál.
Eufóriát okoz. Általában orron felszippantják, fogínybe dörzsölik, vizes oldatát injekciózzák,
dohánnyal keverve cigiként. Egy adag kokain hatásának időtartama max. egy óra.

Crack
A kokain szabad bázisú formája. Kavics méretű krémszínű darabos anyag, hevítés hatására ropog,
pattog. Üvegpipából, vízzel és szódabikarbónával keverve gőzölik.
 19. Tétel

A szintetikus úton előállított kábítószerek ismertetése. A kábítószerekkel kapcsolatos

kriminalisztikai vizsgálatok (Kábítószer anyagvizsgálatok és a kábítószer humánvizsgálatok)

A kémiai úton előállított mesterséges anyagok előállításukat tekintve 3 csoportba oszthatóak:

- olyan gyógyszergyárakban legálisan előállított gyógyszerek, amelyeket bódulatkeltésre
alkalmaznak
- olyan kémiai anyagok, amelyeket eredetileg gyógyászati célra fejlesztette ki, terápiás céllal
alkalmazták, azonban az évek során kiderült, hogy gyógyhatásuk mellett sokkal nagyobb a
veszélyességük, ezért ezeket be is tiltották
- olyan illegálisan kifejlesztett és illegális előállított kémiai anyagok, amelyeket kifejezetten
kábulatkeltés céljára fejlesztettek ki és fogyasztanak

1. LSD
Erősen hallucinogén hatású. Színtelen, szagtalan, íztelen vegyület. Magas hőmérséklet és
páratartalom mellett bomlik. Sok féle formája van: cukorka, zselé, bélyeg. Általában szájon át
fogyasztják.

2. Amfetamin és amfetamin származékok

2 csoportba sorolhatóak:
- amfetamin stimulánsok
- amfetamin hallucinogének

Stimulánsok: fokozzák a fizikai és pszichikai teljesítőképességet. Ilyenek: amfetamin,

metamfetamin, ecstasy
Hallucinogének: ’diszkó-drogok’: DMA, TMA, PMA
Leggyakrabban szájon át alkalmazzák.

3. Fentanil és fentanil származékok

Erős fájdalomcsillapító hatás, euforizáló anyag. Fogyasztás módja: injekció, orron keresztül
felszippantva

4. Fenilciklidin és származékai
Erős fájdalomcsillapító és bódító hatás, műtéti érzéstelenítésre alkalmazták.

5. Designer drug-ok
Illegális laboratóriumban készülnek, élvezet céljára. A molekulaszerkezetek kisméretű
megváltozásával hoznak létre új anyagokat.

6. Ketamin
Legálisan előállított fájdalomcsillapító, bódító hatású, gyógyászati célra alkalmazzák. A kábítószer
fogyasztók az illegálisan megszerzett ilyen gyógyszerekkel élnek vissza.

7. GHB
Láthatatlan diszkó drog. Az alkoholhoz hasonló hatást vált ki a szervezetben.
Kábítószerekkel kapcsolatos kriminalisztikai vizsgálatok (kábítószer anyagvizsgálatok és
kábítószer humánvizsgálatok)
A kábítószer kimutatása szempontjából meg kell különböztetni:
- anyagvizsgálatokat
- humánvizsgálatokat

Kábítószer anyagvizsgálatok:

Helyszíni kimutatás:
Elővizsgálat a helyszínen – gyorstesztek révén KIT egységcsomag, csapadék és színreakciók révén
pozitív vagy negatív eredményhez jutunk. A pozitív teszt csak tájékoztató jellegű, minden pozitív
teszt további, szakértő által elvégzett laboratóriumi megerősítő analízisre van szükség. Abban az
esetben, ha a várt színreakció nem következik be, azaz negatív az eredmény, akkor határozottan
kijelenthető, hogy a vizsgált anyag nem kábítószer. Ilyenkor nem kell kirendelni szakértőt.

