Olvasás és értelmezés, hermeneutika és fenomenológia

Hermeneutika és fenomenológia: A hermeneutikának vallásos gyökerei vannak, ők próbálták meg a

Biblia magyarázatával akarták érveiket alátámasztani.
A mű megértés
Schleiermacher hermeneutikai köre: a mű egy része függ a rész egészétől és fordítva.
Úgy magyarázhatjuk meg a műveket, hogy megértjük őket.
Fenomenológia: Edmund Husserl nevéhez köthető. Fenoménnak nevezzük azt a jelenséget, amely
az intencionális élményben adott, és a megismerő tudat számára jelenvalóság. Ha látok egy
tárgyat, akkor nem lehetek sohasem biztos, hogy a látvány híven reprezentálja a megismeréstől
független objektumot, de biztos lehetek abban, hogy van egy olyan élményem, hogy látom az
illető dolgot. Tehát amit megismerek ebben az élményben, az nem maga az objektum, hanem a
„fenomén” lesz.

Szöveg, szerző, olvasás befogadásának a fenomenológiája:

Roman Ingarden: irodalmi művet, mint többrétegű képződményt ír le. A szöveg más elemeinek
más tartalma van, de hatnak egymásra.
Genfi iskola: szerzői tudatot igyekeztek feltárni. Szerintük az írás csak élmények átadása,
amelyen keresztül megismerhetjük a szerzőt, a kort. A nyelvezet és a stílus segédeszközök erre.
A szöveggel az olvasó előtt megnyílik az író.
Wolfgang Iser: Hogyan, milyen körülmények mellett van a szövegnek az olvasó számára
jelentése? Ő az irodalmat, mint hatást fogja fel, amit meg kell tapasztalnunk. Három fogalma az
odaértett olvasó, irodalmi repertoár, irodalmi stratégia.
Odaértett olvasó: aki próbálja összerakni a jelentést
Irodalmi repertoár: társadalmi, kulturális, történelmi tudás, amire az olvasó támaszkodhat

Interpretáció, hermeneutikai megközelítések

E.D. Hirsch: Megkülönböztet jelentést sé jelentőséget. A jelentés, amit a szerző vitt bele a
művébe, a jelentőség az jelentés és és az emberek közti viszony, hiszen ez határozza meg, hogy
mennyire jelentős a mű.
Értelmezés és kritika között is különbésget tesz. Értelmezést a valószínűség irányítja, kritikát a
bizonyosság.
Paul Ricoeur: Nincs szerinte egy értelmezés, minden szövegnek annyi értelmezése van, ahány
olvasója, de nem is ért egyet teljesen a szubjektív nézetekkel, mert az értelmezéseket nem tekinti
egyenlően mérvadónak.

Recepcióelmélet, olvasók
Hans-Robert Jauss: Fontos számára az irodalomtörténet, a múlt és a jelen, mert ennek van az
irodalomra három hatása.
Stanley Fish: Az olvasás teremti, nem pedig feltárja a szöveg struktúráját. Az olvasással
értelmezéseket teremtünk, nem feltárjuk azokat. Szerinte nincs egyéni olvasat/olvasó, mert
minden olvasó egy közösséghez tartozik, a közösségnek van olvasata.

Reader response kritika/ Olvasói válaszelmélet: Eszerint az olvasó nem hagyható ki az

irodalomfelfogásból, nem passzívan fogyasztják az irodalmi termékeket, hanem aktívan
jelentéseket gyártanak nekik