Méréstechnika II.

Ó
B
U
D
A
I 10. hét
E Hőmérséklet mérés
G
Y
E
T
E
M
 6.Hét

Labor gyakorlat
Ó • Ellenállás hőmérők
B • Termoelemek
U • Kontaktus mentes mérés
D
A A fejezet célja:
I Ismerje meg a gépészeti jellemzők mérésének egyik
leggyakrabban alkalmazott csoportja.
E Találkozzon gyakorlati példával. Legyen képes specifikálni a
G terület érzékelőit, tudja értelmezni adatlapjaikat.
Y
E
T
E Kulcsszavak:
M Platina, nikkel, termisztor, energia tényező, kontakt potenciál, Seeback
hatás, Peltier effektus, kompenzációs vezeték,emissziós tényező, Wien
féle eltolódás.
2
Kerekes S.c
 Bevezető
A hőmérséklet mérés a leggyakrabban alkalmazott mérés.
Az abszolút nulla foktól a több ezer Celsius fokig szükség lehet
Ó mérésére. A teljes tartományt egyetlen eszköz sem fogja át.
B A gépészetben található hőmérsékletekre jellemző érzékelőket nézzük
U át, melyek alkalmasak a villamos mérésekre, könnyen megvalósítható
D velük pl. a gépek felügyelete.
A A kontaktus nélküli érzékelés ma már elég elterjedt, 0° Celsius alatt is
I képesek a mai érzékelők megfelelő jelet adni.

E
G
Y
E
T
E
M

3
Kerekes S.
 Különböző típusú
hőmérők
méréshatárai

Ó A jegyzet alapján
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E
M

4
Kerekes S.
 Hőmérsékletmérők felosztása

Kontakt hőmérők Sugárzáson alapuló

hőmérséklet mérők

Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E
M

5
Kerekes S.
 Hőmérsékleti skálák

Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E
M

6
Kerekes S.
 Ellenállás hőmérők
Fémek pozitív hőmérsékleti együtthatóval rendelkeznek:

Ó R0 a 0°C fokon az ellenállás értéke, A, B, C…állandók növekvő

B kitevőjű hőmérséklettel.
U Az anyagok nagy részénél elegendő az a hőmérsékleti tényező
D alkalmazása:
A
I
Egye anyagok a hőmérsékleti tényezője
E
G
Y
E
T
E
M

7
Kerekes S.
 Ellenállás hőmérők (fém)

Három anyagot alkalmaznak leggyakrabban:

Platina: legszélesebb alkalmazási tartománya -190-tól +630°C fokig

Ó Ellenállás változása 100°C fokonként 40%
B Szabványos értékei 0°C fokon: 100ohm (Pt100)
U (500,1000,1500 ohm)
D Karakterisztikája lineáris
A
I Nikkel : hőmérsékleti tartománya: -100°C foktól - +300°C.
Ellenállás változása 100°C fokonként 60%
E Szabványos értékei 0°C fokon: 100ohm, 1000 ohm (Ni1000)
G Karakterisztikája nem lineáris
Y
E Réz hőmérsékleti tartománya: 0°C foktól - +150°C.
T Ellenállás változása 100°C fokonként 40%
E Szabványos értékei 0°C fokon: 10ohm
M Karakterisztikája lineáris

8
Kerekes S.
 PT 100 karakterisztikája

Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E
M

9
Kerekes S.
 Ellenállás hőmérők (Félvezető)
NTC Termisztor
PTC Termisztor
Integrált áramköri hőmérséklet távadók

Ó Termisztorok: hőmérsékletre stabilan (reprodukálhatóan)

B változó ellenállást mutató fémoxidok.
U
D NTC termisztor: függvénnyel leírható karakterisztika alapján
A növekvő hőmérsékletnél csökkenő ellenállásúak (negatív
I hőfoktényező)

E PTC termisztorok: növekvő hőmérséklet esetén növekedést

G mutat, adott PTC termisztorra jellemző hőmérsékleti értéknél
Y ugrásszerű változás ad.
E ELŐNYEIK: kis tömegűek, kis hőkapacitással rendelkeznek,
T olcsó
E
M