Iü. szakértő vizsgálat:

BSZKI végzi, iü. vegyész szakértő. Vizsgálat tárgya lehet: ismeretlen összetételű anyag, ruházaton
található anyagmaradványok, illegális laboratóriumban talált eszközök, kábítószerek előállításához
használt eszközök.
Szakértőnek feltehető kérdések:
- a lefoglalt anyag kábítószernek vagy prekurzornak minősül-e
- a lefoglalt anyag tartalmaz-e kábítószert, annak mennyi a tiszta hatóanyag tartalma
- jogi szempontból csekély vagy jelentős mennyiségű
- a különböző helyekről, különböző személyektől lefoglalt kábítószerek közös eredetűek-e
- a lefoglalt vegyszerek milyen kábítószerek előállítására alkalmasak

Kábítószer előállítására alkalmas növény azonosítására iü. botanikus szakértőt kell igénybe venni.

Humánvizsgálatok

Célja a kábítószer fogyasztás bizonyítása, aktuális kábítószertől való befolyásoltság megállapítása,

terápiás kezelést követő drogmentesség ellenőrzése. A szakértői bizonyítás a szervezetből vett
biológiai mintákból az anyag lebomlása során keletkezett végtermékekkel lehetséges.

Az illegális kábítószer fogyasztás szakértői bizonyítása a szervezetből vett biológiai minták alapján
történik. A vizsgálatokat az Országos Igazságügyi Toxikológai Intézet igazságügyi vegyész szakértői
végzik.

Vizeletminta: általában mártogatós technikával vehető, könnyen kivitelezhető. Csak előszűrésre

alkalmas. Bizonyítékot csak toxikológiai laboratórium szolgáltathat. A kábítószerek metabolitját
mutatják ki.

Vérminta: vérből következtetni lehet a befolyásoltság mértékére, az elfogyasztott anyag nincs mindig
arányban a befolyásoltsággal.
 20. Tétel

A személyazonosítás lehetséges módjai. A személyazonosító okmány alapján történő

személyazonosításra vonatkozó tudnivalók. Biometrikus alapú személyazonosítási eljárások, és
a speciális kriminalisztikai személyazonosítási módok.

1897-ben a francia Bertillon által felállított személyazonosító és nyilvántartási rendszer.

Személyazonosításra azért van mód, mert nincs két egyforma ember, akinek személyi adatai és
biológiai jellemzői megegyeznének egymással.

Az élet legkülönbözőbb területein fordulhatnak elő olyan szituációk, amikor valaki nem tudja, vagy
nem akarja elárulni, hogy kicsoda:
- a bűncselekmények elkövetői sokszor tudatosan leplezik személyüket
- az ismeretlen holttestek kilétének megállapítása fontos hatósági feladat
- az önmagukról elegendő adatot közölni nem tudó személyek személyazonosságának
megállapítása is fontos

A személyazonosítás lehetséges módjai:

Tudás alapú Birtok alapú Személyhez kötött

személyazonosító Speciális kriminalisztikai

PIN kód Biometrikus alapú eljárások
okmányok módok

vonalkódos bűnügyi fénykép

jelszó aktív passzív
csuklópántok nyilvántartás

ujj- és
biztonsági kód mágneskártyák beszéd felismerésre bemutatás
tenyérlenyomat

PUK kód kitűzők kézírás DNS – Profil tetoválások

kulcsok járásdinamika fogstátusz különös ismertetőjelek

röntgen
chip kártyák szagazonosítás
felvételek

A tudás alapú személyazonosítás esetén a személy olyan információ tudatában van, amit az
azonosítási eljárás során ellenőrizni lehet. Pl.: pin kód
A birtok alapú azonosítás esetén a személy egy olyan tárgy tulajdonával rendelkezik, ami igazolja
kilétét, vagy részére lehetővé teszi a hozzáférési, belépési, vagy használati jogok érvényesítését.

A személyazonosító okmány alapján történő személyazonosításra vonatkozó tudnivalók

Először is ne a személyi igazolványt kérjük el, hanem személyazonosító okmányt, ebbe a

fogalomba ugyanis beletartoznak a különböző típusú személyigazolványok, a személyazonosító
igazolványok különféle típusai, a műanyag kártya formátumú vezetői engedélyek és az útlevél
egyaránt.
Mit kellene tenni előbb?
Ellenőrizzük a körözési nyilvántartóban és a lakcímnyilvántartóban.

Érvényes-e az okmány?
Ha nem, nem használható személyazonosításhoz.

Tehát az okmányt ellopták vagy elhagyták-e?

Hogyan végezzük másképp az okmány ellenőrzését, hogy ezek a kérdések fel se merülhessenek?

