Felvilágosodás

Magyarországon

1772 Bessenyei György a magyar

felvilágosodás kiemelkedő alakja.

Céljai: gazdasági élet fejlesztése, a bécsi udvartól való

függetlenedés, a Magyar nyelv hivatalossá tétele.

Bessenyei a nyelvújítás gondolatát, és egy

Magyar tudóstársaság létrehozását is kívánta.

Batsányi 1787 megalapította az első Magyar

irodalmi társaságot. (Kassai Magyar Társaság)

Megjelent az első irodalmi folyóirat a Magyar Museum

Kazinczy Ferenc az irodalmi élet legfontosabb irányítója, írókkal levelezett,

tanácsokat adott, véleményezte mások műveit. 1811 a nyelvújítással
kapcsolatban megfogalmazta gondolatait.→ A nyelvújítás a nyelv
változtatásának egy olyan folyamata mely során a nyelvművelők céltudatos
fejlesztéseket (mint szókincsbővítés, a nyelv egységesítése) végeznek.

1825-1848 Reformkor (a társadalmi rendet békés eszközökkel, azaz

reformokkal kívánták átalakítani) A közéletben meghatározóvá vált az írók
és költők jelenléte. Pest és Buda az ország szellemi központja lett. Kisfaludy
Károly megalapítja a Kisfaludy Társaságot.

1802-től működött a Magyar Nemzeti Múzeum. 1825-ben Széchenyi István

a birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel egy tudóstársaság létrehozására
és a Lánchíd felépítésére.

1837 Pesti Magyar Színház (Késöbb Nemzeti Színház ) 1844 A magyar

nyelv hivatalos államnyelv