Kerekes S.
 NTC Termisztor karakterisztikája

Ó
B
U
D
A
I
Az ellenállás változás lehet igen nagy értékű.
E
Pl: -40°C 15000 ohm
G +80°C 400 ohm
Y Jármű hűtőfolyadék
E mérése:
T NTC termisztor (3).
E Ház (2)
M Kivezetések (1)

11
Kerekes S.
 Termisztorok beépítésre

Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E
M

12
Kerekes S.
 Félvezető alapú hőmérséklet érzékelők

Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E
M

13
Kerekes S.
 Termoelemek alapjai
Két különböző fémet párhuzamosan kapcsolunk és a két forrasztási
véget különböző hőmérsékleti ponton tartjuk, akkor áram indul meg
a vezetékben.
Ha az egyik végpont nyitott, akkor itt a hőmérséklet különbségnek
Ó megfelelő irányú feszültség alakul ki.
B
A feszültség arányos a két pont közötti hőmérséklet különbséggel.
U
D A termofeszültség csak a választott anyagpártól és a
A csatlakozási pontok hőmérséklet különbségétől függ.
I A vezeték mentén kialakuló hőmérséklet eloszlástól független.

A vezetékben keletkezett feszültséget termofeszültségnek hívjuk.

E
G
Y
E
T
E
M

14
Kerekes S.
 Hőelemek karakterisztikái

A platinához képest
létrehozták a fémek
termofeszültség sorát.
A pozitív és negatív értéket
Ó
B adókat összepárosítva kapjuk
U a legjobb kimeneti feszültség
értékeket, de ez akkor is
D legfeljebb mV nagyság
A rendű.
I
E
G
Y
E
T Ha az egyik végpontot ismert hőmérsékleten tartjuk, akkor a másik
E pont feszültsége alapján a hőmérséklet különbség számítható.
M Az ábrán 0°C fokos referencia hőmérséklet mellett adja meg a
különböző hőelem feszültségeket (mV-ban) adott hőmérsékleteknél.
15
Kerekes S.
 Termoelemek kompenzációs vezetéke,
referencia hőmérséklete

Ó
B
U
D
A
I
E Ha a termoelemhez képest távolabbi, ismert hőmérsékleten
G szeretnénk leolvasni a műszert, akkor nem pl. Cu vezetékkel
Y hosszabbítjuk meg, hanem adott hőelem párokhoz kapható
E kompenzációs vezetékkel, ami anyagában megegyezik a
T hőelemével.
E Ekkor lesz csak a mért hőmérséklet különbség a műszernél lévő
M végpont és a mérési pont közötti érték.

16
Kerekes S.
 Referencia hőmérséklet előállítása:

Ó
B
U
D
A
I
E
G Ritkán jég, gyakoribb a fűtött, pl 50°C fokon tartott
Y érték. Ekkor két termoelemet használunk.
E Jég esetén ha J1 pontja is nulla °C, akkor a kimenő
T
E feszültség is nulla. Más hőmérséklet esetén a
M kalibrációs táblázatból közvetlenül megkapható az
érték.
17
Kerekes S.
 Szabványos hőelemek

Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E
M

18
Kerekes S.
 Szoftveres kompenzációs vezeték

Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E Állandó hőmérsékleten való tartás – a termisztor vagy platina
M érzékelt csatolja vissza a T2 hőmérsékletét, s tartja állandó
értéken.
19
Kerekes S.
 Hardveres kompenzációs vezeték

Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E
M

20
Kerekes S.
 Két termoelem szembekapcsolása

Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E
M

21
Kerekes S.
 Sugárzás alapján hőmérsékletet mérő műszerek

Alapja
PLANCK féle sugárzási törvény
Ó
B A STEFAN-BOLTZMANN törvény
a hőmérséklet negyedik hatványával nő a
U
kibocsátott/elnyelt energia W  T 4
D
A
A WIEN féle eltolódási törvény
I A maximális hőmérséklet hullámhossz és
hőmérséklet szorzata állandó  maxT  2898mK
E
G
Fekete test (elmélet) tökéletesen elnyel és kibocsájt minden
Y hullámhosszon
E
T
E
M

22
Kerekes S.
 A hőmérséklet növekedésével az infra tartományból a látható
fény tartományába tolódik a kisugárzott spektrális teljesítmény
maximuma.

Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E
M

23
Kerekes S.
 Az egyes anyagok által elnyelt/kisugárzott energia anyagukkal.
színükkel függ össze

Az e emissziós tényező a fekete testhez képest megadja az adott

anyag össz (valamennyi hullámhosszra összegezve) kisugárzott
teljesítményét.
Ó A fekete testnél e1 (100%)
B Azonos hőmérsékleten egy e= 0,5 (50%) fele energiát bocsát ki.
U Ha az infra tartományban mérő műszer a kisugárzott teljesítmény alapján mér.
D Az érzékelő által adott időegység alatti teljesítményt=energiát érzékeli.
A Ha mérő eszköz emissziós tényezője 1-es (100%) értéken marad, jóval kisebb
I hőmérsékletet jelez ki.
Szoftverrel az egyes hőmérsékleti sávokat kiszínezik.
E
G
Y
E
T
E
M

24
Kerekes S.
 Fémes anyagok tipikus emissziója 8-14 m között

Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E
M

25
Kerekes S.
 Infrakamera + szoftver

Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E
M

26
 Labor gyakorlat feladatok

1. Digitális ellenállás mérővel NTC termisztor ellenállásának mérése

két különböző hőmérsékleten.
Ó 2. A két különböző hőmérsékletet mérje pl. METEX digitális
B mérőműszer termo elemével.
U 3. Számítsa ki a két ellenállás értek és hőmérséklet ismeretében a
D termisztor alap ellenállását és B energia tényezőjét. Adja meg a
A termisztor függvényének zárt alakját ezekkel az értékkel.
I 4. A mért NTC termisztornak számítsa ki az ellenállás értékét egy 3.
reprodukálható hőmérsékleten. Mérje meg az értéket.
E 5. Kapcsolja a METEX műszert számítógéphez
G 6. Indítsa el az adatgyűjtést.
Y 7. A hőmérséklet érzékelőt helyezze egy 30°C fokkal melegebb
E tárgyra.
T 8. Határozza meg az érzékelő beállási idejét, illetve termikus
E időállandóját.
M

27
Kerekes S.
 Összefoglalás

Áttekintésre kerültek azok a hőmérséklet mérésre alkalmazott

érzékelők, melyek a villamos mérések részét képezhetik.
Ó A passzív érzékelők csoportját fém és félvezető alapú érzékelők
B alkotják.
U A fém ellenállás érzékelők: a platina, nikkel és réz pozitív
D hőmérsékleti karakterisztikával.
A felvezető alapúak: NTC és PTC termisztorok. Előbbi negatív
A hőmérsékleti karakterisztikával.
I Az aktív érzékelőként a termoelem egyes tulajdonságait,
alkalmazásának egyes szempontjai kerültek megtárgyalásra.
E Néhány bevezető sorban az érintésmentes mérésekkel zártuk a
G témát.
Y
E
T
E
M

28
Kerekes S.
 Ellenőrző kérdések
1. Milyen passzív érzékelőket használunk hőmérséklet
mérésre?
2. Melyik passzív érzékelővel lehet a legnagyobb
Ó hőmérsékleti tartományban mérni? Adja meg
B karakterisztikáját, változásának mértékét!
U 3. Melyik ellenállás változáson alapuló érzékelőnek csökken
D az ellenállása a hőmérséklet növekedéssel?
A 4. Egy termoelem feszültségének éréke mitől függ? Kimérve
I a feszültséget hogyan határozza meg a hőmérsékletet?
5. Miért van szükség kompenzációs vezetékre?
E 6. Milyen megoldásokat ismer referencia érték előállítására.
G
Y
E Irodalom:
T Huba Antal: Méréstechnika, 2012 Typotex; www.tankonytar.hu
E 9. fejezet: Hőmérséklet mérés
M

29
Kerekes S.