Meg kell nézni, hogy az okmány érvényességi ideje lejárt-e, és ha ez rendben van, ellenőrizzük a
nyilvántartásban, de a körözési nyilvántartás helyett az okmánynyilvántartásban az okmány típusa és
azonosítószáma alapján. Ennek az ellenőrzésnek eredményeképpen megtudjuk, hogy ilyen típusú
igazolványt ezzel az azonosítószámmal kiadtak-e, mi az érvényessége, ellopták-e, elhagyták-e,
milyen személyi adatokat tartalmaz.
Egy fontos dolgot nem tudunk, hogy a kezünkben lévő okmány eredeti, vagy annak az ikresített
utánzata. Erre a kérdésre csak az okmány eredetiségének vizsgálata során kaphatunk választ.
Érdemes az okmány biztonsági elemeit átnézni, főleg az aktív biztonsági elemeket.

A fénykép eredetiségének kérdése:

Az okmány alapján történő személyazonosítás folyamatában a leggyengébb láncszem az okmány és
az okmányt felhasználó személy összetartozásának kérdése. A legtöbb esetben a fényképek
megváltoztatásával, cseréjével szokták a személyazonosító okmányokat mások számára
felhasználhatóvá tenni. Ennek érdekében fejlett fényképfelviteli és biztonsági technológiát
fejlesztettek ki, például: lézergravírozás, szimultán képek

A fénykép és a személy összehasonlítása:

Érdemes figyelmet fordítani a fej, az arc jellegzetességeire. Vizsgálnunk kell: a fej, az arc formáját, a
szemek és a száj elhelyezkedését, a száj szemekhez és az álcsúcshoz elhelyezkedését kell
megfigyelni. Fontos továbbá: a különleges ismertetőjelek (anyajegy, szemölcs, sérülések), a kor, a
nem és az iskolázottság megállapítása, de az aláírás alapján is érdemes az összetartozást vizsgálni.

Az okmány és az okmányt felhasználó személy összetartozásának hitelt érdemlő megállapítása csak

biometriai adatok alapján lehetséges, ezek az ember bonyolult biológiai szervezetének egyes mérhető
tulajdonságai, amelyeket egyszerű eljárásokkal és eszközökkel gyorsan ellenőrizni lehet.

Biometrikus alapú személyazonosítási eljárások, és a speciális kriminalisztikai

személyazonosítási módok

A biometria az emberi test olyan mérhető vagy egyéb vizsgálati eljárásokkal meghatározható
jellemzőivel foglalkozik, melyek alkalmasak lehetnek nyilvántartási adatbázis létrehozására és a
tárolt adatokkal történő összehasonlítás alapján végzett személyazonosításra.

A biometrikus azonosítókat úgy lehet meghatározni, mint olyan mérhető testi vagy viselkedésbeli
jellemvonások összességét, amelyek mérése alkalmas arra, hogy egy adott személy azonosságát
ellenőrizni lehessen.

- aktív azonosító eljárások (aktív közreműködést igényel)

- passzív azonosító eljárások (csak a lehetővé tétel kell)
Napjainkban a leggyakrabban alkalmazott biometrikus alapú eljárások:
o hang/beszéd azonosítás
o kézírás alapján történő személyazonosítás
o járásdinamika vizsgálata
o ujj és tenyérnyomat alapján történő személyazonosítás
o kéz geometria vizsgálata
o arcfelismerés
o retina vizsgálat
o írisz vizsgálat
o fogazat alapján történő azonosítás
o különböző testrészek alakja
o röntgenfelvétel alapján történő személyazonosítás

Speciális Kriminalisztikai személyazonosítási módok:

A kifejezetten bűnügyi célokat szolgáló és a civil szféra által jellemzően nem alkalmazott eljárásokat
kell ide érteni.
Kriminalisztikai Archiváló Rendszer  Modus Operandi:
Itt megtalálhatóak a bűnügyi személy fényképek, a tetoválások, a fényképes és leírással rögzített
nyilvántartása, a személyleírás, a különös ismertetőjelek, és az ál- és gúnynevek nyilvántartása.

