Terry Eagleton

Mi az irodalom?

Imaginatív írás lehetne, de a valóság és fikció különbsége alapján nem lehet behatárolni,
(Shakespeare drámái is irodalom és tudós emberek esszéi is). Maga a megkülönböztetés is kérdéses
(Angliában a novel szót alkalmazták igaz és kitalált események leírására). De az irodalom sok fikciót is
kizár magából, a Superman képregények se irodalom.

Lehetséges, hogy az irodalmat az általa használt nyelv alapján kell meghatározni. Az irodalom
átalakítja a mindennapi nyelvet. Szavak használata, hangzatossága többet mond, mint a sima
szemantikai jelentés. A formalistákat érdekelte a nyelv struktúrája.
A formalisták szerint a tartalom motiválja a formát, Don Quijote az nem a karakterről szól, csak arra
jó, hogy összefogjon különböző narratív technikákat.
A formalisták az irodalmiságot akarták meghatározni irodalom helyett, az irodalmiság olyan speciális
nyelvhasználat, ami csak az irodalomban található.

Nincs az irodalomnak objektív definíciója, a definíció azon múlik, ki és hogyan dönt az olvasás
módjáról. Irodalmi művek indulhatnak esszéként, de végül irodalmi műnek olvassák, és vice versa.

Az is lehet irodalom, amit az emberek nagyra tartanak. Nem szilárd fogalom, mert az emberek mindig
mást tartanak nagynak értékesnek.

Politizáló kritika:

Miért rángatnánk bele a politikát az irodalomelméletbe?

Kezdetektől fogva része, az irodalomelmélet politizál.

Az irodalomelmélet se tudja legyőzni a kapitalizmus problémáit.

A politika befolyásolja az irodalmat, hogy mit tartunk nagynak. Amit nagynak tartunk azt kritikusok
határozzák meg, akik egy bizonyos politikai háttérből jönnek. Shakespeare azért nagy mert azt
mondták, de ez nem zárja ki, hogy valóban nagy szerző.

Az irodalomnak az a különlegessége, hogy tud foglalkozni Byronnal és Bob Dylannel is.

Nincs olyan elmélet, ami egyetlen stratégiai célra alkalmas.