Automatikus Arcképfelismerő és Azonosító Rendszer (3AR):

Ez egy olyan matematikai algoritmuson alapuló, a biometrikus azonosítási elven működő, speciális
kriminalisztikai számítógépes nyilvántartás.
Ennek célja: a fénykép, grafika, mozaikportré által ábrázolt élő vagy elhunyt személy
személyazonosságának megállapítása.
 21. Tétel

A személyleírás készítésének alapelvei, a személyleírás módszerének elméleti alapja, a

személyleírás alapelemei. A személyleírás készítésének kötelező esetei, a személyleírás
készítésének gyakorlati végrehajtása (személyleírás készítése a hatóság saját észlelése alapján,
személyleírás készítése mások elmondása, kikérdezése alapján, a személyleírás során
alkalmazható legfontosabb krimináltechnikai eljárások.

Személyleírás alatt az emberi test külső ismertetőjeleinek és az ember jellegzetes szokásainak

egységes megjelölések segítségével, felismerésre alkalmas módon történő, írásbeli rögzítését értjük.

Alapelvei:
- rendszeresség (az ember ismertetőjeleit meghatározott sorrendben célszerű leírni, először
személyi adatok, majd élettani, anatómiai, funkcionális, különös majd ruházat)
- egységes kifejezések használata (félreérthetőség elkerülése érdekében fontos)
- egyedi meghatározottságra törekvés (különös figyelmet kell fordítani az egyedi
sajátosságokra)

Elméleti alapok:
A személyleírás készítése, mint kriminalisztikai módszer azért alkalmas a személyazonosításra, mert:
- Minden dolog egyedi, valamint
- a magasabb rendű szervezetekre, így az emberre is az ismérvek nagy száma jellemző,
ezért a személyleírás alkalmas személyazonosításra.

Vizsgálandó ismérvek lehetnek:

- állandóak és változóak
- általánosak és különösek.
Az általános sajátosságoknak a felismerhetőség tekintetében fontos szerepük van, de a konkrét
személy azonosítását elsősorban a különös sajátosságok teszik lehetővé.
A személyleírás készítésekor az emberre jellemző qualitatív(minőségi) és quantitatív(mennyiségi)
jellegek teljes felsorolására kell törekedni.

Személyleírás alapelemei:
o élettani ismertetőjelek:
- életkor, biológiai nem, biológiai rassz, bőrszín, haj típusa és színe, arc és testszőrzet,
szem jellegzetességei
o anatómiai ismertetőjelek:
- testmagasság, testalkat, testtartás, testsúly, a fej alak és méretviszonyai, egyes testrészek,
végtagok alak és méretviszonyai
o funkcionális ismertetőjelek:
- járásmód, fejtartás, gesztikuláció, arcmimika, testbeszéd, beszéd, rendszeressé vált
szokások, kényszeres tevékenységek
o különös ismertetőjelek:
- minden olyan, a megszokottól eltérő született és szerzett sajátosság, ami egyáltalán nem,
vagy csak komolyabb orvosi beavatkozással változtatható meg
o ruházat:
- elsősorban ismeretlen holttestek vagy eltűnt személyek keresése kapcsán van jelentősége
A személyleírás készítésének kötelező esetei, a személyleírás készítésének gyakorlati
végrehajtása (személyleírás készítése a hatóság saját észlelése alapján, személyleírás készítése
mások elmondása (kikérdezése) alapján, a személyleírás során alkalmazható legfontosabb
krimináltecnikai eljárások)

Kötelező esetek:
- azon személyekről, akik ellen körözést rendeltek el
- akik ellen elfogatóparancsot adtak ki
- akiknek a személyazonosságát más módon megállapítani nem tudjuk
- szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott
személyekről, a Modus Operandi adatlap kitöltésekor

Személyleírás készítése a hatóság saját észlelése alapján:

- közvetlen észlelés útján módunkban áll a személyt a szükséges ideig megfigyelni
- a hatóság tagjának emlékezetből kell egy korábbról ismert vagy csak futólag látott
személyről személyleírást készítenie

Mások elmondása alapján készített személyleírás:

- eltűnt személyekről
- bűncselekmény ismeretlen elkövetője után folytatott adatgyűjtés során a tanúk által látott
személyekről
- bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, szökésben lévő ismert személyről

A problémát itt az okozza, hogy a kikérdezett személynek egy, a tudatában megjelenő szubjektív
képet kell objektív módon, szavakkal leírnia.

Az alábbi tényezők befolyásolják a személyleírás pontosságát, főleg sértett, tanú esetében:

 észlelés időtartama
 észlelés körülményei
 észlelő személy egyéni adottságai
 észleléskori egyén történések, esetleges zavaró körülmények

Először az alábbi kérdéseket kell tisztázni:

o ismeri-e a leírandó személyt
o mennyi ideig, milyen távolságból és milyen látási viszonyok között látta
o miért, és milyen mértékben figyelt fel a leírandó személyre
o mit tett ő maga, és a megfigyelt személy az észlelés időtartamában
o milyen pozícióból figyelte meg a személyt
o volt-e lehetősége alaposabban szemügyre venni a megfigyelt személyt
o milyen idegállapotban volt az észlelés időpontjában
o amennyiben szemüveges, az rajta volt-e az észlelés ideje alatt

Technikai eljárások:
- grafikai portré
- dia-mozaik portré készítése
- különféle számítógépes portrékészítő szoftverek alkalmazása
 22. Tétel

A szagnyomok felkutatása és rögzítése, szagazonosítás, személyi szagminta felvétele, a

szagazonosítás esetei.

Főleg Dunakeszin, az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Oktatási Igazgatóságán kiképzett szolgálati

kutyák alkalmazásával történik.

A kiképzése alapján a szolgálati kutya lehet (10):

o általános rendőrkutya
o járőrkutya és tömegközlekedési feladatokra felkészített járőrkutya
o nyomkövető kutya
o szagazonosító kutya
o kábítószer-kereső kutya
o robbanóanyag kereső kutya
o bűnügyi speciális, tetemkereső kutya
o közrendvédelmi speciális, elfogó kutya
o őrkutya
o élőszemély-kereső kutya

Szagnyomok felkutatása és rögzítése

Elsősorban a helyszíni szemlén kerül sor szagrögzítésre. Olyan tárgyakon érdemes elvégezni,
amelyekkel az elkövető rövidebb-hosszabb ideig érintkezésbe került.
Minden ember specifikus, csak rá jellemző szaggal rendelkezik, és ez a szag az ember és a
környezete érintkezését követően, az ember akaratától függetlenül, még órákig megmarad a
megérintett tárgyakon és a bejárt útvonalon.
Minél tovább érintkezett az adott tárggyal, annál tovább marad meg rajta a szaga.
A szag megmaradásának idejét és intenzitását a talaj és terepviszonyok, az időjárás, és a
nyomkeletkezés óta eltelt idő határozza meg.
Általában a nyomkeletkezést követő 10 órán belül még ajánlott a szagnyom rögzítés és a szagnyom
követés.
A szagnyom rögzítésének mindig meg kell előznie az összes többi nyomrögzítési módot!
Speciális szagrögzítő textil segítségével (Ágnes pelenka) történik, amit 30 percre a szagforrásra kell
borítani, és az intenzívebb szagfelvétel érdekében valamint a szennyeződés elkerülése érdekében
alumínium fóliával le kell fedni.
Csavaros tetejű üvegben kell elhelyezni a textilt a szag felvételét követően, bűnjelcímkével el kell
látni. A szagnyom rögzítéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, és az eljárásról készült jkv-ben és a
fényképfelvételeken is rögzíteni kell.

Szagazonosítás:
A szagkonzerv formájában rögzített szagnyomok eredetének megállapítása a számba vehető
személyek ún. személyi szagmintájának a szagnyommal való összehasonlítása alapján történik.
A személyi szagminta felvétele:
- nyílt eljárásban: meleg vízzel történő kézmosást követően szárazra törölt kézben kell 5
percig tartani a textilt
- operatív eljárásban: meleg vízzel letisztított, szárazra törölt fából készült székre kell
ültetni a személyt, majd a szagnyomot a már említett módon rögzíteni kell.
Szagazonosítás esetei:
 személyi szagminta összehasonlítása helyszíni szagnyommal
 helyszíni szagnyom összehasonlítása helyszíni szagnyommal
 helyszíni szagnyom összehasonlítása személyi szagnyommal

A szagazonosítás elsősorban nyomozási módszer, eredménye felderítési eszköznek tekinthető. A

bizonyítási eljárásban történő felhasználása, a szabad bizonyítás elvét alapul véve, mindig az adott
ügyben eljáró bíró döntésén múlik.
 23. Tétel

A szakértői vizsgálatok leggyakoribb típusai, a szakértői rendszer felépítése, és az igazságügyi

szakértői szakterületek. A szakértő eljárásba történő bevonásának módja, a kompetens (a
vizsgálat végzésére feljogosított) szakértő/szakértői intézmény kiválasztása, és a szakértő
kizárása. A szakértő kirendelése, a szakértő rendelkezésére bocsátandó anyagok, és a szakértői
vizsgálat. A szakértői vélemény, a szakértői vélemény részei, a szakértői vélemények lehetséges
megállapítása, a szaktanácsadó bevonása az eljárásba.

A szakértői vizsgálatok típusai:

- személyazonosítás
- eredet meghatározása
- ismeretlen összetételű anyag azonosítására
- biológiai mintákból különféle anyagok kimutatása
- ok-okozati összefüggések feltárása
- eredetiség meghatározása
- tények, körélmények megállapítása
- tárgyak rejtett sajátosságainak vizsgálata
- események lefolyásának rekonstrukciója

Szakértői rendszer felépítése

Szakértői tevékenységet végezhet:

 szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértő

 szakvélemény adására feljogosított, cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság
 iü. szakértői intézmény
 iü. szakértői testület
 külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet
 kivételes esetben kellő szakértelemmel rendelkező személyt vagy intézményt (eseti
szakértő)

Igazságügyi szakértői területek:

1. Kriminalisztikai területek
a. nyomszakértés,
b. okmányszakértés
c. fegyverszakértés
d. írásszakértés
e. ujjnyomszakértés
f. forenzikus vegyészet, fizika, geológia, botanika

2. Orvosi, Biológiai, Pszichológiai területek

a. igazszágügyi genetika
b. iü. orvostan
c. iü. pszichiátria
d. iü. tocikológia
 3. Egyéb területek: tűzvédelmi, személy- és vagyonvédelmi, közlekedési, ipari,
környezetvédelmi, természetvédelmi, munkabiztonsági, mezőgazdasági, kulturális,
közgazdasági, titokvédelmi terület

A szakértő eljárásba történő bevonásának módja, a kompetens (a vizsgálat végzésére

feljogosított) szakértő/szakértői intézmény kiválasztása, és a szakértő kizárása

Bevonás: Mindig írásos formában. Bevonás 3 módja: határozattal, bírósági végzéssel, megbízás
alapján.

Kompetens szakértő kiválasztása:

1. Kizárólagos végrehajtás:
o DNS vizsgálat – BSZKI, Budapesti Orvosszakértői Intézet, egyetemi intézetek
o lőfegyver, töltényhüvely és lövedék azonosítása - BSZKI
o ujjnyom, tenyérnyom vizsgálata - BSZKI
o kábítószer anyagvizsgálat – BSZKI
o biztonsági okmányok – NBSZ
o bankjegy, pénzérme, k. h. f. e. – MNB
o toxikológiai vizsgálat – Országos Toxikológiai Intézet
o vérfolt, testváladék, haj, szőr alapján személyazonosítás – BSZKI, Igazságügyi
Szakértői és Kutatóintézet, egyetemi intézetek
2. Elsősorbani végrehajtás:
o írásszakértői vizsgálat – BSZKI
o határátlépési okmányok, kiemelt fontosságú szervek igazolványai – NBSZ

3. Végzésére a rendeletben felsorolt szervek szakértői rendelkeznek jogosultsággal:

o nyomszakértői, okmányszakértői, fizikus szakértői, vegyész szakértői – BSZKI
o személy fénykép alapján történő azonosítása- Igazságügyi Szakértői és Kutatóintézet

Szakértő kizárása:

- aki az ügyben más minőségben szerepel (terhelt, védő, sértett, képviselő)

- aki az ügyben hatóság tagjaként jár el
- aki az ügy tanúja
- halál körülményeinek vizsgálata során az orvos, aki az elhunytat gyógykezelte
- szakértői intézmény, szervezet, amelynek vezetőjével szemben kizárás áll fenn
- aki az ügyben szaktanácsadó volt
- akitől elfogulatlan vélemény más okból nem várható

A szakértő kirendelése, a szakértő rendelkezésére bocsátandó anyagok, és a szakértői vizsgálat

Kirendelés:

- határozattal írásban, meg kell indokolni

- általában egy, de lehetőség van több szakértő kirendelésére
- halál körülményeire és elmeorvosi vizsgálat két szakértő
- határozat tartalmazza: kirendelt szakértő megnevezése, határozat szükséges formai
kellékei, ügy lényeges adatai, tapasztalt körülmények rövid leírása, mellékletekben
 szereplő nyomozati iratok felsorolása, vizsgálandó objektumok pontos jegyzéke,
szakértőhöz intézett kérdések, vélemény elkészítésének határideje.
- halottszemlére Budapesten a BSZKI ügyeletes bűnügyi orvosát, megyékben a BSZKI
orvosát kell kirendelni
Specialitások:
- hatósági boncolás: rendkívüli halál esetén hatósági boncolást kell elrendelni, amelyet
kizárólag az eljárásra jogosult egyetemi intézet vagy intézmény igazságügyi orvostan
vagy patológia szakterületen bejegyzett szakértő végezhet
- igazságügyi boncolás: bűncselekmény gyanúja esetén a holttest igazságügyi boncolását
rendelik el. Az eljárásra jogosult egyetemi intézet vagy intézmény két olyan szakértője
végzi, akik közül az egyik igazságügyi orvostan szakterületen, a másik igazságügyi
orvostan vagy patológia szakterületen van
- ismeretlen személyazonosságú holttest boncolása: ua. mint hatósági boncolás

Rendelkezésére bocsátandó anyagok:

1. kirendelő határozat
2. vizsgálati anyagok
3. összehasonlító minták
4. nyomozati iratok, amennyiben az ügy jellege megkívánja

Szakértői vizsgálati folyamata:

- határozat áttanulmányozása
- csomagbontás: tárgyak számbavétele, összevetése a jegyzékkel, csomagbontási
jegyzőkönyv felvétele
- minden tárgy vizsgálata egyenként
- eredmények értékelése, kérdések megválaszolása
- szakértő egyéb észrevételeinek megfogalmazása
- szakvélemény összegzése, következtetések levonása

A szakértői vélemény, a szakértői vélemény részei, a szakértői vélemények lehetséges

megállapításai, a szaktanácsadó bevonása az eljárásba

A szakértői vélemény olyan bizonyítási eszköz, amelyet a szakértő a tudomány és a műszaki fejlődés
eredményeinek felhasználásával készít. A vélemény tartalmával kapcsolatban nem utasítható. A
szakvéleményt rendszerint írásban adja.

Szakértői vélemény részei:

1. Bevezető rész, lelet: vizsgálat tárgyának leírása, eljárások és eszközök megnevezése

2. Vizsgálati rész: alkalmazott módszerek kifejtése, vizsgálat leírása
3. Szakmai ténymegállapítás: vizsgálatokból nyert megállapítások összefoglalása
4. Vélemény: kérdések megválaszolása

Vélemény megállapításai:

1. nem tud választ adni, a rendelkezésre álló információk és adatok alapján a kérdés nem
megválaszolható, nincs összehasonlító minta, a vizsgálatra küldött anyagok nem elegendőek
 2. kategorikus válasz
3. valószínűségi véleményt ad, a vizsgálati anyag nem rendelkezett elegendő mennyiségű,
minőségű összehasonlításra alkalmas tulajdonsággal
4. Ha az ügyben a szakértői vizsgálat több szakértő közreműködésével történt:
- együttes szakvélemény: ugyanazt a vizsgálatot, egymástól függetlenül, több szakértő is
elvégezheti, és amennyiben ugyanarra az álláspontra jutottak, véleményüket közös,
mindannyiuk által aláírt szakvéleményben is előterjesztheti
- egyesített szakvélemény: nem különálló véleményeket készítenek, hanem egy közös
szakértői véleményben mindegyik szakértő leírja a saját szakterületére vonatkozó
megállapításokat

Szaktanácsadó:
Ő rendelkezik az adott feladat végrehajtásához szükséges szakértelemmel. Szakértőtől eljárásjogi
helyzete különbözteti meg. 2 esetben vesz igénybe a hatóság szaktanácsadót:
- elsősorban bizonyítási eszközök felkutatása, rögzítése, csomagolása esetén
- valamilyen szakkérdésben történő felvilágosítás kérés
Az a szakértő, aki egy ügyben szaktanácsadóként közreműködött, ugyanabban a kérdésben a
későbbiekben szakértőként nem járhat el.